Home Featured Handót alkotmánybírói talárral jutalmazzák

Handót alkotmánybírói talárral jutalmazzák

0
Handót alkotmánybírói talárral jutalmazzák
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Alkotmánybírónak jelöli a kormánypárt Handó Tündét. Ezzel újabb feltétlen hű tagja lesz a testületnek Stumpf István kiválása után. Handót ezzel kimenekítik a bírósági belháborúból.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség Stumpf István korábbi alkotmánybírósági tag helyére Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét. A közlemény szerint a frakciószövetség a jelölésről tájékoztatta az Országgyűlés Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottságának elnökét.

Barátból nem barát

A 2010-ben megválasztott Stumpf Istvánnak lejáró mandátuma miatt kellett távoznia júliusban. Ő, bár az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt, 2010 után csöndben eltávolodott a kormánytól. Számtalan határozathoz csatolt ellenvéleményt tartalmazó álláspontot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatási ideje – 2011 óta – tizenkét év, és nem választhatók újra, kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott meg, és eddig nem választott újra. Vagyis mód lett volna Stumpf újrajelölésére.

Az Orbán családi barát

Handótól nem várható ugyanez, közismerten családi baráti viszony fűzi a miniszterelnöki családhoz, férje, Szájer József pedig az Európai Parlamentben a Fidesz küldöttségvezetője, a jelenlegi alaptörvény (a „gránitszilárdságú”) főszerzője. Nem mellékesen 1983-1986 között a Bibó István Szakkollégium tagja volt, vagyis a „Fidesz-keltetőé”.

OBH-elnöki tevékenységében Handó lényegében kiállt a kormánynak a bíróságok szorosabb gyeplőre fogását kívánó törekvése mellett. Ennek sorában a tavaly januárban újjáalakult Országos Bírói Tanáccsal (OBT) – amely a törvény szerint az OBH ellenőrző szerve – lényegében permanens háborúba keveredett.

Szemben a bírói szervezettel

Az új OBH komolyan vette ellenőrző szerepét, és számos ügyben szállt szembe az OBH-val, illetve személyesen Handóval. Bő egy éve nyílt lázadás tört ki a bírák választott szervében: a Győri Ítélőtábla 14 bírója nyilatkozatban tiltakozik az Országos Bírói Tanács legutóbbi küldöttértekezletének szerintük törvénytelen lezajlása ellen. Pár hónappal korábban törvénytelennek nyilvánították Handó bírósági vezetői pályázati gyakorlatát. Azt, hogy megfelelő indoklás nélkül nyilvánított érvénytelennek bírói pályázatokat, döntéseiről nem tájékoztatta megfelelően a pályázókat és a véleményező testületeket, a vezetői kinevezések nem voltak átláthatóak és egyes esetekben az sem állapítható meg, hogy volt-e valós alapja a pályázatok eredménytelenné nyilvánításának.

A háborúskodás során volt olyan bíró, aki pert indított Handó ellen, aki viszont az OBH-val ment neki az OBT-nek, törvénytelennek nyilvánítva a testület működését. Sőt, egyenesen hazaárulónak nevezte azt, hogy azokat az OBT-tagokat, akik uniós szervezetet tájékoztattak az állapotokról.

Nem ő vívja tovább

A 2018-as OBH-beszámolóban is azt írja, hogy az OBT testületi működésénk „legitimitása megkérdőjelezhető”, majd hosszasan sorolja kifogásait velük szemben. Handó szerint

„az OBT és az OBH közötti viták jogalkotói lépések szükségességét vetik fel”,

akár az OBH és OBT közötti jogértelmezési kérdések feloldása fórumának meghatározását, az OBT összetételét és választását, az OBT illetve az OBH elnök jogköreit, de akár a bírói jogállási kérdéseket illetően is.

Ezt a küzdelmet azonban már nem Handóval fogják megvívni.

Tovább szürkül Ab

Az Alkotmánybíróságba kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktorai), vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok kerülhetnek. Az első testület, Sólyom László elnökletével, nagyon komoly jogtudósokból állt. A Fidesz-érában aztán rendre olyanok kerültek be, akik legfeljebb a húsz évi szakmai gyakorlatot mutathatják fel.

Az Ab jelenlegi elnöke, Sulyok Tamás például jogtanácsos, majd ügyvéd volt megválasztásáig. 2013-ban PhD fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete. Hozzá hasonlóan több tagnak semmilyen valóban kiemelkedő tudományos munkássága sincs. Szívós Mária bírói karrier után lett Ab-tag; arról vált híressé, hogy a 2006-os kormányellenes tüntetéssorozatban a rendőrökre támadó huligánokat sorra helyezte szabadlábra. Salamon László és Balsai István pedig politikusból (a Fidesz-frakcióból) ült át az alkotmánybírói székbe.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .