Kezdőlap Címkék Háború

Címke: háború

Kim Dzsong Un négyszemközt tárgyalna az amerikai elnökkel

0

„Az USA közvetlenül tárgyalhat Észak Koreával”. Erről beszélt Tokióban John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes miután találkozott a japán diplomácia vezetőivel.

Ezt megelőzően Észak-Korea ENSZ képviselőjének a helyettese bejelentette: a koreai félszigeten

olyan feszült a helyzet, hogy bármelyik pillanatban kitörhet egy atomháború.

Dél Koreában már megkezdték a lakosság felkészítését egy nukleáris háború túlélésére. Szöul mindössze negyven kilométerre van a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonaltól.

Észak-Korea diktátora állítólag azt szeretné elérni a nukleáris fegyverkezéssel, hogy Washingtonban komolyan vegyék és Donald Trump tárgyaljon vele a Fehér Házban. A washingtoni hivatalos álláspont az, hogy a tárgyalások addig nem lehetségesek amíg Észak-Korea le nem állítja nukleáris és rakéta kísérleteit. Donald Trump már többször katonai megelőző csapással fenyegette meg Észak-Koreát. Az amerikai külügyminiszter, Rex Tillerson ugyanakkor azt hangsúlyozza: az USA továbbra is diplomáciai megoldást keres. Ezt tanácsolja Amerikának Oroszország és Kína is. Ha Amerika valóban kész a közvetlen tárgyalásokra, akkor az változtathat a válság kezelésén.

Washingtonban viszont el kellene dönteni: milyen javaslatokkal üljenek a tárgyalóasztalhoz Észak-Koreával, melynek ambíciózus ifjú diktátora,

Kim Dzsongun négyszemközt szeretne tárgyalni az amerikai elnökkel a Fehér Házban.

Donald Trumpnak egyelőre esze ágában sincs az ifjú diktátor fogadása, de az amerikai külügyminiszter-helyettes tokiói bejelentése azt mutatja: az Egyesült Államok minden megoldást figyelembe vesz, mert mindenképp szeretne elkerülni egy nukleáris konfliktust, melynek következményei beláthatatlanok lennének az egész világra nézve …

Közel az újabb háború a Közel-Keleten

0

Iraki csapatok hatoltak be hétfőn a kurdok uralta Kirkuk városának központjába, a biztonsági szolgálatok szerint elfoglalták a tartományi székhely kormányzósági épületét.

Kurdok elleni harcra készülő iraki katonák
Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Ahogy korábban írtuk, tüzérséggel lőtték egymást a kurd és iraki erők a kurdisztáni ellenőrzés alatt álló Kirkuk városánál. Az iraki csapatok később elfoglalták a repülőteret is – saját állításuk szerint egyetlen puskalövés nélkül.

Az iraki katonák és az őket támogató síita milíciák

a Kirkukhoz közeli olajmezőket akarják elfoglalni,

ezzel reagálva a kurdisztáni függetlenségi népszavazásra. A síita milíciák hírhedtnek számítanak, kegyetlenségük az Iszlám Államéval vetekszik – a kurdok pedig többségében szunniták.

A városban aztán levonták az iraki mellé áprilisban kifüggesztett kurd lobogót, így csak az iraki zászlót lehetett látni. Úgy tudni, hogy más, kurdok által uralt területeken is kitűzték az iraki zászlót.

Az iraki különleges erők katonái katonai járművekkel és rendőrökkel hadállást vettek fel a belvárosban.

Az iraki kormány szerint a csapatok előrenyomulása lényegében nem ütközött ellenállásba, és sürgette a kurd pesmerga harcosokat, hogy működjenek együtt a rend fenntartásának érdekében.

Az iraki biztonsági erõk tagjai Kirkuk közelében
Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Az autonóm Iraki Kurdisztán természeti kincsekért felelős minisztere, Asti Havrámi elrendelte az olajkitermelés folytatását, miután az rövid időre megszakadt.

Az olaj világpiaci ára a hadműveletek hírére megugrott.

Bár az olajban gazdag Kirkuk tartomány hivatalosan nem része az iraki kurd autonóm területnek, ott is megtartották a szeptember 25-i függetlenségi népszavazást. Az iraki kormány válaszul gazdasági és jogi szankciókat hozott, hogy elszigetelje a kurd területeket.

Kirkukot egyébként korábban az Iszlám Állam szállta meg, és a kurd harcosok foglalták vissza.

Irakban sokáig csak a pesmergák tudtak ellenállást kifejteni a dzsihádistákkal szemben, ők állították meg előrenyomulásukat.

Törökország, ahol (Szíriához és Iránhoz hasonlóan) jelentős kurd kisebbség él, bejelentette, hogy mindenfajta együttműködésre kész a bagdadi központi kormánnyal annak érdekében, hogy felszámolja a kurd függetlenségi mozgalmat.

Egykori barátja kiosztotta Trumpot

0

“Trump úgy kezeli a politikát mint egy valóság show-t, elvezethet így a harmadik világháborúhoz!”

Így foglalta össze véleményét az Egyesült Államok elnökéről az egyik legbefolyásosabb republikánus szenátor, aki korábban elszántan támogatta Donald Trumpot. Most viszont a szenátus külügyi bizottságának elnökeként kiosztotta egykori barátját, akinek hamarosan nyilatkoznia kell az iráni nukleáris egyezményről. Október 15 a határidő, ameddig Donald Trump eldöntheti, hogy szerinte az Iránnal megkötött egyezmény megfelel-e az USA nemzeti érdekeinek.

Twitteren most gúnyosan ezt üzente az őt bíráló szenátornak:

de hisz te hoztad nekünk az iráni egyezményt!

Ez nem igaz, miért állít hazugságokat az elnök?! Mindenki tudja, hogy valótlanságot ír Twitteren mégis hagyják!- válaszolt a szenátor. Bob Corker ugyanis nem támogatta az Iránnal megkötött nagyhatalmi egyezményt, de amikor már megszületett, akkor nem is ellenezte. Ezért lehetett belőle törvény, mert hozzá hasonlóan néhány mérsékelt republikánus támogatta ebben az Obama kormányzatot.

Washingtonban biztosra veszik, hogy Donald Trump kijelenti majd: szerinte az USA-nak ki kell lépnie az iráni egyezményből! Pedig az amerikai hadsereg vezérkari főnöke figyelmeztetett rá, hogyha az USA ezt megteszi, akkor olyan presztízs veszteség éri, ami felbecsülhetetlen. Ki fog ezek után szerződést kötni velünk?- tette fel a kérdést az amerikai vezérkari főnök. Azzal, hogy Trump az egyezmény ellen dönt, még nem történik semmi. A döntést a washingtoni kongresszusnak kell meghoznia. Minthogy a szenátus külügyi bizottságának elnöke Corker szenátor, akivel Trump most összecsapott, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a saját pártja támogatja majd az elnököt a döntésében.

Az is lehet persze, hogy Trump eleve ezzel számolt: így ő megőrizheti az arcát hiszen gyakran nyilatkozott az iráni egyezmény ellen, a szenátorok és képviselők pedig- az amerikai érdekek valóságos figyelembevételével- szépen megerősítik a nukleáris egyezményt, mely megakadályozta azt, hogy Irán nukleáris hatalommá váljon és így felboruljon az amúgy is kényes egyensúly a Közel Keleten.

Együtt: Orbán tovább harcol a CEU ellen

0

Az Együtt idézi a Közép-európai Egyetem közleményét, melyben azt írják, hogy a kormány és New York közötti tárgyalások sikere után megállapodtak a New York-i Bard College-dzsal, így a CEU oktatási tevékenységet végezhet a társult intézmény kampuszán az USA-ban. 

Ezzel megfelelnek az oktatási törvény márciusi módosításának, azaz a lex CEU-nak.

Az Együtt felfoghatatlannak tartja azt az ostoba háborút, amit Orbán Viktor művel még mindig a CEU ellen. Egy megbélyegző, kirekesztő, törvény helyett olyan megoldásra lenne szükség, amely az egyetem létét és szabadságát nem veszélyezteti.

Az oktatási törvény módosításával előírt feltételeknek már megfelel az egyetem, ezért éppen ideje, hogy kapituláljon a Fidesz-kormány, befejezze az alapvető európai értékeket szembeköpő háborúskodását, levegye a kezét a magyar felsőoktatásról, és tiszteletben tartsa annak autonómiáját.

Phenjan le fogja lőni az amerikai nehézbombázókat, ha megközelítik az ország légterét

0

Az észak-koreai külügyminiszter azzal vádolja Washingtont, hogy Donald Trump amerikai elnök háborút hirdetett Észak-Korea ellen.

Az ENSZ tagállamainak és az egész világnak is pontosan emlékeznie kell arra, hogy „az Egyesült Államok hirdetett először háborút Észak-Korea ellen” – fogalmazott újságíróknak a világszervezet New York-i központjában az észak-koreai külügyminiszter. Ri Jong Ho hozzátette, hogy Phenjan fenntartja magának a jogot az ellenlépésekre, köztük amerikai stratégiai nehézbombázók lelövésére, még akkor is, ha azok nem Észak-Korea légterében repülnek.

„Mivel az Egyesült Államok háborút hirdetett, minden jogunk megvan az ellenlépésekre” –

hangsúlyozta.

Ri Jong Ho emlékeztetett arra, hogy „Trump azt állította, hogy vezetőink már nem sokáig lesznek hatalmon. Ezzel kapcsolatban a lehetséges ellenlépésekre utalva megjegyezte,

„majd elválik, ki lesz itt tovább”.

A külügyminiszter nem fejtette ki pontosan, hogy mire gondol.

Az észak-koreai politikus szombaton, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elmondott beszédében már utalt az amerikai elnök – szintén az ENSZ-ben elhangzott – keddi megjegyzéseire, és „zavart embernek”, valamint „megalománnak” nevezte Donald Trumpot. Az amerikai elnök ugyanis beszédében azzal fenyegette meg Phenjant: amennyiben az Egyesült Államok arra kényszerülne, hogy megvédje önmagát vagy szövetségeseit, akkor „megsemmisíti” Észak-Koreát.

Washington szombaton B-1B típusú hadászati nehézbombázókat küldött az Észak-Koreától keletre fekvő vizek fölötti nemzetközi légtérbe. A Pentagon akkor bejelentette: ezzel az Egyesült Államok elszántságát akarták megmutatni, valamint egyértelmű üzenetet küldtek Phenjannak arról, hogy az amerikai elnöknek számos katonai lehetősége van a fenyegetés legyőzésére.

815 millióan éheznek a világban

0

Főleg a fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás miatt terjed az éhezés a világban. Már 815 millió embert érint, köztük sok gyereket. Vagyis minden 9. ember éhezik.

Mintegy 155 millió öt év alatti gyerek alacsony növésű, 52 milliónak a testsúlya nem éri el a korosztályának megfelelő szintet, olvasható Az élelmezésbiztonság és táplálkozás helyzete a világon 2017 kiadványban. Mindeközben 41 millió gyerek túlsúlyos, ahogy sok felnőtt is. A vérszegénység leginkább nőknél gyakori probléma. A már említett okok mellett mindezekben az életmódbeli változások is közrejátszanak.

A jelentést közösen készítette a UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja), a WHO (Egészségügyi Világszervezet), a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete), az IFAD (Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap) és a WFP (Világélelmezési Program).

„Az elmúlt évtizedben a fegyveres összetűzések száma drámaian megemelkedett, ezek egyúttal sokkal komplexebbek is lettek”,

olvasható a közös előszóban, amelyben azt is írják, hogy az éhező és alultáplált gyerekek aránya a konfliktuszónákban a legmagasabb.

Éhínség tört ki Dél-Szudánban 2017 év elején és magas a valószínűsége, hogy újra megjelenik ott vagy máshol Afrikában,

például Nigériában, Szomáliában vagy Jemenben.

De sok más helyen, ahol egyébként béke van, a klímaváltozás és a gazdasági növekedés megtorpanása járult hozzá az élelmezési és táplálkozási helyzet romlásához.

Néhány éve Kenya Turkana régióját szárazság miatt sújtotta éhínség
Fotó: MTI/EPA/Kurokava Daj

A 815 millió éhező közül

  • 520 millió Ázsiában (a lakosság 11,7 %-a)
  • 243 millió Afrikában (a lakosság 20 %-a)
  • 42 millió Latin-Amerikában és a Karibi-térségben (a lakosság 6,6 %-a) van.

Vagyis

Afrikában minden ötödik ember éhezik.

155 millió öt év alatti gyerek magasságát tekintve elmaradt a fejlődésben, közülük 122 millióan háborús területeken élnek. 52 millió gyerek testsúlyát tekintve maradt el a fejlődésben.

Ezzel szemben a világon a felnőtt lakosság 13%-a, vagyis

641 millió ember túlsúlyos.

Mellettük 41 millió gyerek is túlsúlyos.

Komoly probléma a vérszegénység a szülőképes korú nők körében: ez 613 millió nőt érint, ami a teljes csoport 33 %-a.

A jelentés szerint

a 815 millió éhező emberből 489 millióan élnek konfliktuszónákban.

Az éhezés előfordulása a háború sújtotta országokban 1,4-4,4 %-kal magasabb, mint máshol. Ha emellett intézményi és időjárási instabilitás is jelentkezik, ez a szám 11-18 %-ra is nőhet.

 

Putyin: nem akar nukleáris konfliktust a koreai félszigeten

0

Csakis diplomáciai megoldás lehetséges a koreai válság ügyében- hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Vlagyivosztokban, ahol részt vett egy nemzetközi gazdasági fórumon.

Az orosz államfő szerint 2005-ben már nagyon közel álltak a megoldáshoz a koreai válság ügyében, de végülis nem sikerült a hat résztvevőnek egyetértésre jutnia / a két Korea, Kína, Oroszország, az USA és Japán vett részt a tárgyalásokon Pekingben/. Jelenleg

Észak Korea az atombombát nemzetbiztonsági stratégiája kulcs elemének tartja,

ezért hiába fenyegetik újabb szankciókkal, akkor sem fog lemondani róla- hangsúlyozta Vlagyimir Putyin.

A Vlagyivosztoki tanácskozáson a két Korea diplomatái is részt vesznek. Ezért korábban Lavrov külügyminiszter utalt rá, hogy sor kerülhet valamiféle egyeztetésre is a válság ügyében. Vasárnap Észak Korea hidrogénbombát robbantott, és ez minden korábbinál hevesebb reakciókat váltott ki hiszen így egy nukleáris konfliktus valós veszéllyé vált a koreai félszigeten.

Tovább tart a háború Kelet-Ukrajnában

0

A tűzszünet ellenére a hétvégén két katona meghalt, 14 megsebesült.

A kijevi hadműveleti parancsnokság jelentése szerint az oroszok által támogatott lázadók vasárnap 17-szer, szombaton 20-szor sértették meg a tűzszünetet.

A legsúlyosabb helyzet a frontvonal északi részén, Luhanszk megyében alakult ki. A front déli szakaszán, az Azovi-tenger partjánál a szakadárok a minszki egyezmények által tiltott 120 milliméter kaliberű tüzérségi fegyvereket is bevetettek az ukrán katonák állásai ellen.

Jelentések szerint a lázadók lakott településekre is lőttek.

A Luhanszk térségében fekvő Krimszke faluban nagy kaliberű páncéltörő gránátok csapódtak be. Ezeket az ukrán hadsereg tévéje szerint olyan RPG-27 (Gyöngyvessző) típusú fegyverekből lőtték ki lőtték, amelyeket csak az orosz és a jordániai hadseregnél rendszeresítettek.

A lázadók szerint az ukrán katonák 23-szor lőttek rájuk, egy sérültről számoltak be.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői küldöttsége közben legfrissebb jelentésében arról számolt be, hogy

ismét észlelték tiltott fegyvereket jelenlétét a szakadároknál.

Egyebek mellett hat darab 120 milliméter kaliberű Sztrela-10 (Nyíl) típusú rakétarendszert fedeztek fel nem messze Luhanszk városától.

Alexander Hug, az EBESZ-misszió helyettes vezetője szerint egy hét alatt 55 százalékkal nőtt a tűzszünetsértések száma a Donyec-medencében. Jelentősen növekedett a minszki egyezmény által tiltott, 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverek bevetéseinek száma. Egy hét alatt legalább 547-szer vetettek be a harcokban rakéta-sorozatvetőket, aknavetőket és egyéb tüzérségi fegyvereket.

MTI/FüHü

A nagyhatalmak vezetőit nyugtalanítja Trump háborús retorikája

0

Szombaton féltucatnyi vezető hívta fel Donald Trumpot, hogy lebeszélje őt egy katonai akcióról Észak Korea ellen.

Elsőként Hszi Csinping elnök próbálta megnyugtatni a Fehér Ház urát, hogy ne kezdjen háborút Észak-Korea ellen, mert annak

a következményei kiszámíthatatlanná tennék a helyzetet egész Kelet-Ázsiában.

Mind Kínának mind az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy a béke fennmaradjon a koreai félszigeten – mondta Hszi Csinping elnök Donald Trumpnak. A kínai állami televízió számolt be a két elnök telefonbeszélgetéséről, amely kizárólag Észak Korea körül forgott.

Korábban a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű hetilap, mely általában a kínai vezetés véleményét tükrözi, azt írta a koreai válságról, hogy

Kína csak akkor védi meg szövetségesét, Észak Koreát, ha őt éri támadás.

Ha ő hajt végre először rakétacsapást Amerika vagy Dél-Korea ellen, akkor Peking semleges marad – hangsúlyozta a Global Times.

Kim Dzsongun emberei az utóbbi napokban Guam megtámadásával  fenyegetőztek. Guam az USA Észak Koreához legközelebb eső része. Korábban Trump elnök fenyegette meg Észak-Koreát megelőző csapással rakéta- és nukleáris fejlesztési programjai miatt.

Kína szerint csakis a tárgyalások jelenthetik a megoldást a koreai kérdésben.

Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Boris Johnson brit külügyminiszter Európa nevében érdeklődött arról, hogy Trump miképp szeretné megoldani a koreai válságot. A katonai megoldásról mindenki igyekezett lebeszélni az Egyesült Államok elnökét.

Az amerikai elnök a választási kampány során még azt ígérte, hogyha ő jut be a Fehér Házba, akkor

felhagy azzal, hogy az USA a világ csendőrének szerepét játssza.

Ehhez képest az elmúlt napokban katonai akcióval fenyegette meg Észak Koreát és Venezuelát. Trump ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: nincs háborús veszély.

„Nincs nálam békeszeretőbb ember a Földön”

– mondta az újságíróknak, akik a golfpályán kérdezték New Jerseyben, ahol Donald Trump a szabadságát tölti.

Újra heves harcok vannak több szíriai tartományban

0

Hónapok óta nem látott erővel tört ki harc Szíria nyugati részén, Hama tartományban.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet szerint a Maán település körül zajló összecsapásokat intenzív ágyúzás és rakétatűz kísérte, többen meghaltak. A szervezet szerint a harcokat az váltotta ki, hogy

az oroszok és Irán által támogatott szíriai rezsim csapatai előrenyomultak az ellenzék területeire.

A szintén a szíriai kormányt támogató Hezbollah libanoni síita terrorszervezet szerint viszont a rezsim csapatai vertek vissza egy ellenzéki támadást.

A térségben a mérsékelt lázadók mellett több iszlámista csoport is tevékenykedik.

A korábbi harcok nyomai Hama tartományban
Fotó: MTI/EPA/SANA

Az OSDH harcokról számolt be Homsztól északra is, mindössze órákkal azt követően, hogy a térségben „feszültségcsökkentési övezet” létrehozásában állapodott meg orosz közvetítéssel a szíriai mérsékelt ellenzék és Bassár el-Aszad elnök kormánya.

Értesülések szerint

a kormányerők és a felkelők egymás állásait lőtték

a kelet-gútai tűzszüneti övezetben is. Az OSDH összesítése szerint július 22-e, vagyis a fegyvernyugvás bejelentése óta legalább 25 civil halt meg itt. Kelet-Gútában korábban a szíriai rezsim szaringázt is bevetett.

MTI/FüHü

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!