Kezdőlap Címkék Gyurcsány Ferenc

Címke: Gyurcsány Ferenc

Andy Landy mosolyalbuma – Gubás Gabi Szerén(y)ke interjúja

 Az „Elk*rtuk” című filmben, amely Gyurcsány Ferenc helyett inkább Dobrev Klárát helyezi az 56-os események középpontjába, Klára szerepét Gubás Gabi alakította.

A művésznő természetesen interjút is adott a sajtónak:

Klára szerepe az én pályámon talán egy kicsit olyan, mint amikor Meryl Streep eljátszhatta a Vaslady, Margaret Thatcher szerepét, vagy gondoljunk csak A Koronában az Erzsébet királynőt játszó Olivia Colmanre vagy a Coco Chanelt alakító Marion Cotillard-ra. 

AL

Szerinte „abszolút objektíven, előítéletek nélkül” tudta megformálni ezt a szerepet is.

Vajon, ha az ellenzékkel szimpatizáló filmrendezőink egyike leforgatna egy hasonló politikai témájú, de Orbán Viktorról szóló „Nagyon elk*rtuk” című filmet, Gubás Gabi vállalná-e Lévai Anikó megtisztelő szerepét?

AL

Kíváncsiak lennénk arra is, hogy melyik bátor és jó kiállású hazai filmszínészünk testesítené meg Orbán Viktort ebben várhatóan nagy közönségtetszési indexű filmben.

Brüsszelbe látogat Márki-Zay Péter

A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje az Európai Parlament négy legfontosabb frakciójának vezetőivel tárgyal, és találkozik uniós biztosokkal is.

A magyar ellenzéki pártok Európa Parlamenti képviselői készítik elő a látogatást. Brüsszel támogatását nem lesz nagyon nehéz megszereznie hiszen Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i ünnepi beszédében is az Európai Unióval szemben határozta meg a saját szuverenista irányvonalát.

Az Európai Parlament négy vezető frakciója egyaránt bírálja a magyar és a lengyel kormány szuverenista irányvonalát. Az Európai Parlament be is perelte a brüsszeli bizottságot, hogy ily módon késleltesse az uniós pénzek kifizetését Magyarországnak és Lengyelországnak.

Orbán vagy az uniós euró milliárdok?

Ha így merül fel a kérdés a jövő évi választáson, akkor Orbán Viktornak nem lesz könnyű megszereznie a többséget. Márpedig Brüsszel magatartása mindinkább azt sugallja, hogy szeretnék elérni a magyar miniszterelnök távozását.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy Washingtonban hasonló vélemények fogalmazódnak meg, akkor Orbán Viktornak alaposan el kell gondolkodnia a politikai jövőjén. Persze számíthat Putyin elnök és Hszi Csinping kínai államfő támogatására, de mind Moszkva mind Peking kiváló kapcsolatot ápolt Gyurcsány Ferenccel is. Oroszország és Kína számára Magyarország csakis mint az Európai Unió tagja érdekes igazán. Egy kisodródó Orbán Viktor számukra sem fontos.

Márki-Zay Péternek viszont olyan diplomáciát kell folytatnia Brüsszelben és Washingtonban, amely nem rontja a fennálló jóviszonyt Kínával és Oroszországgal. Ehhez profi diplomaták kellenek, akikből nem maradt túlságosan sok a külügyben Budapesten.

Andy Landy mosolyalbuma – Hazudtok reggel, délben, este (2010-2022)

Új INTÉZKEDÉSEK AZ ELKÚ*RTUK látogatásához. Budapest elrendelte, hogy a fővárosi fenntartású mozikban csak maszkban lehet megnézni az Elkú*rtukat. Ezt követően megjelent, hogy nemcsak védőálarc, hanem szemellenző is kötelező lesz az Ekú*rtuk megtekintéséhez! A rendező Kálomista Gábor és Orbán Viktor már így tekintette meg a filmet! 

apapai

 

SZÜLETÉSNAP

Tízéves lett a DK. Tíz éve, hogy egy kölcsönvett kőbányai pártirodán összegyűltünk néhány tucatnyian, többségükben addigi MSZP-sek, az egykor MDF-es Debreczeni József, a pártonkívüli baloldali Niedermüller Péter és az egykor SZDSZ-es én, és megalapítottuk az új pártot azon a néven, amelyet korábban az MSZP-n belüli, Gyurcsány Ferenc, Vitányi Iván és Molnár Csaba nevével fémjelzett platform viselt.

