Kezdőlap Címkék Halálozás

Címke: halálozás

A vitaminok hatástalanok a COVID-19 halálozás csökkentésében

„Sok emberben él az a tévhit, hogy ha cinket, D-vitamint vagy C-vitamint fogyasztasz, az elősegítheti a COVID-19 klinikai kimenetelét. Ez nem bizonyult igaznak.”

A Toledói Egyetem tanulmánya megállapította, hogy az olyan vitaminok bevitele, mint a cink, a C-vitamin és a D -vitamin, nem csökkenti a COVID-19 miatti halálozás esélyét .

A tanulmányt a múlt hónapban publikálták a Clinical Nutrition ESPEN folyóiratban.

Bár a vírusos betegségek kezelésére használnak kiegészítőket, a COVID-19 kezelésében még nem bizonyított hatékonyságuk. A kutatók 2021. december 5-ig több orvosi adatbázisban kerestek, és elemezték a mortalitást, az intubációs rátát és a kórházi tartózkodás hosszát.

26 vizsgálatot elemeztek, amelyekben 5633 COVID-19-beteg vett részt, és összehasonlították a cink, a C-vitamin és a D-vitamin használatát a betegek által nyújtott ellátás általános színvonalával, és megállapították, hogy egyik vitamin sem volt jelentős hatással a halálozásra.

A D-vitamin azonban csökkentette az intubáció arányát, illetve a lélegeztetőgépet igénylő betegek számát, valamint a betegek kórházi tartózkodásának idejét.

A tanulmány vezető szerzője kommentálta azt a gyakori tévhitet, hogy a vitaminok szedése javítja a COVID-19 betegek állapotát:

„Sok emberben él az a tévhit, hogy ha cinket, D-vitamint vagy C-vitamint fogyasztasz, az elősegítheti a COVID-19 klinikai kimenetelét. Ez nem bizonyult igaznak.”

A kutatók megjegyezték, hogy ez nem azt jelenti, hogy a vitaminok és ásványi anyagok károsak, hanem azt, hogy nem akadályozzák meg a COVID-19 okozta haláleseteket.

Gulyás büszkélkedik

Több mindennel is büszkélkedett Gulyás Gergely miniszter a kormány sajtótájékoztatóján. Két dolgot emelek ki ezek közül.

Szokás szerint büszkélkedett azzal, hogy Magyarországon sikeres a járvány elleni védekezés. Szokás szerint azzal – sokszor hallottunk ilyen összehasonlítást Rétvári államtitkártól az Országgyűlés plenáris ülésén –, hogy az első megbetegedéshez képest mennyivel kevesebb nappal hozta meg a különböző korlátozó intézkedéseket a magyar kormány, mint a nyugati kormányok. Gulyás az olasz kormánnyal hasonlította össze a magyar kormány korlátozó lépéseit az első nyilvántartott megbetegedés időpontjához képest.
Szerintem ez az összehasonlítás tényszerűen ugyan lehet igaz, de mégsem megalapozott. A magyar kormány ugyanis – hasonlóan a többi közép- és kelet-európai kormányhoz és nem mellékesen a magyar lakossághoz – az első megbetegedések előtt értesült az Észak-Olaszországban pusztító járványról, a szörnyű helyzetbe került kórházakról. Orbán egy péntek reggeli rádiószózatában előre figyelmeztetett arra, hogy nálunk is lesz megbetegedés. Mi több, Magyarországon nem olyan csoportos megbetegedéssel tört ki egy-egy nagy rendezvény látogatói között a járvány, mint például Németországban vagy Ausztriában. Ezért az ilyen összehasonlítással nincs mit büszkélkedni.

A járvány elleni védekezés eredményességéről hosszú ideje vita folyik a kormány és az ellenzék között

A kormány az elhalálozások számát az ország népességéhez méri, Magyarországot rendszeresen a vírus által korábban elért nyugat-európai országokhoz, Belgiumhoz, Olaszországhoz, Franciaországhoz méri, és így büszkélkedik a kevesebb elhalálozással.
Az ellenzéki politikusok a nyilvántartott fertőzések, megbetegedések számához mérik az elhalálozásokat, és így jutnak arra a következtetésre, hogy a jóval 10 százalék fölötti elhalálozás európai összehasonlításban, különösen a szomszéd országokhoz képest magas.
Ennek az összehasonlításnak az erejéből sokáig sokat levont, hogy azt feltételeztük, hogy a nyilvántartott megbetegedések száma a kevés tesztelés miatt a valóságosnak csak töredéke.
A négy orvostudományi egyetem által végzett reprezentatív kutatás eddig ismert eredményei azonban azt valószínűsítik, hogy a nyilvántartott megbetegedések száma nem csekély töredéke a valóságosnak, hanem mintegy fele, így az azokhoz képest tíz százalék fölötti halálozást a ténylegesen bekövetkezett megbetegedéseknek öt százalékát meghaladó halálozásnak indokolt tekinteni, és ez nemzetközi összehasonlításban még mindig magasnak tekinthető. Különösebben büszkélkedni ezért nincs mivel.
Amit leginkább szégyellni kell, az természetesen az, amit kórházi ágyak felszabadításaként emlegetett az elmúlt hetekben a kormány. Noha húsvétkor

maga Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a kórházi ágyak hatvan százalékát szabaddá kellett tenni, és ehhez a már eleve üres ágyak mellett az ágyak mintegy 14 százalékáról haza kellett küldeni a betegeket,

Kásler miniszter a Demokratának adott interjújában most tagadta, hogy ő adott volna erre utasítást. Nyilván rájött arra, hogy gyalázatos dologhoz adta a nevét.

Szerintem a leggyalázatosabbhoz, amit az Orbán-kormány tíz év alatt elkövetett.

Azzal is büszkélkedett Gulyás, hogy Heiko Maas német külügyminiszter egy nyilatkozatában belátta: nem lesz összeurópai együttműködés az Európába érkezett menekültek elosztásában. Ugyanakkor bejelentette, hogy végrehajtják az Európai Unió luxemburgi bíróságának ítéletét, és bezárják a déli határon felállított tranzitzónákat. Az ott élőket – nyilván zárt – menekülttáborokba szállítják, és a jövőben csak külképviseleteken lehet Magyarországtól menedékjogot kérni. Vagyis gyakorlatilag ugyanúgy nem lehet, mint eddig.
Gulyás elismételte azt az először Orbántól hallott rettenetes formulát, hogy „mi dönthessük el, hogy kivel akarunk együtt élni”. Én azt, hogy

a nyugat-európai országok és az EU vezetőinek, akik ma is a második világháborút követően elfogadott emberjogi normák alapján állnak a menekültügyben, tudomásul kell venniük, hogy a mai magyar állam nem fogadja el ezeket a normákat

– mert az idézett orbáni formula ezekkel szöges ellentétben áll –, szégyellnivalónak tartom.

Hússzor akkora a halálozási arány Olaszországban mint Németországban

Óriási különbségek mutatkoznak abban, hogy egyes országokban milyen esély van a korona vírus túlélésére. A Deutsche Welle közszolgálati portál elemezte a tényeket, melyek szerint egymillió lakosra a legtöbb halott messze Olaszországban jut.

Miért hússzor akkora a korona vírus halálozási arány Olaszországban mint Németországban?

01Olaszország 124 halott/ millió lakos
02 Spanyolország  78 halott
03 Irán 25 halott
04 Hollandia 20
05 Franciaország 19,9
06 Nagy Britannia 7
07 USA                  3
08 Dél Korea          2,5
09 Németország     2,48
10 Kína                    2,36

Magyarország nem szerepel a Johns Hopkins egyetem listáján, de a tíz halott egy nem egészen tízmilliós országban egyelőre nagyon is kedvező a nemzetközi összehasonlításban.

Miért ilyen nagyok a különbségek?

Először is meg kell nézni a korfát vagyis az öregek arányát a társadalomban. Ez kirívóan magas Olaszországban és Spanyolországban. Itáliában az átlagos koronavírus beteg életkora 63 év míg Németországban 45 év! Miért e nagy különbség? Mert Németországban sokkal több tesztet végeznek el mint Olaszországban. A Corriere della Sera szerint nagyon sok eset egészen egyszerűen kimarad a hatóságok listáiról! Vagyis minden bizonnyal sokkal több a fertőzött és valószínűleg a vírus okozta halott is mint ahogy az a hivatalos jelentésekben szerepel.

Dél Koreában, ahol elsőként tört ki a korona vírus járvány Kína után, nagyon sok embert teszteltek. Meg is lett az eredménye: nagyon alacsony halálozási arány!

Csakhogy mindez nem magyarázza meg: miért halnak meg hússzor többen Olaszországban mint Németországban? A két ország korfája ugyanis nagyon hasonló. Mindkét országban a medián 46 év vagyis elöregedő társadalmakról van szó. A koronavírus fokozottan veszélyes az idősebb korcsoportra, amely mind az olaszoknál mind Németországban a lakosság jelentős részét alkotja.

Az idő tényező

Olaszországban már január eleje óta ott kószált a koronavírus – állapította meg olasz tudósok egy csoportja. Ehhez képest a karantén csak jóval később következett be. Mind Olaszországban mind Spanyolországban ez lehet a fő oka annak, hogy oly sok a halálos áldozat. Németország még a járvány elején tart, de a karantén már napi gyakorlat és a tesztek mennyisége nagyobb mint az említett két déli államban. A németek egészségügyi rendszere is jobban felkészült a járványokra. Így fordulhat elő, hogy Németország – ha kis számban is – de befogad koronavírus pácienseket Olaszországból és Franciaországból, ahol sokkal rosszabb a helyzet.

Németországban sokkal több az intenzív ágy mint Olaszországban vagy Spanyolországban. A szűk keresztmetszetet ott a képzett nővérek jelentik. Ezért is akarják a karantén rendszerrel elhúzni a vírus válságot, hogy ne kerüljön sor arra mint az olaszoknál: a 80 fölötti betegeknek egyes kórházakban nem jut lélegeztető gép! Ezért ők meghalnak, tovább rontva a fertőzöttek halálozási arányát …

Spanyolországban is lehagyta Kínát

Spanyolországban már többen haltak meg mint Kínában. Ezt jelentette be az egészségügyi minisztérium válság stábjának vezetője Madridban. Spanyolország ezzel a második helyre került Olaszország mögött. 3434 a korona vírus halálos áldozatainak a száma Spanyolországban.

Fernando Simon elmondta, hogy közel a csúcs a járványban, de a halálozások száma még valószínűleg növekedni fog, mert a fertőzés és a halál között eltelik egy bizonyos időszak. Ezért nem csökken a kórházak leterheltsége hanem épp ellenkezőleg növekedni fog. Egyetlen nap alatt 20%-al növekedett az új korona vírus fertőzöttek száma Spanyolországban. Az intenzív osztályokon ápolt korona vírus fertőzöttek száma „stabilizálódik” Spanyolországban, de Katalóniában drámai növekedést tapasztaltak: 42%-al nőtt a páciensek száma egyetlen nap alatt!

A spanyol miniszterelnök Marshall segélyt sürget

Pedro Sanchez kormányfő az Európai Unióhoz fordult, ahonnan Spanyolország jelentős segítséget kap az egészségügyi problémák megoldására. Az újrakezdéshez azonban olyan új nagyszabású kezdeményezésre van szükség mint amilyen a Marshall terv volt Európában a második világháború után – mondta sajtóértekezleten a miniszterelnök. Az Európai Unió állam és kormányfői csütörtökön rendeznek videó konferenciát, hogy megvitassák a koronavírus járvány miatt kialakult válsághelyzet.

Nem hat a CSOK, egyre kevesebb gyerek születik

Tovább csökkent a születések száma, 2,7 százalékkal, ráadásul 0,8 százalékkal többen haltak meg az első négy hónapban, mint egy éve. A termékenységi ráta is süllyedt. A születési tendencia évek óta változatlan. A kormány eddig 250 milliárdot költött a CSOk-ra.

Kevesebben születtek és többen haltak meg január-áprilisban, nagyobb a természetes fogyás – tudatja már címében is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Forrás: KSH

A 2019. január-áprilisi demográfiai folyamatok

  • 27 734 gyermek jött világra, ami 757-tel, 2,7 százalékkal elmaradt a 2018. első négy havi születésszámtól; január–márciusban átlagosan 4,3 százalékkal kevesebb, áprilisban 2,5 százalékkal több élveszületés történt az egy évvel korábbinál.
  • A teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke 1,40 volt, az előző év első négy hónapjára számított 1,43-hoz képest.
  • 47 929-en haltak meg, 0,8 százalékkal, 378-cal többen, mint az előző év azonos időszakában. A többlet a kiemelkedően magas januári halálozások számából adódott, amelynek hátterében a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott.
  • Az élveszületések számának csökkenése, valamint a halálozások számának kismértékű emelkedése következtében a természetes fogyás a 2018. január–áprilisi 19 060-nal szemben 20 195 fő volt, ami 6,0 százalékos növekedés.
  • Ezer lakosra 8,6 élveszületés és 14,9 halálozás Az előbbi 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 0,1 ezrelékponttal magasabb volt a 2018. január–áprilisinál, ennek eredményeként a természetes fogyás 0,4 ezrelékponttal, 6,3 ezrelékre emelkedett. 2019 első négy hónapjában ezer élveszületésre 4,2 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,7 ezrelékpontos növekedés az előző év január–áprilishoz viszonyítva.

A fenti grafikonon látható, hogy 2018 közepi enyhe emelkedés után rendre lefelé tart a születésszám.

A kormány 2015-ben vezette be  CSOK-ot azzal a céllal, hogy megforduljon a születésszám csökkenése. 2016-tól idén tavasz végéig 256 milliárd forintot fordítottak erre. Ebből 81 752 szerződést kötöttek.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!