Németország egykori moszkvai nagykövete szerint ennek egyre nagyobb a valószínűsége miután a több mint három hónapja tartó háború Ukrajnában semmifajta kézzelfogható eredményt sem hozott. Az orosz hadsereg viszont nagy árat fizetett az agresszióért: csak tábornokból tízen haltak meg!
Rüdiger von Fritsch 2014 és 2019 között volt Németország nagykövete Moszkvában, így jól ismeri Putyin rendszerét. Ebben az időszakban Németország és Oroszország aktívan együttműködött noha 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Építették az Északi áramlat kettő tengeralatti földgáz vezetéket , amelyet végülis nem helyeztek üzembe Putyin agressziója miatt.
Az egykori német nagykövet most arról nyilatkozott a hamburgi Die Weltnek, hogy Putyin immár a hatalmáért harcol Ukrajnában. Az orosz elnöknek eredményt kellene felmutatnia, de erre egyelőre csekély az esély. Az orosz hadsereg tisztikara emiatt dönthet úgy, hogy Putyinnak mennie kell! – állitja Németország egykori nagykövete.
A katonákat kihagyták a döntésből
A Védelmi Tanács határozott Ukrajna megtámadásáról. Ebben a hadsereget Sojgu hadseregtábornok képviseli. Ő kapta kezdetben a megbízást a villámháborúra. Csakhogy Sojgu nem katona hanem titkosszolgálati tiszt, akinek a feladata a hadsereg megfigyelése volt. Ezért ültette Putyin a hadügyminiszteri székbe. A villám háborús kudarc után Putyin kivette az ukrajnai háborút Sojgu kezéből, és Dvornyikov tábornok lett az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnoka. A tábornok Szíriában szerzett hírnevet amikor brutális hatékonysággal leverte a lázadást Asszad elnök rendszere ellen. Eközben egész nagyvárosokat szétlövetett mint például Aleppot. Most Mariupol elfoglalásával bizonyította, hogy brutalitása mitsem változott. Csakhogy Ukrajna hadseregét a NATO támogatja. Ömlik a fegyver az ukrán hadseregnek, melynek létszáma nagyobb mint az Ukrajnában harcoló oroszoké. Az ukrán hadsereg kemény ellenállást tanúsít. Zelenszkij elnök immár a győzelem lehetőségéről beszél.
Donyeck és Luhanszk a tét
A két kelet-ukrajnai kormányzóság elfoglalása, ahol az orosz többség már eddig is szembenállt a kijevi kormányzattal, Putyin minimális célja. Ez Dvornyikov tábornok feladata. Ezt Putyin fel tudná mutatni mint eredményt.
Kissinger egykori amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette a mostani washingtoni vezetést, hogy rá kellene venniük területi engedményekre Zelenszkij ukrán elnököt, mert különben a háború végtelenül elhúzódik. Kissinger szerint két hónapon belül tűzszünet kellene kötni, és tárgyalóasztalhoz ülni.
Oroszországgal az USA-nak meg kellene állapodnia, mert az európai békerendszerben szükség van erre. Azt Washingtonnak mindenképp el kell kerülnie, hogy orosz-kínai szövetség alakuljon ki vele szemben.
Tony Blinken jelenlegi amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke a hidegháború Kínával szemben.
Azok után, amit Oroszország tett, már nincs közös múltunk, csak más jövőnk. Alexander Vilkul
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások akadályainak feloldásához az első lépés az orosz csapatok teljes kivonása a február 24. előtti állásokra.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes a Facebookon közölte pénteken 50 nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak a mariupoli Azovstalból.
Meghosszabbított kijárási tilalmat vezetnek be Odesa megyében május 8-án estétől május 10-én reggelig.
Az orosz hadsereg megkezdte a rakéták és légicsapások aktív bevetését Zaporozsje régiójában, különösen Gulyaipole és Orikhiv városaiban. Ugyanakkor az orosz csapatok tüzérséggel is lövik a térséget.
„Egy nehéz hadművelet újabb szakaszát hajtottuk végre Mariupolból és Azovstalból.” Elmondhatom, hogy közel 500 civilt sikerült evakuálni. Ukrajna továbbra is mindent megtesz a civilek és a katonaság megmentése érdekében. Köszönöm az ENSZ segítségét – mondta Andriy Yermak OP-főnök.
John Kirby, a Pentagon szóvivője egy tájékoztatón közölte a Pentagon szerint a legtöbb orosz erő kivonult Mariupolból, és a várostól északra vonult.
Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsában bejelentette: „A civilek Mariupolból történő kimentésének harmadik szakasza folyamatban van. Az irányelvünk azonban az, hogy a művelet befejezéséig nem árulunk el más részleteket, hogy ne zavarjuk meg a műveletet. Eddig összesen mintegy 500 civilt mentettek ki és szállítottak biztonságba (az előző két kiadásban), akik szüntelen tüzérségi tűz alatt éltek, élelem-, ivóvíz- és gyógyszerhiányban szenvedtek.”
Az Egyesült Államok olyan hírszerzést adatokat biztosított Ukrajnának, amely lehetővé tette a Neptun rakéták pontos célba juttatását, a Moszkva hadihajó elsüllyesztését. Eddig az amerikaiak hallgattak közreműködésükről, az elmúlt napokban azonban amerikai tisztviselők megerősítették, hogy néhány órával a Neptun-rakéták kilövése előtt adatokat szolgáltattak Ukrajnának.
Putyin és „különleges hadművelete”meghalt, már a gyászjelentést is megírták. A kérdés csak a temetés dátuma.
Amikor Ferenc pápa a magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetésről beszélt a Corriere della Sera olasz lapnak adott interjújában elmondta: Orbán közölte, hogy az oroszok május 9-ig szeretnék befejezni az ukrajnai háborút. „Remélem, hogy igen…
Ehhez képest a CNN információi szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én hadat üzenhet Ukrajnának az úgynevezett „különleges hadművelet” helyett.
Más feltételezések szerint Oroszország május 9-ét felhasználhatja az úgynevezett „DPR” és „LPR” annektálásának kinyilvánítására, Mariupol teljes ellenőrzésére és az Odesszára irányuló offenzíva fokozására. Ez lehetővé tenné Oroszország számára, hogy növelje a sorkatonák számát, amit most nem tehet.
Ferenc pápa kijelentette, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában, de nem látja értelmét Kijevbe menni.
Putyin és „különleges hadművelete”meghalt, már a gyászjelentést is megírták. A kérdés csak a temetés dátuma.
07:15 – A Fegyveres erők Vezérkara jelentette: az orosz megszállók arra összpontosítottak, hogy megtartsák pozícióikat Harkov városa közelében, és különböző területeken ágyúzzák az ukrán fegyveres erők állásait.
06:30 – „Tegnap Oroszország megfenyegette két szövetségesünket az energiaellátás megszakításával. Világosan megmondom: nem engedjük meg, hogy Oroszország megfélemlítéssel vagy zsarolással elkerülje a szankciókat. És nem engedjük, hogy olaját felhasználja az agresszió következményeinek elkerülésére.” – üzente az orosz gázzsarolásra Biden elnök a Twitteren keresztül.
05:10 – Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke kijelentette, hogy a szövetségi testület kész támogatni Joe Biden elnök 33 milliárd dolláros segélykérését Ukrajnának.
04:00 – Az Egyesült Királyság mintegy 8000 katonát küld Európába nagyszabású gyakorlatokra – olvasható a The Guardian oldalán.
02:45 – Az ukrán Környezetvédelmi Főkapitányság jelentette, hogy az ukrán védők 6 harckocsit, egy tüzérségi rendszert, 12 egység páncélozott járművet, egy autót és egy légelhárító ágyút semmisítettek meg. A légvédelmi egységek egy repülőgépet, egy cirkálórakétát és 5 pilóta nélküli légi járművet lőttek le az ukrán Donbász feletti égbolton.
01:30 – Kijevben 10 ember megsérült, amikor egy rakéta becsapódott egy lakóházba azidő alatt, amikor Guterres, az ENSZ főtitkára a városban tartózkodott.
00:45 – A Képviselőház elfogadta a második világháború alatti program helyreállításáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvényjavaslat lehetővé teszi a fegyverek, lőszerek és felszerelések hatékonyabb küldését Ukrajnába.
00:05 – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a Szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát egy olyan háború elleni orosz invázió ellen, amely „hónapokig, évekig elhúzódhat”.
11:30 – Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást a megszállt Szimferopol egyik bevásárló- és szórakoztató komplexumában. Egy állítólagos volt ukrán tengerészgyalogos készítette elő a támadást.
09:50 – Az Azov -ezred közölte, hogy tegnap este az orosz megszállók mintegy 50 légicsapást mértek és nagyszámú foszforbombát dobtak le Mariupolra, és felszólította az ukrán hatóságokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a város blokkolásának feloldására vagy a lakosok és a védők evakuálására.
08:20 – Tegnap eszte az oroszok által megszállt Herszonban több robbanás történt, több helyen tűz ütött ki és megszűnt az orosz RosTV adása.
07:15 – Az orosz fekete-tengeri flotta a hajói elvesztése ellenére továbbra is képes csapást mérni ukrán és part menti célpontokra – állítja a brit hírszerzés.
06:30 – Az Egyesült Államok „hiteles” jelentésekre hivatkozik, amelyek szerint Oroszország Donyeckben kivégezte a magukat megadni próbáló ukránokat.
05:45 – Május 1-től a megszállók orosz rubelt vezetnek be Herszon régióban.
04:40 – Air Force Command Press Center szerint árilis 27-én az ukrán légierő és a szárazföldi erők légvédelmi rakétaegységei nyolc légi célt találtak el.
Ukrán légierő felvétele
04:00 – Oroszország azt állítja, hogy a háború kezdete óta több mint egymillió embert evakuált a területére, köztük 183 000 gyermeket „Ukrajna veszélyes területeiről” és a Donyeck és Luhanszk régiók ideiglenesen megszállt területeiről (ORDLO).
02:30 – A kanadai parlament alsóháza népirtásnak ismerte el az orosz hadseregó ukrajnai bűncselekményeit.
01:10 – Az Egyesült Államok Képviselőháza szimbolikus törvényjavaslatot fogadott el, amelyben felszólítja Joe Biden elnököt, hogy adja el a szankcionált orosz oligarchák lefoglalt luxuscikkeit, és használja fel a pénzt Ukrajna megsegítésére.
Őrültség a halált harcokkal hívni-idézni! Úgyis jő: a sunyi talp konokul közeleg. Albius Tibullus
19:30 – Az amerikai hírszerzés megosztja a hírszerzési értesüléseit az ukrán katonai parancsnoksággal arról, hogy az oroszok rakétacsapásai hol célozzák az ukránok légvédelmi rendszereinek gyors mozgatását. Emiatt az ukrán vezetés időben áthelyezi légvédelmi rendszereit és repülőgépeit, így az orosz rakéták állítólag üres mezőket csapnak be.
18:30 – Az ukrán védelmi minisztérium Központi Hírszerző Ügynöksége kijelenti, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagállamai nem mutatnak hajlandóságot az Ukrajna elleni háborúban való részvételre. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) egy nemzetközi katonai-politikai szervezet, amely Fehéroroszországot, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Oroszországot és Tádzsikisztánt foglalja magában.
17:00 – Nagy Britanniának és más nyugati országoknak hosszú távú katonai támogatás részeként katonai repülőgépeket kell biztosítaniuk Ukrajnának. Ezt a felhívást Liz Trass külügyminiszter fogja megtenni egy kulcsfontosságú külpolitikai beszédében csütörtökön – jelentette a BBC.
16:45 – Ausztria kancellárja hamis orosz propagandaüzenetnek nevezte Bécs beleegyezését, hogy rubelben fizeti az orosz gázt. „Mielőtt az orosz propaganda álhírei elterjednek közlöm, hogy természetesen az OMV továbbra is euróban fizeti az Oroszországból érkező gázszállítást. Ausztria szigorúan betartja a közösen elfogadott uniós szankciókat” – írta Karl Negammer szerdán a Twitteren.
15:20 – ulrán híügynökségi jelentések szerint április 26-án este és április 27-én reggel az orosz megszállók foszforlövedékekkel lőtték ki Avdiivkát, reggel pedig légicsapást mértek a városra, és legalább egy ember megsérült.
14:00 – A következő napokban sor kerülhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökök és az agresszor ország, Vlagyimir Putyin elnökök találkozójára – közölte Hulusi Akar török védelmi miniszter.
Facebook
13:20 – az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma irányítóközpontot hozott létre a németországi Stuttgartban az Ukrajnába irányuló katonai segélyek ellátásának koordinálására és optimalizálására, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának illetékességi területén.
12:00 – Moldovában, az ismeretlen Transznisztriában lövöldözésről számoltak be Kolbasna falu közelében lévő raktárak közelében: drónokat állítólag Ukrajnából indítottak, majd tüzet nyitottak. A faluban van Európa legnagyobb lőszerraktára.
11:30 – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a Gazprom egyoldalú leállása az európai fogyasztók gázellátásában Oroszország újabb kísérlete arra, hogy a gázt zsarolási eszközként használja fel.
10:10 – A CDU, a Zöldek és a Szabad Demokraták egyes politikusai felszólaltak Gerhard Schroeder volt német kancellár, SPD-tag ellen, amiért nem változtatott Oroszországgal kapcsolatos álláspontján, és továbbra is együttműködik energiavállalataival.
09:05 – Lengyelországban őrizetbe vettek egy oroszországi és egy fehérorosz állampolgárt, akik kémtevékenységet folytattak az országban.
08:10 – Luhanszki régió és a Donyecki régió szinte teljes területe folyamatos ágyúzástól szenved.
07:30 – Harkivban éjszaka is folytatódott az ágyúzás, több helyen tűz ütött ki Kijevben ahol a sokemeletes lakóházakat ért találat. Reggelig nincs információ az áldozatokról. A harcok leginkább Izium irányában folynak.
07:00 – A hivatalos ukrán adatok szerint 217 gyermek halt meg (az áldozatok száma nem változott az elmúlt napon), a sérültek száma 393 gyerekre emelkedett. Ezek a számok nem véglegesek: az aktív ellenségeskedés helyszínein és az ideiglenesen megszállt területeken nem lehet megszámolni az áldozatokat.
06:15 – Két 8 és 9 éves gyermeket, akiket márciusban az orosz csapatok Mariupolban megsebesítettek, és deportáltak Oroszországba, visszavitték Ukrajnába, és a kijevi Okhmatdytban kezelik őket.
06:00 – Az orosz hadsereg másodszor lőtt ki rakétákat a Dnyeszter torkolatánál lévő közúti-vasúti hidat az Odesszai-öböl térségében. A vasúti híd teljesen megsemmisült.
04:55 -Az orosz hadsereg másodszor lőtt ki rakétákat a Dnyeszter torkolatánál lévő közúti-vasúti hidat az Odesszai-öböl térségében.
04:00 – Ukrajna megtartja légtere nagy részének ellenőrzését, míg Oroszországnak nem sikerült hatékonyan megsemmisítenie az ukrán légierőt vagy elnyomni az ukrán légvédelmi rendszert.
02:10 – Miközben Oroszország ukrajnai inváziója komoly békemegállapodás nélkül kimerítő háborúvá fajult, az Egyesült Államok és szövetségesei új, hosszabb távú célról kezdtek beszélni: Oroszországra olyan mértékű csapást mérni a csatatéren, hogy ne legyen többé katonai ereje újra megtámadni Ukrajnát – nyilatkozta Llloyd J. Austin hadügyminiszter a CNN-nek.
01:10 – Mariupol városi tanácsa megosztotta az azovstali kórház iszonyatos körülményeit, ahol hiányoznak a gyógyszerek és az minimális higiéniás körülmények. A működés feltételei, mondhatjuk, középkoriak. Legalább 2000 civil rejtőzik az üzemben – életük megmentéséhez azonnal evakuálni és kórházi azonnal kezelésben kell részesíteni őket.
pravda.uapravda.ua
00:00 – Volodimir Zelenszkij elnök videobeszédében a csernobili katasztrófa évfordulóján elmondta, hogy három orosz rakéta repült át három ukrán atomerőmű felett az emléknapon, amit minden évben a katasztrófa napjának évfordulóján tartanak. „Az orosz csapatok, akik a csornobili zónán keresztül próbálták megtámadni Kijevet, katonai hídfőként használták ezt a zárt területet. Szárazföldön állítottak fel olyan pozíciókat, ahol még állni is tilos. Megsemmisítették a dozimetriai ellenőrző pontokat, feltörték és kifosztották a csernobili atomerőmű sugárzásfigyelő rendszerét, kifosztottak egy nukleáris analitikai laboratóriumot. Az oroszok „a szóból általában nem értik, mi az a Csernobil”.
23:50 – Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország nem írhat alá biztonsági garanciákat Ukrajna számára a Krím és Donbász területi kérdéseinek rendezése nélkül.
Sose kezdd te a harcot, de mindig te fejezd be! Elcserélt életek c. film
21:30 – Közép-európai idő szerint szerda 8.00 órától nem szállít gázt Oroszország Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken – közölte a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat.
20:30 – Dmitrij Kuleba külügyminiszter nyilatkozta a Facebook-oldalán „Egy teljesen új szakaszba léptünk, amelyre két hónapja még senki sem gondolt. Egy olyan alapvetően új szakaszba léptünk, amiről még csak álmodni sem mert az ukrán fegyveres erők NATO-fegyverekbe való átadása, a NATO szabványának megfelelően. És ez már megtörténik.”
19:25 – Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hosszú tárgyalóasztalnál azt mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy „a diplomáciai úton megállapodásra számít Ukrajnával”.
18:00 – Az ENSZ menekültügyi szervezete becslése szerint az év végéig több mint 8 millió ember hagyhatja el Ukrajnát a háború miatt.
17:25 – Az orosz csapatok rakétacsapást mértek az odesszai térségre, megrongálva a Dnyeszter torkolatán átívelő hidat az Öbölben.
17:00 – Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnáról tárgyalt török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal.
16:20 – Nagy Britannia 22 mentőautót és 40 tűzoltóautót adományozott felszereléssel Ukrajnának.
16:10 – Az ukrán energia üzletág vezetője szerint az év végéig felfüggeszthetik az orosz olajszállítást az EU-ba.
15:00 – Mariupolban és Donyeck régió más kerületeiben a fogyasztók több mint 30%-a le van választva az elektromos áramról, nem lehet helyreállítani az ellátást.
13:30 – Rubizsne település környékén, ahol a harcok folytatódnak, az orosz megszállók arra kényszerítik a nőket, hogy felderítsék az ukrán hadsereg elhelyezkedését, és azzal fenyegetőznek, hogy lelövik gyermekeiket.
12:50 – Lengyelország jóváhagyta első szankciólistáját, amelyen szerepel az orosz Gazprom, számos orosz és fehérorosz oligarcha – összesen 50 jogi személy és magánszemély. „A szankciók célja, hogy korlátozzák az ukrajnai háború finanszírozásának lehetőségeit a Lengyel Köztársaság területén működő gazdasági társaságok által. A szankciókról szóló törvény a Lengyelországban üzletet folytató oligarchákra vonatkozik” – áll a közleményben.
11:15 – A moldovai kormány által el nem ismert „köztársaság” Transznisztria területén történt robbanások után gépkocsisorok alakultak ki a moldovai kormány által ellenőrzött területre.
10:55 – James Gippi, az Egyesült Királyság fegyveres erőiért felelős miniszter kijelentette, hogy Ukrajna „egészen legitim módon” támadhat meg oroszországi létesítményeket. „Teljesen törvényes, hogy Ukrajna mélyen Oroszország területére célozzon, hogy megzavarja a logisztikát, amely, ha nem zavarják meg, közvetlenül hozzájárulna az ukrán földön bekövetkezett halálesetekhez és mészárlásokhoz”.
10:00 – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország közvetett háborúban áll a NATO-val, amely fegyverszállítmányokkal segíti Ukrajnát.
08:35 – A Dnyeszteren túli belügyminisztérium arról számolt be, hogy április 26-án kora reggel a Grigoriopol kerületi Mayak faluban két robbanás történt. A robbanások után a két legerősebb rádióantenna üzemképtelenné vált. Mindkét adón az orosz rádió műsorát sugározták.
08:20 – Az orosz erők láthatóan megpróbálják körülvenni a jól megerősített ukrán állásokat Kelet-Ukrajnában. A jelentések szerint Kreminna városa elesett, Izyumtól délre pedig heves harcokról számoltak be, miközben az orosz csapatok északról és keletről próbálnak előrenyomulni Szlavjanszk és Kramatorszk városokba. Előző nap arról számoltak be, hogy Oroszország bizonyos területeken alig haladt előre, mióta Donbász teljes megszállására összpontosított, de kellő logisztika és harci támogatás nélkül Oroszország még nem ért el jelentős áttörést.
07:10 – Lavrov interjút adott az orosz első csatornának. A fő témák Ukrajna, a NATO és az Egyesült Államok voltak. Egy magas rangú orosz tisztviselő egy esetleges atomháborúról is nyilatkozott. Szerinte az atomháború veszélye valós, és ezt a veszélyt „nem lehet alábecsülni”.
07:00 – A brit hírszerzési adatok szerint az orosz invázió aláásta az ukrán mezőgazdasági termelést: Ukrajna idei gabonatermése a vetésterületek csökkenése miatt valószínűleg mintegy 20%-kal alacsonyabb lesz, mint 2021-ben.
Az éjszaka hírei:
Donyeck és Luhanszk megyében hat ellenséges támadást visszavertek, négy harckocsit, öt tüzérségi rendszert, tizenhárom egység páncélozott járművet, tizenöt egység gépjárművet, két üzemanyagtartályt és egy légelhárító ágyút semmisítettek meg – áll az Fegyveres Erők Vezérkaraának közleményében.
A Herson régióban található Velyka Olekszandrivka környékén az ukrán hadsereg megsemmisített egy lőszerraktárt, és 70 oroszt megölt (a halottak pontos számát meghatározzák).
Donyeck és Tavriya irányban az oroszok az irányítópontokat közelebb helyezik a harcvonalhoz. Az ellenség aknavetőről, tüzérségről, rakéta-meghajtású gránátvetőről lő csapataink állásaira a teljes érintkezési vonal mentén.
Az oroszok hatalmas tüzet zúdítottak, és blokkolják az ukrán egységeket a mariupoli Azovstal üzem környékén.
Szlobozsanszkij irányban az orosz csapatok megerősíti a csapatcsoportokat, továbbra is részben blokkolják Harkovot, és tüzet zúdítanak az ukrán csapatok egységeire és a kritikus infrastruktúrára.
Sose kezdd te a harcot, de mindig te fejezd be! Elcserélt életek c. film
20:05 – Az Orosz Föderáció újabb rakétacsapást akart indítani Ukrajna déli részén, de a délelőtt kilőtt két rakéta közül az egyik nem érte el a célt, a másikat a levegőben hatástalanították a légvédelmi alakulatok.
19:00 – Április 25-én este az orosz katonaság elfoglalta Herson városi tanácsát. Ukrajna zászlaját eltávolították az épületről.
18:15 – Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta 165 millió dollár értékű varsói lőszer és más, nem szabványos lőszer eladását Ukrajnának, hogy megvédje Ukrajnát Oroszországtól.
17:30 – Az Egyesült Királyság kis számú Stormer páncélozott szállítójárművet ad át Ukrajnának, amelyek Starstreak légvédelmi rakétavetőkkel vannak felszerelve, hogy fokozzák az ország légvédelmét. A brit sajtó korábban arról számolt be, hogy várhatóan 13 tonnás csúcstechnológiás kilövőket raknak a C-17-es szállítórepülőgépekre, és néhány napon belül hadba küldik.
16:15 – A Pentagon kibővíti az ukrán hadsereg képzését, különös tekintettel a nyugati katonai segély részeként számukra átadott új fegyverek használatára – áll az USA külügyminisztériumának közleményében.
15:05 – Harkiv térségében az ukrán légvédelem lelőtt egy SZU-34-es vadászgépet.
14:30 – A CDU/CSU Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója határozati javaslatot terjesztett elő Ukrajna nehézfegyverekkel való támogatására – számolt be erről a Bild német lap.
13:55 – Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzése szerint Oroszország nem hagyott fel azzal a tervével, hogy vegyi fegyvert vet be ukrán védők és az Azovstali üzemben rekedt civilek ellen.
12:25 – a Die Welt című német lapnak Josep Borrell uniós külügyminiszter nyilatkozta, hogy az Európai Unió tagállamai nem értenek egyet az orosz olaj és gáz importjára vonatkozó teljes embargóról vagy vámemelésről. Borrell elmondta, hogy a kérdést a következő, május végén esedékes EU-csúcson vitatják meg, és korábban nem várható döntés az ügyben.
11:40 – Április 25-én a reggeli órákban rakéta robbant a krasznéi pályaudvar vontatási alállomásán. Az ukrán Sürgősségi Szolgálat szerkezeti egységei a helyszínen dolgoznak, a tüzet még oltják.
10:15 – Megnyílt az ablak az Európába tartó közel-keleti olaj előtt, miután az európai vásárlók lemondtak az orosz olajról Ukrajna orosz inváziója után. A CSSSA, a TotalEnergies hajózási részlege bérelte a SUezmax Moscow Spirit tartályhajót, hogy május 1-3-án 1 millió hordó Murban kőolajat szállítson Jebel Danna kikötőjéből az Egyesült Királyságba. A francia TotalEnergies május elején bérelt egy tankhajót olajszállításra az Egyesült Arab Emírségekből Európába. Két év óta ez az első szállítás.
09:00 – Anthony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn kijevi látogatása után kijelentette, hogy egy szuverén független Ukrajna sokkal tovább tart, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
07:45 – Az Egyesült Államok nem döntött szankciókról Vlagyimir Putyin orosz elnök de facto felesége, Alina Kabajeva ellen, mert attól tart, hogy ez tovább fokozza a feszültséget Oroszországgal.
07:00 – A brit hírszerzés szerint Oroszország álnépszavazást kíván tartani Herszonban, ami kulcsfontosságú a oroszok számára, hogy igazolják megszállását.
06:00 – A luhanszki régióban vasárnap az oroszok hét házat romboltak le, és harmadszor csaptak le az olajfinomítóra.
05:15 – Az Interfax hírügynökségre hivatkozva jelentették, hogy tűz ütött ki egy olajraktárban az oroszországi Brjanszkban, és a lakosok szerint a tüzet megelőzően robbanások hallatszottak.
04:25 – A harkovi régióban a megszállók Oroszországba vitték az egyik gyárat, koncentrációs tábort és kínzókamrát állítottak fel a helyén. Az embereket kínzásoknak vetik alá, együttműködésre kényszerítik őket, hogy csatlakozzanak az orosz fegyveres erőkhöz – jelentette az Ukrinfo.
03:30 – A déli védelmi határokon az ukrán katonaság meghiúsította az ellenséges szabotázs és felderítő csoportok Nikolaev területe felé történő előrenyomulását – állítják az ukrán hírügynökségek.
03:00 – Az Zelenszkij szerint nyolc ember vesztette életét orosz rakétacsapásokban Odessza városában. Eközben a civilek Mariupolból való evakuálására tett kísérlet kudarcot vallott.
23:55 – A mariupoli Azovstal korábbi berendezéscsere vezetője átadta a megszálló orosz csaptoknak azokat az állásokat, ahol az ukrán védők elbújhatnak az üzemben.
pravda.ua
Az áruló pontosan megmutatja a térképen, hogy hol vannak azok az területek, ahol a legkönnyebb elbújni, és ahol az ukránok elbújhatnak, és várják az orosz megszállók meglehetősen erős csapásait.
Miről szól Oroszország ukrajnai háborúja? Ránézésre azt híhetjük, hogy semmi másról, mint két állam, Oroszország és Ukrajna, illetve két nép, két etnikum, az oroszok és az ukránok konfliktusáról.
Az orosz állam illetékesei szerint az ukrán állam fenyegette a területén élő oroszokat (a Donyec-medencei, Ukrajnából részben leszakított területen még népirtást is követtek el), és ezért kényszerültek úgymond az oroszok „felszabadítására” elindítani a „speciális katonai műveletet”.
Ha mi nem vagyunk sem oroszok, sem ukránok, akkor vajon mondhatjuk-e azt, amit Orbán Viktor a háború kezdete óta mond, hogy ez nem a mi háborúnk, semmi közünk hozzá, tartsuk távol tőle magunkat, ne foglaljunk benne állás, kiváltképp pedig ne küldjünk Ukrajnának fegyvert. (Bizonyára azért beszél így, hogy ne veszítse el Putyin jóindulatát, de most magáról az álláspontról van szó, és nem a mögötte álló motívumról.) Valójában más a helyzet.
Számunkra, magyar demokraták számára, akik az ország euroatlanti integrációjának hívei vagyunk, az orosz és az ukrán állam háborúvá vált konfliktusa először is egy épp ezekben a hónapokban nyílt diktatúrává váló önkényuralmi rendszerű és egy demokratikus rendszerű állam konfliktusa, mely utóbbi csatlakozni akar a nyugati demokráciák közösségéhez. Oroszország ezt a csatlakozást akarja minden erővel megakadályozni és Ukrajnát az általa vezetett, többségükben önkényuralmi rendszerekből álló államközösségbe akarja bekényszeríteni.
Emellett az orosz állam szembefordul az Európában a második világháború óta, kiváltképp pedig az 1975-ös Helsinki konferencia óta elfogadott elvvel, miszerint az adott államhatárokat mindenki tudomásul veszi, nem törekszik azok megváltoztatására (ahol is a szövetségi államok szétválása a korábbi belső határok mentén nem számít a határok megváltoztatásának), Ukrajna pedig ragaszkodik saját területi integritásához.
Az államhatárok általános tudomásul vétele vált 1945 óta, az 1975-ös megerősítéssel az európai béke alapjává.
Ebben a konfliktusban a nyugati demokráciák kezdettől fogva nem semlegesek. Kezdettől, a Krím elfoglalásától fogva Ukrajna mellett foglalnak állást, elutasítják Oroszország egymást követő akcióit éppen az említett megfontolások alapján. Mi, akik Orbán önkényuralmával szemben állva a demokrácia és hazánk nyugati integrációjának szempontjait képviseljük, nem mondhatjuk azt, amit Orbán, vagyis hogy ez nem a mi háborúnk, nincs hozzá közünk. Azt kell követelnünk a magyar kormánytól, hogy az európai demokráciákhoz hasonlóan segítse Ukrajna harcát fegyverszállítással is.
Azok az egykori szocialista országok, amelyek rendelkeznek még szovjet gyártmányú fegyverekkel, sorra ajánlanak fel ilyen fegyvereket (páncélosokat, repülőgépeket) Ukrajnának, és azokat az amerikaiak és a németek modernebb eszközökkel fogják számukra pótolni.
Az Orbán-kormány nem hajlandó ilyesmire.
A négy éve választott Országgyűlés utolsó ülésére a Fidesz beterjesztett egy politikai nyilatkozatot a háború tárgyában. Ennek szövegében rögzítette, hogy Magyarország nemcsak katonákat nem küld Ukrajnába (ahogy a többi NATO- és EU-tagállam sem), de fegyvereket sem szállít.
A parlament ellenzéki képviselőinek nagy többsége igennel szavazott erre az előterjesztésre arra hivatkozva, hogy annak szövege elítéli az orosz támadást. Igennel szavazott Hiller István és Kunhalmi Ágnes, Arató Gergely és Vadai Ágnes, Csárdi Antal és Ungár Péter, Brenner Koloman és Z. Kárpát Dániel. Ezzel az igenlő szavazattal az MSZP, a DK, az LMP és a Jobbik képviselői azonosultak Orbán álláspontjával a háború ügyében, mellyel Orbán szemben áll a demokratikus államok közösségével, megerősítették Orbánt, olyan benyomást keltettek, hogy nemcsak a Fidesz, de az egész magyar politikai osztály egységesen áll szemben a demokratikus világgal. Nem értik, nem akarják, vagy nem merik érteni, hogy Ukrajna védelmi háborúja a mi háborúnk, a nyugati demokráciák háborúja az oroszországi önkényuralmi rendszerrel szemben.
A választási vereség okait keresve sokaktól lehet olyasmit hallani, olvasni, hogy az ellenzék úgymond nem értette meg, hogy az emberek békét akarnak, hiba volt „putyinozni”, hiba volt, hogy Márki-Zay Péter azt válaszolta Gulyás Mártonnak a Partizán portálon, hogy amennyiben a NATO fegyverek szállítása vagy akár katonák küldése mellett dönt, akkor ezt miniszterelnökként ő is követné. Márki-Zay legfeljebb annyiban volt ügyetlen, hogy nem tett határozott különbséget fegyverek szállítás és katonák kiküldése között (amely különbséget minden NATO-ország megteszi). Ez ügyetlenség volt, de nem elvi hiba, Márki-Zay helyesen, tiszteletre méltóan indult ki abból, hogy egy demokratikus magyar kormánynak a nyugati demokráciákhoz hasonlóan támogatnia kell Ukrajna védelmi háborúját a putyini Oroszországgal szemben.
Merthogy ez a mi háborúnk is, ahogy a hollandoké, lengyeleké, norvégeké, cseheké, németeké, románoké, kanadaiaké, szlovákoké, amerikaiaké.
12:30 – Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője azt mondta, hogy Oroszország „egy egyértelmű megfogalmazású dokumentumtervezetet adott át Ukrajnának, és a labda Kijev oldalán van”.
11:30 – Az Egyesült Királyság miniszterelnöke felszólította a világ vezetőit, hogy erősítsék meg Ukrajna támogatását, kielégítve az Ukrajna „kritikus fegyverszükségletét”.
11:05 – Norvégia Mistral légvédelmi rakétarendszereket adott át Ukrajnának.
10:40 – A Pentagon szerint jelentős létszámú katonai állománnyal erősítette meg a kelet-ukrajnai jelenlétét az orosz haderő, várhatóan Donyeck és Izjum térségében kerül sor átfogó támadásra.
09:50 – Az orosz megszállók Mariupolban lelövéssel fenyegetik a civil embereket, mert nem hajlandók fehér szalagot kötni.
09:45 – Olaszország megtagadja a Kreml által a gáz rubelben történő fizetésére vonatkozó feltételek teljesítését, ha az EU arra a következtetésre jut, hogy megsérti az orosz ukrajnai invázióval kapcsolatos szankciókat.
09:30 – Április 19-én éjjel az orosz csapatok Harkovot és Avdiivkát ágyúzták, valamint harcoltak a fegyveres erőkkel Harkov, Luhansk és Herson régiókban.
09:20 – Megállapodás született, április 20-án délután megnyílik egy humanitárius folyosó Mariupolból Mangushen és Berdyanskon keresztül Zaporizzsjáig gyermekes nők és idősek számára – jelentette Irina Verescsuk reintegrációs miniszter .
08:45 – Az ukrán haditengerészet 36. különálló tengerészgyalogos dandárjának parancsnoka, Szerhij Volinszkij (Volyn) felszólította a külföldi államokat, hogy sürgősen hajtsanak végre „kitermelést” Mariupolból – több száz katona és civilt vigyenek azovsztálból biztonságos helyre, hogy megmentsék őket az oroszoktól.
Szerhij Volinszkij
08:15 – Az Apple eltávolította a TikTokot az App Store-ból az orosz felhasználók számára.
07:40 – Az Egyesült Államok, Olaszország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Lengyelország, Románia, valamint az EU és a NATO vezetői egy 90 perces online megbeszélésen tárgyaltak egyebek mellett Ukrajna biztonsági garanciáiról az Oroszországgal vívott háború után.
06:20 – Az oroszok több mint 500 000 ukránt, köztük 121 000 gyereket telepítettek át erőszakkal Oroszországba, és az ukránok számára olyan dokumentumokat állítanak ki, amelyek két évre megtiltják számukra az orosz régiók elhagyását – mondta Ukrajna állandó ENSZ-képviselője, Szerhij Kiszlicja az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
04:15 – Ukrajna már kapott segítséget más országoktól, ami növeli a fegyveres erők szolgálatában álló katonai repülőgépek számát – idézte a Pentagon szóvivőjét, John Kirbyt idézte a CNN.
03:00 – Mihailo Podoliak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója twitter üzenetében a következőket írta. „A háború 55. napja. Oroszország továbbra is nehéz páncéltörő bombákat dob az Azovstalra. A világ továbbra is élőben és csendben nézi a gyerekek meggyilkolását. A vallási és a világ vezetői megállíthatják ezt, ha megállapodnak egy zöld folyosóban. Ellenkező esetben a vér a kezükre kerül.” Az üzem területe továbbra is Mariupol utolsó kerülete, amely nem adja meg magát az orosz megszállók támadásainak. Ivóvíz- és élelmiszerkészleteik gyakorlatilag elfogytak.
01:45 – A luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője elmondta, hogy a folyamatos ágyúzás miatt a kreminnai civilek evakuálása továbbra is lehetetlen. A luhanszki régióban még 70 ezer ember tartózkodik.
00:50 – Az orosz lövöldözések és a Donbász irányítási vonalát ért csapások folyamatosan növekszenek, de az ukránok eddig visszaverték az orosz csapatok számos próbálkozását.
00:05 – Az Egyesült Államok több tüzérséget küld Ukrajnába – mondta Joe Biden amerikai elnök kedden újságíróknak, miután megbeszélést folytatott a szövetséges vezetőkkel -közölte a CNN.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
