Kezdőlap Címkék Gyurcsány Ferenc

Címke: Gyurcsány Ferenc

Csatatér, baloldal módra

Érdekes helyzetet teremtett Karácsony Gergely megjelenése szombaton a Botka-féle fórumon. Már önmagában a tény, hogy ott volt, alkalmasnak tűnt politikai találgatásokra, az pedig, hogy fel is szólalt további kérdéseket vetett fel. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje és a jelenlévők többsége is úgy értékelte a Párbeszéd társelnökének szavait, miszerint föladta saját miniszterelnök-jelölti ambícióit, ráadásul úgy, hogy mindezt Botka javára tette.

 

Maga a zuglói polgármester a Független Hírügynökség érdeklődését egyelőre udvariasan elhárította, azzal, hogy hamarosan áll rendelkezésünkre. Karácsonyt azért kerestük, hogy ő maga tegye egyértelművé a helyzetet, mivel azok, akik csak másodkézből informálódtak a Szegeden történtekről, kicsit másként értelmezték az elhangzottakat. Szerintük ugyanis Karácsony nem állt be még a szocialisták kiválasztottja mögé, pusztán azt erősítette meg, hogy nem akar szembeszállni vele, illetve azt, hogy a Botka által felvázolt program egyáltalán nincs ellenére. Abból, hogy maga a főszereplő egyelőre nem kívánt belemenni szavai elemzésébe, arra is lehet következtetni, hogy saját pártjában is egyelőre bizonytalan a helyzet. Már legalább is annak megítélése, hogy mi legyen, mi lehet a követendő taktika. Az nyilvánvaló, hogy a Párbeszédnek önmagában semmi esélye, talán még a parlamentbe jutáshoz sem, azaz nagyon távolinak látszik az ehhez megszerzendő öt százalék, abban azonban eléggé eltérnek a vélemények, hogy szabad-e az MSZP-hez kötni a szekerük rúdját.

Ma az ellenzéki oldalon általában is az a helyzet, hogy mindenki tudja: szükség van a Botka által, az összefogást helyettesítő szövetségre, de a megállapodások esélye most távolabb van, mint valaha. (Az összefogás szót, mint vesztes kifejezést hagyták el, 2014 után ugyanis negatív hívó kifejezéssé vált, ezért lépett a helyére a szövetség; ha így mennek a dolgok, 2022-re már szinonimat sem kell keresni…) Az Együtt, a Momentum, az LMP, az Új Kezdet, a Kétfarkú Kutyapárt mind megfogalmazták, hogy nem kívánnak részesei válni egy ilyen frigynek, de az egyetértésük csak eddig terjed; nagyjából azt tudják, kikkel nem akarnak közös porondra lépni. A Demokratikus Koalíció az egyetlen, amely állandóan szabad vegyértékeket mutat fel a többi párt irányában, őt viszont Gyurcsány miatt nem akarják vállalni. A felsorolt formációk közül e pillanatban a közvélemény kutatások egyedül a DK-t juttatnák be az országgyűlésbe, de ők is, az LMP-vel együtt, a parlamenti küszöb környékén billegnek.

Visszatérve Karácsonyra: a PM társulása az MSZP-hez, a lépésnek nyilván kevés a hozadéka, ha a lehetséges választók számát nézzük, viszont jelképes értelemben jelentős lehet. Vagyis akár hozhat, vagy hozhatott volna áttörést is. A befejezett múlt azért látszik indokoltnak, mert a szombati fórum után megjelent, elhangzott megnyilatkozások inkább az elutasítást hozták, mint az esetleges csatlakokozási szándékot. A rivális pártok a baloldalon azt hangsúlyozzák: arra mindenképpen szükség van, hogy a százhat egyéni körzet mindegyikében egyetlen jelöltjük szálljon ringbe, viszont közös listáról hallani sem akarnak. Ezt nevezik ugye a koordinált listaállításnak, amelyről egyesek úgy beszélnek, mint a biztos bukás előidézőjéről, mások meg azt állítják, ezt a szándékot már meghaladta az idő.

Akárhonnan is közelítünk az ellenzék helyzetéhez: meg kell állapítanunk, hogy rosszabb állapotban van, mint négy évvel ezelőtt. Akkor, 2013 végén, Bajnai Gordon felbukkanása hozott esélyt és reményt, hogy aztán ezt a reményt is maga a baloldal verje szét. A szétzilálódott ellenzék valamennyi szereplője akkor arra tett ígértet: még egyszer nem követik azokat a hibákat, amelyek a választási fiaskóhoz vezettek. Akkoriban a végeláthatatlan és reménytelen Mesterházy-Bajnai tárgyalási sorozat okozott pusztítást, most viszont a tárgyalási pozíciók is hiányoznak az előrelépéshez. Igaz, hogy – egyes információk szerint – Botka szerint elég, ha januárra kialakul a kívánt szövetség, ám ez a kijelentés is inkább arra utal, hogy időt akar nyerni, mintsem körvonalazódna bármiféle előrehaladás. Karácsony lehetett volna katalizátor, de úgy tűnik még a saját pártjában is meg kell vívnia a harcát.

Vagyis: 2017 nyarának végén, a nagy politikai ősz kezdetén azt tapasztaljuk, hogy a baloldal totális csatatérré változott, miközben a választók már szeretnének találni olyan formációt, amelyre szavazhatnának, hogy végre ne a Fidesz jöjjön vissza. Így biztos, hogy nem jön vissza; el se megy.

Tíz éve történt: Gyurcsány Ferenc levélben fordult a legfőbb ügyészhez

0

2007. augusztus 22-én a Független Hírügynökség arról írt, hogy Gyurcsány Ferenc levélben fordult a legfőbb ügyészhez a Jobbik Magyar Gárda megalapítása kapcsán. A miniszterelnököt a hazai és nemzetközi zsidó szervezetek levélben keresték meg, amelyben aggodalmukat fejezték ki a Magyar Gárda megalapítása miatt.

A kormányfő Kovács Tamásnak címzett levelében arra kéri a legfőbb ügyészt és személyén keresztül a köztársaság ügyészségét, hogy a Magyar Gárda nevű szerveződés működését a részletekre is kiterjedő különös figyelemmel kövesse, és a hatályos jogszabályokkal, illetve a magyar alkotmánnyal ellentétes cselekmény esetén haladéktalanul lépjen fel.

A szélsőjobboldali Jobbik Magyarország Mozgalom által életre hívott, a bíróság által már bejegyzett

Magyar Gárda nevű szerveződés itthon, de Európában és a szabad világban is tiltakozások sorát váltotta ki

– áll a miniszterelnök levelében. Gyurcsány Ferenc osztja azok véleményét, akik szerint a Magyar Gárda életrehívása – az eddig megismert tények és nyilatkozatok alapján – magában hordozza annak közvetlen veszélyét, hogy sérülhetnek legfontosabb közös értékeink: az emberi méltóság tisztelete, a félelem nélküli hétköznapokhoz való jog, egymás kultúrájának, származásának és világlátásának tisztelete.

A heves reakciókat érthetőnek ítéli, mert mint levelében írja:

az antiszemitizmus és a kirekesztő gyűlölet évek óta itt kopogtatnak az ajtónkon.

“Nem engedhetjük, hogy átlépjék a küszöböt” – szögezi le.

Egy köztársaságnak joga az önvédelem, az alkotmányos intézmények vezetőinek pedig kötelessége e jogi-politikai oltalom biztosítása a polgárok felé bármilyen félelemkeltő, ordas eszmével szemben – véli a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc szerint közös a felelősség abban, hogy a szólás és gyülekezés szabadságának alkotmányos alapjogával senki ne élhessen vissza. “Az én felelősségem politikai, a legfőbb ügyészé – többek között az egyesülési jogról szóló, 1989. évi II. törvény értelmében – jogi” – teszi hozzá.

Tíz éve történt: Merkel először járt kancellárként Budapesten

0

Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 21-én Angela Merkel első budapesti látogatásáról írt a Független Hírügynökség. Merkel Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Orbán Viktorral is találkozott.

Gyurcsány Ferenc a tárgyalás után bejelentette: a Frauhofer társaság Magyarországon hoz létre kutatóintézetet a közeljövőben. Beszélt arról is, hogy a két ország reformjai mellett

szóba került a Magyarországra illegálisan behozott német szemét ügye,

a német-magyar munkaerőpiac kérdései és Schengen-t is megemlítették tárgyalásuk során. Külpolitikai témák közül röviden beszéltek Koszovóról és Afganisztánról is.

Angela Merkel arról beszélt, hogy Németország mennyit köszönhet Magyarországnak az 1989-es határnyitás miatt. A nyugat-balkáni rendezésről a német kancellár elmondta: Magyarországtól sokat lehet tanulni, de nem kell kijelölni közvetítő országként.

Merkel még intenzívebb együttműködést ígért uniós kérdésekben is. 

Tárgyalásuk után Orbán Viktor azt mondta:Magyarország és egész Európa jövője a német mintára kidolgozott szociális piacgazdaság megújítása és ezen keresztül Európa egyesítése, nem pedig a neoliberális gazdaságpolitika. Kiemelte, hogy  a Fidesz a szociális piacgazdaságban látja Európa jövőjét.

Angela Merkel arról is beszélt: Németország azt szeretné, ha Magyarország erős, megbízható és fejlődő partner lenne az Unión belül, éppen ezért a jövőben szeretnék még szorosabbra szőni a két ország kapcsolatát.

Szeptember másodikán kezdi kampányát a DK

Fővárosi nagygyűléssel indítanak, ahol Gyurcsány Ferenc is beszédet tart. Molnár Csaba ügyvezető alelnök a kampányfőnök.

Gréczy Zsolt, a párt szóvivője azt mondta, a rendezvény helyszínéül a Nyugati teret választották, amit szimbolikusnak szánnak, mert véleményük szerint a 2018-as választás tétje az, hogy

“Orbán vagy Európa”.

Arról is beszélt, hogy a DK erősebb uniós tagságot, tartós gazdasági növekedést, stabil, kiszámítható béremelést, nemzeti és közös európai értékrendet, katonai és menekültügyi biztonságot kínál. A kampány fókuszában az egészségügy, az oktatás, a kivándorlás, a szegénység elleni harc, egy új családpolitika, az “Orbán-kormány bűnöseinek” számonkérése és a jogállam helyreállítása szerepel majd.

A párt internetes kampányt is indít és aláírásgyűjtésbe kezd,

amellyel az uniós tagság híveit akarják megszólítani. A gyűlés után a párt vezetői országjárásra indulnak.

Gréczy Zsolt azt is elmondta, hogy a nyáron megkezdték a 106 egyéni képviselőjelöltjük felkészítését. Emellett viszont továbbra is készen állnak az ellenzéki együttműködésre, mert úgy gondolják, hogy ha az egyéni körzetekben egy demokratikus ellenzéki jelölt áll szemben a kormánypártival, akkor reális esély van a kormányváltásra.

Azt is mondta:

“lesz és kell is lennie” együttműködésnek az MSZP-vel.

Jelenleg viszont még nincs, szerintük ennek megkötéséhez nemcsak az MSZP-nek és a DK-nak, hanem az összes ellenzéki pártnak egy asztalhoz kell ülnie.

MTI/FüHü

Gyurcsány-ellenes koalíció alakult

Erősen megoszlanak a vélemények még a szocialista párton belül is arról, hogy mi motiválhatta Botka László miniszterelnök-jelöltet, amikor úgy döntött, hogy Tóth Józsefet, a főváros XIII. kerületének polgármesterét kéri fel a budapesti kampány irányítására.  Egyesek úgy vélik, hogy a Molnár Zsolttal kötött béke látszólagos voltát igazolja vissza a döntés, hiszen a nemzetbiztonsági bizottság elnökének meghatározó, irányító szerepe van az MSZP fővárosi szervezetében, még akkor is, ha elnöki tisztéről két évvel ezelőtt lemondott.

Botka László
Fotó: MTI / Mohai Balázs

A két politikus közötti ellentét, amely kedden egy négyszemközti, szegedi tárgyalással és egy külön-külön tett békenyilatkozattal ért véget, többek szerint tovább folytatódik, immár a színfalak mögött.  Hogy a keddi bejelentés, miszerint Budapesten Tóth József veszi át az irányítást, ennek a harcnak a megnyilvánulása-e azt nem lehet tudni.

Az elemzők és a szocialista politikusok egy része másként magyarázza a történéseket. Szerintük messze nem arról van szó, amit egyesek logikus lépésnek tartanak, miszerint az MSZP legsikeresebb politikusát látja, amúgy joggal, Botka Tóthban, és ezért kínálta meg ezzel a feladattal, hanem sokkal inkább arról, hogy

vele megvan az a közös nevező, ami Molnár Zsolt esetében hiányzik, azaz a Gyurcsány-ellenesség.

Arról lehetett tudni, a lapok is beszámoltak róla, hogy Angyalföldön komoly konfliktus alakult ki, még a 2014-es önkormányzati választások előtt a Demokratikus Koalíció és az MSZP között, a képviselői helyek elosztása körül.

Azt a csatát nagyon magabiztosan nyerte Tóth József, és bár a harc lezárult, az ellentét megmaradt. Így aztán Botkának fontossá vált, hogy egy olyan embert szólítson maga mellé, aki Gyurcsányt illetően hasonlóan gondolkodik, mint ő, ráadásul rendkívül eredményes a Fidesszel szemben is.

Tóth József
Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Tóth József színre lépése ezzel együtt meglepő, a polgármester az utóbbi években távol tartotta magát a párt ügyeitől, leginkább saját útját járta, deklaráltan nem avatkozott bele az országos politikába.

Nagy és egyelőre megfejtetlen kérdés, hogy Botka mivel tudta rávenni őt erre az újfajta aktivitásra.

A látszólag egyébként jó megoldás, egyéb ellentéteket is szülhet, hiszen ezzel a döntéssel Botka László nem pusztán Molnár Zsoltot gyengítette – még akkor is, ha neki hivatalos funkciója a választásokat illetően nem volt -, hanem Tóbiás József pártigazgatót, akit ő maga nevezett ki kampányfőnöknek, és akiről hosszú ideje már hallani sem lehet. De ott van még a sértett politikusok sorában Kunhalmi Ágnes budapesti MSZP elnök, a fővárosi kampány korábban megnevezett irányítója, valamint Horváth Csaba, aki ugyan, bevallottan a főpolgármesteri címet szeretné megszerezni, de a budapesti pártélet meghatározó szereplőjeként akarná megőrizni eddigi befolyását.

Botka helyesen hangsúlyozta Tóth József megnevezésekor, hogy

a választási esélyek csak egy erős budapesti MSZP-vel reálisak,

nagy kérdés, hogy ennyi, újabb konfliktust felvállalva, mennyire tudja elhitetni, hogy, mint mondja, rendelkezik a győzelem receptjével.

Leegyszerűsítve: a kérdés az, vajon elegendő-e az üdvösséghez egy Gyurcsány-ellenes Botka-Tóth koalíció?

Gyurcsány 300 milliót kivon az Altusból

0

Miután majd 1,2 milliárd forint osztalékot vett fel tavaly az Altus Portfólió Kft.-ből, Gyurcsány Ferenc most 300 millió forinttal csökkenti a cége törzstőkéjét – értesült a HVG. Legutóbb ekkora összeget említett Gyurcsány az Orbán Viktorra terhelő állítólagos bankdokumentumok áraként.

A 2014-ben kiválással létrejött társaság lassan kiürül, miután a cégcsoporthoz tartozó más vállalatokat értékesítették annak a tavaly februári bejelentésnek megfelelően, hogy a DK elnöke kiszáll az üzleti életből. A bábonymegyeri Böttcher Hungária Zrt.-t például a német anyacég vette meg.

A jövőben Gyurcsány a megtakarításaiból és a havi bruttó 748 ezer forintos – törvényhozó juttatásokkal kiegészített – képviselői fizetéséből él majd.

Ennek megfelelően a politikus pénzügyi befektetési gyarapodtak, az év eleji vagyonnyilatkozata szerint 642 millió árfolyamértékű értékpapírja van. Felesége, Dobrev Klára akkor 162 millió forintnyi értékpapírt vallott be, és ő az Altus Tanácsadó Zrt. 99 százalékos részvényese, valamint a most törzstőkét csökkentő kft. ügyvezetője is. A politikus egyik fia, Bálint pedig idén márciustól az Alioth Stúdio Építészeti Kft. egyik tulajdona.

Arról nem írt a HVG, hogy Gyurcsány Ferenc nemrégiben az ATV-ben arról beszélt, hogy

a neki felkínált, Orbán Viktorra terhelő külföldi bankkivonatoknak mintegy egymillió euró, körülbelül 300 millió forint lenne az ára.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK