Felmentették Szabó Pált és vádlottársait a Postapalota-perben

0
145
Az egykori Postapalota épülete a Krisztina körút 6-8-ban, amely 2009 óta műemlék. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Első fokon felmentették a Magyar Posta székházának eladása miatt indult büntetőügy három vádlottját, tudta meg a Független Hírügynökség Bánáti Jánostól, a harmadrendű vádlott, Szabó Pál volt postaelnök, majd később a Gyurcsány-kormány miniszterének védőjétől. A vád társtettesként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette volt. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a helyszínen szóban bejelentette fellebbezését.

 

„A bíróság az ítéletben kiemelte, amit a védőbeszédemben is elmondtam, hogy különös módon sokszor volt vádmódosítás az ügyben. Először az volt a vád, hogy a Postapalotát elkótyavetyélték – erről azonban kiderült, hogy nem így volt. Utána azzal gyanúsították a vádlottakat, hogy túlságosan drágán béreltek ingatlanokat – erről is kiderült, hogy nem állja meg a helyét. Majd végül harmadszorra azt állították, hogy nem elég körültekintően hasznosították befektetési célra a befolyó összeget. A bíróság erről is kimutatta, hogy a vád alaptalan” – összegezte portálunknak a fejleményeket Bánáti János.

Az I., II., és III. rendű vádlottak a Magyar Posta Zrt.-nél voltak alkalmazásban a vádbeli időszakban. 2006-ban a Magyar Posta fővárosi irányító szervezete két saját tulajdonú, egy bérelt és egy ingyenesen használt ingatlanban volt elhelyezve – olvasható a Fővárosi Törvényszék összefoglalójában. A társaság igazgatósága – tekintettel a következő évben lejáró bérleti szerződésre – 2006 második felében az I.-III. rendű vádlottak közreműködésével, igazgatósági és felügyelő bizottsági határozatokkal kialakította a társaság irodakoncepcióját. Az irodakoncepciókban, illetve előterjesztésekben I.-III. rendű vádlottak – vagyonkezelői kötelezettségüket megszegve – nem reális költségeket tüntettek fel. A Magyar Posta Zrt. Igazgatósága ezen koncepció alapján hozott döntést az ingatlanokról. Később a vád szerint az ÁPV Zrt. részéről a IV.-VI. rendű vádlottak nem valós adatokat tartalmazó előterjesztést készítettek, mely alapján az új székház bérlése tűnt a leggazdaságosabb megoldásnak. Az előterjesztés alapján hozott az ÁPV Zrt. igazgatósága döntést, azonban a tulajdon eladása és a bérelt üzletvitel a Magyar Posta Zrt. számára a leggazdaságtalanabb megoldás volt az összes lehetőség közül – szólt a vád.

„A bíróság szóbeli indoklásában tényszerűen kimondta, hogy a vádakkal ellentétben nem történt valótlan adatszogáltatás,

olyan adatközlés, amellyel a vádlottak megtévesztették volna a döntéshozókat”

– mondta Bánti János. Emellett – tette hozzá – tett egy, a hasonló ügyekre is vonatkozó elvi megállapítást is a bíróság: nevezetesen, hogy komplexitásában, a vállalat hosszú távú és stratégiai céljainak a fényében kell vizsgálni egy-egy lépést, hiszen még akkor is okozhat véletlenül vagyoni hátrányt egy lépés, amikor a döntéshozókat, a vagyonkezelőket egyértelműen a vállalat előnye mozgatja. Példaként említette egy olyan esetet, amikor egy önkormányzat áron alul vagy akár ingyen ad egy telket egy befektetőnek, amely ipari parkot létest azon. Ez az egy lépés ugyan vagyoni hátrányt okoz az önkormányzatnak, ám a telken létesített ipari park munkahelyeket termet, adót generál stb., tehát hosszú távon hasznot hajt. Ráadásul – hangsúlyozta Bánáti – jelen perben a bíróság egyértelműen kimondta, hogy megalapozatlan volt a vád.

„Ki kell mondani, hogy több ügyben nyomon követhető az elmúlt húsz évben, hogy a bíróságoknak olyan vádakban kellett dönteniük, amikor csak egy-egy döntést vizsgáltak” – mondta Bánáti, rámutatva: ezekben sorra a maihoz hasonló ítéletek születtek.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..