Azután elmentünk egy újlipótvárosi kávéházba, és megtartottuk az új párt első sajtótájékoztatóját. Az alakuló összejövetelen elfogadtunk egy alapító nyilatkozatot, megválasztottuk az elnökséget, benne Gyurcsányt elnöknek, Vitányit örökös tiszteletbeli elnöknek, Molnárt ügyvezető alelnöknek választottuk, mi hárman pedig Debreczeni Jóskával és Niedermüller Péterrel alelnökök lettünk, annak kifejezésére, hogy az új párt nem egyszerűen az MSZP-ből kivált szocialistáké, hanem olyan liberálisoké és konzervatívoké is, akik együtt kívánnak fellépni az épülő orbáni önkényuralommal szemben, a demokratikus jogállam újjáépítéséért, a magyar progresszió tradícióit folytatva.

A születésnapi rendezvényen – mint minden évben – Gyurcsány mondott okos, kedves, élvezetes beszédet, amely – noha az elején az ellenkezőjével fenyegette a hallgatóságot – kifejezetten szellemes volt. Helyes dolgokat mondott a mai politikai helyzetről, a remélt majdani demokrata kormányról, a hatpárti szövetségről, melyet mint demokrata hazafias koalíciót emlegetett.

Egyetlen dolog nem stimmelt a hangulatos beszédben.

„Az, ami most történik, itt a tizedik születésnapunk környékén, amikor létrejön az Orbánnal szembenálló demokraták hazafias koalíciója, az valójában az, amiről 2010-ben és 11-ben beszéltünk. Hölgyeim és uraim, megérkeztünk” – mondta elégedetten Gyurcsány.

Hát nem. Amiről 2011-ben beszéltünk, az más volt, mint a mostani hatpárti szövetség. Amiről 2011-ben beszéltünk, az szocialisták, liberálisok és konzervatívok szövetsége volt egy pártban, a progresszív magyar hagyományok, az egyértelmű nyugati orientáció jegyében. Ehhez képest a mai helyzet két dologban különbözik.

A mai DK egyértelműen szocialista párt, amelynek immár nem alelnöke sem Debreczeni, sem Niedermüller, sem én. Vannak ugyan egykori SZDSZ-esek a vezető testületekben, de nincs liberalizmus a párt politikájában.

A gazdaságpolitikát, a társadalompolitikát, a jogpolitikát tekintve eltűntek a párt dokumentumaiból és mindennapi üzenetiből azok az elemek, amelyeket nem az egykori MSZP-ből hoztak magukkal az onnan jöttek.

De vajon baj-e az, ha a széles összefogás nem egy pártban, hanem a hat párt szövetségeként valósul meg?

Ez annyiban jelent mást, mint amiről tíz éve beszéltünk, hogy a hatpárti szövetségbe – leginkább a Jobbikkal és az LMP-vel – bekerült a magyar jobboldal nacionalizmusa, bekerült egyfajta harmadikutas kapitalizmus-ellenesség, ami a tíz évvel ezelőtti DK-ban elképzelhetetlen volt.

A Fidesz alternatívájaként nem a magyar progresszió tradícióit folytató párt lép fel, hanem egy sokkal inkább vegyes profilú szövetség. Hogy ez előnyös-e, azt most félreteszem. Kétségtelen, hogy úgy tűnik: a Fidesszel csak ez a vegyes profilú szövetség képes a győzelem reményével felvenni a harcot.

De az mindenképpen megállapítható: ez nem az, amiről tíz éve beszéltünk.

GYURCSÁNY VIDEÓÜZENETE

Márki-Zay győzelmi gyűlésének másnapján, hétfőn Gyurcsány Ferenc videóüzenetet tett közzé a Facebookon. Hétfő óta sokan bírálják Gyurcsány üzenetét: azt vették észre belőle, hogy nem hangzott el benne Márki-Zay Péter neve, nem gratulált benne neki – megtette ezt már vasárnap este a vetélytárs Dobrev Klára –, és volt benne egy mondat, miszerint a miniszterelnököt majd – ha sikerül ez – parlamenti többséggé válva választja a mai ellenzék. Sokan fenyegetésként értelmezték ezt a mondatot, mintha azt jelentené, hogy nem feltétlenül az előválasztás győztesét választja miniszterelnökké az új parlamenti többség.

Akik ezt hallják ki Gyurcsány üzenetéből, szerintem félreértik azt. A videóüzenet azoknak a DK-soknak szólt, azokat igyekezett megnyugtatni, akiket elkeserített, hogy nem Dobrev Klára nyerte meg az előválasztás második fordulóját. Őket is megnyugtathatja, és mások számára világossá teheti az előválasztással az ellenzéki oldalon kialakult helyzetet az, amit Gyurcsány hétfőn elmondott.

Vannak olyan történetek a politikában, hogy egy tehetséges politikus maga köré szervez egy politikai mozgalmat, amelyben azután megkérdőjelezhetetlen a tekintélye. Itt a közelünkben ilyen mozgalom, ilyen párt Orbán Viktor Fidesze, ahol ő válogatja össze magának a képviselőjelölteket, a minisztereket, ő alakítja személy szerint a politikát. Ebből a szempontból hasonló politikai erő például Emmanuel Macron franciaországi kormánypártja is, mely az elnökválasztást megnyerő Macron politikai személyisége köré szerveződött. (Mellesleg ilyen párt Magyarországon a Demokratikus Koalíció is, amely Gyurcsány politikai személyisége köré szerveződött, ő a megkérdőjelezhetetlen vezetője, Gyurcsány nélkül nincs DK.) Ezek azonban kivételek.

A demokráciákban az a tipikus, hogy nem a pártvezetőnek van pártja, nem a miniszterelnöknek van parlamenti többsége, hanem a párt vagy koalíció választ magának vezetőt, miniszterelnököt, elnöki rendszerekben elnökjelöltet.

Gyurcsány, akinek videóüzenetéről most beszélünk, annak idején saját maga élte át, hogy ahhoz, hogy miniszterelnök legyen, előbb kívülről érkezve el kell nyernie a az MSZP rendkívüli kongresszusának támogatását (miközben az MSZP elnöksége mást, Kis Pétert jelölte Medgyessy Péter utódjának), és ha elveszíti a párt, illetve a parlamenti frakció bizalmát – ahogy ez 2009-re bekövetkezett –, akkor le kell mondania. Miként előtte Medgyessy Péternek is, akivel az élen az MSZP 2002-ben megnyerte a választást, le kellett mondania, amikor 2004-ben elvesztette előbb a koalíciós partner SZDSZ bizalmát, majd az MSZP-frakció támogatását.

Márki-Zay Péter nem úgy lett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, hogy maga szervezett a maga politikai személyisége köré politikai erőt, amelynek élén Orbán Viktor kihívója lehet.

Másképpen történt: előbb létrejött egy pártszövetség különféle ellenzéki pártokból, amely kialakította a maga vegyesfelvágottra emlékeztető politikai profilját, meghirdette az előválasztást az egyéni választókerületi képviselőjelöltek és a közös miniszterelnök-jelölt kiválasztására, Márki-Zay pedig a hatpárti szövetség feltételeit elfogadva elindult a hódmezővásárhelyi egyéni képviselőjelöltségért és a miniszterelnök-jelöltségért.

Ahhoz azonban, hogy sikeres kampányt vihessen, az egyéni választókerületek többségét kell a hatpárti pártszövetség jelöltjeinek megnyerniük – erre figyelmeztet Gyurcsány –, ő pedig akkor tudja ezt elősegíteni, ha elnyeri és majd meg is őrzi a hatpárti szövetség megválasztásra esélyes képviselőjelöltjeinek bizalmát.

Két gesztusával – azzal, hogy győzelmi beszédében az előválasztási kampányban őt támogatókra korlátozta a tisztaság erényét, illetve, hogy külön frakciót akar magának – máris aláásta azok bizalmát, akik az előválasztási kampányban még nem őt támogatták, illetve csak Karácsony visszalépése után álltak mellé. Ismétlem: a hatpárti szövetség nem az ő politikai személyisége köré szerveződött, hanem az előválasztást megnyerve került az élére.

Ezért a sikerhez el kell nyernie, sőt folyamatosan újra el kell nyernie ennek a fölöttébb heterogén és külön-külön pártokra tagolódó politikai alakulat egészének bizalmát.

Megjegyzem: ha meg tudja nyerni, akkor nincs szüksége külön frakcióra, mert valamennyi frakció az „övé”. Ha viszont nem tudja, akkor az egyetlen „saját” frakcióval nem ér el semmit.

TISZTÁK?

Lelkesen ünnepeltek az Anker-közben vasárnap este. Márki-Zay Péter, egész családja és Karácsony Gergely mellett ott voltak szövetségeseik a Momentumtól, a Párbeszédből, az LMP-ből és az MSZP-ből, nem is beszélve azokról, akiket a győztes civilekként emlegetett.

Mit ünnepeltek? Nézzünk szembe vele: Dobrev Klára, a DK és természetesen személy szerint Gyurcsány Ferenc legyőzését ünnepelték. Ne felejtsük: amikor a Momentum az első forduló után Márki-Zay mögé állt, ezt azzal indokolta, hogy neki van a legjobb esélye Dobrev Klára legyőzésére. Karácsony és Márki-Zay tárgyalásain is az volt a vita tárgya: ki tudja legyőzni Dobrevet. Vasárnapra ez sikerült.

Minthogy az előválasztás verseny volt ellenzéki politikusok – képviselőjelölt-jelöltek és miniszterelnökjelölt-jelöltek – között, a második forduló pedig a miniszterelnökjelölt-jelöltek közötti verseny végjátéka volt, magától értetődik, hogy aki a versenyt megnyeri, az örül a győzelemnek. Csakhogy mi volt a tartalma ennek a végjátéknak? A győztesek többféleképpen is megfogalmazták a győzelem politikai tartalmát. Ellenzékváltásról beszéltek – mintha a győztes Márki-Zay mellé felsorakozók nem lennének maguk is ott immár tizenkettedik éve a Fidesz ellenzékében.

Ellenzékváltáson így nem lehet mást érteni, mint hogy a pártokon kívülről érkezett Márki-Zay a mellé állt pártokkal közösen „leváltotta” a másik pártot, vagyis a DK-t.

Arról is beszélnek – Márki-Zay is, Karácsony is, a Momentum is, az LMP és a Jobbik is – hogy azok győztek, akik nemcsak az elmúlt tizenkét, de az elmúlt harminc évvel is szakítani akarnak, nem akarnak visszatérni „a 2010 előtti világhoz”. Mit kell ezen érteni? Legalább Karácsony hozzáteszi ehhez – a többiek nem –, hogy a 2010 előtti világban demokrácia volt, szemben az orbáni tizenkét évvel. Tegyük ehhez hozzá, hogy abban a húsz évben – az Antall-kormány idején is, az MSZP–SZDSZ koalíciós kormányok idején is – egyértelmű volt a magyar politika nyugati orientációja, csatlakoztunk a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, és a kormányok is, a parlamenti többségek is igazodtak is e nyugati integrációs szervezetek normáihoz, szemben az orbáni tizenkét évvel, amikor a magyar politikát a nyugati demokráciák és keleti önkényuralmak közötti középre helyezkedés jellemzi úgy, hogy a kormány az előbbiekkel harcban áll, az utóbbiakhoz látványosan vonzódik.

Mi a baj akkor a 2010 előtti világgal?

Az, hogy 2010 előtt is volt korrupció? Persze, hogy volt, de nem volt kormányszinten szervezett és vezérelt intézményes jövedelem- és vagyonátcsoportosítás a kormányhű oligarchákhoz. Ilyen az MDF-kormány idején sem, és az MSZP–SZDSZ-kormányok idején sem volt.

Az igazságszolgáltatás pedig nem fedezte a kormányhoz közel álló bűnelkövetőket: ha ilyen ügyek kiderültek, az érintett állami vezetőket lemondatták, a korruptnak bizonyultak fölött bíróság ítélt.

Márki-Zay is, más is – a Fideszt követve – a megszorító politikát, az úgymond antiszociális jövedelempolitikát jelöli meg a 2010 előtti világ olyan jellemzőjeként, amihez nem szabad visszatérni.

A megszorításokat a kilencvenes években az egész régióra jellemző gazdasági visszaesés, a kétezres években az évtized elején történt felelőtlen túlköltekezés, majd a nemzetközi pénzügyi válság tette elkerülhetetlenné, s nem kormányzati rossz szándék, mint Orbán idején. Ugyanakkor a kétezres évek, a Gyurcsány-kormány időszaka volt az, amikor a rendszerváltás óta a jövedelmi különbségek kormányzati intézkedések nyomán csökkentek, és nem növekedtek, mint korábban és későbben. A „2010 előtti világ” megbélyegzése vagy súlyos félreértés, vagy tudatos hamisítás.

Márki-Zay Péter úgy is megfogalmazta a győzelem politikai tartalmát, hogy a tiszták koalíciója győzött, amely „természetesen a DK-val kiegészülve” fogja leváltani az Orbán-kormányt. Értsd: noha a Fidesz legyőzéséhez a DK-ra is szükség van, a DK nem sorolható a tiszták közé. Mit kezdjünk a győzelem politikai tartalmának ilyen megfogalmazásával?

Gyurcsány volt az a miniszterelnök, aki a miniszterelnökök közül a leghatározottabb kísérletet tette a mögötte álló kormánytöbbségben, saját pártjában a korrupciógyanús ügyek visszaszorítására, az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására.

Az MSZP-frakció ebben ellenállt, a kész összeférhetetlenségi törvényt – melyet a frakció már felpuhított – szavazás előtt visszavonták. A közélet tisztaságát, az átláthatóságot szolgáló szabályok ügyében kezdeményezett pártszavazást az MSZP-ben, majd az ilyen nézeteltérések miatt szakított is a párttal, és megalapította – megalapítottuk – a DK-t. Azóta Gyurcsánnyal súlyos nézetkülönbségeim alakultak ki más ügyekben, és emiatt hét évvel ezelőtt kiváltam a DK vezetéséből, ugyanakkor ma is azt gondolom: ha van értelme a politikában a tisztaság fogalmának, ő tiszta.

Az, hogy Márki-Zay magának és előválasztási szövetségeseinek tulajdonítja a tisztaságot mint megkülönböztető jegyet az ellenzéki pártok között, alaptalan vád előválasztási vetélytársával szemben.

Különösen súlyossá teszi ezt, hogy nem az előválasztási kampányban, hanem már az eredmény ismeretében, a győzelmi gyűlésen hangzott el. Akkor, amikor nem az előválasztási vetélytárs újabb megsértésére, hanem az együttműködési készség és kölcsönös megbecsülés kifejezésére lett volna szükség. El tudja valaki képzelni, hogy amerikai elnökválasztási konvención az eredmény kihirdetését követően a győztes elnökjelölt morális alapú támadást intéz korábbi vetélytársa, az eredményhirdetés után már szövetségese ellen?

Foszlányaim – A cél és az eszköz (Javítva)

1

Mielőtt valaki megvádol azzal, hogy elvakult Gyurcsány fun vagyok közlöm: nem tartottam és ma sem tartom jó miniszterelnöknek Gyurcsány Ferencet. A szememben még az sem menti fel, hogy saját pártjának (Mszp) árulása tette tönkre. (A Fidesz csak élt a felkínált lehetőséggel.) Ettől azonban még lehet jó politikus, sőt a Demokratikus Koalíció megszervezésével és az ellenzék legnagyobb politikai pártjává válásával ezt a feltételezést bizonyította is. (Itt meg kell azt is jegyeznem nem lépnék be a DK-ba, taszít minden dogmatikus megnyilvánulás akár jobbról, akár balról érkezzen is. Abból pedig náluk is van éppen elég. Mindezek figyelembevételével olvassák a gyorsan ítélkező olvasók szavaimat.)

Vajon az ellenzéki összefogás öt pártja Márki-Zaynak is felrója majd a választás megnyerése érdekében elhagzott hazugságait?

Gyurcsány 2006-os választások előtt elhangzott hazugságai miben különböznek  Márki-Zay  kampányarendezvényeken elhangzott hazugságaitól?  Valótlanság mindkettő.

A cél szentesíti az eszközt?

Tényleg ott tartunk, hogy mára már nem csak a politikusok hanem a közvélekedés is elfogadja a hazugságot, mint a győzelem felé vezető úton alkalmazható legális eszközt?

Nincsenek kétségeim afelől, hogy Márki-Zay a proteszt hangulat felkorbácsolásával megnyeri az előválasztás második fordulóját. A Momentum éretlenségével vált királycsinálóvá, a többi Márki-Zay mögé beálló párt csak túlélésre játszik.

a cél sem a mostani, sem a 2006-os hazugságokat nem szentesíti!

Gyurcsányon túl vagyunk, Márki-Zay hazugságai előtt most nyitottunk ajtót.

Mert hát miért lenne hihetőbb, hogy bigott vallásosságában egyszersmint  konzervatív és-zöld, szociálisan érzékeny demokrata – ami természetesen párosul nagyfokú humanista  liberalizmusával -, annak ellenére is, hogy számára a hazugság megengedhető marketing eszköz a politika rögös útján?

Úgy gondolom Márki-Zay nyer, mi pedig mindannyian veszítettünk.

Gyurcsány, avagy a sátán maga

Gyurcsány Ferenc és kormánya idején végigvitt egy kiigazító csomagot, korrigálandó, amivel Medgyessy túltolta a “biciklit”. Ezután beütött a világgazdasági válság, aminek a kezeléséhez az első csomagot szintén ő volt kénytelen keresztülnyomni (a második már Bajnaira maradt).

Mindezzel együtt 2001-2009 között az átlagkereset reálértéke 26,3%-kal, az átlagnyugdíj reálértéke 43,6%-kal, az átlagnyugdíj az átlagkereset 59,1%-ról 67,2%-ra, a minimálbér reálértékben 24%-kal emelkedett.

A jövedelmi olló (a legfölső és a legalsó decilis átlagjövedelmének aránya) a 2001-es 8,3-ról 2009-re 7,2-re csökkent (közben volt 6,5 is, de aztán a válság idején újra nyílni kezdett).

Az öregségi nyugdíjminimum reálértéke ezalatt 2,9%-kal nőtt, vagyis lényegében szinten maradt (Orbánék alatt eddig több, mint 10%-kal csökkent).

A közmunka-bér megegyezett a minimálbérrel.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás (korábban: rendelkezésre állási támogatás) 2009-ben megegyezett az öregségi nyugdíjminimum összegével, azaz 28 500 forinttal. (Ennek reálértéke ma 31,8%-kal alacsonyabb, mint 2009-ben volt, azaz korábbi értékének alig 2/3-ára zsugorodott.)

A családi pótlék reálértéke 2001 és 2009 között gyerekszámtól és családtípustól függően gyerekenként 78-112%-kal, családonként átlagosan 86%-kal növekedett.

A nappali tagozaton érettségizettek száma 2001 és 2009 között 70 ezerről 78 ezerre nőtt, 2015-re (frissebb adat nincs) 65 ezerre csökkent.

2001 és 2009 között az egyetemek, főiskolák nappali képzésére jelentkezettek száma 7.5%-kal, a fölvetteké 21,3%-kal nőtt (2015-re 12,8%-kal, illetve 13,4%-kal csökkent).

Mindeközben bevezették a babakötvényt, a rászoruló tanulók térítésmentesen étkeztek az iskolában, ingyen kapták a tankönyveket, épült sok száz km autópálya, iskolák százai, kórházak tucatjai újultak meg.

Szörnyű nyolc év volt.

Évfordulón

Gyanútlanul ráugrik a televízióm Orbán kormánytévéjére, és azt kell látnom, hogy reggeltől estig Gyurcsányt adják. Politikai kampányuk részeként az őszödi beszéd elhangzásának tizenötödik évfordulójára emlékeztetnek. Szeptemberben, amikor annak lesz a tizenötödik évfordulója, hogy a Fidesz által megszerzett felvételt elküldték a közrádióba, és ott – merthogy akkor a közmédia nem a kormány szócsöve volt – nyomban be is játszották, majd ismét emlékezni fognak rá. Csak tegyék.

Tegyék, mert legalább van mire büszkének lennünk. Az őszödi beszédre tényleg büszkék lehetünk. Az derül ki belüle, hogy egy rövid ideig volt olyan miniszterelnöke az országnak, volt olyan kormánya és a kormány mögött álló parlamenti többsége, amely megpróbált olyan reformpolitikát folytatni, amely alkalmas lehetett volna az ország felemelésére, az oktatás és az egészségügy több évtizedes problémáinak megoldására.

Azóta is halljuk, hogy egyik kormány sem mert hozzányúlni az egészségügyhöz, és lám, nem igaz, volt kormány, amelyik nekifogott, volt egészségügyi miniszter, amelynek volt erre kidolgozott és reális programja, és

ha nem tesz meg mindent a Fidesz a reform megakadályozásáért, ha nem hátrál ki a reform mögül az akkori MSZP-frakció,

mára már versengő biztosítók gondoskodnának arról, hogy megfelelő kezelést kapjon mindenki a járulékért cserébe, és az orvosok és szakdolgozók is már régen rendes fizetést kaphatnának. A betegeknek pedig már másfél évtizede nem kellene hálapénzt fizetniük, elég lenne a törvényben szabályozott vizitdíj.

Igen, ezt vették el tőlünk, akik népszavazást kezdeményeztek a reformok ellen, és akik megijedtek a saját árnyékuktól.

Mindaz persze később történt, akkor, másfél évtizeddel ezelőtt még ők is lelkesedtek azért, hogy élnek a történelmi lehetőséggel, és megpróbálnak egy más, jobb világot teremteni. Hogy szakítanak korábbi viselkedésükkel, a szükséges lépések halogatásával, a problémák szőnyeg alá söprésével, kimondják az igazat, és megteszik, amit tenni kell.

Ok ez a büszkeségre.

Szégyenkezni pedig nem az őszödi beszéd miatt kell, hanem amiatt, ami megelőzte: a felelőtlen ígéretekért, az ötven százalékos béremelésért és tizenharmadik havi nyugdíjért, ami nemcsak azért volt káros, mert destabilizálta az államháztartást, hanem azért is, mert olyan illúziót keltett az emberekben, hogy mindent lehet, csak akarni kell.

Szégyenkezni kell a szembenézés és cselekvés halogatásáért,

a választás előtti kockázatos intézkedéskért, a felelőtlen áfa-csökkentésért. Azokért igen. Meg azért is, ahogy kihátráltak a reformpolitika, különösen az egészségügyi reform mögül. Azért, hogy utólag, a vereség után hátat fordítottak a reformpolitikának, hogy úgy tettek és ma is úgy tesznek, mintha akkor nem ők szavazták volna meg a bátor, de népszerűtlen intézkedéseket.

Szégyenkezni azért kell, ha ma ugyanolyan megalapozatlan ígértekkel próbálják megnyerni az emberek támogatását, mint amilyenekkel közel két évtizeddel ezelőtt tették, és ami teljes hitelvesztéshez, majd Orbán kétharmadához vezetett. Azért szégyenkezni kell – nem kicsit, de nagyon.

Gyurcsány sommás véleménye a kormányzatról

Gané emberek vagytok.
Celebeknek fizettek a terasznyitást ünneplő posztjukért. Pénzt adtok azoknak, akiknek amúgy is van mit a tejbe aprítaniuk, ráadásul azért, hogy kávézók, éttermek teraszain ücsörögjenek.
Miközben milliók nem tudnak egy kólát se meginni a helyi presszóban.
Ünnepeltetitek a kormányt közpénzből Orbán Ráhel irányításával, közben tízszer annyian halnak meg nálunk, mint Ausztriában.
Éljen a keresztény erkölcs, az élet védelmének elsőbbsége.
Végtelen az erkölcsi romlottságotok.
Gyomorforgató, amit csináltok.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK