Kezdőlap Címkék Joe Biden

Címke: Joe Biden

Biden: az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét

Az Egyesült Államok így próbálja megnyugtatni Pekinget a tajvani választások után, ahol egy olyan politikust választottak meg elnöknek, aki célul tűzte ki a sziget elszakadását kommunista Kínától. Ez Hszi Csin-ping elnök rémálma hiszen hogyha ez bekövetkezne, akkor végzetes dilemma elé kerülne: vagy katonai akciót indít Tajvan függetlenségének megakadályozására vagy pedig elveszíti az arcát és valószínűleg a hatalmát is Pekingben.

Amikor az Egyesült Államok nevében Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter lepaktált Mao elnökkel és Csou En-laj miniszterelnökkel 1972-ben Pekingben -, akkor az USA elismerte az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része. Ehhez különben nemcsak a kommunisták ragaszkodtak, de a velük harcoló Csang Kaj-sek tábornok is, aki egész Kína urának tekintette magát Tajvan szigetén, ahova kénytelen volt visszavonulni az elveszített polgárháború után. Furcsa módon ezért Csang Kaj-sek hívei ma Peking szövetségesei -, és a függetlenség támogatói szemben állnak mind a hagyományos kínai jobboldallal mind pedig a kommunistákkal. Miután Hszi Csin-ping hatalmának eszmei alapját immár nem a kommunizmus hanem Kína nagyhatalmi álmainak valóra váltása alkotja, ezért Pekingben senki sem járulhat hozzá Tajvan függetlenségéhez.

Miben állapodott meg Biden és Hszi Csin-ping San Franciscóban?

A két világhatalom vezetője személyesen legutóbb San Francisco mellett találkozott egymással. Joe Biden és Hszi Csin-ping régi ismerősök hiszem mindketten sokáig hazájuk alelnökei voltak, és ebben a minőségben gyakran találkoztak mind Pekingben mind pedig Washingtonban. A CIA támogatta Hszi Csin-pinget a hatalmi harcban, melyet a tízes évek elején folytatott azért, hogy a kommunista párt vezére és az ország elnöke legyen. Épp ezért Joe Biden figyelmeztette Hszi Csin-ping akkori alelnököt, hogy veszélyes ellenfele akadt a kínai kommunista párt elitjében Po Hszi-laj személyében. A legnépesebb kínai város, Csungking kommunista párttitkára egyfajta visszatérést hirdetett Mao elnök kommunista módszereihez, és erőteljes nemzeti kommunista politikát követelt, egyfajta konfrontációt az Egyesült Államokkal és a nyugati világgal. Po Hszi-laj apja, Po Jipo, a kommunista párt egyik veteránja volt, aki korábban Mao elnök kedvencei közé tartozott. Honnan tudott erről a CIA és Joe Biden? A brit hírszerzés egyik ügynöke Po Hszi-laj nejének szeretője lett, és így belelátott a házaspár titkaiba. A kémkedést az asszony észrevette, és megmérgezte a brit kémet. Ez is szerepelt a vádpontok között amikor Pekingbe hazatérve Hszi Csin-ping leszámolt vetélytársával, aki nejével együtt eltűnt a börtönben.

A Nikkei japán hírügynökség szerint Joe Biden és Hszi Csin-ping abban állapodott meg San Franciscóban múlt szeptemberben, hogy az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét, cserében viszont Hszi Csin-ping megígérte:

”Amíg én vagyok hatalmon Pekingben addig nem indul fegyveres támadás Tajvan ellen!”

Biden elnök ezért érezhette úgy a tajvani választás után, hogy meg kell nyugtatnia Hszi Csin-ping elnököt hiszen sem az Egyesült Államoknak sem a világnak nem hiányzik Ukrajna és a gázai háború után egy harmadik konfliktus ezúttal Tajvan körül.

Itt az új számítógépes forradalom

Az amerikai és tajvani chip gyártó óriás azután döntött így , hogy az Egyesült Államok tovább szigorította a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges szuper chipek eladási tilalmát Kínával szemben. Együtt épít mesterséges intelligencia gyárat a Foxconn és a Nvidia.

“Mesterséges intelligencia gyárakat vagyis óriási adatközpontokat hozunk létre a Foxconnal együtt, hogy ezekben önjáró járműveket, robot platformokat és nagy nyelvi központokat állítsunk elő” – mondta Nvidia alapító igazgatója Jensen Huang. A Financial Times ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az amerikai chip gyártó óriás, melynek az üzleti forgalma már meghaladja az egymilliárd százmillió dollárt, nagy veszteséget szenved el az amerikai tilalommal hiszen Kína volt eddig az egyik legnagyobb piaca. A Nobel díjas közgazdász, Krugman a New York Timesban azt írta a Biden kormányzat tilalmáról, hogy

“az meg akarja fojtani a kínai mesterséges intelligencia fejlesztést.”

Hszi Csin ping elnök a kommunista párt kongresszusán jelezte, hogy Kína 2025-re világelső kíván lenni a mesterséges intelligencia terén. Ez a bejelentés kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Kínát 2021- ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánították.

Jensen Huang, a Nvidia főnöke elrepült Tajvan szigetére, hogy ott a Foxconn  elnökével, Young Liuval együtt jelentsék be “az új számítógépes forradalmat.” Azt nem fejtették ki, hogy mennyiben különböznek ezek a közös mesterséges  intelligencia gyárak azoktól a már működő központoktól, melyek Nvidia szuper chipeket használnak.

Liu, a Foxconn elnöke azt hangsúlyozta, hogy új stratégiai céljuk van:

”Eddig chip gyártással foglalkoztunk, de a jövőben át akarunk térni arra, hogy ne csak gyártsunk chipeket, de megoldási platformokat is kínáljunk a vásárlóknak.”

Példaként a Foxconn elnöke bemutatott egy új elektromos kisteherautót , amely csatlakozik a tajvani cég elektromos flottájához. “A Foxconn hamarosan fellövi első műholdját is” -büszkélkedett az elnök.

A Foxconnt a világon eddig mindenki elsősorban úgy tartotta számon mint az IPhone okostelefonok előállítóját. Csakhogy ezeknek az üzemeknek a jelentős része Kínában működik, és ez a washingtoni tilalmak miatt egyre több problémát okoz. A Foxconn rá is kényszerül a váltásra, mert kínai vetélytársa egyre jobban szorongatja – állapítja meg a Financial Times. A Luxshare Precision Industry nevű kínai cég mind szorosabban együttműködik az Apple-el: az új Vision Pro headset előállításában már fontos szerepet játszottak. Tim Cook, az Apple főnöke nemrég Csöcsiang tartományban felkereste a Luxshare Precision Industry üzemét miután a kínai kormány jelezte: jónéven venné, ha az amerikai óriás a tajvani partnert lecserélné.

Peking hatásos üzenetet küldött az Apple-nek: közölték, hogy állami intézmények alkalmazottai nem használhatják az amerikai cég termékeit, mert “fennállhat a kémkedés gyanúja”.

Az Apple természetesen cáfolt, és a kínai kormány képmutatóan közölte, hogy nincs ilyen tilalom. Csak épp a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt döntéséről van szó, melyet a nem kommunista munkavállalók is “megértéssel szoktak fogadni.”

Kína globális és egységes fejlesztést akar

Ezt hangsúlyozta Hszi Csin ping elnök, aki nagyobb globális együttműködést sürgetett a kiber térben abban az üzenetben, melyet a Kínában szerdán megnyílt Világ Internet konferenciához intézett. A China Daily elbüszkélkedett azon, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új tudományos közlemények kilencven százalékát Kínában teszik közzé. Peking októberben nyilatkozatban foglalt állást amellett, hogy a mesterséges intelligenciát globális szinten szabályozzák. Ezt a kínai kezdeményezést kedvezően fogadták mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

“A digitális technológia ma alapvetően megváltoztatja a világgazdaságot. Kína nyitást akar és párbeszédet ezen a fontos területen”

– nyilatkozta a China Dailynek Ouyang Zsihuj professzor, a pekingi közgazdaság-tudományi egyetem internet kutató intézetének főmunkatársa.

Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin ping kínai államfő a jövő héten találkozik San Franciscóban, hogy megpróbálják enyhíteni a feszültséget, mely a világgazdaság két óriása között kialakult.

Scholz: Putyinnak ki kellene vonnia a csapatokat, ez a tárgyalások alapja

„Véleményem szerint Putyinnak meg kell értenie, hogy nem jár sikerrel inváziójával és imperialista agressziójával, és ki kell vonnia a csapatokat. Ez a tárgyalások alapja” – mondta Olaf Scholz egy vasárnap sugárzott CNN interjúban.

A német vezető elismerte, hogy az egy éve tartó orosz-ukrán háború zsákutcába jutott, ami óriási károkat okoz Ukrajnának. De azt mondta, hogy nem fogja kényszeríteni az ukránokat kényelmetlen kompromisszumok megkötésére.

„Ukránok nélkül nem lesznek megoldások”

– mondta Scholz, megjegyezve, hogy Putyin egyértelműen rosszul mérte fel Ukrajna erejét, valamint Ukrajna összes barátjának egységét az orosz invázióval szembeni ellenállásban.

„Nagyon nehéz megítélni, mi fog ezután történni Ukrajnában, de egy dolog teljesen világos: továbbra is támogatjuk Ukrajnát pénzügyi és humanitárius segélyekkel, valamint fegyverekkel” – mondta.

Scholz elismerően nyilatkozott Joe Biden amerikai elnökről és vezetéséről is a jelenlegi nemzetközi válság idején.

„Nagyon tájékozott a nemzetközi kapcsolatokban. Szerintem ő az egyik legképzettebb elnök, aki tudja, hogyan mennek a dolgok a világon, ami fontos az egyre veszélyesebb időkben”.

Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár március 3-án találkozott Washingtonban. Megerősítették azon  szándékukat, hogy a szükséges mértékben megbüntetik Oroszországot az ukrajnai háború miatt.

Március 3-án az USA hivatalosan is bejelentette  egy új, 400 millió dolláros katonai segélycsomagot Ukrajnának, amely tartalmazza a HIMARS-ok, tarackok és Bradley lőszereit, valamint egyéb felszereléseket.

A visszavont határozattervezet

Az Egyesült Arab Emírségek (EAE) tájékoztatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsát arról a döntéséről, hogy a továbbiakban nem kér szavazást az izraeli illegális telepek ellen irányuló elítélő határozattervezetről.

Miután Izrael új szélsőjobboldali kormánya a hónap elején bejelentette, hogy felold minden korlátozást az illegális telepek építésére vonatkozó ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi megszállt palesztin területeken, az arab világ és a Nyugat számos nemzete elítélte a lépést.

A PA és az Egyesült Arab Emírségek úgy döntöttek, hogy szavazásra szólítanak fel az ENSZ BT-ben egy olyan állásfoglalásról, amely megerősíti, hogy a nemzetközi jog szerint az izraeli telepek létrehozása az 1967 óta megszállt palesztin területen, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, jogilag kirívó jogsértésnek minősül. Azt követelte volna, hogy Izrael azonnal és teljesen hagyjon fel minden telepítési tevékenységet a megszállt palesztin területen.

Az Egyesült Arab Emírségek és Palesztin Köztársaság azonban az ENSZ BT ülése előtt visszavonta a szavazás kiírásának szándékát. Magas rangú diplomaták és tisztviselők felfedték, hogy az amerikaiak nyomására változtatták meg véleményüket, valamint egy új megállapodáslehetőségét  vázolták fel.

Névtelen izraeli és amerikai tisztviselők szerint, ha Mahmúd Abbász, a PA elnöke megígéri, hogy nem fordul az ENSZ-hez Izrael és annak döntése ellen, Tel-Aviv pedig befagyasztja a bejelentett terveket. Az Egyesült Államok állítólag garantálta, hogy támogatja az ENSZ BT elnöki nyilatkozatát, amelyben elítéli az izraeli telepeket a megszállt területeken, ami ugyan csak szimbolikus lépés, de ez lenne az első alkalom, hogy

Kilenc év után elfogad egy nyilatkozatot  Izrael lépésével szemben.

Miközben Joe Biden elnök amerikai kormányzata hagyományosan meggátolja Izrael elszigetelését bármilyen nyilatkozattal vagy állásponttal, azt mondta: Másfél hónappal Netanjahu új kormányának megalakulása után kilátásba helyezi Izrael elitélését annak agressziójával kapcsolatban.

Az állítólagos megállapodás részeként Izrael beleegyezett abba is, hogy ideiglenesen felfüggeszti az egyoldalú lépéseket Ciszjordániában, például a telepépítéssel kapcsolatos új bejelentéseket néhány hónapra felfüggesztik, ugyanígy a palesztin otthonok lerombolását és a palesztin kilakoltatásokat is, bónuszként pedig csökkentik a palesztin városokban és táborokban végrehajtott izraeli katonai rajtaütések számát.

Izrael több gazdasági lépésbe is beleegyezett a palesztin adóbevételek évi 60 millió dollár feletti növelése érdekében. A Palesztin Hatóság abba egyezett bele, hogy megkezdje az Egyesült Államok által előterjesztett biztonsági  terv  végrehajtását a ciszjordániai Dzsenin és Nablus városok feletti palesztin irányítás visszaállítására, valamint a Tel-Avivval folytatott biztonsági koordináció újraindításáról szóló tárgyalások megkezdésére.

A palesztin tisztviselő szerint „most a kérdés az, hogy Netanjahu valóban megfékezi-e szélsőjobboldali miniszterei tetteit, vagy lemond az amerikaiakkal való egyetértésről?

Az izraeli miniszterelnöki hivatal egyik tisztviselője azonban tagadta az ügylet jelentőségét, és azt állította, hogy nincs egyetértés a Biden kormányzattal.

Orbán lengyel barátja mindenben cáfolja a magyar miniszterelnök “békepolitikáját.”

0

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az ukrajnai háború kezdetének első évfordulóján öt pontban foglalta össze a tanulságokat. Ezek egészen mások mint amit Orbán Viktor állít Putyin agressziójának következményeiről. Így nemcsak a hagyományos magyar-lengyel barátság jutott politikai mélypontra, de az egész visegrádi együttműködés is hiszen Csehország és Szlovákia Lengyelország nézeteit osztja miközben Orbán Viktor maga állapította meg, hogy egyedül maradt az Európai Unióban.

Morawiecki miniszterelnök öt tanulsága:

1./ “Ez nem helyi konfliktus, Oroszország megpróbálja lángba borítani egész Európát. Célja az egész globális gazdasági rend destabilizálása.”

Mit mond Orbán?

“Hibát követtünk el amikor egy helyi konfliktust európai szintre emeltünk” – hangsúlyozta szokásos pénteki rádió interjújában.

2./ “Oroszország szítja a globális gazdasági válságot. Az energiaválság és az infláció forrása Oroszország birodalmi agressziója” – így a lengyel miniszterelnök.

Orbán Viktor szankciós inflációról beszél vagyis szerinte a Nyugat hibás reakciója az ok.

Valójában mind a ketten tévednek, mert az energiaválság már jóval az orosz agresszió előtt megkezdődött éppúgy mint az infláció. Mindkettő az Egyesült Államokból indult ki, amely drágán előállítható palaolaj és palagáz exportját akarta megemelni. Ehhez pedig szüksége volt Oroszország hagyományos energia exportjának megszüntetésére. Európa emiatt került energia válságba és válik versenyképtelenné a világpiacon.

3./ “Meg kell szabadulni Putyintól”- hangsúlyozza Morawiecki miniszterelnök. Aki ezek után bírálja uniós szövetségeseit – kimondatlanul elsősorban Németországot és Magyarországot- mondván:

”Sok európai kormány azt hitte, hogy rendes szerződéseket köthet Moszkvával. A szerződések az ördöggel kötött paktumoknak bizonyultak, amelyek tétje Európa lelke volt. Elengedhetetlen feltétele Európa szuverenitásának a kapcsolatok megszakítása Putyin diktatórikus erőszak gépezetével” – így a lengyel miniszterelnök.

Ehhez képest Szijjártó Péter külügyminiszter többször is járt Moszkvában az Ukrajna elleni agresszió óta.

4./ “A szolidaritás erősebb a félelemnél” – hangsúlyozza a lengyel miniszterelnök, aki arra mutat rá:” Putyin elszámította magát, mert megerősítette a nyugati egységet, melyet gyengíteni akart.”

Orbán Viktor diplomáciája az egyetlen az Európai Unióban, amely nem szolidáris Ukrajnával. Ő az egyetlen európai vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe viszont gyakran bírálja Zelenszkij ukrán elnököt.

5./ “Két forgatókönyv áll Európa előtt: Ukrajna győzelme és újjáépítése, Európa békéje  illetve Putyin győzelme, birodalmi terjeszkedésnek a folytatása.

Egyetlen közös szolidáris célunk van: Ukrajna újjáépítése és Európa megerősítése”

– hangsúlyozta Morawiecki miniszterelnök.

Aki elképzelhetetlennek tart bármiféle kompromisszumot Putyinnal noha a százéves Kissingerhez hasonlóan sokan kifejtik: Oroszországgal ezekután is számolni kell. Meg kell vele állapodni.

Jürgen Habermas, a jeles német filozófus mutatott rá nemrégiben a Süddeutsche Zeitungban, hogy a Nyugatnak el kellene döntenie, hogy mi a célja: Ukrajna védelme vagy pedig Putyin megbuktatása.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai konferenciájának küldött videóban Oroszország felbomlasztását jelölte meg a kívánatos célnak. Biden elnök hétfőn néhány órát Kijevben töltött, hogy megmutassa az USA kiáll Ukrajna mellett.

Világháborús kockázat

Joe Biden – éppúgy mint Ferenc József császár és király – belemanőverezheti a világot egy nukleáris háborúba. Erre figyelmeztetett Putyin, aki felfüggesztette a START egyezményt. Ha az ukrajnai háborúnak valóban az a célja – ahogy azt Soros György kimondta – Putyin eltávolítása és Oroszország felbomlasztása, akkor ez az orosz elnök szemében indokolttá teheti a nukleáris fegyverek bevetését is. Hszi Csin-ping kínai elnök Szamarkandban nyersen kioktatta Putyint arról, hogy ne fenyegetőzzön nukleáris háborúval. A kínaiak béketervet dolgoztak ki az ukrajnai konfliktus megoldására. Hszi Csin-ping elnök Moszkvába készül – közölte Putyin. A kínaiak mielőbbi békét akarnak, mert számukra mindenfajta háború – a hidegháború is – olyan tényező, amely hátráltatja Kína gazdasági fejlődését. Peking pedig – Putyinnal ellentétben – a pénz és a technológia erejével akarja uralni a világot – ehhez pedig mielőbbi béke kell Ukrajnában.

Kiállt a Fidesz Ukrajna mellett az Európai Parlamentben, de miért?

0

A magyar külügyminiszter nemrég Fehéroroszországban erősítette meg a magyar diplomácia oroszbarát külön útját. Ehhez képest érdekes, hogy a Fidesz egyik képviselője az Európai Parlamentben keményen bírálta az orosz agressziót.

“Egy éve tart Oroszország agressziója, jogtalan háborúja Ukrajna ellen. Ezt határozottan elítéljük, minden fórumon kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett. Mindent meg kell tennünk a béke érdekében” – jelentette ki Bocskor Andrea, aki Kárpátalját képviseli a Fidesz frakcióban. A hivatalos Fidesz narratívától eltérően azt állította, hogy

“az Ukrajnában élő magyarok, románok és más nemzetiségek éppúgy elszenvedői az orosz agressziónak mint az ukránok, és ezért vállvetve harcolnak velük.”

Bocskor Andrea természetesen megemlítette, hogy a nyelvtörvény Ukrajnában hátrányos a nemzetiségek számára:

“A múlt decemberben elfogadott ukrán törvény nem felel meg a jogegyenlőség elvének, azért ezt módosítani szükséges, és az Európai Uniónak erre oda kell figyelnie.”

Az ukránok azt követően módosítottak a korábbi nyelvtörvényen, hogy Zelenszkij elnök az USA-ban járt, és ott erre is felhívták a figyelmét.

Biden Európába látogat

Háromnapos látogatást tesz az Egyesült Államok elnöke Lengyelországban az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulóján. Joe Biden minden bizonnyal találkozik Zelenszkij ukrán elnökkel is Lengyelországban. Az Egyesült Államoknak az a célja, hogy erős lengyel-ukrán katonai szövetséget hozzon létre Oroszországgal szemben. Ezért az USA önti a fegyvereket mind a két országba. Az ukrán katonákat jelentős részben Lengyelországban képezik ki a nyugati fegyverek használatára.

Mi marad így a visegrádi együttműködésből és a hagyományos magyar-lengyel barátságból?

Orbán Viktor egyelőre kitart az oroszbarát politikai vonal mellett, de kérdés, hogy meddig? Figyelmeztető jel lehet számára az izraeli külügyminiszter kijevi látogatása. Izrael eddig igyekezett semleges maradni az orosz-ukrán konfliktusban hiszen Oroszország nagyon is jelen van a Közel Keleten mindenekelőtt Szíriában. Iránnal pedig Putyin egyre szorosabb kapcsolatot épít ki. Benjamin Netanjahu miniszterelnök tart Oroszországtól, de mégiscsak elküldte Kijevbe a külügyminisztert, mert rájött arra: az USA hosszú távon játszik arra, hogy Ukrajnából erős támaszpontot építsen ki Oroszországgal szemben. Netanjahu nemrég fogadta Blinken amerikai külügyminisztert, aki világossá tette a számára, hogy az Egyesült Államok hosszútávú stratégiájának része egy erős nyugatbarát Ukrajna megteremtése. Benjamin Netanjahu nem kockáztatja az USA rosszallását Putyin miatt. Orbán, akinek fontos politikai szövetségese az izraeli miniszterelnök azóta, hogy lehetővé tette számára, hogy Trump fogadja őt a Fehér Házban, egyelőre kitart a különutas magyar diplomácia mellett pedig az most már nettó ráfizetésnek látszik.

Biden persze béketervet is hozhat magával hiszen az Egyesült Államok elsőszámú ellenfele nem Oroszország hanem Kína. Az USA nem akar két fronton harcolni. Az európai háborút már megnyerte: mindenki felsorakozott mögötte Oroszországgal szemben kivéve Orbán Viktort. Akit viszont Washingtonban figyelembe sem vesznek hiszen az amerikai stratégia a térségben Lengyelországra, Ukrajnára illetve Romániára koncentrál. Úgyhogy Orbán Viktor felkiálthat:

“már meg sem akarják ölni Bástya elvtársat ?!”

Orbán és az USA

“A leépült, demens, magatehetetlen és végképp elhülyült Joe Biden biztosan nem irányítja az Egyesült Államokat” – írja Orbán Viktor házi hírlapírója a Magyar Nemzetben.

Bayer Zsolt nemcsak vele nincs megelégedve az USA-ban. A támadás közvetlen célpontja John Bolton. Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója két kínos dolgot mondott el, ami kicsaphatta a biztosítékot Orbán Viktor környezetében. Egyrészt közölte: Orbán Viktor orosz barátsága a NATO és az USA számára elfogadhatlan! Másrészt pedig azt állította: Trump már soha nem lesz az Egyesült Államok elnöke.

Bayer Zsolt természetesen nem ezért bírálja John Boltont hanem amiatt, mert azt közölte:

”Putyin rendszerét meg kell buktatni!”

Ezt korábban Joe Biden is mondta ugyan, de később visszavonta a kijelentését.

Bayer Zsolt abban valószínűleg nem téved, hogy az Egyesült Államokban mindkét párt meg akarja gyengíteni Oroszországot, ahol olyan rendszert akar, amellyel együtt tud működni a Nyugat. Először Thatcher asszony mondta ki Gorbacsovról, hogy “ezzel az emberrel együtt lehet működni.” Ennek az együttműködésnek lett az eredménye a többi között a rendszerváltás Magyarországon. Talán ezért is utazott el Orbán Viktor Moszkvába Gorbacsov temetésére, de még valószínűbb, hogy titokban tárgyalni akart Putyinnal, aki viszont nem vett részt a temetésen.

Milyen alku köti össze a magyar miniszterelnököt Putyinnal, aki február 24-én megtámadta Ukrajnát? Ez módfelett érdekli Orbán Viktor NATO szövetségeseit , de Bayer Zsolt nem siet erre választ adni. Talán nem is tudja, de semmiképp sem akarja tudatni boldog és dolgos népünkkel: miért oly jó a viszony Orbán és Putyin között az oroszok ukrajnai agressziója után is?

Más aggasztja Bayer Zsoltot.

“Remélem, hogy nem kell nyomást gyakorolnunk Magyarországra”

Ezt Bayer szerint David Pressman amerikai nagykövet mondta. Korábban Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy diplomatát várunk Washingtonból nem pedig helytartót.

Bayer Petőfi Sándor egyik versét ajánlja az amerikai nagykövet figyelmébe:

”Foglalod a kurva anyádat, de nem ám a mi hazánkat!”

A valódi aggodalmat Bayer Zsolt ezután fogalmazza meg: “mik is az Egyesült Államoknak a harmadik világban alkalmazott módszerei, amelyekkel rendszert és rezsimeket szoktak buktatni?”

Ruszkik haza!

Ezt skandálta a több tízezres tömeg a tanár tüntetésen Budapesten. Utalva ezzel 56-ra és arra a fiatal Orbán Viktorra, aki a rendszerváltás 1989-ben követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. Palmer nagykövet megbízásából a fiatal Orbán mutogatta annak idején Budapestet Bush amerikai elnöknek. Aki Gorbacsovval megállapodott Ceausescu “menesztéséről”. Gorbacsov 1989 decemberének elején találkozott utoljára a román diktátorral. “Remélem életben lesz még jövő januárban, hogy folytassuk vitáinkat” – búcsúzott mosolyogva Gorbacsov. Ceausescut nejével együtt néhány nap múlva szitává lőtték.

A román diktátor bukása egy nagygyűlésen kezdődött meg Bukarestben. Orbán taktikusan kihagyta a budapesti megemlékezést október 23-ról.

Nem akarok párhuzamot találni a bukaresti és a tegnapi budapesti tüntetés között, de úgy látszik tanult diktátor elődjétől és inkább sok biztonsági ember gyűrűjében néhány száz kiválasztottnak beszélt Zalaegerszegen. Fel se merem tenni a kérdést:

Mitől fél Orbán Viktor?

Kissinger: Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében!

A csaknem százéves amerikai diplomata Davosban arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország fontos része az európai békerendszernek. Épp ezért a Nyugatnak rá kell vennie területi engedményekre Ukrajnát, hogy mielőbb véget érhessen a háború, melyet Putyin február 24-én inditott el.

„Remélem, hogy az ukránok hősiességéhez bölcsesség is társul „

– hangsúlyozta a 99 éves diplomata. Aki arra is felhívta az európai nagyhatalmak figyelmét, hogy Oroszországgal továbbra is fenn kell tartaniuk valamiféle kapcsolatot a háború után is. Kissinger szerint két hónapon belül be kellene fejezni a háborút Ukrajnában. Kijevnek el kellene fogadnia, hogy ütköző állam Kelet és Nyugat között, amely nem számíthat felvételre sem a NATO-ba sem pedig az Európai Unióba.

Kissinger arra is felhívta a nyugati nagyhatalmak figyelmét, hogy nem érdekük az, hogy erős orosz-kínai szövetség jöjjön létre. Biden elnök jelenleg kelet-ázsiai körútján épp Kína ellenes szövetség összekovácsolásán ügyködik.

Ötven évvel ezelőtt Henry Kissinger békítette ki egymással az USA-t és Kínát.

Realizmus kontra amerikai világuralom

A republikánus Kissinger az erőviszonyok józan felmérése alapján megegyezést javasol mind Oroszországgal mind pedig Kínával, amelyek mind kevésbé fogadják el az amerikai világrendet. Ezzel szemben Biden demokrata diplomáciája az USA világuralmi szerepének helyreállítására törekszik. Ezért támogatja Zelenszkij elnököt abban, hogy utasítsa el a béketárgyalást és a területi engedményeket, és Ukrajna törjön a végső győzelemre.

Az USA-nak sikerült helyreállítani vezető szerepét a nyugati világban, de a realista európai vezetők (Macron, Draghi és Scholz) osztják Kissinger nézeteit: ki kell egyezni Oroszországgal!

Ebből a nézőpontból

a háború Ukrajnában zsákutca, amelyben mindenki veszít, de senki sem nyer.

Kína is szankciókra számíthat, ha kisegíti Oroszországot

Joe Biden nemzetbiztonsági  tanácsadója figyelmeztette a kínaiakat amennyiben segítséget nyújtanak Oroszországnak ők is szankciókra számíthatnak. Jake Sullivan hétfőn Rómában találkozik Peking első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kínai kommunista párt politikai bizottságának.

Kína az egyetlen megmaradt komoly szövetségese Oroszországnak, melyet súlyos szankciók sújtanak amiatt, hogy megtámadta február 24-én Ukrajnát. Putyin elnök a pekingi téli olimpia idején, amikor már eldöntötte az Ukrajna elleni támadást, tanácskozott Hszi Csinping elnökkel a kínai fővárosban. Kína nem ítélte el Oroszország támadását Ukrajna ellen, de nem is helyeselte azt. Kínának jelentős érdekeltségei vannak Ukrajnában: hatalmas föld területeket vásárolt meg, ahol kínai exportra termelnek. Peking humanitárius segélyt küldött Ukrajnának. A szankciókról Kínában elítélően nyilatkoztak mondván azokkal nem lehet megoldani a helyzetet. Vang Ji kínai külügyminiszter felajánlotta, hogy Peking közvetít Oroszország és Ukrajna között.

Kína szeretne kimaradni

Pekingben az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt tartják a legpontosabbnak, épp ezért negatívan ítélik meg a Biden adminisztráció külpolitikáját, amely az USA első számú stratégiai ellenfelének Kínát jelölte meg. Peking semmiképp sem szeretne konfrontálódni az Egyesült Államokkal, mert úgy gondolja, hogy a gazdasági versenyben úgyis befogja Amerikát. Emiatt a pekingi hivatalos nézeteket tükröző Global Times nyíltan örvendezett afelett, hogy a tőkebefektetők az európai konfliktus miatt Ázsia és ezen belül Kína felé fordulnak. Míg Oroszországot a szankciók kizárják a globális rendszerből addíg Kína mind aktívabban vesz részt abban. Dinamikusan nőnek a külföldi beruházások Kínában, amely az Európai Unió első számú gazdasági partnere. Peking most arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne kövesse az USA szankciós politikáját, ehelyett működjön együtt Kínával.

Magát Kínát is sújtják amerikai szankciók, de ezenkívül igen szoros a kapcsolat Iránnal, amelyet szintén bojkottál a Nyugat.

A Huawei pénzügyi igazgatóját, aki az alapító atya lánya, épp azért tartóztatták le Kanadában – az USA kérésére – mert a kínai cég állítólag megsértette az amerikai embargót Irán ellen. A Huawei pénzügyi igazgatója csak azután szabadult, hogy Kínában lecsuktak amerikai állampolgárokat, akiket azután szabadon engedtek.

Mi lesz, ha Pekingnek választania kell a Nyugat és Oroszország között?

A kínaiak mindenképp el akarják kerülni ezt a kínos választást. Putyin már évek óta szoros katonai és politikai együttműködést akar, de Peking az orosz gazdasági törpét, amelynek világszínvonalú hadserege van, nem tekinti igazi alternatívának a Nyugathoz képest. Oroszországnak Kína a legnagyobb gazdasági partnere, de fordítva ez egyáltalán nem áll fenn. Oroszország részesedése Kína külkereskedelmében annyi mint a hárommilliós Mongóliáé.

Jack Sullivan és Jang Csiecsi találkozóján kiderülhet: valójában mit akarnak az amerikaiak? Mennyire teszik próbára Moszkva és Peking kapcsolatát? Oroszország már nem világhatalom – ezt Obama elnök nyíltan Putyin szemébe vágta, a kínaiak ugyanezt gondolják, de egyelőre nem éreztetik ezt az oroszokkal. Elképzelhető, hogy az USA Kínán keresztül akar nyomást gyakorolni Putyinra, aki végső soron Washingtonra és Pekingre figyel.

Világ jegybankárai egyesüljetek!

 Az USA-ban Jackson Hole-ban tartja közgyűlését a Federal Reserve Board, melyre több külföldi jegybank vezérét is meghívták. A globális gazdaságban azt figyelik elsősorban, hogy szigorít-e a Federal Reserve Board?

Jerome Powell várhatóan marad az amerikai jegybank élén annak ellenére, hogy őt még Trump nevezte ki.

A Yellen-Powell duó irányíthatja a jövőben is az USA gazdaságát

A Bloomberg értesülései szerint Janet Yellen pénzügyminiszter jelezte Joe Biden elnöknek, hogy támogatja Jerome Powell jegybank elnök mandátumának meghosszabbítását. Ez folyamatosságot ígér a washingtoni gazdaságpolitikában, amely laza pénzpolitikát jelent, hogy így tüntessék el a pandémia nyomait a gazdaságban az USA-ban és nemcsak ott.

Februárban jár csak le Jerome Powell négyéves mandátuma (az elődje épp Janet Yellen volt, a Federal Reserve Board első női vezetője), de a Fehér Házban a tanácsadók már hosszú listát készítettek a jelöltekről. Biden elnöknek különösen az a fontos, hogy a munkaerő piacon hogy alakulnak a dolgok. Ennek alapján ítélik meg elsősorban a jegybank elnököt – írja a Bloomberg.

Az USA gazdasága jól teljesített az első félévben, a munkaerő piacon már sok helyen hiány mutatkozik. Ugyanakkor nagy a bizonytalanság, mert a gyorsan terjedő delta vírus újra visszahozhat bizonyos szabályokat, amelyek lassítják a gazdaságot és növelik a bizalmatlanságot. Ebben a helyzetben a folyamatosság ígérete nagy súllyal eshet latba akkor amikor Biden végül is dönt a Federal Reserve Board vezetőjéről.

Yellen asszony támogatása óriási előnyt jelenthet Jerome Powellnek hiszen ők ketten dolgoztak már együtt a Federal Reserve Boardban.

Powellt Donald Trump állította a jegybank élére, és a republikánusok most is támogatják. A Wall Street befolyásos szereplői is értékelik őt mint kipróbált bankárt.

Most mindenki izgatottan várja a pénzpiacokon Powell beszédét, melyet az éves közgyűlésen mond el. A Federal Reserve Board elnöke már többször is jelezte, hogy a laza pénzpolitika nem tartható fenn a végtelenségig. Ezért most a szakértők jórésze arra számít, hogy Jerome Powell bejelent valamiféle menetrendet, hogy mikor és hogyan kezdi meg a szigorítást.

Infláció és politika

Miért lenne politikailag előnyös Biden elnöknek, ha Powellt megtartaná a FED élén? Mert akkor a galoppozó inflációt a republikánusok nem használhatnák fegyverként a Fehér Ház ellen. Jelenleg ugyanis sok republikánus honatya és néhányan a demokraták közül is azzal vádolják a jegybankot, hogy a laza pénzpolitika következtében  elveszíti az ellenőrzést az infláció fölött. Ilyesmi pedig több mint harminc éve nem történt meg az Egyesült Államokban.

Yellen pénzügyminiszter és Jerome Powell álláspontja jelenleg az, hogy az infláció csak átmeneti jelenség, és nem fenyeget az a veszély, hogy két számjegyűvé válhat.

Hogy szigoríthat a FED?

A kamatláb még sokáig nulla közelében marad – írja belső forrásokra hivatkozva a Bloomberg, de a kötvény vásárlási program csökkenő pályára állhat. A jegybank folyamatosan csökkenhetné a kötvény vásárlásokat. Ezzel nem akadályozná a gazdaság újraindulását viszont korlátozhatná az inflációt.

A fogyasztói árindex júliusban 5,4%-al volt magasabb mint egy évvel korábban. Joe Biden elnököt az a veszély fenyegeti, hogy az infláció negyven év után először újra politikai kérdéssé válhat méghozzá a legrosszabbkor, a 2022-es választások idején. A fogyasztók bizalmi indexe tízéves mélypontra süllyedt az Egyesült Államokban, ahol a kiskereskedelmi forgalom is csökkent miközben a delta vírus veszélye folyamatosan növekszik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK