Kezdőlap Címkék Japán

Címke: Japán

A japánok nem kérnek az olimpiából

Egy hétvégi felmérés szerint a japán közvélemény háromnegyede nem ért egyet azzal, hogy jövőre olimpiát rendezzenek Tokióban! A Nemzetközi Olimpiai Bizottság idén tavasszal döntött úgy, hogy jövőre halasztja az idei olimpiát, mert a Covid-19 vírus járvány miatt nem lenne biztonságos a rendezés.

A friss felmérés szerint a japán közvélemény most úgy véli: jövőre sem javul annyira a helyzet, hogy meg lehetne rendezni a tokiói olimpiát. Ezért sokan azt javasolják: halasszák el még egy évvel az olimpiát! Mások pedig úgy vélik: végképp törölni kell a tokiói olimpiát a koronavírus járvány miatt.

A megkérdezettek mindössze nem egészen egynegyede ért egyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal abban, hogy jövőre mégiscsak legyen olimpia Tokióban. Korábban az olimpia eszméje igen népszerű volt Japánban. A kormányzat mindent meg is tett az olimpia megszerzéséért. Állítólag le is fizettek néhány NOB tagot ennek érdekében. Azután viszont jött a Covid-19 vírus válság és a közvélemény megváltozott pedig Japánban a járvány áldozatainak a száma nem túlságosan nagy.

A világ sportolói sem lelkesedtek azért, hogy idén nyáron olimpia legyen Tokióban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezért is mondta le a 2020-as nyári olimpiát. A hivatalos álláspont szerint jövő nyáron megtartják az olimpiát, de a Covid-19 vírus járvány teljesen bizonytalanná teszi a helyzetet. Ráadásul Kínában már megkezdték a felkészülést a következő járványra, amely ősszel alakulhat ki Vuhanban vagy más kínai nagyvárosban.

Ami nem éri meg az nem megy!

220 milliárd jenes vagyis 2 milliárd dolláros támogatási alapot hozott létre Abe Sinzo miniszterelnök azoknak a japán cégeknek, melyek hazahozzák vállalkozásukat Kínából. Egyelőre egyetlenegy ilyen japán vállalatról tudunk – írja elemzésében a Reuters.

Nemzetbiztonság kontra profit

„Függővé váltunk Kínától” – állapította meg Japán gazdasági minisztere. Nisimura Jasitosi épp ezért arra ösztönzi a japán vállalkozásokat, hogy diverzifikálják a beruházásaikat. „Növelnünk kell a hazai termelést!” – hangsúlyozza a konzervatív kormányzat gazdasági minisztere. Abe Sinzo miniszterelnök éppúgy a nemzetbiztonsággal indokolja ezt mint Trump elnök a Kínával szemben folytatott kereskedelmi háborút. Csakhogy a Reuters által megkérdezett japán gazdasági vezetők tudnak számolni: a hazatelepülés nem jó üzlet!

„Az alkatrészek, amelyeket gyártunk olyan nagyok, hogy a szállítás problematikus. Ezért közel kell lennünk a felhasználóhoz” – magyarázza a Jorozu autó alkatrész gyártó cég szóvivője. A just in time rendszer olyan termelési láncot jelent, melyet nagyon nehéz megszakítani. Ennek a japán cégnek a gyára csak 7 kilométerre van Vuhanban a Honda összeszerelő üzemétől. A japán autógyáraknak azt is figyelembe kell venniük, hogy Kína a világ legnagyobb autós piaca!

Emiatt és az olcsó munkabéreket kihasználva a nagy japán autógyárak a kutató – fejlesztő részleteket is áthelyezték Kínába. A Toyota, a Honda és a Nisszan egyaránt 3-3 kutató-fejlesztő részleget működtet Kínában. „Ahol a szoftver ott a hardver!” – hangsúlyozza egy magát megnevezni nem kívánó japán gazdasági vezető. Aki elmondta a Reuters-nek, hogy szerinte a japán kormány tévúton jár, ha a termelés hazavitelére buzdít miközben megfeledkezik a kutatási-fejlesztési részlegekről.

Az olcsó munkaerő még mindig nagy vonzerő

7400 japán leányvállalat működik Kínában, ahol a számuk gyorsan növekedett az elmúlt időszakban: 60%-al van több belőlük mint tíz évvel korábban. Ezek a japán cégek 252 milliárd dollár értékű árut állítottak elő – ez az éves magyar GDP duplája – és ennek 73%át Kínában adták el!  Japánba csak 17%-át szállították az előállított áruknak.

London átvállalja az olimpia megrendezését Tokiótól

Ha a japánok nem lennének képesek megrendezni az idei olimpiát , akkor a brit főváros vállalná azt – állítja London árnyék polgármestere. A konzervatív Bailey elkeseredett csatát vív London jelenlegi polgármesterével. A baloldali Sadiq Khan vezet a közvélemény-kutatásokban.

Eddig két halottja volt a korona vírusnak Japánban

Többszázan estek át a Kínából importált vírus járványon, de csak ketten veszítették életüket Japánban. Ahol a tokiói olimpia szervező bizottsága külön csapatot szervezett a vírus elleni harcra. Tokió hét éve szervezi az olimpiát, és esze ágában sincsen kiengedni a kezéből a nagy lehetőséget. Legutóbb Tokióban 1964-ben volt olimpia, ezért a japánok úgy érzik: megilleti őket a rendezés joga.

Júliusban kezdődik az olimpia

A távol-keleti szigetországban abban bíznak, hogy addigra elmúlik a korona vírus pánik. A jelek egyelőre nem különösebben biztatóak, mert már külföldön is le kellett zárni egy nagyvárost a korona vírus járvány miatt.

Karantén egy Budapest méretű városban

A 2,5 milliós Daegu-ban egy szekta hívei körében terjedt el a járvány. Emiatt szólított fel a polgármester mindenkit, hogyha teheti, akkor maradjon otthon. Eddig ilyesmire csak a járvány kiindulópontján, Kinaban került sor.

A 11 milliós Vuhan még mindig karanténban van, mert a járvány terjedése ugyan lassul, de a veszély még nem múlt el. Ráadásul

külföldön erősen kételkednek abban, hogy a kínaiak által közzétett számok csakugyan kifejezik a valóságos helyzetet.

Mielőtt ugyanis lezárták volna Vuhan városát több mint négymillió helyi polgár utazott el otthonról a Holdújévi ünnepségek miatt. Közöttük nagyon sok lehet a vírus hordozó. Emiatt Hongkongba például nem engednek be olyan kínaiakat, akik Hupej tartományból jönnek (ennek a fővárosa Vuhan).

Japán a kínai diák kémektől tart

A japánok megvették az Egyesült Államoktól azt a kémelhárító program csomagot, amely a diák kémek leleplezésére szolgál. A Nikkei Asian Review arról számolt be, hogy igen dinamikusan növekedett a külföldi diákok száma a japán egyetemeken. Különösen így van ez a műszaki egyetemeken, amelyek az egész világon elismert diplomát adnak.

A tavalyi évben Japán 298 ezer külföldi diákot látott vendégül. Ez 140%-os növekedést jelent a tíz évvel korábbi állapotokhoz képest.

A kínaiak hírszerzése igyekszik a diákokat is kihasználni

A japán kémelhárítás tapasztalatai szerint Peking különösen a posztgraduális képzésben résztvevő diákokat buzdítja arra, hogy hazafias célból megosszák a megszerzett tudást a titkosszolgálattal is. A műszaki kémkedésnek nagy hagyománya van Kínában. A fő célpont természetesen az Egyesült Államok. Oda Teng Hsziaoping épp ezért küldte tanulni ezerszámra a kínai diákokat már a nyolcvanas években. Az Egyesült Államokban örömmel fogadták az igen ambiciózus kínai diákokat mindaddig amíg ki nem derült, hogy nem kizárólag szakmai ambíciók lelkesítik egyik-másik jól teljesítő diákot. Ezért aztán az amerikaiak speciális kémelhárító programot dolgoztak ki a diák hírszerzés elhárítására. Ezt adták most el a japánoknak, akik szintén sok kínai diákot látnak vendégül.

Rakéta kísérlet a tárgyalások bejelentése után

Észak Korea két rakétát lőtt ki – valószínűleg tengeralattjárókról – közölte a védelmi minisztérium Szöulban. Mind Dél Korea mind pedig Japán tiltakozott mondván: Észak Korea a rakéta kísérletekkel durván megsértette a Biztonsági Tanács határozatát.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat alkalmaz Észak Koreával szemben annak érdekében, hogy rábírja a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert nukleáris és rakéta fejlesztési programjának befejezésére.

Szombaton szakértői szinten újrakezdődnek a tárgyalások

Észak Korea és az Egyesült Államok képviselői a hétvégén újrakezdik a tárgyalásokat arról, hogy Észak Korea hajtson végre leszerelési programot. Cserébe az ENSZ fokozatosan megszüntetné a szankciókat Észak Koreával szemben. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban jelenleg sokan éheznek, mert a diktátor minden erőforrást a katonai célokra használ fel.

Kim Dzsong Un és Donald Trump legutóbb a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalon találkozott egymással. Sőt Trump át is lépte a vonalat, így ő volt az első amerikai elnök Észak Korea területén. Korábban két csúcstalálkozót tartottak. Tavaly Szingapúrban Donald Trump és Kim Dzsong Un megállapodott a leszerelésben. Ez meg is kezdődött, de azután leállt, mert az amerikaiak közölték: a szankciókat csakis akkor szüntetik meg, ha a leszerelés teljes mértékben megtörtént és azt nemzetközi ellenőrök igazolták. Észak Korea ezt nem fogadja el: szerintük a két folyamatnak párhuzamosan kellene haladnia. A második csúcstalálkozó ezért nem is sikerült: idén tavasszal úgy ért véget Hanoiban, hogy tulajdonképp el sem kezdődött. Trump közölte: ilyen körülmények között nem tárgyal. Azóta tart a harmadik csúcstalálkozó előkészítése. Trump időközben kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját John Boltont. Aki azután bírálta az elnök Észak Koreával kapcsolatos politikáját.

Trump fütyül Japánra

0

Ezt állapíthatta meg Abe Sinzo miniszterelnök, aki négynapos vizit után vehetett búcsút Donald Trumptól. A japánok mindent bevetettek, hogy legyezgessék az amerikai elnök legendás hiúságát: ő volt az első amerikai elnök, akit a krizantém trónon ülő új császár elsőként fogadott!

Karosszékben üldögélve szemlélhette a szumó birkózást, melyet mindenki a földön ülve nézett körülötte. Dehát ott voltak a piszkos anyagiak, melyek szembeállítják egymással a világ első és harmadik hatalmát. És ott volt a diplomácia, a maga kötelező udvariasságával, melyet Trump egyáltalán nem sietett elsajátítani.

Csúnyán megsértette japán vendéglátóit azzal, hogy folyton csak Kínáról beszélt

A Nikkei Asian Review szerint négyszemközt Abe Sinzo miniszterelnökkel Donald Trump egyre csak azt hajtogatta: a kínaiak nem bírják már sokáig a büntető vámokat és kapitulálni fognak! Japán miniszterelnökének kellett figyelmeztetnie arra, hogy a távol-keleti szigetország az USA szövetségese és a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma. Egyáltalán nem mellesleg évszázados vetélytársa Kínának a Távol Keleten. Trumpot igazában sem Kína sem pedig Japán nem érdekli. Nála egy dolog számít igazán: a jövő évi választások az Egyesült Államokban!

Trumpnak egy a fontos: a farmerek szavazatai

Iowa államban lesz az első demokrata előválasztás. Ebben a mezőgazdasági államban dühösek Trumpra, aki pedig korábbi kormányzójukat nevezte ki nagykövetnek Pekingbe. A kormányzó ugyanis több mint harminc éve jó kapcsolatba került egy fiatal kínai vezetővel, aki Iowa államban kezdte el Amerika megismerését: Hszi Csinpinggel.

Csakhogy a farmereket nem ez érdekli igazán hanem az, hogy vásárol-e Kína az ő termékeikből? A kereskedelmi háborúban a kínaiak oda szúrják a tűt, ahol igazán fáj: a mezőgazdasági exportba! Érzi ezt Trump is, aki 16 milliárd gyors segély programot ígért a dühös farmereknek az Egyesült Államokban.

Japánban is kiderült: Trump csakis a választásokra koncentrál. Tokióban arra számítottak azt kéri majd Trump tőlük, hogy csökkentsék az amerikai autók behozatali vámját. Korábban ugyanis a németek és a japánok ellen Trump azt hozta fel, hogy sokkal több autójuk fut New Yorkban mint amerikai kocsi Európában illetve a távol-keleti szigetországban. A japánok meglepetésére Trump nem az autók hanem a mezőgazdasági vámok csökkentését kérte!

Trump lábon lőtte magát

Beiktatás után az USA elnökének az egyik első döntése volt, hogy kiszállnak az ázsiai-csendes óceáni szabadkereskedelmi övezetből. A japánok viszont nélkülük is folytatták és megcsinálták az övezetet, melynek tagja Ausztrália és Kanada is. Két nagy mezőgazdasági exportőr, amely így előnyhöz jutott az amerikaiakkal szemben. A japánok erre mosolyogva válaszolhatták volna, hogy „Te akartad így”, de Abe Sinzo miniszterelnöknek fontosabb volt a barátság a nagy szövetségessel. Nem is ezzel utasította el a kérést hanem azzal, hogy „egy cipőben járunk”! Japánban felsőházi választások lesznek. A liberális demokrata párt azzal alapozta meg évtizedes domináns szerepét a távol-keleti szigetországban, hogy magasan tartotta a védővámokat a mezőgazdasági behozatalban. A japán gazdaságok ugyanis sokkal drágábban termelnek, mert rosszabbak az adottságaik, de a védett piacokon biztonságban érzik magukat és leszavaznak a liberális demokrata pártra, mely vidéken verhetetlennek látszik.

Majd a választások után – mondta Abe Sinzo miniszterelnök. Trumpnak viszont sürgős még jóval a választások előtt! Ezért várhatólag  augusztusban lesz új amerikai-japán kereskedelmi egyezmény. Ez valószínűleg nem is lesz igazi egyezmény hanem sokkal inkább valamiféle keret megállapodás, melyet Donald Trump fel tud majd mutatni a dühös amerikai farmereknek – írja a Nikkei Asian Review Trump elnök négynapos japán körútjáról beszámolva.

Egy szimbolikus látogatás elé

0

Észak Korea megsértette a Biztonsági Tanács határozatát – mondta Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója hetekkel azután vádolta meg Észak-Koreát, hogy Kim Dzsong un elnök megszemlélt egy ballisztikus rakétakísérletet. Rövid hatótávolságú rakétáról volt szó – Észak-Korea szerint csakis a hosszú hatótávolságú rakétákra vonatkozik a tilalom. John Bolton szerint viszont a rövid hatótávolságúakra is kiterjed az ENSZ BT tilalma.

Bolton időzítése nem véletlen, mert Trump elnök négynapos látogatást tesz Japánban. Ahol aggodalommal figyelik Észak-Korea rakéta kísérleteit, hiszen jóval közelebb vannak a koreai félszigethez mint az Egyesült Államok.

Trump szimbolikus látogatása Japánban

200 éve nem volt ilyen jelentős esemény Japánban – büszkélkedett az USA elnöke, aki az első külföldi államfő, akit az új japán császár elsőként díszvendégként fogad. A japánok jól tudják: az Egyesült Államok elnöke mérhetetlenül hiú ember, ezért igyekeznek hangsúlyozni, hogy rendkívüli mértékben elismerik emberi és vezetői nagyságát. A császári fogadáson túl Trump részt vesz egy szumó mérkőzésen is – méghozzá karosszékben, miközben a többi néző a szőnyeg szélén üldögél mint évszázadok óta mindig.

Az amerikai elnök látogatást tesz egy japán repülőgép anyahajón is, melyet átalakítottak annak érdekében, hogy fogadni tudja az F 35-ös vadászgépeket.

A második világháború óta az USA garantálja Japán biztonságát, de Trump arra buzdítja a távol-keleti szigetország vezetőit, hogy vállaljanak az eddiginél nagyobb szerepet a védelem megszervezésében. Trump ezen a címen jóval több amerikai fegyvert akar eladni Japánnak mint elődei. Az elnök a fegyver lobbi  legfőbb támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban.

Trump a farmerek érdekeit is képviselni akarja Japánban: szóját és más mezőgazdasági árut kíván eladni.

Az amerikai farmerek ugyanis bajban vannak a Kína elleni kereskedelmi háború miatt kiszorulónak az 1,4 milliárdos kínai piacról. Trump számára a japán látogatás arra is alkalom, hogy megfricskázza Kínát, amely évszázados vetélytársa Japánnak.

Abe Sinzo japán miniszterelnökkel Trump együtt golfozik majd vasárnap. Megvitatják a koreai helyzetet is, mely rendkívüli mértékben érdekli Japánt. Abe Sinzo miniszterelnök is csúcstalálkozót ajánlott Kim Dzsong un-nak. Trump legutóbbi találkozása a duci diktátorral kudarcba fulladt Hanoiban.

Az USA elnöke számára a japán látogatás azért is fontos, mert Trump gőzerővel készülődik a jövő évi elnökválasztásra.

Ennek érdekében diplomáciai sikereket kell felmutatnia, és ezekből nincsen túlságosan sok, mert az USA elnöke sok ország vezetőivel összekülönbözött amióta a Fehér Házban üldögél.

Japán a hatodik szem szeretne lenni

0

Five eyes only – csak öt szemnek! Ez az angolszász hírszerző szövetség jelszava. Az USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland alkotja a világ legfontosabb hírszerző közösségét. Ehhez szeretne mind közelebb kerülni Japán, mely egyre jobban tart Kína növekvő befolyásától Ázsiában és szerte a világon – írja a Nikkei Asian Review.

Az angol nyelvű japán portál arra hívta fel a figyelmet, hogy Abe Sinzo miniszterelnök amikor az öt állam valamelyikében tárgyal, akkor mindig felveti a szorosabb együttműködés gondolatát partnereinek, akik megértéssel hallgatják.

Mitől tart a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma ?

Attól, hogy a kínaiak olyan messzire jutnak előre az informatikában, ahol Japán elmaradóban van, hogy kénytelenek lesznek tőlük átvenni a korszerű technológiát. Jól mutatja ezt az 5G rendszer, melyben a kínaiak a Huawei révén előnyt szereztek. De legalább ennyire tartanak a japánok attól a kínai tervtől, hogy a mesterséges intelligencia terén is világ elsőségre törnek a kínaiak.

Épp ezért Japánban nemrég elfogadtak egy nemzetbiztonsági akciótervet, melynek célja az informatikai hálózatok biztonságának növelése. Ezért is lenne fontos Japán számára, hogy az angolszász országok is megosszák velük az információikat a kínaiak szándékairól illetve gyakorlatáról. Nemrég a Google egykori kínai igazgatója hosszabb tanulmányban vázolta fel a globális verseny feltételeit az informatikában, és arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államokon és Kínán kívül senki más nem rúghat labdába ezen a stratégiai fontosságú területen.

Miért vannak a vetélytársak mint Japán vagy az Európai Unió kudarcra ítélve ezen a kulcsfontosságú területen? A méretek miatt! Japán piaca több mint tízszer kisebb mint a kínaiaké! Az európaiak mind továbbra is nemzeti keretekben gondolkodnak, tehát ők is kicsik. A bronzéremért ezért igazán India küzdhet jó eséllyel, mert 1,3 milliárdos piaca, mely gyorsan növekszik, kellő hátteret nyújt ehhez. A 125 milliós Japán pedig minden eddiginél jobban rá van utalva a nemzetközi együttműködésre.

Találkozni akarok Kim Dzsong un-nal!

0

Abe Sinzo kormányfő erről a parlamentben beszélt, ahol felvázolta politikai irányvonalát. Tavaly még kizárta a találkozás lehetőségét Észak Korea ifjú diktátorával annak ellenére, hogy Kim Dzsong un találkozott Donald Trump amerikai elnökkel Szingapúrban.

Abe Sinzo attól tart, hogy Észak Korea tervezett leszerelése csakis a ballisztikus rakétákra terjed ki, melyekkel elérhetik akár az Egyesült Államok területét is. Japán viszont jóval közelebb fekszik Észak Koreához. A rakéta kísérletek során többször is átrepültek közepes hatótávolságú észak-koreai rakéták Japán fölött.

Észak Korea és az USA most új csúcstalálkozóra készül, melyen Trump és Kim Dzsong un megvitathatják a leszerelés teljes problémakörét. Észak Korea megindította a leszerelést, de azután le is állt, mert az Egyesült Államok meghosszabbította a szankciókat vele szemben. Washington felfogás szerint csakis akkor vetnek véget a szankcióknak, melyek súlyos károkat okoznak a világtól elzárkózó állam gazdaságának, ha már véget ért az atomfegyverek és a ballisztikus rakéták leszerelése. Észak Korea felfogása szerint a leszerelés hosszabb folyamat, és azalatt fokozatosan fel kell számolni a gazdasági szankciókat az országgal szemben. Amíg ugyanis érvényben vannak a szankciók addig a külföldi befektetők óvakodnak a pénzüket Észak Koreába vinni.

Észak Korea iparának alapjait a japánok teremtették meg a világháború idején. Miután az amerikaiak intenzíven bombázni kezdték a távol-keleti szigetországot, a hadiipar jelentős részét áttelepítették Észak Koreába, mely 1945-ig Japán gyarmata volt. Észak Koreát a szovjet csapatok szabadították fel és ott kommunista rendszert vezettek be. Diplomáciai kapcsolat azóta sincs Észak Korea és Japán között.
Abe Sinzo miniszterelnök most viszont azt javasolta, hogy vegyék fel a diplomáciai kapcsolatot egymással. Japán miniszterelnöke nemrég tett sikertelen látogatást Moszkvában, ahol a Kurili szigetek miatt továbbra sincs megegyezés a két nagyhatalom között. Ezért most Abe Sinzo Kína fele fordult: minden korábbinál aktívabb együttműködést javasolt Pekingnek. A világ második és harmadik számú nagyhatalma ősi rivális a térségben, de most talán egymásra találnak Trump nacionalista irányvonala miatt. Észak Korea egyetlen igazi szövetségese Kína. Kim Dzsong un minden csúcstalálkozó előtt gondosan konzultál Hszi Csinping elnökkel. Észak Korea Japán fele is csak akkor fog nyitni, hogyha erre Pekingben rábólintanak.

Az ellenségek szövetsége – Japán és kínai együtt az USA ellen?

0

Hét év után most először látogat el japán miniszterelnök Pekingbe, ahova több 500 üzletember kíséri el. A világ második és harmadik legnagyobb gazdaságának vezetői a két állam kapcsolatain túl a közös globális perspektívákat vizsgálják meg. Hszi Csinping és Abe Sinzo az elmúlt években gyakran találkozott egymással különböző nemzetközi fórumokon. Nemrég Brüsszelben tartottak Európa-Ázsia fórumot, melyen Japánt Abe Sinzo miniszterelnök, Kínát pedig Li Kocsiang kormányfő képviselte. Kína miniszterelnöke, aki a Mennyei Birodalom második számú vezetője, májusban tett látogatást Tokióban.

Belép-e Kína a csendes óceáni szabadkereskedelmi övezetbe?

Amint Trump beköltözött a Fehér Házba máris azt közölte: az USA kimarad a Csendes óceáni szabadkereskedelmi (TPP) övezetből. Japán vezetésével mégiscsak létrehozták azt. Olyannyira, hogy Japán miniszterelnöke felszólította Nagy Britanniát: a brexit után lépjen be hozzájuk! Hasonló felkérést az 1,4 milliárd lakosú Kína valószínűleg nem kap, de tárgyalások kezdődhetnek a tagságról. Japán és Kína kereskedelmi fogalma meghaladja a 300 milliárd dollárt! A huszadik században a két ázsiai óriás sokáig ellenségként állt szemben egymással. Most azonban mindkét fél a komplementer jelleget hangsúlyozza. A 125 milliós Japán technológiai nagyhatalom míg Kínát egyre inkább sújtja az amerikai diszkrimináció ezen a téren. Trump America First politikája mindkét ázsiai óriást irritálja. Ettől persze még nem fogják megszeretni egymást, de a közös érdekek alapján együttműködhetnek – akár Amerikával szemben is. Japán persze továbbra is számít arra, hogy Amerika megvédelmezi bármilyen kínai katonai fenyegetéssel szemben, de Trump mindezért egyre több pénzt kér! Így aztán olcsóbb kibékülni Kínával, amely most maga is épp bajban van – és épp az Egyesült Államok miatt?!…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!