Karácsony Gergely Archives » Oldal 6 a 19-ből

Gergő gondja

Bauer Tamás

-

2019-11-15

Gergő a kampányban határozott kijelentéseket tett. Egyrészt azt, hogy leállítja a múzeumi negyed építését a Városligetben, másrészt, hogy nem járul hozzá újabb sportberuházáshoz, amíg nincs minden kerületben CT. Ez utóbbit nevezte közérthetően stadionstopnak. Most e két politikai törekvés érvényesítéséről folyik a vita.

Mindkét állítás összhangban volt és van Gergő pártjának, a Párbeszédnek és szélesebb értelemben az ellenzéki pártoknak az elmúlt kilenc évben követett politikájával. A két kormányzati akciót – a Liget-programot és az élsportban eszközölt nagy beruházásokat – két tekintetben utasította el a Párbeszéd és az egész ellenzék. Az egyik a költségvetési nézőpont: fel voltunk és vagyunk háborodva azon, hogy az Orbán-rezsim hatalmas összegeket költ Orbán hobbija, a profi futball infrastruktúrájára, a stadionokra, miközben fontos társadalmi célokra, mindenekelőtt az egészségügyre nem jut elegendő pénz. Ugyanígy felháborított bennünket a városligeti építkezés, amelynek valódi funkciója a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum kiköltöztetése volt a Várban illetve a Kossuth téren levő jelenlegi épületükből, hogy ott állami intézmények kapják vissza korábbi helyüket: az államfő a Várban, a Kúria a Kossuth téren, és erre – és a többi várbéli beruházásra – költsenek el százmilliárdokat.

A másik nézőpont a környezeti:

ne építsenek új nagy épületeket a Városligetbe, ha múzeumokat akarnak építeni, tegyék azokat a rozsdaövezetbe, illetve ne építsenek új sportlétesítményeket oda, ahol a főváros erdőt illetve ligetet szeretne.

Gergő most főpolgármester. Ebben a minőségében álláspontjának környezeti indoklása alapján léphet fel a kormánnyal szemben. Könnyen képviselhető az álláspont a Liget esetében: ne épüljenek meg azok az épületek, ahol még nem kezdődött meg az építkezés. Ma úgy tűnik, hogy a további épületekről a kormány le fog mondani, miközben szidni fogja a fővárosi vezetést, hogy milyen nagyszerű dolgok maradnak el.

Főpolgármesteri minőségében ugyanakkor nehezebben tudja képviselni a stadionstopot, vagyis azt, hogy ne épüljön meg az új atlétikai stadion. (A kézilabda-csarnokba máris beleegyezett, mivel azt az új kerületi polgármester, Baranyi Krisztina is akarja, mondván, sok mindenre lesz jó az a kerületieknek.) A stadionstop esetében ugyanis a fő szempont nem a környezeti, hanem a költségvetési: ne szórják élsportra az adófizetők százmilliárdjait. Ez azonban nem főpolgármesteri kompetencia, hanem a Párbeszéd politikusának kompetenciája.

Ezt pedig főpolgármesteri minőségében nehezebb képviselni.

Máris felsorakozott az Atlétikai Stadion mellett a magyar élsport szinte minden intézménye és számos híressége. Mintha a magyar társadalom számára az atlétikai világbajnokság megrendezése, továbbá az, hogy az atlétikának „legyen otthona”, első számú prioritás lenne. Mintha nem lehetett volna a most megnyíló és csak a labdarúgó mérkőzések megrendezésére alkalmas Puskás Aréna helyett olyan stadiont építeni, mint a korábbi Népstadion, amely atlétikai versenyeknek is otthont tud adni, és amelyben egy világverseny megnyitó ünnepsége is megtartható. Tudom, a modern labdarúgó stadion ilyen, manapság mindenütt ilyet építenek, de ha ennek az az ára, hogy külön atlétikai stadiont kellene építeni, akkor, ha csak egy vébéről van szó, talán mégis építhettek volna erre is, arra is alkalmas sportlétesítményt.

Valójában persze azért kell Orbánnak mindkét létesítmény, mert olimpia esetén egyszerre kell tudni ezt is, azt is megrendezni.

Most azonban kész helyzet van: a Puskás Aréna csak labdarúgásra jó, az atlétikának másik stadion kell. Nagy a nyomás Gergőn, hogy adja fel ellenkezését, ne rajta múljon, ha nem lesz Budapesten atlétikai vébé.

Ha viszont enged, a hitelessége kezdhet erodálni. Feláldozná párbeszédes énjét főpolgármesteri énje oltárán.

Én csak remélni tudom, hogy neki is, és az egész fővárosi vezetésnek lesz ereje kitartani a nem mellett.

Az atléták rosszul járnának, az ország viszont jól.

BKV-finanszírozásba bújtatott „puska a falon”

Bak Mihály

-

2019-11-13

0

BKV-finanszírozásba bújtatott „puska a falon”

A 2022-es parlamenti választásra élesedhet a BKV finanszírozását is érintő törvényjavaslat. A BKV működése eddig is hiányos volt. Karácsony Gergely még nem látja, „mi a túró ez”.

„Nem aratott átütő sikert” – mondta a BKV finanszírozásáról egy hete Karácsony Gergely, miután elhagyta a volt Karmelita kolostorban zajlott kormányülést, amelyre Orbán Viktor hívta meg a fővárosi ügyekről egyeztetni. Karácsony azt a nemzetközi gyakorlatot vetette fel igényként, hogy a tömegközlekedés számláját egyharmad-egyharmad arányban állja a kormány, az önkormányzat és az utazóközösség.

Nem felejtenek

Mindezzel együtt az új főpolgármester megegyezésre hajló hangulatról számolt be, azzal, hogy azért még lesznek viták a kormánnyal. Nos, a legújabb törvényjavaslat (amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter megkerülésével Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be, s előadója Palkovics László innovációs miniszter) a helyi adókról szóló szabályok módosítására, arra utal, hogy a kormány

nem hagyja szó nélkül az önkormányzati választáson elszenvedett meglehetős vereséget.

A módosítás alapján a helyi iparűzési adóból (hipa) származó bevétel elsőként – a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására használható fel. Az ezen felüli bevétel „különösen” a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására fordítandó. (Az első fordulatban a „különösent” cserélik ki az „elsőkéntre”.)

Az indoklás nem túl bőbeszédű, a rendelkezés megismétlése mellett mindössze azt rögzíti, hogy a javaslat a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi törvénnyel, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi törvénnyel való koherenciát teremti meg.

A valódi célt Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára világította meg, amikor az önkormányzatok kezét szorosan megkötő módosítás ismertetésekor lényegében elismerte, hogy a célkeresztben Budapest áll.

„Ha Tarlós István tudta finanszírozni a főváros tömegközlekedését, akkor Karácsony Gergelynek is kell tudni finanszírozni”

– mondta Tuzson.

Eddig is súlyos bajok voltak

A valóság azonban az, hogy Budapest közlekedése hosszú évek óta súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd. A közösségi közszolgáltatás tavaly több, mint 14 milliárd veszteséget könyvelt el, idén ennél is egymilliárddal nagyobb deficittel számol a még Tarlós István által benyújtott költségvetés alapján.

A főváros 2018-ban mindössze 12 milliárd támogatást kapott a kormánytól a közösségi közlekedésre, ezen felül 15 milliárdot az utazási kedvezményre jogosultak árkiegészítésére. A főváros 74 milliárdot tett be a kasszába, az utasok 68 milliárdot (de ebben benne van a néhány milliárdos büntetési pótdíj is). Vagyis az egyharmados résztől messze van a kormány hozzájárulása. Ami még ennél is kisebb, mert a BKV éppen három éve nem gazdája a HÉV-nek, amelyet a kormány átadott a MÁV-nak a működési kiadásokkal és hiánnyal együtt.

Az idei főösszegek szerint az önkormányzatban várhatóan 155 milliárd lesz a hipa-bevétel. Ez legnagyobb része a 282 milliárdos bevételnek. (Budapest teljes hipa-bevétele 287 milliárd, ennek 54 százaléka a fővárosi önkormányzaté, 46 a kerületeké.) A kiadási oldalon a legnagyobb tétel egyértelműen a közösségi közlekedésé, amire idén úgy 91 milliárdot terveztek; ez a legnagyobb kiadási tétel a teljes költségvetésen belül. (A Fővárosi Önkormányzat költségvetési hiánya egyébként brutális, 137 milliárd 2019-ben, amelyet nagy részben hitelből és értékpapírok eladásából fedez, áll az ezt rögzítő fővárosi rendeletben.

Ha minden pénzt a közlekedésre kell fordítani, az lényegében bedönti az összes többi közszolgáltatást.

Cél a következő parlamenti választás?

Ha eltekintünk attól, hogy képes lesz-e a kormány tételenként ellenőrizni a hipa-bevétel felhasználását, azt láthatjuk, hogy ez a falon függő fegyver nem az első felvonásban fog elsülni. A hipa befizetése – a vállalkozások méretétől is függően – a folyó év őszétől a következő év tavaszáig zajlik előlegként, majd a május végi adóbevalláskor az elszámolással. Tehát tervezhető pénz a korábbi év bevételének ismeretében lehetséges.

A főváros számára előírásként legelőször a 2021-es költségvetésben fog rendelkezésre állni az a szám, ami alapján képes lenne meghatározni a január elsejétől a BKV-nek adandó pénz összegét a törvény alapján. Nehéz nem arra gondolni, hogy ez

a 2022-es parlamenti választásokra „érhet be”,

akkorra okozva olyan működési zavarokat, amelyek befolyásolhatják az eredményt.

Karácsony: vissza kell vonni

Maga Karácsony Gergely se látja tisztán a történteket. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy egyelőre nem tudja értelmezni,

„mi a túró ez”.

Abban viszont bizonyos, hogy a beterjesztés módja ellentétes az Orbán által „szent és sérthetetlenként” minősített megállapodással Tarlóssal. Azzal, hogy a fővárost érintő fontos kérdésekben nem döntenek egyoldalúan, az elképzelésről Orbán nem beszélt neki egy hete a kormányülésen. Ezért szerinte ennek a módosító javaslatnak csak egy vége lehet, a visszavonás. Mindenesetre levélben fog magyarázatot kérni Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől.

Karácsony kiakadt a közlekedési káoszon

FüHü

-

2019-11-07

0

Elfogadhatatlanok az este történtek – közölte Karácsony Gergely az Edogan-vizitet kísérő közlekedési összeomlásról. Ezentúl csak az ő engedélyével indulhat egyeztetés a rendőrséggel ilyen esetekben. Elképesztő jelenetek zajlottak a nap folyamán Budapesten.

A rendőrség és a főváros között eddig korrekt volt a szakmai együttműködés a diplomáciai események biztonságának megteremtésében. A ma este történtek azonban elfogadhatatlanok: lehetetlen helyzet, hogy metrók tartósan ne közlekedjenek egy államfői látogatás miatt. Arra kértem fel a BKK és a BKV vezetőit, hogy haladéktalanul tegyék meg a tömegközlekedés helyreállításához szükséges intézkedéseket, és a jövőben csak főpolgármesteri engedéllyel folytassanak egyeztetést a rendőrséggel a hasonló esetekben írta a Facebookon Karácsony Gergely.

A városban tapasztaltak alapján lényegében fél Budapest élete megállt Erdogan látogatása miatt. A helyzet túltett minden eddigin, a török elnök tavaly októberi vizitjén is. Előzetesen, a közlekedési korlátozások ismertetésekor a kötött pályás járatokat ajánlották a budapestieknek. Ehhez képest nem járt a kisföldalatti, és

a 2-es és 3-as metróvonal se volt rendesen igénybe vehető,

s nem csak a belső városrészben.

Se előre, se hátra, se ki, se be

Teljesen indokolatlannak tűnő korlátozásokról számoltak be emberek az interneten. „A férjem 4 órakor indult haza a fogyatékos lányunkkal és állnak a dugóban, nem tudnak kijönni a városból. Felháborító” – írta valaki hét óra után. „Anyukát pár hónapos csecsemővel nem engedték át az Andrássyn, pedig szemben lakott, inkább hagyták fagyoskodni másfél órán keresztül, de persze a kisöregeket is leszarták! Mondanom sem kell, hogy az egész utca üres volt, nem történt semmi és indokolatlanul tartották vissza a forgalmat ennyi ideig minden bejelentés nélkül.” Ez csak két bejegyzés a Facebookon.

Egy másik beíró fél 8-kor készítette a képet a Pacsirtamező úton a Flórián térnél, ahol akkor 3 és fél órája állt a dugó. „Úgy, hogy itt nincs is a környéken lezárás. Egész Buda megbénult. Ez nem normális így” – fűzte hozzá.

Embereket szállítottak le a villamosról, rengeteg szülő nem ért el gyerekéért az óvodába és iskolába. Több beszámoló alapján a Batthyány téren az aluljáróból még este se engedték fel a felszínre az embereket, a Nyugati pályaudvarnál leszállították az embereket a metróról. Több helyről érkezett olyan hír, hogy kis híján tettlegességig fajult a helyzet a mozgásukban akadályozott emberek és a rendőrök között.

A török elnök konvojának útján az emberek kiabálva és szitkozódva üzentek.

Karácsony: azt teszem, amit megígértem – döntöttek a Városligetről is – FRISSÍTVE

FüHü

-

2019-11-05

0

Karácsony: azt teszem, amit megígértem – döntöttek a Városligetről is – FRISSÍTVE

Programmal állt a választók, elé, és azt fogja tenni, amit megígért – ezzel nyitott Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlésben. A megalakulás után megválasztották az öt helyettest is. Döntöttek: új épület nem lesz a Városligetben.

Némi túlzással a csilláron is lógtak az érdeklődők, annyian akarták megtekinteni a megalakuló új Fővárosi Közgyűlés nyitányát. A képviselői eskük letétele után az új főpolgármester arról beszélt, hogy mostantól senki nem dönthet a budapestiekről a budapestiek nélkül, nem nem engedik tovább csorbítani a város autonómiáját, sőt, visszakövetelik a fővárostól elvett jogok egy részét. Karácsony arról is beszélt, hogy

politikustól szokatlan dolgot tett, programot készített, most pedig ezt fogja végrehajtani.

Amikhez ragaszkodik

Több alapértéket jelölt meg a következő öt évre, amelyekhez ragaszkodik. Budapestnek nincsenek első- és másodrangú polgárai, a város vezetőinek az itt lakók érdekeit kell szolgálniuk, a lakhatást alapvető jognak tekintik, kiveszik részüket a klímaváltozás elleni küzdelemből, óvják a város épített és természeti örökségét, előnyben részesítik a fenntartható közlekedési formákat, biztosítani kell a belső és a külső kerületek egyenletes fejlődését, támogatják a kulturális sokszínűséget, a fővárosaik véleményét minden fontos kérdésben ki kell kérni, Budapestnek nyitottan, átláthatóan és korrupciótól mentesen kell működnie.

A főpolgármester kijelentette azt is, hogy mától

az ellenzéki összefogás pártjai a köztársaságpárti többséget alkotják,

és minden erejével azon lesz, hogy ezt egyben tartsa, együttműködésüket erősítse.

A tényleges napirend elkezdése előtt Ughy Attila (Fidesz-KDNP) szerint a szavazógépen hibásan tüntették fel a képviselők mögött azokat az arányokat, amelyek a polgármesterek kerületeinek lakossági arányszámát mutatják a fővárosi összlakossághoz képest. Ez azért fontos, mert a szavazásoknál a közgyűlési többséghez nemcsak a képviselők felénél több kell, hanem a szavazó polgármesterek kerületi lakosságarányának többsége is. Karácsony közölte, hogy ezeket a számokat a választási irodától kapták, majd rövid gondolkodás után technikai szünetet rendelt el. A hibát orvosolták.

Öt főpolgármester-helyettes, Tarlós többlet-végkielégítése

Ezután a közgyűlés titkos szavazással megválasztotta Karácsony helyetteseit. Öten lesznek: Gy. Németh Erzsébet (DK) a humán területek, Tüttő Kata (MSZP) a városüzemeltetés, Dorosz Dávid (Párbeszéd) a klímavédelem, Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) az átláthatóság, a részvételiség, az innováció és a fenntartható fejlődés, a politológus Kiss Ambrus pedig a pénzügyek, a városháza üzemeltetésének felelőse.

Nagy többséggel szavazták meg Tarlós István végkielégítésének emelt összegét. A törvényben megszabott

három helyett hat hónapi pénzt kap a volt főpolgármester

Karácson Gergely javaslatára. Az indítvány okozott némi nézeteltérést a többségi koalícióban, aminek Soproni Tamás (Momentum) hangot is adott: tényleg annyira jó városvezető volt Tarlós, hogy jár neki a többletpénz? Baranyi Krisztina (független) szerint a majdan adományozandó díszpolgári cím elegendő szimbolikus elismerés, pénzt nem kéne adni. A Momentum képviselői és Baranyi Krisztina sem szavazta meg az előterjesztést.

Fideszes bojkott a bizottságokban

Fideszes bojkott kísérte az önkormányzat bizottságainak megválasztását. A Fidesz szerint a posztok elosztása nem tükrözi a képviselői helyek arányait, ezért egy tagot se delegált azokba. Az MSZP-frakció ezután saját képviselőkkel pótolta a döntéshez elegendő posztokat.

A közgyűlési többség Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) élére Handl Tamást, a készenléti rendőrség korábbi alezredesét nevezte ki Karácsony előterjesztésére (Pető György helyett). Láng Zsolt (Fidesz) szerint korábban Karácsony azt ígérte, hogy az új vezetőket pályázaton választják ki. Karácsony azt mondta erre, hogy ez a cégekre vonatkozik, a FÖRI-re nem.

És zavar a többség között

Nem kapott viszont bizottsági helyet Baranyi Krisztina se.

FRISS A vita után Baranyi Krisztina (független) azt tette közzé a Facebookon, hogy

„A Fővárosi Közgyűlés egyetlen bizottságában sem fogok dolgozni, mert a most Budapestet vezető pártok nem tartottak érdemesnek erre polgármesterként, közgyűlési tagként. Érdemesnek tartották viszont Pál Tibort, akit Ferencváros polgárai közel 30 év után kiszavaztak a város vezetéséből. Mindezt természetesen tudomásul vettem, de a pozíciókról szóló előterjesztéseket nem tudtam megszavazni, hiszen 10 perccel ezek tárgyalása előtt kaptam kézhez őket és ily módon szembesültem ezzel a helyzettel. Van ami nem változik” – írta.

Soproni Tamás (Momentum) felajánlotta, hogy a Momentum saját bizottsági helyei terhére ad át posztot Baranyi Krisztinának.

Újabb frissítés Senki sem kérdőjelezi meg, hogy

Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármesternek jár bizottsági hely és kell is, hogy ezt megkapja

– írta a Facebookon Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes. A korábbiakban, egy előzetes egyeztetésen, amin Molnár Zsolt, Soproni Tamás, Dorosz Dávid és én vettünk részt, azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Baranyi Krisztina a Fővárosi Közgyűlésben beül az egyik frakcióba. Így neki természetesen ettől a frakciótól járt volna bizottsági hely. Ám a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén kiderült, hogy Baranyi Krisztina mégsem csatlakozik egyelőre egy frakcióhoz sem. Ezért nem kapott ma bizottsági helyet. Ez így természetesen nincs rendben, hiszen minden megválasztott képviselőnek jár hely és meg is fogja kapni azt.

Leállítják az új épületeket a Városligetben és a Szent István-szobrot

Összesen 17 igen, 2 nem és ellenzéki tartózkodó szavazatokkal elfogadták Karácsony Gergelynek a Városliget-projektre vonatkozó javaslatát. Ennek alapján – ahogyan az várható volt – új épületek már nem épülnek. Horváth Csaba Zugló polgármestereként azt mondta, hogy normális világban nem fordulhatott volna elő, hogy a Ligetet 99 évre átadja a kormánynak az előző városvezetés, és a zöld park elveszti zöld park jellegét. A fővárosiak 85 százaléka utálja a projektet. „Ami zöld, az maradjon is zöld – mondta.”

„Ha úgy tetszik, kárt mentünk a kormány és az előző városvezetés után.”

Karácsony Gergely a határozat birtokában megy a szerdai kormányülésre, ahol a Városliget-projektről is tárgyalnak.

A Római-partra vonatkozó és tegnap lejárt változtatási tilalom újra elrendelését határozta el

a közgyűlés, egyhangúan. Felfüggesztik a Szent István-szobor elhelyezési munkálatait a XIII. kerületi Szent István parkban. Az előző testület döntött úgy , hogy a park déli részén állítják fel az államalapító király egész alakos szobrát. A közgyűlés 24 igennel, 2 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett támogatta a főpolgármester kezdeményezését. Megvizsgálják a szobor elhelyezését a park más részén, és ha ez nem járna sikerrel, akkor keresnének az alkotásnak egy másik helyet.

Számadó Tamás lesz Budapest főjegyzője

– jelentette be Karácsony Gergely. A 46 éves jogász november 11-től tölti be a tisztséget.

Antikorrupciós csomag

Az antikorrupciós szervezetek által kidolgozott, az Ez a minimum! elnevezésű antikorrupciós minimumprogramot fogadta el a közgyűlés. A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztést egyhangúlag támogatták a képviselők. Antikorrupciós szervezetek, az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország dolgozta ki a programot.

A főpolgármester szerint a fővárosi önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal közzétételi gyakorlata jelenleg is bővebb, mint amit a törvény megkövetel. Például nem csupán az ötmillió forint feletti szerződések adatai találhatóak meg a főváros honlapján, azt javasolja, hogy ezen az úton haladjon tovább az önkormányzat és a hivatal, tovább bővítve a nyilvánosság számára közzétett információk körét.

A javaslat értelmében

nem szkennelve lesznek feltöltve a fontosabb dokumentumok, szerződések a főváros honlapjára, hanem elektronikusan kereshető formában.

A minimumprogramban foglaltakat a fővárosi intézményekre és cégekre is kiterjesztenék, ehhez azonban első lépésként a jelenlegi közzétételi gyakorlatot és infrastruktúrát fel kell mérni az elfogadott javaslat szerint. Az előterjesztést elsöprő többséggel szavazta meg közgyűlés.

Nem lesz rabszolgatörvény

A közgyűlés hosszú vita után nagy többséggel elfogadta, hogy nem alkalmazzák a „rabszolgatörvényt” a fővárosi cégeknél. Ezek tehát nem köthetnek olyan szerződéseket, amelyekben az alkalmazottak kötelező munkaideje „önként vállalt túlmunka” címén túlléphető lenne.

Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere szerint kérdéses, hogy az önkéntes túlórák nélkül Budapest képes lesz működni (például a lomtalanítás), Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes viszont azt tartja eldöntendőnek, hogy a munkavállalók kizsákmányolása vagy a bérek rendezése a döntéshozók célja.

Több fideszes szerint átgondolatlanul, hatástanulmány nélkül készült az előterjesztés. Szerintük Karácsony nem járta körül kellő alapossággal, hogy mi lesz a rendelet hatása a fővárosra.

László Imre (DK), Újbuda polgármestere azt kérte, hogy ezt az embertelen törvényt semmilyen körülmények között se alkalmazza az új közgyűlés.

Kihirdették a klímavészhelyzetet

Az éghajlatváltozás alapvető fenyegetés a jólétre, a társadalmi békére és a jövő generációk életfeltételeire, ezért a közgyűlés

ellenszavazat nélkül megállapította, hogy klímavészhelyzet áll fenn.

A főváros kötelességet vállal az éghajlatváltozás elleni fellépésre, és intézkedéseket tesz, hogy a fővárosi önkormányzat és cégei karbonsemlegessé és zöldenergián alapulóvá váljanak reális határidőn belül.

Déri Tibor (Momentum) szerint Budapestnek példát kell mutatnia a többi magyar város számára, hogy a klímakatasztrófát megelőzzük.

Láng Zsolt (Fidesz) úgy látja,

a környezetvédelem az egyik legfelkapottabb és legdivatosabb téma a fiatalok körében,

de meg kell próbálni higgadtan, tárgyszerűbben beszélni róla.

Átszabhatják a reklámfelületeket

Minden bizonnyal politikailag is érzékeny területre lép a főváros. Megszavazták ugyanis, hogy felmérik a főváros intézményeinek, cégeinek tulajdonában levő reklámozási célú felületeket, és

egységes koncepciót készítenek hasznosításukról.

A fővárosi cégek a koncepció elfogadásáig nem köthetnek egy évnél hosszabb reklámszerződéseket. Ez sok kormányközeli vállalkozásnak, intézménynek lehet rossz hír.

Továbbfejlesztik az Egészséges Budapest Programot. A határozatban kinyilvánítják, hogy a kormánnyal, a kerületekkel együttműködésben javítsák a kerületek egészségügyi ellátását és a szakintézményeket.

Három tartózkodással létrehozták a Fővárosi Érdekegyeztető Tanácsot. Kis Ambrus főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a testület hatásköre a főváros egészét érintő ügyekre terjed ki. A határozat hitet tesz a 2010-ben megszűnt átfogó érdekegyeztető rendszer visszaépítése mellett, de a részletekről később döntenek.

Orbán meghívta Karácsonyt kormányülésre

FüHü

-

2019-11-04

1

Orbán Viktor miniszterelnök levélben gratulált Karácsony Gergely főpolgármesternek megválasztásához, egyúttal meghívta őt a szerdai kormányülésre, ahol a budapesti fejlesztések jövőjéről is tárgyalnak – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

„Magyarország kormánya nevében ismételten gratulálok a budapesti polgárok döntése alapján elnyert megbízatásához” – írta Orbán. Tudatja, hogy Karácsony október 24-én kelt levelét, melyben találkozót kezdeményezett, köszönettel megkapta. Tudomása szerint a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésére november 5-én kerül sor.

Meggyőződése, hogy Budapest fejlesztésének kérdései is haladéktalan döntéseket igényelnek, ezért arra kéri őt, hogy fogadja el meghívását a kormány november 6-án reggel 9 órakor esedékes ülésére, hogy a fővárosi beruházásokkal kapcsolatos álláspontját megismerhessék, és

döntést hozhassanak a kormány által korábban már támogatott budapesti fejlesztések jövőjéről

– írta Orbán.

A kormányülés Budapesttel foglalkozó napirendi pontja „természetesen nem korlátozódik a fejlesztések ügykörére, szívesen megismerjük az Ön álláspontját bármely más Budapest számára fontos ügyben is”.

Hivatalos: Kerpel-Fronius lesz Karácsony egyik helyettese

FüHü

-

2019-11-04

0

Hivatalos: Kerpel-Fronius lesz Karácsony egyik helyettese

Okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes lesz Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum politikusa. Bejelentették: vizsgálóbizottság nézi át a parkolási maffiát, a 4-es metró ügyét is.

Karácsony Gergely egyik helyettese Kerpel-Fronius Gábor lesz – jelentette be a Facebookon Fekete-Győr-András, a Momentum elnöke, miután találkoztak a főpolgármesterrel. Kerpel-Fronius alulmaradt a tavaszi előválasztáson Karácsonnyal és Kálmán Olgával szemben.

Fekete-Győr András azt mondta, hogy tudásbarát és környezetbarát várost akarnak építeni Karácsony Gergellyel „nagyon szoros szövetségben”. Az aláírt megállapodás értelmében

antikorrupciós forródrótot hoznak létre,

amelyen bárki névtelenül tehet bejelentést. Mindezek mellett

Karácsony bizottságot alakít a múltbeli korrupciógyanús ügyek kivizsgálására.

A Fekete-Győr elnöke a parkolási maffiát említette, továbbá a 2010. előtti olyan ügyeket, mint a Margit híd felújítása és a 4-es metró.

Kerpel-Fronius az okosvárosért és részvételiségért lesz felelős helyettes főpolgásmesterként. Az érintett szerint ennek kulcsszava a jövő. Budapestet fel kell készíteni a XXI. század kihívásaira, a fővárosban rengeteg adat keletkezik, amit fel kell használni az élet jobbá tételére. Innováció és partnerség egyetemekkel, hogy a legjobbakat itthon lehessen tartani, netán hazacsábítani.

Kerpel-Fronius felel a klímaváltozás problémájáért, továbbá az önkormányzat és cégeinek átlátható működéséért. Közérthető döntéselőkészítés és ügyintézés, a térkövezés visszaszorítása, ivókutak, zöldítés, a város és a Duna közti kapcsolat rendezése – sorolta Kerpel-Fronius.

Couleur Lokál

FüHü

-

2019-11-01

0

Van abban valami bájos, amikor a revolvermédia sajtószabadság-veszélyt kiált, ha a morálisan védhetetlent számon kérik rajta. Sokat elárul gerincességről és, főleg, éleslátásról, ha a városi lap vezetője nem veszi észre, hogy alighanem nem helyi kiskirály-csere történt. Hát így vagyunk a helyi színekkel.

Karácsony diktátorként be akarja tiltani a Lokált. Ezt mindjárt az érintett maga kürtölte világgá, mondván: az új főpolgármesternek nem tetszik, hogy ők alkalmatlannak tartják a főváros vezetésére, hogy elmondták véleményüket, nem tetszik neki a lap tartalma, hát kiűzné őket Budapestről. Karácsony hamar kimutatta a foga fehérjét (helyesen: fehérét), hogy nem tűri a másképp gondolkodókat, hogy a cenzúra eszközével lépne fel azok ellen, akik nem az ő szája íze szerint fogalmaznak. Támadást intéz a sajtószabadság ellen, a BKV mögé bújva adminisztratív eszközökkel hallgattatná el azokat, akik másképp látják a világot, mint ő – sorolja tiborci panaszait az elmúlt évek politikai dzsungelharcaiban az élvonalban küzdő orgánum.

A legszebb az az állítás, hogy a magyar demokrácia történetében példátlan módon betiltás vár arra a lapra, amelyik nem tetszik Budapest új vezetőjének. Ami persze nem igaz, mert erre még gazdáiknak se lenne módjuk.

Karácsony annyit válaszolt, hogy szerinte hazudni nem szabad, ennek pedig a Lokál nem tesz eleget. Ennek ellenére nem tervezi betiltani, csak nem szeretné, hogy a főváros asszisztáljon a terjesztéséhez.

Érdemes azért néhány dolgot tisztába tenni. A Lokál – a fekete seggűvé vált simicskai Metropol eldózerolása után – privilegizált helyzetbe került. Politikai akarattal, ellentmondást nem tűrően, az előző városvezetés csöndes beleegyezésével (mint annyi más ügyben Tarlós részéről).

A Lokál vagyoni értékű jogot kapott ingyen.

A fővárosi közterületek ennyi árusítási pontjának igénybe vétele minimum százmilliókba kerül bármely kereskedőnek, szolgáltatónak.

Azt persze lehet védeni, hogy a városvezetés ezzel jókora kiadást takarít meg azzal, hogy – szemben a kerületekkel, nem lévén saját tájékoztatási fóruma – megadja másnak a lehetőséget az információk eljuttatására a lakossághoz. Ebben az esetben is azonban alapvetésnek tekinthető, hogy ezt a jogot – közte az óriási példányszámmal elért hatalmas reklámbevétel zsebre tételét –

csak olyan vállalkozás kaphassa meg, amely feddhetetlen.

Múltjában és jelenében egyaránt.

A Lokál ezen a vizsgán elbukott. A sajtó összes írott és íratlan szabályát napról napra hágja át évek óta. Tényszerű, pontos, elfogulatlan tájékoztatás: egyik se erőssége. Lejáratás, politikai ellenfelek becsületébe gázolás viszont annál inkább. Ezekről megszámlálhatatlan bírósági ítélet tanúskodik.

Az színtisztán erkölcsi kérdés, hogy mindannyiunk pénzéből szabad-e ilyen obskúrus orgánumnak, a revolvermédia mintapéldányának ekkora anyagi támogatást nyújtani.

Azon viszont inkább kacagni kell, hogy ez az izé a hübrisz legostobább mintájával szolgált. Karácsony Gergely jó előre elmondta, hogy meg akarja szüntetni ezt az ingyenes jogot. Ezután tényleg hülyének kell lenni ahhoz, hogy a választás másnapján olyan kiadással álljanak elő, amelyből éppen csak az eredmény nem derül ki.

A helyi lokálok rendszerbemutató példája a bajai önkormányzati lapé (Bácskai Napló). Ez azzal vált hírhedetté, hogy az ellenzéki jelölteket durván eltorzított arccal járatták le. A választási bukta után is kikérték maguknak a hamisítás vádját, mondván: a képeket készen kapták. A főszerkesztő azóta elismerte, hogy a az akkor még fideszes irányítású városházáról érkeztek a manipulált fotók, korábban meg direktívák a tartalmi elvárásokról.

Ezt megelőzően, a választási eredmény ismeretében, azonnal hitet tettek a sajtószabadság mellett. Mintha mi se történt volna.

A reflexek azért működnek. Amikor a békejobbot nyújtó új demokrata polgármester-asszony élére állította a kérdést, nem habozott dönteni az olvasóktól bocsánatkérés vagy a távozás között. De azonnal megkérdezte,

milyen e-mail-címre küldje a városi lap cikkeit, ahogyan az korábban úzus volt.

Talán meglepődött, amikor a polgármester azt mondta, hogy többé nincs cenzúra, csináljanak rendes újságot.

És még hány példa kerül elő rövidesen. Olyanok, mint a ferencvárosi, ahol az előző – bukott – fideszes polgármester személyes tanácsadójának feleségét azzal díjazta havi százezerrel, hogy ellenőrizze a kerületi lap cikkeit megjelenés előtt.

Karácsony: a mai nap a köztársaság újjászületésének napja

FüHü

-

2019-10-23

0

Karácsony: a mai nap a köztársaság újjászületésének napja

A romlást és értékvesztést sikerült megállítani, de a főváros vezetőinek példát kell mutatniuk becsületből és tisztességből – mondta Karácsony Gergely az október 23-i beszédben. Az új főpolgármester szabaddá, zölddé és menővé tenné Budapestet.

„Olyan régen volt már, hogy azért gyűltünk össze, hogy kiálljunk valamiért, és nem azért, hogy tüntessünk valami ellen” – vágott bele ünnepi beszédébe Karácsony Gergely a Városháza előtti parkoló újranyitott területén.

Az ovációval színpadra lépett, pár napja tisztében lévő főpolgármester úgy fogalmazott, hogy

nyolc évvel ezelőtt eltűnt életünkből a köztársaság, de tíz nappal ezelőtt a romlást és az értékvesztést állították meg a szavazók, így a mai nap a köztársaság újjászületésének napja is,

de a köztársaság helyreállításához sok közös munkára lesz szükség.

Közönség a Fõpolgármesteri Hivatal Hol szabad vagy, otthon vagy – Budapest mindenkié! elnevezésû rendezvényén. MTI/Kovács Tamás

A fővárosnak olyan helynek kell lennie, amiben minden magyar otthon érzi magát, azok is, akik tíz nappal ezelőtt nem a változásra szavaztak – mondta. Szerinte nyerni többséggel is lehet, de győzni csak valódi közösséggel. A szabadságot és a hazát nem lehet egymás ellenében szeretni, mert azzal felszámoljuk mindkettőt – szögezte le Karácsony.

A főpolgármester szerint a város új vezetői ne másokkal példálózzanak, hanem példát mutassanak, mindenek előtt becsületből és tisztességből.

Karácsony úgy látja, hogy 1956 felkelői nem követeltek sokat.

Olyan országot követeltek, ami keletről nyugatra fordul, ahol nem hazudnak az emberek arcába, ahol nem a saját kiváltságaikat nézik a vezetők a közjó szolgálata helyett.

Azt hittük, hogy rábízhatjuk sorsunkat a kiválasztott kevesekre, de látjuk, mi lett belőle: kiszolgáltattuk nekik álmainkat – emelte ki Karácsony. „Tegyük Budapestet szabaddá, otthonossá, zölddé, menővé” – mondta ki a jelszót. Tegyük szabaddá, zölddé, menővé – mondta Karácsony. Beszédét azzal zárta, hogy maradjunk együtt, Budapest.

Liget-projekt, stadionok, eb, vb: ennyi volt?

FüHü

-

2019-10-23

0

Liget-projekt, stadionok, eb, vb: ennyi volt?

A Fővárosi Közgyűlés döntésére vár a kormány a budapesti beruházások ügyében. Ez érinti a Liget-projektet is, sőt, szinte mindent. Karácsony Gergely a Városligetben közparkot szeretne, a stadionokról pedig a lakossághoz fordul.

A kormány továbbra is elkötelezett az állami forrásokból megvalósuló budapesti beruházások mellett, ha ezek megvalósítását a kormány és a fővárosi önkormányzat közötti konszenzus övezi – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely elmondta, a kormány kedden áttekintette a miniszterelnök és Tarlós István volt főpolgármester között tavaly november 17-én aláírt megállapodást, valamint az állami forrásból megvalósítás alatt álló beruházások helyzetét, és rögzítette, hogy ezek megvalósulását továbbra is támogatja, de

elengedhetetlennek tartja a Fővárosi Közgyűlés egyértelmű állásfoglalását is.

A kormány a közgyűlés döntéséig felhívja az érintett minisztereket, hogy a beruházások tekintetében a „jó gazda gondosságával” járjanak el. Gulyás Gergely azt mondta, hogy Budapest az egész nemzet fővárosa, és a kormány is erős és fejlődő fővárosban érdekelt, ezért működtek együtt az elmúlt években a fővárossal, és ennek köszönhető a számtalan megvalósult fejlesztés is.

Tarlós István időszakát Budapest „aranykorának” nevezte a miniszter. 2010 óta 1850 milliárd forint értékben fejeződtek be beruházások,

további 4400 milliárd forint értékű fejlesztések folyamatban vannak.

Példaként említette a 3-as metró felújítását, egy atlétikai stadion és egy multifunkcionális csarnok épülését, valamint a Városligetben folyó beruházásokat, és kijelentette, ha ezekre a főváros igényt tart, akkor a kormány továbbra is támogatja.

Ezekről

a sportfejlesztésekről Orbán a parlamentben azt mondta, hogy ha a főváros nem akarja ezeket, akkor elmaradnak.

Érdemes szó szerint idézni Orbánt, aki Tordai Bence kérdésére a következőket válaszolta:

„Ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás. És ha a Fővárosi Közgyűlés azt mondja, hogy nem akar atlétikai világbajnokságot, akkor nem lesz atlétikai világbajnokság és nem lesz atlétikai stadion. És ha önök azt mondják, illetve a Fővárosi Közgyűlés azt kéri, hogy ne legyen Budapesten Európa-bajnokság, kézilabda-döntő és ne építsünk ezért egy húszezres csarnokot, akkor nem fogunk építeni és nem lesz Budapesten európai bajnoki döntő.”

A Liget Budapest projektről Gulyás azt mondta, várják az új Fővárosi Közgyűlés álláspontját a folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatban.

„Ha lehet, befejezett beruházást lebontani nem szeretnénk a Városligetben”

– jegyezte meg, jelezve, hogy a Nemzeti Galéria és az innováció háza van tervezés alatt.

Nem tud arról, hogy megérkezett volna a levél – mondta arról, hogy Karácsony Gergely találkozót kezdeményezett Orbánnal. A kormány nyitott arra, hogy a korrekt partnerség jegyében normális párbeszédet folytasson a fővárossal, akkor van értelme tárgyalni, ha a főváros már tudja, mit szeretne. A kormány mai határozatai is azt segítik, hogy a főpolgármester demokratikus felhatalmazás birtokában dönteni tudjon, ő és a főváros mit szeretne – mondta Gulyás Gergely.

A másféle budapesti beruházásokról Gulyás azt mondta, hogy

ha a főváros az eddig tervezett projektek helyett esetleg másokat szeretne, egyértelműek a hatásköri szabályok: a fővárosnak saját költségvetése van, a kormánynak pedig számtalan vállalása.

Jövőre például a kormány 20 milliárd forintot tervezett a BKV-nak, és rendelkezésre áll az a 6 milliárd forintos pluszpénz is, amit még Tarlós István tartott szükségesnek a Lánchíd felújítására.

A mintegy 4400 milliárd forintot érintő fővárosi fejlesztési programok közül jó néhányról van már országgyűlési döntés, ha nem ezeket vagy nem ott szeretnék megvalósítani a fővárosban, akkor az összegekről ismét az Országgyűlésnek kell döntenie. Vannak olyan budapesti programok, amelyeket a kormány kész támogatni, de

sehol nem szeretnének úgy fejleszteni, hogy az adott önkormányzat ehhez nem járul hozzá

– fejtette ki Gulyás.

Karácsony Gergely szerint a kormány döntése jó kiindulópontja annak az együttműködésnek, amelyben ő kiszámítható partner lesz – írta a Facebookon a főpolgármester. Programjához ragaszkodik, ennek pedig van három fontos alapköve van: presztízsberuházások helyett a budapestiek életminőségét javító fejlesztések kellenek, a város kizöldítése elengedhetetlen, és

Budapest jövőjéről a budapestiek bevonásával kell dönteni.

Ebből az fakad, hogy nem arról szólnak a jövőben a kormány és Budapest közötti tárgyalások, hogy mit szeretne, vagy nem szeretne a főváros felelős vezetése, hanem arról, hogy mit szeretnének, vagy nem szeretnének a budapestiek í fogalmaz Karácsony. A Városliget ügyében felmérésből ismert a tény:

a budapestiek közel kétharmada közparkot szeretne a Liget-projekt épületei helyett.

Ezért ebben az ügyben azt az álláspontot képviseljük határozottan, hogy újabb építmények helyett meg kell növelni a zöldfelületet a Városligetben.

A kormány által kezdeményezett stadionberuházások ügyében pedig közvetlenül a budapestiekhez fognak fordulni, hogy az ő véleményüket képviselhessék a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

Díszpolgárok, terek

Bauer Tamás

-

2019-10-21

0

Csupa rokonszenves döntéssel kezdte főpolgármesteri munkáját a győztes Karácsony Gergely. A kilakoltatások leállítása, a biciklivel érkezés, a Liget-program leállításának tervezett kísérlete biztosan közéjük tartozik. Ilyennek tűnik az a válasza az újságírói kérdésre, hogy nem akar utcanév-táblákat cserélni, és az is, hogy kezdeményezi két elődjének, Demszky Gábornak és Tarlós Istvánnak Budapest díszpolgárává választását. Meg is indokolta a javaslatot: mindkettőjükre nagyon sokan szavaztak, mindketten követtek el hibákat, és mindketten nagyon szeretik Budapestet.

Ezek a hivatkozások helytállóak, és a gesztus valóban szépnek tűnik. Viselkedjünk, ahogy Gergő sokszor mondja, normálisan, intézzük úgy a vezetőváltást Budapesten, ahogy az normális demokráciákban magától értetődik. Csakhogy nem élünk normális demokráciában. Demszky húszéves, illetve Tarlós kilencéves főpolgármestersége között a hasonlóságok mellett volt egy nagyon fontos különbség, ami fontosabb a hasonlóságoknál. Demszky húsz éves főpolgármestersége a szabadság újjáépítésének két évtizedébe illeszkedett, Tarlós főpolgármestersége a szabadság felszámolásának kilenc évébe.

Demszky főpolgármesterségét határozott szegénység-ellenes intézkedések jellemezték, Tarlósét határozott szegényellenes intézkedések, a hajléktalanok kiszorítása.

(Remélem, az aluljárók éjszakai lezárásának Tarlós-féle tervét az új fővárosi vezetés nem hajtja végre.) Demszky főpolgármesterségét Budapest kulturális virágzása jellemezte, Tarlósét az Új Színház szélsőjobboldali kézbe adása, a Fesztiválzenekar támogatásának megkurtítása stb. Igaza van annak a hozzászólónak, aki arra figyelmeztet: először Kertész Ákos díszpolgárságát kellene helyreállítani.

És, gondolom, vissza kellene tenni a helyére Lukács György szobrát is a Szent István parkba. (Emlékeztetőül: a korábbi fővárosi közgyűlésben a Jobbik kezdeményezte az eltávolítását, a Fidesz pedig megszavazta.)

Ami az utcanév-táblákat illeti, általában igaza van, de van szerintem kivétel.

Tarlós ciklusának elején megszüntették Budapesten a Köztársaság teret, a Moszkva teret és a Roosevelt teret.

Ez a három tér a második világháborút követően kapta ezeket a neveket, amelyekhez az 1990-es rendszerváltást követően nem nyúltak, holott a kommunista illetve szovjet személyiségekről, a pártállami korszak neves dátumairól, intézményeiről elnevezett közterületeknek visszaadták a korábbi nevüket.

Így lett a Lenin körút újra Erzsébet- illetve Teréz körút, a Népköztársaság útja Andrássy út, a Kun Béla tér Ludovika tér, a November 7. tér Oktogon, a Majakovszkij utca Király utca, a Szamuely utca Lónyay utca és így tovább. A Köztársaság tér azonban más: nem kommunista intézményről vagy személyről kapta a nevét, hanem azt fejezte ki, hogy Magyarország 1945-ben szakított a régi Magyarországgal, ha tetszik az úri Magyarországgal, amely királyság volt, és ezzel állították szembe az előbb 1918-ban, majd 1946-ban kikiáltott köztársaságot. (Eltérően a skandináv és a Benelux országoktól, de hasonlóan Franciaországhoz, Németországhoz és Ausztriához, a monarchia a reakció, a köztársaság a progresszió korszakainak államformája.) Ugyanígy más a Moszkva tér és a Roosevelt tér: azt szimbolizálták, hogy a második világháború végén Magyarország Debrecenben megalakult ideiglenes kormánya szembefordult a tengelyhatalmakkal és csatlakozott az antifasiszta koalícióhoz.

Tudjuk, hogy a Fidesz 2010 óta számtalan módon juttatta kifejezésre, hogy elutasítja az ország 1945-ben tett átállását a tengelyhatalmaktól az antifasiszta koalíció oldalára, és nem szereti az 1918-as és 1946-os köztársasági fordulatot, a magyar történelemben jelen levő progresszív törekvéseket. E három tér elnevezésének kiemelkedő politikai jelentősége van, teljesen függetlenül attól, hogy mit gondolunk Széchenyiről, Széll Kálmánról és II. János Pálról. Változatlanul bízom benne, hogy előbb-utóbb visszakapják 2010 előtti nevüket.

Címke: Karácsony Gergely

ne építsenek új nagy épületeket a Városligetbe, ha múzeumokat akarnak építeni, tegyék azokat a rozsdaövezetbe, illetve ne építsenek új sportlétesítményeket oda, ahol a főváros erdőt illetve ligetet szeretne.

Ezt pedig főpolgármesteri minőségében nehezebb képviselni.

Valójában persze azért kell Orbánnak mindkét létesítmény, mert olimpia esetén egyszerre kell tudni ezt is, azt is megrendezni.

Ha viszont enged, a hitelessége kezdhet erodálni. Feláldozná párbeszédes énjét főpolgármesteri énje oltárán.

A 2022-es parlamenti választásra élesedhet a BKV finanszírozását is érintő törvényjavaslat. A BKV működése eddig is hiányos volt. Karácsony Gergely még nem látja, „mi a túró ez”.

Nem felejtenek

nem hagyja szó nélkül az önkormányzati választáson elszenvedett meglehetős vereséget.

Eddig is súlyos bajok voltak

Ha minden pénzt a közlekedésre kell fordítani, az lényegében bedönti az összes többi közszolgáltatást.

Cél a következő parlamenti választás?

a 2022-es parlamenti választásokra „érhet be”,

Karácsony: vissza kell vonni

Elfogadhatatlanok az este történtek – közölte Karácsony Gergely az Edogan-vizitet kísérő közlekedési összeomlásról. Ezentúl csak az ő engedélyével indulhat egyeztetés a rendőrséggel ilyen esetekben. Elképesztő jelenetek zajlottak a nap folyamán Budapesten.

a 2-es és 3-as metróvonal se volt rendesen igénybe vehető,

Se előre, se hátra, se ki, se be

Programmal állt a választók, elé, és azt fogja tenni, amit megígért – ezzel nyitott Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlésben. A megalakulás után megválasztották az öt helyettest is. Döntöttek: új épület nem lesz a Városligetben.

politikustól szokatlan dolgot tett, programot készített, most pedig ezt fogja végrehajtani.

Amikhez ragaszkodik

az ellenzéki összefogás pártjai a köztársaságpárti többséget alkotják,

Öt főpolgármester-helyettes, Tarlós többlet-végkielégítése

három helyett hat hónapi pénzt kap a volt főpolgármester

Fideszes bojkott a bizottságokban

És zavar a többség között

Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármesternek jár bizottsági hely és kell is, hogy ezt megkapja

Leállítják az új épületeket a Városligetben és a Szent István-szobrot

„Ha úgy tetszik, kárt mentünk a kormány és az előző városvezetés után.”

A Római-partra vonatkozó és tegnap lejárt változtatási tilalom újra elrendelését határozta el

Számadó Tamás lesz Budapest főjegyzője

Antikorrupciós csomag

nem szkennelve lesznek feltöltve a fontosabb dokumentumok, szerződések a főváros honlapjára, hanem elektronikusan kereshető formában.

Nem lesz rabszolgatörvény

Kihirdették a klímavészhelyzetet

ellenszavazat nélkül megállapította, hogy klímavészhelyzet áll fenn.

a környezetvédelem az egyik legfelkapottabb és legdivatosabb téma a fiatalok körében,

egységes koncepciót készítenek hasznosításukról.

döntést hozhassanak a kormány által korábban már támogatott budapesti fejlesztések jövőjéről

Okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes lesz Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum politikusa. Bejelentették: vizsgálóbizottság nézi át a parkolási maffiát, a 4-es metró ügyét is.

antikorrupciós forródrótot hoznak létre,

Karácsony bizottságot alakít a múltbeli korrupciógyanús ügyek kivizsgálására.

A legszebb az az állítás, hogy a magyar demokrácia történetében példátlan módon betiltás vár arra a lapra, amelyik nem tetszik Budapest új vezetőjének. Ami persze nem igaz, mert erre még gazdáiknak se lenne módjuk.

A Lokál vagyoni értékű jogot kapott ingyen.

csak olyan vállalkozás kaphassa meg, amely feddhetetlen.

Az színtisztán erkölcsi kérdés, hogy mindannyiunk pénzéből szabad-e ilyen obskúrus orgánumnak, a revolvermédia mintapéldányának ekkora anyagi támogatást nyújtani.

milyen e-mail-címre küldje a városi lap cikkeit, ahogyan az korábban úzus volt.

nyolc évvel ezelőtt eltűnt életünkből a köztársaság, de tíz nappal ezelőtt a romlást és az értékvesztést állították meg a szavazók, így a mai nap a köztársaság újjászületésének napja is,

Olyan országot követeltek, ami keletről nyugatra fordul, ahol nem hazudnak az emberek arcába, ahol nem a saját kiváltságaikat nézik a vezetők a közjó szolgálata helyett.

A Fővárosi Közgyűlés döntésére vár a kormány a budapesti beruházások ügyében. Ez érinti a Liget-projektet is, sőt, szinte mindent. Karácsony Gergely a Városligetben közparkot szeretne, a stadionokról pedig a lakossághoz fordul.

elengedhetetlennek tartja a Fővárosi Közgyűlés egyértelmű állásfoglalását is.

további 4400 milliárd forint értékű fejlesztések folyamatban vannak.

a sportfejlesztésekről Orbán a parlamentben azt mondta, hogy ha a főváros nem akarja ezeket, akkor elmaradnak.

„Ha lehet, befejezett beruházást lebontani nem szeretnénk a Városligetben”

ha a főváros az eddig tervezett projektek helyett esetleg másokat szeretne, egyértelműek a hatásköri szabályok: a fővárosnak saját költségvetése van, a kormánynak pedig számtalan vállalása.

sehol nem szeretnének úgy fejleszteni, hogy az adott önkormányzat ehhez nem járul hozzá

Budapest jövőjéről a budapestiek bevonásával kell dönteni.

a budapestiek közel kétharmada közparkot szeretne a Liget-projekt épületei helyett.

Demszky főpolgármesterségét határozott szegénység-ellenes intézkedések jellemezték, Tarlósét határozott szegényellenes intézkedések, a hajléktalanok kiszorítása.

Tarlós ciklusának elején megszüntették Budapesten a Köztársaság teret, a Moszkva teret és a Roosevelt teret.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA