Kezdőlap Címkék Háború

Címke: háború

Együtt: Orbán tovább harcol a CEU ellen

0

Az Együtt idézi a Közép-európai Egyetem közleményét, melyben azt írják, hogy a kormány és New York közötti tárgyalások sikere után megállapodtak a New York-i Bard College-dzsal, így a CEU oktatási tevékenységet végezhet a társult intézmény kampuszán az USA-ban. 

Ezzel megfelelnek az oktatási törvény márciusi módosításának, azaz a lex CEU-nak.

Az Együtt felfoghatatlannak tartja azt az ostoba háborút, amit Orbán Viktor művel még mindig a CEU ellen. Egy megbélyegző, kirekesztő, törvény helyett olyan megoldásra lenne szükség, amely az egyetem létét és szabadságát nem veszélyezteti.

Az oktatási törvény módosításával előírt feltételeknek már megfelel az egyetem, ezért éppen ideje, hogy kapituláljon a Fidesz-kormány, befejezze az alapvető európai értékeket szembeköpő háborúskodását, levegye a kezét a magyar felsőoktatásról, és tiszteletben tartsa annak autonómiáját.

Phenjan le fogja lőni az amerikai nehézbombázókat, ha megközelítik az ország légterét

0

Az észak-koreai külügyminiszter azzal vádolja Washingtont, hogy Donald Trump amerikai elnök háborút hirdetett Észak-Korea ellen.

Az ENSZ tagállamainak és az egész világnak is pontosan emlékeznie kell arra, hogy “az Egyesült Államok hirdetett először háborút Észak-Korea ellen” – fogalmazott újságíróknak a világszervezet New York-i központjában az észak-koreai külügyminiszter. Ri Jong Ho hozzátette, hogy Phenjan fenntartja magának a jogot az ellenlépésekre, köztük amerikai stratégiai nehézbombázók lelövésére, még akkor is, ha azok nem Észak-Korea légterében repülnek.

“Mivel az Egyesült Államok háborút hirdetett, minden jogunk megvan az ellenlépésekre” –

hangsúlyozta.

Ri Jong Ho emlékeztetett arra, hogy “Trump azt állította, hogy vezetőink már nem sokáig lesznek hatalmon. Ezzel kapcsolatban a lehetséges ellenlépésekre utalva megjegyezte,

“majd elválik, ki lesz itt tovább”.

A külügyminiszter nem fejtette ki pontosan, hogy mire gondol.

Az észak-koreai politikus szombaton, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elmondott beszédében már utalt az amerikai elnök – szintén az ENSZ-ben elhangzott – keddi megjegyzéseire, és “zavart embernek”, valamint “megalománnak” nevezte Donald Trumpot. Az amerikai elnök ugyanis beszédében azzal fenyegette meg Phenjant: amennyiben az Egyesült Államok arra kényszerülne, hogy megvédje önmagát vagy szövetségeseit, akkor “megsemmisíti” Észak-Koreát.

Washington szombaton B-1B típusú hadászati nehézbombázókat küldött az Észak-Koreától keletre fekvő vizek fölötti nemzetközi légtérbe. A Pentagon akkor bejelentette: ezzel az Egyesült Államok elszántságát akarták megmutatni, valamint egyértelmű üzenetet küldtek Phenjannak arról, hogy az amerikai elnöknek számos katonai lehetősége van a fenyegetés legyőzésére.

815 millióan éheznek a világban

0

Főleg a fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás miatt terjed az éhezés a világban. Már 815 millió embert érint, köztük sok gyereket. Vagyis minden 9. ember éhezik.

Mintegy 155 millió öt év alatti gyerek alacsony növésű, 52 milliónak a testsúlya nem éri el a korosztályának megfelelő szintet, olvasható Az élelmezésbiztonság és táplálkozás helyzete a világon 2017 kiadványban. Mindeközben 41 millió gyerek túlsúlyos, ahogy sok felnőtt is. A vérszegénység leginkább nőknél gyakori probléma. A már említett okok mellett mindezekben az életmódbeli változások is közrejátszanak.

A jelentést közösen készítette a UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja), a WHO (Egészségügyi Világszervezet), a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete), az IFAD (Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap) és a WFP (Világélelmezési Program).

„Az elmúlt évtizedben a fegyveres összetűzések száma drámaian megemelkedett, ezek egyúttal sokkal komplexebbek is lettek”,

olvasható a közös előszóban, amelyben azt is írják, hogy az éhező és alultáplált gyerekek aránya a konfliktuszónákban a legmagasabb.

Éhínség tört ki Dél-Szudánban 2017 év elején és magas a valószínűsége, hogy újra megjelenik ott vagy máshol Afrikában,

például Nigériában, Szomáliában vagy Jemenben.

De sok más helyen, ahol egyébként béke van, a klímaváltozás és a gazdasági növekedés megtorpanása járult hozzá az élelmezési és táplálkozási helyzet romlásához.

Néhány éve Kenya Turkana régióját szárazság miatt sújtotta éhínség
Fotó: MTI/EPA/Kurokava Daj

A 815 millió éhező közül

  • 520 millió Ázsiában (a lakosság 11,7 %-a)
  • 243 millió Afrikában (a lakosság 20 %-a)
  • 42 millió Latin-Amerikában és a Karibi-térségben (a lakosság 6,6 %-a) van.

Vagyis

Afrikában minden ötödik ember éhezik.

155 millió öt év alatti gyerek magasságát tekintve elmaradt a fejlődésben, közülük 122 millióan háborús területeken élnek. 52 millió gyerek testsúlyát tekintve maradt el a fejlődésben.

Ezzel szemben a világon a felnőtt lakosság 13%-a, vagyis

641 millió ember túlsúlyos.

Mellettük 41 millió gyerek is túlsúlyos.

Komoly probléma a vérszegénység a szülőképes korú nők körében: ez 613 millió nőt érint, ami a teljes csoport 33 %-a.

A jelentés szerint

a 815 millió éhező emberből 489 millióan élnek konfliktuszónákban.

Az éhezés előfordulása a háború sújtotta országokban 1,4-4,4 %-kal magasabb, mint máshol. Ha emellett intézményi és időjárási instabilitás is jelentkezik, ez a szám 11-18 %-ra is nőhet.

 

Putyin: nem akar nukleáris konfliktust a koreai félszigeten

0

Csakis diplomáciai megoldás lehetséges a koreai válság ügyében- hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Vlagyivosztokban, ahol részt vett egy nemzetközi gazdasági fórumon.

Az orosz államfő szerint 2005-ben már nagyon közel álltak a megoldáshoz a koreai válság ügyében, de végülis nem sikerült a hat résztvevőnek egyetértésre jutnia / a két Korea, Kína, Oroszország, az USA és Japán vett részt a tárgyalásokon Pekingben/. Jelenleg

Észak Korea az atombombát nemzetbiztonsági stratégiája kulcs elemének tartja,

ezért hiába fenyegetik újabb szankciókkal, akkor sem fog lemondani róla- hangsúlyozta Vlagyimir Putyin.

A Vlagyivosztoki tanácskozáson a két Korea diplomatái is részt vesznek. Ezért korábban Lavrov külügyminiszter utalt rá, hogy sor kerülhet valamiféle egyeztetésre is a válság ügyében. Vasárnap Észak Korea hidrogénbombát robbantott, és ez minden korábbinál hevesebb reakciókat váltott ki hiszen így egy nukleáris konfliktus valós veszéllyé vált a koreai félszigeten.

Tovább tart a háború Kelet-Ukrajnában

0

A tűzszünet ellenére a hétvégén két katona meghalt, 14 megsebesült.

A kijevi hadműveleti parancsnokság jelentése szerint az oroszok által támogatott lázadók vasárnap 17-szer, szombaton 20-szor sértették meg a tűzszünetet.

A legsúlyosabb helyzet a frontvonal északi részén, Luhanszk megyében alakult ki. A front déli szakaszán, az Azovi-tenger partjánál a szakadárok a minszki egyezmények által tiltott 120 milliméter kaliberű tüzérségi fegyvereket is bevetettek az ukrán katonák állásai ellen.

Jelentések szerint a lázadók lakott településekre is lőttek.

A Luhanszk térségében fekvő Krimszke faluban nagy kaliberű páncéltörő gránátok csapódtak be. Ezeket az ukrán hadsereg tévéje szerint olyan RPG-27 (Gyöngyvessző) típusú fegyverekből lőtték ki lőtték, amelyeket csak az orosz és a jordániai hadseregnél rendszeresítettek.

A lázadók szerint az ukrán katonák 23-szor lőttek rájuk, egy sérültről számoltak be.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői küldöttsége közben legfrissebb jelentésében arról számolt be, hogy

ismét észlelték tiltott fegyvereket jelenlétét a szakadároknál.

Egyebek mellett hat darab 120 milliméter kaliberű Sztrela-10 (Nyíl) típusú rakétarendszert fedeztek fel nem messze Luhanszk városától.

Alexander Hug, az EBESZ-misszió helyettes vezetője szerint egy hét alatt 55 százalékkal nőtt a tűzszünetsértések száma a Donyec-medencében. Jelentősen növekedett a minszki egyezmény által tiltott, 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverek bevetéseinek száma. Egy hét alatt legalább 547-szer vetettek be a harcokban rakéta-sorozatvetőket, aknavetőket és egyéb tüzérségi fegyvereket.

MTI/FüHü

A nagyhatalmak vezetőit nyugtalanítja Trump háborús retorikája

0

Szombaton féltucatnyi vezető hívta fel Donald Trumpot, hogy lebeszélje őt egy katonai akcióról Észak Korea ellen.

Elsőként Hszi Csinping elnök próbálta megnyugtatni a Fehér Ház urát, hogy ne kezdjen háborút Észak-Korea ellen, mert annak

a következményei kiszámíthatatlanná tennék a helyzetet egész Kelet-Ázsiában.

Mind Kínának mind az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy a béke fennmaradjon a koreai félszigeten – mondta Hszi Csinping elnök Donald Trumpnak. A kínai állami televízió számolt be a két elnök telefonbeszélgetéséről, amely kizárólag Észak Korea körül forgott.

Korábban a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű hetilap, mely általában a kínai vezetés véleményét tükrözi, azt írta a koreai válságról, hogy

Kína csak akkor védi meg szövetségesét, Észak Koreát, ha őt éri támadás.

Ha ő hajt végre először rakétacsapást Amerika vagy Dél-Korea ellen, akkor Peking semleges marad – hangsúlyozta a Global Times.

Kim Dzsongun emberei az utóbbi napokban Guam megtámadásával  fenyegetőztek. Guam az USA Észak Koreához legközelebb eső része. Korábban Trump elnök fenyegette meg Észak-Koreát megelőző csapással rakéta- és nukleáris fejlesztési programjai miatt.

Kína szerint csakis a tárgyalások jelenthetik a megoldást a koreai kérdésben.

Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Boris Johnson brit külügyminiszter Európa nevében érdeklődött arról, hogy Trump miképp szeretné megoldani a koreai válságot. A katonai megoldásról mindenki igyekezett lebeszélni az Egyesült Államok elnökét.

Az amerikai elnök a választási kampány során még azt ígérte, hogyha ő jut be a Fehér Házba, akkor

felhagy azzal, hogy az USA a világ csendőrének szerepét játssza.

Ehhez képest az elmúlt napokban katonai akcióval fenyegette meg Észak Koreát és Venezuelát. Trump ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: nincs háborús veszély.

“Nincs nálam békeszeretőbb ember a Földön”

– mondta az újságíróknak, akik a golfpályán kérdezték New Jerseyben, ahol Donald Trump a szabadságát tölti.

Újra heves harcok vannak több szíriai tartományban

0

Hónapok óta nem látott erővel tört ki harc Szíria nyugati részén, Hama tartományban.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet szerint a Maán település körül zajló összecsapásokat intenzív ágyúzás és rakétatűz kísérte, többen meghaltak. A szervezet szerint a harcokat az váltotta ki, hogy

az oroszok és Irán által támogatott szíriai rezsim csapatai előrenyomultak az ellenzék területeire.

A szintén a szíriai kormányt támogató Hezbollah libanoni síita terrorszervezet szerint viszont a rezsim csapatai vertek vissza egy ellenzéki támadást.

A térségben a mérsékelt lázadók mellett több iszlámista csoport is tevékenykedik.

A korábbi harcok nyomai Hama tartományban
Fotó: MTI/EPA/SANA

Az OSDH harcokról számolt be Homsztól északra is, mindössze órákkal azt követően, hogy a térségben “feszültségcsökkentési övezet” létrehozásában állapodott meg orosz közvetítéssel a szíriai mérsékelt ellenzék és Bassár el-Aszad elnök kormánya.

Értesülések szerint

a kormányerők és a felkelők egymás állásait lőtték

a kelet-gútai tűzszüneti övezetben is. Az OSDH összesítése szerint július 22-e, vagyis a fegyvernyugvás bejelentése óta legalább 25 civil halt meg itt. Kelet-Gútában korábban a szíriai rezsim szaringázt is bevetett.

MTI/FüHü

A háború ismeretlen áldozatai

0

Nagyon sok romának kellett elmenekülnie a háború sújtotta kelet-ukrajnai régiókból. Az ő helyzetük sokkal nehezebb a többi belső menekültnél, nagyon sokszor találkoznak ugyanis diszkriminációval. Munkát pedig gyakran azért nem kapnak, mert nincsenek meg a megfelelő papírjaik.

Több tízezer roma él Ukrajnában, sokan közülük azokban a keleti régiókban, ahol évek óta dúl a háború az Oroszország által támogatott szakadárok és az ukrán hadsereg között. A háború 2014 tavaszán kezdődött: miután az ukrán forradalmat követően az oroszok megszállták a Krím-félszigetet, oroszbarát kormányellenes csoportok itt is lázadást indítottak. A háború miatt innen és a Krím-félszigetről is sok romának kellett elmenekülnie.

“Katonák jöttek a falunkba, tankokkal”

– mesélte Tamara két újságírónak, Anasztaszija Kanarjovának és Bogdan Kinascsuknak (cikkük oroszul itt, angolul itt olvasható). „Összeszedtük a holminkat és eljöttünk” – mondta. Pedig Tamara korábban a piacon árult, saját standja volt, de a háborúban a piac leégett. Ekkortájt született a lánya is a donecki kórházban. Koraszülött volt, ezért inkubátorban kellett tartani, így viszont az óvóhelyre sem tudta levinni a bombázások alatt. Néhány héttel később menekültek el.

Arról szó sem lehetett, hogy Oroszországba menjenek – ezért Kijevbe mentek, de itt sem fogadták őket szívesen. Azt mondja, három éve laknak ott, de

a szomszédok még csak most kezdtek el köszönni nekik.

Fia pedig inkább azt mondja a barátainak, hogy dagesztániak, mert szerinte szóba se állnának vele, ha megmondaná az igazat. Most egy egyszobás lakásban laknak 11-en, öt felnőtt és hat gyerek.

Szintén a háborús területről menekült el Galina és családja is. Sztahanovban volt lakása, de a területet megszállták a Luhanszki Népköztársaság szakadárjai, így menekülnie kellett a négy gyerekkel. A legkisebb közülük most fejezte be az óvodát, a nagyobbak már iskolások.

Illusztráció
Forrás: Flickr / Steve Evans

Most egy háromszobás, felújításra szoruló lakást bérelnek Podvorkiban, Harkiv mellett. Azt mondja, ez volt a legolcsóbb, amit találtak. A környéken viszont gyanakodva néznek rá, a gyerekeit csúfolják az iskolában. Azt mondja:

“Idegenek vagyunk itt és azok is maradunk.”

A Minority Rights Group jogvédő szervezet beszámolója szerint gyakori a hasonló agresszió a romákkal szemben. Amellett, hogy az iskolatársaik csúfolják és zaklatják a roma gyerekeket, olyan esetről is tudnak, hogy valakit egyszerűen kidobtak egy boltból, amikor csokit akart venni, de volt, akit a piacon támadtak meg, amikor megtudták róla, hogy az ország keleti részéből érkezett és roma.

Galina azt mondja, munkát ugyan találhatna Harkivban, de ahhoz

munkakönyvre lenne szükség, neki pedig, ahogy sok más roma menekültnek, nincs ilyen.

Így csak mosogatónak alkalmazzák, reggel 7-től 3-ig dolgozik, napi 70 hrivnyáért.

Így csak azért tud lakást bérelni, mert kap némi pénzt az államtól: havi 2500 hrivnyát nyáron (átszámítva ez valamivel több mint 25 ezer forint), télen pedig kétszer ennyit – de ez nem elég a bérleti díjra és a fűtésre, így télen alig volt mit enniük.

Olga Rudenko jogvédő szerint ez nem egyedi eset. Azt mondja, nem nagyon látott még olyan romát, aki megérte a 70 éves kort.

A nők különösen alultápláltak, mert ami kevés ennivaló van, azt elsősorban a gyerekek kapják.

Egy emberi jogi alapítvány jogásza szerint a romáknak sokkal nehezebb dolguk van, mint más belső menekülteknek Ukrajnában. Általános a diszkrimináció, az Ukrán Nemzeti Szociológiai Intézet felmérése szerint a romák a leginkább elutasított kisebbség az országban, még a csecseneket is jobban elfogadják. Nehezen adnak ki nekik albérletet, és az említett segélyt sem mindegyikük kapja meg. 20-30 százalékuknak ugyanis nincsenek hivatalos papírjai (vagy azért, mert hirtelen kellett menekülniük és nem tudták magukkal vinni őket, vagy mert nem is voltak nekik), így azt sem tudják bizonyítani, hogy honnan menekültek. Vagyis,

a háború elől menekülők közül ők vannak a legrosszabb helyzetben.

A probléma nem új, már 2016 januárjában foglalkozott vele az UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Már akkor kimondták, hogy a megfelelő dokumentumok hiánya sok romát azzal a veszéllyel fenyeget, hogy hontalan lesz, ráadásul papírok nélkül nem kapnak munkát, nem tudnak részt venni az oktatásban, és lakáshoz sem juthatnak. Az akkori jelentés szerint azok a romák, akiknek el kellett menekülni otthonukból, hatalmas veszélyben vannak. Megoldást azonban azóta sem sikerült találni.

Feltámad-e Líbia Kadhafi halála után?

0

Idén eddig legalább 93 ezer migráns érkezett Líbiáról Itáliába, ahol egyre nagyobb problémát okoznak a bevándorlók. Macron francia elnök líbiai csúcskonferenciát szervezett Párizs mellett annak érdekében, hogy létrejöjjön egy péyan egységes líbiai állam, mely képes kezelni a migráns válságot.

Kadhafi meggyilkolása óta teljes a káosz Líbiában, mely korábban brutális eszközökkel megfékezte a nincstelen afrikaiak ezreinek bevándorlását Európába. Líbia két erős embere most Saint Cloud-ban találkozik Párizs mellett. Fajez Szarrazs miniszterelnök Tripoli ura és a külföld is őt ismeri el. Kalifa Haftar tábornok Bengázi ura és számíthat Szaúd Arábia és az oroszok támogatására. Nem most találkoznak először: Abu Dhabiban már tárgyalóasztalhoz ültek májusban, de nem értek el eredményt.

Nemcsak arról van szó, hogy két dudás van egy csárdában hanem arról is, hogy milyen legyen az egységes Líbia. A miniszterelnök azért élvezi az USA és az EU támogatását, mert világi rendszert akar választásokkal. Haftar tábornok viszont megállapodott egy szalafista szektával. Ennek következtében az általa elfoglalt területeken igyekeznek bevezetni a sariat.

Az önkormányzatok választott vezetőit kirúgják és helyükre vallási elöljárók lépnek.

Ráadásul Haftar tábornok valamiféle katonai diktatúrát akar bevezetni, miközben a miniszterelnök ragaszkodik a választott polgári vezetéshez. Ugyanakkor Haftar tábornok abban bízik, hogy Líbia többsége valamiféle erős iszlám államot akar, ezért népszavazást szeretne jövőre. Most a miniszterelnök is elfogadta ezt az elképzelést annak ellenére, hogy erős a gyanú: a káoszban süllyed országban aligha lehet jövőre tisztességes választásokat tartani.

Ilyen körülmények között tárgyal egymással Líbia két erős embere Párizs mellett Macron francia elnök atyai felügyelete mellett. Az EU olyan Líbiát akar, mely világi elvek szerint működik és amely képes megakadályozni a nincstelen afrikai milliók bevándorlását. Ez a tétje a Párizs melletti tanácskozásnak, melynek a sikere korántsem vehető bizonyosra, de lépést jelenthet a migránsválság megoldásának irányában.

Végtelen vallásháború Afganisztánban

0

Afganisztán fővárosában a tálibok rendszeresen hajtanak végre merényleteket, hogy meggyengítsék a demokratikus rendszert és átvegyék a hatalmat. Ezúttal egy nemzeti és vallási kisebbség volt a célpont: a síita hazara nemzetiséget érte támadás.

A tálibok szunniták és csakis ezt az irányzatot ismerik el az igazhitnek. Mindenki más eretnek vagy hitetlen az ő szemükben. A síiták kisebbséget alkotnak Afganisztánban, de viszonylag sokan vannak. A szomszédos Iránban ők alkotják a többséget. A hazara kisebbség kétszeresen is hátrányos helyzetű, mert ősei Mongóliából jöttek Afganisztánba.

Egykor hódítók voltak, ma viszont a társadalmi ranglétra legalján állnak.

A tálibok büszkén vállalták az ellenük irányuló gyilkos merényletet. Ezzel újra bizonyították: a demokratikus kormányzat még Kabult sem tudja megvédeni. Amióta az amerikaiak nagy része kivonult a demokratikus rendszer egy hajszálon függ Afganisztánban, ahol most a fővárosban hajtottak végre újabb öngyilkos bombamerényletet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK