Kezdőlap Címkék Földgáz

Címke: földgáz

USA-Szlovák katonai egyezmény

Tízéves védelmi egyezményt ír alá az Egyesült Államok Szlovákiával, és ennek az ukrajnai konfliktus miatt különösen nagy a jelentősége.

Az Ukrajnával határos Szlovákia ugyanis vállalja az egyezményben, hogy ingyen az USA légierejének rendelkezésre bocsátja két legnagyobb katonai repülőterét. Ezenkívül lehetővé teszi az Egyesült Államok számára új katonai támaszpontok létesítését Szlovákiában. Az USA mindezért 100 millió dolláros támogatást nyújt a szlovák hadsereg megerősítésére.

Robert Fico ex miniszterelnök – Orbán Viktor kedvenc szlovák partnere – pártja ellenzi az egyezményt. Népszavazást akar kiiratni az ügyben Szlovákiában.

Benkő hadügyminiszter: nem kérünk NATO katonákat

Ezzel egyidőben a magyar honvédelmi miniszter – nyilvánvalóan Orbán Viktor jóváhagyásával – kijelentette, hogy Magyarország nem tart igényt NATO katonákra. Biden amerikai elnök amerikai csapatokat kínált fel minden olyan kelet-európai NATO tagállamnak, amely fenyegetve érzi magát az ukrajnai válság miatt. Benkő Tibor tábornok megerősítette azt, hogy az Orbán kormány nem érzi magát fenyegetve.

Orbán Moszkvában

Hivatalosan is megerősítették, hogy kedden a magyar miniszterelnök és az orosz elnök tárgyal egymással. Aligha hagyhatják ki az ukrajnai helyzetet noha Szijjártó Péter külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a fő téma az energia lesz.

Orbán Viktor több földgázt kér Putyintól, hogy ezzel a rezsicsökkentést alá tudja támasztani. Kérdés, hogy

mit kér cserébe Putyin elnök?

Legalább ennyire fontos kérdés, hogy

mit szól mindehhez az Egyesült Államok?

Az pedig Orbán Viktor számára lehet kínos kérdés, hogy mi lesz így a visegrádi egységből, ha a szomszédos Szlovákia hosszú katonai egyezményt köt az USA-val, hasonlót ahhoz, amelyet Orbán lengyel szövetségese is kötött az Egyesült Államokkal.

Meddig lóghat ki a sorból a
NATO-ban Magyarország?

Ki fizeti a rezsit?

Orbán Viktor azért utazik Moszkvába, hogy plusz földgázt kérjen Putyintól, és megvitassa a paksi erőmű bővítését  – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter.

A magyar lakosság jóval olcsóbban kapja az energiát mint a piaci ár. Hosszú távon hatalmas veszteség keletkezik – hangsúlyozza Zsiday Viktor a Magyar Narancsban. A veszteség elérheti a GDP 3-4%-át! A rezsit ésszerű lenne emelni, de ez politikai öngyilkosság lenne. Valakinek mégiscsak ki kell fizetni a különbözetet a világpiaci ár és a lakossági befagyasztott fogyasztói ár között. Vagy mégsem?

Boros Imre, a kormányhoz közelálló közgazdász szerint nem okoz gondot a rezsi az Orbán kormánynak. Miért nem?

“Nemrég szerződött le Magyarország Oroszországgal olcsó gázra. A decemberben megkötött 15 éves szerződés még olcsóbb mint a korábbi volt. A rezsicsökkentésnek ez a fedezete, és ez senkinek sem fog veszteséget okozni. A Gazprom fixen annyit fog szállítani, amely fedezni tudja a magyar lakosság fogyasztását” – írja Boros Imre a Pesti srácokban. A magyar-orosz földgáz szerződések titkosak, a magyar kormányfő sem mondott árat a Financial Times kérdésére. De nagy kérdés, hogy olyan olcsó-e valóban az orosz földgáz, melyet Magyarország kap?

Ha valóban ennyire jó a helyzet, akkor miért akar plusz földgázt kapni Putyintól Orbán Viktor?

Évi 1000 milliárd forint

Ekkora összegről van szó jelenleg, ha nem csökken jelentősen az energia ára – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki nyilvánvalóan nincs arról meggyőződve, hogy az orosz földgáz ára olyan alacsony lenne ahogy azt Boros Imre állítja. Ha ez igaz, akkor a választások után megalakuló kormány azzal kell, hogy szembenézzen: a GDP 2-3, rosszabb esetben 4%-át kell kifizetnie évente azért, hogy a rezsit azon az alacsony áron tartsa, amelyet a lakosság megszokott.

Ez óriási kihívás minden kormánynak – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Orbán dilemmája: ésszerűség kontra népszerűség

Bármifajta rezsi emelésnek óriási a politikai kockázata vagyis ezzel aligha kísérletezik bárki. Valakinek azonban fizetnie kell – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

A költségvetés emiatt valóban elúszhat, de a választások után megalakuló új kormány abban reménykedhet: másutt is ez a helyzet az Európai Unióban. Épp ezért javasolja Macron francia elnök és szövetségeseinek csapata a pénzügyi szigor csökkentését. Vagyis a maastrichti kritériumok megszüntetését vagy felvizezését. Ez utóbbira jó példa az a brüsszeli javaslat, amely zöld beruházásnak tekinti az atomenergiát és a földgáz ipar fejlesztését. Ha ezt a fukar államok is elfogadják, akkor a magyar kormányzat sem kényszerül a rezsi emelésére, mert az erre fordított kiadásokat el tudja számolni mint zöld programot – lásd például a paksi atomerőmű bővítését, amely szintén szerepel Orbán Viktor moszkvai tárgyalásainak napirendjén.

Lengyel- orosz gázháború

Az oroszok leállították a gáz szállítást a Jamal-Európa vezetéken, amely évtizedeken keresztül meghatározó szerepet játszott Lengyelország földgáz ellátásában. Lehet, hogy csak átmeneti leállásról van szó, melyet figyelmeztetésnek szánnak.

Varsó szeptemberben közölte, hogy felmondja a gázszállítási egyezményt. Jövőre járna le a Gazprom és a lengyel gázkereskedelmi vállalat, a PGNiG szerződése. A varsói kormány a balti vezetéken érkező norvég földgázzal kívánja kiváltani a keletről érkezett orosz szállítmányokat.

Mi lesz télen?

A norvég földgáz csak jövőre érkezhet, ezért az idei télre nem jelenthet megoldást. Ráadásul Dánia környezetvédelmi aggodalmait jelezte, és emiatt késlekedhet a balti vezeték építése. Ennek átadási dátuma jövő október. Mi lesz addig?

A varsói kormány már Brüsszelhez fordult, hogy állapítsák meg: a Gazprom visszaél erőfölényével a gáz piacon. Ha az Európai Unió ezt meg is állapítja, attól még nem lesz földgáz idén télen Lengyelországban.

Csizsov nagykövet, aki Brüsszelben képviseli Oroszországot nyíltan meg is fenyegette az Európai Uniót: “ha nem békültök ki velünk, akkor fázni fogtok a télen!”

Putyin játszmája

Az orosz elnök barátai jól járnak: Magyarország hosszútávú földgáz szerződést írt alá Oroszországgal, és ezzel biztosította a fűtést télire, és a rezsi csökkentés fenntartását, amely politikai szempontból létfontosságú Orbán Viktor számára.

Orbán Putyin barátja, de Jaroslaw Kaczynski az ellensége. Lengyelország erős embere személyes ellenségének tartja Putyin elnököt , akit ikertestvérének meggyilkolásával vádol. Bár a tények ezt nem támasztják alá, de Jaroslaw Kaczynski változatlanul úgy véli, hogy ikertestvérének repülőgépe Putyin parancsára zuhant le miközben Katyin felé igyekezett.

A hagyományosan rossz lengyel-orosz viszony most gáz háborúvá változhat, ha Putyin nem szállít gázt a Jamal vezetéken Lengyelországba. Ez nyílt zsarolás, de egyáltalán nem idegen Oroszország majd mindenható urától, aki meg akarja mutatni nemcsak a lengyeleknek, de egész Európának: változatlanul függenek az orosz földgáztól annak ellenére, hogy gyors ütemben fejlesztik az alternatív energia termelő rendszereket illetve megpróbálnak földgázt importálni máshonnan.

Lengyelországnak van már olyan kikötője, amely alkalmas a cseppfolyósított földgáz fogadására, de ennek kapacitása korlátozott. Az amerikaiak pedig előszeretettel adják el a cseppfolyósított földgázt inkább Ázsiában, ahol a kínaiak vagy a délkoreaiak többet fizetnek érte.

Európa télen az orosz földgáztól függ

Oroszország kész növelni földgáz szállítsait az Európai Unióba annak ellenére, hogy a hazai fogyasztás is rekordokat döntöget – jelentette ki szombaton Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes.

Korábban Putyin úgy nyilatkozott, hogy “nem használjuk fegyverként a földgáz szállítást Európa ellen”. A tagadás ilyenkor állítást jelent különösen, mert a földgáz piacon óriási a hiány. Putyin uniós nagykövete nemrég nyíltan megfenyegette Brüsszelt: ha nem békültök Moszkvával, akkor fázni fogtok a télen!

A gázárak az égben, Oroszország ura ezért  elmondta, hogyha az Északi Áramlat 2 megkapná az engedélyt, akkor csökkenhetnének a gázárak az Európai Unióban.

“A hidegháború legnehezebb időszakában is betartottuk az egyezményeket és szállítottunk földgázt Európának” – utalt a szovjet időkre Vlagyimir Putyin, aki a CNBC amerikai televíziónak nyilatkozott Moszkvában.

Az orosz elnök tagadta, hogy visszatartottak volna szállítmányokat annak érdekében, hogy térdre kényszerítsék az Európai Uniót. Putyin szerint épp ellenkezőleg: növelték a földgáz szállítást Európába. Amikor az amerikai riporter kétkedéssel fogadta ezt, akkor Putyin kijelentette: szép riporternőnk nem hallotta a válaszomat. Hadley Gamble azonban nem ijedt meg Oroszország majd mindenható urától, mert továbbra is kétségeit hangoztatta az orosz elnök őszinteségét illetően.

Putyin azonban kitartott amellett, hogy “a magasabb gázárak az energia hiány miatt alakultak ki, és nem megfordítva. Az európai földgáz piac nem kiegyensúlyozott és nem előrelátható, hogy mi megy ott végbe” – mondta az orosz elnök. Aki elmondta, hogy Oroszország az idén már 15%-al növelte földgáz szállítását.

“A probléma nem nálunk van hanem a másik oldalon. A szél farmok nem működtek hatékonyan, mert nem kedvezett nekik az időjárás. Ezenkívül az európaiak nem pumpáltak elég gázt a tározókba a nyár folyamán. Ráadásul  a földgáz szállítások csökkentek a világ más részeiből Európába” – jelentette ki Putyin, aki ezzel az USA-ra célzott. Mondván az amerikaiak inkább Ázsiában adják el a cseppfolyósított földgázt mint Európában.

Mesterségesen előállított válság?

Sokan azt állítják, hogy Oroszország tudatosan idézte elő a hiányt a földgáz piacon, hogy ezzel áremelkedést érjen el. Ezzel Putyin azt is meg akarja mutatni, hogy az Európai Unió továbbra is nagymértékben függ az orosz földgáz szállításoktól.

Putyin brüsszeli nagykövete meg is fenyegette az Európai Uniót: ha nem akartok fázni a télen, akkor béküljetek ki velünk!

Peszkov, Putyin szóvivője megerősítette, hogy a szerződéses kötelezettségeknek megfelelően szállítják a földgázt az Európai Unió államaiba. Csakhogy nem erről van szó hanem arról, hogy a szabad piacon elszabadultak az árak. Ha szükség lesz a szerződésen felüli mennyiségre, akkor azt méregdrágán kell megfizetni. Erre utalt Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője. Aki zsarolása alá vádolta meg Moszkvát az Északi Áramlat 2 vezetékkel kapcsolatban.

Oroszország az EU földgáz importjának a 40%-át adja minden évben. Ez Moszkvának fontos bevétel és nyomás gyakorlási eszköz is, de az oroszok csak óvatosan élhetnek vele. Erre Csizsov brüsszeli orosz nagykövet mutatott rá a Financial Timesban: ha túl nyilvánvaló az orosz zsarolás, akkor a fogyasztó államok alternatíva után néznek. Akkor pedig Oroszország ugyancsak pórul járhat, mert Putyin rendszerének gazdasági alapját még mindig az energia export jelenti.

Magyar-orosz egyet akar?

Hétfőn aláírják Budapesten a magyar-orosz földgáz szerződést, amely a korábbinál előnyösebb áron biztosít nyersanyagot Magyarországnak. Ily módon a magyar kormány tarthatja a rezsicsökkentéssel kialakult alacsony hazai árakat, amelyek politikai szempontból óriási hasznot hoznak a Fidesznek.

Putyin tehát nagy jóindulattal tekint Orbán Viktor rendszerére, melynek fennmaradásában érdekelt. Kifejeződésre jutott ez akkor is amikor Orbán és Szijjártó Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg a nagykövetek szokásos éves értekezletére. Ez kihívás a Biden diplomáciának, mely stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot.

Új utakon jön a földgáz

Évtizedeken keresztül Ukrajnán át vezetett az orosz földgáz útja Magyarországra. Ám most az évi 4,5 milliárd köbméter földgáz Szerbiából illetve Ausztriából érkezik – 3,5 illetve 1 milliárd köbméter. Ukrajna ezzel komoly jövedelemtől esik el, és csökken stratégiai zsarolási potenciálja.

Orbán lengyel barátai is elcsodálkozhatnak hiszen Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította azt, hogy Németország közvetlenül Oroszországtól kapja a földgázt és nem a hagyományos úton Lengyelországon keresztül.

Putyin-Orbán stratégiai szövetség?

Az Egyesült Államok már régóta kifogásolja Magyarország túlzott függését az orosz földgáztól. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a Paks 2 atomerőművet is az oroszok építik, akkor energia terén mindenképp meghatározó marad az orosz kapcsolat, mely még a szocializmus időszakában épült ki.

A magyar nomenklatúrát a szocializmus idején is jelentős mértékben földgáz szállításokkal fizette ki Moszkva, és ez a gyakorlat aligha változott. Orbán Viktornak állítólag személyes részesedése is van abban magyar-orosz földgáz kereskedelmi cégben, amely Svájcban a Zug kantonban van bejegyezve.

Putyin számára Orbán Brüsszel ellenes politikája is hasznot hoz hiszen az orosz diplomácia bevallott célja az uniós kohézió gyengítése.

Magyarország NATO tagsága is aranyat ér Moszkva számára hiszen ily módon információkhoz juthat arról, hogy mit tervez az észak-atlanti katonai szövetség. A magyar diplomáciának nem kis gondot okozhat, hogy Orbán lengyel barátaival lenyelesse a magyar-orosz stratégiai együttműködést. Varsóban az USA afganisztáni fiaskója után megrendült a bizalom az Egyesült Államokban, ezért Orbán oroszbarát vonala felértékelődhetett.

A probléma mindössze  a perspektívával van: Putyin csak nagyarányú választási csalással tudott legutóbb nyerni. Egy stagnáló birodalom vezetőjeként csak egyre nehezebben tudja fenntartani az életszínvonalat Oroszországban, és egyre kevesebb juthat magyar barátainak is…

Elfogy az orosz kőolaj?

A jelenlegi technológiákkal kitermelhető kőolaj kifogyhat Oroszországban, ahol évtizedek óta ez volt a legfőbb exportcikk – nyilatkozta a Bányászati Erőforrások hivatalának vezetője az Rt.com-nak.

“A gazdaságosan kiaknázható kőolaj mezők 20-21 évig tarthatnak ki – kongatta meg a vészharangot Jevgenyij Petrov. Aki gyorsan hozzátette, hogy van még bőven olaj Nyugat Szibériában, de a jelenlegi technológiákkal ezt nem lehet gazdaságosan kitermelni. Ha tehát Putyin hosszú távra tervez, akkor most kellene rubel milliárdokat befektetni az új olaj kitermelési technológiákba, de vajon érdemes-e?

Januárban mélypontra esett vissza az olaj kitermelés Oroszországban, mert a pandémia miatt a világpiac igényei is radikálisan csökkentek. Ennek következtében az olajárak is padlót fogtak. Most más a helyzet, mert a pandémia utáni nyitást követően a világgazdaság gyorsabban állt helyre mint ahogy azt jósolták.

Csökken az olaj és a gáz szerepe az orosz gazdaságban

Az első félévben az energia szektor mindössze a 15%-át adta a GDP-nek míg korábban jóval magasabb volt a részesedése. A csökkentés meglehetősen gyors hiszen tavaly még csaknem 20%-os volt az energia szektor részesedése. Jelentős részben a vegyipar és a nehézipar vette át az olaj és a földgáz kitermelés szerepét – írja az Rt.com.

Áttérés a zöld energiára

Alighogy kijöttek a féléves számok, az orosz kormány több munkacsoportot állított fel, melyek mind azt tanulmányozzák, hogy miképp lehet gyorsan és gazdaságosan áttérni a hagyományos energia hordozókról a zöld energiára. Arról nem ír,  a Putyin kormányzathoz közelálló Rt.com, hogy miért csak akkor vették észre a zöld energiát amikor kezdett elfogyni az olaj, hiszen a párizsi klímavédelmi egyezményt Oroszország is aláírta.

Andrej Belouszov miniszterelnök-helyettes vezeti ezt a programot, amely azt mutatja, hogy a legfelső vezetés milyen nagy figyelmet fordít most már erre. Nem könnyű problémát  kell megoldania ugyanis Oroszországnak: eddig a hagyományos energia hordozók exportja volt az egyik legfőbb alapja a gazdaság fejlődésének, ezentúl viszont a világ áttérése a zöld energiára egyre inkább fenyegetést jelent – különösen, hogy a gazdaságosan kitermelhető olaj és gázmezők erősen csökkenőben  vannak orosz földön.

Mennyibe kerül az orosz földgáz?

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov erről nem tudott megállapodni az orosz gáz áráról Budapesten az orosz külügyminiszterrel folytatott tegnapi megbeszélésein, ezért a magyar külügyminiszter Szentpétervárra utazik, hogy ott tisztázza az új hosszútávú földgáz szerződés feltételeit. Magyarország szempontjából az időzítés nem kedvező, mert a világon emelkedik a földgáz ára.

Ha hideg lesz a tél kevés lehet a földgáz, emelkedhetnek az árak

Mélyponton a gáztárolók feltöltöttsége, és ha októberben is így lesz, akkor az uniós országok úgy mennek neki a télnek, hogy elég lesz egy gixer ahhoz, hogy komoly gondok legyenek az energia szolgáltatásban – írja a brüsszeli Politico.

Az Európai Unió brüsszeli központjában is aggódnak

117 milliárd köbmétert képesek a gáztárolókban tartani az uniós államok, ez az éves fogyasztás egyötöde. Egy évvel ezelőtt a gáztárolók tele voltak, és ez tette lehetővé, hogy az uniós államok átvészeljék a hideg telet, amely óriási gázár emelést eredményezett januárban.

Jelenleg a gáztárolókban a telítettség 60%-os, ezt jelentősen emelni kellene októberig, hogy az uniós államok magabiztosan vághassanak neki a télnek, amely idén is hidegnek ígérkezik.

A pandémia megváltoztatta a játékszabályokat

2020-ban a gáztárolók tele voltak, a gazdaság viszont jelentős részben leállt. Az otthoni fűtés viszont fontosabb lett, mert a távmunka és a távoktatás ezt szükségessé tette. Olyan túlkínálat alakult ki a piacon, hogy a gázár lecsökkent 3 dollárra! (millió British Thermal Unit – BTU). Ezért az uniós államok lemondtak az USA-ból érkező cseppfolyósított földgázról, amely ennél drágább volt.

Csakhogy manapság már a gazdaság újraindult, és a piacon 15 dollár az azonnali szállítás árfolyama. Nemcsak a gazdaság újraindulása növelte meg a gázárat hanem a természeti katasztrófák is, és a hálózati hibák, melyek fennakadást okoztak.

Mit jelentett ez a gyakorlatban?

Például azt, hogy Brazíliában a hőség miatt a vízierőművek kapacitása jelentősen csökkent, ezért rákényszerültek arra, hogy több cseppfolyósított földgázt importáljanak az Egyesült Államokból.

Európa legnagyobb földgáz kitermelő helye, a norvég Troll júliusban leállt, mert nemvárt karbantartási munkálatokra volt szükség.

Augusztus hatodikán a Gazprom is radikálisan csökkentette a földgáz szállítást arra hivatkozva, hogy tűz ütött ki Szibériában egy telephelyen.

Az árak is megugrottak, mert a Gazprom az ukrajnai kapacitásoknak csak egy kis részét kötötte le. Erről is tárgyalt Merkel kancellár Moszkvában és Kijevben. A Gazprom abban bízik, hogy Németországban még az idén engedélyezik az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, amely a Balti tenger alatt szállít földgázt Oroszországból közvetlenül a német partra.

Mindennek következtében nagy a bizonytalanság a gázpiacon

“Van egy kis félelelem attól, hogy bejönnek a felárak (premium prices) a tél közeledtével, és ez olyan mozgásokat indíthat el a piacon, amelyek aránytalanul nagyok lehetnek a valóságos problémához képest” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Gazprom árpolitikájáról Jack Sharples az oxfordi Energia kutató intézet szakértője.

Szputnyik V gyár Magyarországon?

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Budapesten tárgyal, a többi között arról, hogy építsenek-e Szputnyik V vakcina gyárat Magyarországon. Egyelőre az Európai Unión belül csakis Magyarországon oltanak a Szputnyik vakcinával, melyet az uniós gyógyszerellenőrzési hatóság még nem engedélyezett.

Oroszországban immár meghaladja a 100 ezret is a Covid 19 járvány halottjainak a száma. Ennek ellenére óriási a szkepszis a védőoltással szemben Oroszországban, amelynek gondjai vannak a Szputnyik V tömeg gyártásával.

Fordulat a gázpiacon

2020-ban nagyon lement a földgáz ára, mert a járvány miatt jórészt leállt a világgazdaság. Most viszont hiány mutatkozik energia hordozókból hiszen újraindult a világgazdaság. Az Európai Unió központjában aggódnak, mert a gáztárolók csak 60%-ban vannak feltöltve. Míg a mélyponton 3 dollár volt a földgáz árfolyama, jelenleg 15 dollár az azonnali szállitás árfolyama.

A Gazprom legutóbb jelezte, hogy csak minimális mértékben kívánja kihasználni az ukrajnai gázszállítás lehetőségeit, mert arra számít, hogy a jövőben az Északi Áramlat II. vezetéken tud földgázt szállítani Németországba. Erről is tárgyalt Merkel kancellár nemrég Moszkvában és Kijevben.

Minden bizonnyal erről is szó lesz Lavrov külügyminiszter budapesti tárgyalásain is.

Változik-e az USA orosz politikája Afganisztán után?

Biden elnök júniusban azért jött Európába, hogy szövetségeseit összefogja Oroszországgal és Kínával szemben. Kedden viszont Bidennek a G7 csúcson kínos kérdésekre kell válaszolnia az afgán fiaskó miatt. Minden szakértő egyetért abban, hogy Afganisztán ügyében Oroszország és Kína nélkül nincs megoldás.

Vajon felülvizsgálja-e Biden külpolitikáját? Korábban a magyar kormányt bírálat érte, mert jó kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel. Washingtonban ezek után talán másképp ítélik meg Oroszországot és Kínát. A magyar kormány pedig kevesebb kritikára számíthat azért, mert Budapesten fogadja Lavrov orosz külügyminisztert.

Mészáros lenyúlja a legnagyobb földgáz elosztót

Erről írt a Forbes, amelynek feltűnt, hogy a Tigáz teljes részvénycsomagját meg akarja szerezni Mészáros Lőrinc egyik befektető cége. Az Opusnak jelenleg is van egy részvény pakettje a Tigázban, de az nem éri el az 50%-ot. A többségi tulajdonos a MET, melynek a központja ugyan Svájcban van, de ezer szállal kötődött a múltban Moszkvához.

A Tigáz Magyarország felének földgáz szállítója

Az Alföldön és az ország északi részén működő földgáz elosztó cég stratégiai fontosságú. Ezért is fájhat rá a miniszterelnök alteregójának foga. A Tigázt az olasz Eni adta el a MET-nek három évvel ezelőtt 145 millió euróért.

Az orosz földgáz Magyarország energia ellátásában továbbra is kiemelkedően fontos bár a globális gazdaságban a kőolaj és a földgáz jelentősége folyamatosan csökken.

Komoly gondot jelent ez Putyin elnöknek, aki jelentős részben épp az orosz földgázzal tudta befolyásolni az európai politikát.

A magyar elit pénzelését is lehetővé tette az orosz földgáz. A MET központja nem véletlenül van Svájcban, ahol a legutóbbi időkig szorgosan őrizték a banktitkokat az avatatlan szemek elől. Miután a svájci banktitok megszűnt a MET is magyar többségű lett habár ebben senki sem lehet igazán biztos. A cég honlapján az szerepel, hogy a tulajdonosok 80%-a MET alkalmazott és 20% a Keppel cégé.

Most pedig színre lép személyesen Mészáros Lőrinc, aki a miniszterelnök stratégiai elképzeléseit hajtja végre a gyakorlatban, és szőröstül-bőröstül megveszi a Tigázt.

Talán előkészítve egy újabb rezsi csökkentést, amely hozzájárulhatna ahhoz, hogy a nemzeti együttműködés rendszere sikerrel vegye a 2022-es választást.

Görög – török földgáz háború

Az Európai Unió külügyminiszterei a többi között a görög – török viszályt vitatják meg. Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette: mind Görögország mind Ciprus mind pedig Törökország a barátunk.

Athén eredetileg az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását kérte, mert Törökország flottája megsértette Görögország vizeinek szuverenitását – közölte Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök irodája a világgal. Brüsszelben azonnal reagáltak is: nem tudom, hogy mikor lesz döntés az ügyben, de abban egyetértünk Görögországgal, hogy rendkívüli aggodalomra ad okot a helyzet a Földközi tenger keleti medencéjében. Ezt mindenképp párbeszéd útján kell rendezni – hangsúlyozta Josep Borrell külügyi főképviselő szóvivője.

Török kutatás Kréta vizeinek közelében

Ankara korábban közölte: földgáz lelőhelyeket keres augusztus 10 és 23 között azokon a vizeken, melyeket mind a törökök mind pedig a görögök a sajátjuknak tekintenek. Kedden egy kis török flotta kísérte az Oruc-Reis kutató hajót a Kréta körüli vizeken. Erre reagált oly hevesen az athéni kormány. Amely magáénak tekinti ezeket a tengeralatti területeket, de a törökök évtizedek óta vitatják ezt. Ankara érdeklődése különösen azután növekedett meg miután kiderült: a Földközi tenger keleti medencéjében jelentős mennyiségű földgáz található a mélyben. Ciprus, Görögország,Törökország, Izrael és Egyiptom osztozkodik a vizeken. Sok jogvita alakult ki, de a legélesebb a konfliktus Athén és Ankara között. Egyrészt a hagyományos ellenszenv okán, másrészt pedig azért, mert Erdogan elnök hazai gazdasági kudarcait nacionalista diplomáciával próbálja meg ellensúlyozni. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter sietett is sajtóértekezletet összehívni Ankarában, ahol kijelentette: “el vagyunk szánva arra, hogy megvédjük az érdekeinket!”

Erdogan a franciákkal is szembekerült

A török elnök, akit hívei otthon csak szultánnak neveznek, Líbiába katonákat küldött a “törvényes kormány védelmére”. Valójában Erdogan a Tripoli kormányzattal olyan alkut kötött, amely a tengeri jogokat számára kedvezően határozzák meg. Miközben a törökök lelkesen támogatják Libiában a velük megegyező kormányzatot, az oroszok és a franciák más megoldást szeretnének. Putyin nyíltan a Tripoli kormányzat ellenfelét támogatja. Macron elnök pedig átfogó rendezést szeretne – akármit is jelent ez. A francia és a török hadiflotta között kisebb incidensre is sor került. Két NATO tagállam flottájának szembekerülése megrázta az észak-atlanti szervezetet.

Erdogan Törökországa a Földközi tenger keleti medencéjében domináns pozícióra törekszik – írja a párizsi Le Monde – utalva arra, hogy a törökök Szíriában is katonai erőt vetettek be, hogy érvényre juttassák az új nacionalista diplomáciát.

Mit tehet az EU?

Franciaország és Ciprus a görög álláspontot támogatja, így aligha kérdéses, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben Athén oldalára áll noha Erdogannak olyan támogatója van az EU-ban mint a magyar miniszterelnök. Brüsszel és Ankara viszonya amúgy is pokolian rossz, mert Erdogan elnök az állítólagos puccskísérlet óta lábbal tiporja az emberi jogokat Törökországban. Csakhogy míg Törökország katonai hatalom, az EU-nak nincs flottája, fegyveres ereje. Franciaországnak viszont van: Macron elnök nemrég Bejrútban fogalmazta meg, hogy a múltbeli kapcsolatok miatt Párizst nagymértékben érdekli a térség. Josep Borrell uniós diplomáciájának tehát bőven lesz feladata, ha párbeszéd útján kívánja rendezni Görögország és Törökország földgáz háborúját.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK