Kezdőlap Címkék Fővárosi Törvényszék

Címke: Fővárosi Törvényszék

Gréczy Zsolt újabb pert nyert

A Demokratikus Koalíció politikusáról a Mi Hazánk Mozgalom egyik  szakértője állította egy videóban, hogy zaklatta.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében helyreigazításra kötelezte a Pesti Srácok című portált. A DK politikusát, Gréczy Zsoltot december közepén a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti szakértője, Palányi Nóra vádolta meg zaklatással egy videófelvételen, amit a lap közölt. – írja közleményében a Demokratikus Koalíció.

Az ítélet szerint

a Pesti Srácok valótlanul állította, hogy a DK politikusa egyoldalú üzenetekkel bombázta a nőt, valótlanul állította, hogy az üzenetek bármiféle szexuális tartalmat hordoztak.

A közlemény szerint a tanúként meghallgatott Palányi többször ellentmondásokba keveredett, szavahihetősége a tárgyalás során többször is megkérdőjeleződött. A videóban tett, zaklatásra vonatkozó állításait semmilyen módon nem tudta bizonyítani.

Gréczy Zsoltot a tárgyaláson a Czeglédy Ügyvédi Iroda képviselte.

Gréczy már nyert egy helyreigazítási pert, akkor a bíróság első fokon kimondta, hogy a Lokál valótlanul híresztelte, hogy zaklat egy nőt.

Gyárfás: nem ő ölette meg Fenyőt

Tagadta bűnösségét a Fenyő-gyilkosság ügyében felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberöléssel megvádolt Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén kedden.

Elkezdődött, egyelőre úgynevezett előkészítő üléssel Gyárfás Tamás büntetőpere. Az ügyészség azzal vádolta meg az ismert üzletembert, a Nap TV korábbi tulajdonosát, hogy bérgyilkost fogadott Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban elkövetett megölésére Jozef Rohác személyében. Utóbbi már az emiatt kiszabott jogerős szabadságvesztését tölti.
Az ügyészség emellett a Tasnádi Péternek és Portik Tamásnak adott megbízással is vádolja Gyárfást. Eszerint Portik Tamás szervezte meg a gyilkosságot, ami miatt Portik ellen is folyamatban van perújítási eljárás. Ezt egyesíthetik a Gyárfás ellen folyó eljárással.

Üzleti viták után gyilok

Az előkészítő ülésen röviden ismertetett vád szerint Fenyő és Gyárfás között az 1990-es évek elején üzleti, elszámolási viták, hatalmi harc robbant ki az RTV Újság és a Nap TV miatt. (Fenyő megpróbálta megszerezni a Nap TV-t Gyárfástól.) Perek indultak,

nyilvánosan fenyegették egymást a felek,

Fenyő terhelő adatokat próbált gyűjteni Gyárfásról, és lejárató cikkeket íratott róla az akkor a tulajdonában lévő Népszavában.

Emiatt

Gyárfás elhatározta, hogy megöleti riválisát.

Előbb Tasnádi Pétert bízta meg azzal, hogy 12 millió forintért végezzen Fenyő Jánossal. Tasnádi Péter ebből 6 milliót meg is kapott, aki azonban nem teljesítette a megbízást. Ezután fordult Gyárfás Portik Tamáshoz, hogy ölesse meg Fenyőt. A vádhatóság 52 tanúval, okiratokkal, szakértőkkel és „legfőképp” a Portik és Gyárfás közti, előbbi által rögzített hangfelvételekkel kívánja bizonyítani a vádlott bűnösségét – közölte az ügyész.

Nincs mit beismernie

Gyárfás Tamás felolvasta az előkészítő ülésre készített védekezését, melynek lényege, hogy az ügyészség feltételezése abszurd, az ő

személyiségétől idegen az erőszak.

Fenyő Jánossal fennálló lényeges nézeteltérései pedig már több mint egy évvel a gyilkosság előtt lezárultak, ezért nem is állt érdekében megöletni riválisát. Leszögezte: nem ismeri be bűnösségét, mert nincs mit beismernie. Se Portik Tamást, se Tasnádi Pétert, se senki mást

nem bízott meg gyilkossággal.

