Koncepciós perek a Fidesz Magyarországán

0
4093
Herényi Károly, az MDF volt elnökhelyettese az ellene és Dávid Ilona, az MDF egykori elnöke ellen az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntetõügy tárgyalásán 2016. március 18-án MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az elmúlt években 1400 politikai indíttatású koncepciós per indult Magyarországon a Nemzeti Bilincs Egyesület nyilvántartása szerint. A Fideszkormány által kezdeményezett leszámolási akciók megalapozottságát jelzi, hogy a másfélezer eljárásból két tucatnál kevesebb eset jutott el bírói szakaszba, jogerős ítélet pedig csak néhány született.  Az egyesület vezetése felhívja a figyelmet arra, a koncepciós perek legnagyobb veszélye nem pusztán az érintettek meghurcolása, méltóságuk megtiprása, hanem az állampolgárok alkotmányos rendbe vetett bizalmának megingásával járhat. A jogbizonytalanság ugyanis azt sugallja, hogy bárki lehet az illiberális állam potenciális áldozata. Ez ellen a folyamat ellen, a dokumentálás szándékával kíván fellépni a Nemzeti Bilincs Egyesület, amelynek az elnöke, Császy Zsolt a közelmúltban kezdte meg börtönbüntetését. Az egyesület alelnöke, Herényi Károly a Független Hírügynökségnek adott interjúban emlékeztetett arra, hogy az ügyészség korábban azt ajánlotta Császy Zsoltnak, hogy tegyen terhelő vallomást Gyurcsány Ferencre, s akkor ejtik ellene a vádat.

 

Mielőtt Császy Zsolt megkezdte büntetésének letöltését, azt mondta, hogy ő maga politikai elítéltnek tekinti magát, még akkor is, ha emiatt sokkal szigorúbb körülmények között tartanák fogva. Bekövetkezett az, amire Császy számított? 

Eddig nem volt mód meglátogatni, de a bevonulásakor egyesületünk minden tagja elkísérte. Csak annyit tudok, hogy Császy Zsolt Tökölön tölti büntetését, négyfős cellában. Ami elég ijesztően hangzik, hiszen néhány négyzetméteren nehéz lehet az együttélés, igaz, ennél zsúfoltabb zárkák is vannak. A legnagyobb probléma számára a teljes elzártság, az izoláltság, olvasnivalóhoz csak nagyon korlátozott módon jut, pedig könyvtárosként dolgozik, de az ott elérhető irodalmat már rég olvasta. Kutatni nem tud, jogi szakirodalom egyáltalán nincs, pedig készülnie kellene a per európai felülvizsgálatára.  De igyekszik alkalmazkodni a körülményekhez, ami nem egyszerű. Nem jut hozzá a levelezéséhez sem, nincs elérhető internet, ilyen körülmények között csak leépülni lehet, ami aligha lehet a büntetés célja.

Lehet, hogy kifejezetten a fogoly érdeke lenne, ha politikai elítéltek társaságában töltené a büntetését, hisz akkor legalább ugyanolyan problémákkal küszködő, hasonló érdeklődésű emberek közé kerülne?

Persze, de tudomásom szerint nálunk politikai perek legfeljebb a 70-es évekig fordulhattak elő. Érdekes módon Császy nagybátyja is politikai elítélt volt az 50-es évek Magyarországán, emiatt Zsolt azt kérte a hatóságoktól, hogy a történelmi hagyományok ápolása miatt is ugyanabban a cellában raboskodhasson, amelyben rokona. De ezt nem kaphatta meg, mert őt Tökölre, rokonát pedig a váci börtönbe vitték.

Császy bevonuláskor egyébként a teljes magyar sajtó felvonult, leginkább a kormánypárti orgánumok jelentek meg nagy számban. De egykori beosztottját elkísérte Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is, aki történetesen az ön egykori politikai ellenfele. Nem volt kínos, hogy most együtt szerepeltek?

Egyáltalán nem, mi Gyurcsány Ferenccel együtt cipeltük Császy csomagját, közben néhány szót váltottunk. Jól nem éreztük magunkat, de nem azért, mert a politikáról másként gondolkodunk, hanem, mert soha nem feltételeztük, hogy a kormányzati hatalom ellenfelei meghurcolására használná a büntetőjogot.

Pár hónapja Császy még boldog volt, hisz a vádak alól felmentették. Ezek után a Kúria – az ügyészség fellebbezésére hozott egy olyan döntést, ami korábban nem fordult elő; azonnal letöltendő szabadságvesztésre ítélte Császyt, pedig a törvény szerint legrosszabb esetben is csak megismételt eljárásra kötelezhette volna a hatóságot, ami újabb tárgyalásokkal jár. Ami újabb három év!  Ehelyett azonnal börtönbe kellett vonulnia. Megdöbbentő. Ez az egész természetesen nem volt más, mint egy Gyurcsány Ferenc ellen szerveződő akció. A nyomozati eljárás során Császynak a hatóság felajánlotta, hogy, ha Gyurcsányra vall, szabadlábra helyezik. Zsolt ezt nem tette meg.

Nem is próbálták megszervezni, hogy látogathassák Császyt?

Nem akartuk elvenni a lehetőséget a családtól, a feleségtől, a közelebbi barátoktól. Azt azonban jelezni akarjuk, hogy nem hagyjuk magára, ezért rövidesen felkeresi őt Donáth László evangélikus lelkész, aki jól ismeri a politika világát. Mi az egyesület nevében a jövő év elején szeretnénk meglátogatni, mert éreznie kell, hogy ott állunk mögötte. Két levelet írt már, egyikre válaszoltam, de telefonon két alkalommal is felhívott. Érdekes módon nagyon rossz volt a vonal.

Herényi és Gyurcsány Császy Zsolt börtönbe vonulásakor.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Gondolja, hogy lehallgatják?

Ahhoz nem kell börtönben lenni, hogy a telefonbeszélgetéseket lehallgassák. Az elítélt kap egy mobilt, ami recseg-ropog, ráadásul nagyon drága a telefonálás, percenként 100 forint, és a költségeket csak a fogvatartott fizetheti, miközben nincs semmiféle jövedelme már évek óta.

Szabadságának elvesztése mellett Császy büntetése volt az is, hogy a büntetőeljárás költségeit ki kellett fizetnie, ami hozzávetőleg hétmillió forint. Ezen már túl van? 

Miután Zsolt bírósági „elfoglaltságai” miatt nyolcadik éve képtelen munkát vállalni, ezért komoly teher számára a büntetés kifizetése. Érzésünk szerint a pénzbüntetést azért kapta, mert ki akarják őt nyírni. Eleinte úgy tűnt, hogy a költségek miatt el kell adni a fél házát is, ezért ügy döntöttünk, hogy segítséget kérünk a közösségi médiában.

Könnyen adtak pénzt az emberek? 

Gyorsan összegyűlt a költségek fele, már hárommillió felett vagyunk. Az egyik barátom például azonnal felajánlott 250 ezer forintot. Akadt, aki tíz-húszezret utalt, de olyan is, aki csak pár száz forintot tudott nélkülözi, de segíteni akart egy bajban lévő emberen. Öröm volt látni a társadalmi szolidaritás jeleit. Miután a per az európai bíróságon, Strasbourgban folytatódik, esély látunk arra, hogy visszakapjuk a büntetés összegét, és akkor a támogatást mindenkinek visszaadjuk.

A Magyar Bilincs nevű egyesület alapító elnöke Császy Zsolt, ön pedig alelnökként végzi a teendőket. Mi lehet a társaság célja?

Politikai nézetektől függetlenül mindenki mellé odaállunk, aki ellen a hatalom politikai okokból a büntetőjog intézményeit alkalmazza. Császy bebörtönzése alkalom arra, hogy felhívjuk a közfigyelmet a Rákosi időket felidéző koncepciós perekre. Ne felejtse el, hogy a Fidesz hatalomra jutása, azaz 2010 óta több, mint 1400 politikai indíttatású büntetőjogi eljárás indult, amelyek „megalapozottságát” jelzi, hogy mindössze két tucat ügy jutott el a bírói szakaszba, elmarasztaló ítélet pedig elenyésző számban született. Egyesületünk hitvallása szerint a koncepciós perek veszélye nem csak az érintettek meghurcolása, az emberi méltóságuk sárba tiprása, hanem az, hogy kikezdi az alkotmányos jogrendbe vetett társadalmi bizalmat. A helyzetet ráadásul súlyosbítja, hogy a hatalmon lévők, vagy a hatalomhoz tartozók korrupciós ügyeivel kapcsolatban egyáltalán nem indul eljárás. Mindenki más viszont potenciális áldozat lehet, ha kritikusan viselkedik a hatalommal. Számunkra az kevéssé vigasztaló, hogy a Fidesz nem csak politikai riválisait, de egykori szövetségeseit is bíróság elé állíthatja. Erre mondják, hogy a forradalom felfalja gyermekeit. Ez ellen is tiltakozni akarunk.

A kiállás, a tiltakozás lenne az egyesület programja?

A Nemzeti Bilincs Egyesület feladata, hogy a koncepciósnak tekintett perek részleteit, történetét feltárja, dokumentálja. Talán sokan emlékeznek rá, hogy 2010-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorát, Szabó Jánost irodájában tucatnyi kommandós leteperte, s bevert orral letartóztatta. A professzort ezek után – véleményünk szerint – koholt vádak alapján két évre börtönbe zárták, s megfosztották minden tudományos címétől, akadémiai tagságától. Nos, Szabó János kidolgozott egy szociológiai módszert, amivel az említett 1400 koncepciós eljárás rendszerezhetővé válik. Mi tehát dokumentálni akarjuk az illiberális demokrácia módszereit. Szerintünk ugyanis szükség van arra, hogy a jelenkor mellett az utókor is jól lássa: mit művelt a Fidesz Magyarországon a 2010-es években.

A koncepciósnak tartott perek vádlottjai teljes létszámban beléptek az egyesületbe?

A meghurcoltak közül négyen alapítottuk az egyesületet, a többiek nem csatlakoztak. Valószínű félnek, pedig van köztük egykori miniszter, pártelnök vagy polgármester. Vendégként azért eljárnak a rendezvényeinkre, de van több szimpatizánsunk: ügyész, magas rangú katonatiszt, általában értelmiségiek.

Az ön, illetve a Dávid Ibolya ellen indított per hét évig tartott, s több alkalommal ártatlannak találták. Végül megrovást kapott. Mi ennek a következménye?                                                                                           

Semmi. A bírói megrovás értelme, hogy elvileg bűnösnek találtak. Büntetésem viszont annyi, hogy a becsületem elvesztéséért, a meghurcolásért, illetve a megaláztatásért nem indíthatok kártérítési pert. De nem csak én vagyok ezzel így, ezért egyesületünk azt javasolja majd egy demokratikus parlamentnek – nem a mai, a Fidesz kezében lévőnek – hogy újra vezessék be az 1871-es törvény, amely büntetni engedi a bírót, ha az érvényes törvénnyel ellentétes, téves, politikai döntést hoz.

Ma büntetlenül tévedhet a bírsági szervezet?                                                 

Csak belső ellenőrzés van, de az édeskevés. Szeretnénk, ha a hülyeségeket beszélő Budai Gyula rágalmai alapján soha többé ne lehessen valakit ártatlanul elítélni. Ma viszont az történik, hogy a Kúria döntését megerősítve az Alkotmánybíróság kimondja: megengedett valakit már az elfogatás pillanatában vezetőszáron, megbilincselve elhurcolni, s közben fényképezni vagy filmezni, s azt a televízióban bemutatni. Ennek a vizuális üzenete egyértelmű: az egész ország lássa bűnösnek az így elhurcolt embert. Ezzel az ártatlanság vélelme – amely minden jogállam alapja – megszűnt létezni Magyarországon.            Egyébként érdekességképpen magunkról még annyit: bennünket Dávid Ibolyával 2013-ban egyszer már felmentett, mert ártatlannak tartott a bíróság. Vasvári Csaba volt a bíró, aki az ítélet szóbeli indoklásakor azt mondta, hogy nem mi, hanem a bennünket feljelentő személyek a bűnösök. Ezt az ítéletet sikerült a magyar bírói szervezetnek visszájára fordítani. Szégyen!

Ön a kormányzati sajtó célkeresztjéből sem tud kikerülni, hisz igény szerint bírálják, néha azért, mert étrend-kiegészítőt forgalmaz, vagy a kisgazdapárt sajtójának segít, időnként pedig még Jobbikos elkötelezettséggel is vádolják.

Erre pedig csak azt tudom mondani, hogy a Versenyhivatal végre megnézhetné, hogy a magyar sajtó 80 százaléka hogyan koncentrálódhat egyetlen érdekkör, azaz Orbán Viktor kezében…

Lelkileg hogy viseli mindezt?

Játéknak tekintem ezt az egészet, tehát engem nem visel meg, de azt látom, hogy a történésekbe közben az egész társadalom belerokkan.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..