Kezdőlap Címkék Kampány

Címke: kampány

Az Európai Bizottság megcáfolta Orbán propagandáját

0

„Tények az uniós migrációs politikáról” címmel írt választ az Európai Bizottság magyarországi képviselete az Orbán-kormány gyűlöletkampányára.

„Az Európai Bizottságnak nincsenek „titkos tervei” a migráció fokozására, és amúgy sem születhet semmilyen uniós döntés a tagállamok és az Európai Parlament nélkül. Vagyis a magyar kormány tagjai és a magyarok által választott EP-képviselők is szavazhatnak a Tanácsban, illetve az Európai Parlamentben – ahogy ez minden egyéb esetben is történik” – írják a bevezetőben, hozzátéve, hogy „az EU-ban a tagállamokkal együtt, közösen sikerült visszaszorítanunk az illegális migrációt a 2015-ös menekültválság előtti szint alá”.

Ezután pontról pontra írnak a múlt héten, a magyar kormány által indított tájékoztatási kampányában szereplő állításokról.

Nem lesz humanitárius vízum

Így a humanitárius vízumról azt írják, hogy az Európai Bizottság nem szándékozik javaslatot tenni az úgynevezett humanitárius vízumok bevezetéséről, annak ellenére, hogy az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami erre kérte.

Nem vesznek el határvédelmi jogköröket a tagállamoktól

A határvédelmi jogok kérdésében azt a tavaly szeptemberi bizottsági javaslatot idézik, ami az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítéséről szólt, „mivel Európában mindenki számára egyértelmű: az EU külső határainak védelme alapvető fontosságú közös biztonságunk érdekében”. Hangsúlyozzák, hogy a 10 ezer fős, új, közös határvédelmi alakulat, melynek létrehozását javasolták, minden akciója során azon ország irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben éppen szolgál, azaz nem venne el jogköröket a tagállamoktól, csak támogatná őket.

Nincs azonosítás nélküli bankkártya

A bevándorlóknak adott bankkártyákról leírják, hogy a program egyedül Görögországban létezik, a regisztrált menedékkérők számára legfeljebb fél éven át adnak támogatást előre meghatározott összeggel feltöltött, készpénzkártyák formájában, melyeket csak görög földön lehet használni. Hozzáteszik, hogy a kártyatulajdonos személyazonosságát és jogosultságát havonta ellenőrzik, és bármilyen visszaélés esetén letiltják a kártyát.

Nincs kötelező kvóta

A kötelező kvótákról azt írják, hogy az érvényes uniós menedékjogi szabályok nem tartalmaznak ilyen követelményt az EU-ba érkező menekültek elosztására. Hozzáteszik, a Bizottság úgy gondolja, hogy minden tagállamtól elvárható, hogy szolidáris legyen a többiekkel, de ez a szolidaritás sokféle formában elképzelhető. Mint írják, már a Bizottság eredeti, 2016-os javaslatában is volt egy olyan lehetőség, amely szerint a tagállamok pénzügyi hozzájárulással is kiválthatnák a menedékkérők átvételét. Kiemelték, hogy a végső jogszabályról döntő Tanácsban már több tagállam jelezte, hogy számára elfogadhatatlan lenne egy kötelező áthelyezési rendszer.

A tájékoztató kitér a Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, a büntető jellegű uniós költségvetés és az EU-n kívülről való kötelező áttelepítések kérdésére is. (Euronews)

A tájékoztató itt olvasható >>>

A hazugság ellen – Déli kávé Szele Tamással

Hát, kérem, nehéz idők járnak, még nehezebbek jönnek, amint elnézem, a déli kávéra ma még jut hab, de később már ki tudja, lesz-e. Közelednek az uniós választások, és most – a korábbiakkal ellentétben – tétjük is van. A magyar kormány számára épp úgy, mint az Unió számára. Más kérdés, hogy a magyar kormány meg kívánná változtatni az Uniót, melyhez az utóbbinak semmi kedve.

És hát ismerjük azt a régi, aljasul hazug idézetet, mely szerint szerelemben és háborúban mindent szabad. Magyarország elhálta már a mézesheteit az Unióval, ettől még szeretni lehetne, ha már a tagjai vagyunk, de sajnos mostani pártunk és kormányunk mintegy kilenc éve háborúzik vele. Változó intenzitással, de mindig az ő pénzükön, szerelemnek nyoma sincs, azonban az Unió most kezdi egyáltalán észrevenni ezt a háborút, most is abból, hogy a magyar kormány azt hiszi, neki mindent szabad.

Például hazudni is.

Azzal kezdődött az egész, hogy közzétették az új „tájékoztató plakát” tervét, a falragaszon Soros György és Jean-Claude Juncker látható egymás mellé montírozva, a szövege pedig a következő:

„Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!
Be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát.
Gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait.
Migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást.”

Ja, hogy egy szó sem igaz ebből?

Hát mióta hír az minálunk, hogy a kormány hazudik? Mondták ők már azt is, hogy Brüsszel gyarmatosítani akar minket, azt is, hogy a Norvég Királyság megtámadta Magyarországot, az is ugyanennyire volt igaz.

Most csak az a baj, hogy a többivel ellentétben ezt Brüsszelben észrevették. Elérte az ingerküszöböt. Éspedig több okból is: egyrészt, alig pár napja járt Budapesten Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, amiről lapunk be is számolt, másrészt Manfred Weber is elmélázott a Fidesz szerepéről az Európai Néppártban, ő nemrég még arra jutott, hogy bent kell tartani őket, ne gyengítsük az Uniót a mostani, válságos helyzetében. De kétségtelen, hogy mostanság az átlagosnál több figyelem összpontosul Budapestre.

Most át kellett volna gondolni a plakátkampányt. Is.

Az történt ugyanis, hogy az Európai Bizottság, ez a szelíd óriás, akit a magyar kormány hülyének, de legalábbis mulyának néz, hiszen eddig válaszreakció nélkül hagyta magát csipkedni, engedte, hogy szívják a vérét, most véletlenül odanézett, és meglátta a szemtelenül orrát szurkáló szúnyogot. Le nem ütötte, mert vigyáz a saját orrára, de válaszolt.

Éspedig ezt

„A magyar kormány kampányára válaszolva:

– Itt nincsenek „ők” – csak az Európai Unió, és az asztalnál ott ül Magyarország is.
– Az EU támogatja, nem gyengíti a tagállamok határvédelmét.
– Az EU nem tervezi ún. humanitárius vízumok bevezetését.
– A tagállamok döntenek arról, milyen mértékben kívánják elfogadni a jogszerű migrációt.

Önnek is joga van tudni, mi a TÉNY, és mi a FIKCIÓ.”

A Facebook-oldalukra kitettek egy válaszplakátot is, ami jó ötlet, bár tették volna korábban. Sőt, bár tennék ki minden sarokra ők is, a Soros-Juncker plakát mellé – csak hát nem tehetik, ugyanis kis hazánkban a teljes hirdetési piac és minden plakáthely kormányközeli kezekben van, nem kapnak ők egy négyzetcentiméter hirdetési felületet sem. (Különben: ez a monopólium nem ellentétes pár uniós irányelvvel? Ja, de…)

Egyébként is általános a felháborodás a nyílt hazugság miatt. Jean-Claude Juncker, úgy is, mint érintett, első megdöbbenésében csak annyit mondott:

„A hazugságok ellen nem lehet mit tenni”

de azután – a Die Presse tudósítása szerint – mégis kitért pár részletre. Elég fontos részletekre, ami azt illeti.

Elsősorban is arra, hogy Orbánnak nincs helye az Európai Néppártban, mert semmiképpen sem képviseli a kereszténydemokrata értékeket. Hozzátette, hogy semmi közös nincs benne és Orbánban. Az Európai Néppárt csúcsjelöltjére utalva megjegyezte azt is, hogy

„Manfred Weber barátom is fel fogja tenni magának a kérdést, hogy szüksége van-e erre a hangra”.

A májusi EP-választások után ugyanis Webernek van a legnagyobb esélye, hogy ő legyen az Európai Bizottság új elnöke. Bár Weber még a minap békülékenyen mondta, hogy meg kell tűrni a Fideszt a pártcsoport kebelén belül, a felsőbb jó érdekében – nos, nem biztos, hogy ezt ebben a pillanatban is így gondolja.

Juncker elismételte egy októberi kijelentését is, miszerint a Fidesznek ki kellene lépnie a jobbközép Európai Néppártból. Sőt, megszólalt Joseph Daul, a Néppárt elnöke is. Ő a kampány állításait „hamisnak, félrevezetőnek és nem tényeken alapulónak” nevezte.

„Erősen kifogásolom Magyarország támadásait és alaptalan összeesküvés-elméleteit Juncker elnök ellen, aki igaz kereszténydemokrata és valódi európai vezető. Egy vezető, aki küzdött az európai egységért, szolidaritásért és virágzásért, amely az egész EU-nak, benne Magyarországnak is nagy hasznára vált. Szeretném emlékeztetni Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a brüsszeli döntéseket, a bevándorlásról szólóakat is, közösen hozza az uniós tagországokat tömörítő tanács és az Európai Parlament, s mindkettőben ott vannak Magyarország képviselői is” – írta Daul a Twitteren.

Frans Timmermansnak sem kellett sokat gondolkodnia ahhoz, hogy ironikusan és nyomdakészen fogalmazzon:

„Szinte Monty Python-szerű abszurd a magyar kormányzat újabb tájékoztató kampánya, az abban szereplő állításoknak nincs semmi közük a valósághoz, az igazsághoz. Eléggé ironikus, hogy aznap, amikor a tanács megvitatja a dezinformáció elleni közös harc ügyét, az egyik EU-tagállam kormányának hivatalos honlapjára felkerül egy fénykép a bizottság elnökéről egy magánszeméllyel, olyan állításokkal, amelyeknek semmi közük a valósághoz. Ha nem lenne ilyen komoly az ügy, akkor jó vicc lenne. bárki láthatta, aki követte az eseményeket, hogy az Európai Bizottság éjt nappallá téve a külső határok megerősítésén dolgozott, ahogy arról sincs szó, hogy vízumokat adnának ki menedékkérők millióknak, ez nem is a az EB hatásköre.

Csodálatos lenne, ha Magyarország úgy döntene, hogy bevezeti a humanitárius vízumokat, de ennek nincs köze hozzánk, kizárólagos tagállami kompetencia.
Tudják, a politika, az politika, időnként becsomagolják az igazságot vagy rosszabbként tüntetik fel, azonban ez már teljesen más univerzumba tartozik”.

Hát, ezt se nekem mondták… A magyar kormány hatalmas stratégiai hibát követett el, és nem vagyok arról meggyőződve, hogy nem volt-é ez szándékos. Ugyanis egyszerre veszett össze az Európai Parlamenten belüli barátaival és ellenségeivel, szándékosan, nyílt hazugság útján, tudván tudhatta volna, hogy ebből orbitális méretű botrány lesz.

Lehet, hogy tudta is, és ez egy provokáció

Azt a legendát hivatott erősíteni, miszerint nekünk Európában csak ellenségeink vannak, barátunk egy sem, azokat orosz és ázsiai földön kell keresni – épp ezért még véletlenül se voksoljon a magyar szavazó másra az EP-választásokon, mint a kormány jelöltjére, mert lám, mennyire nem szeretnek minket Brüsszelben.

Ezt a gondolatmenetet sikeresen cáfolná az Európai Bizottság ellenplakátjának utolsó mondata:

„Önnek is joga van tudni, mi a TÉNY, és mi a FIKCIÓ.”

ha ez a választás arról szólna, hogy ki beszél igazat és ki nem. Azonban a magyar választások már régóta nem erről szólnak: ha így lenne, egyetlen dologban biztos vagyok, és ez az, hogy nem Orbán Viktornak hívnák a miniszterelnököt. Hogy ezzel szemben mi volna a neve, azt ki-ki döntse el magának, de ha a tisztesség magyar földön szempont volna, Orbán már nagyon régóta szóba sem kerülhetne.

Elképzelhető, miszerint a nyílt konfrontáció azt a célt szolgálja, hogy a Fidesz egy, a választások után esetleg megerősödő új, szélsőjobboldali EP-frakció élére kerüljön, bár szerintem ehhez az AfD-nek és Salvininek is lenne pár szava. De ez amúgy is csak a választások után dől el. Ha erről van szó, ennél ön- és országgyilkosabb kamikaze-akciót rég láttam.

Ej, száz szónak is egy a vége.

Polgártársak, itt a magyar kormány a mi nevünkben vész össze Európával.

A mi engedélyünk vagy megkérdezésünk nélkül.

A fejünk fölött intézi a sorsunkat, de még a gyermekeink, unokáink sorsát is.

Én csak egyet kérdeznék: hagyjuk mi ezt?

Ha hagyjuk, nem szóltam.

Ha nem hagyjuk: májusban lesz a szavazás, kifejezhetjük a magyar választók valódi véleményét.

Lehet, hogy ez a plakátterv nagyon improduktív lesz. Lehet, hogy ezzel lövi lábon magát és európai ambícióit Orbán Viktor.

Meg az is lehet, hogy nem.

Rajtunk áll.

A fideszes propaganda 2. alapszabálya

Az elsőt már mindenki ismeri: hazudni, hazudni, hazudni. Mindenfajta gátlás nélkül, mert Goebbels és általában a német nácik sikeres propagandája óta tudjuk: ha eleget ismétlik a hazugságot, a társadalom zöme elhiszi. A második alapszabályról azonban eddig jóval ritkábban esett szó, pedig az is fontos.

A 2. alapszabály úgy szól, hogy ha a Párt vagy a Vezér valami botrányba keveredik, akkor nem elég agyonhallgatni az ügyet, hanem kell találni (vagy kitalálni) valami hasonlót az ellenzéknél és azt mantrázni. A cél, hogy a botrányhoz kapcsolódó kulcsszavakról ne a fülkeforradalmárok, hanem az ellenfeleik jussanak az emberek eszébe. Ha ez valamiért lehetetlen, például azért mert a fideszes bűn már túl nagy publicitást kapott (mivel még nem sikerült teljesen kiirtani az ellenzéki és a független sajtót), akkor is van értelme ennek a taktikának, mert sok embert meggyőz arról, hogy „azok sem különbek”, vagy például arról, hogy „azok is lopnak, akkor meg már inkább a Fidesz”.

Néhány példa a 2. alapszabály alkalmazására

Számomra egyértelmű, hogy a mai kormány a magyar történelem legkorruptabb kormánya, főleg azért, mert a központosított korrupcióhoz igazítják még a törvényeket is, az ügyészséget meg birtokba vették. Naná, hogy erről hallgat a kormányzati média, viszont a 2. alapszabály szellemében folyamatosan foglalkoznak a korábbi kormányok meg a mai ellenzék valódi vagy csak kitalált korrupciós ügyeivel és lenyúlásaival. Ha kell bilincsben vezetnek el politikusokat, a Ceglédy-ügyben meg még az sem számít, hogy az Európai Bíróság Ceglédy Csabának adott igazat az állítólagos áfacsalás ügyében.

Régi példa a devizahitelek ügye, erről folyamatosan ezt hallhatjuk, olvashatjuk, hogy Gyurcsány a hibás, no meg Bajnai. A közbeszédben is már a szocialista kormányokhoz kötik a rengeteg ember nyomorát okozó devizahiteles botrányt. Arról persze mélyen hallgatnak, hogy a devizahitelezést az első Orbán-kormány vezette be, az árfolyamok pedig már az újabb fideszes kormány idején szabadultak el, részben Kósa Lajos emlékezetes beszéde miatt, amely még a hongkongi tőzsdét is megrengette.

Azt is minden nap hallhatjuk, hogy a szocik elvették a nyugdíjasok 13. havi nyugdíját, miközben a valóság az, hogy ők vezették be, évekig fizették, a világgazdasági válság miatt aztán felfüggesztették, majd az Orbán-kormány az ígéretei ellenére soha nem vezette be újból.

No meg ismételgetik, hogy a szocik lenyúlták a nyugdíjasok pénzét. Emlékszik még valaki a magánnyugdíjpénztárak történetére, a kiflis Selmeczi Gabriella ígéreteire? Hova lettek a milliárdok?

A legújabb példa:

A Fidesz elkezdte naponta ismételgetni, hogy a Jobbik antiszemita. Ez korábban egyáltalán nem zavarta, pedig a Jobbik szakadása, a legradikálisabb rész kiválása előtt ez még nyilvánvalóbb volt. Ennek hangsúlyozása nehezíti az ellenzék együttműködését is, de a fő ok szerintem az, hogy pont a Fidesz folytat az antiszemita érzelmekre, előítéletekre rájátszó kampányt. A folyamatos, közpénz milliárdokból finanszírozott sorosozás (annak szuggerálása, hogy a zsidó milliárdosok állítólagos háttérhatalma tehet mindenről) nagyságrendekkel több kárt okoz a társadalomban, mint anno a Jobbik képviselőjének javaslata a zsidó parlamenti képviselők listázására. (Félreértések elkerülése végett: ez nem a Jobbik mentegetése, hanem a Fidesz bűnös propagandájának elítélése.)

Ja, a 2. alapszabály sem új találmány, a Fidesz nem az innovációiról híres, ezt az ötletet is valószínűleg Goebbelstől lopta.

Rogánt kérdeztük volna, a válaszra még várunk

Egy napig vártunk, hátha csak elfoglaltak. Más, a közvélemény tájékoztatásánál is fontosabb dolguk akadt, és ha ezzel végeztek, akkor ránk is bizonyára sort kerítenek.

Rogán Antal minisztert kérdeztük volna, vagy ha ő nem ér rá, akkor valamelyik helyettesétől is elfogadtuk volna a választ. Esetleg a helyettese helyettesétől.

Mindegy, nekünk már az is elég, ha embernek néznek bennünket. Vagy ha bennünket nem is, akkor azokat, akiket képviselünk. Jelesül, az olvasókat. Nem a mi magánkíváncsiságunk okán kérdeztük (volna) ugyanis a Miniszterelnöki kabinetiroda vezetőjét, hanem a közvélemény kívántuk tájékoztatni. Ez a dolgunk, erre szerződtünk.

A napokban elindult ENSZ és EU ellenes plakátkampánnyal kapcsolatban vártunk válaszokat Rogán Antaltól. Megkérdeztük (volna) például, hogy rendelkeznek-e engedéllyel a plakátokon és a videoüzenetekben szereplő személyektől arcképük kampány célú felhasználására? Kértek-e egyáltalán erre vonatkozó engedélyt? Kinek a fotói a szóban forgó képek, fizetnek-e szerzői jogdíjat értük? Ha igen, kinek és mekkora összeget? Hány példányban nyomtatják, illetve sokszorosítják a plakátokat és a videokat, ezzel arányos-e az értük fizetendő díj? Amennyiben ingyenes forrásból származnak a fotók, melyek ezek, kértük, nevezzék meg.

Vártuk a választ. Realisták vagyunk, ezért nem gondoltuk, hogy a kérdéseinkre minden igényt kielégítő választ kapunk, de abban azért reménykedtünk, hogy valamilyen válaszféle érkezik. Mellébeszélő, maszatoló, esetleg kioktató. A legjobban persze annak örültünk volna, ha valódi kérdéseinkre valódi válaszokat kapunk, de megvalljuk őszintén, miután Magyarországon élünk, kevesebbel is beértük volna.

De még ezt a keveset sem kaptuk meg. Rogán Antal hivatala szóra sem méltatta az érdeklődő újságírót. Aki, lásd, mint fenn, nem a magánérdeklődését próbálta ily módon kielégíteni, hanem a kormány által gyakran hivatkozott embereket szerette volna tájékoztatni.

Talán majd legközelebb. Addig is, várjuk Rogán úr válaszát. Határidő folyamatos.

Ez történt a héten – Kampány és forradalom

Forradalommal kezdődött a hét, felkeltünk, hogy megdöntsük a kormányt. A Kossuth téren gyülekeztek a forradalmárok, Petőfit sajnos nem engedték el a melóból, de nélküle is voltak valamennyien. Két nap alatt el is végezték, amit ennyi idő alatt el lehetett végezni, majd mentek tovább, pénteken már Szegeden lobbant fel a forradalom lángja. Jobb lett volna persze, ha a tömegek is értesülnek arról, hogy most lehet (kell) megdönteni a kormányt, de ne legyünk elégedetlenek, kis forradalom ez, de legalább a miénk.

Volt már ilyen egyébiránt, akkor, amikor a mostani ostromlók voltak a várvédők és a jelenlegi ostromlottak a forradalmárok. Emlékszünk még a daliás időkre, amikor 2006-ban Orbán Viktor, szabadcsapatai élén 72 órát adott az akkori kormánynak, amelyet történetesen Gyurcsány Ferenc vezetett. Azért adták a kormánynak a 72 órát, hogy mondjon  le, de legalábbis takarodjon. Mert ha nem, akkor majd meglátják, hogy mi lesz. És tényleg meglátta mindenki. Az lett, hogy letelt a 72 óra és maradt minden úgy, ahogyan volt.

Amúgy meg valóban lenne igény egy forradalomra, csak hát nincsenek meg hozzá a feltételek. Például valaki közölhetné a lakossággal, hogy ami van, az tűrhetetlen, és azonnal meg tenni kell valamit, ez így nem mehet tovább. Mert most az van, hogy hiába a hosszú várólisták, valamint az égig érő korrupció, a lakosság még mindig a migránsoktól retteg. Akiket nemhogy szabad szemmel, de még távcsővel sem igen lehet érzékelni idehaza. Talán, ha az ellenzéki pártok nem egymás pofozásával foglalkoznának, hanem meggyőznél az embereket, hogy a szemüknek higgyenek, és ne annak, amit Orbán, Mészáros, Habony és Vajna sajtója mond nekik. Mely sajtó, mint tudjuk, úgy hazudik, mint a vízfolyás. És akkor most álljunk meg egy pillanatra, és tegyük fel az adekvátot: emberek, látott már valaki hazudós vízfolyást?

Na ugye, hogy na ugye.

Viszont már megint dübörög a kampány. Ott folytatja, ahol abba sem hagyta. Kisfilm is készült a Soros-Sargentini tandem rémtetteiről. Nem részleteznénk, ha volna Magyarországon pestis, azt is ők csinálták volna. Még belegondolni is borzasztó, hogy mi mindenre készültek a magyarok ellen, és ha mi kormányunk nem lett volna résen, már nem is volna Magyarország. Jó helyre mennek hát a milliárdok, amelyeket a kampány során elkölt a kormány, ne sajnáljuk tőlük a pénzt, megdolgoztunk érte.

És persze azt is értjük, hogy Judith Sargentinit, aki azt a 12 pontból álló jelentést írta a magyar kormány csínyeiről, miért nem szeretik a magyar emberek. Pedig lehetne őt kedvelni, van neki egy sor jó tulajdonsága. Nem soroljuk mind, csak nagy vonalakban említenénk néhányat. Például, hogy nem tette tönkre a magyar oktatást, nem fenyegeti a civileket, nem hozott pusztulatot a magyar egészségügyre. Nem lopott a közösből, nem szállta meg a médiát, semmi ilyen nincs ennek a nőnek a rovásán.

Mondjuk, az nem válik előnyére, hogy holland, sokkal jobban tenné, ha magyar lenne, de legalábbis felsorakozna Orbán Viktor mellé. Vagy, ha ez nem megy, legalább ne ócsárolna bennünket, magyarokat. Ne mondja meg, hogy nekünk mi a jó. Mert senkinek semmi köze hozzá, és ha e nem tetszik, jól pofán csapjuk egy szívlapáttal, aztán nézheti magát a tükörben napestig. Nem vagyunk rászorulva mások tanácsára, a saját játékainkat mi is el tudjuk rontani. Tessék az ilyet szakemberre bízni, van benne gyakorlatunk, több is, mint elég.

Megvéggyük

Mi van már, mi van, főnököm! Ne olyan hangosan, mert még fölébredek! Húznám még kicsit a lóbőrt, ha nem ordibálnál állandóan a fülembe. Brüsszel ellen? Mit kell megvédeni? Milyen harc ez már megint? Miért, az előzőnek már vége lett? Tudod, amikor a Soros ellen vonultunk, és térdre kényszerítettük a háttérhatalmat.

Szóval most Brüsszelországba lesz a menés, főnököm. Na azért! Már megijedtem, hogy megint a muszkákra lövünk. Az nincs benne az én zsoldomba’ főnök. Meg nem is úgy vagyok szolmizálva. Szocializálódva, ha akarod, úgy is lehet mondani.

Te vagy a főnök, te mondod meg, mi van. Megcsinálom okosba főnököm, ne aggódj. Nem leszek gyarmat, beleverem a fejüket a pocsolyába. Te megmondod, mikor lesz az indulás, én meg már kerekedek is. Megfújom a nyergeket, kürtölök. Vagy fordítva.

Nekem ez tényleg nem téma, csak mondjad, hogy mi legyen. Hogy mikor lesz a következő ütközet, főnököm? Csak hogy képbe legyek. Be bírjam írni a naptáramba. Mert már kezd betelni, alig van benne üres hely. Bankok, oligarchák, IMF, államadósság. Ápolók, tanárok, diákok. Filozófusok, akadémikusok, Soros. Bevándorlást segítő civilek.

Kit nem győztünk még le, főnököm?

Alkalmas vagyok én mindenre, hadra fogható, csak mondd meg világosan, mi a cél. És akkor én arra megyek, amerre kell. Vagy arra, amerre mondod, főnököm. Mert amit te mondasz, az nekem olyan, mint a parancs. Napinarancs, drága főnököm, ha meg nem sértelek.

Ez a jó itt minálunk, hogy mindig más ellen harcolunk. Értem én főnök, harcolni kell. Békében nincs esélyünk, mihez kezdenénk, ha nem lenne mindig háború! Halálra unnánk magunkat, aztán ott feküdnénk, kiterítve.

Na, akkor most, de tényleg konkrétan: mikor indul a menés? Mégsem Brüsszelország? Micsoda? Lipótmezei csata? Legyen úgy, ahogyan parancsolod. Csak adjál hozzá dzsípieszt, hogy odataláljanak a hadaim.

És mondd csak: az nem lehetne, hogy egyszer már végre ne győzzünk senki ellen?

Ez meg mi már megint? Nem tudnál halkabban kürtölni főnököm? Nem akarok még felébredni: addig jó nekem, amíg csak álmodom ezt a sok hülyeséget.

A nap kérdése – Kampányol a kormány

0

Kampányt indít a kormány, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá tegye: a Sargentini-jelentés egyértelműen hazugságokon alapul, az Európai Parlament pedig szabálytalanul szavazta meg.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint az embereket befolyásolják a kampányokban megfogalmazott állítások?
×

Aggódás van a Fideszben

Együtt utazott a Kolozsvári Magyar Napokra L. Simon László és Schiffer András. Volt idejük beszélgetni, meg is tették. Utóbb L. Simon elmondta, hogy mindenben egyetértettek, kivéve a Fidesz megítélését.

L. Simon szerint április 8-a előtt benne is voltak kételyek, hogy lehet-e ilyen kampánnyal választást nyerni. Ami a migránsozásra épít. Vagyis, és ezt már mi fordítjuk le magyarra, a jó kampány nem arról szól, hogy mi legyen az országgal, hanem arról, hogy kik azok, akiket a magyaroknak gyűlölni kell. Ez azért fontos, mert amíg ti másokat gyűlöltök, addig sem bennünket utáltok.

Pedig ugye, lehetne minket is nem szeretni, merthogy elkövettünk néhány csínyt a magyar emberek ellen. Hadd ne soroljuk. A lényeg, hogy bejött a migránsozás, pedig L. Simon nagyon aggódott. Nem azon aggódott, hogy mennyire tisztességtelen a legsötétebb és legvadabb indulatokra építeni, hanem azon, hogy sikeres lesz-e ez a stílus. Amikor a választás délutánján látta, hogy milyen magas a részvétel, mondta a feleségének, hogy ebből még bajok lehetnek.

Szerencsére nem lettek bajok. Épp ellenkezőleg: ment minden, mint a karikacsapás. A Fidesz mindent vitt. nem egyszerűen hozta a kötelezőt, hanem még túl is teljesítette, amit eltervezett. És az is beigazolódott, hogy kár volt aggódni, mert a gyűlölet mindig bejön.

Ezzel tehát megvolnánk, de hiába a világra szóló győzelem, L. Simon még mindig aggódik. Most nem azért, hogy esetleg nem győznek az övéi, és esetleg bajok lehetnek. Hanem azért, hogy nincs ellenzéke a Fidesznek. Pedig, így az egykori államtitkár, egy jó ellenzék jobb munkára sarkallná a kormánypártot, melynek a munkáján volna mit javítani.

Utóbbi mondatot meg sem akarjuk hallani. Nem szeretnénk, ha bajunk lenne belőle.

„Ha meg akarod érteni Bibit, nézd meg Orbánt”

Rengeteg a párhuzam Benjamin Netanjahu, becenevén Bibi, és Orbán Viktor pályafutása között, és abban is, amilyen államot az utóbbi években kiépítettek. A két politikus személyes kapcsolata is jó – és abban is hasonlítanak, hogy mindkettőjük családjában vannak korrupciós botrányok.

Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor is a 90-es években került először hatalomra, országuk történetének legfiatalabb miniszterelnökeként. Az első ciklus után mindketten elvesztették a választást, majd közel egy évtizedet töltöttek ellenzékben. Utána újra hatalomra kerültek, majd egymás után nyerték a választásokat, a kampányukban pedig

központi szerepet kapott az idegengyűlölet, az ostromhangulat,

és segítségükre volt a liberális és baloldali ellenzék gyengesége is.

Orbán és Netanhaju között a személyes kapcsolat is nagyon régi. A Jerusalem Post szerint, amikor Orbán ellenzéki vezetőként a kétezres évek közepén Izraelbe látogatott, Netanjahu volt az egyik, aki komolyan tárgyalt vele.

Ő mutatta be Orbánt Arthur Finkelsteinnek, a lejárató kampányok mesterének is,

aki már 1996-ban Netanjahu kampánystratégája volt. Izraeli források szerint egyébként Netanjahu és Orbán egymásnak is adtak tanácsokat a politikai üzenetekkel kapcsolatban.

Az egyik legnagyobb izraeli lap, Háárec egyik magyar forrása, aki hosszú időt töltött mind a magyar, mind az izraeli miniszterelnök társaságában, azt mondta: „ha meg akarod érteni Bibit, nézd meg Orbánt. És vice versa.”

Éppen ezért, a Háárec egy másik szerzője már egy „Orbán-szerű” gyűlöletkampánytól tart Izraelben is. Szerinte ennek már régóta vannak jelei. A nemrég elfogadott, Izraelt nemzetállammá nyilvánító törvénnyel kapcsolatban azt írja: ahogy a kelet-európai, demokráciától távolodó rezsimeknél, a Netanjahu-kormánynál is csak eszköz a kisebbségek elleni fellépés – a valódi ellenfél a „belső ellenség”, az árulók, akik a többség tagjai, és nem a kisebbségé.

Netanjahu politikáját párhuzamba állítja azzal, ahogy Orbán magát a keresztény kultúra védnökeként és megmentőjeként látja, a muszlim bevándorlókkal szemben. Márpedig

ez puszta demagógia:

a 10 milliós lakosságból alig néhány ezren muszlimok Magyarországon. Azt pedig a Die Presse és a Politico ábrái is azt bizonyítják, hogy már évek óta alig jönnek bevándorlók.

A muszlimokkal való fenyegetőzés valójában csak politikai célokat szolgál. Az egész kampány arca, központi alakja pedig Soros György lett. A Háárec szerint „nem kell történésznek lenni, hogy az ember megértse,

Soros itt az ’örök zsidó’ jelképe, az antiszemita mítoszé a zsidókról,

akik a bankokon és a kereskedelmen keresztül akarják uralni a világot.”

A magyar zsidó közösség nagy része felháborodott a kampány miatt, először a nagykövet is tiltakozott – Netanjahu viszont ezen háborodott fel és visszavonatta a tiltakozást, hiszen ő és emberei ugyanolyan kampányt folytatnak Soros ellen. Ebben egyébként meghatározó szerepe van egy másik amerikai milliárdosnak, Sheldon Adelsonnak. Hogy miért, arról itt írtunk bővebben.

Mindenesetre a Soros-ellenes kampány Izraelben olyan szintig jutott, hogy a miniszterelnök fia, Jáir Netanjahu még egy antiszemita ihletésű karikatúrát is posztolt a Facebookon, miszerint Soros a gyíkembereken keresztül irányítja a világot.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Háárec cikke felidézi Orbán március 15-ei beszédét, amelyben azt mondta: az ellenfél rejtőzködő, alantas, nemzetközi, pénzzel spekulál, „nincs saját hazája” és bosszúálló. Ebben

ugyanazok a gondolatok köszönnek vissza, amelyeket Netanjahu is használ,

amikor az izraeli baloldalt, vagy épp különböző szervezeteket vádol. Például aki nem támogatja őt, az szerinte nem lojális az államhoz, a nemzetállami törvény ellen tiltakozó drúzokat pedig szerinte a szélsőbaloldali ellenzék lázítja.

A középosztály egyik országban sem akarja kockáztatni helyzetét azzal, hogy felemeli a szavát a hatalom és az uszító kampányok ellen.

A hasonlóságokat a konkrét intézkedések kapcsán is hosszan lehetne sorolni. Izraelben is évek óta készülnek arra, hogy korlátozzák bizonyos civil szervezeteknél a külföldi adományok mennyiségét, és ott is kormánybaráttá alakították a közszolgálati médiát.

Az utóbbi időben egyre több a konkrét együttműködés a két kormány között, elég csak az izraeli hírszerzőcég, a Black Cube szerepére gondolni a magyar civilek lejáratásában.

Már diplomáciai segítségről is lehet hallani,

leginkább arról, hogy az amerikai kormányt az izraeliek „puhítják”, hogy legyenek jobbak a magyar-amerikai kapcsolatok.

Erre már tavaly felbérelt a magyar kormány két izraeli lobbistát: Cvika Brot volt újságírót, aki Netanjahu pártjának, a Likudnak a polgármester-jelöltje volt Tel Aviv egyik elővárosában, de emellett ő volt Donald Trump izraeli kampányfőnöke is (az Izraelben élő amerikaiakat kellett meggyőznie); valamint Ariel Sender politikai tanácsadót. Azt az Átlátszó derítette ki, hogy a kapcsolattartójuk Szabó László washingtoni magyar nagykövet volt. (Szabó László egyébként korábban pont az izraeli gyógyszercég, a TEVA magyarországi vezérigazgatója volt.)

Az izraeli Channel 10 szerint egyébként Netanjahu utasítására még Izrael amerikai nagykövete is győzködte az amerikai kormány tagjait, hogy javítsanak a kapcsolatokon a magyarokkal. Ezután következett a találkozó a két külügyminiszter, Mike Pompeo és Szijjártó Péter között.

Egyébként még egy dologban hasonlít egymásra a két miniszterelnök: mindkettőjük családját korrupciós botrányok veszik körül: Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az ügyeiről mi is sokat írtunk már, Izraelben pedig maga Netanjahu ellen is több ügyben nyomoznak.

(Borítókép: MTI / Koszticsák Szilárd)

Bréking nyúz, május 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

Angela Merkel kezdei elveszíteni a befolyását  világban; a szoci Horváth Csaba akár a Jobbikkal is lepaktálna, csak hogy főpolgármester-jelölt lehessen; a DK a választási hirdetések győztese Soros már megint vagy inkább még mindig erőlködik Európában a nem kormányzati szervek támogatás érdekébent. Friss, ropogós az alternatív lapszemlénk.

 

Magyar Idők: Az elnyomott DK

Régi ellenzéki slágertéma a kormánypártok médiafölénye. Hogy tudniillik égen, földön, vízen a Fidesz–KDNP uralja a sajtót, a hirdetési felületeket, mindent, ami a tájékoztatásról szól. Így persze könnyű… Erre most arról kaptunk hírt, hogy a pártok közül toronymagasan a Demokratikus Koalíció (DK) politikai hirdetései jelentek meg a legtöbbször a televízióban és a rádióban a választási kampány alatt.

Nocsak! – írja Pilhál György.

A médiatanács tanulmánya szerint az örökké a nagyobb nyilvánosságért sápítozó Gyurcsány-párt reklámjait összesen 119 alkalommal tették közzé, ezzel toronymagasan ők az elsők. A Lehet Más a Politika 88 alkalommal jelentkezett, a Jobbik hirdetései 77, az Együtt reklámjai 74 alkalommal jelentek meg, a MSZP–Párbeszéd 71 megjelenéssel az ötödik.

A nyilvánosság lenyúlásával megvádolt Fidesz–KDNP ugyanakkor – a Kell az Összefogás (Kössz) Párttal megosztva – 70 felbukkanással csupán a hatodik a sorban…

Ráadásul a pártok rádiós és televíziós szpotos versenyét is a DK nyerte az „Újra megcsináljuk!” produkciójával. (Az más kérdés, hogy nem csinálták meg újra…)

És akkor azokról az ügyes, hírekbe ágyazott ingyen reklámokról még nem is szóltunk, amelyekkel Gyurcsány Ferenc időről időre sajtófelületet szokott szerezni.

Például ott van a DK-figyelmeztetés az országos rendőrfőkapitánynak, a belügyminiszternek és a titkosszolgálatok illetékeseinek:

tartsák fenn a rendet, mert a Fidesz képtelen lesz tudomásul venni a vereségét április 8-án… Folytassam?

Magyar hírlap: Újabb Soros-akció Brüsszelben

Folytatja brüsszeli lobbimunkáját a berlini székhelyű, Soros György által kiemelten támogatott nemzetközi szervezet, a Polgári Szabadságjogok Szövetsége Európáért, azaz a Liberties. A volt TASZ-os Dénes Balázs vezette szövetség magyar tagja a TASZ mellett a Magyar Helsinki Bizottság, s korábban már sikerrel ostromolták az uniót az „európai értékek felett őrködő”, a renitens tagállamok megregulázására hajlandó civil szervezetek finanszírozása érdekében. Az Európai Parlament (EP) ugyanis megszavazta javaslatukat egy úgynevezett szabadságjogi alap létrehozásáról, az „Európában támadások kereszttüzében tevékenykedő jogvédő és demokrata aktivisták támogatására”.

A fideszes EP-képviselők természetesen nemmel szavaztak az Európai Értékek Eszköze néven futó javaslatra, mondván, az ellentmond a józan észnek, és a szubszidiaritás elvét is figyelmen kívül hagyja.

Az uniós támogatás megkérdőjelezi a kiválasztott nem kormányzati szervezetek, vagyis az NGO-k függetlenségét, így pedig jogosan vetődik fel azok felelősségének kérdése is. Az új eszköz tehát a demokrácia lényegét sodorja veszélybe – közölte a fideszes EP-csoport.

A javaslatot azonban az Európai Bizottságnak (EB) is jóvá kell hagynia, ezért az EU-források „jogállamisági” kritériumokhoz kötését is támogató Liberties a velük szimpatizálókat arra kérik, követelésüket tartalmazó e-mailekkel „bombázzák” a brüsszeli testületet. Május 30-ig javasolják a levélírást, kérve Brüsszeltől, „mentsék meg a demokráciát”.

Echo TV: Horváth Csaba szívesen lenne a Jobbik főpolgármester-jelöltje is, ha a cicapárt dorombol neki egy kicsit

Egyelőre nem árulja el Tarlós István, hogy újraindul-e a főpolgármesteri tisztségért, azt viszont nyilvánosságra hozta: Orbán Viktor miniszterelnökkel és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel tárgyal a kérdésről. A Jobbik még korainak tartja jelöltje megnevezését, a szocialista Horváth Csaba azonban megmérettetné magát egy esetleges előválasztáson, miközben megrendszabályozná a Jobbikot, és annak politikáját is meghatározná a jövőben.

Mint mondta: azt szorgalmazza, hogy legyen a főpolgármester ügyében is előválasztás, és az előválasztáson szándékozom indulni – jelentette ki a szocialista fővárosi képviselő. Horváth Csaba szerint a Fidesz jelöltjével szemben egy jelöltnek kell állnia. Az ügy érdekében az MSZP a Jobbikkal is tárgyalna.

Horváth Csaba azt mondta: ha a párt leszámolt a korábbi rasszista, nacionalista, túlzó politikájával, és mérsékelt konzervatív irányba halad tovább, úgy tárgyalóasztalhoz ülnének jobbikosokkal a szocialisták.

888.hu: Merkel kezdi elveszíteni hatalmát

Érdekes következtetésre jutott Nógrádi György a német kancellár kapcsán. Az elemző rámutatott arra, hogy Angela Merkel  kancellár rendkívül meggyengült és kérdéses, hogy ki tudja-e tölteni a ciklus mind a négy évét. Nemzetközi szinten is csökkent a német kormányfő befolyása, hiszen míg korábban az Obama–Merkel páros vezette a nyugati világot, addig mára úgy látszik, hogy a Trump–Macron tandem vette át az irányítást.

Közben a német kormány új családegyesítési törvényt fogadott el, így a migránsok közvetlen rokonaikat is Németországba vihetik. Ez azt jelenti, hogy

havonta ezer migránssal többet fogadhat be az ország. Az ügyben nem egységesek az álláspontok a kormánykoalíción belül, ez az újabb lépés tovább mélyítheti a már meglévő törésvonalakat.

Pedig Horst Seehofer személyében Németország kőkemény belügyminisztert kapott – mondta Nógrádi György. A tárcavezető által a bűnügyi statisztikák közelmúltban történt sajtónyilvános publikálása is ez támasztja alá – véli a biztonságpolitikai szakértő.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!