Több mint egyórás védekezésében Gyárfás arra is felhívta a figyelmet, hogy Tasnádi éveken át teljesen mást mondott a történtekről, az inkriminált hangfelvételekkel pedig Portik csapdát akart állítani, zsarolni akarta őt, továbbá az 515 perces hosszúságú, 2003-2004-ben készült felvételeken 3551 kihagyás, illetve számtalan nem érthető részlet van, ezért nem lehet alkalmas bizonyíték. Mint mondta, azért nem fordult a hatóságokhoz, mert félt a bűnözők bosszújától.

Sok tanút akarnak meghallgattatni

Gyárfás Tamás ügyvédje az előkészítő ülésen indítványozta többek tanúkénti meghallgatását. Például Pintér Dezsőét, a TV2 volt elnökét, Németh Péterét, a Népszava volt (de nem akkoriban) főszerkesztőjét, Pallagi Ferencét, a Blikk volt főszerkesztőjét (aki a Fenyővel zajlott vita idejében a Népszava főszerkesztő-helyettese volt) és Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészét. Továbbá kérte többek között a hangfelvételek kirekesztését a bizonyítékok közül.

A törvényszék jövő februárra tűzte ki a következő tárgyalási napokat, akkor folytatják Gyárfás Tamás meghallgatását.

Sziget: Letartóztatás kábítószer-kereskedelem miatt

0

A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte annak a két holland állampolgárnak a letartóztatását, akiket jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt gyanúsítanak. -közölte a Fővárosi Törvényszék.

A rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan feltehető, a két holland férfi 2019. augusztus 6-án a Sziget Fesztiválon növényi törmelék és sodort cigaretta formájában marihuánát, valamint MDMA tartalmú tablettákat adott el. A gyanúsítottak nagy mennyiségű kábítószert tartottak az értékmegőrzőben és sátrukban.

Sőt, 500 példányban nyomtatott árlistát is készítettek!

A rendezvény biztonsági szolgálatának munkatársai észlelték tevékenységüket és a rendőrség kiérkezéséig a helyszínen feltartóztatták a két holland elkövetőt. A szakértői vélemény eddigi adatai alapján a kábítószer mennyisége bizonyosan meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, így a gyanúsítottak cselekménye jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének megállapítására lehet alkalmas.

Az elsőfokú végzés szerint a bűncselekmény – bizonyítottság esetén – akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. A gyanúsítottak kizárólag a Sziget Fesztiválra érkeztek Budapestre, Magyarországon lakóhellyel, személyes kapcsolatokkal és kötöttségekkel nem rendelkeznek. Mindezek alapján megalapozottan feltehető, hogy jelenlétük a büntetőeljárás során kizárólag kényszerintézkedés elrendelésével biztosítható.

A védők bűnügyi felügyelet elrendelését és óvadék megállapítását kérték, amit a bíróság arra hivatkozással utasított el, hogy a nyomozás kezdeti szakaszban van, és további bizonyítási cselekmények lefolytatása szükséges az elkövetők kapcsolatainak felderítésére, így a bűnügyi felügyelet nem lenne alkalmas arra, hogy a bizonyítási eljárás veszélyeztetését kizárja.
Mindazonáltal a 21 éves gyanúsítottak Hollandiában legális megélhetéssel és rendezett családi kapcsolatokkal rendelkeznek, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehet arra következtetni, hogy a gyanúsítottak kábítószer-kereskedelemből tartanák el magukat, ezért a bíróság a bűnismétlés veszélyét – az ügyészi indítványtól eltérően – nem látta megállapíthatónak.
A végzés nem végleges, a letartóztatás elrendelésével szemben a gyanúsítottak és védőik, a bűnismétlés veszélyének megállapítása érdekében pedig az ügyész fellebbezést jelentettek be.

Az EMMI megsértette a gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett abban a közérdekű polgári perben, amelyet az Európai Roma Jogok Alapítványa felperes kezdeményezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) alperes ellen. Az FT a felperes keresetét csak részben találta megalapozottnak.

A felperes keresete szerint az alperes megsértette a Nógrád megyében élő gyermekek, közülük pedig különösen a roma származású gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát.

A Fővárosi Törvényszék ítéletében megállapította, hogy az EMMI elmulasztott szakmai – módszertani segítséget nyújtani az ágazati irányítása alatt álló gyermekvédelmi szerveknek, és ellenőrzési kötelezettségének sem tett eleget. Ezen mulasztásával fenntartotta az ágazati irányítása alatt álló Nógrád megyei gyermekvédelmi szervek azon jogellenes gyakorlatát, amely nem zárja ki, hogy gyermekek családból történő kiemelésére kizárólag anyagi okból kerüljön sor. Ez a gyakorlat kifejezetten ellentétes a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint gyermek családból történő kiemelésére kizárólag anyagi ok miatt nem kerülhet sor.

A minisztérium mulasztását a bíróság az érintett gyermekek közvetett hátrányos megkülönböztetésének minősítette, mert ennek következtében gyermekek családjuk rossz anyagi körülményei miatt másoknál kedvezőtlenebb bánásmódban részesültek. A bíróság a jogsértés megállapításán túlmenően kötelezte a minisztériumot arra, hogy 6 hónapon belül bocsásson ki a gyermekek anyagi okból fennálló veszélyeztetettsége felismerésének, megállapításának és az anyagi okon alapuló veszélyeztetettség megszüntetését célzó intézkedések egységes elveire vonatkozó módszertani útmutatót, valamint utasítsa ennek alkalmazására az ágazati irányítása alatt álló államigazgatási szerveket. A felperes további igényeit a bíróság eljárási indokokból elutasította.

Bíróságra ment a Pride és a TASZ: lazítottak a rendőri túlbiztosításon

0

Az idei Budapest Pride Felvonulás megrendezéséhez előírt szélsőségesen szigorú rendőri követelményeket a szervezők a Társaság a Szabadságjogok (TASZ) segítségével támadták meg a bíróságon. A Fővárosi Törvényszék ítélete nyomán a felvonuláshoz bármelyik utcából lehet majd csatlakozni.

A felvonulást minden évben megszervező Szivárvány Misszió Alapítvány évről évre egyre fejlettebb biztosítással garantálja a résztvevők biztonságát. A Pride Felvonulást, ami idén július 6-án a Kossuth térről indul, a szervezők a lehető legkorábban be is jelentették a rendőrségen. Budapest Rendőrfőkapitánya azonban csak azzal a feltétellel vette tudomásul a menet megtartását, ha azt a “négy fal között tartják”: a gyűlés helyszíneit és útvonalát a rendőrség kiüríti, kordonokkal lezárja, és a résztvevők mindössze három (3!) ponton csatlakozhatnának a gyűléshez.

A szervezők évek óta dolgoznak ennek a rendőri “túlbiztosítási” gyakorlatnak a lazításán, hiszen egy kordonok közé szorított menet, amelyhez útközben senki sem csatlakozhat, aligha képes a nyitottság és a szabadság üzenetét közvetíteni. A szervezők aprólékos és kitartó munkájának eredményeként egy olyan, 250-300 rendezőből, menetkísérő csoportokból, kamerás jogi megfigyelőkből álló biztosítási mechanizmus alakult ki, hogy tavaly már gyakorlatilag bárhol lehetett csatlakozni a felvonuláshoz. Az utóbbi években folyamatosan csökkent – az ellentüntetések dacára – annak kockázata is, hogy a tíz évvel korábban történtekhez hasonló erőszakkal zavarják meg a felvonulást. Mindezekhez képest idén a főkapitány mégis bekeményített: kihasználva az új gyülekezési törvény adta lehetőséget, korlátozó határozatban írta elő a szervező számára a menetbiztosítás módját.

A bejelentő a TASZ segítségével a Fővárosi Törvényszéken támadta meg a határozatot

Az itt született ítélet lényegében annak a biztosítási gyakorlatnak az elfogadására kötelezi a főváros rendőrfőkapitányát, amit a szervezők tavaly már sikerrel alkalmaztak, de amiről a rendőrség idén nem volt hajlandó tárgyalni. Eszerint maradnak a kordonok ugyan, de  minden útkereszteződésben lehet majd csatlakozni a felvonuláshoz. Az ítéletet itt el is olvashatja.

A Pride nyitottsága szempontjából előnyös végkimenetel ellenére a bírósági ítélet indokolása nem a legszerencsésebb. A rendőrség a felvonulás résztvevőinek biztonságára hivatkozott, ehhez képest a bíróság mégis abból indult ki, hogy a területzárás és a kordonok felállítása mások, a menetben részt nem vevő személyek jogainak és szabadságának védelme miatt szükséges. Azonban sem ezt az eltérő kiindulópontot nem indokolta meg a bíróság, sem azt, hogy a menet teljes zárása hogyan védené meg az erőszakos ellentüntetőktől a kívülállók jogait.

“Értetlenül álltunk a rendőrség rugalmatlansága előtt, úgyhogy örülünk, hogy a bíróság a gyülekezési szabadság javára döntötte el ezt a konfliktust. Kár, hogy az ítéletből sem derül ki, milyen konkrét tényekre alapozta a rendőrség, hogy idén jelentős erőszakos ellentüntetések zavarhatják meg a felvonulást, és azt az álláspontját, hogy a menet megóvása csak a teljes terület és útvonal lezárásával lehetséges. Különösen annak fényében, hogy az elmúlt két évben részlegesen kordonok nélkül zajlott a felvonulás, és nem történt említésre méltó konfliktus” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.

“Nagyon köszönöm a TASZ segítségét az ügyben. A Pride szervezői csapatával továbbra is azt gondoljuk, hogy nincs szükség a menet totális lezárására. Mégis lényeges fejlődésnek látjuk a Fővárosi Törvényszék ítéletét abban a tekintetben, hogy a szabadság és a biztonság ne legyenek egymást kizáró tényezők a Felvonulás lebonyolításában” – nyilatkozta Filó Mariann, az idei Budapest Pride Felvonulás bejelentője.

A Pride szervezőjét a perben a TASZ jogsegély-szolgálatának vezetője, dr. Hüttl Tivadar ügyvéd képviselte.

Lehet focimeccsel tiltakozni a Kossuth téren a tudományos élet tönkretétele ellen

0

A rendőrség megtiltotta volna, hogy focimeccset rendezzenek a Kossuth téren azok a diákok, akik szerint a kormány aránytalanul sok pénzt költ a sportra, miközben a magyar tudományos életet tönkreteszi. A Fővárosi Törvényszék azonban megakadályozta, hogy a rendőrség ellehetetlenítse a szimbolikus tiltakozó-akciót.

Az új gyülekezési törvény bevezetése óta ez már a harmadik alkalom, amikor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pert nyert a rendőrséggel szemben, a bíróság most újra megvédte a békés gyűlés és a politikai véleménynyilvánítás jogát.

Gyűlések, tüntetések, tiltakozások útján a polgárok közvetlenül hozhatják a politikai döntéshozók tudomására, ha valamivel nem értenek egyet. Ezt teszik azok a diákok is, akik március 30-án szombaton a Kossuth téren az ellen tiltakoznak, hogy sportra és labdarúgásra aránytalanul több pénzt és figyelmet fordít a kormányzat, mint az oktatásra és a kutatásra. Ezúttal nem egy átlagos tüntetésre készültek a szervezők: szimbolikus jellegű focimeccsek lejátszását tervezték a parlament előtt.

A rendőrség tudomásul vette ugyan a gyűlés megtartását, de csak azzal a feltétellel, hogy focimeccset nem rendeznek. A szervező a TASZ segítségével támadta meg a rendőrség korlátozó határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt. A bíróság a szimbolikus mérkőzés megrendezésének teljes megtiltását nem csak aránytalan, de szükségtelen alapjogi korlátozásként értékelte.

A politikai véleménynyilvánítás nem sportrendezvény

A Fővárosi Törvényszék ítélete egy újabb kiskaput zár be az önkényes rendőrségi jogértelmezés és jogalkalmazás előtt. A rendőrség nem nyilváníthatja önkényesen sportrendezvénynek azt, ami politikai véleménynyilvánítás. A szimbolikus üzenet is üzenet, a gyülekezési jog alkotmányos védelme alatt áll, és a rendőrségnek nincs felhatalmazása arra, hogy eldöntse, mi a megfelelő formája egy álláspont kinyilvánításának. Azt az elvet is megerősítette a bíróság, hogy az olyan elvont értékek, mint amilyen a kulturális örökségnek minősülő Kossuth tér védelme, a gyülekezési jog korlátozását nem indokolhatják. A bíróság egyedül a helyszín közlekedésbiztonsági kockázatára való hivatkozást tekintette elfogadhatónak, erre tekintettel a szimbolikus focimeccs időtartamát korlátozta.

“Ahogyan a versek, dalok, zenés betétek sem tesznek egy politikai demonstrációt kulturális rendezvénnyé, úgy a szimbolikusan lejátszott meccs sem teszi azt sportrendezvénnyé. Ebben az esetben a demonstratív focizás lényegi része a polgárok politikai üzenetének. Nagyon fontos, hogy a bíróság megvédte ezt a szabadságunkat a rendőrségtől” – mondta el Hegyi Szabolcs, a Politikai Szabadságjogok Projekt munkatársa.

A Fővárosi Törvényszék ítéletét itt elolvashatja teljes egészében:

Sajnos, a rendőrség csak indokolás nélkül tette közzé az ítéletet.

A tüntetés szervezőjét a bíróság előtt dr. Hüttl Tivadar ügyvéd, a TASZ jogsegély-szolgálatának vezetője képviselte.

Fővárosi Törvényszék: hazudik a PestiSrácok

A Fővárosi Törvényszék közleményben cáfolta a PestiSrácok cikkét, amelyben a kormány propagandistái azt állították, hogy a portál főszerkesztő-helyettesére nem kellett volna országos elfogatóparancsot kiadni.

A bíróság közleménye hangsúlyozza:

“Elfogadhatatlannak, nonszensznek, s újságírói túlkapásnak tartjuk mindazt, ami a terjedelmes cikkben olvasható. Megdöbbentő számunkra az, hogy szabálytalan bírói húzásokkal, jogkörrel és hatalommal való visszaéléssel, közéleti elfogultsággal, s alkalmatlansággal vádolnak egy a jogszabályokat betartó bírót – anélkül, hogy a konkrét ügyre vonatkozóan a bíróságtól is információkat kértek volna. Az újságírók pártállami módon történő kriminalizálásáról, s üldöztetéséről írni egy olyan cikkben, amely szinte kizárólag valótlan állításokat közöl számunkra némileg visszásnak tűnik.”

A közlemény hosszasan tételesen cáfolja a cikk állításait, ebből kiderül, hogy gyakorlatilag egy szó sem igaz a cikkből. Itt én most csak egyet emelek ki, azt, hogy Szarvas Szilveszter élettársa átvette a 2018. október 12-re kitűzött tárgyalásra szóló idézést, annak kézbesítése szabályszerű volt. Innen kezdve ugyanis nincs miért csodálkozni meg hőbörögni az országos elfogatóparancson, ha a vádlott módszeresen kerüli a bíróságot.

Ha a Fővárosi Törvényszék nem adja ki a közleményét, azt saját tapasztalatok alapján is megírtam volna, hogy a PestiSrácok hazudik. Nem, engem nem köröztek, de ennek tudásához nem is kell körözés, elég, ha valakit már idéztek sajtóperre (vagy vádlottként/alperesként bármilyen más perre). Az idézés iratában ugyanis azt is leírják, hogy ha valaki sem előre, sem utólag nem menti ki magát (például orvosi papírral igazolva, hogy beteg volt), mégsem jelenik meg, akkor a következő tárgyalásra rendőrökkel vezetik elő, ha pedig ez is sikertelen, jön az elfogatóparancs. Ez a szabály!

Elsőfokú ítélet a Buda-Cash-ügyben

0

Elsőfokon egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, 10 év gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől eltiltásra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt a Buda-Cash-ügy vádlottjait a Fővárosi Törvényszék. Emellett a Törvényszék mindegyik vádlottra vagyonelkobzást rendelt el.
Az ítélet szerint a vádlottak a Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek befektetéseivel, értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben pedig eltulajdonították azokat. Az elkövetési érték hozzávetőlegesen 110 milliárd forint. A Törvényszék ítéletében megállapította, hogy jelen büntetőeljárásban a vádlottak által elkövetett bűncselekmény sértettje a Buda-Cash Brókerház. A Buda-Cash Brókerház ügyfelei ebben a büntetőeljárásban nem tekinthetőek sértetteknek, nem léphettek fel magánfélként, így a polgári jogi igényüket a törvény egyéb útján érvényesíthetik.
A bíróság a bűnszervezetben való elkövetést nem találta megállapíthatónak, mivel álláspontja szerint a szervezettség a Brókerház általános tevékenységének velejárója, azt nem a bűncselekmény elkövetése érdekében hozták létre.
A bíróság valamennyi vádlott vonatkozásában a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás mellett szükségesnek és indokoltnak látta a vádlottak gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől való eltiltását, mivel a bűncselekményt vezető tisztségükkel visszaélve követték el.
A Törvényszék a vádlottakkal szemben – a szökés, elrejtőzés veszélyére tekintettel – bűnügyi felügyeletet rendelt el, magatartási szabályként pedig a vádlottak a bíróság által meghatározott területet külön engedély nélkül nem hagyhatják el.
Az elsőfokú ítélet, illetve a vádlottakkal szembeni kényszerintézkedést elrendelő végzés sem jogerős.

Felmentették Szabó Pált és vádlottársait a Postapalota-perben

Első fokon felmentették a Magyar Posta székházának eladása miatt indult büntetőügy három vádlottját, tudta meg a Független Hírügynökség Bánáti Jánostól, a harmadrendű vádlott, Szabó Pál volt postaelnök, majd később a Gyurcsány-kormány miniszterének védőjétől. A vád társtettesként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette volt. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a helyszínen szóban bejelentette fellebbezését.

 

„A bíróság az ítéletben kiemelte, amit a védőbeszédemben is elmondtam, hogy különös módon sokszor volt vádmódosítás az ügyben. Először az volt a vád, hogy a Postapalotát elkótyavetyélték – erről azonban kiderült, hogy nem így volt. Utána azzal gyanúsították a vádlottakat, hogy túlságosan drágán béreltek ingatlanokat – erről is kiderült, hogy nem állja meg a helyét. Majd végül harmadszorra azt állították, hogy nem elég körültekintően hasznosították befektetési célra a befolyó összeget. A bíróság erről is kimutatta, hogy a vád alaptalan” – összegezte portálunknak a fejleményeket Bánáti János.

Az I., II., és III. rendű vádlottak a Magyar Posta Zrt.-nél voltak alkalmazásban a vádbeli időszakban. 2006-ban a Magyar Posta fővárosi irányító szervezete két saját tulajdonú, egy bérelt és egy ingyenesen használt ingatlanban volt elhelyezve – olvasható a Fővárosi Törvényszék összefoglalójában. A társaság igazgatósága – tekintettel a következő évben lejáró bérleti szerződésre – 2006 második felében az I.-III. rendű vádlottak közreműködésével, igazgatósági és felügyelő bizottsági határozatokkal kialakította a társaság irodakoncepcióját. Az irodakoncepciókban, illetve előterjesztésekben I.-III. rendű vádlottak – vagyonkezelői kötelezettségüket megszegve – nem reális költségeket tüntettek fel. A Magyar Posta Zrt. Igazgatósága ezen koncepció alapján hozott döntést az ingatlanokról. Később a vád szerint az ÁPV Zrt. részéről a IV.-VI. rendű vádlottak nem valós adatokat tartalmazó előterjesztést készítettek, mely alapján az új székház bérlése tűnt a leggazdaságosabb megoldásnak. Az előterjesztés alapján hozott az ÁPV Zrt. igazgatósága döntést, azonban a tulajdon eladása és a bérelt üzletvitel a Magyar Posta Zrt. számára a leggazdaságtalanabb megoldás volt az összes lehetőség közül – szólt a vád.

„A bíróság szóbeli indoklásában tényszerűen kimondta, hogy a vádakkal ellentétben nem történt valótlan adatszogáltatás,

olyan adatközlés, amellyel a vádlottak megtévesztették volna a döntéshozókat”

– mondta Bánti János. Emellett – tette hozzá – tett egy, a hasonló ügyekre is vonatkozó elvi megállapítást is a bíróság: nevezetesen, hogy komplexitásában, a vállalat hosszú távú és stratégiai céljainak a fényében kell vizsgálni egy-egy lépést, hiszen még akkor is okozhat véletlenül vagyoni hátrányt egy lépés, amikor a döntéshozókat, a vagyonkezelőket egyértelműen a vállalat előnye mozgatja. Példaként említette egy olyan esetet, amikor egy önkormányzat áron alul vagy akár ingyen ad egy telket egy befektetőnek, amely ipari parkot létest azon. Ez az egy lépés ugyan vagyoni hátrányt okoz az önkormányzatnak, ám a telken létesített ipari park munkahelyeket termet, adót generál stb., tehát hosszú távon hasznot hajt. Ráadásul – hangsúlyozta Bánáti – jelen perben a bíróság egyértelműen kimondta, hogy megalapozatlan volt a vád.

„Ki kell mondani, hogy több ügyben nyomon követhető az elmúlt húsz évben, hogy a bíróságoknak olyan vádakban kellett dönteniük, amikor csak egy-egy döntést vizsgáltak” – mondta Bánáti, rámutatva: ezekben sorra a maihoz hasonló ítéletek születtek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK