Kezdőlap Címkék Háború

Címke: háború

Újra heves harcok vannak több szíriai tartományban

0

Hónapok óta nem látott erővel tört ki harc Szíria nyugati részén, Hama tartományban.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet szerint a Maán település körül zajló összecsapásokat intenzív ágyúzás és rakétatűz kísérte, többen meghaltak. A szervezet szerint a harcokat az váltotta ki, hogy

az oroszok és Irán által támogatott szíriai rezsim csapatai előrenyomultak az ellenzék területeire.

A szintén a szíriai kormányt támogató Hezbollah libanoni síita terrorszervezet szerint viszont a rezsim csapatai vertek vissza egy ellenzéki támadást.

A térségben a mérsékelt lázadók mellett több iszlámista csoport is tevékenykedik.

A korábbi harcok nyomai Hama tartományban
Fotó: MTI/EPA/SANA

Az OSDH harcokról számolt be Homsztól északra is, mindössze órákkal azt követően, hogy a térségben “feszültségcsökkentési övezet” létrehozásában állapodott meg orosz közvetítéssel a szíriai mérsékelt ellenzék és Bassár el-Aszad elnök kormánya.

Értesülések szerint

a kormányerők és a felkelők egymás állásait lőtték

a kelet-gútai tűzszüneti övezetben is. Az OSDH összesítése szerint július 22-e, vagyis a fegyvernyugvás bejelentése óta legalább 25 civil halt meg itt. Kelet-Gútában korábban a szíriai rezsim szaringázt is bevetett.

MTI/FüHü

A háború ismeretlen áldozatai

0

Nagyon sok romának kellett elmenekülnie a háború sújtotta kelet-ukrajnai régiókból. Az ő helyzetük sokkal nehezebb a többi belső menekültnél, nagyon sokszor találkoznak ugyanis diszkriminációval. Munkát pedig gyakran azért nem kapnak, mert nincsenek meg a megfelelő papírjaik.

Több tízezer roma él Ukrajnában, sokan közülük azokban a keleti régiókban, ahol évek óta dúl a háború az Oroszország által támogatott szakadárok és az ukrán hadsereg között. A háború 2014 tavaszán kezdődött: miután az ukrán forradalmat követően az oroszok megszállták a Krím-félszigetet, oroszbarát kormányellenes csoportok itt is lázadást indítottak. A háború miatt innen és a Krím-félszigetről is sok romának kellett elmenekülnie.

“Katonák jöttek a falunkba, tankokkal”

– mesélte Tamara két újságírónak, Anasztaszija Kanarjovának és Bogdan Kinascsuknak (cikkük oroszul itt, angolul itt olvasható). „Összeszedtük a holminkat és eljöttünk” – mondta. Pedig Tamara korábban a piacon árult, saját standja volt, de a háborúban a piac leégett. Ekkortájt született a lánya is a donecki kórházban. Koraszülött volt, ezért inkubátorban kellett tartani, így viszont az óvóhelyre sem tudta levinni a bombázások alatt. Néhány héttel később menekültek el.

Arról szó sem lehetett, hogy Oroszországba menjenek – ezért Kijevbe mentek, de itt sem fogadták őket szívesen. Azt mondja, három éve laknak ott, de

a szomszédok még csak most kezdtek el köszönni nekik.

Fia pedig inkább azt mondja a barátainak, hogy dagesztániak, mert szerinte szóba se állnának vele, ha megmondaná az igazat. Most egy egyszobás lakásban laknak 11-en, öt felnőtt és hat gyerek.

Szintén a háborús területről menekült el Galina és családja is. Sztahanovban volt lakása, de a területet megszállták a Luhanszki Népköztársaság szakadárjai, így menekülnie kellett a négy gyerekkel. A legkisebb közülük most fejezte be az óvodát, a nagyobbak már iskolások.

Illusztráció
Forrás: Flickr / Steve Evans

Most egy háromszobás, felújításra szoruló lakást bérelnek Podvorkiban, Harkiv mellett. Azt mondja, ez volt a legolcsóbb, amit találtak. A környéken viszont gyanakodva néznek rá, a gyerekeit csúfolják az iskolában. Azt mondja:

“Idegenek vagyunk itt és azok is maradunk.”

A Minority Rights Group jogvédő szervezet beszámolója szerint gyakori a hasonló agresszió a romákkal szemben. Amellett, hogy az iskolatársaik csúfolják és zaklatják a roma gyerekeket, olyan esetről is tudnak, hogy valakit egyszerűen kidobtak egy boltból, amikor csokit akart venni, de volt, akit a piacon támadtak meg, amikor megtudták róla, hogy az ország keleti részéből érkezett és roma.

Galina azt mondja, munkát ugyan találhatna Harkivban, de ahhoz

munkakönyvre lenne szükség, neki pedig, ahogy sok más roma menekültnek, nincs ilyen.

Így csak mosogatónak alkalmazzák, reggel 7-től 3-ig dolgozik, napi 70 hrivnyáért.

Így csak azért tud lakást bérelni, mert kap némi pénzt az államtól: havi 2500 hrivnyát nyáron (átszámítva ez valamivel több mint 25 ezer forint), télen pedig kétszer ennyit – de ez nem elég a bérleti díjra és a fűtésre, így télen alig volt mit enniük.

Olga Rudenko jogvédő szerint ez nem egyedi eset. Azt mondja, nem nagyon látott még olyan romát, aki megérte a 70 éves kort.

A nők különösen alultápláltak, mert ami kevés ennivaló van, azt elsősorban a gyerekek kapják.

Egy emberi jogi alapítvány jogásza szerint a romáknak sokkal nehezebb dolguk van, mint más belső menekülteknek Ukrajnában. Általános a diszkrimináció, az Ukrán Nemzeti Szociológiai Intézet felmérése szerint a romák a leginkább elutasított kisebbség az országban, még a csecseneket is jobban elfogadják. Nehezen adnak ki nekik albérletet, és az említett segélyt sem mindegyikük kapja meg. 20-30 százalékuknak ugyanis nincsenek hivatalos papírjai (vagy azért, mert hirtelen kellett menekülniük és nem tudták magukkal vinni őket, vagy mert nem is voltak nekik), így azt sem tudják bizonyítani, hogy honnan menekültek. Vagyis,

a háború elől menekülők közül ők vannak a legrosszabb helyzetben.

A probléma nem új, már 2016 januárjában foglalkozott vele az UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Már akkor kimondták, hogy a megfelelő dokumentumok hiánya sok romát azzal a veszéllyel fenyeget, hogy hontalan lesz, ráadásul papírok nélkül nem kapnak munkát, nem tudnak részt venni az oktatásban, és lakáshoz sem juthatnak. Az akkori jelentés szerint azok a romák, akiknek el kellett menekülni otthonukból, hatalmas veszélyben vannak. Megoldást azonban azóta sem sikerült találni.

Feltámad-e Líbia Kadhafi halála után?

0

Idén eddig legalább 93 ezer migráns érkezett Líbiáról Itáliába, ahol egyre nagyobb problémát okoznak a bevándorlók. Macron francia elnök líbiai csúcskonferenciát szervezett Párizs mellett annak érdekében, hogy létrejöjjön egy péyan egységes líbiai állam, mely képes kezelni a migráns válságot.

Kadhafi meggyilkolása óta teljes a káosz Líbiában, mely korábban brutális eszközökkel megfékezte a nincstelen afrikaiak ezreinek bevándorlását Európába. Líbia két erős embere most Saint Cloud-ban találkozik Párizs mellett. Fajez Szarrazs miniszterelnök Tripoli ura és a külföld is őt ismeri el. Kalifa Haftar tábornok Bengázi ura és számíthat Szaúd Arábia és az oroszok támogatására. Nem most találkoznak először: Abu Dhabiban már tárgyalóasztalhoz ültek májusban, de nem értek el eredményt.

Nemcsak arról van szó, hogy két dudás van egy csárdában hanem arról is, hogy milyen legyen az egységes Líbia. A miniszterelnök azért élvezi az USA és az EU támogatását, mert világi rendszert akar választásokkal. Haftar tábornok viszont megállapodott egy szalafista szektával. Ennek következtében az általa elfoglalt területeken igyekeznek bevezetni a sariat.

Az önkormányzatok választott vezetőit kirúgják és helyükre vallási elöljárók lépnek.

Ráadásul Haftar tábornok valamiféle katonai diktatúrát akar bevezetni, miközben a miniszterelnök ragaszkodik a választott polgári vezetéshez. Ugyanakkor Haftar tábornok abban bízik, hogy Líbia többsége valamiféle erős iszlám államot akar, ezért népszavazást szeretne jövőre. Most a miniszterelnök is elfogadta ezt az elképzelést annak ellenére, hogy erős a gyanú: a káoszban süllyed országban aligha lehet jövőre tisztességes választásokat tartani.

Ilyen körülmények között tárgyal egymással Líbia két erős embere Párizs mellett Macron francia elnök atyai felügyelete mellett. Az EU olyan Líbiát akar, mely világi elvek szerint működik és amely képes megakadályozni a nincstelen afrikai milliók bevándorlását. Ez a tétje a Párizs melletti tanácskozásnak, melynek a sikere korántsem vehető bizonyosra, de lépést jelenthet a migránsválság megoldásának irányában.

Végtelen vallásháború Afganisztánban

0

Afganisztán fővárosában a tálibok rendszeresen hajtanak végre merényleteket, hogy meggyengítsék a demokratikus rendszert és átvegyék a hatalmat. Ezúttal egy nemzeti és vallási kisebbség volt a célpont: a síita hazara nemzetiséget érte támadás.

A tálibok szunniták és csakis ezt az irányzatot ismerik el az igazhitnek. Mindenki más eretnek vagy hitetlen az ő szemükben. A síiták kisebbséget alkotnak Afganisztánban, de viszonylag sokan vannak. A szomszédos Iránban ők alkotják a többséget. A hazara kisebbség kétszeresen is hátrányos helyzetű, mert ősei Mongóliából jöttek Afganisztánba.

Egykor hódítók voltak, ma viszont a társadalmi ranglétra legalján állnak.

A tálibok büszkén vállalták az ellenük irányuló gyilkos merényletet. Ezzel újra bizonyították: a demokratikus kormányzat még Kabult sem tudja megvédeni. Amióta az amerikaiak nagy része kivonult a demokratikus rendszer egy hajszálon függ Afganisztánban, ahol most a fővárosban hajtottak végre újabb öngyilkos bombamerényletet.

Macron elismerte a franciák bűnösségét

0

Jacques Chirac akkori köztársasági elnök 1995-ben kipával a fején kért bocsánatot azoktól a zsidó polgártársaktól, akiket a francia rendőrök és csendőrök begyűjtöttek és átadtak a németeknek.

A zsidók többsége sohasem jött vissza a lágerekből. Franciaországban el kellett telnie ötven évnek ahhoz, hogy a köztársasági elnök kimondja: igen, mi franciák is bűnösek vagyunk a zsidó üldözésben!

Korábban erről szemérmesen vagy hallgattak vagy kizárólag a megszálló németeket hibáztatták.

Emmanuel Macron most megismételte Jacques Chirac bocsánatkérését a zsidó mártírok terén Párizsban. Külön bocsánatot kért az elhurcolt és elpusztított zsidó gyerekektől. Az új köztársasági elnök azzal is ünnepélyesebbé tette a megemlékezést, hogy meghívta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is.

Ilyen még nem volt Franciaország háború utáni történetében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK