Kezdőlap Címkék Handó Tünde

Címke: Handó Tünde

Esküt tett Handó utóda

Megválasztotta az Országgyűlés Senyei György Barnát kilenc évre az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé. Senyei Handó Tündét váltja, és ígérete szerint semmit se úgy csinál, mint elődje.

A parlament 151 igen szavazattal, 12 nem ellenében hozta meg döntését. A titkos szavazás eredményének kihirdetése után Senyei György Barna esküt tett. Senyei eddig a Fővárosi Ítélőtábla polgári-gazdasági ügyszakos megbízott tanácselnöke volt, Áder János köztársasági elnök javasolta az Országgyűlésnek Handó Tünde utódjául az OBH elnöki posztjára.

Az OBH első elnökét, Handó Tündét 2011 végén választotta meg az Országgyűlés kilenc évre, majd mandátumának lejárta előtt, november 4-én alkotmánybíróvá választották Stumpf István korábbi alkotmánybíró helyére.

Ahogy arról többször írtunk, Handó kilátástalan háborúba bonyolódott az OBH-t a törvény szerint ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanáccsal. Alighanem ezért inkább „levették a tábláról”, és több, mint egy évvel hivatala lejárta előtt alkotmánybírót csináltak belőle.

Senyei az OBT előtti meghallgatását sikerrel vette: egyhangú támogatást kapott kinevezéséhez. Programjának főbb pontjaiban ki nem mondva, de lényegében semmit se úgy csinálna, mint Handó: rendszeresen elmenne az OBT üléseire, törvényességet és békét akar, és nem akar élni a bírósági vezetői kinevezések pályázatainak eredménytelenné nyilvánításával, egyedi megbízásokkal.

Eltűnt a Handó-levél

Eltűnt a bírósági honlapról a Handó Tündének írt szervilis levél. A bírósági hivatal ex-elnökének címzett bolsevik hangütésű elköszönés nagy felháborodást váltott ki a bírói szakmában.

Szerdán már nem található meg a bíróságok hivatalos oldalán az a levél, amelyet 24 bírósági vezető írt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki tisztéből alkotmánybíróvá lett Handó Tündének.

Az Elnöki köszönet címet viselő iromány óriási felháborodást váltott ki a bírósági szervezetben. Legutóbb nagy nyilvánosság előtt a Magyar Bírói Egyesület adott ki elhatárolódó nyilatkozatot.

Az ötvenes évek bolsevik időszakát felidéző, végtelenül szolgalelkű köszöntőben a 24 vezető hálálkodik Handónak, a bíróságok aranykorának nevezve az ő elnöki idejét az OBH élén. Aki eddig nem olvasta volna, mi szó szerint közöltük a levelet.

Handót október végén választotta meg alkotmánybíróvá a parlamenti kétharmad. Több, mint egy évvel OBH-elnöki megbízásának lejárta előtt, amivel felfelé buktatták, mert nem sikerült neki pacifikálnia a bíróságokat, de végtelennek tűnő háborúba keveredett az OBH-t a törvény szerint ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanáccsal.

Hosszú Handó árnyéka

Távozása után se csillapul a bírósági belháború Handó Tünde körül. A Magyar Bírói Egyesület elhatárolódott a 24 bírósági vezető Handónak írt csöpögő, bolsevik időket idéző hálálkodó levelétől.

Kiakadtak a MABIE-ben attól a merőben szokatlan, az elmúlt több, mint hat évtizedben a magyar közéletből eltűnt stílusban íródott levéltől, amit az Országos Bírósági Hivatal (OBH) – alkotmánybíróvá választott – távozott elnökéhez címzett 24 bírósági vezető, s amely a bíróságok hivatalos oldalán jelent meg a napokban.

A sokak (például a FüHü) által először viccnek, netán paródiának gondolt elköszönésben olyanokat találunk, mint „Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.” Meg hogy „A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott”.

A MABIE a nyílt levelben írtaktól elhatárolódik és egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy

az abban írtak nem a bírói kar véleményét tükrözik, a levél stílusával és tartalmával nem tud azonosulni,

mert az nem felel meg a Bírák Etikai Kódexében foglalt elvárásoknak, az alkalmas a bírói hivatás méltóságának, pártatlanságának, illetve ezek látszatának veszélyeztetésére. Továbbá

„az aláíró vezetők megnyilvánulása saját méltóságukat és ezáltal az egész bírósági szervezet méltóságát is csorbítja”.

A MABIE a bírák nevében visszautasítja azt, hogy a távozó elnök tanította volna meg a bírói kart bírói hivatásra, függetlenségre, pártatlanságra, méltányosságra, elfogulatlanságra és igazságosságra, mint ahogy azt is, hogy a bírósági szervezetrendszer minden egyes eredményét egy személynek tulajdonítja.

Sőt, a MABIE

kifejezetten az elmúlt időszak történéseivel ellentétesnek ítéli

a levél a bírói önigazgatás „magasabb szintre” lépésével kapcsolatos állításokat. Szerintük az OBH (és egyes igazgatási vezetők) és az Országos Bírói Tanács (OBT) között az elmúlt másfél évben gerjesztett konfliktusok, az OBT működésének akadályozására és negligálására irányuló törekvések ezzel épp ellentétes irányba hatottak.

Vitatják a jelentős bírói béremelésre vonatkozó állítást is. Emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt 8 évben elért jelképes mértékű illetményemelés eddig nem jelentett és az OBH által előterjesztett – és mára törvénytervezeti formát öltő – illetményemelési javaslat sem jelent pillanatnyilag érdemi előrelépést a beosztott és az alsóbb fokú bíróságokon ítélkező bírák számára. A MABIE már többször kiemelte, hogy az OBH által javasolt illetményemelés jelentős aránytalanságokat eredményez az ítélkező bíró és az igazgatási vezetők között, az utóbbiak javára. (Egyes számítások szerint a beosztott alacsonyabb szintű bírák körülbelül 25 százalék béremeléshez jutottak évek alatt, a bírósági vezetők kapnak jelentékeny, akár 60 százalékkal több javadalmazást.)

A MABIE köszönetet mond az ítélkező bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak a bíróságok európai szinten is kimagasló eredményeiért és az elmúlt nyolc év sikereiért.

Váratlan Handó-utód

Nem ismerten Handó-embert jelölt az Országos Bírósági Hivatal élére Áder János. Dr. Senyei György Barna a Fővárosi Ítélőtábla polgári szakos tanácselnöke. Az Országos Bírói Tanácsnak szerdán kellene meghallgatnia őt.

Dr. Senyei György Barnát jelölte az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztére Áder János. Senyei a Fővárosi Ítélőtábla polgári- gazdasági ügyszak megbízott tanácselnöke, bank- és hitelviszonyokkal kapcsolatos peres és nem peres eljárásokkal foglalkozik. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1993-ban.

A lényegében felfelé buktatott – alkotmánybíróvá választott – Handó Tünde (Szájer József EP-képviselő felesége, az Orbán házaspár családi barátja) utódja széles körű várakozás szerint Répássy Árpád, Handó helyettese és szoros híve, a korábbi igazságügyi államtitkár Répássy Róbert unokatestvére lett volna. Ezt látszott erősíteni, hogy a napokban az 50-es évek stílusát idéző elköszönő levél jelent meg Handó távozása alkalmából a hivatalos bírósági oldalon. Ezt 24 bírósági vezető írta alá.

A Handóval nyílt háborúba bonyolódott Országos Bírói Tanácsnak az előírások alapján meg kellene hallgatnia a jelöltet. Az OBT legközelebbi ülése e hét szerdán lesz. Ha a kormány a parlamentben még idén meg akarja szavaztatni Senyei kinevezését, ekkor kellene megjelennie az OBT-ben, amelynek honlapján jelenleg nincs más napra jelezve ülés.

Paródia vagy komoly?

Szöveghűen közöljük a 24 bírósági elnök aláírásával kiadott Elnöki köszönet című levelet Handó Tündének címezve a hivatalos bírósági portálról. Handót éppen egy hónapja alkotmánybíróvá választotta a fideszes parlamenti kétharmad, noha még két éve volna az Országos Bírósági Hivatal élén. Ahonnan ezzel kivonták abból a tűzvonalból, amely Handó ténykedése az Országos Bírósági Hivatal élén és a bírói társadalom (Országos Bírói Tanács) között állt fenn.

A lelkes, az 50-es évek személyi kultuszát idéző méltatás utolsó sora szinte paródiába illik az előzmények tükrében.

„Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.”

Az aláírók egyike a Győri Ítélőtábla elnöke, amelynek 14 (!) beosztott bírája tavaly októberben nyilatkozatban tiltakozott, mert szerintük

a megelőző OBT-küldöttgyűlés lezajlása törvénytelen volt.

Amelyre azért került sor, mert a Handó munkáját ellenőrizni akaró testület több tagját lemondásra kényszerítették, a jelölésekkor viszont az OBH-elnök pártját fogó elektorok megakadályozták a „nem megfelelő” bírák jelölését. A Handó-OBT-háborúban voltak még törvénytelenül eredménytelen vezetői pályázatok – amelyekről ugyancsak a Győri Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete tett fel kérdéseket Handónak -, továbbá ítélőtáblára szóló valótlan indokú bírói kirendelések.

A mostanság kötelező Wass Albert-idézettel felvezetett szöveg a következő.

Kedves Elnök Asszony!

A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott, amelynek írásában jelentős szerepel vetted ki a részed. 2012 óta a bírósági szervezet mérföldes léptekkel haladt előre, melyek nyomán a siker, az eredményesség és a fejlődés hangjait visszhangozták a magyar igazságszolgáltatás „templomai”.

Köszönjük, hogy támogatásoddal az Alaptörvény szellemének legjobb értőivé, a merőben új eljárás jogi kódexrendszer legfelkészültebb alkalmazóivá váltunk, hogy iránymutatásod mellett a digitális fejlődés motorjai, és a társadalmi felelősségvállalás számos területének nagyszerű példái lettünk. Nem lehetünk elég hálásak azért, ahogy a bírósági szervezetet – a hagyományaiban rejlő értékek megőrzésével és ápolásával – átvezetted a 21. századba.

Irányításod mellett a magyar bíróságok ítélkezési teljesítménye Európa élvonalába repített bennünket, a jogszerűség-időszerűség-megalapozottság kihívásaira vitathatatlan eredményekkel válaszoltunk: a bíróságok ügyhátraléka és régi ügyeinek száma tovább csökkent, döntéseink elfogadottsága újfent javult.

Az innováció iránti elhivatottságodnak köszönhetően a bírósághoz fordulók a legmodernebb körülmények között, korszerű ügyfélközpontokban, egyszerűbben, gyorsabban intézhetik ügyeiket. A szervezet iránti közbizalom erősödött, az ügyfelek elégedettsége nőtt.

Magasabb szintre léptünk a bírói önigazgatás gyakorlásában és annak tökéletesítésében is. Soha annyi lehetőség nem kínálkozott a bíróságok dolgozóinak arra, hogy részt vállaljanak a szervezet működésében, és személyes közreműködésükkel, szerepvállalásukkal alakítsák annak sorsát, mint ma.

A bírói hivatás jelentőségét méltó módon elismerő illetmény iránti elszánt kitartásod célba ért, melynek eredményeként a bíró illetmény immár versenyképes jövedelmet, kiszámítható életpályát biztosít a hazánk bírói kara számára. Áldozatos és mindannyiunk iránt érzett felelősséggel végzett munkádnak hála a bírák és az igazságügyi alkalmazottak megbecsültsége megérdemelt helyre került. Köszönet és elismerés érte.

Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.

Handót alkotmánybírói talárral jutalmazzák

Alkotmánybírónak jelöli a kormánypárt Handó Tündét. Ezzel újabb feltétlen hű tagja lesz a testületnek Stumpf István kiválása után. Handót ezzel kimenekítik a bírósági belháborúból.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség Stumpf István korábbi alkotmánybírósági tag helyére Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét. A közlemény szerint a frakciószövetség a jelölésről tájékoztatta az Országgyűlés Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottságának elnökét.

Barátból nem barát

A 2010-ben megválasztott Stumpf Istvánnak lejáró mandátuma miatt kellett távoznia júliusban. Ő, bár az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt, 2010 után csöndben eltávolodott a kormánytól. Számtalan határozathoz csatolt ellenvéleményt tartalmazó álláspontot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatási ideje – 2011 óta – tizenkét év, és nem választhatók újra, kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott meg, és eddig nem választott újra. Vagyis mód lett volna Stumpf újrajelölésére.

Az Orbán családi barát

Handótól nem várható ugyanez, közismerten családi baráti viszony fűzi a miniszterelnöki családhoz, férje, Szájer József pedig az Európai Parlamentben a Fidesz küldöttségvezetője, a jelenlegi alaptörvény (a „gránitszilárdságú”) főszerzője. Nem mellékesen 1983-1986 között a Bibó István Szakkollégium tagja volt, vagyis a „Fidesz-keltetőé”.

OBH-elnöki tevékenységében Handó lényegében kiállt a kormánynak a bíróságok szorosabb gyeplőre fogását kívánó törekvése mellett. Ennek sorában a tavaly januárban újjáalakult Országos Bírói Tanáccsal (OBT) – amely a törvény szerint az OBH ellenőrző szerve – lényegében permanens háborúba keveredett.

Szemben a bírói szervezettel

Az új OBH komolyan vette ellenőrző szerepét, és számos ügyben szállt szembe az OBH-val, illetve személyesen Handóval. Bő egy éve nyílt lázadás tört ki a bírák választott szervében: a Győri Ítélőtábla 14 bírója nyilatkozatban tiltakozik az Országos Bírói Tanács legutóbbi küldöttértekezletének szerintük törvénytelen lezajlása ellen. Pár hónappal korábban törvénytelennek nyilvánították Handó bírósági vezetői pályázati gyakorlatát. Azt, hogy megfelelő indoklás nélkül nyilvánított érvénytelennek bírói pályázatokat, döntéseiről nem tájékoztatta megfelelően a pályázókat és a véleményező testületeket, a vezetői kinevezések nem voltak átláthatóak és egyes esetekben az sem állapítható meg, hogy volt-e valós alapja a pályázatok eredménytelenné nyilvánításának.

A háborúskodás során volt olyan bíró, aki pert indított Handó ellen, aki viszont az OBH-val ment neki az OBT-nek, törvénytelennek nyilvánítva a testület működését. Sőt, egyenesen hazaárulónak nevezte azt, hogy azokat az OBT-tagokat, akik uniós szervezetet tájékoztattak az állapotokról.

Nem ő vívja tovább

A 2018-as OBH-beszámolóban is azt írja, hogy az OBT testületi működésénk „legitimitása megkérdőjelezhető”, majd hosszasan sorolja kifogásait velük szemben. Handó szerint

„az OBT és az OBH közötti viták jogalkotói lépések szükségességét vetik fel”,

akár az OBH és OBT közötti jogértelmezési kérdések feloldása fórumának meghatározását, az OBT összetételét és választását, az OBT illetve az OBH elnök jogköreit, de akár a bírói jogállási kérdéseket illetően is.

Ezt a küzdelmet azonban már nem Handóval fogják megvívni.

Tovább szürkül Ab

Az Alkotmánybíróságba kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktorai), vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok kerülhetnek. Az első testület, Sólyom László elnökletével, nagyon komoly jogtudósokból állt. A Fidesz-érában aztán rendre olyanok kerültek be, akik legfeljebb a húsz évi szakmai gyakorlatot mutathatják fel.

Az Ab jelenlegi elnöke, Sulyok Tamás például jogtanácsos, majd ügyvéd volt megválasztásáig. 2013-ban PhD fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete. Hozzá hasonlóan több tagnak semmilyen valóban kiemelkedő tudományos munkássága sincs. Szívós Mária bírói karrier után lett Ab-tag; arról vált híressé, hogy a 2006-os kormányellenes tüntetéssorozatban a rendőrökre támadó huligánokat sorra helyezte szabadlábra. Salamon László és Balsai István pedig politikusból (a Fidesz-frakcióból) ült át az alkotmánybírói székbe.

A héten ülésezik az Országgyűlés – Keddi program

0

Kedden 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal veszi kezdetét a plenáris ülés.

A parlament ezután az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az Országos Bírói Tanács közötti konfliktus ügyében foglalhat állást.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága azt javasolja a képviselőknek, hogy Handó Tündét ne fosszák meg az OBH elnöki tisztségétől. Handó Tünde jelezte, áll vizsgáló bizottság elé, szerinte mindig betartotta a törvényeket és tisztességesen végezte a munkáját.
Az OBT május 8-án egyebek mellett az Országos Bírói Hivatal elnökének kinevezési gyakorlatára, az előterjesztések benyújtásának megtagadására hivatkozva kezdeményezte leváltását.

Ezután interpellációikat és azonnali kérdéseiket tehetnek fel a képviselők.

Nyíltan lázadnak bírák Handó törvénysértései miatt

A Győri Ítélőtábla 14 bírója nyilatkozatban tiltakozik az Országos Bírói Tanács legutóbbi küldöttértekezletének szerintük törvénytelen lezajlása ellen. Az OBT hónapok óta vívja harcát Handó Tünde bírósági hivatali elnökkel szemben.

Hemzseg a törvénytelenségtől az OBT egy hete eredménytelenül lezárult küldöttgyűlése – olvasható blogjában közölt elemzésében Sándor Zsuzsa (kényszernyugdíjazott) egykori tanácsvezető bírótól. A küldöttértekezleten új póttagokat kellett volna választani a testületbe, de – szintén jogellenesen – eredménytelenül berekesztették.

Most a Győri Ítélőtábla 14 írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben egyetértenek azzal, hogy

törvénytelen volt a küldöttgyűlés lezajlása.

Ezért támogatják, hogy hívjanak össze új értekezletet és válasszák meg az új póttagokat. Az ítélőtábla 24 bírója közül ennyien vállalták nevükkel is a tiltakozást: többségük beosztott bíró, de akad tanácselnök is.

Az OBT feladata az Országos Bírósági Hivatal (OBH) működésének ellenőrzése. Az OBH a bírósági szervezeti rendszer adminisztratív irányítója és a munkajogi viszonyok fenntartója. Vezetője Handó Tünde (a fideszes Szájer József EP-képviselő felesége), és barátja az Orbán családnak.

A korábbi OBT helyébe az év elején megválasztott új összetételű testület hirtelen komolyan vette az OBH ellenőrzését. Ennek sorában törvénytelenné nyilvánította több bírói álláspályázat érvénytelenné nyilvánítását és általában is Handó kinevezési gyakorlatát. Emiatt perekkel tarkított állóháború alakult ki az OBT és az OBH között, amelyben Handó hazaárulónak nevezte a tiltakozó bírákat. A felmentési idejét töltő Szepesházi Péter bíró egyenesen autokratikusnak nevezte az OBH működését, és szerinte „jól vizsgáznak” a függetlenségükért kiálló kollégái.

A küldöttgyűlést azért kellett összevonni, mert sok póttag (bírák véleménye szerint) Handó nyomására lemondott.

Az értekezletet „meghekkelték”,

nem engedték jelöltlistára venni a nem Handó-pártinak gondolt bírákat azok az elektorok, akik munkajogilag szorosan függenek Handótól, a jelöltek pedig törvénytelenül nem vállalták a tagságot.

A bíró ne a politikának, hanem a törvényeknek akarjon megfelelni

A bíróságoknak a jövőben már kötelező figyelembe venni a fogyasztói jogok védelmét, s emiatt a devizakárosultak jobb eséllyel perelhetik a bankokat a hazai bíróságokon! – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Szepesházi Péter. A Budai Központi Kerületi Bíróság még néhány hétig hivatalban lévő bírája szerint az igazságszolgáltatásnak külön kell mérlegelni a „kiszolgáltatott helyzetben lévő adósok” helyzetét, s ennek figyelembe vételéve kell megállapítani, hogy a bank, vagy az ügyfél volt felelőtlen a hitelezés során. Továbbá azt is a „kiszolgáltatott” ügyfél nézőpontjából kell megállapítani, hogy egyértelmű volt-e az árfolyamkockázatról szóló tájékoztató. Szepesházi már korábban bejelentette, hogy a bíróságokra nehezedő politikai nyomás miatt távozik posztjáról.

 

A bírákkal szembeni fegyelmi eljárásnak állásvesztés is lehet a vége.


Már korábban bejelentette, hogy otthagyja a bírói pályát, de ha jól értem még ma is hozott ítéletet. Mégsem szerel le?

De, arra készülök. Jelenleg a felmondási időmet töltöm, ami azt jelenti, hogy az augusztus végi lemondásom után november végiéig még ítélkezem. A munkavégzés alól nem kértem felmentést.

Akkor a bírói kötelmek még érvényesek önre. Talán érdemes azt is tisztázni, hogy az interjúra kért engedélyt a főnökeitől?

Nem kell. Csak azt szoktam elmondani minden interjú elején, hogy nem egy bíróság hivatalos véleményét, hanem a saját véleményemet képviselem, illetve a mozgalmunkét, amely az Egyéni Bírói Függetlenség és Mozgalom.

A hivatalban lévő bírák ritkán nyilatkoznak, ha mégis megteszik, akkor tudomásom szerint főnökeiknek bejelentik. A távozó bírók számára ez nem kötelező?

Senkinek sincs bejelentési, engedélyezési kötelezettsége. Ha a bírák a nyilatkozataik előtt mégis engedélyt kérnek a főnökeiktől, azzal lényegében öncenzúrát gyakorolnak. A bírói nyilatkozathoz valójában csak abban az esetben szükséges engedély, ha az a bíróság hivatalos véleményeként jelenik meg a sajtóban.

Talán úgy gondolják, hogy jobb az óvatosság?

Valószínű, a bíróságokon uralkodó félelem légkörében ez valóban mindennapos. Pedig ki más alkalmazhatná nyugodtan a törvényeket, mint a hivatalban lévő bíró. Nála kevesen ismerik jobban a jogszabályt, de a bíró is ember, neki is emelik a fizetését, előléptetik vagy sem, szóval jobb az óvatosság.

Az ön felmentését, ahogy minden bíróét, személyesen Áder János fogadta el. Nincs arról híre, vajon az államfőnek nem tűnt fel, hogy egyre többen hagyják el a pályát?

Azon a héten, amikor én lemondtam, akkor másik nyolc bíró is bejelentette a távozását. Az államfő véleményét pedig erről sem ismerem.

A Rákosi rendszerben megszüntetett bírói felelősséget kollégáimmal együtt visszaállítanám

De ha a köztársasági elnököt, Áder Jánost érdekelné, hogy ön – több tucat bíróval együtt – miért távozik a pulpitusról, hogy ügyvédként folytassa a bírói pályát, akkor mit mondana, mi a döntésének a legfontosabb indoka?

Másokkal együtt kidolgoztam egy bírósági reformtervezetet, amelyben természetesen benne van a mai rendszer kritikája is. Az általunk elképzelt bírósági rendszer sokkal ügyfél-centrikusabb, szabadabb lenne. Az irányítási hatásköröket jobban megosztaná a különböző vezetői testületek és személyek között. Védeném a bírákat a túlkapásokra is lehetőséget adó értékelési- és fegyelmi eljárásoktól. Azt ugyanis kevesen tudják, hogy a bírókkal szembeni fegyelmi eljárásnak, bíróértékelési szakmai eljárásnak állásvesztés is lehet a vége.

Talán ezzel magyarázható, hogy a bírák egy része igyekszik elkerülni azokat a nehéz ügyeket, amelyben benne van az állam, illetve a politika, esetleg nagy nemzetgazdasági érdekek, mint például a devizahiteles ügyek. Ezekben az ügyekben ma a bíró biztonsági játékot játszik. Talán be sem vallja magának, de formai kifogásokkal próbálja az ügyet érdemi elbírálását megúszni. Esetleg túlbiztosítja magát, hogy elkerülje a karrierjére veszélyes ítéleteket.

Ha viszont a bírák túlzott óvatossága oda vezet, hogy megsértik a tisztességes eljáráshoz való jogot, akkor azt polgári jogilag, munkajogilag büntetném. A Rákosi rendszerben megszüntetett bírói felelősséget kollégáimmal együtt visszaállítanám, s ha az ítélkező döntésével a tisztességes eljárást sértve vagy önkényesen (nem szimplán tévedéssel) kárt okoz, akkor annak súlyos anyagi következménye lenne – mondjuk 12-18 havi bére erejéig. Ebben az esetben a bíró nem a vezetőinek, vagy a politika változó – vélt vagy valós elvárásainak – akarna megfelelni, hanem a törvényeknek. Lásd: a devizahiteles ügyekben született egyes ítéletek.

Korábban egyik bíró kollégája, Ravasz László azt nyilatkozta, hogy a devizahitel-károsultaknak, akik sokszor földönfutók lettek, még a hazai jogszabályok alapján is meg kellett volna nyerniük a bankokkal szemben indított perek jó részét. De talán majd az Európai Unió Bírósága segítségével megtehetik.  Ön is így látja?

Igen, ugyanis az adott ügyben az uniós bírósági döntése szemben áll a Kúria korábbi gyakorlatával. Ez megerősítette eddigi véleményemet, amely szerint a hazai devizahiteles szerződésekben a fogyasztók védelmének a minimuma sem érvényesült.  Ennek erőteljes változást kéne hozni a bíróságok döntéshozatalára.

Kiderült már, hogy erre hogyan reagált a Kúria?

A legfrissebb közlemény szerint nincs ellentmondás az Európai Uniós Bíróság és a Kúria eddigi gyakorlata között.

Vagyis a devizakárosultak a bankokkal szemben indított perekben továbbra sem nyerhetnek?

Ez csak egyik olvasata a Kúria állásfoglalásának, a másik viszont az, hogy az alsóbb fokú bíróságok már korábban is figyelembe vehették volna a fogyasztói jogok védelmét, s a jövőben ezt szabadabban megtehetik. Ebből következően a devizakárosultak a szerződéseiket az eddigieknél nagyobb eséllyel támadhatják meg a bíróságok előtt. Ezt az utóbbi értelmezést tartom pozitív megközelítésnek, s remélem, hogy a legtöbb ítélkező kolléga is így fogja olvasni és értelmezni a legfőbb bírói fórum két nappal ezelőtt született álláspontját. Ha így lesz, akkor az már tényleg reményt jelenthet a devizaadósok számára.

A „kiszolgáltatott helyzetben lévő adósok” felelősségét másként kell elbírálni

És ez csak az egyik következménye az unós bírósági döntésnek, hisz ön is több esetben kérte az Európai Bíróság állásfoglalását. Minden esetben a banki károsultak mellett foglaltak állást?

Igen, értelmezésem szerint a legtöbb esetben az általam is képviselt ítélkezési gyakorlatot erősítették meg. Az Uniós jogban kiemelten kell kezelni a fogyasztók védelmét, a hatékony jogorvoslatot, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogot. Ez nem minden esetben érvényesült Magyarországon. Az Európai Unió Bírósága egy új jogi kategóriát is létrehozott, ez pedig a „kiszolgáltatott helyzetben lévő adósok” köre. Ez új megfogalmazásnak számít az uniós ítélkezésben is, s a „kiszolgáltatott” megfogalmazás segítheti a magyar bírákat annak megállapításában, hogy elsősorban a hitelt felvevő, vagy a bank volt felelőtlen a hitelezés során. Továbbá azt is a „kiszolgáltatott” ügyfél nézőpontjából kell megállapítani, hogy egyértelmű volt-e az árfolyamkockázatról szóló tájékoztató.

Vagyis mérlegelni kell, hogy a banki adós felelőtlenségből veszi-e fel a hitelt, vagy azért, mert kiszolgáltatott. De mi a különbség?

A kiszolgáltatott adósnak kisebb a felelőssége, s jóval alaposabban kellett volna tájékoztatni az árfolyamkockázatról. Ezt egy fontos megállapításnak érzem, de folyamatban van még több döntés, remélem, sikerül a fogyasztói jogok hazai érvényesülését tovább erősíteni.

Vannak tehát sikerei. De így nem egészen logikus, hogy ön, aki fiatal, energikus bíró, aki hisz a függetlenségben, nem akkor jár el helyesen, ha a helyén marad, s ítéleteivel igyekszik a törvényességet szolgálni?

Kétségtelen, ez logikus felvetés, de pl. tőlem egy újabb döntéshozatali eljárási indítvány az Unió Bíróságára, az azt megelőző 6-hoz képest már nem annyira lenne meghatározó részemről, mint az első néhány. A folyamat elindult, nélkülem is folytatódik. Azért is távozok, mert a Bírói Függetlenség és Felelősség Mozgalom tagjai – köztük magam is – radikálisabb reformprogramot szeretnénk, mint a társaink többsége, azaz kívülről többet tudok már elérni. Persze mások is le akarják vetni Handó Tünde és az Országos Bírói Hivatal önkényét, de hozzájuk képest mi sokkal radikálisabb átalakítást szeretnénk, amire most nincs lehetőség. Egyfajta plafont érzékelünk a mozgalmunk rövid távú támogatottság-növelésében, ezért inkább átadjuk a helyünket olyan bátor reformereknek, akik nem annyira a bírói kar saját, nem Handó eredetű hibáival foglalkoznak hangsúlyosan, hanem érthető módon elsősorban Handó Tünde erőszakos uralmával szemben.

A „hazaárulók” beköltözhettek Handó Tünde fejébe!

Volt olyan eset, amikor önnek előírták, hogy az önre bízott ügyekben milyen döntést kell hozni?

Nem, én minden esetben elolvastam a Kúria jogegységi döntését, illetve az ezzel ellentétesen fogalmazó szakirodalmat, s ezután jó lelkiismerettel igyekeztem dönteni. Emiatt a függetlenség miatt aztán „nem fekszem jól” a mindenkori vezérkarnál, s indítottak ellenem különféle vizsgálatokat; nem egy esetben bírói alkalmatlansági eljárásokat is kezdeményeztek ellenem.

A nagyközönség a bírói rendszeren belüli elméleti vitákról, küzdelmekről aligha tud bármit is, de a felmérések szerint mégis csökkent az igazságszolgáltatás presztízse. Ezt ön is érzékeli?

Az igazságszolgáltatás, így az állam tekintélye, az intézmények renoméja sokat kopott az utóbbi időben, s ezt megérzik az állampolgárok is. Akik nyilván nem tudják úgy megfogalmazni az igazságszolgáltatás problémáit, mint a jogszociológus Fleck Zoltán, vagy Bencze Mátyás. De az emberek a saját bőrükön érzik, hogy itt valami nincs rendjén. Ha másból nem, akkor abból, hogy a kiszolgáltatott devizaadós kisemberek milliós adóssága duplájára, triplájára nő, elvesztik otthonaikat, s utcára kerülnek, mert a bankok olyan hiteleket ajánlottak nekik, amelyeknek törlesztő részleteit már nem képesek fizetni. S a bíróságok mégis a bankoknak adnak sokszor igazat.

Persze tudjuk, hogy a bírák többsége jól látja el a feladatát, de az ügyeknek legalább a 95 százalékát kellene gyorsan, hatékonyan, igazságosan, közmegelégedésre lezárni, úgy, hogy az állampolgárok elégedettek legyenek, s egy gyors, megbízható, igazságos bírói rendszer képe jelenjen meg a társadalom előtt. A helyzet azonban nem ennyire jó.

Nagy elégedetlenség bontakozna ki, ha az orvosok a betegeiknek csupán a 60 százalékát tudnák meggyógyítani, ennyi hibátlanul döntő bíró is biztosan akad. Viszont ha az ítéletek 40 százaléka megalapozatlan, szakszerűtlen, az állampolgárok igazságérzetét sértő, akkor az legalább annyira szörnyű, mintha 40 százaléknyi beteget az egészségügy nem tudna meggyógyítani. Ami szörnyű lenne, s legalább ennyire borzasztó, ha a bírói rendszer ennyi hibával dolgozik. Pedig ma nagyjából ez a helyzet.

Óriási probléma a devizahitelesek ügye, ez rengeteg fájdalommal, nélkülözéssel jár, s amit közel egy évtizede képes napirenden tartani a társadalom igazságérzete. Erre gondol?

Igen, s közben persze a bírói rendszer presztízsét rombolja, mert nem képes megnyugtatóan lezárni az ügyeket.  Van olyan álláspont, amely szerint a bírónak valamiféle „papírjogot” kell alkalmazni, s nem dolga a társadalmi problémák megoldása. Ezt e felfogást szerintem „túltolta” a bíróság már 2011 előtt is, de azóta még inkább. Emlékeztetnék arra, hogy a Kúria elnöke, Darák Péter a csalódott devizahiteleseknek az első jogegységi döntés meghozatalakor – amikor nem nyilvánították érvénytelennek a devizahiteleket – az mondta, hogy a bíróság nem alkalmas tömeges társadalmi problémák megoldására.

Ön szerint ez nem így van?

Szerintem nem csak alkalmas rá, de ez a feladata! Természetesen nem a szociális problémák megoldására gondolok, de időnként még abban is sokat segíthet. Viszont gondolok a devizahiteles ügyek tisztességes, a törvény szellemének megfelelő lezárására, lásd a már említett fogyasztói érdekvédelem mérlegelését, amire az érvényben lévő jogszabályok szerint is lett volna mód. Mégsem történt meg.

A bírák egyfajta függetlenségi harcot folytatnak az Országos Bírói Hivatal elnökével, Handó Tündével szemben, aki a fideszes Szájer József felesége. A harc az Országos Bírói Tanács keretei között is zajlik, ez a testület ellenőrzi Handó Tündét, aki a politikai hatalmat jeleníti meg. Képesek a bírák ellenállni?

Szerintem a kollégáim nagyon jól vizsgáznak, keményen kiállnak a függetlenségért, hiába fenyegetik szinte folyamatosan őket, nem rettennek meg attól a sok fenyegető ostobaságtól, amelyek egyes sajtótermékben megjelennek. Tudomásom szerint ezek az üzenetek csak látszólag érkeznek a politikától az adott média felé, sokkal inkább az elnök asszony álláspontját túllihegők megrendeléséről van szó, remélhetőleg nem az OBH elnökéé. Ha az utóbbiról van szó, akkor az egy fokkal jobb, mintha nyers politikai fenyegetéseket hallanánk.

Ámbár azt hallani, hogy Handó Tünde is lehazaárulózta azokat a bírákat, akik nem értenek egyet a közigazgatási bíróságok létrejöttével. Legalábbis neki tulajdonítják ezt az értékítéletet.

Ez hasonlóan abszurd, mint az a támadás, amely azért bélyegezte meg, s tulajdonította a néhány évvel ezelőtti bírói akadémiai képzést Soros Györgynek, mert az oktatáson a milliárdos által támogatott civil szervezetek szakértői adtak elő. Mindezért a szervezőket bírálták, miközben Handó Tünde hagyta jóvá a képzés tematikáját. Tehát ezek a „hazaárulók” beköltözhettek Handó Tünde fejébe, amikor jóváhagyta, hogy a Helsinki Bizottság szakértői előadásokat tartsanak a bíráknak. Az ilyen dolgok teljesen nevetségesek, nem is érdemes velük foglalkozni.

Olyanok is akadnak, akik szembeszállnak, Vasvári bíró be is perelte Handó Tündét, s ha jól tudom első fokon nyert is. Tehát a jogérvényesítés még járható út?

Igen, jelen pillanatban azt tartanám nagyobb problémának, ha a jogalkotó, tehát a törvényhozó – látva, hogy az OBH jelenlegi vezetése és irányvonala milyen sok kárt okoz az országnak – úgy oldaná meg ezt a dilemmát, hogy az Országos Bírói Tanácsot választatná újra, vagy szüntetné meg. Ez valóban veszély, amit a bírói kar már nem tudna kivédeni, s ezzel meg is szűnhetne az önállósága.

Talán nincs is erre szükség, hisz jön a közigazgatási bíróság, amit elvileg a politika a saját szája íze szerint alakít. Az ide kerülő ügyek feltehetően a hatalom érdekeinek megfelelően dőlnek majd el. Ez megóvja a „rendes „bíróságokat”?

Az alkotmányjogi könyvek passzusai szerint a közigazgatási bíróságok létrejötte lehet előnyös változtatás is. Sok országban eredményesen működik ilyen bíróság. Sok más mellett előnye lehet, hogy a bíróságok ellen lefolytatott perekben az elkülönülő új bírói szervezet közigazgatási bírái dönthetnének.

Ami viszont hátrány, hogy ha létrejön a közigazgatási bíróság, akkor bizonyos elképzelések szerint a hatáskörébe tartozhatnak majd a politikusok által indított személyiségi jogi perek is. Ugye azt tudjuk, hogy a létrejövő bíróság várható vezetője, Patyi András különös karriert fut be. Miután kinevezték a Kúriára, már két nap múlva tanácselnök lesz, s vélhetően ő lesz a közigazgatási bíróság elnöke is. Ez nem szokványos gyorsaság.

Patyi Andrásról azt is illik tudni, hogy közel öt évig volt a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, ami a Fidesz nélkül ugye nem jöhetett volna létre, s akkor még az Államreform Bizottság elnöki posztját nem is említettem.

Ezt nem szeretném kommentálni, mert november 30-ig még bíró vagyok, s ennek a kérdésének közvetlen a pártpolitikai összefüggése is.

Értem, de arra talán válaszolhat, hogy ön visszatérhet-e még a bírói pályához?

Igen, egy jó forgatókönyv esetén. Hiszen azt is el tudtam volna képzelni, hogy életem végéig bíró maradok. De a demokrácia kiteljesedésére várni kell.

Ez viszont furcsa válasz, hisz ha a bírói intézményrendszer demokrácia-deficittel küzd, akkor ön leendő ügyvédként ennek is ki van szolgáltatva, nem gondolja?

Van benne igazság, de úgy gondolom, hogy a bírák többsége jól végzi a feladatát, csak nem elegen, s abban reménykedem, hogy az általam képviselt ügyek zömmel ezekhez a bírákhoz kerülnek majd.

Dr. Szepesházi Péter: Nincs, ami visszatartson

Több egymással összefüggő körülmény és nem kényszer vagy fenyegetés miatt mond le és kérte a köztársasági elnöktől a felmentését – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Szepesházi Péter bíró, aki már korábban több alkalommal is bírálta az igazságszolgáltatás átalakításának következményeit, az Országos Bírói Hivatalnál uralkodó légkört és módszereket, legutóbb pedig az új Polgári Perrendtartást. A dr. Handó Tünde vezette igazságszolgáltatást bátran kritizáló bíróval lemondása okairól beszélgettünk. Véleménye nem valamely bíróság hivatalos álláspontját tükrözi, csak a sajátját és az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Mozgalomét.

 

Saját döntése volt a lemondás, vagy olyan helyzetet teremtettek, hogy nem volt más választása?

Magam döntöttem így, semmiféle bántás, fenyegetés vagy fegyelmi eljárás nincs folyamatban ellenem sem a Budai Központi Kerületi Bíróságon, sem a Fővárosi Törvényszéken. Az igaz, hogy tavaly azért megpróbáltak etikai visszaélés miatt felelősségre vonni, mert engedély nélkül nyilatkoztam, hangsúlyozva ugyan, hogy a magánvéleményemet – arccal, névvel vállalva – fejtem ki. Tavaly az Országos Bírósági Hivatalnak alárendelt Integritás munkacsoport tagjai tárgyaltak erről az állítólagos etikai-fegyelmi vétségről, de a titkos ülésre nem hívtak meg és az írásos anyag is csak informálisan jutott el hozzám. Ez pont azt igazolja, amit egyébként akkor több esetben is szóvá tettem, hogy például a mára alkotmányellenesnek nyilvánított integritási szabályzattal hogyan próbálták letörni a bírók ellenállását (itt olvasható).  Ennek a lényege, hogy a Handó Tünde vezette OBH autokratikus, központosított rendszerré vált, ami megtorolja a belső kritikát vagy a „különutas” bírói megszólalásokat.

Ez történt akkor is, amikor meghívást kapott a RTL Klub Magyarul Balóval  című műsorába.  Mégis miért pont most döntött úgy, hogy bíróként nem folytatja?

Az új Polgári Perrendtartás olyan mértékben szűkíti a jogérvényesítést, hogy egy bíró hiába próbálja méltányosan és tisztességesen alkalmazni, a végeredmény mégis méltánytalan. Konkrétan arról van szó, hogy még tárgyalásig sem jut el az ügyek jó része, mert már az első körben rendkívül szigorú feltételeket kell teljesíteni mind a jogi képviselőknek, mind az anélkül eljáró ügyfeleknek. Ilyen szigorú szabályozást csak akkor lett volna szabad bevezetni, ha a magyar állam óriási segítséget ad hozzá. Egyrészt például a költségkedvezményt, az illetékmentességet, az illeték feljegyzési jogot, stb.  sokkal magasabb jövedelemhatárhoz kellene kötni, hogy legalább a középosztály felét elérje, és a felső középosztálytól felfelé kelljen csak önerőből ügyvédhez fordulni. Másrészt a jogsegélynek, ezen belül például a pártfogó ügyvédnek, sokkal szélesebb körben kellene járnia. Ha ezek meglennének, már lehetne szigorítani. De így

a puszta szigorítás a bíró számára a legméltányosabb eljárás esetén sem biztosítja a tisztességes eredményt.

Azt nyilatkozta, hogy „kifejezetten megviselték az új Polgári Perrendtartás ügyfélellenes alkalmazási kényszerei”, mit jelent ez konkrétan?

Ezek a szabályok olyan erősen megkötik a bíró kezét, hogy csak rossz helyzetbe kerülhet.  A lemondásomnak  talán ez volt a közvetlen oka, de ide sorolhatom azt is, hogy bár a Handó Tünde–féle centralizációs önkénnyel és a 2011 előtt is létező bírói belterjességgel egyidejűleg kritikus gondolkodás is terjedt a bírói karon belül, de be kellett látnom, hogy ennek ma megvannak a növekedési határai. Nem lehet egyformán népszerű az a gondolat a bírák között, hogy például készüljön minden esetben hangfelvétel a tárgyalásról a felek védelmében, meg az hogy csökkenjen az önkény és emeljék a bírói fizetést. Attól is sokan ódzkodnak, hogy valódi automatikus szignálás legyen, ne érhesse az a vád a bírósági vezetőt, hogy annak a bírónak ad kevesebb illetve könnyebb ügyet, aki vele ebédel. Az Országos Bírói Tanács tagjainak előválasztásán jó eredményt értem el, de nem kerültem be a következő körbe. Ez megmutat valamennyit abból, hogy belülről mennyi változást lehet elérni ebben a rendszerben.

A távozásomnak azonban ez nem volt oka, hanem inkább megerősített abban, hogy nincs, ami visszatartson.

Adódik a kérés, hogyan tovább?

Január 1-tól valószínűleg ügyvédként folytatom, egyelőre nem tudom, hogy milyen formában, kikkel és hogyan. Az biztos, hogy a véleményemet továbbra is szabadon kifejtem, ha bárki kíváncsi lesz rá és megkérdez.

A lemondása meglehetősen demonstratív hatású, vannak-e, lesznek-e követői a bírák között?

Nem volt szándékom a lemondásommal demonstrálni. A folyamat tőlem függetlenül is felgyorsult már, tudom, hogy vannak, és a szóbeszéd szerint lesznek is követőim.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK