A Cambridge Analytica cég akkor bukott le, amikor kiderült: illegális módszerekkel befolyásolta a választási kampányokat az Egyesült Államokban és sok más országban.
A Facebooktól vásárolt hatalmas adatbázisokat, és ennek alapján a választási szakértők elérték: a saját szavazóik minél nagyobb számban menjenek el szavazni miközben az ellenfél támogatóit elriasztották a voksolástól.
„Egy hatékony propagandagépezetet akarok”- mondta a brit cégnek Steve Bannon, aki Trump 2016-os elnökválasztási kampányának guruja volt. A kongresszusi vizsgálóbizottság elsősorban Trump orosz kapcsolataira kíváncsi. Első kampányfőnöke, Paul Manafort ezért is kényszerült lemondásra. Éppúgy, mint az első nemzetbiztonsági tanácsadó, Flynn tábornok, aki egy ideig a Cambridge Analytica fizetési listáján szerepelt. A cég egyébként fantom cég volt, jórészt amerikaiak dolgoztak neki.
A cél világos volt: mindenáron elérni Donald Trump megválasztását. Steve Bannont egyáltalán nem érdekelte, hogy egy hír igaz-e vagy sem. Kizárólag azzal törődött, hogy „hasznos-e nekünk vagy sem”. Steve Bannont azután Donald Trump főtanácsadónak nevezte ki, aki még a nemzetbiztonsági üléseken is részt vehetett. Aztán megindult ellene a hadjárat és végül távozni kényszerült a Fehér Házból. Nemrég Európában járva kijelentette: Orbán Viktor a legígéretesebb európai politikus.
A botrány miatt a Facebook vezetőjének, Mark Zuckerbergnek is kongresszusi vizsgálóbizottság elé kellett állnia Washingtonban. Ahol továbbra is kutatják: vajon milyen szerepe volt Putyin orosz elnöknek az amerikai választási kampányban. A Cambridge Analytica egykori munkatársának vallomásaiból kiderül: egyáltalán nemcsak a 2016-os amerikai elnökválasztást próbálta meg befolyásolni a „hatékony propaganda gépezet”, mely a Facebooktól vásárolt hatalmas adatbázisokat, minden etikai gátlás mellőzésével.
A vasárnapi választáson az Együtt nem érte el az 1 százalékot, ami azt is jelenti, hogy az öt elnökségi tagnak vissza kell fizetnie a 194 millió forintos kampánytámogatást. A fejenként több mint 30 millió forintot a vezetőség tagjai képtelenek kifizetni, ezért Juhász Péter gyűjtést indított. Facebook bejegyzése az alábbiakban olvasható.
„Üzenet Orbánnak, Sorosnak, tehát a teljes magyar spektrumnak, köztük neked.
Nézd meg, terjeszd, jusson el mindekihez!
Rengetegen kértétek, hogy tegyünk ki bankszámlaszámot.
194 milliót kell összegyűjtenünk, ötünknek, az Együtt elnökségének. A kampánytámogatást kell visszafizetnünk, mert MSZP-s emelési javaslatra azt fogadta el a Fidesz, hogy akik nem érik el az 1%-ot, a személyes vagyonukkal feleljenek érte.
Így most 5 ember lakása, egzisztenciája, családja van veszélyben.
Nézd meg a videót, abban minden részletet megtalálsz, és alább a bankszámlaszámok. Azért magánszámlaszámok vannak megadva, mert mindenki személyes vagyonával felel.
Azért van öt, mert ez az üzenet nem csak neked szól, aki 1-2-10 ezer forinttal akarsz nekünk segíteni szolidaritásból, hanem azoknak a Soros Györgyöknek is, akik azt is szeretnék, hogy folytassuk. Ugyanis ha összejön a 194 millióra még többlet is, akkor folytatni is tudjuk.
Hát rajtad a sor!
Az alábbi számokra utalhatsz. Bármelyikre, mi bízunk egymásban, egyetemlegesen felelünk, akárhova mehet. Azért van 5, mert ha egy ember egy évben egy embertől 150.000.- forint alatt kap ajándékot, az adómentes.
Biztos lesz, aki ennél többet szeretne utalni. Tőled azt kérjük, hogy egy számlaszámra csak 150.000 ezer forintot utalj. Ha még ennél is nagyobb összegnél segítenél, mert tényleg és igazán és a végtelenségig fontosnak tartod a munkánkat, hát hívj bátran telefonon, és megoldjuk. Magyarul beszélünk, hogy mi a legjobb neked is, nekünk is, ami jogszerű is, és a legkisebb adóteherrel jár.
Tudom, sokan vagyunk, akik nem, vagy csak nehezen tudnak utalni, hiszen nem vagyunk gazdagok. Ha te is közénk tartozol, tőled az is segítség, ha megosztod ezt!”
Készült egy mobilapplikáció, amely 25 kérdésre adott válasz alapján javasolja, hogy melyik párt nézetei állnak a legközelebb a felhasználóéhoz.
Közleményük szerint az applikációt „a magyar demokrácia iránt elkötelezett fiatalok” készítették, azzal a céllal, hogy segítsenek az embereknek pártot választani, illetve, hogy akik már tudják, kire szavaznak, ellenőrizhessék a választásukat.
A céljuk az, hogy minél több ember elmenjen szavazni.
Összesen 25 kérdést állítottak össze, a választáson induló pártok programjai és nyilatkozatai alapján. A válaszolóknak azt kell eldönteniük, hogy melyik állítással értenek egyet, melyikkel nem, és azt is, hogy mennyire fontos nekik a téma.
A kérdések többek között az egészségügy, az oktatás, a gazdaság és a menekültválság témakörét érintik.
A költő Hazám! című versét olvassák fel közéleti szereplők, köztük például Karácsony Gergely, több ellenzéki képviselőjelölt, Iványi Gábor lelkész, Görgey Gábor író egykori miniszter és civil aktivisták.
A Jobbik elnöke felírta az autó rendszámát és feljelentést tett a rendőrségen. A nem mindennapi esettel kapcsolatban Vona Gábor a következő bejegyzést tette közzé Facebook oldalán.
„Ma 17.25 körül a kisfiam a társasház kertjében játszott, amikor jelezte, hogy egy drón készít róla felvételt. Azonnal lefutottam a kertbe és magam is láttam, ahogy a szerkezet 15-20 méter magasban repdes. Megvártam, míg a drón leszállt a közelben, majd autóba pattantam és a szomszéd utcában tetten értem a felvételt készítő férfit. (A kisfiam végig velem volt, sajnos egész komoly tapasztalata van már az ellenünk folyó zaklatásokban.) Kérdőre vontam a negyven év körüli férfit, aki már az autójában ült, mellette az anyósülésen ott volt a szerkezet.
Miközben a telefonomat vettem elő, hogy lefényképezzem, a zaklató a járdára hajtva elmenekült, de a rendszámát megjegyeztem és azonnal értesítettük a rendőrséget. Több tanú is látta az esetet. Mindez húsvét hétfőjén. Na, ennyi a hivatalos. Innentől a magánvéleményem: Sem megvásárolni, sem megfélemlíteni, sem megtörni nem tudtatok. Április 8.”
Befolyással való üzérkedés és korrupció gyanújával bíróság elé küldte Nicolas Sarkozy volt francia államfőt a párizsi ügyészség egy négy évvel ezelőtt indított eljárás keretében. Egy másik ügyben törvénytelen kampányfinanszírozás miatt folyik ellene eljárás, ezért rendőri felügyelet alá került.
Nicolas Sarkozy (MTI/EPA pool/Ian Langsdon)
A volt elnök telefonját azért hallgatták le, mert az utóbbi ügy miatt már nyomoztak ellene 2014 elején. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből véletlenül derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírója, Gilbert Azibert egy másik ügy, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről
rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét,
Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.
A vizsgálóbírók az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolják, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják. A vizsgálóbírók március 26-án döntöttek arról, hogy bíróság elé küldik mindhármukat.
Az ügyben
2014 júliusában őrizetbe vették Nicolas Sarkozyt,
akitől azt szerették a nyomozók megtudni, ténylegesen megpróbált-e információkhoz jutni Azizbert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját. Ez utóbbi kérdés azért merült fel, mert a volt államfő Paul Bismuth álnéven
tartott egy titkos mobiltelefont,
és a kényes ügyekről azon beszélt az ügyvédjével.
A 2014 márciusban a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszél, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt. Ezek alapján indult meg az eljárás befolyással való üzérkedés gyanújával Nicolas Sarkozy ellen.
A beszélgetésekben elsősorban a Bettencourt-ügyről esik szó, amelyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt az azóta meghalt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a l’Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, és
meggyőzte, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben.
Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat.
Sarkozy ellen amiatt is eljárás folyik, mert 2007-es kampányához
a volt líbiai diktátortól, Moammer Kadhafitól is támogatást kaphatott.
Emiatt múlt héten őrizetbe is vették, majd napokon keresztül kihallgatták. A párizsi ügyészség ebben az ügyben öt évvel ezelőtt indított eljárást ismeretlen tettes ellen aktív és passzív korrupció, befolyással való üzérkedés, okmányhamisítás, hűtlen kezelés, pénzmosás, bűnpártolás, valamint ezek eltitkolásának gyanújával.
Az ügyészség eredetileg a volt államfőnek a Mediapart francia tényfeltáró hírportál ellen, hamisítás miatt tett feljelentése nyomán kezdett vizsgálódni. A portál ugyanis a 2012. májusi elnökválasztás előtt nyolc nappal – amelyen Sarkozy vereséget szenvedett a szocialista Francois Hollande-tól – közzétett egy volt líbiai főhivatalnoknak tulajdonított dokumentumot, amely szerint a líbiai kormány beleegyezett, hogy 50 millió euró értékben finanszírozza Nicolas Sarkozy 2007-es kampányát. Sarkozy a dokumentumot hamisítványnak minősítette.
(MTI/EPA/Mohamed Messzara)
A támogatásról kötött megállapodást az elmúlt években több volt vezető líbiai politikus megerősítette, köztük a francia fegyverszállítási ügyekben közvetítőként fellépő Ziad Takieddine francia-líbiai üzletember, aki a francia vizsgálóbíróknak elmondta, hogy 2006-ban és 2007-ben a francia belügyminisztérium épületében
három alkalommal adott át pénzzel teli bőröndöt, összesen 5 millió eurót Nicolas Sarkozynek,
aki akkor belügyminiszter volt, illetve kabinetfőnökének, Claude Guéant-nak.
A nyomozást januárban törvénytelen kampányfinanszírozás gyanújával kiszélesítették, miután Sarkozy volt kampánystábjainak tagjai azt vallották, hogy jelentős összegű támogatások érkeztek készpénzben 2007-ben, és őket abból fizették ki zsebbe.
A francia hatóságok szerint Sarkozy a kampányához
összességében 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől,
ami több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek. Az ügylet ráadásul azért is törvényellenes, mert a törvények tiltják a kampányok külföldi finanszírozását. A Mediapart szerint legalább 10 millió euróról biztosan rendelkeznek bizonyítékokkal a francia hatóságok.
Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke. Korábban egy másik kampányfinanszírozási ügy miatt már vád alá helyezték: a 2012-es elnökválasztási kampányt is törvénytelenül finanszírozhatták, ő és a pártja többet költött el a megengedettnél. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: a túlköltekezést a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion
hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni
a párt. A volt elnök ellen – aki a jobboldal tavalyelőtti államfőjelölt-állító választásán elszenvedett veresége után visszavonult a politikai élettől – 2016-ban indult eljárás az ügyben.
Nicolas Sarkozy a második volt államfő, akinek büntetőbíróság el kell állnia az 1958 óta fennálló V. köztársaság történetében. Jacques Chirac szintén volt jobboldali elnököt 2011-ben két év felfüggesztett börtönre ítélték, amiért még Párizs főpolgármestereként a városháza költségvetéséből finanszírozta pártja munkatársait.
A Nemzeti Választási Bizottság büntette meg a miniszterelnököt. El kell távolítania a videót a Facebookról, és 350 ezer forint bírságot is fizetnie kell.
Az Együtt panaszolta be Orbánt, amiért a Komárom-Esztergom megyei 3. választókerületben az egyik óvodában is kampányolt Czunyiné Bertalan Judit mellett. A panaszt a kerületi választási bizottság elutasította, az NVB viszont felülbírálta a döntést. Ez az Együtt képviselőjelöltjének, Hajdú Nórának a közleményéből derült ki.
A határozat szerint Orbán Viktor és Czunyiné Bertalan Judit „megsértették a választási eljárásról szóló törvényben rögzített jelöltek és a jelölőszervek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény köznevelési intézményekre vonatkozó rendelkezését is a kampánytilalomról”. A határozat szerint
Orbánnak el kell távolítania Facebook-oldaláról a videót, „be kell fejeznie a jogsértést”
és bírságot is kell fizetnie.
A Momentum közleményéből az is kiderült, hogy az NVB a Kúria gyakorlatára hivatkozva döntött így, és az is, hogy
a bírság 350 ezer forint.
A döntést az tette lehetővé, hogy az NVB-ben már ott ülnek az országos listát állító pártok jelöltjei is.
Alig egy órája került fel a Facebookra az Orbán Viktor nagykanizsai látogatásáról készült fotósorozat. Magyarország miniszterelnöke azért látogatott Nagykanizsára a választási kampány hajrájában, hogy arra buzdítsa az embereket: szavazzanak a Fidesz-KDNP jelöltjére, Cseresnyés Péter államtitkárra.
„Készen állok a munkára, az ország vezetésére és képesnek is érzem magam arra, hogy ismét elvégezzem azt,” mondta Orbán Viktor.
A Zaol beszámolója szerint a kormányfő elsőként Dénes Sándor polgármesterrel tárgyalt, majd a városháza lépcsőjéről intézett beszédet az Erzsébet téren reá váró, körülbelül 5-600 főnyi tömeghez.
A Zala megyei hírportál beszámolója szerint Orbán bátor embernek nevezte Cseresnyés Pétert. „ Az elmúlt 8 évben volt néhány nagyon nehéz pillanat. Mi pedig szerencsésnek mondhattuk magunkat, mert Cseresnyés Péterhez hasonló bátor emberek ültek az Országgyűlés padsoraiban.”
Majd sorolta a nehéz pillanatokat. Például azt, hogy „az ország a pénzügyi csőd szélén tántorgott 2010-ben” de „bevezettük a bankadót, multiadót, ez az érintetteknek általában nem tetszett és velük szemben bizony, erőt, elszántságot és bátorságot kellett mutatni.”
Ahhoz is bátorság kellett, hogy hazaküldjék az IMF-et és elindítsák az új közmunkaprogramot.
Természetesen a migránsok és a bevándorlás sem maradhatott ki a miniszterelnök kampánybeszédéből.
„Nincsen kő a szívünk helyén”, mondta Orbán, „mi segítünk a bajba jutottakon, de arra nem vagyunk hajlandóak, hogy a bajt magunkra vegyük.”
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a jobboldal egy része, ahogy korábban, úgy most sem nyugodna bele a választási vereségbe, ezért arra figyelmeztette az országos rendőrfőkapitányt és a belügyminisztert, az ő felelősségük a rend megőrzése a voksolás után. Kijelentette, nem lesznek megbocsátóak, ha utat engednek az erőszaknak és közreműködnek az új demokratikus kormány megdöntésére irányuló kísérletben.
Gyurcsány Ferenc Budapesten tartott helyzetértékelő kampányrendezvényt. A miniszterelnök március 15-i beszédére hivatkozva úgy fogalmazott: ha itt valakinek elégtételt kell vennie, az a magyar nép. Azoknak a millióknak, akik az elmúlt nyolc évet úgy élték meg, hogy elvették tőlük a normális élet lehetőségét, akikbe beletapostak, akiket megfenyegettek, hogy csendben maradjanak. „Nem revánsot kell venni, hanem normális életet teremteni” – jelentette ki, majd később hozzátette, a gyűlölet tönkreteszi az országot.
Az ellenzéki politikus kiemelte, megértették, hogy a demokratikus rendszer csak akkor lehet tartós, ha az a többségnek fenntartható jóléttel társul, máskülönben az csak lehetőség nélküli szabadságot jelent.
A volt kormányfő azt mondta, ők a jelenlegi kormánnyal ellentétben nem gondolják, hogy az emberek sokaságának valódi csalódásaiból kellene embertelen politikát építeni. Szerinte ugyanis a jelenlegi hatalom ezt teszi és az ország egyik felét arra használja, hogy háborúzzon a másikkal, valamint a fél világgal.
A DK vezetője szólt arról is, hogy a rendszerváltozás után valamennyi kormány követett el hibákat, a jelenlegi kabinet azonban, elsőként, történelmi bűnt hajtott végre saját nemzetével szemben azzal, hogy
a félfeudális, despotikus kelethez közelíti az országot a szabadság ügyét hordozó nyugattal szemben.
A kormánnyal nem egyszerűen az a baj, hogy tönkreteszi az egészségügyet és az oktatás ügyét, valamint részvétlenül tekint sok százezer magyar hétköznapi nyomorúságára; a fő baj, hogy elárulja Magyarország nagy történelmi küldetését, amikor háborús retorikát használ az „ENSZ-től Brüsszelen át” a szabad világ képviselőivel szemben – fejtette ki Gyurcsány Ferenc.
A DK elnöke szólt arról is, a demokratikus ellenzék pártjainak kötelességük együttműködni, azoknak pedig végig kell gondolniuk indulásukat, akik eddig nem tudták bizonyítani, hogy saját jogon is bekerülhetnek a parlamentbe.
„Ne demokraták akadályozzák meg demokraták győzelmét”
– fogalmazott, majd aláhúzta, az Együtt elnökének szombati visszalépését követően sok tucatnyi hasonló lépésre van szükség. „Hazám szeretetéből fakadó szenvedéllyel kérem, ha úgy tetszik könyörgök (…), engedjenek utat a győzőknek” – mondta.
Gyurcsány Ferenc kitért arra is, a DK 61, az MSZP pedig 48 helyen állt el a jelöltindítástól, hogy elkerülje a versenyt a többi demokratikus párttal. „Ne bennünket tanítsanak ki hazaszeretetből, áldozatvállalásból, tisztességből és ne a szocialista pártot” – jelentette ki.
Hangsúlyozta,
a hódmezővásárhelyi ellenzéki választási siker után megtört a Fidesz legyőzhetetlenségének illúziója,
amelyet „megcsapott a vereség szele”, amely reményei szerint el is söpri őket április 8-án.
A volt miniszterelnök szerint a választás nem lesz szabad és tisztességes, ezért azt követelte a választási szervektől, őrizzék meg a voksolás összes dokumentumát, beleértve az ajánlóíveket is, hogy bebizonyíthassák: a Fidesz áll a választást tisztességtelenül befolyásoló kamupártok mögött.
Egy líbiai kampányfinanszírozással kapcsolatos ügyben hallgatják ki Nicolas Sarkozy volt francia elnököt, akit kedden őrizetbe vett a rendőrség.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb politikai botránya lehet Franciaországban Sárkozy illegális kampányfinanszírozási ügyéből.
Azzal gyanúsítják, hogy
Moammer Kadhafi rezsimjétől és más líbiaiaktól kapott támogatást Sarkozy 2007-es választási kampányára.
A konzervatív politikust a Párizs mellett Nanterre-ben székelő, korrupcióval, pénz- és adóügyi csalásokkal foglalkozó rendőrségi központban hallgatják ki. Sarkozyt, aki 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, most először hallgatják ki az ügyben. Őrizetben 48 óráig tarthatják, ügyvédje nem kommentálta az intézkedést.
Egy korábbi minisztert és Sarkozy közeli szövetségesét, Brice Hortefeux-t is kihallgatják kedden az ügyben.
Sarkozyt 2014-ben egyszer már rövid időre őrizetbe vették és kihallgatták, mert a gyanú szerint megpróbált megvesztegetni egy bírót, ha információkat ad át neki a szóban forgó kampányfinanszírozási vizsgálatról.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
