Amikor vasárnap három izraeli túszt kiengedtek Gázából, Meytal Ofer izraeli óvónőben két egymással versengő érzelem kavargott.
Mindenekelőtt Ms. Ofer érzett örömet – három honfitársát, valamennyien nőt, szabadon engedték több mint 470 napos fogság után.
Ugyanakkor az agya mélyén a bántás érzése is ott volt. A nők, valamint harminc további túsz kiszabadítása érdekében, amelyeket várhatóan az elkövetkező hat hétben szabadon engednek, Izrael nagyjából 1000 palesztin fogoly szabadon bocsátását ígérte, akik közül néhányan hosszú börtönbüntetést töltenek az izraeliek meggyilkolása miatt.
Az egyik fogoly 11 évvel ezelőtt egy baltás támadás során meggyilkolta Ms. Ofer apját.
„Nagyon örülök, hogy visszatértek” – mondta a túszokról Ms. Ofer.
De hozzátette:
„Fájdalmas érzések töltenek el annak tudatában, hogy az a személy, aki megölte az apámat, szabad lesz.”
Mind az izraeliek, mind a palesztinok számára a tűzszünet megkötése örömet és ünneplést szült, de árat is jelent mindkét nép számára. A megállapodás értelmében Izrael kezében marad Gáza stratégiai részei, így sok palesztin nem térhet vissza gyakran romos otthonába, legalábbis egyelőre. Fájdalmas engedményeket is kikényszerített Izraelből – beleértve az elítélt terroristák szabadon bocsátását és annak lehetőségét, hogy a Hamász, a háborút kiváltó razzia felbujtója most hatalmon maradhat.
A 15 hónapos ellentámadás ellenére, amely megtizedelte Gázát és több tízezer palesztin életét vesztette, sok izraeli most attól tart, hogy az ország kudarcot vallott háborús céljainak megvalósításában.
Miután Gázát ugródeszkaként használta a zsidók elleni leghalálosabb támadás megindítására a holokauszt óta, a Hamász még mindig ellenőrzése alatt tartja a terület nagy részét, lehetővé téve a túlélő tagjainak, hogy ujjongva parádézzanak több gázai városon a fegyverszünet kezdete után.
Az izraeliek számára, akik még mindig a csoport teljes vereségére törekednek, ezek a jelenetek zsigerek voltak.
Mások is felemészthetik a Hamász túlélését, ha ez a csoport által még Gázában tartott túszok szabadon bocsátásához vezetne. De a Benjamin Netanjahu, az izraeli miniszterelnök által elért kompromisszum csak harmaduk szabadon bocsátását garantálja. Még ezeket is magas áron szabadítják fel – cserébe az izraeli történelem leghírhedtebb terrortámadásaiért elítélt foglyokért, valamint rengeteg nőt és kiskorút vádemelés nélkül fogva tartottak.
„Az ambivalenciának van egy szélsőséges változata – két ellentétes érzelmet érzünk erőteljesen és egyszerre, a rendkívüli öröm és a rendkívüli félelem kombinációját” – mondta Micah Goodman, egy izraeli filozófus.
