Korábban a balti államok szigetet alkottak az Európai Unióban energia tekintetében, mert annyira függőek voltak Moszkvától. Április elsején bejelentették: nem használnak többé orosz földgázt! Közben megnyílt a lengyel-litván gázvezeték, és sokminden megváltozott: a balti államok bekapcsolódhattak az Európai Unió energia rendszerébe.
“A vezeték összeköti a balti államokat Európa többi részével. Ezt azt is jelenti, hogy Európa problémái a balti országok problémái lettek” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a litván Megújuló Energia Szövetség elnöke.
Mire célzott Martynas Nagevicius?
Arra, hogy az 500 kilométeres vezeték mindkét irányban szállíthat földgázt attól függően, hogy hol van rá nagyobb szükség. Nemrég ez életmentőnek bizonyult amikor az oroszok elzárták a gázszállítást Lengyelországba, mert Varsó nem volt hajlandó rubelben fizetni.
Ez pillanatnyi politikai döntés volt, de a jövőben üzleti szempontok lehetnek a meghatározóak. Nyugat Európában az égbe emelkedtek az árak, adott esetben ezt ki lehet használni. Ugyanakkor valószínű, hogy áremelkedés következik be a balti országokban is.
A gázvezeték építése 2015-ben kezdődött meg, és akkor még senki sem gondolta, hogy stratégiai fontosságú lesz. Most viszont Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök hálásan megköszönte, hogy “pontosan határidőre átadták a vezetéket akkor amikor igencsak nagy szükségünk van a földgázra.”
A litván elnök, Gitanas Nauseda arról beszélt, hogy “Keletről zsarolnak bennünket.” Hozzátette:
“az Ukrajna elleni háború bebizonyította, hogy Oroszország sohasem volt megbizható partner.”
A baltiak április elseje óta nem használnak orosz földgázt
Jórészt amerikai és norvég földgázra álltak át. Klaipeda városában Litvániában működik a cseppfolyósított földgázt átalakító állomás, amely mindhárom balti állam ellátását lehetővé teszi. Ehhez járul még, hogy Északon össze vannak kapcsolva Finnországgal, most pedig Délen Lengyelországgal. Lettországban óriási gáztárolók vannak a föld alatt, amelyek nagy energiabiztonságot jelentenek.
Mi van az olajjal? Április elseje óta Litvánia egyetlen olajfinomítója nem használ orosz olajat. A litvánok az unió olaj embargó lelkes támogatói.
Miért tudtak ilyen gyorsan leválni az orosz energiáról?
“Nálunk az energia mindíg biztonságpolitikai kérdés volt. Litvánia mindig gyanakodott Oroszországra és Fehéroroszországra. Ezért fektettünk be olyan sokat az energiába”
– mondta Nagevicius.
Litvánia elsőként jelezte, hogy ki akar válni a Szovjetunióból. Moszkva leállította az olajszállítást. Emiatt több gyár leállt Litvániában, ahol korlátozni kellett a benzin fogyasztást.
Litvánia már 2014-ben összeveszett a Gazprommal, amely magasabb földgáz árat számlázott nekik mint a németeknek.
“Nagyon nehéz volt megszerezni a parlamenti támogatást a szakításhoz” – emlékezik vissza Romas Svedas, aki jelenleg független energia szakértő, de akkor ő terjesztette elő a csomagot az országgyűlésben. Aztán Észtország és Lettország is követte Litvánia példáját 2015-ben illetve 2017-ben.
Litvániában a klímaváltozás elleni küzdelem is sokat segített.
A lakások fele távfűtéssel működik, és a központi kazánokban kizárólag orosz földgázt használtak. 2020-ban a földgáz részesedése már csak 17% volt. A biomasszáé viszont 80%-ra nőtt.
Litvánia a tervek szerint gyorsan növeli a szél és napenergia szerepét az energia gazdálkodásban. Jelenleg ez 25%, 2035-ben szeretnék elérni a 93%-ot. Addig azonban importálni kell a villamos áramot. Miért? Mert Litvánia atomerőműve pontosan olyan volt mint amelyik Csernobilban csaknem katasztrófát okozott. Az oroszok által épített atomerőművet bezárták, de a teljesítménye hiányzik. Nemcsak ez a probléma hanem az is, hogy a három balti állam elektromos hálózata Oroszországhoz kötődik. A tervek megvannak az átállásra: váltás az orosz hálózatról a nyugat európaira. Litvánia szeretné felgyorsítani ezt a folyamatot. Nauseda államfő kijelentette:
“reméli, hogy brüsszeli támogatással az áttérés már 2024 első negyedévében megtörténhet”
– írja a Deutsche Welle.
