Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Trump: Európa rosszabbul bánik velünk mint Kína!

Az Európai Unió biztosa, Margrethe Vestager jobban utálja az Egyesült Államokat mint bárki akit ismerek a nemzetközi politikában – közölte az USA elnöke mielőtt Japánba repült , hogy részt vegyen a G20 csúcstalálkozón.

Kína után Európa lesz Trump ellenfele?

Ezt a kérdést tette fel a Der Spiegel Cecília Malström uniós biztosnak abból az alkalomból, hogy a G20 csúcstalálkozó a hétvégén lehetővé teszi a nagyhatalmak vezetőinek, hogy közvetlenül tárgyaljanak a globális gazdaság legfőbb problémáiról. Európa eddig nevető harmadiknak képzelhette magát, de sokan emlékeznek még rá, hogy Trump elnök szankciókkal fenyegette meg az európai autóipart is mondván: túl sok a Mercedes és a BMW New Yorkban és túlságosan kevés az amerikai autó Európában.

„Még szoknunk kell azt, hogy az Egyesült Államok nem mint szövetségesre tekint az Európai Unióra hanem mint ellenfélre. Az USA-ban 420 ezer állás függ az európai autóipartól. Nem hisszük azt, hogy az európai autók nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének az Egyesült Államok számára.

Ettől függetlenül tárgyalunk az amerikaiakkal. Trump szankciós politikája nem az Európai Unió módszere. Az Európai Unió a WTO szabályai alapján kereskedik a világgal. Ha eluralkodnak Trump módszerei , akkor ez a dzsungel törvényét jelenti a globális gazdaságban” – hangsúlyozta Cecília Malström.

Az európai biztos asszony nem titkolta: ha Trump novemberben mégiscsak előáll a szankciókkal az európai autókkal szemben, akkor Brüsszelnek kész listája van az ellenintézkedésekről. Vagyis, bár az Európai Unió ezt szeretné elkerülni, de fennáll a lehetősége annak, hogy kereskedelmi háborúskodás alakuljon ki Amerika és Európa között.

Pompeo amerikai külügyminiszter körbeutazta Európát, hogy lebeszélje az uniós tagállamokat a Huawei 5G technológiájáról mondván ez nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet mindenütt. Magyarországon az amerikai külügyminiszter azt a választ kapta: követjük az uniós példát. De mi az?

„Az Európai Unió rábízta a döntést a tagállamokra. Szeptemberre várjuk az összefoglaló jelentést arról , hogy melyik tagállam hogy döntött Huawei ügyben? Mi a törvényesség alapján állunk és nem zártunk ki senkit a versenyből politikai döntés alapján” – mondta az uniós biztos. Aki hangsúlyozta:

Európa nem nevető harmadik az USA-Kína kereskedelmi háborúban

„Nem akarjuk, hogy a kínaiak felvásárolják az európai elit cégeket, lenyúlják a külföldi szellemi tulajdont, de ez ellen nem szankciókkal akarunk küzdeni”- nyilatkozta Cecília Malström a Der Spiegelnek.

A globális gazdaság azonban nyugtalan és ez nem használ senkinek sem. De mi van, ha Európa Kína oldalára áll? Peter Altmaier német gazdasági miniszter ezt a lehetőséget csillantotta meg kínai vendéglátói előtt Pekingben és Sanghajban. Dicsérte az Új Selyemút programot, sőt azt hangsúlyozta: Európának is hasonlóra lenne szüksége!

Ha az európaik a Huawei 5G technológiáját fogadják el vagyis a kínaiak digitális Új Selyem útját választják, akkor kettészakadhat a világ: más rendszert használ az USA és mást Kína, Oroszország és Európa. Ez teljesen új helyzetet teremthet a globális erőviszonyokban.

Ráadásul Peter Altmaier kínai vendéglátóinak a német szociális piacgazdaságot ajánlgatta az amerikai kapitalizmussal szemben! A németek hosszú távra terveznek: ők voltak az első külföldi nagybefektetők Kínában. A Volkswagen sanghaji gyára volt a minta a szocialista Kínában arra, hogy másképp is lehet gazdálkodni. Németország legnagyobb külföldi partnere immár nem Franciaország hanem Kína. Vagyis Trump elnök brutális politikájával elérheti azt is: ellenfelei összefognak! Európa is inkább az Új Selyemutat választja mint a szankciókkal fenyegetőző szövetségest. Ehhez persze egységesnek tűnő és döntésképes európai vezetésre lenne szükség, de a dolgok jelenlegi állása szerint erről szó sincsen …

„Csodálatos” levél kapott Kim Dzsong untól

0

A tartalmát természetesen nem árulhatom el, de a levél hangvétele igen „meleg” – hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke, aki még az idén harmadszor is találkozni akar Észak Korea ifjú diktátorával. Kim Dzsong un abból az alkalomból küldött levelet az Egyesült Államok elnökének, hogy egy éve találkoztak először Szingapúrban.

Trump és Kim Dzsong un akkor megállapodtak abban, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és megsemmisíti ballisztikus rakétáit, melyekkel akár az Egyesült Államok területét is elérheti. Kim Dzsong un meg is kezdte a leszerelési programot, de akkor jött a hideg zuhany: Trump meghosszabbította azokat a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea gazdaságát.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó közölte: csakis akkor állítják le a szankciókat, ha a helyszínen meggyőződhettek arról, hogy Észak Korea valóban megsemmisítette nukleáris fegyvereit és ballisztikus rakétáit. Kim Dzsong un szerint a két folyamatnak párhuzamosan kellene haladnia. Ilyen ellentétes álláspontok miatt a második csúcstalálkozó tökéletes kudarcot vallott Hanoiban. Trump és Kim Dzsong un alighogy találkozott egymással, a csúcs már véget is ért minden eredmény nélkül.

Trump elnök azóta többször is megerősítette: még az idén újra találkozni szeretne Észak Korea ifjú diktátorával. Kim Dzsong un a maga részéről tudatta: az év végéig felfüggesztik a nukleáris és ballisztikus rakéta kísérleteket. Közben éhínség kezdődött a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban, melyet fojtogatnak a gazdasági szankciók. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó úgy nyilatkozott: reméli, hogy ez engedékenyebbé teszi Kim Dzsong unt…

Putyin: Amerika diktálni akar az egész világnak

Az orosz elnök erről a szentpétervári világgazdasági fórumon beszélt, melynek díszvendége Hszi Csinping kínai elnök volt. Mindketten bírálták az Egyesült Államokat, de nem estek túlzásba. Mind Oroszország mind pedig Kína számára döntő fontosságú az USA – hoz fűződő viszony.

Oroszország Kína legdinamikusabban növekvő kereskedelmi partnere

Ezt hangsúlyozta Hszi Csinping elnök, aki a TASZ hírügynökségnek nyilatkozott. Putyin a legjobb barátom- emelte ki Kína első embere,aki szerdán a Kremlben megkezdte a csúcstalálkozót, amely Szentpéterváron folytatódott. Csaknem harminc egyezményt írnak alá – közölte az Rt.com.

100 milliárd dollár fölé emelkedett a kereskedelmi forgalom

A pekingi Global Times azt emeli ki, hogy nehéz időkben felértékelődnek a megbízható partnerek. Félreérthetetlen célzás ez Trump elnökre, aki még nem is oly rég Pekingben a Tiltott városban vendégeskedett. Most viszont szankciókkal sújtja Kínát. Peking hasonlóképp válaszolt. A kínaiak gazdasági terrorizmust emlegetnek. Az oroszok szerint még az is megfordult a pekingi vezetők fejében, hogy a termelés egy részét áthelyezzék Oroszországba. A kínaiak sajtója erről nemigen írogat. Okkal. Oroszország gazdasága viszonylag kicsi és éppúgy amerikai szankciók sújtják mint Kínát. A CNN hírtelevíziónak nyilatkozó szakértők szerint

Oroszország nemigen jelent alternatívát az USA-hoz képest.

A kínaiak elsősorban nyersanyagot importálnak Oroszországból: most már járható az északi út is. Cseppfolyósított földgázt már úgy is szállíthattnak Oroszországból Kínába, hogy nem kerülik meg szinte az egész Földet hanem csak északról Szibériát. A két állam közötti kereskedelem csaknem 30%-al növekedett egyetlen év alatt – hangsúlyozza a China Daily – rámutatva arra, hogy Peking 10 legnagyobb kereskedelmi partnere közül ez a rekord. Azt egyik fél sem nagyon hangsúlyozza, hogy az aránytalanság szembeszökő: míg Oroszország számára Kína abszolút első és minden tekintetben meghatározó partner, addig a másik oldalon a szép szavak kínos realitást lepleznek:

Az oroszok csak nyersanyagot és fegyvereket tudnak eladni

E tekintetben a szovjet időkhöz képest nincsen nagy változás.

A kínaiak fegyverzete sok tekintetben még mindig az orosz technológia továbbfejlesztésén alapul, de más termékre nemigen tartanak igényt az orosz ipar kínálatából. Így nem csoda, ha Oroszország részesedése a kínaiak kereskedelmében alig nagyobb mint Mongóliáé!

Minderről három napon át tárgyalt Oroszországban Hszi Csinping elnök, aki fél szemmel továbbra is elsősorban Amerikára figyel. Trump még azt jelezte: a G 20 csúcstalálkozón tisztázhatják a nézeteltéréseket. Ám az Amerika ellenes panaszokat összefoglaló Fehér Könyvet ismertető államtitkár Pekingben már azt közölte: nem tud róla, hogy Hszi Csinping elnök találkozna Donald Trumppal a G 20 csúcson Japánban. Ettől még természetesen nyugodtan lehet  amerikai-kínai illetve amerikai-orosz csúcstalálkozó a G 20 csúcson – derült ki Szentpéterváron a világgazdasági fórumon.

Kínai figyelmeztetés USA-nak: ne menjetek túlságosan messzire!

Vang Ji külügyminiszter felhívta Mike Pompeot a hétvégén, hogy tudassa vele: betelt a pohár! Kína és a Huawei felkészült a rövid távú kereskedelmi háborúra, mely végül úgyis hosszútávú együttműködésre kényszeríti a háborúzó feleket.

A kínai diplomácia vezetője utalt az elmúlt napok brutális szankcióira: a büntető vámok kiterjesztésére újabb 200 milliárd dolláros kínai exportra, a Huawei tilalomra a Fehér Házban és a Google-nál.

A Huawei vezére Ren Zhengfei a Nikkei Asian Review-nak elmondta: alaptalanok az amerikaiak vádjai. De a Huawei számított washingtoni retorziókra. Bespájzoltak. 6-12 hónapig kitarthatunk- nyilatkozták a Huawei főnökei, akik tavaly 70 milliárd dollár értékben szereztek be chipeket és egyéb fontos alkatrészeket külföldön – ebből „csak” 11 milliárd dollár az USA import.

High tech hidegháború

Pekingi megítélés szerint az USA high tech hidegháborút kezdett, mert félti vezető pozícióját. A kínaiak viszont arra utalnak, hogy Európa nem követi a high tech háborúban Trumpot. Macron francia elnök megerősítette: nem teszik tilalmi listára a Huaweit!

A jüan leértékelés lehet a csodafegyver?

Hét jüan felé csúszik a dollár árfolyama, mely pénteken lépte át a 6,9-et. A New Yorki Bloomberg arra hívja fel a figyelmet, hogy Hszi Csinping elnök ugyan a leértékelés ellen nyilatkozott, de a jüan májusban 3%-ot veszített az értékéből! És még nincs vége a hónapnak. A sok rossz hír a leértékelés felé löki a jüant. A központi bank Pekingben ugyan próbálja fékezni a folyamatot, de csodákat nem tehet.

A héják Washingtonban új érvet kapnak: lám, a kínaiak így akarják kivédeni Trump szankcióit! Kétségtelen tény, hogy a kínaiak exportja erősödhet attól, ha a jüan veszít az értékéből a dollárhoz képest. De ott a hatalmas kínai piac, ahol a leértékelés olyan folyamatokat indíthat el, melyeket a központi bank sem lesz képes kordában tartani.

Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki nemrég jött vissza Washingtonból, ahol eredménytelen tárgyalásokat folytatott, az idén a hazai pénzügyi reformmal kellett volna, hogy foglalkozzon. A hazai hitel piramisok ugyanis rendkívül ingatagok. Dehát jött Trump és a kereskedelmi háború. Így a Harvard egyetemen doktorált fő mandarin a kereskedelmi háborúban lett a kínaiak fő tárgyalója. Csakhogy amerikai partnere Robert Lightizer – Trump elnökhöz hasonlóan – azzal vádolja Pekinget, hogy tudatosan hagyja leértékelődni a jüant, hogy ezzel enyhítse az amerikai szankciók hatását.

Mi lesz a világ legnagyobb valuta tartalékával?

Ezt a jogos kérdést teszi fel a New Yorki Bloomberg. Arra utalva, hogy Kínának több mint 3 ezer milliárd dolláros valuta tartaléka van! Ennek igen jelentős része washingtoni kincstárjegyekben. Mihez kezd ezzel Peking? Védelmezi a jüan árfolyamát? Vagy fegyverként használja azt a mindinkább elmérgesedő kereskedelmi háborúban az Egyesült Államokkal szemben?

A pekingi China Daily szerint a hosszútávú együttműködés fontosságára hívta fel Mike Pompeo amerikai külügyminiszter figyelmét Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője amikor telefonon beszélgettek. Rövid távon kereskedelmi háborúzunk, hosszútávon együttműködünk? Az egész világ aggodalommal figyeli a két óriás párharcát, melynek következményei mindenkire kihatnak. Trumpnak hamarosan döntenie kell, mert jövőre választások lesznek Amerikában. Bár az ellenzéki demokraták többsége is támogatja a szankciókat Kínával szemben, de hogyha ez visszaeséshez vezet az Egyesült Államokban, akkor füstbe mehet Trump terve, hogy nyolc évet töltsön a Fehér Házban.

A washingtoni vizit – új megvilágításban

„Ha Orbán továbbra is kijátszani igyekszik majd a három nagyhatalmat egymás ellen, leginkább Amerikától kell tartania, hisz az mindenképp a szövetségesi rendszeren belül kívánja tartani Magyarországot, másfelől az oroszok és kínaiak sem veszítenek sokat, ha ejtik Orbánt. A miniszterelnök fideszes legitimitása viszont komolyan meggyengülhet, ha bebizonyosodik: teljes kudarc az, ami eddig épült, s az Amerika-ellenes hisztéria legalább annyit ártott az országnak, mint az oroszokkal és kínaiakkal kialakított több, mint baráti viszony.” – kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Bár a washingtoni kormányzati források továbbra is hallgatásba burkolóznak a május 13-i Orbán-látogatás mögött meghúzódó célokkal kapcsolatban, elemzői körök egyre újabb rétegeit tárják fel, adott esetben sejtetik a Trump-Orbán találkozó valódi hátterének. Nyilvánvaló, a találkozó a magyar miniszterelnökkel elnézőbb Fehér Ház és a kevésbé elnéző State Department közötti egyfajta kompromisszum eredménye volt, de ma már nem engedményként tárgyalja a legtöbb, a döntésre rálátó forrás az eseményt, inkább egy folyamat kezdetéről beszélnek, melynek célja Orbán belehajszolása egy olyan döntésbe, amelyet az eddig mindenképpen el akart kerülni.
Az időzítés is emelte Orbán számára a tétet és a vonzerőt – egyben elaltatta óvatosságát – az európai parlamenti választások előttre téve a találkozót. Mindezek tükrében az eleve meghirdetett témák – fegyvervásárlás, az olajimport további diverzifikálása – mellékes szál, a megbeszéléseken ennél nagyobb súlyt kapott a Pekinghez és Moszkvához fűződő különleges viszony, s ez utóbbit illetően Ukrajna euro-atlanti közeledésének Magyarország általi blokkolása. Különösen annak tükrében, hogy a Nyugat számára eddig favoritként kezelt Petro Porosenko volt elnök megbukott a legutóbbi választásokon s ezzel kinyílt, de legalábbis sokkal bizonytalanabbá vált az ukrajnai helyzet.

Ma már mindenki ezekről a szempontokról beszél, kiemelve: a magyar miniszterelnök hirtelen elkerülhetetlen választási helyzetbe került, márpedig a lehetőségek teljességgel összeegyeztethetetlenek az eddig vitt magyar politikával.

Ha ez így van, akkor felül kell vizsgálni azt a korábbi vélelmet – ezt egyébként magam is osztottam –, hogy Orbán washingtoni látogatása nettó segítség és legitimáció azoknak az erőknek, amelyek szélsőjobboldali összefogást próbálnak kovácsolni Európában az eddig épített demokratikus rend megdöntésére. A kényszer, ami a magyar miniszterelnökre nehezedik ugyanis nem, hogy erősítené, de jelentősen gyengíteni fogja nemzetközi tekintélyét, befolyását, szövetségesi potenciálját, így súlyát is egy efféle szélsőjobbos összefogásban.

Mivel is kell Orbánnak szembenéznie?

Ha a washingtoni elvárások bármelyik elemét teljesíti, akár Moszkva-Kiev, akár a „kínai nyitás” vonatkozásában, eddig vitt politikája egy csapásra elveszíti értelmét, az attól remélt haszonról nem is beszélve. A rá leselkedő kockázatok közül az egyik legnagyobb, hogy Orbán további renitenciája Trump alulmaradását hozza magával annak State Departmenttel vívott iszapbirkózásában. Állítólag Washingtonban többször hányták a Fehér Ház-i adminisztráció szemére, hogy miért kell elnézni Orbánnak olyan cselekedeteit – ráadásul „házon belül” (euro-atlanti szövetségesi viszony) –, amilyeneket a „házon kívüli” Nicolás Maduro venezuelai elnöknek Washington nem néz el?

A legjellemzőbb e téren a Bush elnök által valaha Budapestre küldött – végtelenül korlátolt – egykori nagykövetnek, April Foley-nak a The Washington Times-ban napvilágot látott minapi cikke, melyben ugyan agyba-főbe dicséri Orbánt és Szijjártó külügyminisztert, hogy aztán hozzátegye: a magyar-orosz és magyar-kínai kapcsolatokban egy gyökeres fordulat Washington számára prioritás, s annak elmaradása tekintetében nincs pardon.

Ugyanilyen meghatározóak azok az érdekek, amelyek Peking és Moszkva szándékait mozgatják. Igaz, mindkét nagyhatalom számára Orbán csak egy, méghozzá nem is a legfontosabb lehetőséget jelentette saját céljaik elérésében.

A Budapest-Belgrád vasútvonal megépítése Orbánnak és Aleksandar Vučić szerb elnöknek fontosabb, mint Pekingnek, elvégre a kínai áruk európai beáramlása volumenében ezerszer nagyobb a pireuszi, nápolyi, rotterdami, hamburgi stb. kikötők révén, mint ezen a vasútvonalon.

Viszont annak megépítése Belgrád uniós kötődését növelné, márpedig Szerbia csatlakozása az unióhoz ezen a fejlettségi és politikai elkötelezettségi szinten legalább akkora katasztrófa lenne, mint Orbán személyes jelenléte ugyanott.

Orosz szempontból is jócskán leértékelődött a magyar miniszterelnök, elvégre az a kém és befolyási hálózat, amit Moszkva oly nagy gonddal építgetett a kontinensen, ma már tettre kész. (Persze nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy az orosz ügynökök és bűnözők Magyarországon keresztül az elmúlt közel tíz évben, feltűnés mentesen eláraszthatták Európát.) Ráadásul a magyar diplomácia ma már nem jut hozzá a legfontosabb NATO-titkokhoz, így nincs esély arra, hogy azokat illetéktelenekkel – netán épp oroszokkal – megoszthassa.

És a Fidesz magyarországi mozgástere szempontjából sem egyszerű a helyzet, márpedig tudjuk, a miniszterelnök számára ennél nem létezik fontosabb dolog. Ha Orbán továbbra is kijátszani igyekszik majd a három nagyhatalmat egymás ellen, leginkább Amerikától kell tartania, hisz az mindenképp a szövetségesi rendszeren belül kívánja látni Magyarországot, másfelől az oroszok és kínaiak sem veszítenek sokat, ha ejtik Orbánt. A miniszterelnök fideszes legitimitása viszont komolyan meggyengülhet, ha bebizonyosodik: teljes kudarc az, ami eddig épült, s az Amerika-ellenes hisztéria legalább annyit ártott az országnak, mint az oroszokkal és kínaiakkal kialakított több, mint baráti viszony.

Welt: Orbán megkapta

0
Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonban találkozott Donald Trumppal. A elnök sok mindenről hasonlóan gondolkodik mint Orbán, személyiségük is nagyon hasonló, de legalább ugyanannyi kérdésben jelentősen eltérő érdekek mentén tevékenykednek.

„A miniszterelnök kiváló munkát végzett” – mondta Trump. Az udvarias elnöki megjegyzés azonban nem jelenti, hogy teljes az egyetértés. „Ő egy kemény ember, és az emberek tisztelik őt” – egy mondat, amire Orbán évek óta várt.

Tisztelet és nagyszerű munka – ezeket a szavak Orbán ritkán hall az európai kormányfőktől. Trump elődje, Barack Obama másként emlegette Orbánt, miszerint hozzásimul a harmadik világ diktátoraihoz, és páriaként viselkedik – ehhez igazodva bánt vele az amerikai diplomácia a demokraták hivatali ideje alatt.

Amikor Trump elnök lett, új időkre virradtak. Orbán volt az egyetlen kormányfő az EU-ban, aki támogatta őt a választási kampányban – amikor mindenki más Európában nevetett azon az elképzelésen, hogy Trump nyerhet.

Trump és Orbán: a két politikus sok ponton kapcsolódik egymáshoz. Mindketten élharcosává váltak  a liberális demokrácia elleni erőknek, a bevándorlók elleni küzdelemnek, és a politikai ellenfelek lekezelésében, lejáratásában is egy cipőben járnak. Ennek ellenére Orbánnak mégis két évet kellett várnia, hogy ezt a pár percet Trumptól megkapja.

A sok kapcsolódás ellenére a különbségek is egyértelművé válnak

A régió többi államfőjét már korábban meghívták Washingtonba, Orbán előtt legutóbb Pellegrini szlovák miniszterelnök járt Trumpnál. Talán azért, mert Orbán bármely más kelet-közép-európai politikusnál makacsabban védi azt, amit nemzeti érdeknek tekint – szükség esetén az amerikai érdekek ellen is. „Az üzlet művészete” – az a művészet, amellyel Trump büszkélkedhet, szintén része Orbán önképének.

Ebben a tekintetben minden személyes hasonlóság ellenére a két ország közötti ellentétek továbbra is dominánsak. Ennek egyik jele az volt, hogy Trump a tervezett 45 helyett csak 20 percig tárgyalt Orbánnal. Ezt követően egy közös sajtótájékoztatót tartottak – 16 percig tartott. Ezt az időt az újságírók arra használták fel, hogy Trumpot kérdezzék meg Kínáról, egy amerikai állampolgárról Afrikában és amerikai belföldi politikai ügyekről. Orbán iránt nem sok érdeklődést mutattak.

A nyitott témák továbbra is nyitva maradtak a legjelentősebb kérdésekben. Foglalkozni kell a gazdasági kapcsolatokkal, a NATO-val és a katonai együttműködéssel, a regionális biztonsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel és még sok mással. A jelentések szerint Magyarország amerikai légi védelmi rendszereket, esetleg folyékony gázt akar vásárolni, bár ez drágább, mint az orosz földgáz, amelytől Magyarország energiaellátása eddig függött.

A kompromisszum-készség ezeken a területeken lehetett Orbán meghívásának és látogatásának az feltétele.

Orbán szolidáris maradt az EU-val – legalábbis formálisan

Lehet, hogy kicsit kicsi volt a magyar miniszterelnök az amerikai politika magasságához. Európában nagyobb hullámokba ütközik, amikor nyilvánosan jelenik meg.

Trump viszont ismét lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa magát az EU-nak és a németeknek. Ő dicsérte Orbán migrációs politikáját, és megemlítette, hogy Európában azért támadják, mert másképp gondolkodik és cselekszik mint azt az EU-ban elvárnák.

Pontosan ez az, amiben Trump érdekelt: gyengíteni és megosztani akarja az EU-t.

Minden más esetben a két férfi érdeke meglehetősen ellentétes – még Trump sem találja ellenszerét Kína és Oroszország növekvő befolyásának Magyarországon. Például a kínai Huawei-csoport erőteljes jelenléte Magyarországon mutatja, hogy onnan szándékozik belépni az európai mobil kommunikációs piacra. Pont a Huawei miatt erősödött fel az Egyesült Államok kereskedelmi vitája Pekinggel.

Trump Orbán ellenkezésével szembesült ebben a kérdésben. Magyarország a visegrádi államok tagja, amelyek gyakran nacionalisták Németországgal vagy Franciaországgal szemben is. Az amerikai kormánykörök szerint a Lengyelországból, Magyarországból, Csehországból és Szlovákiából álló csoport azért minősíthető fel az USA számára „fontos regionális blokk”-ká, mert bizonyos témákban az EU fősodrával szemben ellenvéleménye van.

Trump a kelet-közép-európai geopolitikával foglalkozik

Mike Pompeo amerikai államtitkár februárban turnézott a régióban. Budapesten meglátogatta Orbánt. Amikor Pompeo hirtelen lemondta németországi látogatását, a Fehér Ház bejelentette Orbán fogadását. Merkel várhatóan május 30-án utazik az Egyesült Államokba. Előadást fog tartani a Harvard Egyetemen, de az illetékesek azt állítják: nem találkozik Donald Trumppal.

Végül, Trump Kelet-Közép-Európában mindenekelőtt a geopolitikával foglalkozik: újra akarja integrálni a régiót, hogy korlátozza az orosz és kínai befolyást. Erős nyugati blokkot szeretne egy új keleti blokk helyett.

És Orbán? Tavaly januárban a Wall Street Journal egyik cikkében heves vita bontakozott ki a szövetség iránti hűségével kapcsolatban. Egy bizalmas beszélgetésben állítólag azt mondta, hogy „semleges, mint Ausztria”.

Természetesen azonnal tagadta: „hamis hír”-nek minősítette. Tény, hogy Magyarország teljesíti a kötelezettségeit NATO-val szemben, a közelmúltban drasztikusan növelte hadikiadásait (legkésőbb 2026-ra teljesíti a Trump által követelt, a GDP 2%-nak megfelelő összeg védelmi kiadásokra fordítását), és részt vesz a külföldi missziókban Afganisztánban és Koszovóban.

Magyarország továbbra is nyitva áll Kína előtt

Mindazonáltal Orbán politikája valójában egyfajta egyensúlyt céloz a „nagyhatalmakkal” való kapcsolatokban. Az alapötlet, amelyet nyilvánosan is hangoztat: „ad valamit mindenkinek, hogy fenntartsa a Magyarország iránti érdeklődést”.

Ez a németekkel való gazdasági együttműködést, a Paks-i atomerőmű oroszok által történő bővítését, a kínai „logisztikai központ” létesítését, mely lehetővé teszi Európába irányuló exportjukat, és az amerikaiakkal való katonai együttműködést együttesen jelenti. Egyenlő közelség és távolság van a két oldal között, ami egyáltalán nem tetszik az Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak.

Ellentétben az Obama-adminisztrációval, Trump nagyobb figyelmet szentel Magyarországnak és a régió más országainak. Az elmúlt hónapokban azonban az Egyesült Államok jelezte, hogy valamit cserébe szeretne kapni.

Orbán ragaszkodik a kínai és az orosz nyitás politikájához, és megvétózza Ukrajna NATO-integrációját, mivel az egy neki nem tetsző kisebbségi törvényt léptetett életbe. Ez az orosz kisebbség ellen irányul ugyan, de a mintegy 150 000 ukrajnai magyart is érinti.

Magyarország továbbra is nem csak az Egyesült Államok partnere, hanem Oroszország és Kína stratégiai partnere is. Ez a valós helyzet még a Washingtonban készült szuvenír fotó után is.

Kína az előnyökről, az ellenzők az aggályokról

A hétvégén Xi Jinping elnök fóruma volt a legfontosabb nemzetközi gazdaságpolitikai esemény. Egyetlen célja, hogy népszerűsítse Kína egyik legfontosabb projektjét – az „Öv és Út” kezdeményezést.

Az Öv és az Út kezdeményezés egy ambiciózus trillió dolláros projekt, amelynek hatalmas gazdasági haszna van, amelyet a világ minden táján megérzünk majd.

A Világbank szerint a terv várhatóan 3 százalékkal növeli a globális GDP-növekedést – többet, mint bármely szabadkereskedelmi megállapodás -, és ez Xi Jinping számára kulcsfontosságú, mert ezzel kívánja elérni azt a célt, hogy Kínát visszahelyezze a gazdasági és politikai világ „központjába”.

Csak egy nagy probléma van. A  kritikát megfogalmazók azzal vádolják a projektet, hogy „adósságcsapda-stratégiát” alkalmaznak, ezzel kiszolgáltatottá téve a szegényebb országokat.

XI JINPING VÉDI AZ „ÖV ÉS ÚT” PROJEKTET

A kritikusok észrevették, hogy Xi Jinping kevesebb időt beszélt a projekt finanszírozásáról, holott a Pekingi Fórumon sokan kritikákat fogalmaztak meg a  finanszírozási módjával szemben.

A projekt célja a különböző kontinensek országainak összekapcsolása a kereskedelemben egy 6000 km-es tengeri útvonal létrehozásával, amely összeköti Kínát Délkelet-Ázsia, Óceánia és Észak-Afrika (az „út”), valamint a vasúti és közúti infrastruktúra kiépítésével, hogy összekapcsolja Kínát a közép- és nyugatieurópai országokkal. Ázsia, a Közel-Kelet és Európa („Öv”).

Kína öv- és úttervének térképe.

Kína „Öv és Út” tervének térképe.

Maga a projekt 1,5 milliárd dollár értékűnek számít.

Eddig 126 ország és 29 nemzetközi szervezet legalább együttműködési dokumentumokat írt alá Kínával.

Kína és más „Öv és Út” országok közötti teljes kereskedelem meghaladta a 6 milliárd dollárt, Kína befektetése ezekben az országokban meghaladta a 80 milliárd dollárt, és a kínai vállalatok több mint $ 2 milliárd adóbevételt és 300 000 munkahelyet biztosítanak a helyiek számára.

Kína öv- és közúti kezdeményezése. Kép: Merics

Merics

KÉTSÉGEK KÍNA ÁLLÍTÁSÁVAL SZEMBEN

Ausztrália, Japán, India, az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok aggodalmukat fejezik ki Kína „Öv és Út” kezdeményezésével kapcsolatban.

Ezek az országok azzal vádolják Kínát, hogy egy „adósságcsapda” stratégiát alkalmaznak, amellyel a szegényebb országokat olyan adósságba kergetik, melyeknek az országok gazdasági lehetőségeihez mérten a visszafizetési képessége több, mint kétséges. Ez azt jelenti, hogy az olcsó infrastruktúra-kölcsönökkel magukhoz édesgetik a hitelfelvevőt, majd a visszafizetésre képtelen országok infrastuktúráját kebelezik be a kölcsönök fejében, s az még a jobbik eset, ha „99” évre csupán.

Ez Tádzsikisztánból Sri Lankába irányuló szegényebb országokban megtörtént, ahol Kína sikertelen adósság visszafizetés elengedése fejében megragadta a gazdaság ütőerét.

A felemelkedő nagyhatalmat régóta vádolják azzal, hogy más országokat arra kényszerítik, hogy igazodjanak hozzá.

Kína válasza ezekre a kritikákra: azzal, hogy tízmilliárd dollárnyi hitelt adnak „a globális jólét” előmozdításához a trillió dolláros terv az „összes résztvevő”, és nem csak Kína javát szolgálja.

„Az „Öv és Út” nem exkluzív klub” – mondta egy pekingi fórumon. „Célja, hogy elősegítse a kapcsolattartást és a gyakorlati együttműködést (valamennyi érintett ország részvételével)… hogy minden résztvevő számára előnyös feltétel biztosítása mellett legyen gazdaságos a közös fejlesztés.”

Kína el akarja kerülni az USA-val folytatott kereskedelmi háborút, nem azért hozzta létre ezt a projektet – hanem arra összpontosított, hogy Kína ne vegyen részt devizacsatákban, amely „másokat is károsít”.

A The World of the Economist is megkérdőjelezte a Világbank kedvező elemzését: megjegyzi, hogy csak akkor működik, ha feltételezi, hogy az „Öv és Út” projektek befejeződtek és hatékonyan működnek.

„Az erőfeszítés mértéke hatalmas, és egyben hatalmas kihívások minden résztvevő számára.”

„Amerikában, Indiában és Japánban nem kérnek belőle.” – tette hozzá a jelentés. „Az egyik oka, hogy Kína valójában azt kéri, hogy mások ne csak az infrastruktúra terveihez csatlakozzanak, hanem támogassák Xi úr gazdasági világképét is.”

Ez egy másik fontos kérdéshez vezet minket – Kína gyászos emberijogi teljesítménye.

A BRI projektek legfontosabb kedvezményezettjei tartózkodtak attól, hogy nyilvánosan kritizálják a kínai Xinjiang-megközelítést, annak ellenére, hogy a saját országukban sokan elégedetlenek.

„Őszintén szólva nem tudok sokat erről” – mondta Imran Khan pakisztáni miniszterelnök a Financial Timesnak, amikor megkérdezte, hogy Kína hogyan kezelte a kisebbségi csoportokat.

Egy évtizedes feszültségek után ma már beszámolnak a Kínai Xinjiang régió kínzásáról, kiterjedt ujgurok elleni atrocitásokról, felügyeletéről és „átneveléséről”.

A kutatók szerint a biztonsági „Öv és Út” terv fontos szerepet játszott a kínai Xinjiang elleni fellépésben, mivel ez a régió az összes autópálya, vasút és gázvezeték középpontja.

Kazahsztán és Kína megosztja a hatalmas, különleges kereskedelmi központot Khorgosban, Xinjiang városában, ahol a kereskedők ruhákat, konyhai eszközöket és más árukat vásárolhatnak vízummentesség nélkül is a biztonsági ellenőrző pontokon való áthaladassal.

„Az áruk olcsóbbak. Minden nap eljuthatunk a határhoz anélkül, hogy más országban éreznénk magunkat.” – mondta Aida Massimzhanova, Kazahsztán legnagyobb városa, Almaty vezetője.

Egy kazah újságíró közölte egy sajtótájékoztatón a kazah tisztviselőkkel, hogy nem tudja átmenne e a kínai biztonsági ellenőrzésen úgy, ha ő tartja a hijabját. Ő úgy döntött: inkább marad marad ezen az oldalon.

A kínai oldalra látogató az újságírók nem tudtak a muszlim fátyolokat tiltó jelzéshez közelíteni – pedig a különleges kereskedelmi övezetre vonatkozó közös jogról szóló megállapodás nyilvánvaló megsértéséről van szó.

A hatóságok megtiltották számos muszlim gyakorlatot Xinjiangban, beleértve a „rendellenes” szakállat is.

A Xinjiang tömeges őrizetbe vételei nem kerültek megemlítésre Xi Jinping fórum -tárgyalásai során, és a kormány továbbra is tagadja a kínzásról és a szabadság hiányáról szóló jelentéseket.

A kínai külügyminisztérium nem válaszolt a biztonságra vagy a Xinjiang-i letartóztatásokra vonatkozó kérdésekre, de egy nyilatkozatban azt mondta, hogy a „Belt and Road”, az „Öv és Út” Kína és Közép-ázsiai országok közötti együttműködés fő vonala lett”.

Készült az AFP cikke nyomán

A titkosszolgálat főnöke cserbenhagyta az elnököt

0

Legyőztük a puccskísérletet! – hangsúlyozta Nicolas Maduro köztársasági elnök miután ellenfelének, Juan Guaidonak nem sikerült fellázítania a hadsereget. Ennek ellenére repedések mutatkoztak Maduro rendszerében, mert a titkosszolgálat eddigi vezetője búcsút mondott az elnöknek.

„Mindíg hű voltam Maduro elnökhöz, de most új politikára van szükség. Hozzá kell látni az ország újjáépítéséhez!”- írta levelében Manuel Ricardo Christopher Figuera. A levelet a CIA hitelesnek ismerte el. Trump elnök aktívan támogatja az ellenzéki puccs kísérletet. Megfenyegette Kubát, hogy embargót alkalmaz vele szemben, hogyha a szigetország nem hagy fel Nicolas Maduro támogatásával.

Kubán kivül Oroszország, Kína és Törökország támogatja Nicolas Maduro rendszerét Venezuelában. Nemrég egy orosz kommandós alakulat érkezett Caracasba. Emiatt Trump elnök tiltakozott, de az oroszok közölték: a két állam közötti egyezmény erre felhatalmazást ad. Erdogan török elnök pedig amiatt tiltakozott, hogy az ellenzék amerikai támogatással próbálja megbuktatni Nicolas Maduro elnököt.

Der Standard: Az új királyság

0

Miközben Peking erőlteti saját rendszerének exportját és kőkemény, erkölcstelen hatalmi politikát folytat, Budapesten meglepő módon még senki sem gondolkodott el azon, mit jelent a kínai birodalom szolgájává szegődni.

A magyar kormány az illiberális demokráciát hirdeti és szabadságharcra szólít fel Brüsszel ellen. A Nyugat számára az értékek számítanak – budapesti kormányt csupán az önös érdekek vezetik -, ezért szembe kell szállnia a kínai törekvésekkel, mert az nem lehet, hogy az EU egyik tagja az ázsiai hatalom trójai falova legyen Európában.

Persze nem azt jelenti, hogy nem kell együttműködni a kínai féllel. Csak az eddiginél sokkal több szkepszissel kell reagálni a kínai ígéretekre. Tévesnek bizonyult sok nyugati stratégiai vezető feltételezése, hogy a megerősödő középosztály elkerülhetetlenül elvezet még a legrosszabb diktatúrából is a nyugati modellnek megfelelő liberális demokráciához.

Kínában egy alternatív modellt tesztelnek, ami egyre népszerűbbé vagy legalábbis kevésbé ellenállóvá válik világszerte: a digitalizált totalitarizmus és a teljesen határtalan kapitalizmus. A jólét egyáltalán (Kínában az egy főre jutó évi jövedelem 16.700 dollár) nem rendítette meg az autokráciát. Ma Pekingben a kommunista mandarinok kölcsönöket osztanak ki az Új Selyemút járművével, hogy politikai befolyást szerezzenek Chilétől Pakisztánig, Magyarországtól Etiópiáig. Nem lehet, hogy az EU-hoz csatlakozó országok, mint Szerbia vagy akár olyan tagállamok, mint Magyarország, Kína ötödik oszlopává váljanak. Kína elnöke ki is jelentette: legkésőbb 2050-re vezető hatalom akarnak lenni.

Kína ideküldi, a németek megveszik – innen ruházkodunk

A németek a legnagyobb felvevői a ruhaimportnak, amelynek fő szállítója Kína. A nem meglepő adat mellett azért érdekes, hogy számottevő kivitel is zajlik az EU-ból, bár háromnegyede a többi tagállamba kerül.

Tavaly 166 milliárd euró (53 ezer milliárd forint, több, mint a teljes magyar éves GDP) értékű ruha érkezett az EU-ba, amelynek 51 százaléka a közösségen kívülről származott – derül ki az Eurostat friss adatsorából. Ez öt év alatt 25 százalékos növekedés.

A németek veszik…

Noha a közvélekedés szerint a fejlett gazdaságokban jobbadán már kipusztult a ruházati ipar, a számok mégis azt mutatják, hogy nem így van. Tavaly 116 milliárd euró (37 ezer milliárd forint) értékben exportáltak ilyen cikkeket az unióból, de ennek 77 százaléka egymás közt talált vevőre. Itt 2013 óta 36 százalék a kivitel gyarapodása.

Az EU-n kívüli ruházati import első számú felvevőpiaca Németország, 2018-ban 17 millió euró értékben. Vagyis

több, mint minden ötödik eurónyi ruhatermék a közösség vezető gazdaságába került.

Őket követi Nagy-Britannia (15 százalék), Spanyolország (14) és Franciaország (12 százalék).

… a kínaiak szállítják

A nem uniós országokból érkező ruhák importja – nem meglepően – főként Kínából származott (27 milliárd euró, a behozatal 32 százaléka). Jóval lemaradva Banglades (19 százalék), Törökország (12), India (6), Kambodzsa (5), Vietnám (4), Marokkó és Pakisztán (egyaránt 3 százalék).

Az EU-s ruhaexport tehát javarészt „házon belül” zajlik. Az ezen kívüli export mezőnyét Olaszország vezeti, amely a közösségen kívüli kivitel 36 százalékát mondhatta magáénak tavaly (miközben a behozatali rangsor vége felé található 9 százalékkal). Ennek kevesebb, mint fele a németeké és a spanyoloké, a franciáké már csak 12 százalék.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!