Kezdőlap Címkék Joe Biden

Címke: Joe Biden

Kissinger: Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében!

A csaknem százéves amerikai diplomata Davosban arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország fontos része az európai békerendszernek. Épp ezért a Nyugatnak rá kell vennie területi engedményekre Ukrajnát, hogy mielőbb véget érhessen a háború, melyet Putyin február 24-én inditott el.

“Remélem, hogy az ukránok hősiességéhez bölcsesség is társul “

– hangsúlyozta a 99 éves diplomata. Aki arra is felhívta az európai nagyhatalmak figyelmét, hogy Oroszországgal továbbra is fenn kell tartaniuk valamiféle kapcsolatot a háború után is. Kissinger szerint két hónapon belül be kellene fejezni a háborút Ukrajnában. Kijevnek el kellene fogadnia, hogy ütköző állam Kelet és Nyugat között, amely nem számíthat felvételre sem a NATO-ba sem pedig az Európai Unióba.

Kissinger arra is felhívta a nyugati nagyhatalmak figyelmét, hogy nem érdekük az, hogy erős orosz-kínai szövetség jöjjön létre. Biden elnök jelenleg kelet-ázsiai körútján épp Kína ellenes szövetség összekovácsolásán ügyködik.

Ötven évvel ezelőtt Henry Kissinger békítette ki egymással az USA-t és Kínát.

Realizmus kontra amerikai világuralom

A republikánus Kissinger az erőviszonyok józan felmérése alapján megegyezést javasol mind Oroszországgal mind pedig Kínával, amelyek mind kevésbé fogadják el az amerikai világrendet. Ezzel szemben Biden demokrata diplomáciája az USA világuralmi szerepének helyreállítására törekszik. Ezért támogatja Zelenszkij elnököt abban, hogy utasítsa el a béketárgyalást és a területi engedményeket, és Ukrajna törjön a végső győzelemre.

Az USA-nak sikerült helyreállítani vezető szerepét a nyugati világban, de a realista európai vezetők (Macron, Draghi és Scholz) osztják Kissinger nézeteit: ki kell egyezni Oroszországgal!

Ebből a nézőpontból

a háború Ukrajnában zsákutca, amelyben mindenki veszít, de senki sem nyer.

Kína is szankciókra számíthat, ha kisegíti Oroszországot

Joe Biden nemzetbiztonsági  tanácsadója figyelmeztette a kínaiakat amennyiben segítséget nyújtanak Oroszországnak ők is szankciókra számíthatnak. Jake Sullivan hétfőn Rómában találkozik Peking első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kínai kommunista párt politikai bizottságának.

Kína az egyetlen megmaradt komoly szövetségese Oroszországnak, melyet súlyos szankciók sújtanak amiatt, hogy megtámadta február 24-én Ukrajnát. Putyin elnök a pekingi téli olimpia idején, amikor már eldöntötte az Ukrajna elleni támadást, tanácskozott Hszi Csinping elnökkel a kínai fővárosban. Kína nem ítélte el Oroszország támadását Ukrajna ellen, de nem is helyeselte azt. Kínának jelentős érdekeltségei vannak Ukrajnában: hatalmas föld területeket vásárolt meg, ahol kínai exportra termelnek. Peking humanitárius segélyt küldött Ukrajnának. A szankciókról Kínában elítélően nyilatkoztak mondván azokkal nem lehet megoldani a helyzetet. Vang Ji kínai külügyminiszter felajánlotta, hogy Peking közvetít Oroszország és Ukrajna között.

Kína szeretne kimaradni

Pekingben az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt tartják a legpontosabbnak, épp ezért negatívan ítélik meg a Biden adminisztráció külpolitikáját, amely az USA első számú stratégiai ellenfelének Kínát jelölte meg. Peking semmiképp sem szeretne konfrontálódni az Egyesült Államokkal, mert úgy gondolja, hogy a gazdasági versenyben úgyis befogja Amerikát. Emiatt a pekingi hivatalos nézeteket tükröző Global Times nyíltan örvendezett afelett, hogy a tőkebefektetők az európai konfliktus miatt Ázsia és ezen belül Kína felé fordulnak. Míg Oroszországot a szankciók kizárják a globális rendszerből addíg Kína mind aktívabban vesz részt abban. Dinamikusan nőnek a külföldi beruházások Kínában, amely az Európai Unió első számú gazdasági partnere. Peking most arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne kövesse az USA szankciós politikáját, ehelyett működjön együtt Kínával.

Magát Kínát is sújtják amerikai szankciók, de ezenkívül igen szoros a kapcsolat Iránnal, amelyet szintén bojkottál a Nyugat.

A Huawei pénzügyi igazgatóját, aki az alapító atya lánya, épp azért tartóztatták le Kanadában – az USA kérésére – mert a kínai cég állítólag megsértette az amerikai embargót Irán ellen. A Huawei pénzügyi igazgatója csak azután szabadult, hogy Kínában lecsuktak amerikai állampolgárokat, akiket azután szabadon engedtek.

Mi lesz, ha Pekingnek választania kell a Nyugat és Oroszország között?

A kínaiak mindenképp el akarják kerülni ezt a kínos választást. Putyin már évek óta szoros katonai és politikai együttműködést akar, de Peking az orosz gazdasági törpét, amelynek világszínvonalú hadserege van, nem tekinti igazi alternatívának a Nyugathoz képest. Oroszországnak Kína a legnagyobb gazdasági partnere, de fordítva ez egyáltalán nem áll fenn. Oroszország részesedése Kína külkereskedelmében annyi mint a hárommilliós Mongóliáé.

Jack Sullivan és Jang Csiecsi találkozóján kiderülhet: valójában mit akarnak az amerikaiak? Mennyire teszik próbára Moszkva és Peking kapcsolatát? Oroszország már nem világhatalom – ezt Obama elnök nyíltan Putyin szemébe vágta, a kínaiak ugyanezt gondolják, de egyelőre nem éreztetik ezt az oroszokkal. Elképzelhető, hogy az USA Kínán keresztül akar nyomást gyakorolni Putyinra, aki végső soron Washingtonra és Pekingre figyel.

Világ jegybankárai egyesüljetek!

 Az USA-ban Jackson Hole-ban tartja közgyűlését a Federal Reserve Board, melyre több külföldi jegybank vezérét is meghívták. A globális gazdaságban azt figyelik elsősorban, hogy szigorít-e a Federal Reserve Board?

Jerome Powell várhatóan marad az amerikai jegybank élén annak ellenére, hogy őt még Trump nevezte ki.

A Yellen-Powell duó irányíthatja a jövőben is az USA gazdaságát

A Bloomberg értesülései szerint Janet Yellen pénzügyminiszter jelezte Joe Biden elnöknek, hogy támogatja Jerome Powell jegybank elnök mandátumának meghosszabbítását. Ez folyamatosságot ígér a washingtoni gazdaságpolitikában, amely laza pénzpolitikát jelent, hogy így tüntessék el a pandémia nyomait a gazdaságban az USA-ban és nemcsak ott.

Februárban jár csak le Jerome Powell négyéves mandátuma (az elődje épp Janet Yellen volt, a Federal Reserve Board első női vezetője), de a Fehér Házban a tanácsadók már hosszú listát készítettek a jelöltekről. Biden elnöknek különösen az a fontos, hogy a munkaerő piacon hogy alakulnak a dolgok. Ennek alapján ítélik meg elsősorban a jegybank elnököt – írja a Bloomberg.

Az USA gazdasága jól teljesített az első félévben, a munkaerő piacon már sok helyen hiány mutatkozik. Ugyanakkor nagy a bizonytalanság, mert a gyorsan terjedő delta vírus újra visszahozhat bizonyos szabályokat, amelyek lassítják a gazdaságot és növelik a bizalmatlanságot. Ebben a helyzetben a folyamatosság ígérete nagy súllyal eshet latba akkor amikor Biden végül is dönt a Federal Reserve Board vezetőjéről.

Yellen asszony támogatása óriási előnyt jelenthet Jerome Powellnek hiszen ők ketten dolgoztak már együtt a Federal Reserve Boardban.

Powellt Donald Trump állította a jegybank élére, és a republikánusok most is támogatják. A Wall Street befolyásos szereplői is értékelik őt mint kipróbált bankárt.

Most mindenki izgatottan várja a pénzpiacokon Powell beszédét, melyet az éves közgyűlésen mond el. A Federal Reserve Board elnöke már többször is jelezte, hogy a laza pénzpolitika nem tartható fenn a végtelenségig. Ezért most a szakértők jórésze arra számít, hogy Jerome Powell bejelent valamiféle menetrendet, hogy mikor és hogyan kezdi meg a szigorítást.

Infláció és politika

Miért lenne politikailag előnyös Biden elnöknek, ha Powellt megtartaná a FED élén? Mert akkor a galoppozó inflációt a republikánusok nem használhatnák fegyverként a Fehér Ház ellen. Jelenleg ugyanis sok republikánus honatya és néhányan a demokraták közül is azzal vádolják a jegybankot, hogy a laza pénzpolitika következtében  elveszíti az ellenőrzést az infláció fölött. Ilyesmi pedig több mint harminc éve nem történt meg az Egyesült Államokban.

Yellen pénzügyminiszter és Jerome Powell álláspontja jelenleg az, hogy az infláció csak átmeneti jelenség, és nem fenyeget az a veszély, hogy két számjegyűvé válhat.

Hogy szigoríthat a FED?

A kamatláb még sokáig nulla közelében marad – írja belső forrásokra hivatkozva a Bloomberg, de a kötvény vásárlási program csökkenő pályára állhat. A jegybank folyamatosan csökkenhetné a kötvény vásárlásokat. Ezzel nem akadályozná a gazdaság újraindulását viszont korlátozhatná az inflációt.

A fogyasztói árindex júliusban 5,4%-al volt magasabb mint egy évvel korábban. Joe Biden elnököt az a veszély fenyegeti, hogy az infláció negyven év után először újra politikai kérdéssé válhat méghozzá a legrosszabbkor, a 2022-es választások idején. A fogyasztók bizalmi indexe tízéves mélypontra süllyedt az Egyesült Államokban, ahol a kiskereskedelmi forgalom is csökkent miközben a delta vírus veszélye folyamatosan növekszik.

Biden-Zelenszkij, avagy cui prodest?

  • Biden-Putyin találkozó, Zelenszkijnek telefonbeszélgetés jutott

  • Szövetségesi engedmény Németországnak

  • Ukrajna és a NATO a vörös vonal

  • USA: fuck the EU

Az amerikai elnök telefonon tárgyalt az ukrán államfővel, akit meghívott Washingtonba. Ezt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentette be, aki korábban azt tudatta a világgal, hogy Biden és Putyin Svájcban találkoznak egymással az USA elnökének európai túrájának végén. Zelenszkij ukrán elnök azt szerette volna, ha még az amerikai-orosz csúcs előtt találkozhatott volna Biden elnökkel, mert attól tart, hogy az amerikaiak a feje fölött egyezkednek Putyinnal. Erre utalhat az is, hogy az amerikaiak végülis elfogadták az Északi Áramlat kettő földgáz vezetéket, amelyet korábban elleneztek, mert közvetlenül szállít orosz földgázt Németországba. Csökkentve ezzel Ukrajna stratégiai jelentőségét és zsarolási potenciálját. Biden feltehetően nem Putyin miatt döntött így, hanem német szövetségesének próbált a kedvébe járni európai útja előtt.

Mennyire fontos Ukrajna Amerikának?

Ha Ukrajna belépne a NATO-ba, akkor az a vörös vonal átlépését jelentené – mondta az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a legutóbbi ukrajnai válság idején. Zelenszkij elnök mindenképp szeretné Ukrajnát belül tudni a NATO-n, mert ez azt jelentené, hogy határait az Amerikai Egyesült Államok garantálja. Ezt Moszkva márcsak azért sem fogadná el, mert időközben megszerezte a Krím félszigetet, melyet Ukrajna továbbra is saját területének tekint.

Biden és Putyin svájci tárgyalásán mindenképp szó esik majd Ukrajnáról, de Zelenszkij ukrán elnöknek csak később lesz módja interveniálnia amikor a Fehér Házban találkozik Joe Bidennel.

A magyar diplomácia fellép Ukrajnával szemben

A NATO csúcson a magyar diplomácia határozottan kívánja képviselni korábbi álláspontját: addig nem járul hozzá Ukrajna belépéséhez amíg Kijev vissza nem vonja a nyelv törvényt, amely hátrányos a magyar kisebbség számára Kárpátalján. Sokan gyanítják, hogy ezzel Orbán Viktor épp Putyin elnök érdekeit képviseli hiszen az oroszok mindenképp meg kívánják akadályozni Ukrajna NATO tagságát.

Orbán Viktor ellenkezése másoknak is jól jön:

sem Németország, sem Franciaország nem lelkesedne azért, ha Ukrajna a NATO tagja lenne, és ily módon hidegháborús helyzet alakulhatna ki Európában.

A különutas magyar diplomácia így másoknak is kapóra jöhet, de tovább gyengíti Orbán Viktor renoméját Washingtonban, ahol az orosz-amerikai kapcsolatok függvényében kívánnak dönteni Ukrajnáról, és nemigen érdeklődnek az uniós vélemények felől.

Victoria Nuland asszony, aki újra vezető szerepet játszik az amerikai diplomáciában épp Kijevben mondta el híres mondatát:

fuck the EU!

Andy landy mosolyalbuma – Háztűznézőben

A FüHü meglátogatta Joe Bident a washingtoni Fehér Ház Ovális Hivatalában és Orbán Viktort a Karmelita Kolostorban nemrégiben felszentelt irodájában. 

 

A látogatásunk mindannyiunk számára meglepetéssel zárult. A felvételek, maguk helyett beszélnek! Joe Biden és Orbán Viktor egyaránt szeretteinek fotóival veszi körbe magát a dolgozószobájában, ezzel is biztosítva a nyugodt légkört felelősségteljes munkájához!

Kezdjük az idősebb jogán Joe Bidennel:

AL

Végül, de nem utolsóként a mi Viktorunk szerettei körében:

AL

 

 

Biden demokrácia csúcsot javasol

Ha én leszek az elnök, akkor jövőre demokrácia csúcsot tartunk – hangsúlyozza Joe Biden demokrata elnökjelölt, aki a tekintélyes Foreign Affairs-ben fejti ki álláspontját.

Biden rámutat arra, hogy a liberális demokráciák 1945-ös győzelmére alapult az új világrend, de ezt minden nemzedéknek újra meg újra meg kell védenie.

Harc a korrupció ellen

A magyar miniszterelnök nem véletlenül támogatja Trump elnököt. Joe Biden ugyanis nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a korrupciót és harcot hirdet ellene. Éppúgy mint az adóparadicsomok ellen, ahol a szupergazdagok jelentős része elrejti vagyonát az adózás elől – mint maga Trump.

“Meg kell erősíteni a középosztályt” – hangsúlyozza Joe Biden, aki a szegényekről sem feledkezik meg: “minden amerikainak megfelelő egészségügyi ellátást kell kapnia!”

A NATO fennmaradása az USA nemzeti érdeke

Míg Trump kérdésessé teszi a NATO garanciáit addig Joe Biden kiáll amellett, hogy Amerika védje meg szövetségeseit függetlenül attól, hogy azok mennyi pénzt költenek amerikai fegyverekre.

“Putyin kleptokráciája fél a NATO-tól” – hangsúlyozza Joe Biden, aki Obama idején alelnök volt tehát a gyakorlatból tudja, hogy miről beszél.

“Putyin azt állítja, hogy a liberalizmus elavult, de azért mondja ezt, mert tart annak erejétől!” – írja Joe Biden. Aki szerint az Egyesült Államoknak újra egyesítenie kell a szabad világot és vezetnie kell a a szabadság és a demokrácia erőit.

Mindez nem épp finom figyelmeztetés az illiberális eszmék hirdetőinek, akik Biden szemében Putyin követőinek tűnnek. Márpedig a NATO-t épp annak érdekében hozták létre 71 évvel ezelőtt, hogy elriasszák a szovjet előrenyomulást.

Ha tehát a magyar vezetés az USA stratégiai ellenfeleivel – Oroszországgal és Kínával – jó kapcsolatot ápol miközben gúnyolódik a liberális eszméken, akkor Biden világában nemigen számíthat baráti ölelésekre.

Joe Biden egy kampány beszédben banditának nevezte a magyar miniszterelnököt, akinek nem sok jót ígér, ha a Fehér Házban Joe Biden követi Donald Trumpot.

Stiglitz: zöld válságkezelés

Felgyorsíthatja a fellendülést a válság után, ha figyelembe veszik a környezetvédelmi célokat. A Nobel díjas Joseph Stiglitz szerint a közvélemény joggal várja el a kormányoktól, hogy a válságkezelő programok ne hagyják figyelmen kívül  a hosszútávú klímaváltozási célokat. Ezzel ugyanis még fel is gyorsítanák a gazdaság helyreállítását – hangsúlyozza a Nobel díjas közgazdász.

Immár senki sem hisz a V alakú válságban, melyet kezdetben a leghangosabban a Goldman-Sachs terjesztett még a Covid-19 járvány kitörésekor tavasszal. Ma már senki sem reménykedik ebben: több mint 200 ezer halottja van az USA-ban a járványnak, melynek senki sem látja a végét. Azt viszont egyre többen látják, hogy az egyenlőtlenség milyen mértékben növekedett az Egyesült Államokban. Sőt, a pandémia még jobban megmutatta, hogy nemcsak a jövedelmekben keletkeztek a korábbinál jóval jelentősebb különbségek a különböző társadalmi csoportok között, de az egészségügyben is! Minthogy az USA-ban az egyenlőtlenség problémája jelentős részben a faji határok mentén húzódik, ezért ennek politikai következményei is vannak – utal a Black Life Matters mozgalomra Joseph Stiglitz professzor.

Ne a piac hanem a polgárok érdeke döntsön!

Ezzel az Egyesült Államokban egyáltalán nem elfogadott gondolattal áll elő a Columbia egyetem professzora. Aki arra hivatkozik, hogy a globális kapitalizmus válságát mindenütt az állam próbálja megoldani hatalmas összegeket öntve a piacra, hogy megakadályozza a gazdasági összeomlást.

Milyen lenne ez az új gazdaság? Mindenekelőtt zöldebb mint a jelenlegi. Az elmúlt 200 évben a környezetszennyező energián alapult a gazdaság fejlődése, de a válság után kibontakozó új gazdaság ebben radikálisan különbözhet a régitől. A tudásalapú gazdaság kerül a régi szén, olaj, földgáz alapú gazdálkodás helyére, amely gyárakban állított elő tömegesen termékeket. Csakhogy Trump ezt figyelmen kívül hagyja: az USA kormánya nagy pénzeket adott a légitársaságoknak, de cserébe nem követelt tőlük kisebb szén-dioxid kibocsátást. Macron elnök Franciaországban viszont pontosan ezt tette: az állami támogatásért cserébe elvárja a szén-dioxid kibocsátás csökkentését az Air France-tól!

A zöldebb gazdaság hatékonyabb is lehet

A járvány elhúzódásával a gazdasági krízis hossza is megnövekszik. Ahhoz, hogy a gazdaságok kilábaljanak a válságból hatalmas beruházások szükségesek. A zöld gazdaság előnye itt az, hogy a beruházás a megújuló energia forrásokba sokkal rugalmasabb mint a hagyományos energiába. Ráadásul a zöld gazdaság munkaintenzív lehet vagyis hozzájárulhat a munkanélküliség csökkenéséhez. Mindehhez jön még, hogy a multiplikátor hatás épp emiatt nagyobb lehet: ha több ember jut pénzhez, akkor többet is költenek hiszen a munkaintenzív ágazatok béremelést is jelenthetnek.

Új Zéland a pozitív példa

A szigetország fiatal miniszterelnök asszonya a vírus válság menedzselésében is kitüntette magát, de gondol a jövőre is. Vagyis szeretné, ha a fellendülés a válság után egy környezetkímélő gazdaságot eredményezne. A miniszterelnökasszony egyik programja a természet turizmus fejlesztése. Sok munkavállaló, aki különben elveszítené a munkáját a hagyományos ágazatokban, bekapcsolódhat ezekbe a programokba, melyek a környezetkímélő turizmus számára próbálnak meg lehetőséget teremteni Új Zélandon.

Az USA gazdasága hogy lehetne zöldebb?

Stiglitz professzor, aki nyíltan támogatja Joe Bident, nem is titkolja, hogy Trumptól nem vár mást mint az eddigi politika folytatását vagyis a környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyását a profit nevében.

Egy új washingtoni adminisztráció viszont megteremthetné az infrastruktúrát egy zöld fordulathoz.

Ehhez speciális zöld bankok is kellenek hiszen az állam önmagában nem képes finanszírozni a szükséges változásokat. Az államnak az lenne a feladata ebben az új rendszerben, hogy megkönnyítse a zöld beruházásokat – adókedvezményekkel és más módon. De az államnak más lehetőségei is vannak: kötelezni lehet a bankokat és a nagyvállalatokat arra, hogy mutassák be a közvélemény előtt: az általuk pénzelt új beruházások milyen környezetkárosító hatásokkal járnak! Ha ezeket a kockázatokat figyelembe veszik, akkor ily módon sok bankot és nagyvállalatot el lehet tántorítani a hagyományos beruházási politikától – érvel a Nobel díjas Joseph Stiglitz, aki a Project Syndicate portálon tette közzé nézeteit.

*Joseph Stiglitzről:

1943-ban született Joseph Eugene Stiglitz amerikai neo-keynesi közgazdász. A 2001. évi közgazdasági Nobel-díjban részesült, az American neo-Keynesian mozgalom egyik alapítója. 1960-63 között az Amherst Főiskolán tanult, majd a Massachusettsi Műszaki Intézetben szerzett doktori és PhD fokozatot. Négy évet töltött a Cambridge-i Egyetemen is ahová Fulbright-ösztöndíjasként érkezett. Széleskörű tudományos karriert folytatott, olyan rangos egyetemeken tanított, mint a Yale, a Stanford, a Princeton és az Oxford, és jelenleg a Columbia Egyetemen dolgozik. Politikailag is aktív volt, a Clinton gazdasági tanácsadói tanácsának elnöke volt, a Világbank vezető közgazdásza, tanácsadója az Obama-adminisztrációnak, valamint az Egyesült Királyság Munkáspártjának.

2001-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott George Akerlof és Michael Spence mellett az aszimmetrikus információs helyzetekben végzett piaci elemzésekhez való hozzájárulásáért. 

Legemlékezetesebb munkái közé tartozik A globalizáció és elégedetlenségei  (WW Norton, 2002),  A zúgó kilencvenes évek: A világ legsikeresebb évtizedének új története  (WW Norton, 2003),  A globalizáció működőképessé tétele  (WW Norton, 2006) és  Az egyenlőtlenség ára: Hogyan oszlik meg a mai társadalom A jövőnket veszélyezteti  (WW Norton, 2012).

Kamala Harris – az ellenzéki alelnökjelölt

Amerika a szemünk előtt változik. Hamala Harris bevándorló, nem fehér, ráadásul nő is, a demokrata előválasztáson nem jutott szerephez, most mégis alelnök jelöltje Joe Bidennek, sőt ha az elnök aspiránsok korát nézzük 56 évével akár elnökké is válhat.

Ha Joe Bident megválasztják az Egyesült Államok elnökének, akkor a fekete kaliforniai szenátor asszony csak egy szívdobbanásra lesz attól, hogy az USA első elnöknője legyen! A 78 éves demokrata jelölt bejelentette: az 56 éves Kamala Harris asszonnyal együtt akarja legyőzni Donald Trumpot az elnökválasztáson novemberben. Erre jó esélye is van, mert vezet Trump előtt a népszerűségi listán annak ellenére, hogy az elnök több pénzt gyűjtött össze a választási kampányra. De az USA-ban naponta 1000 ember hal meg a koronavírus járvány miatt, melyet Trump kezdetben elviccelt később pedig nem tudott menedzselni. A gazdasági visszaesés is óriási: a munkanélküliek száma meghaladja a harminc milliót.

Kicsoda Kamala Harris?

“Olyan embert választottam, aki megérti mások fájdalmait. Azokét, akik elveszítették a munkájukat a válság miatt, azokét, akik elveszítették a szeretteiket a járvány miatt. Mi a nemzet lelkéért folytatunk harcot, egy jobb Amerikáért” – hangsúlyozta a 78 éves Joe Biden. Maga Kamala Harris is indult a demokrata elnökjelölő választáson, de nem kapott elég támogatót. Ezért visszalépett. De hát akkor még nem volt járvány és nem voltak nagy tüntetések az USA-ban azzal a jelszóval, hogy a Fekete élet is számít!

Kamala Harris édesapja Jamaikában született, édesanyja indiai. Vagyis mindketten bevándorlók, akik ellen Donald Trump oly elszántan küzd. Az elnök máris azzal vádolta meg Kamala Harrist, hogy kinyitná a határokat a bevándorlók előtt.

Kaliforniában, az USA legnépesebb és világra talán legnyitottabb államában csinált karriert Kamala Harris.  39 éves korában lett San Francisco állam ügyésze első színesbőrűként és első nőként. Néhány évvel később egész Kalifornia államügyésze lett. Ezután következett a szenátus Washingtonban, ahol radikális nézeteivel keltett feltűnést.

Az 56 éves alelnök jelölt a jövőben fontos szerepet játszhat az Egyesült Államok politikai életében hiszen Donald Trump 74, Joe Biden pedig 78 esztendős. Az elnökválasztást november első keddjén tartják az Egyesült Államokban.

Soros: nem pénzeljük a tüntetőket!

Trump elnök és hívei azzal gyanúsítják a magyar-amerikai dollár milliárdost, hogy szervezetei finanszírozzák azt a nagy tüntetés sorozatot, mely május vége óta szinte megbénítja az Egyesült Államokat.

Soros György szóvivője nyilatkozatban cáfolta, hogy ők állnának a tüntetés sorozat mögött, mely amiatt tört ki, hogy a rendőrök megöltek egy feketebőrű férfit Minneapolisban. Trump és csapata nem először keresett bűnbakot Soros Györgyben, aki az ellenzéki demokrata párt egyik legaktívabb támogatója.

Soros szerint Trump elbukja a választásokat

A magyar-amerikai milliárdos jelentős összegekkel támogatta Hillary Clintont, aki veszített Trumppal szemben 2016-ban. Soros György most is a demokratákat támogatja, akiknek a jelöltje végül Joe Biden lett. A meglehetősen színtelen politikus elsősorban a proteszt szavazatokra számíthat hiszen a munkanélküliek száma meghaladta a 40 milliót az Egyesült Államokban.

A választásokat novemberben tartják, és Trump abban bízik, hogy addig az amerikai gazdaság kikecmereg a gödörből.

A közgazdasági Nobel díjas Joseph Stiglitz viszont úgy látja, hogy Trump válságkezelő programja kudarc, mert a támogatási pénzeket jelentős részben olyan halódó iparágak kapják mint az olajipar. Miközben a fiatalok milliói nem kapnak semmit, és olyan munkaerőpiacra kell kilépniük, mely nem sok jót ígér az Egyesült Államokban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK