Kezdőlap Címkék G20

Címke: G20

Tűzszünet az óriások háborújában

0

Ebben állapodott meg két és félórás eszmecsere után Donald Trump és Hszi Csinping Buenos Airesben, ahol mind a ketten részt vettek a G20 csúcstalálkozón. A világ 20 gazdasági nagyhatalma a maga részéről a WTO reformjában talált közös érdeket, és ez befolyásolhatja az USA és Kína kereskedelmi háborúját, mely egyáltalán nem ért még véget.

Tűzszünet 90 napra

Trump visszatartja magát és nem emeli a büntető vámokat 10-ről 25%-ra, ahogy azt korábban bejelentette. A kínaiak tehát megkönnyebbültek, mert január elsejétől húsbavágó tarifa növekedés lett volna, mely kiszoríthatta volna őket sok nehezen megszerzett piacról az Egyesült Államokban. Megkönnyebbültek az Apple részvényesei és főnökei is, mert elhárult a veszély a Kínában gyártott IPhone-ok és IPadek feje felől. Trump ugyanis azzal fenyegetőzött, hogy az amerikai kedvenc játékszereit sem kíméli, hogyha Kína nem enged a nagy vitában és nem csökkenti lényegesen az USA kereskedelmi deficitjét.

Kína azonnal növeli felvásárlásait az amerikai farmereknél

Az Egyesült Államok farmerei ugyancsak megorroltak Donald Trumpra, mert legjobb vevőjüket elijesztette. Peking ravasz kereskedelmi diplomáciával gyorsan átterelte a mezőgazdasági vásárlásait az Egyesült Államokból Latin Amerikába. Ennek több előnye is volt, mert egyrészt olcsóbban kapott gabonát vagy szóját, másrészt pedig Argentína például nála rendelt atomerőművet és nem az amerikaiknál! Most Hszi Csinping elnök megígérte: azonnal változtatnak és visszatérnek az amerikai farmerek jól ismert termékeihez. Nem rohad meg az exportra szánt gabona a raktárakban az USA-ban. További nagyszabású vásárlásokra tettek ígéretet például az energia szektorban, ahol Trumpnak komoly szponzorai vannak. Emiatt Irán és Oroszország járhat pórul, mert Kína a világ legnagyobb energia importőre, ha az USA ott előrelép, akkor ők háttérbe szorulhatnak. Ugyanettől tartanak Európában is.

Az USA és Kína Európa kárára állapodhat meg

Ezt jelezte előre Cecilia Malström asszony a Politico című brüsszeli portálon. Az EU kereskedelmi biztosának jóslata bejött bár a részletek még nem ismeretesek. A Reuters szerint a kínaiak elsősorban a mezőgazdaságban és az energiaszektorban vásárolnak majd sok amerikai árut, hogy egy kicsit összébb záruljon az olló az export és az import között. Hol van itt a látványos eredmény? Trumpnak mindig kell valami, amivel kiállhat a TV elé. A kínaiak meg is találták:

Betiltják a fentanil exportját az USA-ba

Ez a kábítószer állítólag egész lepusztult városrészeket elárasztott az Egyesült Államokban. Kínából importálták méghozzá félig-meddig legálisan. Most Hszi Csinping elnök vállalta az egész fentanil export teljes leállítását az Egyesült Államokba! Így aztán jó hangulatban ért véget a két és félórás nagyon várt amerikai-kínai csúcs Buenos Airesben.

Újabb csúcstalálkozók várhatóak

Ezt Vang Ji államtanácsos, Kína első számú diplomatája közölte az újságírókkal Buenos Airesben. Míg Larry Kudlow, Trump elnök gazdasági tanácsadója elhajtotta az újságírókat mondván megy a kormánygép addig Vang Ji, aki korábban washingtoni nagykövet is volt sajtóértekezletet tartott. Nem szolgált szenzációkkal, de minden újságíró úgy érezhette kapott valamilyen morzsákat a csúcstalálkozóról. Kiderült Hszi Csinping elnök az együttműködésre és a közös érdekekre helyezte a hangsúlyt és Trump nem mondott ellent. Persze ez csak színjáték a valós tárgyalásokat Liu Ho miniszterelnök-helyettes folytatja Steve Mnuchin pénzügyminiszterrel. Liu Ho miniszterelnök-helyettes a Harvard egyetemen végzett, ezért remekül ismeri az amerikai gondolkodást. A másik oldalnak halvány fogalma sincs a kínaiak gondolkodás módjáról, és ez nagy előny a tárgyalásokon. Amelyek most tűzszünethez vezettek Buenos Airesben. 90 napig szünetel a tarifa háború az USA és Kína között. A kínaiak elérték azt, amit akartak. Cserébe Trump ígéreteket kapott, amelyekből senki sem tudja, hogy mennyi valósul meg, azt meg végképp nem, hogy mikor…

Pénzmosás német módra – rendőrök rohanták le a Deutsche Bankot

0

170 nyomozó szállta meg a Deutsche Bank frankfurti irodáit, hogy utánajárjon olyan adócsalásoknak, melyeket még a Panama papírok lepleztek le két évvel ezelőtt. Sok újság összefogásával készült a nagy leleplezés az offshore adócsalásokról, melyek még Putyin családját is elérték. Németországban a Süddeutsche Zeitung vett részt az akcióban. De miért most rohanták le a Deutsche Bankot? Két évig miért ültek a Panama papírokon?

Ezt állítja a német pénzügyőrségről a kérdés egyik legjobb szakértője, aki a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkozott. Markus Mainzer a Tax Justice Network pénzügyi biztonsági osztályát vezeti. Nem egészen érti, hogy mi tartott két évig? A hatóságok azt állítják, hogy mintegy 900 adócsaló adatait keresték a Deutsche Bank frankfurti irodáiban. Az összeg 311 millió euro. Nem épp hatalmas összeg.

A Deutsche Bank 150 milliárd dollár orosz pénzt mosott tisztára

Erre célzott a dán parlament előtt Howard Wilkinson. Ő volt Dánia legnagyobb bankjának, a Danske Banknak a baltikumi igazgatója. Akinek feltűnt, hogy orosz oligarchák dollár milliárdokat mosnak tisztára az ő bankjukon keresztül. 200 milliárd eurót is meghaladta az az összeg, amellyel a Danske Bank baltikumi részlegét gyanúsítják. Nemcsak mi vagyunk sárosak hanem a Deutsche Bank is, amely már korábban is rekord bírságot inkasszált az Egyesült Államokban pénzmosás miatt. Howard Wilkinson ugyan nem említette név szerint a Deutsche Bankot. Csak egy nagy európai bankról beszélt, de pillanatok alatt beazonosították a Deutsche Bankot.

Szomorú sors a német bankvilág egykori sztárjának

Már a vaskancellár, Bismarck megállapította, hogy Oroszország és Németország gazdasága komplementer. A Deutsche Bank ennek szellemében mindig is az együttműködést pártolta. Na de 150 milliárd dollár orosz pénzt áttolni az Egyesült Államokba és néhány adóparadicsomba? Ez mégiscsak túlzásnak látszik. A tekintélyes pénzintézetnek nem hiányzott az ilyenfajta reklám. De hát az orosz adócsaló oligarchák közül sokan szerepelnek a fekete listákon Amerikában. A hétvégén pedig G 20 csúcsot tartanak Argentínában. Merkel kancellár találkozik mind Donald Trumppal mind pedig Vlagyimir Putyinnal. Talán ezért volt olyan sürgős a német rendőröknek, hogy lerohanják a Deutsche Bank irodáit Frankfurtban 900 adócsaló pénzügyi adatait keresve. A listát nem tették közzé, így csak találgatni lehet: mit is kerestek a nyomozók a Deutsche Bankban két évvel a Panama papírok közzététele után?!…

G 20 és a külön csata

0

Kínaiak építik meg Argentína új atomerőművét – értesült a Reuters hírügynökség. Ez kettős üzenet Trumpnak, akivel Hszi Csinping elnök Buenos Airesben találkozik a G 20 csúcs kapcsán.

Egyrészt kiderül, hogy a kínaiak immár képesek atomerőművet exportálni olyan kedvező pénzügyi feltételekkel, melyekkel az USA nem tud versengeni. Másrészt pedig, hogy az USA védett vadászterületére merészkednek, pedig Monroe elnök már a XIX-ik században kimondta: Amerika az amerikaiaké!

A kínaiak rohamtempóban bizonyítják, hogy vezető szerepre törekszenek a globális gazdaságban. Hszi Csinping elnök ezt ki is mondta Hangcsouban amikor először rendeztek Kínában G 20 csúcstalálkozót. Obama udvariasan mosolygott, Trump viszont megindította a kereskedelmi háborút.

Mire jut Buenos Airesben „a két régi jó barát” Donald Trump és Hszi Csinping? A South China Morning Post szerint a személyes kapcsolat kifejezetten jó a két vezető között, de ez aligha elég egy jó megállapodáshoz. Trump a Wall Street Journalban kifejtette, ha nem lesz megállapodás, akkor Kína teljes amerikai exportját büntető vámokkal sújtja. Nem kíméli az IPhone-t és az IPadet sem, melyek oly kedvesek a fogyasztóknak az Egyesült Államokban és persze az Apple-nek, amely a világ legdrágább cége. De hogyha Trump kereskedelmi háborúja eléri az IPhone-t és az IPadet is, akkor az Apple is búcsúzhat a dicsőségétől. Trump mindenkinek azt tanácsolja: építsenek gyárakat Amerikában! A kínaiak viszont vígan nyomulnak előre, és ők építenek atomerőművet az amerikai kontinensen pontosan ott, ahol a G 20 csúcsot tartják. Argentínában nagy a tét, és a mozgalmasnak ígérkező hétvége után kiderülhet: háború vagy béke következik a globális gazdaság két óriása, az USA és Kína között!…

Trumpnak áll a zászló kereskedelmi háborúban?

0

14 high tech területen szigorítottak drasztikusan Kínával szemben Washingtonban, mert Donald Trump szerint az ipari kémkedés minden korábbit felülmúl és óriási károkat okoz az Egyesült Államoknak. A China Daily beszámol arról, hogy Pekingben a kereskedelmi minisztérium szóvivője sietett cáfolni az amerikai állításokat, és hangsúlyozta a szabadkereskedelem körülményei között is garantálni lehet a nemzetbiztonságot!

Korábban Donald Trump csak azért hivatkozott a nemzetbiztonságra a kereskedelmi háborúban, mert a WTO szabályai szerint ezzel a legegyszerűbb megindokolni a szankciókat. De most nem erről van szó hanem arról az ipari kémkedésről, melyet Kína elképesztő méretekben folytatott az USA-val szemben. Az NSA főnöke kijelentette 2014-ben: ez a világtörténelem legnagyobb anyagi transzfere – minden ellenszolgáltatás nélkül!

2015-ben az USA megállapodott Kínával

Megszüntetjük az államilag szervezett ipari kémkedést az USA-ban! – ígérték meg Hszi Csinping elnök emberei a Fehér Házban nem sokkal azelőtt, hogy a Mennyei Birodalom első embere amerikai földre lépett volna. Senki nem akart hinni nekik Amerikában, de Peking betartotta azt, amit ígért! Hosszú tanulmányban indokolja meg a Wired című általában igen jólértesült portál azt, hogy miért? Elkapták Kína mesterkémét, Szu Pint, aki kitálalt az enyhe ítélet reményében. Erre Pekingben átszervezték a hírszerzést. Korábban a katonák domináltak, de Hszi Csinping elnök megrendszabályozta őket. Helyükre lépett az állambiztonsági minisztérium. Ők kezdték újra az ipari kémkedést – ipari méretekben. Pekingben azután döntöttek így, hogy Trump megindította a kereskedelmi háborút.

A protekcionista gazdaságpolitika előnyös az USA-nak

Ezzel a meglepő állítással szolgál az Econpol Europe kutató intézet, mely a kereskedelmi háborút elemzi az USA és Kína között. Trump elnökön kívül szinte mindenki más azt állítja: a protekcionista gazdaságpolitika őrültség, mert egy kereskedelmi háborúban mindenki rosszul jár! Nem így van – közlik a kutatók, akik a Deutsche Welle közszolgálati portálnak magyarázzák el, hogy miért jó Amerikának Trump protekcionista gazdaságpolitikája. Mindenekelőtt megnézték a számokat. Az USA 250 milliárd dollár értékű kínai exportot sújt szankciókkal míg Kína 60 milliárd dollár értékű amerikait. Minthogy az USA deficitje óriási, nyilvánvaló, hogy a kínaiak nem tudnak olyan megtorlást alkalmazni mint Washington. A tanulmány szerzői rámutatnak arra, hogy a kínaiak álljak a megnövekedett költségek 75%-át, ebből pedig Amerikának 18,4 milliárd dollár haszna keletkezik. De nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy a kínaiaknak az amerikai high tech „importjára” mindenképp szükség van. Hszi Csinping elnök ugyan kiadta a jelszót, támaszkodjunk a saját erőnkre ezen a területen is, de ez egyelőre inkább vágyálom mint valóság. Marad az ipari kémkedés …

Trump-Hszi Csinping találkozó Argentínában

A két világhatalom vezetője állítólag kedveli egymást. Legalábbis így értesült a hongkongi South China Morning Post. Elég lesz-e ez egy megállapodáshoz az USA és Kína között Argentínában, ahol a G 20 vezetői gyülekeznek a hónap végén? A kínaiak nagyon meg akarnak állapodni – mondta Trump elnök arra a telefon beszélgetésre hivatkozva, melyet Hszi Csinping elnökkel folytatott. Nemrég Washingtonban járt a kínai hadügyminiszter és Peking első számú diplomatája, hogy tisztázzák a nemzetbiztonsági kérdéseket Trump embereivel. Mike Pence alelnök Szingapúrban fenyegette meg Kínát, ha nem lesz megállapodás, akkor kétszeresükre nőhetnek a szankciók. Az Econpol Europe tanulmánya szerint a jelenlegi szankciók mellett 37%-al csökkenhet a kínaiak exportja az USA-ba. Ez oda vezethet, hogy az olló zárul vagyis kisebb lehet az amerikai kereskedelmi deficit 17%-kal.

A nevető harmadik

Ha ketten háborúznak, akkor a kívülállók jól is járhatnak. Ennek a nyilvánvaló igazságnak nézett utána a japán Nomura. Kiderült, hogy a Kína elleni amerikai szankciókból elsősorban Malajzia profitál, de bőven jut Japánnak, a Fülöp szigeteknek és Vietnamnak is. Washingtonban ugyanis ravaszul állították össze a szankciós listát. Olyan áruk szerepelnek rajta, melyek máshol is beszerezhetők nemcsak Kínában. Sokan profitálnak tehát Trump kereskedelmi háborújából, de egy nagy vesztes van: Kína. Érthető, ha Hszi Csinping elnök meg akar állapodni mielőtt a kereskedelmi háború végképp elfajul. Persze Pekingben is felmerült a gondolat: Amerikán kívül is van élet, de ez már egy másik történet …

Háború vagy béke – Kissinger Pekingben

0

Hszi Csinping elnök fogadta az amerikai diplomácia veteránját, a csaknem százéves külügyminisztert, aki kibékítette az Egyesült Államokat a kínai kommunistákkal még Mao elnök idejében. Az USA és Kína viszonya a leglényegesebb a világbéke szempontjából – mondta Kissinger Pekingben a China Daily beszámolója szerint. Most Kína első embere arra készül, hogy találkozik Donald Trumppal Argentínában, a G 20 csúcsértekezleten. Közben dúl a kereskedelmi háború. Trump azzal fenyegetőzik, hogy minden kínai importot büntető vámmal sújt, ha nem lesz megegyezés Argentínában. A tét nagy hiszen a globális gazdaság két titánja küzd egymással.

 

Vasfüggöny ereszkedhet le az USA és Kína között. Erre figyelmeztetett Hank Paulson egykori amerikai pénzügyminiszter. Az Egyesült Államokban sokan vannak, akik válópert sürgetnek Kínával, mert Pekinget tekintik fő ellenfélnek. Ha Kína nem változtat az eddigi szokásain, akkor felerősödhetnek a hangok arra, hogy új vasfüggöny ereszkedjen le Kína körül – hangsúlyozta az USA volt pénzügyminisztere a CNN szerint.

Hszi Csinping kínai elnök azt hangoztatta, hogy Kína akkor tud megállapodni az Egyesült Államokkal, ha Washington figyelembe veszi Peking saját érdekeit is! Hszi Csinping elnök és Donald Trump nemrég telefonbeszélgetést folytatott egymással. Ezt követően Trump kijelentette: a kínaiak nagyon meg akarnak állapodni – e kijelentés nagyon nagy önbizalomra vall, aminek legalábbis szóban és twittben nincs híján az elnök. A két elnök legközelebb Argentínában találkozik egymással a G 20 csúcstalálkozón november végén. Az előkészítés gőzerővel folyik. Szerdán Washingtonban Kína első számú diplomatája John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval tárgyalt. Yang Jiechi /Jang Csiecsi/ tagja a Politikai Bizottságnak vagyis rangban a külügyminiszter fölött áll.

Pénteken magasrangú kínai küldöttség érkezik Washingtonba, ahol megkezdődik az amerikai-kínai stratégiai egyeztetés. Ott lesznek a katonák és a diplomaták mindkét részről. A kínai hadsereget a hadügyminiszter képviseli. Neki ez a dolga. Pekingben a hadügyminiszter nem a hadsereg valóságos feje, hanem egyfajta diplomáciai küldetést lát el. Ő tárgyal a külföldi katonai vezetőkkel. A fegyveres erők irányítása a Központi Katonai Bizottság kezében van. Ennek feje nem más mint maga Hszi Csinping elnök, Kína első embere. A kereskedelmi háború könnyen valóságos háborúvá válhat – figyelmeztetett nemrég Jack Ma. Kína leggazdagabb embere, az Alibaba alapító atyja a múlt kínos tapasztalatait idézte éppúgy mint most Kissinger Pekingben. Ezért Trump és Hszi Csinping találkozójának igen nagy a tétje Argentínában, ahol a G 20 csúcson a világ nagyhatalmainak vezetői szemtől szembe kerülnek egymással és a történelmi felelősségükkel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK