Kezdőlap Címkék Kampány

Címke: kampány

Eldurvult?

Azt hallom a televíziós műsorvezetőktől, hogy eldurvult a kampány, sokak szerint ilyen mocskos még sosem volt. Itt meg is állnak. Szerintem nem mondanak igazat. Nem általában a választási kampány durvult el, hanem a választási kampánynak a Fidesz illetve az állami intézmények által teremtett háttere.

Merthogy mi történt? A rendőrség házkutatást tartott Pikó András kampánystábjánál a Józsefvárosban, és rendezvényén az önkormányzat illetékesei lekapcsolták az áramot. Előkerült egy lejárató videófelvétel Wittinghoff Tamás budaörsi polgármesterről, polgármester-jelöltről. Nyilvánosságra került egy hangfelvétel Karácsony Gergely beszélgetéséről/beszélgetéseiről politikai barátaival. László Imre ellenzéki polgármester-jelöltet, DK-s országgyűlési képviselőjelöltet egy eltorzított női hang sok évvel ezelőtt elkövetett szexuális zaklatással vádolja meg a kormánypárti TV2-n.

A kampány eldurvulása című állítás azt jelentené, hogy az egymással szembenálló politikusok vágnak egymás fejéhez egyre durvább állításokat. A fenti esetek nem ezt jelentik. A fenti esetek a választási kampány fideszes aláaknázását jelentik.

A Pikóéknál tartott látványos házkutatás óta a rendőrség nem állt elő semmivel, majd bejelentették: megszüntetik a nyomozást. Mert nyilvánvalóan nem találtak jogsértésre utaló nyomot. Számomra hiteles Szabó Tímea állítása, hogy a Karácsony válaszait tartalmazó hangfelvétel a Párbeszéd elnökségi ülésein készülhetett, és nem tőlük maguktól származik. Erre nagyon egyszerű érvem van: a Párbeszéd kicsiny párt, ahol nincsenek olyan sértődött emberek, akik politikailag szemben állnának a Párbeszéd vezetésével, mint az az MSZP-ben az őszödi beszéd kiszivárogtatása esetében nyilvánvaló volt.
Arra sincs okunk, hogy a László Imrével szembeni zaklatási vádnak hitelt adjunk. A #MeToo kampányban elhangzott zaklatási vádaknak Amerikában is és nálunk is az adott hitelt, hogy az érintett nők saját nevükkel és arcukkal adták elő a vádakat. A megvádoltak, ha olykor nem is azonnal, de elismerték, ami történt. A névtelen, eltorzított hangú vádlónak ezzel szemben nincs semmi hitele.

Ezek egytől-egyig lejárató akciók, mégpedig kizárólag a Fidesz oldaláról ellenzéki politikusokkal szemben.

A másik oldalon semmi ilyesmi nem történik, egyszerűen azért, mert az ellenzéki pártoknak nincsenek eszközeik ilyesmire, és nyilván gusztusuk sincs hozzá.
Aki azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy a kampány kölcsönösen „eldurvult”, az a Párbeszéd két akciójára szokott hivatkozni: a Tarlós Istvánnak Tordai Bence által személyesen átadott levélre (amire Tarlós megafonnal a kezében válaszolt), illetve a Tarlós rendezvényén nyúljelmezben megjelenő aktivistákra. Csakhogy ezekben az esetekben nem lejáratásra alkalmasnak vélt személyes adatok közzététele történt, hanem provokatív módon hívták fel a figyelmet Tarlós politikusi viselkedésének arra a sajátosságára, hogy nem áll ki vitára kihívójával. Ez teljesen más dolog, mint az ellenzéki politikusok magánszemélyekként való lejáratása.
Ezt a különbséget kenik el azok, akik „a kampány eldurvulásáról” beszélnek.

A meleg kóla nem jó?

A Coca Cola reklámkampánya körüli történésekről a világon számos hírügynökség és egyéb sajtóorgánum is részletesen beszámolt. Többnyire kiemelték, hogy a kampány bosszúságot váltott ki Orbán Viktor nacionalista Fidesz pártjának követőinél, még olyan tisztségviselő is akadt, aki bojkottot követelt.

A brit liberális lap megírta, hogy a kampányt az idén a „Love Revolution” jelszóval hamarosan kezdődő Sziget-fesztiválhoz időzítették. Idézte a fideszes Boldog Istvánt, aki bojkottot követelt, de hozzátette: mivel a magyarok körében nő a melegek elfogadottsága, nem tudni, hogy a felhívásnak lesz-e hatása. Idézte a lap a Pesti Srácok neonáci portált is, amely szerint „a homoszexuális lobbi ostromolja Budapestet”.

A lap azt is kiemelte, hogy Orbán Viktor, aki a bevándorlók ellen küzd, kiáll az etnikai homogenitás mellett, és azt állítja, hogy meg akarja védeni Európa keresztény hagyományait, ellenzi az azonos nemű párok egyenjogúságát, de a melegek és a heterók csendes egymás mellett élését ajánlja.

Ismertette a cikk a Coca Cola hétfői állásfoglalását, amely szerint a várhatóan félmillió látogatót vonzó Sziget a konszern alapvető értékeit visszhangozza.

„Hisszük, hogy mind a hetero-, mind a homoszexuálisoknak joga van azt a személyt szeretni, akit akarnak, és úgy, ahogyan akarják”

– szögezte le a cég.

A Fidesz csak annyit mondott, hogy a magyarok szabadon választhatnak, hogy isznak-e Coca Colát.

A Reuters hírügynökség nyomán a cikk idézte Dombos Tamást, a Háttér meleg jogvédő szervezet munkatársát, aki azt mondta: a kormány homofób, de tudatában van annak, hogy a társadalomban egyre többen fogadják el a melegeket. „Az az érzésünk, hogy tesztelik a lakosságot.

A kormánypropaganda teljes egészében konfliktusra épül, és szüksége van ellenségekre. Nem zárható ki, hogy most az EU, a migránsok, a civil szervezetek és a hajléktalanok után az LGBTQ emberek kerülnek sorra. De néha nehéz átlátni, hogy egy ilyen esetben, mint ez a kampány, politikai stratégiáról, vagy egyszerűen a valós, meglévő homofóbiáról van-e szó”

– mondta Dombos.

A Háttér egy 2018-ban készült tanulmánya szerint a magyarok közel kétharmada gondolja úgy, hogy a melegek szabadon élhessenek úgy, ahogy akarnak. Az így nyilatkozók száma 2002-ben 50 százalék alatt volt. A cikk végül emlékeztetett rá, hogy Lengyelországban a kérdés egészen jelentős zavart okozott, mert a kormányzó PiS párt meleg-ellenes kampányt indított, a jelek szerint azért, hogy újra mobilizálja a főleg vidéki szavazótáborát. Az egyik konzervatív magazin „LGBTQ-mentes övezet” feliratú matricákat osztogatott, és néhány város ilyen övezetnek minősítette magát.

Magyarországon a parlament elnöke idén a meleg párok általi örökbefogadást „erkölcsi pedofíliának” nevezte. „Orbán ritkán szólt egyenesen a témáról, de egy 2016-ban adott interjúban azt mondta: a melegek azt tesznek, amit akarnak, de nem számíthatnak arra, hogy az állam elfogadja a házasságukat. »Egy alma nem kérheti, hogy tekintsék körtének«” – idézte a lap a magyar miniszterelnököt.

Ara-Kovács Attila

Plakátcsaták – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, így kávé mellett meg kell vallanom: habár munkám figyelemmel kísérni a magyar bel- és külpolitika eseményeit, de időnként nagyon ügyelnem kell, hogy el ne veszítsem a fonalat. Az elmúlt pár napban Orbán Viktor olyan parádés asszót vívott a tulajdon árnyékával és – szerinte – az Európai Unióval, hogy csak akkor sikerült mindent a helyére tennem, mikor időrendi sorrendbe raktam a történéseket.

Ugyebár, ott maradtunk el, hogy elutazott Berlinbe Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, kibékülni a CDU elnökével. Sőt, konkrét ajánlat is volt a tarsolyukban: az, hogy március 15-én lecserélik a Juncker-Soros plakátokat, és az EP-kampány hajrájában tartózkodni fognak a hasonlóan provokatív stílustól. Hogy mit beszéltek Annegret Kramp-Karrenbauerrel és mit nem, annak megmondhatója nem vagyok, hiszen nem voltam ott, de nagy sikerrel nem járhattak, annyi szent, ugyanis szombaton Orbán Viktor azt nyilatkozta a vasárnap megjelent Welt am Sonntagnak, miszerint:

„Március közepétől Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke és a baloldal csúcsjelölteje kerül a kormány plakátjain Juncker helyére a kormány sorosozó plakátjain.”

Sőt, azt is mondta, hogy „a támadás valójában a baloldalról érkezik”, és nem azért, hogy a Fideszt, hanem azért, hogy az Európai Néppártot gyengítsék. „Amikor mi már nem leszünk, majd az olaszokra rontanak rá, és utánuk az osztrákok kerülnek sorra” – tette hozzá Orbán Viktor, megjegyezve, hogy „ezt hívják szalámitaktikának”. (A szalámitaktikáról ő különösen sokat tudhat, ugyanis nincs a Fidesznek olyan szövetségese, amelyet fel ne falt vagy el ne jelentéktelenített volna). A kampány bírálóiról elmondta, az ilyen erők „a politikai szakirodalomban – Lenin nyomán – a hasznos idióták. Miközben azt hiszik, hogy szellemi harcot vívnak, valójában mások, sőt az ellenfeleink hatalmi érdekeit szolgálják.”

Azért az nem bizonyos, hogy ezt Lenin mondta volna

Írásos nyoma semmiképpen sincs, de egyelőre ezt hagyjuk is – mondott Orbán még szépeket. Például rögtön azt, hogy

„Soros György szerepe az európai politikában nem megkerülhető, és mindenkinek joga van tudni, hogy Timmermans bevallottan az ő szövetségese.”

Hát, ez így elég nagy falat, de maga a magyar kormányfő is kiemelten fontosnak tarthatja ezt az interjút, ugyanis nem csak saját honlapjára tette ki az interjút, hanem még Facebook-oldalán is népszerűsíti. Persze, azt ne gondolja senki, hogy azt az oldalt ő írja, szerkeszti vagy akár csak néha megnézi: azzal a stábjának néhány rátermett vagy kevésbé rátermett tagja foglalkozik, ám az utasítást az interjú megosztására mindenképpen ő adhatta ki.

No, de mit jelent ez a nyilatkozat, ami annyira fontos neki, hogy még politikai és választási programjának is tekinthető?

Lényegében véve azt mondja, hogy a Néppártra aljas ármány támad, melyet kizárólag ő és hívei látnak, egyedül ők védhetik meg ezt a politikai alakulatot, és aki ezt nem hiszi vagy helyteleníti a módszereiket, az áruló.

Hogy magát az ármányt, mint olyant, senki sem látta, az csak annyit bizonyít, mennyire fortélyos és milyen jól álcázza magát. A legügyesebb és legveszélyesebb ellenség az, amelyik nincs is, tehát megfoghatatlan.

Illetve esetünkben megfogható, ugyanis az ármány neve: Soros György, és olyan ügyes démon, hogy bárkibe képes belébújni, Junckerbe is, Timmermensba is. Ördögűzőt kell hívatni ellene, szerencsére Orbán véletlenül járatos a pokoligázó tudományokban, és némi tűz- valamint vízpróba útján hajlandó kipurgálni a Gonoszt bármely európai politikai erőből, legfeljebb nem éli túl az alany.

Hát, ezt bizony hiba volt nyilatkozni.

Hiba volt, ugyanis három szemszögből lehet szemlélni az interjút. Az első Orbáné, aki magányos hősnek, meg nem értett zseninek látja magát, aki egyedül küzd a gonosz erők ellen. A másik szemszög az olvasóé, aki ezek után a tirádák után teljesen bizonyos lesz benne, hogy paranoiással van dolga. A harmadik az uniós politikusoké, akik nem azt látják, hogy a Néppárt veszélyben forog, hanem azt, hogy a magyar kormányfő pártállásra való tekintet és válogatás nélkül bárkire rátámad, legyen az néppárti avagy szocialista, mindegy. Kicsit olyan, mint az angol vagy skót alakulatok a harmincéves háború csataterein, ugyanis azok nem beszéltek egyetlen kontinentális nyelvet sem, nem tudták és többnyire nem is akarták megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, így rendszerint válogatás nélkül lemészároltak mindenkit. Ha egy ilyen zsoldoscsapat megjelent valamelyik ütközetben, annak rögtön vége is volt, futott mindenki, oldalfüggetlenül.

Szóval, ez az interjú nem sokat fog használni Orbán Viktor nemzetközi megítélésének. Főleg azért nem, mert akiknek üzent benne – a Néppárt politikusainak – azok nap, mint nap együtt dolgoznak Junckerrel is, Timmermansszal is, és pontosan tudják, hogy nem árulók, sőt, az Orbán vízióiban szereplő Sátán sem létezik.

Akkor haladjunk tovább: még mi történt?

A kormány vasárnap kimerítő részletességű, nyolc oldalas választ adott az Európai Bizottság február 28-i közleményére, melyben tagadták a magyar kormány koholt vádjait, és felszólították őket a hazug kampány mérséklésére. A magyar kormány mostani válasza – elolvasni sem volt könnyű – lényegében véve óvodás érvelés, miszerint bee, nem is mi hazudunk, hanem az Európai Bizottság, bee! Ezt azzal kívánják bizonyítani, hogy hittel hirdetik:

1. A kötelező betelepítési kvótát nem vonták vissza
2. Felülírnák a tagországok határvédelmi jogait
3. A migránsvízum bevezetését az Európai Bizottság is támogatta
4. Nem tagadják, hogy több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek
5. Már most is több tízezer bevándorló kap pénzzel feltöltött bankkártyákat
6. Kísérleti projektekkel legalizálnák a migrációt
7. Többféle módon is csökkentenék a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását

Ezeket a téziseket már cáfolták, többször is, hogy például a „migránsvízumot” vegyük, nem lehet támogatni olyasmit, ami nincs. Az Európai Bizottság világosan megmondta, hogy egyáltalán nem tervezi humanitárius vízumok bevezetését. A tagállamok nem kértek úgynevezett migránsvízumokat bevezető jogszabályokat, a bizottság pedig nem javasolt ilyet, és nem is szándékozik ilyen javaslatot tenni. Betelepítési kvóta sincs, tavaly novemberben csak annyit határozott el az Európa Parlament, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások a kvótákról a kormányokkal. Ez azt jelenti, hogy az EP kiválaszt egy küldöttséget, az uniós kormányok illetékes miniszterei is küldenek egyet, ők majd valamikor összeülnek, és elkezdenek róla beszélgetni, hogy hogyan nézzen ki az új menekültfogadási rendszer. De a többi tétel is hasonló szamárság.

És ismételgetik, kitartóan, fáradtságot nem ismerve, éjt nappallá téve. Az Európai Bizottság valószínűleg viszontválasszal fog élni, de hát nem lehet huzamosan ismételgetni ugyanazt, mindenki belefárad ebbe a „de igen – de nem” szintű vitába, előbb-utóbb szóra sem fogják méltatni a magyar vádakat, és ez lehet a cél. Vagyis az, hogy amikor már unják a gyerekes hisztit, és szóba sem állnak a magyar kormány heroldjaival, azt trombitálhassák szét a világba: „Lám, nem tudnak nekünk válaszolni sem, kifogytak az érvekből!”

Ócska kis troll-módszer ez, a közösségi oldalakról ismerős, és nem sok ész kell hozzá, csak kitartás. A magyar kormány ezzel a technikával valóban el fogja magát szigetelni a nemzetközi diplomáciai élettő.

Ki fog azzal szóba állni, akivel nem is érdemes?

Sőt, ez az elszigetelődés már meg is kezdődött. Mint a Politico nyomán a 444 beszámol róla:

„Kínos csönd fogadta Orbán sorosozását a V4 egyik munkaebédjén. A Politico szerint a magyar miniszterelnök néhány kattanása a szlovák, a cseh és a lengyel vezetésnek sem jön be igazán. Egy V4 munkaebéden például a jelenlévő vezetők munkatársai szerint Orbán arról kezdett el beszélni, hogy Soros György áll a szerbiai tüntetések mögött. A magyar miniszterelnök kijelentéseit pedig kínos csend fogadta.”

Hát, ez bizony kellemetlen.

Itt tartunk most, ebben a pillanatban.

Akkor foglaljuk össze.

Orbán Viktor szerint a világ borzalmas hely, tele ellenséggel és árulóval, kikkel egyedül ő képes szembeszállni.

Aki ezt nem hiszi, az vagy áruló, vagy hülye.

Sokan nem hiszik, és ezeknek a sokaknak nem esik jól, hogy sértegetik őket.

De mindenki hülye, egyedül Orbán Viktor helikopter.

Aki emiatt le fogja cserélni Junckert Timmermansra.

Amondó lennék, hogy a csere nem is rossz ötlet, csak egy apró eltéréssel kéne alkalmazni.

Nem Junckert kéne lecseréljük mi, magyar választók, hanem Orbánt.

Felőlem akár Timmermansra is.

Európai ügyeink – Déli kávé Szele Tamással

Azért fura dolog ez a kávé, amit minden délben iszunk. Egész Európa issza, mégis a törököktől, araboktól tanultuk meg a főzését, ráadásul mikor Budán az első feketelevest felszolgálták, az alaposan megégette Török Bálint nyelvét, évekig kúrálta a Héttoronyban – mégis megszerettük ezt az italt. Ahogy Európában mindenhol megszerették, ami azt mutatja: európaiak vagyunk mi mégis.

És egyre inkább érezzük is ennek a súlyát. Abszurd, hogy ebben a helyzetben, amikor sokan azt hiszik, kifelé áll a szekerünk rúdja az Unióból, sőt, olyanok is akadnak, akik örülnének a kilépésünknek – nem tudom, mit várnak ettől, nyomoron és a középkorba visszacsúszáson kívül – szóval épp most kezd fontos lenni nem csak az ellenzék, de a kormány számára is az uniós helyzetünk. Ilyen komoly uniós választási kampányt még nem láttunk, de hiszen tétje is van: most valóban kockán forog Európa sorsa.

Azt a legkevésbé sem nevezném meglepőnek, hogy Áder János tegnap kiírta az uniós választásokat, mégpedig május 26-ára, ami egy vasárnapi nap lesz. Mondom, nem meglepetés, viszont meg kell említsük, nehogy valamiképpen megfeledkezzünk róla, sőt, Áder külön ki is hangsúlyozta:

„A választás valamennyi választójoggal rendelkező honfitársunk számára lehetőség arra, hogy a következő öt esztendőben befolyásolja az Európai Unió jövőjét.

Magyarország a hazánk, Európa a közös otthonunk. Valamennyi választásra jogosult honfitársamat arra kérem, vegyen részt a soron következő európai parlamenti választáson.”

Úgy legyen – meg hát úgy, ahogy mi gondoljuk, nem úgy, amint Áderék.

Az már érdekesebb fejlemény, hogy az Unió elkezdett komolyabban reagálni az eddig érdeklődési körén kívül eső magyarországi kampány iránt. Ehhez azért kellett a Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert válogatott hazugságok társaságában ábrázoló ominózus plakát, ami annyira sértő volt, hogy tegnap Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője azt nyilatkozta a Spiegelnek: elvárja Orbán Viktor bocsánatkérését.

„Megjegyzéseivel és plakátkampányaival Orbán Viktor súlyos károkat okozott az EPP-nek. Azt várom tőle, hogy kérjen bocsánatot és vessen véget a kampánynak.”

Akkora a felzúdulás német földön a Fidesz kampánya miatt, hogy mértékadó források szerint kedden Gulyás Gergely és Balog Zoltán titokban Berlinbe utazott békeküldetéssel: forrásaink úgy tudják, azt is felajánlhatták, hogy március 15. után leszedik a Juncker-Soros plakátokat, és az EP-kampány hajrájában tartózkodni fognak a hasonlóan provokatív stílustól. Ez a mi fogalmaink szerint engedmény, csak hát európai fogalmak szerint nem is lenne szabad ilyen hazug plakátoknak létezniük.

Komolyan szóba került: a Fideszt ki kellene zárni az Európai Néppártból

A felzúdulás tehát hatalmas, elannyira, hogy komolyan szóba került, miszerint a Fideszt ki kellene zárni az Európai Néppártból. Ma délelőttre az ezt javasló pártok száma kilencre emelkedett, és mivel a Néppárt csoportja összesen ötven pártot tömörít, elmondhatjuk, hogy a tagpártok majd’ húsz százaléka nem vállalja a közösséget a magyar kormánypárttal. A kizárás veszélye tehát reális, akkor is, ha a javaslatot tévő pártok képviselői egyelőre csak a néppárti frakció nyolcadát adják: ne feledjük, nem a pártok, hanem a képviselők száma a döntő, hiszen ők szavaznak végső soron. Ámde a Néppárt fő erejét a legtöbb mandátummal rendelkező német CDU, a francia Republikánusok, a spanyol Néppárt és az olasz Forza Italia adják – ők még nem nyilatkoztak az ügyben, de már nagyon csúnyán néznek.

Folyik a vita az esetleges kizárás időpontjáról is: ha ugyanis a kampány alatt, gyorsított eljárással zárnák ki a pártot, az más helyzetet teremtene, mint ha a választások utánra halasztanák ezt (és ha mégis maradhatnak, az egy teljesen új, harmadik helyzet, aminek semmi köze a korábbihoz, még ha látszólag nem is változik semmi a mostanihoz képest). Kockázatos lenne a kampány alatt reszkírozni a néppárti frakció egységét egy távolról sem egyhangú eredménnyel kecsegtető szavazással – ha fogadni lehetne ebben az ügyben, erre tenném a legkevesebb pénzt, a későbbi kizárásra többet dobnék be, arra pedig a legtöbbet, hogy maradni fognak egyelőre, ám bizonyos, nagyon szigorú feltételek mellett.

De gondolkodjunk: mit jelentene a Fidesz kizárása a Néppárt frakciójából?

Fontosnak tartom hangsúlyozni, mielőtt bárki félreérti: ahogy Magyarország nem a Fidesz, úgy a párt kizárása sem jelenti az ország kizárását az Unióból, ez csak egy parlamenti aktus. Miben befolyásolná ez a mi hétköznapi életünket?

Minden nagy remény dacára, mely az ellenzéki érzelmekből és indulatokból fakad, azt kell mondanom: alig valamiben.

Itt arról van szó, hogy ha ki is zárnák a Fideszt, attól még az országra nem fognak más szabályok vonatkozni, mint eddig, legfeljebb a magyar kormánypárt brüsszeli képviselőinek lenne kevesebb beleszólása a dolgokba, kisebb befolyása az ügyekre, és elveszítenék a most igen erős Néppárt támogatását is saját javaslataik esetében. Az külön kérdés, hogy a választások után létrejön-e az Európai Parlamentben az a szélsőjobboldali frakció, ami a „nemzetek Európája” elvét képviselné, ugyanis egy kizárt Fidesz képviselői csak ebbe ülhetnének át és az is kérdéses, hogy egy ilyen frakciónak lehetne-e akár csak komolyan vehető tagsága, szavazattömege, ereje – a hétköznapi élet szempontjából azonban ez csak annyiban számítana, hogy a Fidesz kevesebb javaslatot tehetne majd és még kevesebbet fogadnának el tőlük. Valóban a perifériára kerülne, de a magyar választók életét ez nagyban nem befolyásolná, ennek csak az Európai Parlamentben van fontossága, ott azonban nem kicsi.

A lelepleződés is fenyegeti a Fideszt

És nem csak a kizárás réme fenyegeti a magyar kormánypártot, hanem, izé, a lelepleződésé is. Pénteken nyilatkozatban szólította fel az ország vezetését az Európa Tanács korrupcióellenes testülete, hogy

„Magyarország hozza nyilvánosságra az Európa Tanács országjelentését és hajtsa végre annak ajánlásait!”

A testület azt vizsgálta korábban, hogy a Tanács tagállamai milyen intézkedésekkel igyekeznek megelőzni a korrupciót az országgyűlési képviselők, a bírák és az ügyészek körében. A vizsgálat megállapította, hogy Magyarország mellett még nyolc tagállam nem hajtotta végre a korábban megfogalmazott, a visszaélések és a megvesztegetések megelőzésére vonatkozó javaslatokat.

Maga az országjelentés ugyanakkor nem kerülhetett nyilvánosságra, Magyarország ugyanis nem engedélyezte, hogy az Európa Tanács korrupcióellenes testülete közzétegye a dokumentumot. (Rajtunk kívül csak Fehéroroszország tiltotta le a jelentést.) Most a testület újra Magyarországon járt, és magas rangú hivatalnokokkal találkoztak, ennek során hangzott el a nem kérés, hanem követelés.

Még egyszer: nem arról van szó, hogy „ránk szállt” az Európa Tanács

Hanem arról, hogy mindenki közzétette a korrupcióval kapcsolatos eredményeiket, csak Fehéroroszország és mi nem. Nem ők lógnak ki a sorból, hanem mi, nem mindenki közlekedik ellentétes sávban az autópályán, hanem mi…

Nagyjából elmondható, hogy mióta tagjai vagyunk az Európai Uniónak, ennyi figyelmet talán összesen sem szenteltek nekünk (kivéve talán a Tavares- és Sargentini-jelentések vitáit). Most kéne nagyon meggondoltan, taktikusan viselkednie minden magyar politikai vezetőnek, az ellenzékieket is ideértve, ugyanis a mostani cselekedetek, döntések meghatározhatják akár évtizedekre is a jövőjüket, az ország jövőjéről már nem is szólva.

Orbán Viktor hagymázas álmairól kevés szót érdemes ejteni, az már most látszik, hogy a brüsszeli Európa Parlament nagyon nem a budapesti Országház, az ottani képviselők nem engedik, ha valaki mindenféle trükkökkel és cselekkel a nyakukra akar ülni, lerázzák magukról, mint kutya a vizet, bika a cowboyt a rodeón, nincsenek olyan nyomorúságos helyzetben sem ők, sem országaik, hogy rá lehessen őket kényszeríteni akár ígérettel, akár zsarolással rossz döntésekre.

A magyar kormánypárt jövője – legalábbis Brüsszelben – egyre kevésbé tűnik fényesnek. Már csak az a baj, hogy nem Brüsszelben élünk, hanem Budapesten…

Egyet tudok mondani – igen ritka alkalom ez az én életemben, mármint, hogy bármiben is egyetértsek Áderrel – de azt mindenképpen javaslom, amit a köztársasági elnök címét viselő úr is javasolt.

Nevezetesen, hogy mindenki menjen el május 26-án szavazni.

Aztán majd meglátjuk, mire megyünk együtt.

Az Európai Bizottság videóban cáfolja a kormány plakátkampányát

0

Az Európai Bizottság magyar nyelvű Facebook-oldalán közzé tett videó hangsúlyozza: “Az Európai Bizottság egyetért: a polgároknak valóban joguk van tudni, hogy mit tesz az EU.”

Egyben határozottan cáfolják a kormány kampányának állításait. Nem igaz, hogy be akarnák vezetni a betelepítési kvótát, migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást és csökkenteni akarják a bevándorlást ellenző országok támogatását.

Az Európai Bizottság megcáfolta Orbán propagandáját

0

“Tények az uniós migrációs politikáról” címmel írt választ az Európai Bizottság magyarországi képviselete az Orbán-kormány gyűlöletkampányára.

“Az Európai Bizottságnak nincsenek „titkos tervei” a migráció fokozására, és amúgy sem születhet semmilyen uniós döntés a tagállamok és az Európai Parlament nélkül. Vagyis a magyar kormány tagjai és a magyarok által választott EP-képviselők is szavazhatnak a Tanácsban, illetve az Európai Parlamentben – ahogy ez minden egyéb esetben is történik” – írják a bevezetőben, hozzátéve, hogy „az EU-ban a tagállamokkal együtt, közösen sikerült visszaszorítanunk az illegális migrációt a 2015-ös menekültválság előtti szint alá”.

Ezután pontról pontra írnak a múlt héten, a magyar kormány által indított tájékoztatási kampányában szereplő állításokról.

Nem lesz humanitárius vízum

Így a humanitárius vízumról azt írják, hogy az Európai Bizottság nem szándékozik javaslatot tenni az úgynevezett humanitárius vízumok bevezetéséről, annak ellenére, hogy az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami erre kérte.

Nem vesznek el határvédelmi jogköröket a tagállamoktól

A határvédelmi jogok kérdésében azt a tavaly szeptemberi bizottsági javaslatot idézik, ami az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítéséről szólt, „mivel Európában mindenki számára egyértelmű: az EU külső határainak védelme alapvető fontosságú közös biztonságunk érdekében”. Hangsúlyozzák, hogy a 10 ezer fős, új, közös határvédelmi alakulat, melynek létrehozását javasolták, minden akciója során azon ország irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben éppen szolgál, azaz nem venne el jogköröket a tagállamoktól, csak támogatná őket.

Nincs azonosítás nélküli bankkártya

A bevándorlóknak adott bankkártyákról leírják, hogy a program egyedül Görögországban létezik, a regisztrált menedékkérők számára legfeljebb fél éven át adnak támogatást előre meghatározott összeggel feltöltött, készpénzkártyák formájában, melyeket csak görög földön lehet használni. Hozzáteszik, hogy a kártyatulajdonos személyazonosságát és jogosultságát havonta ellenőrzik, és bármilyen visszaélés esetén letiltják a kártyát.

Nincs kötelező kvóta

A kötelező kvótákról azt írják, hogy az érvényes uniós menedékjogi szabályok nem tartalmaznak ilyen követelményt az EU-ba érkező menekültek elosztására. Hozzáteszik, a Bizottság úgy gondolja, hogy minden tagállamtól elvárható, hogy szolidáris legyen a többiekkel, de ez a szolidaritás sokféle formában elképzelhető. Mint írják, már a Bizottság eredeti, 2016-os javaslatában is volt egy olyan lehetőség, amely szerint a tagállamok pénzügyi hozzájárulással is kiválthatnák a menedékkérők átvételét. Kiemelték, hogy a végső jogszabályról döntő Tanácsban már több tagállam jelezte, hogy számára elfogadhatatlan lenne egy kötelező áthelyezési rendszer.

A tájékoztató kitér a Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, a büntető jellegű uniós költségvetés és az EU-n kívülről való kötelező áttelepítések kérdésére is. (Euronews)

A tájékoztató itt olvasható >>>

A hazugság ellen – Déli kávé Szele Tamással

Hát, kérem, nehéz idők járnak, még nehezebbek jönnek, amint elnézem, a déli kávéra ma még jut hab, de később már ki tudja, lesz-e. Közelednek az uniós választások, és most – a korábbiakkal ellentétben – tétjük is van. A magyar kormány számára épp úgy, mint az Unió számára. Más kérdés, hogy a magyar kormány meg kívánná változtatni az Uniót, melyhez az utóbbinak semmi kedve.

És hát ismerjük azt a régi, aljasul hazug idézetet, mely szerint szerelemben és háborúban mindent szabad. Magyarország elhálta már a mézesheteit az Unióval, ettől még szeretni lehetne, ha már a tagjai vagyunk, de sajnos mostani pártunk és kormányunk mintegy kilenc éve háborúzik vele. Változó intenzitással, de mindig az ő pénzükön, szerelemnek nyoma sincs, azonban az Unió most kezdi egyáltalán észrevenni ezt a háborút, most is abból, hogy a magyar kormány azt hiszi, neki mindent szabad.

Például hazudni is.

Azzal kezdődött az egész, hogy közzétették az új „tájékoztató plakát” tervét, a falragaszon Soros György és Jean-Claude Juncker látható egymás mellé montírozva, a szövege pedig a következő:

„Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!
Be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát.
Gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait.
Migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást.”

Ja, hogy egy szó sem igaz ebből?

Hát mióta hír az minálunk, hogy a kormány hazudik? Mondták ők már azt is, hogy Brüsszel gyarmatosítani akar minket, azt is, hogy a Norvég Királyság megtámadta Magyarországot, az is ugyanennyire volt igaz.

Most csak az a baj, hogy a többivel ellentétben ezt Brüsszelben észrevették. Elérte az ingerküszöböt. Éspedig több okból is: egyrészt, alig pár napja járt Budapesten Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, amiről lapunk be is számolt, másrészt Manfred Weber is elmélázott a Fidesz szerepéről az Európai Néppártban, ő nemrég még arra jutott, hogy bent kell tartani őket, ne gyengítsük az Uniót a mostani, válságos helyzetében. De kétségtelen, hogy mostanság az átlagosnál több figyelem összpontosul Budapestre.

Most át kellett volna gondolni a plakátkampányt. Is.

Az történt ugyanis, hogy az Európai Bizottság, ez a szelíd óriás, akit a magyar kormány hülyének, de legalábbis mulyának néz, hiszen eddig válaszreakció nélkül hagyta magát csipkedni, engedte, hogy szívják a vérét, most véletlenül odanézett, és meglátta a szemtelenül orrát szurkáló szúnyogot. Le nem ütötte, mert vigyáz a saját orrára, de válaszolt.

Éspedig ezt

„A magyar kormány kampányára válaszolva:

– Itt nincsenek „ők” – csak az Európai Unió, és az asztalnál ott ül Magyarország is.
– Az EU támogatja, nem gyengíti a tagállamok határvédelmét.
– Az EU nem tervezi ún. humanitárius vízumok bevezetését.
– A tagállamok döntenek arról, milyen mértékben kívánják elfogadni a jogszerű migrációt.

Önnek is joga van tudni, mi a TÉNY, és mi a FIKCIÓ.”

A Facebook-oldalukra kitettek egy válaszplakátot is, ami jó ötlet, bár tették volna korábban. Sőt, bár tennék ki minden sarokra ők is, a Soros-Juncker plakát mellé – csak hát nem tehetik, ugyanis kis hazánkban a teljes hirdetési piac és minden plakáthely kormányközeli kezekben van, nem kapnak ők egy négyzetcentiméter hirdetési felületet sem. (Különben: ez a monopólium nem ellentétes pár uniós irányelvvel? Ja, de…)

Egyébként is általános a felháborodás a nyílt hazugság miatt. Jean-Claude Juncker, úgy is, mint érintett, első megdöbbenésében csak annyit mondott:

„A hazugságok ellen nem lehet mit tenni”

de azután – a Die Presse tudósítása szerint – mégis kitért pár részletre. Elég fontos részletekre, ami azt illeti.

Elsősorban is arra, hogy Orbánnak nincs helye az Európai Néppártban, mert semmiképpen sem képviseli a kereszténydemokrata értékeket. Hozzátette, hogy semmi közös nincs benne és Orbánban. Az Európai Néppárt csúcsjelöltjére utalva megjegyezte azt is, hogy

„Manfred Weber barátom is fel fogja tenni magának a kérdést, hogy szüksége van-e erre a hangra”.

A májusi EP-választások után ugyanis Webernek van a legnagyobb esélye, hogy ő legyen az Európai Bizottság új elnöke. Bár Weber még a minap békülékenyen mondta, hogy meg kell tűrni a Fideszt a pártcsoport kebelén belül, a felsőbb jó érdekében – nos, nem biztos, hogy ezt ebben a pillanatban is így gondolja.

Juncker elismételte egy októberi kijelentését is, miszerint a Fidesznek ki kellene lépnie a jobbközép Európai Néppártból. Sőt, megszólalt Joseph Daul, a Néppárt elnöke is. Ő a kampány állításait „hamisnak, félrevezetőnek és nem tényeken alapulónak” nevezte.

„Erősen kifogásolom Magyarország támadásait és alaptalan összeesküvés-elméleteit Juncker elnök ellen, aki igaz kereszténydemokrata és valódi európai vezető. Egy vezető, aki küzdött az európai egységért, szolidaritásért és virágzásért, amely az egész EU-nak, benne Magyarországnak is nagy hasznára vált. Szeretném emlékeztetni Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a brüsszeli döntéseket, a bevándorlásról szólóakat is, közösen hozza az uniós tagországokat tömörítő tanács és az Európai Parlament, s mindkettőben ott vannak Magyarország képviselői is” – írta Daul a Twitteren.

Frans Timmermansnak sem kellett sokat gondolkodnia ahhoz, hogy ironikusan és nyomdakészen fogalmazzon:

„Szinte Monty Python-szerű abszurd a magyar kormányzat újabb tájékoztató kampánya, az abban szereplő állításoknak nincs semmi közük a valósághoz, az igazsághoz. Eléggé ironikus, hogy aznap, amikor a tanács megvitatja a dezinformáció elleni közös harc ügyét, az egyik EU-tagállam kormányának hivatalos honlapjára felkerül egy fénykép a bizottság elnökéről egy magánszeméllyel, olyan állításokkal, amelyeknek semmi közük a valósághoz. Ha nem lenne ilyen komoly az ügy, akkor jó vicc lenne. bárki láthatta, aki követte az eseményeket, hogy az Európai Bizottság éjt nappallá téve a külső határok megerősítésén dolgozott, ahogy arról sincs szó, hogy vízumokat adnának ki menedékkérők millióknak, ez nem is a az EB hatásköre.

Csodálatos lenne, ha Magyarország úgy döntene, hogy bevezeti a humanitárius vízumokat, de ennek nincs köze hozzánk, kizárólagos tagállami kompetencia.
Tudják, a politika, az politika, időnként becsomagolják az igazságot vagy rosszabbként tüntetik fel, azonban ez már teljesen más univerzumba tartozik”.

Hát, ezt se nekem mondták… A magyar kormány hatalmas stratégiai hibát követett el, és nem vagyok arról meggyőződve, hogy nem volt-é ez szándékos. Ugyanis egyszerre veszett össze az Európai Parlamenten belüli barátaival és ellenségeivel, szándékosan, nyílt hazugság útján, tudván tudhatta volna, hogy ebből orbitális méretű botrány lesz.

Lehet, hogy tudta is, és ez egy provokáció

Azt a legendát hivatott erősíteni, miszerint nekünk Európában csak ellenségeink vannak, barátunk egy sem, azokat orosz és ázsiai földön kell keresni – épp ezért még véletlenül se voksoljon a magyar szavazó másra az EP-választásokon, mint a kormány jelöltjére, mert lám, mennyire nem szeretnek minket Brüsszelben.

Ezt a gondolatmenetet sikeresen cáfolná az Európai Bizottság ellenplakátjának utolsó mondata:

„Önnek is joga van tudni, mi a TÉNY, és mi a FIKCIÓ.”

ha ez a választás arról szólna, hogy ki beszél igazat és ki nem. Azonban a magyar választások már régóta nem erről szólnak: ha így lenne, egyetlen dologban biztos vagyok, és ez az, hogy nem Orbán Viktornak hívnák a miniszterelnököt. Hogy ezzel szemben mi volna a neve, azt ki-ki döntse el magának, de ha a tisztesség magyar földön szempont volna, Orbán már nagyon régóta szóba sem kerülhetne.

Elképzelhető, miszerint a nyílt konfrontáció azt a célt szolgálja, hogy a Fidesz egy, a választások után esetleg megerősödő új, szélsőjobboldali EP-frakció élére kerüljön, bár szerintem ehhez az AfD-nek és Salvininek is lenne pár szava. De ez amúgy is csak a választások után dől el. Ha erről van szó, ennél ön- és országgyilkosabb kamikaze-akciót rég láttam.

Ej, száz szónak is egy a vége.

Polgártársak, itt a magyar kormány a mi nevünkben vész össze Európával.

A mi engedélyünk vagy megkérdezésünk nélkül.

A fejünk fölött intézi a sorsunkat, de még a gyermekeink, unokáink sorsát is.

Én csak egyet kérdeznék: hagyjuk mi ezt?

Ha hagyjuk, nem szóltam.

Ha nem hagyjuk: májusban lesz a szavazás, kifejezhetjük a magyar választók valódi véleményét.

Lehet, hogy ez a plakátterv nagyon improduktív lesz. Lehet, hogy ezzel lövi lábon magát és európai ambícióit Orbán Viktor.

Meg az is lehet, hogy nem.

Rajtunk áll.

A fideszes propaganda 2. alapszabálya

Az elsőt már mindenki ismeri: hazudni, hazudni, hazudni. Mindenfajta gátlás nélkül, mert Goebbels és általában a német nácik sikeres propagandája óta tudjuk: ha eleget ismétlik a hazugságot, a társadalom zöme elhiszi. A második alapszabályról azonban eddig jóval ritkábban esett szó, pedig az is fontos.

A 2. alapszabály úgy szól, hogy ha a Párt vagy a Vezér valami botrányba keveredik, akkor nem elég agyonhallgatni az ügyet, hanem kell találni (vagy kitalálni) valami hasonlót az ellenzéknél és azt mantrázni. A cél, hogy a botrányhoz kapcsolódó kulcsszavakról ne a fülkeforradalmárok, hanem az ellenfeleik jussanak az emberek eszébe. Ha ez valamiért lehetetlen, például azért mert a fideszes bűn már túl nagy publicitást kapott (mivel még nem sikerült teljesen kiirtani az ellenzéki és a független sajtót), akkor is van értelme ennek a taktikának, mert sok embert meggyőz arról, hogy “azok sem különbek”, vagy például arról, hogy “azok is lopnak, akkor meg már inkább a Fidesz”.

Néhány példa a 2. alapszabály alkalmazására

Számomra egyértelmű, hogy a mai kormány a magyar történelem legkorruptabb kormánya, főleg azért, mert a központosított korrupcióhoz igazítják még a törvényeket is, az ügyészséget meg birtokba vették. Naná, hogy erről hallgat a kormányzati média, viszont a 2. alapszabály szellemében folyamatosan foglalkoznak a korábbi kormányok meg a mai ellenzék valódi vagy csak kitalált korrupciós ügyeivel és lenyúlásaival. Ha kell bilincsben vezetnek el politikusokat, a Ceglédy-ügyben meg még az sem számít, hogy az Európai Bíróság Ceglédy Csabának adott igazat az állítólagos áfacsalás ügyében.

Régi példa a devizahitelek ügye, erről folyamatosan ezt hallhatjuk, olvashatjuk, hogy Gyurcsány a hibás, no meg Bajnai. A közbeszédben is már a szocialista kormányokhoz kötik a rengeteg ember nyomorát okozó devizahiteles botrányt. Arról persze mélyen hallgatnak, hogy a devizahitelezést az első Orbán-kormány vezette be, az árfolyamok pedig már az újabb fideszes kormány idején szabadultak el, részben Kósa Lajos emlékezetes beszéde miatt, amely még a hongkongi tőzsdét is megrengette.

Azt is minden nap hallhatjuk, hogy a szocik elvették a nyugdíjasok 13. havi nyugdíját, miközben a valóság az, hogy ők vezették be, évekig fizették, a világgazdasági válság miatt aztán felfüggesztették, majd az Orbán-kormány az ígéretei ellenére soha nem vezette be újból.

No meg ismételgetik, hogy a szocik lenyúlták a nyugdíjasok pénzét. Emlékszik még valaki a magánnyugdíjpénztárak történetére, a kiflis Selmeczi Gabriella ígéreteire? Hova lettek a milliárdok?

A legújabb példa:

A Fidesz elkezdte naponta ismételgetni, hogy a Jobbik antiszemita. Ez korábban egyáltalán nem zavarta, pedig a Jobbik szakadása, a legradikálisabb rész kiválása előtt ez még nyilvánvalóbb volt. Ennek hangsúlyozása nehezíti az ellenzék együttműködését is, de a fő ok szerintem az, hogy pont a Fidesz folytat az antiszemita érzelmekre, előítéletekre rájátszó kampányt. A folyamatos, közpénz milliárdokból finanszírozott sorosozás (annak szuggerálása, hogy a zsidó milliárdosok állítólagos háttérhatalma tehet mindenről) nagyságrendekkel több kárt okoz a társadalomban, mint anno a Jobbik képviselőjének javaslata a zsidó parlamenti képviselők listázására. (Félreértések elkerülése végett: ez nem a Jobbik mentegetése, hanem a Fidesz bűnös propagandájának elítélése.)

Ja, a 2. alapszabály sem új találmány, a Fidesz nem az innovációiról híres, ezt az ötletet is valószínűleg Goebbelstől lopta.

Rogánt kérdeztük volna, a válaszra még várunk

Egy napig vártunk, hátha csak elfoglaltak. Más, a közvélemény tájékoztatásánál is fontosabb dolguk akadt, és ha ezzel végeztek, akkor ránk is bizonyára sort kerítenek.

Rogán Antal minisztert kérdeztük volna, vagy ha ő nem ér rá, akkor valamelyik helyettesétől is elfogadtuk volna a választ. Esetleg a helyettese helyettesétől.

Mindegy, nekünk már az is elég, ha embernek néznek bennünket. Vagy ha bennünket nem is, akkor azokat, akiket képviselünk. Jelesül, az olvasókat. Nem a mi magánkíváncsiságunk okán kérdeztük (volna) ugyanis a Miniszterelnöki kabinetiroda vezetőjét, hanem a közvélemény kívántuk tájékoztatni. Ez a dolgunk, erre szerződtünk.

A napokban elindult ENSZ és EU ellenes plakátkampánnyal kapcsolatban vártunk válaszokat Rogán Antaltól. Megkérdeztük (volna) például, hogy rendelkeznek-e engedéllyel a plakátokon és a videoüzenetekben szereplő személyektől arcképük kampány célú felhasználására? Kértek-e egyáltalán erre vonatkozó engedélyt? Kinek a fotói a szóban forgó képek, fizetnek-e szerzői jogdíjat értük? Ha igen, kinek és mekkora összeget? Hány példányban nyomtatják, illetve sokszorosítják a plakátokat és a videokat, ezzel arányos-e az értük fizetendő díj? Amennyiben ingyenes forrásból származnak a fotók, melyek ezek, kértük, nevezzék meg.

Vártuk a választ. Realisták vagyunk, ezért nem gondoltuk, hogy a kérdéseinkre minden igényt kielégítő választ kapunk, de abban azért reménykedtünk, hogy valamilyen válaszféle érkezik. Mellébeszélő, maszatoló, esetleg kioktató. A legjobban persze annak örültünk volna, ha valódi kérdéseinkre valódi válaszokat kapunk, de megvalljuk őszintén, miután Magyarországon élünk, kevesebbel is beértük volna.

De még ezt a keveset sem kaptuk meg. Rogán Antal hivatala szóra sem méltatta az érdeklődő újságírót. Aki, lásd, mint fenn, nem a magánérdeklődését próbálta ily módon kielégíteni, hanem a kormány által gyakran hivatkozott embereket szerette volna tájékoztatni.

Talán majd legközelebb. Addig is, várjuk Rogán úr válaszát. Határidő folyamatos.

Ez történt a héten – Kampány és forradalom

Forradalommal kezdődött a hét, felkeltünk, hogy megdöntsük a kormányt. A Kossuth téren gyülekeztek a forradalmárok, Petőfit sajnos nem engedték el a melóból, de nélküle is voltak valamennyien. Két nap alatt el is végezték, amit ennyi idő alatt el lehetett végezni, majd mentek tovább, pénteken már Szegeden lobbant fel a forradalom lángja. Jobb lett volna persze, ha a tömegek is értesülnek arról, hogy most lehet (kell) megdönteni a kormányt, de ne legyünk elégedetlenek, kis forradalom ez, de legalább a miénk.

Volt már ilyen egyébiránt, akkor, amikor a mostani ostromlók voltak a várvédők és a jelenlegi ostromlottak a forradalmárok. Emlékszünk még a daliás időkre, amikor 2006-ban Orbán Viktor, szabadcsapatai élén 72 órát adott az akkori kormánynak, amelyet történetesen Gyurcsány Ferenc vezetett. Azért adták a kormánynak a 72 órát, hogy mondjon  le, de legalábbis takarodjon. Mert ha nem, akkor majd meglátják, hogy mi lesz. És tényleg meglátta mindenki. Az lett, hogy letelt a 72 óra és maradt minden úgy, ahogyan volt.

Amúgy meg valóban lenne igény egy forradalomra, csak hát nincsenek meg hozzá a feltételek. Például valaki közölhetné a lakossággal, hogy ami van, az tűrhetetlen, és azonnal meg tenni kell valamit, ez így nem mehet tovább. Mert most az van, hogy hiába a hosszú várólisták, valamint az égig érő korrupció, a lakosság még mindig a migránsoktól retteg. Akiket nemhogy szabad szemmel, de még távcsővel sem igen lehet érzékelni idehaza. Talán, ha az ellenzéki pártok nem egymás pofozásával foglalkoznának, hanem meggyőznél az embereket, hogy a szemüknek higgyenek, és ne annak, amit Orbán, Mészáros, Habony és Vajna sajtója mond nekik. Mely sajtó, mint tudjuk, úgy hazudik, mint a vízfolyás. És akkor most álljunk meg egy pillanatra, és tegyük fel az adekvátot: emberek, látott már valaki hazudós vízfolyást?

Na ugye, hogy na ugye.

Viszont már megint dübörög a kampány. Ott folytatja, ahol abba sem hagyta. Kisfilm is készült a Soros-Sargentini tandem rémtetteiről. Nem részleteznénk, ha volna Magyarországon pestis, azt is ők csinálták volna. Még belegondolni is borzasztó, hogy mi mindenre készültek a magyarok ellen, és ha mi kormányunk nem lett volna résen, már nem is volna Magyarország. Jó helyre mennek hát a milliárdok, amelyeket a kampány során elkölt a kormány, ne sajnáljuk tőlük a pénzt, megdolgoztunk érte.

És persze azt is értjük, hogy Judith Sargentinit, aki azt a 12 pontból álló jelentést írta a magyar kormány csínyeiről, miért nem szeretik a magyar emberek. Pedig lehetne őt kedvelni, van neki egy sor jó tulajdonsága. Nem soroljuk mind, csak nagy vonalakban említenénk néhányat. Például, hogy nem tette tönkre a magyar oktatást, nem fenyegeti a civileket, nem hozott pusztulatot a magyar egészségügyre. Nem lopott a közösből, nem szállta meg a médiát, semmi ilyen nincs ennek a nőnek a rovásán.

Mondjuk, az nem válik előnyére, hogy holland, sokkal jobban tenné, ha magyar lenne, de legalábbis felsorakozna Orbán Viktor mellé. Vagy, ha ez nem megy, legalább ne ócsárolna bennünket, magyarokat. Ne mondja meg, hogy nekünk mi a jó. Mert senkinek semmi köze hozzá, és ha e nem tetszik, jól pofán csapjuk egy szívlapáttal, aztán nézheti magát a tükörben napestig. Nem vagyunk rászorulva mások tanácsára, a saját játékainkat mi is el tudjuk rontani. Tessék az ilyet szakemberre bízni, van benne gyakorlatunk, több is, mint elég.

FRISS HÍREK

A bírák elné...

Szabadságjog...

Brit választ...

Kérdezni tud...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK