Kezdőlap Címkék Fidesz

Címke: fidesz

Gyurcsány meglepő mondatai

FüHü
-
0
Gyurcsány meglepő mondatai

Nem ’56, még csak nem is a soron következő választás volt az egyértelmű témája Gyurcsány Ferenc beszédének, amelynek két évforduló is apropóként szolgált. A Demokratikus Koalíció elnöke egyszerre emlékezett meg ’56-ról és a DK október 23.-ára eső – hatodik – születésnapjáról. Közel egy órás beszédében filozófia eszmefuttatások közé ékelt éles és kemény szavakkal megfogalmazott Orbán- és Fidesz-kritika, valamint a DK politikájának mögöttes tartalma kapott nagy teret.

 

Gyurcsány beszédének a végére tartogatta mondandójának lényegét: „Mi alapvetően baloldalinak, szabadelvűnek, demokratának és polgárinak tartjuk magunkat, kinőttünk a forradalmiságból. Az általunk ajánlott polgári világot apró korrekciók sorozatával szeretnénk megteremteni, nem pedig újabb és újabb rendszerváltozással, forradalommal, hol fülkében hol másutt. Mi lenne ha az lenne a programunk,  hogy engedjük élni az embereket, akik úgy szeretnének már élni?”- mondta leszögezve:

„Olyan országot szeretnék, Horn Gyulát parafrazeálva, ahol nem csak meghalni, hanem élni is lehet”.

Sokan, sok mindent szeretnének kidobni a történelem ablakán, van, aki az elmúlt hét évet, van, aki a megelőző nyolc esztendőt, van, aki a rendszerváltás óta eltelt 27-et szeretné eltörölni, de nem lehet mindig újra kezdeni – mondta, hozzátéve:, hogy ugyan azon dolgoznak, hogy legyen kormányváltás, de azt tudni kell, hogy

a 2010 óta eltelt évek, összes, iszonyatos kulturális és társadalmi drámájával itt fognak közöttünk maradni, ránk rakódtak, mint a guanó, vastagon, nem lehet levetni ezt a gúnyát.”

Van, aki a vereségből azt tanulta meg, hogy még keményebbnek kell lenni – mondta, példaként említve – bár néven nem nevezve –, hogy Orbán már olyan kemény, hogy a vigyorgása is vicsorgásnak látszik.

„Én is szenvedem vereséget, na és?”

– mondta, hozzátéve: azt tanulta meg ebből, hogy úgy kell kormányozni, hogy az ország túlnyomó többsége akkor is higgyen a jóhiszeműségben, ha a jogos igényét nem lehet kielégíteni a rendelkezésre álló közösből.

„Ígérni lehet, a kibicnek semmi sem drága, de mi nem kibicek vagyunk, ez a mi hazánk” – szögezte le a választásokra utalva. Azért politizálnak, hogy egyszer megkapják a felhatalmazást a kormányzásra, arra, hogy megvalósítsák, amit gondolnak, s eűzért sem mondanak olyat, ami ugyan csábító, de nem valósítható meg, vagy ha igen, akkor az ára túlságosan nagy lenne.

A Fidesz és Orbán ostorozása

A DK elnöke sokszor percekig tartó filozófiai eszmefuttatásai közé ékelte be Orbán Viktor és a Fidesz kőkemény kritikáját. Mint mondta, a mai Fidesznek már csak a nevében van köze a 88-89-es Fideszhez, annak minden elvével, értékével, politikai felfogásával, orientációjával pontosan az ellenkezőjét képviseli ma, mint alakulásakor.

„Nem üzenek, tényt írok le: a mai Demokratikus Koalíció jobban hasonlít a 88-as Fideszre, mint a mai Fidesz egy hasonló nevű egykori pártra”

– mondott egy feltűnő összehasonlítást.

Semmi a közvetlen az összefogásról

Meglepő módon Gyurcsány nem beszélt a választásokról – csak annyiban, hogy inkább 18-ban, mintsem 22-ben kell legyőzni a Fideszt –; sem a választási összefogásról; sőt a többi demokratikus ellenzéki pártról sem igen. Pontosabban csak annyit, hogy jókívánságait fejezte ki az MSZP-nek amely soha nem látott kihívásokkal néz szembe, s amelynek a DK azt kívánja, hogy politikailag, történelmileg helyes választ tudjon adni a feszítő kihívásokra.

A Jobbiknak odaszólt, de igazából csak a Fidesz-szel foglalkozott.

 

Bodnár: kell egy új miniszterelnök-jelölt

FüHü
-
1
Bodnár: kell egy új miniszterelnök-jelölt

Botka László távozása után újult erővel keresik azt a párton kívüli civil jelöltet, akinek a személye elfogadható az összes demokratikus ellenzéki párt és a jelentős civil szervezetek számára – mondta Bodnár Zoltán egyetemi docens, az MNB volt alelnöke, aki csak sejtelmesen mosolygott a FüHü faggatózására, annyit azonban elárult, hogy „előbb vagy utóbb” meglesz ez a személy. „A demokratikusnak mondható ellenzéki pártok értik és át is érzik a saját történelmi felelősségüket, s azt tartják céljuknak, hogy 2018-ban le lehessen váltani az orbáni rendszert” – válaszolta felvetésünkre: ma nem látszik, hogy az ide sorolható pártok rávehetők lennének egy közös jelölt támogatására. „A társadalomban vitathatatlanul rendszerváltó hangulat uralkodik. Kérdés, hogy sikerül-e ezt megőrizni, erősíteni jövő áprilisig” – szögezte le Bodnár, hozzátéve: ha létrejön egy erőközpont, amely képes elhitetni magáról, hogy nyitott mind a civilek, mind a polgári konzervatívok irányában, képviseli azok értékeit is, akkor ez tud olyan lendületet adni, mely bevonzza a kimaradókat, akik megértik, hogy ha kimaradnak, akkor el fognak tűnni”. Az esetleges győzelem utáni elszámoltatás kapcsán annyit mondott, hogy bármennyire is igyekezett a Fidesz mindent körbe bástyázni jogszabályokkal, minden rendszerbe, mindig csúsznak hibák, elő-előkerülnek különféle dokumentumok, hangfelvételek, videók…. Mindig van, aki kész áldozatot hozni a szabad elvonulásért.

 

Ön optimista? Pesszimista? Egyáltalán, „milyenista” a demokratikus ellenzék összefogását illetően? Lát még esélyt a korábban Tarjányi Péter, Lattmann Tamás és Ön által fémjelzett megoldás megvalósulására?

Továbbra is látszik esély a siker reményével kecsegtető megoldásra a jövő évi választásokon. Továbbra is van kommunikáció az érdekelt felek – a demokratikus ellenzéki pártok és a civilek között, s változatlanul lehetségesnek tartom a jövő évi kormányváltást.

A „siker reményével kecsegtető megoldás” mit takar? Van már jelöltjük?

Meggyőződésem, hogy a megoldás egy olyan párton kívüli civil jelölt, aki mögé úgy képesek beállni mind a demokratikus ellenzék pártjai, mind a civilek, hogy egyik sem érzi magát legyőzöttnek a másikkal szemben. Nem pártpolitikust kell találni, hanem olyan civilt, akinek még ha voltak is valamilyen pártkötődései, de mégis civilnek, szakértőnek számít. Biztos vagyok abban, hogy lehet ilyen jelöltet találni.

Hogyan áll a folyamat?

Meglesz a jelölt.

Mikor?

Előbb vagy utóbb.

De nem lesz késő az az utóbb?

Még időben vagyunk, a körülményekhez képest még „bőven” van idő az áprilisi választásokig, hiszen a kampány igazából majd csak januárban kezdődik.

Pontosan milyen embert keresnek?

Egy olyan – hogy úgy mondjam – közös többszörös személyt, aki köré felépülhet egy alapvetően szakmai, tekintélyes emberekből álló stáb. Nyilvánvalóan a pártpolitikusok nem rekeszthetők ki ebből a stábból, hiszen a politikai pártok hozzák meg a parlamentben azokat a döntéseket, amelyek a kormány munkájához kellenek, a kormányzás tehát alapvetően politikai műfaj. Nálunk azonban fogalomzavar van e téren: szakértői kormány ugyanis csak egy előrehozott választások előtti átmeneti időszakban működhet. Félreértések elkerülése végett: a Bajnai-kormány sem volt az, dacára annak, hogy számos szakértő volt Bajnai Gordon kormányában.

Amire 2018-ban szükség van az egy olyan nagy, koalíciós kormány – s itt fontos a nagy és a koalíciós közötti vessző! –, amelyben a demokratikus ellenzéki pártok politikai képviselői vagy az általuk támogatott szakértők is jelen vannak, és szakmai alapú kormányzást folytatnak.

A szakmain is nagy a hangsúly, hiszen óriási szakmai felkészültség kell a jogállami állapotok helyreállításához, a közigazgatási rendszer reparálásához és az összes olyan szakterület rendbe hozatalához, mint az oktatás, az egészségügy, a kultúra stb.

Mely pártoknak kellene beállniuk ebbe a sorba, hogy reális esély legyen a jelenlegi kormány leváltására? Számítanak a Jobbikra is?

Nem gondolom, hogy a Jobbik szalonképessé tehető. Ez a középre húzódásos igyekezete nem változtat a Jobbik alaptermészetén, ami az elemi jogállami normák tagadását is jelenti. Rasszista – nyersen fogalmazva, náci vagy fasisztoid – nézeteket valló vagy ilyen árnyékszervezeteket vállaltan maga mellett megtűrő párt nem lehet a demokratikus ellenzék része!

Kérdés, van-e reális esély nélkülük legyőzni a Fideszt. A közvéleménykutatási adatok nem ezt mutatják.

Nem foglalkoznék a közvéleménykutatásokkal, s ez nem a közvéleménykutatókat  minősíti. Egyrészt idő előtti a felvetés. A kérdés ugyanis az, hogy 2018 áprilisára, a választások idejére képes lesz-e a demokratikus ellenzék sok-sok civil szervezettel közösen felmutatni egy olyan alternatívát a választóknak, ami hihetővé teszi, hogy eltakarítható az Orbán-rezsim. Erre látok esélyt – egy megfelelő közös miniszterelnök-jelölt, akiről eddig beszéltünk pontosan ezt tenné lehetővé. A közvéleménykutatási eredményeket amúgy a megfélemlítettség miatt sem tartom mérvadónak, a magyar társadalom jó része – saját maga vagy családjának valamely tagja révén – függő viszonyban van az állammal, s ilyen körülmények között jó részük még anonim módon sem hajlandó elmondani, amit valójában gondol. Várjuk meg, hogyan ikszelnek majd a szavazófülke magányában! S végül, de nem utolsósorban,

az imént említett konstrukció legfőbb ereje éppen abban rejlik, hogy képes mozgósítani a konzervatív, polgári értékrendet valló szavazókat, olyan formációt igyekszünk számukra bemutatni, amelyre tiszta szívvel tudnak voksolni.

Jelentős körről beszélünk, amelynek a tagjai soha tisztán szocialista listára, jelöltre, pártra nem szavaznának, bármennyire is utálják Orbánékat, akik mindannak a tagadását jelentik, amit egy valódi, konzervatív, polgári Magyarország testesítene meg. De egy közös formáció lehetővé tenné a számukra is, hogy legyen egy általuk is támogatható erőközpont, annak a felismerésével persze, hogy a jövő évi választás nem csak négy évre szól, hanem hosszabb távon eldöntheti az ország, a nemzet sorsát. Történelmi felelőssége van mindenkinek, hogy ezt belássa és ennek megfelelően cselekedjék – bármilyen patetikusnak is hangzik, valóban sorsdöntő lesz a 18-as választás.

De hogyan képzelik el a konzervatív és a szocialista szavazók közös nevezőjét?

Régi beidegződéseken alapul ez a baloldali és jobboldali felosztás, éppen ezért nem is használom szívesen a kifejezést, hogy jobboldali, mert az nagyon lejáratódott, pejoratív értelmezése lett, összemosódik a szélsőjobbal és a nacionalizmussal. Miközben a polgári értékrendnek nincs ilyen negatív konnotációja. De, hogy a konkrét kérdése, konkrét választ adjak:

nem csak az alapkérdésekben – demokrácia, jogállamiság, stb., de az olyanokban is mint  a szociális biztonság, a szolidaritás, a munka világa, az ezeken a területeken szükségesen megteendő lépések kérdésében sincs áthidalhatatlan, lényegi különbség.

A részletkérdések meg érdektelenek, mint amilyen például a legfelsőbb adókulcs mértéke. Vannak persze olyan újbalos gondolatok, mint a vagyonadó vagy az ingatlanadó, amelyek megvalósíthatatlanok, haszontalanok, s egyáltalán, még a hivatkozási alapjuk is rossz – egy olyan országban hogyan lehetne ingatlanadóban gondolkodni, ahol az emberek, családok zömének legfőbb vagyona éppen az az ingatlan, amiben lakik, s annyira magasak az ingatlanárak, amilyenek nálunk napjainkban. Ilyen körülmények között az ingatlanadónak a gondolata a valóság meg nem értését tükrözi. Vagy vegyük a vagyonadót: itt összecsúszik a gazdasági racionalitás és a csalárdan, csalásokkal szerzett vagyon köz javára történő visszaszerzésének a vágya – ami, valljuk be, nem egyszerű jogállami körülmények között. Erre azonban alkalmatlan eszköz lenne a természetes személyeket terhelő vagyonadó, már csak azért is, mert döntően társaságokban lévő vagyonná váltak ezek a harácsolt vagyonok, vagy ha nem, akkor külföldre menekítették azokat, s így nehezen beazonosítható és még nehezebben visszaszerezhető.

Nem is lát olyan területet, amely meggátolná az Ön által erőcentrumnak nevezett körben az együttműködést?

Legfeljebb elhanyagolható részkérdésekben.

Ennek az az oka, hogy minden demokratikus ellenzéki párt neoliberális gazdaságpolitikát vall?

Nem, már csak azért sem, mert a neoliberalizmus és a neokonzervativizmus meghalt a 2008-2009-es válsággal. Persze, vannak, akik ezt még nem vették észre. Amúgy klasszikus értelemben nálunk az elmúlt 27 évben nem is volt ilyen gazdaságpolitikát magáénak valló párt. Mert ez nem a piacgazdaság melletti kiállást jelenti – annak mindenki a híve. Lényeges, hogy bebizonyosodott: az államnak igenis komoly szerepe van, főleg szabályozó hatóságként, megmutatkozott ugyanis, hogy a piac önszabályozói mechanizmusai tökéletlenek, bár tény, hogy a piacgazdaság komoly önrefleksziós és önkorrekciós képességgel rendelkezik, azonban ez hosszú időt vehet igénybe és rendkívül magasak lehetnek a társadalmi költségei. Amikor kell, az állam avatkozzék be – mint tette azt például 2008-2009-ben, ezzel mérsékelve a válság mélységét – a társadalmi károk mérséklése és a válságperiódus rövidítése érdekében. De alapvetően a gazdaság versengő és szabad piacként működik, az állam közvetlen beavatkozási területének szűknek kell lennie, s kizárólag a társadalmi szolidaritás és esélyegyenlőség szempontjából jelentős területekre vonatkozhat.

A szavazók számára mennyire tudják megmutatni, hogy ez más, mint amit a Fidesz kínál?

A politikai marketinghez nálam jobban értőknek kell kitalálniuk, hogy mi az a 6-8 hívó mondat, amelyre fel lehet úgy fűzni azt, amit kínálunk, mégpedig hitelesen és az utca embere által is könnyen érthetően.

Alapvetően olyan célok lehetnek ezek, mint a korrupció legyűrése, az elszámoltathatóság, az uniós források átirányítása a tartós gazdasági növekedés, az életminőséget javító célokra, a presztízsberuházások leállítása, az arra költött források átcsoportosítása az oktatásba stb. Kampányképes mondatok, hívószavak kellenek!

Nem gondolja, hogy túlzó optimizmus azt képzelni, hogy egy tető alá tudják hozni a demokratikus ellenzéket? Hiszen nagy ellentétek vannak az egyoldalon lévők között is. Például az LMP és a Momentum deklaráltan nem hajlandó összefogni sem a DK-val, sem az MSZP-vel.

Ez a felfogás a mai állapotot tükrözi, de a választások jövő tavasszal lesznek. Nem érdemes találgatásokba bocsátkozni, hogy mi lenne, ha létrejönne egy a civil táradalom felé is nyitott és a politikai pártok által is támogatott formáció, hogyan reagálnának, mit lépnének akár az említett pártok. Egy új helyzet, új választ igényel majd tőlük is, olyat, amelyet arcvesztés nélkül is tudnak vállalni. Megengedem magamnak:

a demokratikusnak mondható ellenzéki pártok értik és át is érzik a saját történelmi felelősségüket, s azt tartják céljuknak, hogy 2018-ban le lehessen váltani az orbáni rendszert.

A Progresszív Mozgalom külön kezdett el dolgozni az ügyön, miközben ott volt már Bokros Lajos 500 napos programja, illetve a Gulyás Márton féle Agora, amely sikert is elért azzal, hogy összehozott nyolc demokratikus ellenzéki pártot egyazon cél érdekében. Miért nem egyikre vagy másikra csatlakoztak rá?

Bokros 500 napos gondolatával az a legfőbb probléma, hogy 500 nap legfeljebb egy új választójogi és néhány más alapvető törvény megalkotására elegendő, ugyanakkor rendkívül kockázatos kísérlet egy mérsékelten tudatosan gondolkodó szavazótömegtől azt elvárni, hogy 500 napon belül kétszer menjen el szavazni. Arra persze jó lenne, hogy a pártok könnyebben összeborulnának, de kérdésessé válna a második választás kimenetele. Arról már nem is szólva, hogy a megnyert választás után kormányozni kell, amihez viszont a rendszerváltó politikai erőnek uralnia kellene a közigazgatást, ami ilyen időhorizonton egyszerűen lehetetlen feladat.

És ha sikerül a kormányváltás? Utána amire számítanak?

Ami utána következik az nem ideális állapot. Négy év arra lehet csak alkalmas, hogy egyfelől visszaállítsa a jogállami viszonyokat Magyarországon, helyreállítsa a demokratikus, felelős közéletet, normális pályára terelje az állami intézményeket, a közszolgálatot, beindítsa a beruházásokat az egészségügy, az oktatás területén, s megalkosson egy olyan választójogi törvényt, amely alkalmas arra, hogy 2022-ben már rendes, civilizált normák szerint versengő politikai pártok részévételével tartsunk választásokat.

De hát ezek jó részéhez kétharmad kell. Olyan arányú győzelmet remélnek?

Az én alkotmányjogi ízlésem meglehetősen kényes, de ebben a kontextusban rugalmas vagyok, mert, hogy a Fidesz alkotmányos puccsot hajtott végre az új alaptörvénnyel és a ráépülő lépésekkel.

Így azután jómagam is kevéssé lennék finnyás a tekintetben, hogy milyen jogi estközökkel lehetséges elérni a szükséges változásokat.

Hogyan látja az elszámoltathatóságot? Azt is ilyen kontextusban képzeli el?

Akármilyen szomorúan is hangzik, egy civilizált uniós tagországban nem lehet meghágni azokat a büntetőjogi alapelveket, amelyeket a felvilágosodás korában fogalmaztak meg. Következésképpen, fair és tisztességes, de alapos büntetőeljárásokat kell lefolytatni, már ahol ennek adottak a feltételei.

Bármennyire is igyekezett a Fidesz mindent körbe bástyázni jogszabályokkal, minden rendszerbe, mindig csúsznak hibák, elő-előkerülnek  különféle dokumentumok, hangfelvételek, videók…. Mindig van, aki kész áldozatot hozni a szabad elvonulásért.

Ön ismer ilyen dokumentumokat, hangfelvételeket, videókat?

Maradjunk annyiban, hogy hallottam róluk.

Nem gondolja, hogy túlzottan optimista a kormányváltást illetően?

A társadalomban vitathatatlanul rendszerváltó hangulat uralkodik. Kérdés, hogy sikerül-e ezt megőrizni, erősíteni jövő áprilisig. Ha létrejön egy fent vázolt erőközpont, amely képes elhitetni magáról, hogy nyitott mind a civilek, mind a polgári konzervatívok irányában, képviseli azok értékeit is, akkor ez képes olyan lendületet adni, mely bevonzza a kimaradókat, akik megértik, hogy ha kimaradnak, akkor el fognak tűnni.

Nem tart attól, hogy még egy elveszített választás után sem adja át békésen a hatalmat a jelenlegi kormány?

Európa közepén, a 21. század elején elképzelhetetlennek tartom, hogy erőszakszervezeteket vegyenek igénybe, s ezzel akadályozzák meg a választásokon győztes új kormány hivatalba lépését.

És ha nem hivatalosan? Ha kiprovokálják az összecsapásokat?

Én jóindulatúan azt feltételezem, hogy az erőszakszervezetekben dolgozók, ideértve a parancsnoki állomány döntő többségét is komolyan veszi az esküjét. Olyan szakmai hibákat pedig nem fognak elkövetni, mint amilyeneket 2006-ban elkövettek. Egyébként a fideszes hatalmi érában – s ez jellemző a pártra, annak működésére – pusztítással járó zavargások nem voltak…

Gondolom, nem csak idehaza tárgyalnak széles körben, nemzetközileg is tapogatódznak. Élveznék az Európai Unió támogatását?

Percnyi kétségem sincs, hogy az Európai Uniótól és az Unió vezető országaitól maximális támogatást kapna egy ilyen koalíciós magyar kormány.

És ha marad a Fidesz? Ahhoz hogyan viszonyulna az EU? Hiszen most sem lépnek fel ellene igazán.

Ez éppenséggel akár változhat is. Lehet, hogy még kivárnak, megvárják, mi történik jövőre, de afelől ne legyen kétsége senkinek sem, hogy az uniós tagországok számára fontosak lesznek a demokratikus alapértékek;

a Juncker, Macron és Merkel terveiben szereplő alapértékek nem kizárólag gazdasági természetűek, a politikai értékekre is éppen úgy vonatkoznak.

Még ha Magyarország – a méreténél fogva és az unió egészének gazdasági  teljesítményéhez való hozzájárulását tekintve szabad  szemmel szinte nem is látható, elvárják tőlünk a vállalásaink betartását. S azzal ellentétben, amit Lázár János hangoztatott a napokban, nevezetesen, hogy Magyarország 2004-ben a gazdasági érdek- és értékközösséghez csatlakozott, a valóság az, hogy ez az egész egy büdös, mezítlábas hazugság. Elég lenne elolvasnia a csatlakozási dokumentumokat és az uniós alapokmányokat, akkor kristálytisztán láthatná, hogy az Uniós tagsággal az alapvető politikai értékek közösségéhez is csatlakoztunk. Ehhez kellene tartani magunkat!

Bódis Gábor – N. Vadász Zsuzsa

Molnár Gyula már tudja, kit akar miniszterelnök-jelöltnek

Kenderessy Milán
-
0
Molnár Gyula már tudja, kit akar miniszterelnök-jelöltnek

Molnár Gyula azt ígéri és vállalja, hogy most már kézbe veszi a párt irányítását. A fejében már megvan az a makulátlan, de mégis ismert miniszterelnök-jelölt, aki pártokon felül állva képes lesz megteremteni az integrációt, amelyre e pillanatban a hat demokratikus ellenzéki pártból csak négy nyitott. Az MSZP hajlandó elmenni akár egy bizonyos mértékű önfeladásig is, hogy egységesen vágjanak neki a választásoknak, mert csak így lehet megszorítani, vagy leváltani a Fideszt.  Az MSZP elnökének volt vitája Botka Lászlóval, az utolsó hónapban már nyilvánvaló, hogy járhatatlan útra tévedt, mint ahogy maga a párt is. Azt mondja: véget vet a nyilvánosság előtti konfliktusoknak, és november végéig megnevezi a miniszterelnök-jelöltet, valamint az egyéni indulókat is.  Azt állítja: a választók megbüntetik azokat, akik nem tesznek meg mindent az Orbán-kormány leváltásáért.  Azt is állítja, hogy bár az emberek fejében Orbán Viktor nem diktátor, de ettől még ma Magyarországon diktatúra van.

 

Mikor veszi végre a kezébe a pártot?

Helyes és jó kérdés.  A mi pártunk egyik sajátossága az, hogy  itt soha senki nem lehet Orbán Viktor, vagy Vona Gábor. Most azonban új helyzet van; mindenki azt mondja, hogy az elnöknek most nem a precíz demokratikus rendszer alapján kell működnie, hanem nagyon  határozottan és világosan kell döntenie. Mind a politikai akarat kérdésében, mind a kommunikációban, mind a személyi kérdésekben ma olyan mandátumom van és a személyes szándékom is az, hogy gyorsan és határozottan hozzunk döntéseket.

Nem szeretnék botkázni, de azt gondolom, hogy az elnök, tehát ön súlyos hibát követett el, amikor elfogadta, hogy a szegedi polgármester az elnökséget és önt megkerülve jelentkezett be egy újságon keresztül miniszterelnök-jelöltnek, s miután ezt tudomásul vette, onnan kezdve csak sodródott, miközben látta, hogy Botka egy sor hibát követ el…

Nekem a módszer és a dolog ténye között kellett választanom, és ma is úgy gondolom, hogy a tény, vagyis Botka szándéka és programja fontosabb volt, mint az, hogy milyen úton jelentkezett be a posztra. Az, hogy ez később újra megtörtént, vagyis, hogy kényszerhelyzet elé állított bennünket a miniszterelnök-jelölt, ez a sors sajátos fintora. Nem vitás persze, hogy voltak belső dilemmák, hogy jó irány-e az, amit Botka László oly karakteresen megfogalmazott, és az már a mi pártunk sajátossága, hogy ezek a dilemmák többnyire felnagyítódnak, de az is igaz, hogy voltak személyes hibák, amit a jelölt elkövetett. Olyan típusú kommunikációs és taktikai hibák, amelyek oda vezettek, hogy az utolsó egy hónapban már nyilvánvalóvá vált az igény a korrekcióra. Amúgy pedig a legnagyobb tévedésünk, mondhatom mindannyiunknak, az volt, hogy folyamatosan negatív példaként mutattuk be a 2013-14-es összefogást; a stratégiánk nagy része arra épült, hogy ne ismételjük meg az akkori hibákat. Ma más a helyzet, mert oly sokan akarnak változást, hogy ez elfedte volna a régi hibákat.

Ez Ma úgy tűnhet, hogy a gyors és eredményes összefogás akadály maga a szocialista párt volt.

Ennél rosszabbat is tett szerintem a párt, vagy egyes képviselői, főként a miniszterelnök-jelöltje: folyamatosan bírálta az MSZP kormányzati időszakát, miáltal a párt visszamenőleges bírálata fontosabbá vált, mint a jövője, és talán az elnök hibája is…

Igen. Ha akkor lett volna egy pontosabb szereposztás, vagyis a Botkának az új szavazók irányába lépni, a mi szerepünk pedig a stabilizálás lett volna és a szövetségi politika kialakítása, akkor eredményesebbek lehettünk volna, így viszont még a saját bázisunkat is fogyasztottuk. Most különben visszatérünk ahhoz, amit annak idején is mondtam, hogy

nem kérünk bocsánatot, tanultunk a hibáinkból, de  vagyunk annyira okosak, hogy mások hibáiból is, azaz látjuk mit ront el most a Fidesz és mi ezeket a hibákat nem követjük el.

Hat-hét hónapos késéssel mondom újra ezt a mondatot, és ehhez tartom magam.

Az ön karaktere, az imént megfogalmazott gondolatokból is következik nem ilyen, mégis hagyta magát sodródni…

Nem így gondolom. Én már az elnökké választásomkor megfogalmaztam, hogy szükség van miniszterelnök-jelöltre, és ha ez a saját sorainkból kerül ki, akkor annak Botka Lászlónak kell lennie.  Ebben pedig benne rejlik az is, hogy ebben az esetben a párt vezetője lényegében a miniszterelnök-jelölt.  Most is azt állítom, hogy Botka szándéka jó volt, nem annak a néhány százezer embernek akart megfelelni, akiről tudjuk hova szavaz, hanem szélesebb körnek. Ugyanakkor szükség lett volna részéről korrekcióra a nyáron több beszélgetésben is igyekeztem jelezni neki, próbáltuk rávenni, hogy adja át a szövetségi politikával kapcsolatos tárgyalásokat a választmány és a párt elnökének, mindkettőnk sokkal elfogadottabb partnerei voltunk a potenciális partnereinknek, de ez nem sikerült.

A  folyamat úgy lett volna eredményes, ha a miniszterelnök-jelölt először megszerzi  a pártja támogatását, ez viszonylag gyorsan meg is történt, utána tárgyal a lehetséges partnerekkel, utána pedig foglalkozik azzal, ami az igazi dolga: az ellenféllel és az országgal.

Sajnos a kezdeti lendület megtört, és Botka egyre többet kezdett el foglalkozni a párt belső ügyeivel. Ennek a mélypontja a nyári 168 órás interjú volt, amelyben ugye Botka árulózott. Annak az interjúnak nem volt eleje, volt ez a bizonyos közepe, de nem volt vége sem. Ez sajnos, így, egy alapos és jónak ígérkező építkezést megtört, és belevitt bennünket egy olyan politikai spirálba, ahol többet foglalkozunk magunkkal, mint a valódi kérdésekkel és problémákkal. Ezt pedig, jól láthatóan, megbüntetik a választók. Az elkövetkezendő időszakban, éppen ezért már nem ezekről a hibákról akarok beszélni, hanem arról, hogy a mai Magyarország egy igazságtalan ország, azok, akik a mai hatalomhoz kötődnek folyamatosan gazdagodnak, miközben három-négymillió ember meg szegényedik. Azzal akarok foglalkozni, hogy az egészségügy és oktatás milyen mértékben épül le a Fidesz-hatalom alatt.

Eddig nem tudtam úgy interjút adni, hogy a beszélgetés kétharmad része ne arról szóljon, mi van nálunk, a párton belül. Ebben a versenyhelyzetben, ami a választási időszakban jellemző, több mint luxus. 

Május 27-ig az építkezésünk töretlen volt.  Aztán belementünk a nyárba, amikor lett volna lehetőség a folytatásra, ehelyett azonban befelé fordultunk, ráadásul a miniszterelnök-jelöltünk is beszállt abba, hogy a gangon, a nyilvánosság előtt cirkuszoljunk.  Most visszavisszük hátra, a tisztaszobába a politikai vitáinkat, és a gangot szabadon hagyjuk.

De most éppen megint kivitték a Nyakó-üggyel a gangra ezeket az ellentéteket… Itt is azt mondják, hogy ön hibázott azzal, hogy a nyilvánosság előtt csapta el a sajtófőnököt, vagyis, ahogy ön fogalmazott, a gangon…

Sajnálom, ha így látszódik, de hogy világos legyen: nem tartottam helyesnek, ha a partnereinkkel folytatott tárgyalás közepette megjelenik egy ellenőrizetlen hír. A kérésem, hogy ez ne jelenjen meg, nem valósult meg, de ekkor még csak helyi szinten publikálódott. Ezek után a sajtófőnök azt a hibát követte el, hogy miközben azt az utasítást adtam, hogy az ügyről nem adunk ki közleményt, nem emeljük országos szintre, mégis kiadta Nyakó Pista a közleményt.

Én nem attól vagyok elnök, mert okosabb vagyok mindenkinél, hanem mert nálam futnak össze az információk, és, ha ezek alapján én döntök, akkor azt illik betartani.

Nyakó Istvánnak nyilván fogunk találni más feladatot, de azt, amit most tett, nem fogadhattam el.

Akkor most újra aktuális az első kérdés: mikor veszi a kezébe a pártot?

Ha valaki eddig azt érezte, hogy nem vagyok elég markáns és világos, akkor azt üzenem: mostantól az leszek. Ez három dolgot jelent, amit tűzzel-vassal keresztül fogok vinni, még akkor is, ha ez belső konfliktusokkal jár, de igyekszem majd úgy megoldani a gondokat, hogy azok kívülről ne látszódjanak. Először is befejezzük a belső köldöknézést és felelős keresést, a második: folytatnunk kell a tegyünk igazságot programot. Nem elég arról beszélni, hogy váltsuk le Orbán Viktort, mert ez ma már kevés.

Ma kétmillió ember Magyarországon úgy gondolja, hogy Orbán Viktor Csaba királyfi egyeneságú leszármazottja, aki a csillagösvényen beviszi Magyarországot a mennyországba.

Őket ettől nem lehet eltéríteni. De ott van legalább három és félmillió ember, akik azt mondják: változásra van szükség. Nekik meg kell mutatnunk, hogy tudjuk mi a probléma és tudjuk a megoldást is. Vagyis: csökkentenünk kell az egyenlőtlenségeket az oktatásban, a bérekben, a nyugdíjakban, de azt is, hogy mit gondolunk az alaptörvényről, a köztársaságról, az önkormányzatiságról, az elszámoltatásról, az ügyészség lehetséges szerepéről. Mindezekről beszélni fogunk, leszűkített kommunikációs csapattal. A harmadik feladatunk pedig a megállapodás, mégpedig minden áron.

Akár egy kis önfeladással?

Igen. Nyilván nem toljuk le a nadrágunkat, de tudomásul véve azt, hogy ma a választók büntetik azokat, akik nem hajlandóak a váltásért mindent megtenni. Mindenütt azt hallom: csináljanak már végre valamit. Amiből számomra az következik, hogy kell miniszterelnök-jelölt, akit amúgy már nem a sorainkból keresek, hanem a mindenki, vagy a többség által elfogadott civilek között…

Azt érzem, hogy már tudja is kiről lenne szó.

Igen, és azt ígérem, hogy nem lesz casting. Csak az lesz az érvényes, amit én mondok ki. Amiből az következik, hogy mi szeretnénk ajánlatot tenni, ám, hangsúlyozom, nem diktátum, hanem ajánlat. Ehhez kell majd a lehető legeredményesebb konstrukciót hozzárendelni.

Szóval van név az ön fejében.

Igen.

Egy név van a fejében.

Igen.

Ezzel a névvel fog odaállni a többi párt elé.

Igen.

Nézze, akkor van esély a Fidesszel szemben nyerni, ha a szocialista párt vezetésével megpróbáljuk felépíteni a kormányváltó szövetséget, új alapokon.

Botka Lászlónak nem sikerült, de mi most megcsináljuk: ez az üzenetem október 23-ára. Nem kell minősítenünk senkit, hanem partnernek kell tekinteni mindenkit, aki le akarja váltani Orbán Viktort. Az alapkérdésekben persze meg kell állapodnunk, de nem kell belemennünk a részletekbe. Bemutatjuk azt a huszonöt-harminc törvényt, amit azonnal be kell vezetnünk ahhoz, hogy Magyarország igazságosabb, normálisabb európai ország legyen. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy ma az emberek fejében Orbán nem feltétlenül diktátorként jelenik meg, pedig a 2017-es modell szerint ez mégiscsak egy Orbán-vezérelte diktatúra, ám ezt nem tudtuk megértetni az emberekkel.  Viszont a váltás szükségességét érzik, és ha képesek vagyunk az egyéni körzetekben is egymás mellé állni és egy jelöltet indítani, akkor ez a hatalom megrendíthető.

Szakértők mondják: ez a hatalom nem lassan fog kimúlni, hanem szét fog robbanni. A kérdés most az, hogy képesek vagyunk e most elősegíteni ezt a robbanást.

Mikor lesz nyilvános, hogy végül ki lesz az az ember, aki a szükséges integrációt jelképezni fogja?

November 18-án a szocialista párt választmánya programot fog hirdetni, listát fog állítani, december 9-ére kongresszust hívunk össze, november 30-áig szeretném a koordinációt, vagy közös listát tető alá hozni. Ebből az is következik, hogy bő egy hónapon belül szeretném felmutatni azt a főszereplőt, aki a közös akaratot jelképezi. És biztos is vagyok benne, hogy meglesz ez a konszenzusteremtő személy.

Vagyis az, aki egyelőre csak a fejében létezik, de létezik.

Igen, egy makulátlan ember, aki már ismert, ugyanakkor nem kötődik párthoz. Ha az emberek azt fogják érezni, hogy van erő ebben az összefogásban, akkor erre fognak szavazni.  Sajnálom, hogy elvesztegettünk bő fél évet, annak ellenére, hogy jó irányba indultunk, de sajnos elvétettük az utat. Most vissza kell találnunk. Az idő szorít, és ez most segíteni fog. Azok, akik ma egy-két százalékon állnak, nem tudom, miben reménykednek. Muszáj stratégiát váltaniuk, ahogy mi, szocialisták most stratégiát váltottunk.

Október 23-a is egy határidő volt, de máris módosítani kellett rajta.

Mi egy jelképes tablóképet akartunk összehozni az ünnepre, ez azonban az eredeti elképzelés szerint nem sikerült. Most azon dolgozunk, hogy a Közös Ország Mozgalom rendezvénye előtt közösen koszorúzzunk, ily módon pedig mégiscsak lesz tablókép. A lehetséges együttműködés kereteit november 4-én fogjuk bemutatni a választmánynak. Most ott tartunk, hogy a hat pártból néggyel tárgyaltunk, az LMP és a Momentum jelezte, hogy számukra ez most nem aktuális.  A többiekkel már csak néhány órányira vagyunk attól, hogy megkössük a megállapodásokat és felszálljon a fehér füst.

Említette, hogy lesznek új kommunikátorai az MSZP-nek. Kik ők?

Mondom, de előbb hadd említsem meg, hogy a Botka László által behozott szereplők itt maradtak velünk, azaz Komáromi Zoltán, Szent-Iványi István, Andor László, Ács Sándorné Kishantosról. Ami pedig a kommunikációs csapatot illeti: Bangóné Borbély Ildikó, Kunhalmi Ágnes, Kórozs Lajos, Gőgös Zoltán és Bárány Balázs kap nagyobb szerepet. A volt elnököket, így Lendvai Ildikót és Mesterházy Attilát is felkértem, vállaljanak nagyobb szerepet a párt mellett. Ugyanígy Kovács László is segíteni fogja a munkát. Decemberig egyébként pártkampányt folytatunk, az egyéni jelöltek felépítését pedig januárban kezdjük.

Akkor tehát jól hallom, hogy most végre Molnár Gyula lett a pártelnök?

Hahaha…

Tarlós tíz éve még támogatta, ma trükközik a népszavazásról

FüHü
-
0
Tarlós tíz éve még támogatta, ma trükközik a népszavazásról

Van a Független Hírügynökségnek egy rovata – Tíz éve történt – amelyben naponta bemutatjuk, hogy napra pontosan tíz évvel ezelőtt miről írtunk.

A mai napra, október 19-re Tarlós István jutott.

2007. október 19-én Tarlós István még nem volt főpolgármester, ám mégis bekerült a napi sajtóba. Idézet következik: „Szimbolikusan – egy digitális óra elindításával – megkezdte pénteken délután kettő óra után a Fidesz népszavazási kezdeményezésének aláírásgyűjtését Tarlós István a Szociális Népszavazás 2008. kampányának vezetője. Tarlós felmutatta az első teli aláírásgyűjtő íveket is, melyeket pénteken a Fidesz frakcióülésén írtak alá az ellenzéki képviselők.”

A népszavazás, mint arra sokan emlékeznek, a tandíjról, vizitdíjról és kórházi napidíjról szólt. E három közül különösen a 300 forintos vizitdíj eltörlésére lehet büszke a Fidesz, valamint a digitális órát akkor elindító Tarlós István.

Tíz év telt el azóta, s mint azt a legújabb irodalmi Nobel-díjas, a dalszerző és előadó Bob Dylan énekelte egykor: The Times They Are A Changin. Azaz: változnak az idők.

És az időkkel együtt Tarlós István is változik. Tíz évvel ezelőtt még támogatta a népszavazást, még egy digitális órát is elindított, hogy ebbéli rajongását kifejezésre juttassa, ma pedig keresztbe fekszik az ilyen irányú kezdeményezéseknek.

Legutóbb épp tegnap tapasztalhattuk mindezt, ahol egészen sajátos – ha nem lett volna gyerekszobánk, azt írnánk: piszkos -trükkel akadályozta meg, hogy a budapesti emberek dönthessenek a Római-partra „álmodott” mobil gátról.

13+1 ügy, amelyekről hallgat a kormány

FüHü
-
0
13+1 ügy, amelyekről hallgat a kormány

A szocialista Molnár Zsolt csütörtöki sajtótájékoztatóján 13+1, a magyar társadalmat, illetve a nemzetközi közéletet is érintő, általa a Fidesz és a kormány „piszkos ügyeiként” számon tartható ügyet említett, amelyekben szerinte nem kaptak érdemi választ.

Ide sorolta a Pharaon-ügyet. Mint mondta, mostanáig sem tudni, miért kapott vízumot egy olyan – azóta elhunyt – ember, aki az FBI és az Interpol körözési listáján súlyos bűncselekmények miatt szerepelt. Molnár Zsolt kitért Pharaon „tettestársára”, Zaid Naffára, aki Jordániától tiszteletbeli konzuli címet kapott, s aki megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon.

Molnár Zsolt slágertémaként nevezte meg Kiss Szilárd ügyét, aki kétszer is megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, és „vízumgyárat üzemeltetett Moszkvában”.

A letelepedési kötvényekkel foglalkozó Arton Capitalnál történt betörés ügyében sem tudni, mi történt valójában – folytatta.

Szerinte továbbra is számos elvarratlan szál, megválaszolatlan kérdés van az azeri ügyben is, amely a 2012-ben történt kiadatási üggyel kezdődött. Megjegyezte, az azeri nemzetközi korrupciós botránnyal összefüggésben halhatott „hősi halált” a napokban meggyilkolt máltai újságírónő.

Molnár Zsolt szerint továbbra sem tudni azt sem, hogy a vasárnapi boltzár ügyével kapcsolatos népszavazással kapcsolatban kik inzultálták a Nemzeti Választási Irodánál a szocialista Nyakó Istvánt. Felsorolta ezek mellett a fideszes Simonka György, valamint Farkas Flórián ügyét. Szerinte a Magyar Nemzeti Bank alapítványa körüli kérdésekben is „ködösítés” zajlik, továbbá a Paks II. szerződés ügyében is „titkosítás mögé bújik a kormány”.

A szocialista politikus szerint az általa ismertetett „feketelista” kérdéseiben hallgatás, mellébeszélés zajlik. Molnár Zsolt azt mondta:

hallgat a kormányfő, a legfőbb ügyész, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a belügyminiszter, a külügyminiszter, a nemzetgazdasági miniszter, az agrártárca vezetője,

mert a kormány számára elfogadhatatlanul kínosak lennének a válaszok.

Molnár Zsolt figyelemelterelésnek minősítette, amit a Czeglédi-üggyel tesz a kormány. Felhívta a figyelmet arra: korábban az volt a kormányzat álláspontja, hogy folyamatban lévő büntetőeljárással nem foglalkozik, ehhez képest az Országgyűlésben a plenáris ülésen külön napirendi pontként szerepel a kérdés.

Tíz éve történt – Tarlós indította az aláírásgyűjtést a vizitdíj ellen

FüHü
-
0
Tíz éve történt – Tarlós indította az aláírásgyűjtést a vizitdíj ellen

Szimbolikusan – egy digitális óra elindításával – megkezdte pénteken délután kettő óra után a Fidesz népszavazási kezdeményezésének aláírásgyűjtését Tarlós István a Szociális Népszavazás 2008. kampányának vezetője.

Tarlós felmutatta az első teli aláírásgyűjtő íveket is, melyeket pénteken a Fidesz frakcióülésén írtak alá az ellenzéki képviselők. Az ülésen egyébként Orbán Viktor pártelnök nem vett részt, így ő nem is írta alá a gyűjtő ívet.

Tarlós István kérdésre válaszolva kijelentette: „a pártnak és a hozzá kapcsolódó gondolkodói körnek van annyi tartaléka és akkora kapcsolatrendszere, hogy nem szorul rá, hogy listák alapján gyűjtsön aláírásokat.” Tarlós szimbolikusnak nevezte, hogy Orbán Viktor korábban azt mondta, 48 óra alatt összegyűjtik a szükséges számú aláírást. Mint hozzátette: az a lényeg, hogy nagyon rövid idő alatt nagyon sok aláírást gyűjtsenek össze. Tarlós István megerősítette, hogy szerdán szeretnék az összegyűlt aláírásokat benyújtani az Országos Választási Bizottságnak (OVB).

A kampány vezetője elmondta: az aláírásgyűjtést a választókerületi elnökök szervezik, így az ő hatáskörük, hogy hol és milyen formában gyűjtik az aláírásokat.

Az Alkotmánybíróság hétfőn adott zöld jelzést a tandíjról, vizitdíjról és kórházi napidíjról szóló népszavazási kezdeményezésnek. A határozatot a szerdai Magyar Közlönyben tették közzé. A törvények szerint a Fidesz-KDNP-nek kérdésenként legalább 200 ezer hiteles és érvényes aláírást kell összegyűjtenie 4 hónap alatt. Ha meglesz a megfelelő mennyiségű szignó, akkor népszavazásra lehet bocsátani a három kérdést. A referendum konkrét napját az államfő tűzi ki.

A Telekom fizette a Fidesz tanácsadóját

FüHü
-
0
A Telekom fizette a Fidesz tanácsadóját

Szigetvári Viktor szerint Rogán Antal már 2009-ben beismerte, hogy a magyar Telekom – egy harmadik felet igénybe véve – fizette a Fidesz számára Barack Obama kampányfőnökének látogatását. Az Együtt választmányának elnöke a németországi Deutsche Telekom felügyelő bizottságához fordul pártfinanszírozás-gyanúja miatt.

Sajtóhírek szerint 2009-ben egy konferenciaszervezésből élő üzletember a Magyar Telekom vezérigazgatójának személyes felkérésére szervezte meg David Plouffe, Barack Obama kampányfőnökének magyarországi látogatását. A Telekom vezetője azért kért fel erre egy harmadik felet, mert a közel 15 millió forintos költséggel az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz számára kívánt szívességet tenni.

A Magyar Nemzet most megtalálta Rogán Antal egy 2009-es Tv2-nek adott interjúját, melyben ezt beismeri.

A propagandaminiszter a műsorban elmondta, hogy a Fidesznek nem került semmibe az előadás, mert a „magyarországi nagy multinacionális cégek vezetőinek egy jelentős része ott volt a tegnapi ebéden”, és ők fedezték a költségeket.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányának elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy hazánk egyik meghatározó, multinacionális vállalatának vezetője saját cége etikai kódexét megkerülve a kormányra készülő Fidesznek kívánt bújtatott pártfinanszírozással szívességet tenni. Ez nem egy sima konferencia-szponzoráció volt, hanem politikai szívesség, amivel a Magyar Telekom dicstelen szerepet játszott az elmúlt években az orbáni illiberális rezsim közvetett konszolidálásában.

Ennek kulcsmozzanata volt az Origo hírportál tudatos átjátszása a Fidesznek,

ami nagymértékben rombolta a magyar sajtószabadságot.

Az Együtt választmányának elnöke szerint egy politikai párt számára tett, 15 millió forintnyi szívesség, aminek leplezése érdekében egy harmadik felet vettek igénybe, felveti a társaság etikai szabályai megsértésének gyanúját. Éppen ezért Szigetvári Viktor etikai kifogással élve bejelentést tesz a Deutsche Telekom felügyelő bizottságánál, amely társaság a Magyar Telekom meghatározó tulajdonosa.

A DK szóvivője nem tárgyalt fideszes politikusokkal

FüHü
-
0
A DK szóvivője nem tárgyalt fideszes politikusokkal

Gréczy Zsolt beperli az MSZP szekszárdi szervezetét, amiért azt írták róla, hogy fideszes politikusokkal tárgyalt.

A DK szóvivője közleményében a koövetkezőket írta:

Az MSZP szekszárdi szervezetének hivatalos Facebook-oldala azt a hazugságot írta és terjesztette rólam, hogy 2017. október 13-án, pénteken 14 órakor a szekszárdi Heinmann Pincészetben tárgyaltam Horváth Kálmán és Horváth István fideszes politikusokkal.

Ezúton közlöm, hogy a nevezett időpontban, sőt egész nap Budapesten tartózkodtam, erre tucatnyi tanúm van. Soha életemben nem jártam a fent nevezett pincészetben, a nevezett fideszes politikusokkal soha nem találkoztam, még a nevüket sem hallottam soha.

Az MSZP közleményben reagált.

Reagálás Gréczy Zsolt feljelentésére: foglalkozzunk inkább Orbán leváltásával!

Ha minden, az MSZP számára sértő és igaztalan Facebook bejegyzés után feljelentenénk a DK-t, akkor Handó Tündének külön táblabíróságot kellene felállítani az ügyek tárgyalására. Ám az MSZP ilyet soha nem tett.

Ha azonban Gréczy úr úgy érzi, hogy az ő szava nem elég, és bírói döntés kell arról, hogy soha nem járt a szekszárdi pincészetben, lelke rajta – a bíróság dönteni fog.

Ez volt ma – 2017. október 16.

FüHü
-
0
Ez volt ma – 2017. október 16.

Ha esetleg lemaradt volna a mai hírekről, ne aggódjon, összefoglaljuk a legfontosabbakat.

Fodor Gábor: A Fidesz alattvalóvá tesz mindenkit

Interjút adott a FüHü-nek Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. Szerinte az év végéig, a jövő év elejéig még van idő arra, hogy megszülessen az ellenzéki együttműködés a választásokra. Biztos benne, hogy Botka László után is meg fogja találni a megfelelő vezetőt a legnagyobb ellenzéki párt, mert kell vezető és kell program ahhoz, hogy eredményesek lehessenek.

Arról is beszélt, hogy

MTI Fotó: Kovács Tamás

„az ország most is rossz irányba megy. Őcsény ezt különösen jól megmutatta.”

Szerinte „Magyarországon az emberek boldogtalanok, perspektíva nélkül élnek”. Fodor Gábor szerint „az illiberális állam alattvalót nevel az emberekből, olyan alattvalót, aki fölfele néz és mindig onnan várja a megoldást”.

Miért a magyarok Európa lázadói?

Szlovákiában már egy ideje sokat foglalkoznak azzal, hogy Magyarország az Európai Uniótól több kritikát kap, mint dicséretet. A szlovák elemzőket és kommentátorokat gyakran foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon miért is lázadozik a magyar kormány az EU ellen. Két elemző most öt kérdésre próbált választ találni.

Bemutatta programját a Momentum

Forrás: Facebook / Momentum Mozgalom

Kétkulcsos szja, de mérsékelt második kulccsal, ha van rá pénz, csökkenő áfa, munkát terhelő járulék eltörlése, 35 ezres nyugdíj-minimum, fix szociális juttatás fejenkénti 35 ezer forint rászoruló családokban, lakásfenntartási támogatás a rezsi 50 százalékáig, a családi pótlék 25 százalékos emelése, a maximum adható GYED megduplázása, négy év alatt 60 százalék béremelés az egészségügyben, járásonként „kiskórházas” csoportpraxisok alakítása, társadalombiztosítási alapcsomag. Ezek szerepelnek a Momentum Mozgalom programjában, és ezek csak a jóléti elemek, baloldaliak és centristák vegyesen.

Az viszont nem derült ki a programból, honnan lenne minderre pénz.

Emellett meghagynák a határkerítést, felmondanák Paks II-t, a Fideszhez kötődő oligarchákat kizárnák a közbeszerzésekből.

Folytatódik a plakátháború

Újabb plakátok jelentek meg a Mahir-oszlopokon: három fénykép, Rákosi Mátyásé, Kádár Jánosé és Orbán Viktoré. Alattuk egy-egy dátum: 1947, 1977 és 2017. Az egyelőre nem derült ki, ki felel az akcióért.

Elkezdődött az aláírásgyűjtés

Megkezdődött az aláírások gyűjtése a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos, az Együtt és a Párbeszéd által közösen kezdeményezett népszavazás kiírásáért. Harminc nap alatt 138 ezer aláírást kell összegyűjteni. A kezdeményezők mellett a gyűjtésben részt vesz az MSZP, a DK, az LMP, a Magyar Liberális Párt, a Momentum, a Modern Magyarország Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.

Újabb háború fenyeget a Közel-Keleten

Kurdok elleni harcra készülő iraki katonák
Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Iraki csapatok hatoltak be a kurdok uralta Kirkuk városának központjába, a biztonsági szolgálatok szerint elfoglalták a tartományi székhely kormányzósági épületét. Korábban

a repülőteret is elfoglalták,

állításuk szerint egyetlen lövés nélkül.

Ez a bagdadi kormány válasza a kurdisztáni függetlenségi népszavazásra. Az iraki katonákat a kegyetlenségükről hírhedt síita milíciák is támogatják, valamint Törökország is jelezte, hogy számíthatnak a segítségükre.

Orbán kérte a Lex CEU módosítását

Orbán Viktor keddi brüsszeli utazása előtt megszavazza a Parlament a Lex CEU módosítását, amit a miniszterelnök maga kért kormányzati érdekre hivatkozva. A törvény egy évvel kitolja a határidőt, az egyetem ugyanakkor azt írta: ez visszalépés, mert még mindig nem írták alá a kormány és New York Állam közötti megállapodást.

Időközi választások is voltak

A jobbikos Ferenczi Gábor, a volt városvezető nyerte a vasárnapi időközi polgármester-választást a Veszprém megyei Devecserben. Rajta kívül négy független és egy munkáspárti induló volt.

Tatán időközi képviselő-választást tartottak, ott a fideszes jelölt nyert.

Egyre fenyegetőbb a szegénység

Magyarországon 2016-ban

a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség,

a 18 éven aluliaknak pedig már a harmadát. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat.

Ez lesz a bulinegyedről szóló népszavazási kérdés

Fotó: FüHü

Kiderült, miről szavazhatnak majd az erzsébetvárosi lakók:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”

Azt viszont még nem tudni, mikor lesz a népszavazás.

Tiltakozik az onkológiai társaság

Orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése

– így reagált Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke a tervezetre, amely értelmében ezentúl több betegségtípusban is csak a legolcsóbban beszerezhető innovatív gyógyszerrel lehetne megkezdeni a rákos betegek kezelését. A Gyógyulj Velünk Egyesület már korábban tiltakozott.

Hillary Clinton: Trump szexuális ragadozó

Hillary Clinton a BBC-nek adott interjút. Ebben arról beszélt, hogy elismeréssel tartozik azoknak an nőknek, akik vették a bátorságot, hogy a nyilvánosság elé lépjenek Harvey Weinstein, a nagy hatalmú producer szexuális zaklatási ügyei miatt.

Clinton szerint most Trump személyében a Fehér Házban is egy szexuális ragadozó ül.

Dráma az NFL-ben

Súlyosan megsérült a liga egyik legjobb játékosa,

Aaron Rodgers, a Green Bay Packers irányítója: eltört a kulcscsontja, lehet, hogy már nem is játszhat a szezonban. Több hihetetlen elkapás volt az NFL hatodik játékhetének meccsein, és persze megint születtek meglepetések, a legnagyobbat a New York Giants okozta. A Kansas City Chiefs vereségével nincs már 100 százalékos csapat a ligában.

A Chicagói Filmfesztiválon lesz a Budapest Noir premierje

A Gárdos Éva rendezésében készült Budapest Noir Kondor Vilmos regénye alapján készült, az 1936-ban, Budapesten játszódó bűnügyi történet filmfeldolgozása. Kedden vetítik először a Kolovratnik Krisztián és Tenki Réka főszereplésével készült krimit az 53. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon.

Fodor Gábor: a Fidesz alattvalóvá tesz mindenkit

Lendvai Péter
-
0
Fodor Gábor: a Fidesz alattvalóvá tesz mindenkit

Ha marad ez az irány, akkor  a Fidesz még inkább alattvalóvá tesz mindenkit – mondja Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. Szerinte az év végéig, a jövő év elejéig még van idő arra, hogy megszülessen az ellenzéki együttműködés a választásokra. Mint kifejtette: a mostani helyzet nem jó, de biztos benne, hogy Botka László után is meg fogja találni a megfelelő vezetőt a legnagyobb ellenzéki párt, mert kell vezető és kell program ahhoz, hogy eredményesek lehessenek. Ha nem sikerül, a párt egyedül is képes lesz jelölteket állítani.

 

Nem volt túl elsietett a Liberális Párt részéről elsőként csatlakozni a Botka-féle csapathoz?

Kaptunk egy levelet a szocialista párttól, amelyet részükről aláírt Botka László miniszterelnök-jelölt, Molnár Gyula elnök és Hiller István, a választmány elnöke. Szerintem az udvariasság azt kívánja, hogy erre érdemben válaszoljunk. Ezt tettük.

De udvariasan lehet nemet is mondani…

Miért mondtunk volna nemet, amikor végre egy átgondolt, tárgyalási alapnak megfelelő javaslatot tettek le az asztalra? Ráadásul korábban már tőlünk Szent-Iványi István vállalt külpolitikai tanácsadó szerepet az ellenzéki együttműködést ambicionáló miniszterelnök-jelölt mellett. Épp úgy, mint az Együttből Komáromi Zoltán és a Párbeszédből Bütl Ferenc. Nem trükköztünk, nem óvatoskodtunk, azt tettük, amit gondolunk.

Azt nem érzékelte-e, hogy miközben Botka László politikai elképzelései helyesek, de a stratégiája, taktikája helytelen, sőt helyenként taszító?

Mi nem Botka Lászlóval foglalkoztunk, úgy viszonyultunk hozzá, mint a demokratikus oldal közös miniszterelnök-jelöltjéhez. Úgy gondoltuk, hogy az nem a mi dolgunk, hogy ítélkezzünk a szocialisták taktikája fölött.

Azért van itt jelentős tartalmi különbség a liberális és a baloldali gondolkodás között, például a fizessenek a gazdagok, mint vezérelv – és most nem a szolidaritásról beszélek – , nagyon nem tartozik a liberális elvek körébe…

Nekünk, mint liberális pártnak a programunk nagyon sok olyan elemet tartalmaz, amely jelentősen eltér, vagy éppen szembe megy egy baloldali párt gondolkodásával.

„Most azonban olyan helyzet van Magyarországon, amikor a közöst kell keresni, úgy is fogalmazhatnék, hogy az ésszerű kompromisszumokra kell törekedni.”

A legfontosabb feladat most, hogy helyreállítsuk a jogállamot Magyarországon, hogy emberséges országot teremtsünk, hogy fellépjünk a korrupció ellen, hogy az egészségügyet és az oktatást végre tényleg stratégiai kérdésként kezeljük, hogy rendezzük a külpolitikai kapcsolatainkat a nyugati világgal. Ezek olyan fontos közös ügyek, amelyek zárójelbe teszik az egyéb elvi különbségeket. Igaza van, a fizessenek a gazdagok, mint program távol áll tőlünk, mást gondolunk erről, de az előbb említett témák mindennél előbbre valók.

Azért kérdeztem ezt öntől, mert többen vádolták azzal, hogy a saját parlamenti helyét szeretné bebiztosítani a következő ciklusra is, ezért keresi azokat az utakat, amelyekkel ezt el is tudja érni…

Ha van valaki a magyar közéletben, akit nem lehet ezzel vádolni, akkor az én vagyok. Senki sincs rajtam kívül, aki kétszer is lemondott volna a mandátumáról.  Az én fő szempontom az, hogy legyen Magyarországon liberális párt. Ma is fontosabbnak tartom az elveimet, épp úgy, mint korábban, mint a parlamenti képviselőséget.

Akkor a liberális pártról: miért nem képesek kitörni abból az egy százalék körüli népszerűségi tartományból?

Egy-három százalék között mérnek bennünket, és ez kevés, de ahhoz képest mégiscsak eredmény, hogy a semmiből indultunk. Ráadásul a vetélytársaink sem tudnak látványos előretörést felmutatni. Senki nem mert liberális pártot csinálni  Magyarországon, mert féltek a liberális szó megbélyegző mivoltától. Ezért nyugodtan büszkék lehetünk, hogy mérhető párttá váltunk.

A liberalizmus, mint olyan az egész világon visszaszorult…

Kétségtelen, hogy van, vagy volt ilyen jelenség. Általában a jobboldali konzervatív irányzat erősödött meg, miközben a baloldal válságba került. A liberálisokról nem mondanám, hogy válságban vannak, mert valóban volt az elmúlt 15 évben egy hanyatló tendencia, ugyanakkor az utóbbi időben inkább az erősödést láthatjuk. Ma az európai közösségben, az írországi választások után már nyolc liberális miniszterelnök van – a huszonnyolc tagállamból -, és jó eséllyel Csehországban is olyan párt nyeri a választásokat, ammelyik az európai liberálisok tagja. Szóval inkább erősödést láthatunk, hisz Németországban is a választások ezt mutatták.

Magyarországon azonban a liberális értékek – szabadságjogok, törvényesség, piacgazdaság, hogy csak néhányat említsünk – egyáltalán nem tűnnek fontosnak. Ami ugye azért is furcsa, mert a jelenlegi miniszterelnök is valaha liberális értékeket vallott…

A rendszerváltás idején a liberalizmus volt a legerősebb politikai áramlat Magyarországon. Göncz Árpád képe alatt ülve beszélgetünk, az ő személye szimbolizálja leginkább, mennyire erős volt ez a gondolkodás a rendszerváltás idején. Két liberális párt volt, az SZDSZ és a Fidesz, de minden pártban megvolt ez az áramlat, az akkori legnagyobb pártban, az MDF-ben is. Ebből pedig az is következik, hogy persze nem lehet visszafordítani az idő kerekét, de azokra az értékekre, amelyek akkor jellemezték a politikai életünket építeni lehet és kell is. Például a konszenzuális demokráciára, ami szembe megy az illiberális államfelfogással.

„Magyarországon az emberek többsége nem azt akarja, amit Orbán Viktor, nem akar illiberális demokráciát.”

A többség szeretne egy konszolidált békés országban élni, nem pedig örökké harcolni, mint ahogy ezt a miniszterelnök hirdeti. Nem volt  persze ez mindig így, egykoron Orbán a liberális internacionálé alelnöke volt.

Van ekkora fordulat egy ember életében? Óhatatlanul felmerül a kérdés: melyik lehet a színjáték, a mai orbáni elvek megjelenése, vagy az akkori liberalizmusa?

Szerintem nem volt színjáték, őszintén volt liberális, közben azonban értékrendje átalakult, megváltozott. Hogy miért történt így, nos annak a magyarázata hiányzik.  Mint ahogy annak vállalása is, hogy ő maga másmilyen volt huszonöt évvel ezelőtt.

„Megváltoztak az elvei, eszméi, lehetséges az ilyen, csak akkor erről tisztességgel számot kell adni.”

Ha már beszélünk a rendszerváltás időszakáról, van-e, tud-e valamilyen magyarázatot adni arra, hogy a rendszerváltás pártjai zömében megszűntek, erősödni közülük csak a Fidesz tudott…

A Fidesz is 95 környékén a szétesés szélére sodródott, akkor kezdett erősödni – a Bokros-Surányi  csomagot először támogatva, majd néhány nap múlva szembe menve vele –, amikor a populista politizálásra váltott. Ebben hozott újat a Fidesz: csak az volt náluk a fókuszban, hogy az embereknek milyen a közérzete, az elvek másodlagossá váltak. Pedig ebben egyensúlyt kell találni, nem lehet állandóan  az  aktuális közhangulatnak  megfelelni.

Így jutunk el Őcsényhez?

Igen, így. És ebben óriási felelőssége van a Fidesz politikusainak. Az őcsényi történet egy igazi szégyenfolt és sajnos szimptomatikus is.

„Ami ott történt az egyértelműen a sorosozó kormánypárt számlájára írandó, annak a hangulatkeltésnek a produktuma, amit a Fidesz művel.”

Milliárdokat költenek erre a propagandára, és ma még nem felmérhető, hogy mindez mekkora károkat okoz.

Amikor Őcsényt említettem, arra is gondoltam, hogy a miniszterelnök ma már ott tart, hogy nemhogy tompítaná, még erősíti is a lincshangulatot…

Pedig az lenne a dolga; minden politikai szereplőnek fel kell lépni a lincshangulattal szemben, és a kisebbségi jogok, az egyetemes emberi értékeket védők mellé kell állni. Ahogy ezt például a szombathelyi püspök tette; a keresztényi elvek mentén állt ki a menekültek és az őcsényi polgármester mellett. A magyar kormány évek óta szembemegy ezekkel az értékekkel is.

„Látható, hogy gyilkos indulatokat keltettek az országban, és egylőre  felmérhetetlen, hogy milyen következményekkel  majd mindez. „

Pedig ez a politika, ez a kampány, ez a gyűlöletbeszéd csak erősödni fog az elkövetkezendő fél évben, egészen a választásokig. A demokratikus ellenzéki pártok mit tehetnek ez ellen, már csak azért is mert se egység, se felület, se pénz…

Önmagukban a létükkel, a létünkkel tesznek ez ellen a demokratikus pártok. A kérdés az, hogy mi a dolgunk? Először is az, hogy ne üljünk fel a provokációknak, őrizzük meg a józan hangot, építsünk a jóravaló emberek gondolataira, ez a feladatunk. Kétoldalú persze a történet: kellenek a pártok, és kellenek az emberek.

Csakhogy a Fidesz és Orbán Viktor az emberek műveletlenségére, félelmeire játszik. Kálmán László nyelvész nyilatkozta a fühü-nek, hogy tudatos a kormányzat részéről az egyre silányabb nyelvi megfogalmazások használata, mint ahogy Rónay László professzor emeritus, volt katolikus újság-főszerkesztő szerint például a sátánozás is ezeknek a tömegeknek szól…Vagyis tényleg erre játszik Orbán…

Sajnos így van, a magyar közélet sokkal alacsonyabb szinten áll ma, mint a rendszerváltás idején. Mi, liberálisok nem megyünk bele egy ilyen színvonalú adok-kapok-ba. Nem veszünk részt a színvonaltalan gyalázkodásban. Persze igaza van, mi akkor az ellenszer? Hogyan tudunk fellépni a milliárdokból folytatott gyűlöletkampány ellen? Mi ragaszkodunk az előbb említett civilizációs szinthez.

De lehet-e ezzel az értelmiségi attitűddel bármilyen eredményre jutni?

Lehet. Van, amikor a racionalitásnak van konjunktúrája, és van, amikor nem. Az elmúlt időszak nem a józan mérlegelés, és a megfontolt kompromisszumok ideje volt. De ez meg fog változni, ez az európia tendencia.

Ön hisz azokban a közvélemény-kutatási eredményeknek, amelyek azt állítják, hogy ma a magyar társadalom többsége kormányváltást akar?

Igen, és ez még akkor is így van, ha az ellenzék nagyon megosztott.

Rendben van, de találnak-e maguknak olyan pártot, amelyik képes integrálni ezeket a szanaszét húzó pártokat, és ha talál is, kormányzóképes lesz-e például a Fidesz által mozgósított, utcai zavargókkal szemben?

Lehet ez utóbbin dilemmázni, de először jussunk el oda, hogy leváltjuk a kormányt. Ha ott tartunk, biztos, hogy meg fogjuk oldani ezt a helyzetet.

Igen ám, de a Fidesz olyan törvényeket alkotott, amely minden eszközt kivesz egy leendő kormány kezéből. Hogyan lehet ezzel szembe menni törvényesen?

Kitartással és türelemmel. Lesznek olyan törvények, amelyeket megváltoztathatunk, de akadnak, amelyeket nem.

„A Fidesz által kinevezett emberek, ha kellően erősek leszünk, idomulni fognak. „

Nem válaszolt a baloldal integrációjára vonatkozó kérdésre. Az vajon megvalósítható-e?

Igen. A mostani helyzet nem jó, de biztos vagyok benne, hogy Botka László után is meg fogja találni a megfelelő vezetőt a legnagyobb ellenzéki párt, mert kell vezető és kell program ahhoz, hogy eredményesek lehessenek.

Van olyan formáció, amire önök azt mondják, hogy na ezt nem vállaljuk…

Sok olyan mondat hangzott el már velünk kapcsolatban, amire megsértődhetnénk. A DK-val szövetkezett Bokrossal perben is vagyunk, de arra törekszünk, hogy meglegyen az a közös alap, amire az együttműködést építeni lehet.

Nem futott ki az idő önök alól?

Ha az együttműködés kialakítására gondol, akkor a válaszom nem. Nyilván a Botka-ügy nem tett jót ennek, de még megoldható a feladat. Rajtunk nem fog múlni, kellő alázatosság van bennünk ahhoz, hogy legyen megállapodás. Azt kell felmutatni a választóknak, hogy van közös gondolat és ehhez kell szabni az esetleges akciókat, kommunikációt.

Mikorra kell tető alá hozni az egyezséget?

Legkésőbb az év végére, január elejére.

B-terv van?

Van, haladunk  a jelöltállítással, ha kell egyedül indulunk.

A Jobbikkal elképzelhető az együttműködés?

Szerintünk a Jobbikkal le kell ülni vitázni, meg is szoktuk hívni őket a rendezvényeinkre, de a politikai együttműködés  lehetetlen. Egy szélsőjobboldali pártról van szó…..

És, ha marad Orbán és az ő kormánya, merre megy majd ez az ország?

Az ország most is rossz irányba megy. Őcsény ezt különösen jól megmutatta. Magyarországon az emberek boldogtalanok, perspektíva nélkül élnek, nekünk pedig az a dolgunk, hogy ezen változtassunk. Meg kell szüntetni ezt a könyörtelen és embertelen világot, mert ma ebben élünk.

Az illeberális állam alattvalót nevel az emberekből, olyan alattvalót, aki fölfele néz és mindig onnan várja a megoldást. Mi meg büszke, önálló polgárokra szeretnénk építeni. Ha marad ez az irány, akkor  a Fidesz még inkább alattvalóvá tesz mindenkit.

1...717273...8172. oldal a 81-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan