Kezdőlap Címkék Földgáz

Címke: földgáz

Putyin megvicceli magyar barátait

Vége a barátságnak? Nem jön a kőolaj a Barátság kőolaj vezetéken, amely pedig még a szovjet idők óta szolgálja Magyarország ellátását. Már napok óta nem jön az olaj a Barátság vezetéken, de csak most jelentették be.

A kormánypárti lapok Ukrajnát hibáztatják, de Holoda Attila energia szakértő szerint a Gazprombank a felelős. A Gazprombank kekeckedik a rubel átváltás miatt noha épp Putyin ragaszkodott ahhoz a földgáz üzletek esetében. Visszafelé valahogy ez nem működik – mutat rá Holoda Attila, aki a Szovjetunióban végezte tanulmányait tehát jól ismeri az oroszok gondolkodását. Az első Orbán kormány idején államtitkár helyettesként szolgált, mert akkor még a lojalitás nem múlta felül kötelezően a szakértelmet.

Most tehát itt van a pácban a MOL, amely épp mostanában jelentett be rekord nyereséget. Ezt épp az olcsó orosz olajjal érte el.

 Mi lesz, ha nem jön az olcsó orosz olaj?

Az ársapkát aligha lesz képes tartani a magyar kormány októberig még akkor is, ha a stratégiai készletek nagyrészét e célra szánja. Az Adria vezetéken természetesen jöhetne be a tengeren megvásárolt kőolaj, csak épp nem jön, mert 480 forintért ez ráfizetés. A kereskedők csak piaci áron vennének és adnának kőolajat Magyarországnak, ahol a turista és a mezőgazdasági szezon kellős közepén meglehetősen jelentős a kőolaj igény. A benzinkutaknál már így is korlátozások vannak. Egyre több helyen fogyhat el az üzemanyag.

Káosz alakulhat ki – hangsúlyozza Holoda Attila a Facebookon. Ez pedig oda is elvezethet, hogy sokan meg kell, hogy szakítsák a szabadságukat, mert az új helyzetben azonnali döntésekre lesz szükség.

Orbán Viktor újabb választási ígéretének mondhat búcsút.

Dehát ez nem újdonság: a hatalmas gázáremelés teljes megszegése a rezsi ígéretnek. Sasszemű megfigyelők azt is észrevették, hogy az első periódus elmúlta után még többet fizethetünk a gázért mint amennyit pártunk és kormányunk bejelentett.

Ezek után igazán furcsán hangzik Orbán Viktor ígérete:

“nem lesznek megszorítások”…

Mennyit ér Putyin barátsága?

Orbán Viktor azzal indokolta meg februári moszkvai látogatását, hogy olcsó orosz földgázt kapunk. Ezzel lehet megvédeni a rezsi csökkentést. Kiderült, hogy ebből egy szó sem igaz.

Nemrég Szijjártó Pétert küldte Moszkvába a miniszterelnök azzal, hogy szerezzen 700 ezer tonna plusz földgázt “orosz barátainktól”. Lavrov külügyminiszter, aki nem is oly rég a Barátság érdemrenddel tüntette ki Szijjártó Pétert, csak annyit válaszolt a magyar kérésre, hogy “tanulmányozzuk azt”. Ezzel

az ígérettel nehéz lesz fűteni.

Baerbock német külügyminiszter asszony azt mondta, hogy akár népfelkelés is kitörhet Németországban, ha Putyin elzárja a gázcsapot.

Magyarországon mit eredményez az orosz olajcsap elzárása?!…

A blama megvolt, de hol az eredmény?

Szijjártó Péter külügyminiszter plusz orosz földgázért utazott Moszkvába egy olyan időszakban amikor uniós miniszterek nemigen látogatnak oda tekintettel Putyin Ukrajna elleni agressziójára.

Orbán Viktor tudatosan felvállalta a kockázatot abban a reményben, hogy megkapja az oroszoktól azt a plusz 700 millió köbmétert, amelyre Magyarországnak szüksége van ahhoz, hogy a téli fűtési szezont átvészelje. Mi volt Lavrov külügyminiszter válasza: “fontolóra vesszük a magyar kérést”.

Nesze semmi fogd meg jól.

Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, akihez az energia ügyek tartoznak, annyit mondott miután fogadta Szijjártó Pétert, hogy a “politikai helyzet bonyolult”. Ez nem épp abban az irányban mutat, hogy az oroszok égnek a vágytól, hogy plusz földgázt adjanak Magyarországnak. Tisztában van ezzel Szijjártó Péter is, aki korábban azt javasolta: az egész orosz földgáz a török vezetéken érkezzen Magyarországra Szerbián keresztül. Miért? Mert Szerbia irányában az oroszok semmiképp sem állítják le a földgáz szállítást hiszen a szankciók elleni orosz hadjáratban Belgrád a kulcs. Rajta keresztül lehet megkerülni a nyugati szankciókat, amelyek Putyin beismerése szerint is “kolosszális problémákat okoznak Oroszországnak”.

Nem az energia szankciókról van szó hanem arról, hogy a Nyugat korszerű technológiát nem exportál Oroszországba. A korszerű chipek nagyon hiányoznak az orosz hadiiparnak is. Márpedig az USA rávette Kínát: ne pótolja a kieső nyugati chipeket Oroszországnak. Pekingnek jóval fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország, ezért belement az amerikai kérés elfogadásába.

Orbán “világokat igazgat”

A magyar miniszterelnök korábban abban reménykedhetett, hogy az olcsó orosz földgázzal megmentheti a rezsi csökkentést. Csakhogy kiderült: nincs baráti ár Moszkvában. Magyarországra is méregdrágán érkezik az orosz földgáz. Ezért Orbán kénytelen volt feladni a rezsicsökkentést, amely pedig óriási politikai népszerűséget jelentett. Sőt az a veszély is fennáll, hogy télen nem lesz elég földgáz. Ezért küldte Szijjártó Pétert Moszkvába, aki üres kézzel érkezett vissza. Mind Brüsszelben mind Washingtonban beírták a rossz pontot emiatt, és még eredmény sincsen.

Orbán Tusnádfürdőn nem jelenthette be: lám a különutas diplomácia bevált.

“Orosz barátaink segítenek.”

Ez egyelőre elmaradt.

Magyarország túl kis pont Putyin számára. Ezért mondta Orbán Viktor, hogy új szerződést kell kötni: az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával.

Ki akar Orbánnal szerződni?

Brüsszelnek és Washingtonnak ez szemmel láthatóan nem sürgős. Moszkva és Peking számára viszont csakis az uniós és NATO tag Magyarország jelent partnert. A perifériára sodródó Orbán egyedül abban bízhat, hogy barátai visszatérnek a hatalomba Rómában és Washingtonban. Addig azonban földgázt kell szereznie a téli szezonra nehogy az derüljön ki Magyarországon, hogy nem elég az, hogy a gáz ára a hatszorosára nő, de még nincs is elég belőle. Ilyen forgatókönyv destabilizálhatja Orbán Viktor sziklaszilárdnak hitt politikai hatalmát is.

Amerikai vagy német modell?

A német gazdaságot súlyos csapás érte az olcsó orosz energia elvesztésével, de vajon az USA nem szándékosan idézte ezt elő, hogy gyengítse legerősebb európai vetélytársát?

Amerikának van saját energiaforrása amióta felfedezték a palaolaj és a palagáz kiaknázásának módszerét. Csakhogy a játszma nem lefutott, mert a német gazdaság a múltban megmutatta, hogy felül tudja múlni az Egyesült Államokat.

Németországban a termelékenység jóval gyorsabban nőtt mint az Egyesült Államokban:  450% kontra 300% 1960 és 2020 között. Az amerikaiak úgy ellensúlyozták ezt, hogy több munkaórát dolgoztak: kétszer annyit 2020-ban mint 1960-ban, míg Németországban csökkent a ledolgozott munkaórák száma.

A probléma az, hogy az elmúlt 20 év során mindkét országban csökkent a munkatermelékenység növekedése.

Ez pedig azt jelenti, hogy nem elég nagy a torta, hogy mindenkinek jusson belőle – írja Alfred Kleinknecht, a delfti egyetem nyugalmazott professzora  a Social Europe oldalon. Mi következik ebből? Az, hogy valakinek áldozatot kell hoznia. A legvalószínűbb, hogy a munkavállalók lesznek ezek, akiket elérnek a megszorítások.

Ha viszont csökkennek a reálbérek, ahogy az USA-ban a hetvenes években, akkor ennek következménye az lesz, hogy tovább lassul a munkatermelékenység növekedése vagyis a válság elhúzódik. Csakhogy a munkaerő piac jelen pillanatban erősen korlátozott tehát a bérek fölfelé mehetnek hiszen sok ágazatban munkaerőhiány van.

A német modell nyerhet

Ha drágább a munkaerő, akkor megnő a munkatermelékenység, mert a vállalkozónak az az érdeke, hogy kevés emberrel jobb eredményt produkáljon. Németország visszatérhet a korábbi korszak modelljéhez amikor munkaintenzív modellje sikeresebb volt mint az Egyesült Államoké. Ilyen módon újra nagyobb lehet a torta, melyet elosztanak, és csökken a megszorítások veszélye – hangsúlyozza Alfred Kleinknecht nyugalmazott közgazdász professzor, aki jelenleg Japánban tanít.

Szijjártó Moszkvában gázért portyázott, miközben Brüsszel a gázembargót fontolgatja

A magyar diplomácia vezetője csütörtökön Moszkvába látogatott, ahol nem gyakori vendégek mostanság az uniós tagállamok vezetői azóta, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én.

A magyar kormány folytatva hintapolitikáját azzal indokolja az utazást, hogy még 700 millió köbméter földgázt kell vásárolni ahhoz, hogy biztonságos legyen az ország ellátása a téli időszakban is. (Csak mellékesen jegyezzük meg, ha ahazai készlet nincsen meg miért adunk Szerbiának majdnem ugyanennyi földgázt. Gáz lehet ésszerű és hihető magyarázatot adni erre.)

Szijjártó olyan utasítást kapott Orbán Viktortól, hogy bárhonnan beszerezhet földgázt tekintettel a rendkívüli helyzetre. Amikor a magyar miniszterelnök Putyinnal aláírta a földgázegyezményt, akkor szó volt további földgáz vásárlásáról is, de közbeszólt a háború.

Az Európai Unió egyre másra hozta a szankciókat Oroszország ellen. Kezdetben csak a korszerű technológia exportját érintették volna a szankciók illetve a külföldi orosz pénzek befagyasztását. Később amerikai nyomásra az EU az orosz olajembargója mellett döntött. Orbán Viktor ezt megvétózta, így a MOL továbbra is vásárolhat orosz olajat, amely 30%-al olcsóbb a Brent olajnál. A MOL ebből a profitból tudja finanszírozni az üzemanyag ársapkát Magyarországon a hazai autósoknak.

Brüsszel gázembargót is szeretne

Az USA ösztönzésére az Európai Unió az olaj után földgázembargót is szeretne Oroszország ellen mondván ebből Putyinnak óriási jövedelme származik. Csakhogy sok uniós tagállam függése az orosz földgáztól olyan nagy, hogy a téli fűtési szezont veszélyeztetné,  ha a földgázembargót is bevezetnék Oroszország ellen. A magyar kormány hallani sem akar erről, de sok más tagállam is húzódik, ezért a földgázembargó egyelőre lekerült a napirendről Brüsszelben, de nem végleg.

Arra viszont aligha gondoltak az Európai Unió központjában, hogy egy tagállam még plusz orosz földgáz vásárlást tervezne az ukrajnai háború kellős közepén. Márpedig nyilvánvalóan erről van szó. Szijjártó Péter moszkvai tárgyaló partnerei Lavrov külügyminiszteren kívül: Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az energiaügyek fő kormányzati embere Moszkvában és Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterelnök-helyettes. Arról egyelőre nem lehet tudni, hogy az orosz Barátság Érdemrenddel nemrég kitüntett Szijjártó Pétert fogadja-e maga Putyin elnök is? Egy ilyen fénykép nyilván kihívást jelentene Brüsszelnek, ahol Navracsics Tibor kétségbeesett elszántsággal küzd az uniós eurómilliárdokért – elismerve azt, hogy a bizalmat még meg kell ehhez szerezni.
Ezzel a gesztussal ez aligha sikerülhet.

Kormány és energiaválság Olaszországban

Mario Draghi miniszterelnök megnyerte a bizalmi szavazást a szenátusban, de elveszítette többségét miután a kormánykoalíció három fontos pártja tartózkodott a szavazás során (a szélsőjobb Liga, a jobboldali Hajrá Olaszország és az 5 csillag mozgalom). Draghi szeretné folytatni a kormányzást, ezért megpróbál támogatást szerezni a nemzeti egységkormányhoz.

Az Európai Központi Bank egykori elnöke arra hivatkozik, hogy Olaszország gazdasági válság küszöbén áll, és ilyenkor nem hiányzik még egy politikai válság.

Energia krízis

Mario Draghi miniszterelnök 15 egyezményt írt alá Algériában, hogy megpróbálja biztosítani Olaszország energiaellátását. Oroszország után Algéria Olaszország második legfontosabb energia szállítója.

Mario Draghi a kormányválság kellős közepén szakított magának időt az algériai tárgyalásokra.

 “Ez az energiaegyezmény a testamentumunk. Megmutatja, hogy egyre jobb és kiterjedtebb együttműködésre törekszünk ezen a téren”

– hangsúlyozta Mario Draghi Algériában.

Olaszország is rendkívüli mértékben függ az orosz energiától, és bár Putyin elnök megígérte, hogy teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, de Rómában inkább diverzifikálják a szállítói hálózatot nehogy Moszkva zsarolni tudja őket. Abdelmadzsid Tebbun algériai elnök elmondta, hogy három külföldi óriással kötöttek olaj és földgáz szerződéseket: az olasz ENI-vel, a francia Totallal és az amerikai Occidental Petroleummal.

Az egyik szerződés a Berkine olajmező kiaknázására irányul: ez több mint egymillió hordó olajat jelenthet – írja az AFP hírügynökség. Ennek a szerződésnek az értéke 4 milliárd dollár – jelentette ki Algéria államfője.

Dehát ez a jövő, a jelen a földgáz, amelynek exportja idén már olyannyira megnő, hogy megelőzi  az orosz importot Olaszországban – hangsúlyozta Draghi miniszterelnök.

Putyin zsarolási potenciálja csökken

Oroszország tavaly az első helyen állt a földgáz szállítók között 28,9 milliárd köbméterrel, ez az olasz szükséglet 38%-a. Algéria volt a második helyen 22,5 milliárd köbméterrel. Ez Olaszország gáz importjának 30%-át tette ki. 20 milliárd köbméter földgázról állapodott meg Draghi miniszterelnök még áprilisban amikor kiderült: nem lehet biztosan számítani az orosz földgázra.

Most ez az algériai földgázszállitás növekszik 4 milliárd köbméterrel.

2023-ban és 2024-ben tovább nőhet az algériai földgázexport Olaszországba – akár 9 milliárd  köbméterrel.

Algéria Afrika legnagyobb földgázexportőre, amely Európa szükségleteinek 11%-át fedezte. Eddig.

Orbán és Putyin

Milyen a kapcsolat a magyar miniszterelnök és az orosz államfő között? Orbán Viktor Moszkvában kilincselt olcsó olaj és földgáz reményében, és szerződést kötött Paks 2 felépítéséről. A Kurier című osztrák lap tudakolta ezt Kovács Zoltán államtitkártól, aki a nemzeti együttműködés rendszerének a külföldi propagandáját irányítja.

“Ez a szoros politikai kapcsolat, melyet Önök a magyar miniszterelnöknek és Putyin elnöknek tulajdonítanak, nem létezik. Nem különbözik attól a kapcsolattól, mely Németország és Oroszország között jelenleg fennáll” – válaszolta Kovács Zoltán. Aki nyilvánvalóan arra célzott, hogy Angela Merkel kancellár és Putyin elnök között valóban nagyon szoros együttműködés alakult ki.

Csakhogy változnak az idők: utolsó közös művük, az Északi Áramlat 2 gázvezeték volt, melyet sohasem helyeztek üzembe. Sőt az oroszok nemrég leállították az Északi Áramlat 1 vezetéket is. Állítólag karbantartás miatt. Sokan tartanak attól, hogy végleg.

Orbán Viktor pedig nem kapja olcsóbban a földgázt Oroszországtól mint mások. Részben emiatt is kényszerült arra, hogy csökkentse a rezsicsökkentést. Az árkülönbözet ugyanis túlságosan is nagy volt az orosz földgáz és a magyar fogyasztói ár között, melyet a lakosság fizetett.

A CIA kiváncsi

Az amerikai hírszerzés megerősített csapatot küldött Budapestre, hogy kiderítsék: valójában milyen is a kapcsolat Orbán Viktor és Putyin elnök között? Miért mozog olyan otthonosan az orosz titkosszolgálat Magyarországon? Orbán Viktor nem Putyin trójai
falova-e a NATO-ban, amely pedig ellenségének tekinti az orosz elnököt az Ukrajna elleni agresszió óta?

Ha már itt vannak, akkor a CIA szorgos munkatársai arra is kíváncsiak, hogy milyen a viszony Orbán Viktor és Kína között? Az USA Kínát is stratégiai ellenfélnek tekinti. Orbán Viktor Matolcsy György oldalán járt Kínában még a 2010-es hatalomátvétel előtt. Pekingben úgy fogadták az ellenzéki politikust mint Magyarország leendő vezetőjét. Azóta a kapcsolat egyre szorosabb noha korábban a Fidesz elszántan bírálta Kínát az emberi jogok megsértése miatt.

Az amerikaiak gyanakvását elsősorban az keltette fel, hogy a Nemzeti Bankban kínai tanácsadók tűntek fel. Ilyesmire a szovjet tanácsadók távozása után még nem került sor Magyaroszágon. Matolcsy György emiatt nem különösebben népszerű az Egyesült Államokban. Nem is ő képviseli a Nemzeti Bankot az IMF közgyűléseken. Pedig lehet, hogy a pénzügyi válság következtében Magyarország rákényszerülhet arra, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz forduljon. Persze nem kizárt, hogy Orbán Viktor ezzel nem Matolcsy Györgyöt bízza meg…

Putyin lánya politikai karriert csinál

A 35 éves Katyerina Tyihonovát kinevezte papája a nyugati szankciók ellen küzdő állami bizottság helyettes vezetőjének. A hivatalos bejelentés nem tartalmazta azt a nem épp lényegtelen információt, hogy Katyerina Tyihonova az elnök lánya.

Moszkvában többen tippelnek arra, hogy amennyiben Putyin egészségi állapota miatt kénytelen lesz hátrébb húzódni, akkor lányára komoly szerep várhat az interregnum idején.

Az orosz elnök külföldi utazásokkal is próbálja bizonyítani, hogy jó formában van. A diplomáciai elszigeteltség miatt csak kevesen kívánnak vele szóbaállni. Az Ukrajna elleni agresszió óta első külföldi útja két egykori szovjet tagállamba vezetett: Tadzsikisztánba és Türkmenisztánba. Az egykori Szovjetunió két tagállamában fogadták ugyan Putyint, de kiderült: ott sem örülnek igazán az ukrajnai területszerző háborúnak. Orosz kisebbség ugyanis mindenütt él – ha kis számban is Tadzsikisztánban és Türkmenisztánban -, ez beavatkozási alap lehet. Türkmenisztánnak óriási földgáz kincse van, melyet elsősorban Kínának ad el, és ebből jól él a helyi elit.

Putyin Ukrajna elleni katonai akcióját állítólag az is motiválta, hogy az ország keleti felén jelentős mennyiségű földgázt találtak. Ennek kiaknázása busás jövedelemhez juttatná Putyin környezetét.

Putyinnak ez a lánya korábban egy ifjú oligarcha, Kirill Samalov neje volt. A válás után gyorsan kiderült, hogy vagyonát apósának köszönhette, és annak nagyrészéről villámgyorsan le kellett mondania. Intő példa lehet ez Tiborcz István számára is.

Mivel foglalkozik Putyin lánya?

Eddig egy alapítvány élén állt, és gyakran látogatott Münchenbe, mert ott élt új partnere, a neves orosz balettművész Igor Zelenszkij. Az 52 éves művészt azonban kirúgták Münchenben, ahol a Bajor Állami Balett igazgatója volt. Az ok: nem ítélte el Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Katyerina Tyihonova a jövőben fontos szerepet játszhat egy olyan bizottságban, melyet épp az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt hoztak létre. Miután a nyugati világ villámgyorsan szankciókat hozott Oroszország ellen az Ukrajna elleni agresszió miatt, ezért Moszkvában létrehoztak egy bizottságot, amely a szankciók elhárításával foglalkozik. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy visszatért a szovjet idők gyakorlata amikor a nyugati világ COCOM listán tartotta nyilván azokat az eszközöket, amelyeket nem volt szabad eladni a Szovjetuniónak. Moszkvában akkor azt a módszert alkalmazták, hogy harmadik országon keresztül vásároltak. Magyarország mint a Szovjetunió akkori szövetségese nagy szerepet játszott ebben. Most ezt a szerepet Szerbiára osztották. Belgrád régi szövetségese Moszkvának, és nem is titkolja, hogy hasznot akar húzni a helyzetből. Sok orosz cég áthelyezte a székhelyét Szerbiába, hogy mentesüljön a nyugati szankciók alól. Scholz német kancellár figyelmeztette is Vucsics szerb elnököt: választania kell Putyin és a Nyugat között. A szerb elnöknek ez nem oly sürgős…

Gázellátás

Szerbia nem akar Németország sorsára jutni, és márcsak ezért sem kíván szakítani Oroszországgal. Erre már Vucsics szerb elnök is felhívta Scholz német kancellár figyelmét. A szerb elnök állítólag ígéretet kapott Putyintól: nekik mindenképp jut az orosz gázból. Ez Magyarország számára is előnyös lehet hiszen közös vezetéken érkezik az orosz földgáz egy része. Orbán Viktor valószínűleg nem kapott olyan ígéretet Putyintól mint a szerb elnök, ezért is hívott össze válságtanácskozást földgáz ellátás ügyben a karmelita kolostorban.

Az EU gázkorlátozással nézhet szembe

Erre hívja fel a figyelmet a Bloomberg. Ha az oroszok teljesen leállítják a földgáz szállítást az unióba, akkor a téli szezon kellős közepén nem lesz elég gáz a tárolókban az Európai Unió sok országában.

“Ez erőpróba a Nyugat és Oroszország között” – hangsúlyozta Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter az ARD televízióban. Scholz német kancellár, Macron francia elnök, Draghi olasz miniszterelnök és Johannis román államfő kijevi látogatására időzítve a Gazprom 60%-al csökkentette a földgáz szállítást az Északi Áramlat vezetéken. Ez elsősorban Németországot érinti, de az olasz Eni is jelentős csökkenésről számolt be. Ausztria és Franciaország is egyre kevesebb orosz földgázt kap.

Kijevben az uniós vezetők támogatásukról biztosították Ukrajnát, de arra próbálták meg rávenni Zelenszkij elnököt, hogy tárgyaljon Putyinnal egy tűzszünet megkötéséről.

Mi lesz januárban?

A nagy földgáztárolókat nyáron töltik fel, hogy a fűtési szezon kezdetére megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre az egész szezonra. Azzal, hogy a Gazprom csökkenti a földgáz mennyiségét az Északi Áramlat vezetéken nyilvánvalóan lassítja ezt a folyamatot. De mi van akkor, ha Putyin végképp leállítja a földgáz exportját az Északi Áramlat vezetéken? Akkor januárban be kell vezetni a gázkorlátozást – írja a Wood MacKenzie Ltd szakértő cég.

Putyin nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra, amely az olaj után a gázembargó bevezetését fontolgatja.

Thierry Bros, a párizsi politikatudományi intézet professzora szerint Putyin az unió megosztására játszik:

“A földgáz szállitás csökkentése megnehezíti a tárolók feltöltését az egész EU szintjén. Ez folytatódhat mindaddig amíg az oroszok teljesen elzárják a gázcsapot. Ezzel Putyin az EU amúgyis törékeny egységét teszteli.”

A földgáz ára egy hét alatt 50%-al növekedett. Ez a legnagyobb emelkedés azóta, hogy Putyin megindította háborúját Ukrajnában február 24-én.

Robert Habeck német alkancellár ezért is mondta, hogy

“be tudunk szerezni földgázt máshonnan is, de drágábban.”

Csakhogy ez sem biztos a Bloomberg szerint. A cseppfolyósított földgáz globális piacán ugyanis Kína és Európa vetélkedik egymással. A nagy Covid lezárások miatt Kína visszafogta importját a cseppfolyósított földgázból, de télre újra felélénkülhet a kereslet. Ezért Európa esetleg drágábban sem juthat földgázhoz.

Mi a megoldás? Draghi olasz miniszterelnök Kijevben hazugsággal vádolta az oroszokat, és jelezte: kidolgoztak egy szükségállapot tervet, amely környezetszennyező energia hordozókkal válthatja ki az orosz földgázt. Ugyanezt az utat követik a németek: a szénerőműveket akarják intenzíven kihasználni holott korábban ezek bezárását tervezték. Ezenkívül felszólítják a lakosságot, hogy csökkentse energia fogyasztását. A vállalatok számára olyan aukciós platformot terveznek a télre, amelyen a cégek értékesíthetnék energia fogyasztási kvótáikat Németországban.

A G7 nagyhatalmak, amelyek vezetői hamarosan Bajorországban találkoznak, olyan tervet dolgoznak ki, amely maximálná az orosz energia import árait nehogy azok túlságosan is megdobják az amúgyis magas inflációt.

Oroszország rekord bevételei az energiahordozókból

1000 milliárd rubelre vagyis 13,7 milliárd euróra számít az idén Oroszország a kőolaj és a földgáz exportjából – idézi a Reuters Anton Sziluanov orosz pénzügyminisztert.

Oroszország az energiaexportból halmozott fel hatalmas devizakészletet az Ukrajna elleni háború előtt, most pedig a kőolaj és a földgáz kiviteléből tudja finanszírozni az agressziót – írja a francia közszolgálati RFI portál. 643 milliárd dollár volt a devizakészlet, amelyre Putyin a számításait alapozta, de ennek jelentős részét Nyugaton befagyasztották. A háború kezdete óta folyamatosan csökkennek a devizakészletek – mondta Sziluanov orosz pénzügyminiszter. Ezért az energiaexport bevételét idén  teljes egészében el akarják költeni. Kettős célra: az egyik a rubel megerősítése, a másik pedig az Ukrajna elleni háború finanszírozása.

A költségvetés egyharmada

2021-ben az orosz költségvetés egyharmadát adta a kőolaj, a kőolaj származékok és a földgáz exportja. Az Európai Unió tagállamai kezdetben nem akartak szankciókat az orosz energia importjára, de azután változtattak álláspontjukon. Most viszont az olajembargót akadályozza a magyar kormány álláspontja – írja az RFI. Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy a magyar a kormány háta mögött más uniós tagállamok is rejtőznek, melyek szintén nem akarják az olajembargót, az orosz földgáz kitiltását pedig még kevésbé. Morawiecki lengyel miniszterelnök viszont azt hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában sokáig elhúzódhat, ezért meg kell akadályozni azt, hogy Oroszország jelentős összegekhez jusson a kőolaj és a földgáz eladásával.

Miért tudtak megszabadulni a balti államok az orosz energiafüggéstől?

Korábban a balti államok szigetet alkottak az Európai Unióban energia tekintetében, mert annyira függőek voltak Moszkvától.   Április elsején bejelentették: nem használnak többé orosz földgázt! Közben megnyílt a lengyel-litván gázvezeték, és sokminden megváltozott: a balti államok bekapcsolódhattak az Európai Unió energia rendszerébe.

“A vezeték összeköti a balti államokat Európa többi részével. Ezt azt is jelenti, hogy Európa problémái a balti országok problémái lettek” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a litván Megújuló Energia Szövetség elnöke.

Mire célzott Martynas Nagevicius?

Arra, hogy az 500 kilométeres vezeték mindkét irányban szállíthat földgázt attól függően, hogy hol van rá nagyobb szükség. Nemrég ez életmentőnek bizonyult amikor az oroszok elzárták a gázszállítást Lengyelországba, mert Varsó nem volt hajlandó rubelben fizetni.

Ez pillanatnyi politikai döntés volt, de a jövőben üzleti szempontok lehetnek a meghatározóak. Nyugat Európában az égbe emelkedtek az árak, adott esetben ezt ki lehet használni. Ugyanakkor valószínű, hogy áremelkedés következik be a balti országokban is.

A gázvezeték építése 2015-ben kezdődött meg, és akkor még senki sem gondolta, hogy stratégiai fontosságú lesz. Most viszont Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök hálásan megköszönte, hogy “pontosan határidőre átadták a vezetéket akkor amikor igencsak nagy szükségünk van a földgázra.”

A litván elnök, Gitanas Nauseda arról beszélt, hogy “Keletről zsarolnak bennünket.” Hozzátette:

“az Ukrajna elleni háború bebizonyította, hogy Oroszország sohasem volt megbizható partner.”

A baltiak április elseje óta nem használnak orosz földgázt

Jórészt amerikai és norvég földgázra álltak át. Klaipeda városában Litvániában működik a cseppfolyósított földgázt átalakító állomás, amely mindhárom balti állam ellátását lehetővé teszi. Ehhez járul még, hogy Északon össze vannak kapcsolva Finnországgal, most pedig Délen Lengyelországgal. Lettországban óriási gáztárolók vannak a föld alatt, amelyek nagy energiabiztonságot jelentenek.

Mi van az olajjal? Április elseje óta Litvánia egyetlen olajfinomítója nem használ orosz olajat. A litvánok az unió olaj embargó lelkes támogatói.

Miért tudtak ilyen gyorsan leválni az orosz energiáról?

“Nálunk az energia mindíg biztonságpolitikai kérdés volt. Litvánia mindig  gyanakodott Oroszországra és Fehéroroszországra. Ezért fektettünk be olyan sokat az energiába”

– mondta Nagevicius.

Litvánia elsőként jelezte, hogy ki akar válni a Szovjetunióból. Moszkva leállította az olajszállítást. Emiatt több gyár leállt Litvániában, ahol korlátozni kellett a benzin fogyasztást.

Litvánia már 2014-ben összeveszett a Gazprommal, amely magasabb földgáz árat számlázott nekik mint a németeknek.

“Nagyon nehéz volt megszerezni a parlamenti támogatást a szakításhoz” – emlékezik vissza Romas Svedas, aki jelenleg független energia szakértő, de akkor ő terjesztette elő a csomagot az országgyűlésben. Aztán Észtország és Lettország is követte Litvánia példáját 2015-ben illetve 2017-ben.

Litvániában a klímaváltozás elleni küzdelem is sokat segített.

A lakások fele távfűtéssel működik, és a központi kazánokban kizárólag orosz földgázt használtak. 2020-ban  a földgáz részesedése már csak 17% volt. A biomasszáé viszont 80%-ra nőtt.

Litvánia a tervek szerint gyorsan növeli a szél és napenergia szerepét az energia gazdálkodásban. Jelenleg ez 25%, 2035-ben szeretnék elérni a 93%-ot. Addig azonban importálni kell a villamos áramot. Miért? Mert Litvánia atomerőműve pontosan olyan volt mint amelyik Csernobilban csaknem katasztrófát okozott. Az oroszok által épített atomerőművet bezárták, de a teljesítménye hiányzik. Nemcsak ez a probléma hanem az is, hogy a három balti állam elektromos hálózata Oroszországhoz kötődik. A tervek megvannak az átállásra: váltás az orosz hálózatról a nyugat európaira. Litvánia szeretné felgyorsítani ezt a folyamatot. Nauseda államfő kijelentette:

“reméli, hogy brüsszeli támogatással az áttérés már 2024 első negyedévében megtörténhet”

– írja a Deutsche Welle.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK