Kezdőlap Címkék Gulyás Gergely

Címke: Gulyás Gergely

Bauer Tamás nyolc kérdése Gulyás Gergelyhez

Nyolc kérdés Gulyás Gergelyhez” címmel szólította meg a Fidesz országgyűlési képviselőjét és egyben képviselőjelöltjét (amúgy a kormányzópárt alelnökét) Bauer Tamás, aki a Demokratikus Koalíció jelöltje ugyanabban a budapesti választási körzetben. Bauer gyakorlatilag számonkéri politikai ellenfelén, hogy az – az esküjét megszegve – nem lép fel a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvések ellen. Nyolc konkrét eset kapcsán rója fel ezt az ellenzéki politikus, s fogalmazza meg a nyolc kérdést.

Hogy pontosak legyünk: Bauer Tamás nem is csak nyolc kérdést tesz fel – amelyeket alább, betű szerint idézünk  -, hanem egy súlyos megállapítás zárásaként egy kilencediket is, nevezetesen:

Mindezzel jogászként, képviselőként, frakcióvezetőként Orbán Viktor kizárólagos hatalmát építette. Ha esküt tett az Alkotmányra, hogyan vetemedhetett erre?

És íme az ide vezető nyolc kérdés:

  1. Miért vett részt Ön 2010 nyarán az alkotmánybíróságról szóló törvény olyan módosításában, amellyel a Fidesz ellenzéki támogatás nélkül egymaga jelölhette és választhatta meg az új alkotmánybírákat?

Ellenzéki egyetértés nélkül módosították a jelölés szabályát, és így csak a Fidesz jelölhetett és kétharmados többségével választhatott is alkotmánybírákat.

  1. Miért folytatta ezt az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásával, kizárva a költségvetési és adótörvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát?  

Egyúttal megszüntették az alkotmánybírósághoz fordulás állampolgári jogát. Az alkotmányjogi panasz kiterjesztése, a bírói döntések alkotmánybírósági vizsgálata nem változtat azon, hogy ezeket súlyos korlátozások.

  1. Miért szavazta meg Ön képviselőként a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, zsarolással elvéve hárommillió magyar ember nyugdíjcélú megtakarításait? Miből lesz a ma aktív korúaknak majd állami nyugdíja?

Az így elvett pénzt úgy költötték el részben az államadósság csökkentésére, hogy az államadósság összege azóta sem csökkent. Ezt a törvényt sem vizsgálhatta már felül az Alkotmánybíróság.

  1. Miért támogatta Ön a választójog kiterjesztését a kettős állampolgárokra a Fidesz érdekében, amikor tudja – elmondta egy konferencián –, hogy az emberek többsége nem ért egyet azzal?

Mikola István 2006-os kongresszusi beszédéből tudjuk, hogy a kettős állampolgársággal saját hatalmának tartósítása volt a Fidesz valódi célja.

  1. Miért írták bele az Alaptörvénybe a negyedik módosítással a hírhedt Zétényi–Takács törvény tartalmát, miközben azt a köztársaság Alkotmánybírósága egészében és részeiben alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette? Azért, hogy azt ne is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság?  

Ön elmondta az Országgyűlésben, hogy nem helyesli ezt az alkotmánybírósági határozatot. Csakhogy az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezők, országgyűlési képviselőre pedig különösen.

  1. Miért írtak bele az alaptörvénybe az egyházak diszkriminatív kezelésére, a hajléktalanokra illetve pereknek az illetékes bíróságtól más bírósághoz való önkényes áthelyezésére irányuló rendelkezéseket, melyeket korábban már alkotmányellenesnek minősített az Alkotmánybíróság? Azért, hogy azokat a továbbiakban már ne is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság?  

Ha a parlamenti többség alkotmányellenes politikai törekvéseit a kétharmaddal visszaélve beírják az alkotmányba, alaptörvénybe, ezzel az alkotmány vagy alaptörvény értelmét veszti.

  1. Miért alakították át a maguk érdekében a választási kampány feltételeit, amikor a „településkép védelmére” vonatkozó feles törvénybe dugták bele a plakátok elhelyezésére vonatkozó korlátozást, mert a választási eljárási törvény  módosításához nem volt kétharmaduk?  

A magyar rendszerváltás egyik normája az volt, hogy a pártokra, a választásokra vonatkozó szabályokat kormányoldal és ellenzék közösen állapítja meg. Önök ezt, amíg volt kétharmaduk, a választójogi és a választási eljárási törvény ellenzéki egyetértés nélküli meghatározásával sértették meg. Ez utóbbi alkalommal már ezen is túlmentek, immár formailag is megsértettek minden alkotmányos elvet.

  1. Miért nyújtott be és fogadtatott el az Országgyűlésben olyan határozati javaslatot, amely a Czeglédy-ügyben olyan tényállást mond ki a bíróság helyett az országgyűlési többség, amelynek számos elemét már polgári bíróságok cáfolták meg?    

Czeglédy Csabát nem ítélték el, még vádat sem emeltek ellene, az Ön által előterjesztett határozati javaslat gyanúsításokat ír le tényállásként, és ezt fogadta el a parlamenti többség. A parlamenti többség az Ön irányításával bíróságnak képzelte magát.

Prostituáltak, sorosozás és főbenjáró bűn – Figyelt a héten? Kvíz

0

Ezen a héten is kitettek magukért politikusaink, ismét rengeteg emlékezetes mondat hagyta el a szájukat. Ön mennyire emlékszik ezek közül? Töltse ki kvízünket és kiderül!

A múlt heti kvízt itt találja.

120 perc – 2018. január 18. 16:00

0

Lázár a STOP Soros törvénycsomagról és a CSOK-ról

Februárban dönthet az Országgyűlés az illegális bevándorlás elleni újabb, az ország biztonságának növelése érdekében szükséges törvénycsomagról – közölte Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Arról is beszélt, hogy 2017-ben 1291 fő részére biztosított Magyarország oltalmat nemzetközi szerződések alapján. Aki bajban van, annak segítünk – mondta. Elhangzott még, hogy a kormány megkönnyíti a családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézést, erről két hét múlva várható döntés. (MTI)

Gulyás: Soros kitiltható, ha nem tudja igazolni az állampolgárságát

Gulyás Gergelyt az origo.hu azon felvetéséről kérdezték, miszerint Soros György kitiltható lenne, mert úgy tudják, nincs magyar útlevele. Arra a felvetésre, hogy ha Soros Györgynek nincs magyar útlevele és személyigazolványa sem, akkor kitiltható-e, úgy válaszolt: ha a feltételezés igaz, és Soros nem tudja  állampolgárságát igazolni, akkor kitiltható az országból. (MTI)

Gulyásék 25 ezer forintért eltüntették az állítólagos több százezres kárt

Az Állami Számvevőszék közleménye szerint több százezres, akár milliós kárt is okozhattak Gulyás Mártonék azzal, hogy narancssárga festéket öntöttek az ÁSZ épületére szerda délután. A Közös Ország Mozgalom egy takarítócéget keresett meg, hogy saját költségre letisztítassák a szomszédos étterem falát, mert arra is jutott a festékből. A cég mindössze 25 400 forintot kért el a munkáért, ezért Gulyásék nem értik, mi kerülhet több százezer forintba az ÁSZ esetében, hiszen ugyanarról az épülettömbről van szó. (Mérce)

Eltemették a meggyilkolt koszovói szerb politikust

Mintegy ezren vettek részt a két napja meggyilkolt Oliver Ivanović koszovói szerb politikus temetésén csütörtökön Belgrádban. Ivanović belgrádi temetésén a szerb kormányfő, valamint számos közszereplő vett részt, de sokan érkeztek az észak-koszovói Kosovska Mitrovicából, a politikus lakóhelyéről is. Ivanovicot a belgrádi Újtemetőben helyezték örök nyugalomra a szerb nagyságoknak fenntartott parcellában, nem messze Ivo Andric Nobel-díjas író, valamint Zoran Djindjic meggyilkolt szerb miniszterelnök sírjától. (MTI)

Brigitte Bardot szerint nevetségesek a szexuális zaklatások ellen tiltakozók

Catherine Deneuveután egy másik francia filmsztár, Brigitte Bardot is elítélte a #MeToo mozgalomban részt vevő nőket. Szerinte a szexuális zaklatásként emlegetett esetek többsége érdektelen és nevetséges, az erre panaszkodó nők pedig képmutatók, hiszen maguk is szívesen flörtölnek a producerekkel egy-egy szerepért. (Guardian/Paris Match)

Megvan a Fidesz jelöltjeinek névsora

A párt országos választmánya döntött a Fidesz egyéni képviselőjelöltjeinek névsoráról. 2014-hez képest a körzetek körülbelül ötödében indítanak új jelöltet.

Budapesten lesz a legtöbb változás: például

eldőlt, hogy Rogán Antal helyett Hollik István indul,

Fónagy János helyett pedig Gulyás Gergely.

A VI-VII. kerületben Bajkai István erzsébetvárosi alpolgármester indult a 2014-ben vesztes Rónaszékiné Keresztes Mónika helyett, és egyéni jelölt lesz Kocsis Máté józsefvárosi polgármester is – ha megválasztják, az összeférhetetlenségi szabályok miatt le kell mondania polgármesteri posztjáról.

Süli János, az atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter lesz a Fidesz paksi jelöltje. A többi miniszter közül Simicskó István a XI., Varga Mihály a II-III. kerületben, Lázár János Hódmezővásárhelyen, Kósa Lajos Debrecenben, Seszták Miklós pedig Kisvárdán indul.

Nem indul egyéniben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter,

helyette Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke a jelölt Karcagon. Nyíregyházán Szabó Tünde sportállamtitkárt indítja a kormánypárt, Szegeden pedig Bartók Csaba volt kézilabdázót (Botka László körzetében). Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára Harrach Pétert váltja Vácon.

Nem indul „Voldemort nagyúr”, azaz Mengyi Roland sem, helyette Koncz Ferenc szerencsi polgármester lesz a Fidesz jelöltje a tiszaújvárosi körzetben.

A teljes lista itt olvasható.

Gulyás Gergely: Mi nem fogadtunk be senkit titokban

1

Nem cáfolta Gulyás Gergely a Független Hírügynökségnek adott interjúban, hogy Magyarország befogadott már – a genfi egyezmény alapján oltalmat adva – 1300 menekültet, legfeljebb annyiban igazította ki a helyettes államtitkár kijelentését, hogy ez titokban történ volna. A Fidesz frakcióvezetője az Állami Számvevőszék büntetésével kapcsolatban kijelentette: nem tartja helyesnek, ha ilyen esetekben nincs jogorvoslati lehetőség, ám ez 1990 óta így van. Nekik kifejezetten árt a szankció: áldozati szerepbe tolja a politikai ellenfelet, a Jobbikot, vagyis az ÁSZ döntése éppen hogy ellentétes a Fidesz érdekeivel. Állítja egyébként: a Jobbik szerződése a pofátlanság kategóriájába tartozik. A többi ellenzéki párttal kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta: nincs mondanivalójuk a társadalomnak.

 

Nem látom kint a Fidesz eddigi frakcióvezetőit bemutató képek között az önét…

Haha… A korábbi frakcióvezetők képének kihelyezése az én újításom volt, de a képviselőcsoport hivatalban lévő vezetője képének nem kell kint lennie. Ha én távozom és az utódom úgy dönt, hogy folytatja a hagyományt, akkor majd beillesztenek a sorba.

Ez egyfajta, nekem szimpatikus politikai ízlésre vall, de menjünk ezen ízlés mentén tovább. Mészáros Lőrinc szállodájában kekszeket tálalnak… Látta már az interneten?

Nem, azt sem tudom, melyik szállodáról van szó…

…Igaza van, több van neki… Ez az Almádiban lévő, ahol is olyan kekszeket kínálnak a vendégeknek, amelyre Mészáros Lőrinc arcmása van belesütve. Mi erről a véleménye?

Minden ilyen esetben, amikor a racionalitást megkérdőjelező akcióval találkozom, az első kérdésem az, hogy valóban igaz-e az állítás?

Láttam a kekszet.

Én elhiszem, de semmi akadálya annak, hogy a szállodába bárki bemenjen, és egy fényképet készítsen a saját maga által gyártott termékről és azután feltegye a facebookra. Nekem még hasonló termék készítése nem jutott eszembe, bár a gulyásleves elég jól megy az országban…

Amikor készültem önhöz erre az interjúra, megemlítettem a 92. évében lévő anyámnak, hogy mire készülök, és ő úgy jellemezte magát, hogy egy okos fiú – ő talán mondhat ilyet -, de ravasz. Szóval olyan igazi politikus…

Nem gondoltam, hogy ilyen mélyinterjúra kell készülnöm… Ha azonban ilyen irányba indulunk, akkor őszintén megmondom, hogy 2010 után országgyűlési képviselőként sokáig a politikusi minősítést sem fogadtam el, inkább azt mondtam mindig, hogy ügyvéd vagyok, ami – egyre inkább formálisan – 2014 áprilisáig igaz is volt, csak azóta szünetel az ügyvédi kamarai tagságom. Ma már nem lenne hiteles vitatnom e minősítés realitását. Nagyapám ügyvéd volt, édesapám is az, 10 évig nekem is ez volt  a hivatásom, de az élet – ez főként Balog Zoltán és Szájer József bűne vagy érdeme – más irányba vitt. Hogy jó vagy rossz, hogy így történt, azt még nem tudom eldönteni.

De jól érzi magát ebben a funkcióban?

Nekem a politikai tisztségek közül testhezállóbb volt a Törvényalkotási bizottság elnöksége és parlamenti alelnökség – ezt minden ravaszság nélkül mondom -, ugyanakkor, ha egy politikai közösségben, különösen a választások előtt nyolc hónappal az a közbölcsesség alakul ki, hogy valakinek egy politikai feladatot el kell látnia, akkor csak nagyon súlyos érvek esetén lehet ezt visszautasítani. Nekem pedig ilyen súlyos érvem a frakcióvezetéssel szemben nem volt.

Említette, hogy ügyvédként dolgozott. Elvállalná, hogy bármelyik pártnak jogi tanácsokat adjon az Állami Számvevőszékkel kirobbant vitában?

Ha a jogi feladatot nézzük, akkor elvállalnám. Ha politikailag közelítjük meg, akkor nyilván nem, hiszen én mindig a jobboldali, jobbközép pártokkal szimpatizáltam, ezért balliberális vagy szélsőjobboldali pártok képviseletét nem vállaltam volna.

Érdekelne a jogi véleménye…

A jogi helyzet világos. Az a kérdés mindig feltehető, hogy jó-e az, ha egy állami szerv döntésével szemben nincs rendes jogorvoslati lehetőség. Ez azonban 28 éve így van és 1995-ben ezt az Alkotmánybíróság megvizsgálta és alkotmányosnak találta. Mi tehát semmit nem változtattunk az Állami Számvevőszékre irányadó rendes jogorvoslati szabályokon. Viszont megteremtettünk két korábban nem létező rendkívüli jogorvoslati lehetőséget: az általános közigazgatási rendtartás idén január elsejei hatálybalépése óta minden közigazgatási cselekménnyel szemben lehet jogorvoslattal élni, ahogyan a német típusú alkotmányjogi panasz is 2012 óta biztosított.

Bár én azt olvastam, hogy tavaly októberben változott a törvény, az teremtette meg a lehetőséget az ÁSZ-nak, hogy büntessen…

Nem, ez így nem igaz. Az ilyen büntetésekre vonatkozó végrehajtási rendelet változott, de a rendszerváltozás óta hatályos törvényi szabályozás nem. Tehát a helyzet az, hogy ma ügyvédként könnyebb helyzetben lennék az ÁSZ büntetéssel kapcsolatosan, mint 2010 előtt bármikor, mert az elmúlt hét évben korábban nem létező rendkívüli perorvoslati lehetőségeket teremtettünk meg. Ennél azonban fontosabbnak tartom, hogy a választásokig egyetlen pártnak sem kell egy fillért sem fizetnie, így a jogvitától függetlenül alappal senki nem fogalmazhat meg olyan vádat, hogy az ÁSZ döntése bármilyen formában befolyásolja a választásokat.

De van, aki azt állítja, hogy az ÁSZ-nak nincs joga ilyen büntetéseket kiszabni, mert az alaptörvény nem sorolja fel az ilyen jogosítvánnyal rendelkező hatóságok között.

Ez egy egyszer már eldöntött alkotmányjogi vita. Az ÁSZ az országgyűléshez tartozó állami szerv, de nem hatóság a magyar közjogi rendszerben. Szívesen vitatkozom arról, hogy helyes-e ez így, de annyi korrektség mindenkitől elvárható, hogy azt tegye egyértelművé: a törvényi szabályozás 1990 óta érdemben változatlan, azóta az ÁSZ nagyon sokakat megbírságolt, köztük pártokat is. Azt pedig a saját politikai érdekeinkkel tartom ellentétesnek, hogy a Jobbikra most szabtak ki ilyen mértékű büntetést. A Jobbik az áldozat szerepében tetszeleghet, amely mára olyan abszurditásokat eredményezett, hogy Vona Gábor vagy önmagát, vagy Orbán Viktort látja börtönben a választások eredményétől függően. Jól látszik tehát, hogy a Jobbik politikai lehetőségként tekint a kiszabott bírságra, amely ráadásul egy fillér kárt nem okoz a pártnak a választások előtt, viszont lehetőséget adott már eddig is arra, hogy e gerjesztett felháborodással több, mint hatvanmillió forintot a kampányra összegyűjtsön. Megfontolandónak tartom, hogy a választások után az ÁSZ-ra vonatkozó törvényi szabályozást úgy módosítsuk, hogy az országgyűlési választások előtti utolsó fél évben automatikusan halasztani kelljen a bírság befizetését.

Megint a politikai ízlésről beszélünk, így tehát arról is, hogy ebben az időszakban ilyen szankciókat hozni, nem feltétlenül illendő dolog. De vajon egy olyan rendszerben, ahol – sokan állítják, hogy így van – minden döntés felfut a miniszterelnökig, vajon elképzelhető-e, hogy az Állami Számvevőszék elnöke nem értesíti Orbán Viktort? Hiszen mégiscsak a legnagyobb politikai ellenfélről van szó…

Ezt részünkről mindenki világosan cáfolta, innentől legfeljebb egy hitvita marad. Az ÁSZ-nak természetesen semmilyen értesítési kötelezettsége, sőt lehetősége sincs a kormány irányába, közjogilag az Országgyűlés szerve. A félreértések elkerülése végett, ha az ÁSZ egyszer a vizsgálat során jogellenességet tapasztalt, nem tehet mást, minthogy bírságot szab ki. Arra azért szeretném felhívni a figyelmet, hogy 2013-ban, amikor arról a párttörvény-módosításról tárgyaltunk, amely a jogi személyek által nyújtott támogatás lehetőségét kizárta, akkor a Jobbik szankcióként a most alkalmazott bírság kétszeresére tett javaslatot és a Jobbik képviselője a vitában azt is elmondta, hogy ha van olyan állami szerv, amelyben maximálisan megbíznak, akkor az a Domokos László vezette ÁSZ.  Nem ismerem az ÁSZ-vizsgálat részleteit, de elolvastam a sajtóban megjelent, Simicska Lajos cége, a Publimont Kft. és a Jobbik között létrejött szerződést, amely nyilvánvaló iskolapéldája a legarcátlanabb módon megkötött színlelt szerződésnek.

Mert mi történt?

A Jobbik az első 27 millió forintos részlet megfizetésével plakáthelyeket „vásárolt” tavaly szeptemberben, amelyeken idén május végéig saját politikai plakátjait hirdetheti, albérletbe a plakáthelyeket nem adhatja. Ha a fennmaradó vételárrészletet, mintegy 100 millió forintot a párt május végéig nem fizeti meg, akkor a plakáthelyek minden további jogkövetkezmény nélkül visszaszállnak az „eladó” tulajdonába. Így a Jobbik ezer plakáthelyen havonta kevesebb, mint 3000 Ft-ért hirdethet a választások előtti 8-9 hónapban. Jobb iskolapéldát a színlelt szerződésre aligha lehetne találni. Ilyet soha egyetlen párt sem csinált.  Az ilyen durva jogsértés felett nyilván nem hunyhat szemet az ÁSZ. Akkor sem, ha ez a mi politikai érdekeinkkel ellentétes, mivel ha az ÁSZ – helytelenül – azokra lett volna tekintettel, akkor a büntetést nem 4 hónappal a választások előtt szabja ki.

Ebből a válaszából az a magabiztosság derül ki, mintha már meg is nyerték volna a választásokat…

Nem, szerintem e két állítás között nincs összefüggés, annyit azért ma is kijelenthetünk, hogy a Jobbik a választások után is parlamenti párt lesz.

De nincs önben ilyen biztos tudat, hogy nyernek?

Remény van bennem. Mi is elemezzük a belpolitikai helyzetet, és valóban úgy tűnik, hogy egyrészt

a kormány eredményeket tud felmutatni, másrészt az ellenzéknek nincs érdemi mondanivalója a választópolgárok számára.

Egy választási kampányban azonban a közhangulat mindig megváltozhat, így összességében azt mondhatom:

magabiztosságra van okunk, elbizakodottságra nincs.

Visszatérve a Jobbikra, és tegyük most félre, hogy állításuk szerint önök ugyanolyan pofátlan, vagy fogalmazzunk inkább úgy, szemérmetlen szerződéseket kötöttek, amikor még Simicska Lajossal egy volt az útjuk, szóval ezt félretéve, mi a magyarázata annak, hogy oly kérlelhetetlenül támadják a Jobbikot?

Azok a szélsőséges megnyilatkozások, amelyek Jobbik vezetőitől és politikusaitól az elmúlt években tömegesek voltak és még manapság is búvópatakként felszínre törnek, a jobbközép, polgári gondolkodással összeegyeztethetetlenek.

Az, hogy a Jobbik ilyen gyorsasággal igyekszik önmaga múltját retusálni nem javít, csak ront a hitelességükön. Azt mutatja, hogy a hatalom megszerzése érdekében bármit feladnak.

Mindez bizonyítéka annak, hogy a Jobbiknak világos vonalvezetése, elvei és elképzelései – a hatalom megszerzésének puszta célján túl – nincsenek. Itt nem csak a pártra jellemző antiszemita vagy rasszista megszólalásokra és gesztusokra gondolok, hanem arra is, hogy a Jobbik alapító nyilatkozata szerint az Európai Uniós tagság elfogadhatatlan. Ha tehát a Jobbik saját hatályban lévő alapdokumentumait komolyan venné, akkor a ma már nem csupán az uniós tagság fenntartását, hanem a bérunió formájában mélyebb integrációt sürgető Vona Gábor pártelnökkel szemben fegyelmi eljárást kellene indítaniuk. Ilyen súlyú változásokat ok és indok nélkül a politikában nem lehet hitelesen végrehajtani.

Ön szerint nincs semmi személyes ok a háttérben? Mondjuk az a tény, hogy Simicska Lajos beállt a Jobbik mögé?

Én Simicska Lajossal életemben nem találkoztam és nem beszéltem egy mondatot sem. Ezért nekem hozzá, illetve a Jobbikkal kötött szövetségéhez semmilyen érzelmi viszonyom nincsen. Belőlem érzelmi viszonyulást legfeljebb az a brutális hangnem vált ki, amelyet a Jobbik ma is használ, de amelyhez a baloldal is felzárkózott. Senkinek nem szeretném kizárólagossá tenni a felelősségét abban, hogy a közélet hangvétele ilyen mértékben eldurvult, de akik ezt ellenzéki oldalról rajtunk kérik számon, azok észre sem veszik, hogy nap, mint nap milyen teljesen abszurd és brutális nyilatkozatokat tesznek.

Amikor egy hétvége alatt az akkor még miniszterelnök-jelölt Botka László Ceucescu-val, Vona Gábor pedig Rákosival állítja párhuzamba a miniszterelnököt, az a józan ész és önkontroll teljes elvesztése.

És ide sorolható Konrád György múlt heti kijelentése is; amiről ő beszél, az a XX. századi diktatúrák – a nácizmus és a kommunizmus – módszertana, mi pedig eddig úgy gondoltuk, hogy ha másban nem is, legalább az ezekkel való szembenállásban vele is egyetértünk.

Mégis, ellenzéki körökben arról folyik a diskurzus, hogy minek lehetne nevezni az Orbán-féle rendszert, diktatúrának, vagy autoriter szisztémának?

Ezeknek a kijelentéseknek az a következménye, hogy a szavak elveszítik jelentésüket. Demokratikus jogállamnak lehet nevezni, ahol lehet a jogállam minőségéről vitát folytatni, de az a politikai hazugság, amelyre mondanivalójukat építik, csak a saját esélyeiket rontja a választásokon való megmérettetéskor.

Ön szerint nem arról van szó, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét olyan mértékben hajlította önmaga felé a Fidesz, személyileg, strukturálisan és jogilag is, hogy megalapozta vele az ilyen típusú vitákat?

Az mutatja ennek a vitának az alaptalanságát, hogy az állítás jogi értelemben nem igaz. A balliberális oldal felépít toposzokat, amelyeket aztán axiómaszerűen ismételget, anélkül, hogy az állítások megalapozottságát bármi alátámasztaná. Így például el lehet ismételni századszor is, hogy az Alkotmánybíróság jogköreit korlátoztuk, de ha valaki elolvassa a szabályozást, arra jut, hogy az állítás így nem igaz, de legalábbis erősen vitatható. Fontosabb új jogosítványt mondhat magáénak az AB az alkotmányjogi panasz bevezetésével, mint a költségvetési tárgyú hatáskör csökkenés. A baloldal ezeket az állításait meg sem próbálja érvekkel alátámasztani.

De korábban inkább paritásos alapon választottak alkotmánybírókat, ezt önök változtatták meg.

A változást a kétharmados többség hozta. Ugyanakkor a ma hivatalban lévő alkotmánybírák többségét megválasztásukkor a két kormánypárton túl legalább egy harmadik párt is támogatta. Ha pedig az ítéleteket nézem, éppen három héttel ezelőtt hozott az AB olyan döntést, amelyben a sajtószabadság határait tágította ki az Országgyűlés fideszes alelnökének javára hozott ítéletet hatályon kívül helyezve. És számtalan hasonló példát tudnék említeni. Ezért az ilyen típusú minősítéseket értelmetlennek tartom, szavazatot az ellenzéknek sem hoznak, ráadásul a két oldal közötti párbeszédet is ellehetetlenítik. Én szándékosan törekszem arra, hogy legyen közöttünk értelmes diskurzus. Például ezért is írtam válaszcikket a Magyar Narancsba Kis János legutóbbi írására.

Ön valóban egy nyitottabb típusnak tűnik, míg a Fidesz számomra nagyon zárt rendszernek látszik.

Ezt a paradoxont nehéz máshogy feloldani, minthogy a Fideszről téves kép él a nyilvánosság előtt, hiszen én fiatalon, mindösszesen hét év képviselőséggel a hátam mögött frakcióvezető lettem, ráadásul anélkül, hogy ez a céljaim között szerepelt volna.

Én azt látom, hogy a Fidesz vezetésében megvan mindenkinek a pontos szerepe, típusa. Ön az intellektuális, értelmiségi típus, szemben Németh Szilárddal, aki egy sokkal brutálisabb típus, és ennek is megvan a maga szerepe a Fideszben, Novák Katalin a nőt képviseli, Kubatov Gábor meg a párt szervezőjeként van ott a vezetésben.

Az Ön által említett szavak tónusát ugyan vitatom, de az alapvetően igaz, hogy egy nagy néppártban a siker titka, ha a közös célért sokféle ember dolgozik és mi ilyen értelemben különbözőek vagyunk, ezért mindenki magát adhatja és nem kell szerepeket játszania, de a stíluskülönbségeknél fontosabb a tartalom. Nagyon káros, hogy a magyar politikában a forma már a tartalomnál is fontosabb, sok szempontból helyére lépett.

Ön milyen gyakran egyeztet a miniszterelnökkel?

Amióta frakcióvezető vagyok, gyakran. Heti rendszerességgel biztos.

Ez úgy zajlik, hogy meghallgatja, mit mond Orbán Viktor?

És ő is meghallgatja, hogy én mit mondok. A miniszterelnökkel lehet vitatkozni, sőt az értelmes vitákat kifejezetten igényli. Nehéz vitapartner, de nem meggyőzhetetlen.

Miért jó az országnak, ha a Fidesz nyer, és újra kétharmaddal nyer?

A kormányalakítás a lényeg, ahhoz 100 mandátum szükséges. Ez az alapvető célkitűzésünk. Minden elfogultságtól függetlenül meggyőződésem, hogy ma a Fidesz-KDNP pártszövetség az egyetlen politikai erő, amely az ország kormányzására képes. Az elmúlt hét és fél év alapján pedig nehéz vitatni azt, hogy világos kormányzati teljesítmény van mögöttünk. Több mint 750 ezer új munkavállaló van Magyarországon, kiegyensúlyozott a költségvetés, csökken az államadósság, alacsonyak a hitelkamatok, megszűnt az infláció, az uniós átlagnál magasabb, a közép-európai elitbe illeszkedő a gazdasági növekedés.

Itt a legalacsonyabb a növekedés.

Ez az állítás egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Mára elmondhatjuk, hogy 2010 óta a magyar gazdaság – Németországot is meghaladó mértékben – több mint másfélszer annyit a növekedett, mint az EU átlaga. A visegrádi országok között nincsenek nagy különbségek, ha az elmúlt 8 év növekedését nézem, a cseheknél valamivel nagyobb, a lengyeleknél valamelyest mérsékeltebb volt a magyar növekedés. Miközben 2010 előtt a világválság első leheletére csődbe ment az ország.

Csődbe azért akkor sem ment…

Ha csak a magyar államon múlt volna, akkor 2008 végén nyugdíjakat és közalkalmazotti béreket sem tudta volna a magyar állam kifizetni. A csődhelyzetből látványos csőd azért nem lett, mert az EU és az IMF hitelt adott, ez mentette meg az országot a fizetésképtelenségtől. Mi 2010 után visszafizettük ezeket a hiteleket és a közösségi jog talaján állva betartjuk az Európai Unió gazdasági szabályait, miközben a szocialista kormányok lábban tiporták azokat.

Ha már az Uniót említette: a Fidesz, illetve Orbán Viktor retorikájának folyamatosan van egy olyan értelmezési lehetősége is, hogy a közösségen kívül képzeli el Magyarországot.

Ez csak azért van, mert mindig vannak olyanok, akik – szerintem tudatosan – így akarják félreérteni létező kritikáinkat. Én is azt állítom, hogy Magyarország az Unión kívül is működőképes lehetne, csak ez az ország számára rosszabb és sokkal előnytelenebb lenne. Ha most Ön ennek a mondatnak csak az első felét idézi, akkor velem szemben is hasonló vádakat fogalmazhat meg. Pedig

ma az Európai Uniónak semmiféle alternatíváját nem látom, nincs is ilyen.

Ma Európában a németeken kívül a globalizált világgazdasági versenyben mindenki sokkal kevésbé tudna megállni a saját lábán. Kína és az Egyesült Államok versenytársa a világgazdaságban csak az Európai Unió lehet. A közösség működőképessége tehát mindannyiunk érdeke. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nekünk mindennel egyet kell értenünk, ami az Unión belül történik. Az Unió brüsszeli központja az elmúlt években minden válsághelyzetben – a világgazdaságitól a migrációs válságig – leszerepelt. Ráadásul egy sajátos – szerintem az európaitól idegen – értékvilágot is rá akar erőltetni a tagállamokra. Márpedig ehhez nincs joguk.

A legtöbb vitát a menekültügy váltotta ki, a bírálatokból rendre az olvasható ki, hogy a magyar vezetésből hiányzik a szolidaritás.

Mi ezt fordítva éljük meg. Úgy látjuk, hogy a szolidaritás és a racionalitás egyszerre hiányzik az Unió vezetéséből ebben a kérdésben. A racionalitás hiányát a kvótarendszer további erőltetése jelenti, miközben arról már kiderült, hogy a gyakorlatban értelmetlen és végrehajthatatlan. Ami a szolidaritást illeti: mi háromszáz milliárd forintot költöttünk a határ védelmére, ebből az EU semmit nem térített meg.

Gondolom azért, mert mi önhatalmúlag döntöttünk a kerítésről, nem pedig egyeztetett európai elképzelés alapján. Szóval lehet ilyen kérésünk, de nem követelhetjük a pénzt.

Azzal, hogy mi a schengeni határt védjük, egy uniós kötelezettségnek teszünk eleget. Mi akkor is így tettünk, amikor az Unió és néhány tagállam vezetése az anarchiát ünnepelte, vagyis azt, hogy határokra való tekintet és ellenőrzés nélkül egy háborús övezetből százezrek jöttek szabadon Európába. Mi a kerítéssel ma sem csak a magyar, hanem az európai polgárokat is védjük. Mások a mai napig nem képesek a schengeni határok védelmére, azaz közösségi jogot sértenek, majd a jogsértés miatt előállt helyzetben a szolidaritásra hivatkozva követelik az illegálisan Európába érkezett személyek elosztását. Szerintem jogsértésre szolidaritás iránti igény nem alapítható.

Igaz-e az, amit a külügyi helyettes-államtitkár nyilatkozott, hogy Magyarország titokban befogadott 1300 menekültet?

Mi titokban senkit nem fogadtunk be, mindig is azt hangsúlyoztuk, hogy a nemzetközi jog általános szabályai alapján lehet valaki oltalmazott Magyarországon.

Tehát mi a kvótarendszer alapján senkit nem fogadtunk be, de ettől függetlenül a bíróságok nyilvános eljárásban döntenek arról, hogy a Genfi Egyezmény alapján kit illet meg oltalmazotti státusz és kit nem.

Önök egyébként a kampányukat is a menekültügyre építik. Ezt azért teszik, mert evvel tudnak leginkább hatni a választókra?

Az elmúlt két év európai választásai során Lengyelországtól Csehországon, Ausztrián és Hollandián át Németországig mindenhol ez volt a legfontosabb kérdés. Mi szerintem jó választ adtunk a migráció kihívására, ezért szívesen beszélünk is a szerintünk helyes megoldásról, de ha egész Európában, így Magyarországon is, nem ez lenne a legfontosabb kérdés, akkor több tér és alkalom jutna arra, hogy az elmúlt hét és fél évben közösen elért eredményeinkről beszéljünk. Ez sem lenne ellenünkre.

A Fidesz nem konzultál

0

Nem lesz a választásokig újabb nemzeti konzultáció, értesült a Független Hírügynökség Gulyás Gergelytől, a Fidesz frakcióvezetőjétől.

Tavaly év végén, már túl az előző „levélváltáson”, az a hír terjedt el, és ezt akkoriban a kormánypártok sem cáfolták, hogy szükség lesz egy újabb konzultációra, tovább építve a menekültekkel kapcsolatos Fidesz-kommunikációt. Az információ hitelt érdemlőnek tűnt, hiszen akkor már nyilvánvalóvá vált, hogy Orbán Viktor erre a tematikára akarja építeni a kampányát. Más kérdés, hogy – pláne azok után, hogy Áder János csütörtökön bejelentette a választások időpontját, konkrétan április 8-át – beszállhatna-e újra a kormány egy ilyen akcióba. Feltehetően a szakértői vélemények alapján állhatott el a miniszterelnök a tervtől, ha létezett valóban ilyen terv, vagyis azért, mert ebben a periódusban már durva beavatkozás lenne, és valószínűleg nem is törvényes, ha a végrehajtó hatalom aktív szerepe vállalna a kampányban, ha pedig a Fidesz venné a nevére a konzultációt, az túl nagy költséget jelentene számára.

Az előző konzultációt a kormány a Fidesz kérésére indította el, legalább is névlegesen, kommunikációs szinten így hangzott el.

A parlament őszi ülésszaka előtt tartott kihelyezett frakcióülésen hangzott el az igény, többek szerint előre lejátszott forgatókönyv szerint. A beérkezett válaszlevelek tartalmáról a kormányzat most számolt be, állítása szerint minden pontjában kétmilliónál többen igazolták vissza a Fidesz migrációs politikáját. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke ezt a bejelentést is opponálta, szerinte az egész ügylet hamis, manipulált.

Gulyás Gergely portálunknak nem részletezte az okokat, egyszerűen jelezte, hogy a kampánytervükben nem szerepel az ismételt konzultáció, noha a fő téma, azaz a bevándorlás ügy változatlanul központi eleme lesz az áprilisig tartó időszaknak.

Fidesz-kongresszus: Kövér egy aberrált rendszerről beszélt

Kövér László, Kubatov Gábor, Gulyás Gergely és Szájer József is felszólalt a Fidesz kongresszusán.

A kongresszus korábbi eseményeiről itt olvashat.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Kövér László házelnök azzal kezdte, hogy tegnap este még nem akart beszédet tartani, de azt mondták neki, hogy muszáj, és „a Fidesz egy demokratikus párt”, vagyis mindenkinek azt kell csinálni, amit mondanak neki.

Azt mondta: meg kell védeni az elért eredményeket, a biztonságot, „kultúránkat, hitünket, nyelvünket”.

Szerinte a választásnak európai jelentősége lesz, mert már „csak Magyarország védi a normalitást”.

Aztán arról beszélt, hogy 1994-ben sem hitte volna el, hogy „a kommunizmus bukása után fenyegethet minket egy még aberráltabb rendszer, amely az ember társadalmi meghatározottsága után már annak biológiai meghatározottságát is vitathatóvá teszi”. Szerinte „az európai elit a pénzhatalom zsoldjába esett”, a magyar ellenzék pedig szerinte nincs azon az intellektuális szinten, hogy akár a kérdéseket megértse.

Ezután Kubatov Gábor pártigazgató, a Fradi elnöke következett. Azt mondta, hogy sajtótájékoztató-sorozatot terveztek az ellenzéki pártok székházainál, de „rájöttek, hogy nincsenek ilyenek”. Szerinte

az ellenzék illegalitásban van és titkos koalíciókat köt.

A Jobbikról azt mondta: nekik ugyan van irodájuk, de lehet, hogy már azt is megvette Simicska Lajos, és akkor

„hamarosan szalon lesz szemöldökszedéssel, szőrtelenítéssel”.

Szerinte nagy meccs lesz a választás, és előfordulhat, hogy a „a múltat sikerül végképp eltörölni”.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Gulyás Gergely, a párt frakcióvezetője szerint az ellenzék rossz állapotban van. A baloldali pártokról nem akart beszélni, mondván, jobban utálják egymást, mint a Fideszt. A Jobbik legnagyobb sikerének pedig azt nevezte, hogy Havas Henrik könyvet ír Vona Gáborról. Azt állította, hogy ma már többen jönnek haza külföldről, mint ahányan elmennek.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szájer József, a párt EP-képviselője arról beszélt, hogy a baloldal nem tudja elfogadni, hogy „a magyarok nem akarnak tömeges illegális bevándorlást”. Szerinte fenyegető a helyzet Európában és az emberek elfordulnak a demokráciától.

A beszédek véget értek, kezdődik a tisztújítás. Az elnökjelölt természetesen Orbán Viktor (ellenjelölt nincs), az alelnök-jelöltek pedig Gulyás Gergely, Kubatov Gábor, Németh Szilárd és Novák Katalin.

Lapszem – 2017. november 11.

0

Szombat van, november 11-e, Márton napja megnéztük, miről írnak a mai lapok.

Orbán elszámoltatására készül Vona

A Magyar Nemzetnek adott interjút Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Többek között azt mondta: személyesen Orbán Viktor elszámoltatását ígéri hatalomra kerülésük esetén, bár az nem derült ki, hogy miért. Szerinte a jövő tavaszi választásig még történhet valami, ami kikezdi a jelenlegi rendszert. Úgy érzi, Polt Péter legfőbb ügyész még 2019 előtt „átadja a helyét”. Azt is mondta:

Soros-terv nem létezik, ez egy „kommunikációs termék”.

Arról is beszélt, hogy a Jobbiknak szerinte eddig is voltak meleg szavazói, és bár korábban betiltotta volna a Pride-ot, és több dolog neki se tetszik ott, most már azt gondolja: törvényes keretek között bárki felvonulhat, amíg másokat nem sért.

Kertvárosban gyakorlatozik a TEK

Budapest 15. kerületében, az egykori orosz katonai kórház területén, az egyik elhagyatott, több szintes épületben tart rendszeresen robbantásokkal, füsttel, lövöldözéssel, járó gyakorlatokat a Terrorelhárítási Központ – írja a Népszava. Az épület tüdőgondozó, másik oldalán pedig pszichiátriai, pszichológiai, addiktológiai szakrendelés működik,

a közelben általános iskola is van.

A lap szerint a környéken lakók közül többen panaszkodnak a gyakorlatok miatt, a TEK viszont azt válaszolta: engedéllyel használják az épületet, panaszokról pedig nem tudnak.

Készen áll a Fidesz a választásra

Gulyás Gergely, a párt alelnöke és frakcióvezetője a Magyar Időknek azt mondta: a pártban mindenki tudja, hogy óriási a választás tétje,

szerinte „ijesztő”, mit kezdene a baloldal a hatalommal, ha győzne.

Beszélt a párt vasárnapi kongresszusáról is, amelynek a legfontosabb feladata szerinte a választásra való felkészülés és a számadás. Azt is mondta: december elején az országos választmány fogja megerősíteni az egyéni választókerületekben induló jelölteket.

Egyre rosszabb a magyarok angoltudása

Az Education First kutatása alapján írja a 24.hu, hogy egyre gyengébben beszélnek angolul a magyarok. 2012-höz képest 11 helyet esett vissza az ország a rangsorban, most 19. a 80-ból (igaz, 2015-ben 21. volt). A világon ez elfogadható eredménynek számít, Európában azonban csak a középmezőnyhöz elég.

Lapszem – 2017. november 2.

0

Ma az Achilles-ek ünneplik a névnapjukat. Ha van ilyen nevű ember az olvasóink között, de akár az egész országban, tisztelettel köszöntjük! Csendben jegyezzük meg: másodlagos névnapok is vannak, köztük például a Viktorok napja a mai. Ma egy kicsit jobb időnk lesz, mint volt az elmúlt napokban: erősödik a nappali felmelegedés, 10 és 16 fok között alakul a hőmérséklet. De lássuk, miről írnak a mai lapok!

Népszava – Újabb hivatali sztrájkok jöhetnek tavasszal

Országos közszolgálati megmozdulásokat szervez 2018 első negyedévében a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), ha a kormány nem dönt a köztisztviselők és közalkalmazottak bérhelyzetének javításáról. Erről a konföderáció Ügyvivő Testülete hozott döntést, miután a központi bértárgyalásokra kizárólagos jogosítványokkal rendelkező Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) az a megállapodás született, hogy nem nyúlnak a minimálbér és a garantált bérminimum egészen 2022-ig (tavaly) elfogadott emelési üteméhez – írja a Népszava.  A közszféra érdek-képviselete egyrészt tiltakozik az ellen, hogy a részvételük nélkül döntenek a közszolgáltatásokban dolgozó 690 ezer ember fizetéséről, másrészt elfogadhatatlannak tartja a tavalyi bérmegállapodás hatására teljesen összenyomott bértáblákat. A Földiák András elnök közleményében úgy fogalmazott: a kezdők bére ma alig marad el a 30 éve a pályán lévő professzorokétól, ami a tudás és tapasztalat állami megbecsülésének teljes hiányáról árulkodik.

Az országos megmozdulások előkészítését azután jelentette be a tömörülés, hogy több mint egy éve nem kaptak érdemi választ a kormánytól a béremelést sürgető kezdeményezéseikre.

Magyar Nemzet – Tésztaüzemmel is jól jár Mészáros Lőrinc

Nettó 48 millió forint értékben építhet gluténmentes tésztát gyártó üzemet Rábaszentmihályon a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Euro Generál Zrt. – értesült a Magyar Nemzet. A cégben 50 százalékos szavazati joga van a korábban Opimus Group Nyrt. néven futó Opus Global Nyrt.-nek, amelybe idén tavasszal vásárolta be magát Orbán Viktor milliárdos barátja. A több mint 200 négyzetméteres tésztaüzem megépítésére hat társaságtól kértek ajánlatot, ám csak az Euro Generál nyújtott be pályázatot a meghívásos közbeszerzésen.

A cég ajánlata az eredetileg becsült csaknem 33 millió forintos összegnél 15 millió forinttal volt drágább.

Rábaszentmihály független polgármestere, Horváth Gábor elmondta, hogy nem ismeri Mészáros Lőrincet. Településvezetőként csak arra lesz majd ráhatása, hogy az elkészült üzemet ellenőrizze, mindenben megfelel-e az elképzeléseiknek. A tésztaüzemben a polgármester állítása szerint májusban kezdik el a gyártást, az alkalmazottak pedig nem közmunkásbérért, hanem szakmunkás-minimálbérért dolgoznak majd.

Csak az elmúlt időszakban számos Mészáros-féle projektről érketek híek. Ezeket felsorolva írja a polgári napilap példaként, hogy Mészáros Lőrinc 1,7 milliárd forintért építhet a Penta Kft.-vel egy háromezer négyzetméteres borászati üzemet. Augusztus Ugyanazon a helyrajzi számon borászati beszerzési központot is létesítenek 384 millió forintért. A legutóbbi tendert néhány hete nyerték meg összesen 683 millió forint értékben; ennek keretében szintén egy borászati üzemet építenek a Sárospatak közelében lévő Hercegkúton.

Magyar Idők – Nagy bakot lőttek Vonáék

Meglehet, nagyon rossz vásárt csinált a Jobbik Simicska Lajossal, ha egyetlen fillért is fizetett a milliárdostól kapott plakátokért. A párt a törvénysértésekkel és a törvények kijátszásával volt elfoglalva, miközben megfeledkezett arról, hogy nincs közterület-használati engedélye a plakáthordozókra a területek tulajdonosai­tól. Ezért – írja a kormánylap saját információira hivatkozva – a reklámtáblák elbontására kell számítaniuk.

A lap szerint a Jobbik a megvásárolt plakáthelyekre nem fog tudni hirdetéseket kihelyezni, hiszen a településképet védő hatóságok minden bizonnyal megteszik az engedély nélküli közterület-használat miatt szükséges intézkedéseket. A lap állítja, hogy a párt az akció során jogszabályokat is sértett: a törvény szerint a plakátok megjelenése előtt ugyanis a Jobbiknak a kormányhivataloknál be kellett volna jelentenie a megjelentetés listaárát. A kormánylap nem igazán szemérmesen leszögezi:

Ennek az a célja, hogy átlátható legyen, mire költik a pártoknak járó költségvetési támogatást, valamint hogy a pártok közel azonos feltételekkel juthassanak hirdetési felülethez.

A Jobbik – állítása szerint – ősszel 1100 plakáthelyet vásárolt meg Simicska Lajos cégétől, a Publimont Kft.-től, értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Április óta több ezer – Simicska Lajos cégeinek tulajdonában lévő – plakáthelyet használ a kampányüzeneteinek közvetítésére, amelynek piaci alapú költsége szintén milliárdos nagyságrendű. Ezek miatt is felvetődött a tiltott pártfinanszírozás gyanúja – írja a Magyar Idők.

Magyar Hírlap –  A zárószavazáson kiderül, ki indítana kamupártokat

A kampányfinanszírozási törvény zárószavazásán feketén-fehéren láthatóvá válik, ki akar „kamupártokat” indítani a választáson – írja  Gulyás Gergelynek, a Fidesz frakcióvezetőjének egy sajtótájékoztatójáról beszámolva a szélsőjobbos napilap. A frakcióvezető mondandójából kiemeli: egyértelmű, világos módosítást terjesztett elő a választási szabályokkal kapcsolatban a kormánypárt, amelynek lényege, hogy a választáson fél százalékot el nem érő pártoknak vissza kell fizetniük az állami támogatást, előzőleg pedig nyilatkozni kellene a párt vezető testületéről, amelynek tagjai vagyonukkal felelnének a költségekért. A politikus jelezte, a törvénymódosítás kétharmados támogatást igényel, és aki nem támogatja, az olyan érdekből teheti, hogy „kamupártot” akar indítani.

 

 

 

 

Fidesz: A kamupártok fizessék vissza az állami támogatást

A párt azt szeretné, hogy ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson félszázalékos eredményt sem ér el, köteles legyen visszafizetni az államtól kapott összeget.

Ezt Gulyás Gergely frakcióvezető jelentette be. A kampányfinanszírozási törvény módosítását ő és Répássy Róbert kezdeményezte.

Az is szerepel benne, hogy ha pedig fennáll a visszafizetési kötelezettség, akkor

az érintett párt legfőbb vezető testületének tagjai egyetemlegesen, teljes vagyonukkal felelnek

azért, hogy valóban visszafizessék a támogatást.

Gulyás Gergely szerint a 2014-es választás előtt elfogadott kampányfinanszírozási törvény az induló pártok és jelöltek között minden korábbinál lényegesen nagyobb esélyegyenlőséget teremtett. Az ellenzéki pártok azonban több alkalommal kritizálták, hogy míg az egyéni jelöltek esetében, ha valaki nem ér el 2 százalékos eredményt, a neki járó 1 millió forintos állami kampánytámogatást vissza kell fizetni, addig az országos listák esetében nincs ilyen küszöb.

A törvénymódosítás kétharmados többséget igényel, ezért a kormánypártok mellett legalább néhány ellenzéki képviselő támogatása is kell hozzá.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK