Kezdőlap Címkék Felcsút

Címke: Felcsút

Fóton sem akarnak akkumulátor gyárat

„Vigyétek a kínai szemetet Felcsútra!” – ezt a táblát emelték magasba Fóton, ahol lakossági fórumot tartottak a tervezett akkumulátor gyárról.

Vass György, a város fideszes polgármestere azt állította, hogy őt se kérdezték meg az akkumulátor gyárról:

”Derült égből lórugásként ért a hír, amelynek magam sem örültem” – mondta Vass György, aki azt ígérte Fót polgárainak:

”Ha a mérgezés veszélye akárcsak egy százalékban is fennáll, akkor a város keresztbe fog feküdni a beruházásnak, mert nincs az az adóbevétel,  amiért hajlandó lennék az emberek egészségét kockára tenni.”

Két beruházásról is szó van: az egyik egy akkumulátor összeszerelő üzem, a másik pedig egy raktár, amely az akkumulátor gyártáshoz felhasznált veszélyes anyagok őrzésére szolgál Fótligeten. Jelenleg mindkét beruházás áll, mert környezetvédők megtámadták a bíróságon a beruházásokat.

Csakhogy Szijjártó Péter külügyminiszter Kínában a BYD autógyárban bejelentette: 10 milliárdos beruházással új akkumulátor összeszerelő üzem épül Fóton.

A polgármester a fórumon azt mondta, hogy

“Mindent megtettünk azért, hogy mind a két beruházás biztonságosan működhessen.”

A jelenlevők többsége kétkedik abban, hogy elég-e ez a minden. Néhányan utaltak arra, hogy a polgármester 6 milliós bónuszt vett fel tavaly vagyis érdekében állhat a két új beruházás.

“Miért nem tudott a lakosság arról, hogy maga milyen egyezséget kötött Orbán Viktorral és a NER lovagokkal?” – szegezte a polgármesternek a kérdést egy dühös helyi lakos.

“Köszönöm a véleményét, de teszek rá”

– válaszolta a polgármester.

Sok jelenlevő felvetette, hogy Tuzson Bencéhez kellene fordulni, a választókerület fideszes képviselőjéhez. Csakhogy őt épp most nevezte ki Orbán Viktor igazságügyi miniszternek, tehát aligha valószínű, hogy szembeszállna a kormány álláspontjával.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője is jelen volt a lakossági fórumon, ahol a többi között kijelentette:

”A polgármester hülyének nézi a lakosságot amikor azt állítja, hogy könnyűipari beruházásokról van szó holott ezek vegyipari létesítmények lennének.”

Hogy működik e téren a nemzeti együttműködés rendszere?

“Szijjártó Péter külügyminiszter portyázik Keleten, ahol 10%-os állami támogatás fejében megállapodik egy akkumulátor gyárról. Felajánlja a beruházó partnernek, hogy az infrastruktúra fejlesztését a magyar állam fizeti, majd pedig a megállapodás után, elkezdik keresgélni a megfelelő helyszínt. Ahol találnak egy meggyőzhető polgármestert, oda telepítik az akkumulátor gyárat.”

Vass György polgármester a fórum zárásaként azt ígérte a résztvevőknek, hogy tájékoztatni fogja a felsőbb hatóságokat az elhangzott bírálatokról.

Tordai Bence azt ajánlotta a polgármesternek, hogy lépjen ki a Fideszből, és láncolják magukat a kamionok elé, ha megkezdődik az akkumulátor üzem illetve raktár építése.

Debrecenben lejátszódott már hasonló dráma, de ez mit sem változtatott a hatalom döntésén: megépül az óriási kínai akkumulátor gyár, amelynek a vízellátása fenyegetheti a második legnagyobb magyar város vízkészletét is.

Az Orbán kormány szándéka találkozik az elektromos autózásra áttérő német gyárak és kínai akkumulátor üzemek elképzeléseivel, amelyek szerint az Európai Unión belül olcsón lehet akkumulátort előállítani hiszen a munkásoknak sem kell annyit fizetni mint Németországban, a környezeti bírság is könnyebben kifizethető. Végül pedig

a nemzeti együttműködés rendszerének emberei is jóval olcsóbbak mint a döntéshozók más uniós államokban.

Vigyék Felcsútra a kínai akkumulátorgyárat!

A közmeghallgatáson, melyen a CATL kínai vállalat óriási beruházását vitatták meg Felcsútot ajánlották a beruházás helyszínéül. Ez Magyarország jelenleg legnagyobb beruházása, mely akkumulátorokat gyárt majd elektromos autókba. 

“Akkumulátor nagyhatalom leszünk” – dicsekedett Szijjártó Péter külügyminiszter. Kétségtelen, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben profitál majd a kínai óriás beruházásból, amely javítja a külkereskedelmi mérleget, melyet az energiaválság alaposan leront. Munkahelyeket biztosít olyan időkben amikor recesszió fenyeget. A kérdés csak az, hogy milyen áron? A szintén Debrecenben építkező BMW már együttműködési megállapodást is kötött a kínaiakkal.

A debreceniek isszák meg a levét az óriási akkumulátor gyár telepítésének

Rendkívüli mértékben károsíthatja a környezetet az akkumulátor gyár, melyet nyilván azért is hoztak Magyarországra a kínaiak, mert tudják: az Európai Unióban itt a leglazább a környezetvédelmi szabályozás. Ha pedig mégiscsak baj lenne, akkor ott van Orbán Viktor kormányzata, amely jó kapcsolatot ápol Pekinggel. Pénzügyi válság esetére pedig számít Peking támogatására. Ennek megfelelően Papp László fideszes polgármester elszántan védelmezte a kínai beruházást, de közben a jelenlevő polgárok kínos kérdéseket tettek fel: mi lesz az ivó vízzel? Milyen zöldség és gyümölcs terem majd e tájon, ha az óriási akkumulátor gyár megkezdi működését? Ezt kiáltotta egy debreceni polgár

Kínában hagyományosan elhanyagolják a környezetvédelmet, mert mindennél fontosabbnak tartják a gazdaság növekedését. A CATL már így is a világpiac legfontosabb szereplője, de a kínaiak az elektromos autózásban be akarnak törni Európába. Megvan hozzá a műszaki hátterük, villamos autóik digitális rendszere igen versenyképes. Ráadásul Kína munkaereje még mindig viszonylag olcsó a teljesítményhez képest. Egyébként ugyanez a helyzet Magyarországon is.

Az Orbán kormányt azért sem izgatja különösebben a forint leértékelése, mert így a magyar munkaerő olcsó marad a külföldiek számára, akik euróban és dollárban számolnak.

A lakosság elégedetlensége teljes mértékben érthető, de a hatalom abban bízhat, hogy Hajdú Bihar megye sziklaszilárdan szavaz Orbán Viktorra. A többség számára eddig a nemzeti együttműködés rendszere szerény életszínvonal emelkedést hozott. Ezt most megeszi az infláció, de ez már egy másik történet.

BREAKING THE NEWS! – Orbán erősít

Most érkezett  a FüHü gyorshíre! Orbán Viktor váratlan bejelentése!

AL

HATTYÚK TAVA!

Bár 1150 milliárd forintnyi beruházást takarékossági okokból felfüggesztett a kormány, a felcsúti mesterséges szigetre vezető hattyúhíd és az üvegfalú étterem tovább épül.

Felcsúton 250 milliós uniós támogatásból építettek meg egy kisebb mesterséges tavat, amelybe aztán mesterséges szigetet is elhelyeztek, és ha már volt sziget, híd is kellett, amin be lehet jutni. A turisták hamarosan egy hattyút formázó hídon sétálhatnak át a víz felett. A madarat formázó hídszerkezet „hátsójában” egy kis, néhány méter magas kilátót is kialakítottak, ahonnan a felcsúti kisvasút állomására lehet rálátni. A tó partján épül még egy üvegfalú étterem is, amely szintén kapott egy kilátóteraszt. A teljes beruházást az állam finanszírozza, összesen 1.5 milliárd forint értékben. Ez a látványosság szép jelképe lesz az eltékozolt uniós és adófizetői pénzeknek – nyilatkozta a Híradónak Hadházy Ákos ellenzéki országgyűlési képviselő, aki szerint az ilyen felesleges beruházásokra korábban, a viszonylagos stabilitás időszakában lehetett legyinteni, de most, amikor sokan kerülnek nagyon nehéz anyagi helyzetbe, már csak sírni lehet.

AL

Andy Landy mosolyalbuma – Olimpia

A fuhu.hu megszerezte az Orbán Viktor által ígért magyarországi olimpia látványtervét.

 

Orbán uniós pénzekből szedi meg magát

A párizsi Le Monde azt állítja, amely hosszasan ecseteli, hogy a magyar miniszterelnök gazdagodása milyen gyors ütemben történik. Ennek szimbóluma Felcsút a maga stadionjával, amely egy jóval nagyobb városhoz illene. Dehát Ceausescu szülőfaluja, Scornicesti is első osztályú futball csapattal rendelkezett annak idején …

Orbán Viktor miniszterelnök mindenáron küzd azért az ellen, hogy az uniós pénzek ellenőrzését komolyan vegyék Magyarországon. Ezért is nem lépett be Magyarország az európai korrupció ellenes ügyészségbe. Orbán Viktor ezen a téren haladékot kapott, de az elfogadott brüsszeli határozat leszögezi: a jövőben az EU-nak joga lesz arra, hogy vizsgálja az uniós pénzek elköltését a tagállamokban. A magyar miniszterelnök sikere csak annyi, hogy erre még rá kell bólintania az Európai Bíróságnak is. Ez elvben két évig is eltarthat, de Vera Jourova uniós biztos kijelentette: néhány hónap is elég lehet ehhez, mert az Európai Bíróság gyorsított ügymenetet alkalmaz.

Miből építkezik Orbán Győző?

A miniszterelnök apja megszerezte az egykori Habsburg birtokot, és ott óriási építkezések folynak. Mégis miből? Pethő András a Direkt.36 főszerkesztője  alaposan tanulmányozta az ügyet, és a Le Monde-nak elmondta: sok uniós pénz is landolt Orbán Győző zsebében noha a közpályázatokon cége nemigen jeleskedik.

Aztán itt Tiborcz István, a kormányfő veje. Az OLAF megállapította: csalás történt 35 magyar település közvilágításával kapcsolatban. A miniszterelnök hű főügyésze azonban nem látott okot a vizsgálatra. A magyar kormány inkább kifizette a 44 millió eurót nehogy az uniós vizsgálat megindulhasson az ügyben.

Mészáros Lőrinc vagyona is jórészt uniós pénz

A Le Monde idézi az Átlátszó ezzel kapcsolatos számait. Eszerint a kormányfőhöz igen közel álló Mészáros Lőrinc, aki Magyarország leggazdagabb embere lett néhány év alatt, 828 millió euró értékű közmegbízáshoz jutott, melynek 93%-a uniós pénz volt!

Ebből a pénzből vette sajtó birodalmát, amely teljes mértékben támogatja Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét.

A jövőben ezeket az uniós pénzeket Brüsszel ellenőrizheti, és ez csapás lehet a magyar miniszterelnöknek. Aki viszont időt nyert, mert a 2022-es választásokig aligha fejeződhet be egy korrupciós vizsgálat, amely aláásná a népszerűségét Magyarországon.

Lendvai Ildikó: Arról jutott eszembe… – 6.

Arról jutott eszembe, hogy Felcsúton mesterséges sziget épül. Mégpedig uniós támogatásból, a záportározó tó közepére, amelyet viszont csónakázó tóvá alakítanak. Az egész projekt nevetségesen olcsó, 235 millióból megvan, ami eltörpül a stadion és a kisvasút költségei mögött. Minden felcsútira cirka 150.000 forint esik, aminek lehet, hogy náluk jobb helye volna, de nem sokat kérdezték őket.

Teljes szívemből támogatom a tervet, akár az a 4 azaz négy helyi lakos, aki a polgármester tájékoztatóján mégiscsak megjelent. Ne tessék kevesellni a népakarat eme megszólaltatóinak számát, a település sem nagy, összesen 1600-an lakják. Vagy többen, ha a Mészáros-család tagjai, barátai és üzletfelei minimum duplán számítanak, ahogy illik.

Először is a terv roppant gazdaságos. A kisvasutat a kutya sem használja, csak újabb és újabb veszteséget termel, de más lesz a helyzet, ha a vasútállomásról át lehet sétálni a hídon a szigetre, és vissza. Erre már tódulni fognak, az biztos. A projekt leírása hangsúlyozza is: „idevonzhatja a turistákat, akik ha már eljöttek, biztosan felülnek a kisvasútra is.” Ha már. Azért nem ártana felkészülni arra is: mi van, ha még mindig nem jönnek. Volnának ötleteim, persze nem tudom, ezekre is jönne-e európai pénz, azok ott Brüsszelben az Elios-ügy óta elég gyanakvóak. Pedig fogadni mernék, az is megdobná a kisvasút forgalmát, ha pl. mesterséges vulkánkitörést vagy cunamit állítanának elő, gladiátorjátékokat rendeznének, esetleg sivatagi oroszlánokat vagy fehér bálnákat telepítenének oda. Vagy trópusi esőerdőt, arapapagájokkal, húsevő növényekkel. Ha ez túl drága, legalább a Városligetből kiebrudalt Vidámparkot lehetne idehozatni.

Tudom, ez csak akkor működik, ha az állam szívének kedves, lehetőleg Mészáros Lőrinchez közelálló beruházót lehet garantálni. Nem bízhatják akárkire a közpénzt. De hát a tóra és a szigetre kiírt pályázatot is olyan vállalkozó nyerte, aki régi kedvence a tendereknek, Mészárosékkal közös konzorciumban is szokott kaszálni. Ugyan már, mibe kerülne neki, ha bedolgozná magát az arapapagáj- vagy a gladiátoriparba is?

Cél a teljes elszigetelődés

De a legjobban azért tetszik a terv, mert igazi modellkísérletnek tartom. Szerintem fel kell készülni arra, hogy az egész ország egy szigetre költözik. Most, hogy a Fidesznek egy időre ajtót mutatott a Néppárt (ebből a szempontból mindegy, hogy próbál emelt fővel kifelé masírozni az ajtón, mondván, maga is ki akart menni), pláne fel kell gyorsítani az előkészületeket. Valami olyan sziget kellene nekünk, ahová senki nem lát be, nem kritizál, nem reklamálja a demokráciát és hasonló idejétmúlt butaságokat. Ahol magyar módra élhetünk, „ahogyan a kedvünk szerint való”, mint a miniszterelnök fejtegette ünnepi beszédében, és nem kell tárgyalgatni (Bayer Zsolt Weberről adott szép jellemzésével) „farizeus szarjankókkal”. A saját szigetünkön annyi nácit tüntetünk ki március 15-én, ahányat csak akarunk, és senki nem sipákol, ha sóval hintik be az Akadémia és az akadémikusok helyét. Elvégre egy szigeten takarékoskodni kell a hellyel, kár pazarolni felesleges intézményekre. Ott majd senki nem akad fenn azon, hogy a felnőtt népesség 1 százaléka birtokolja az összvagyon közel felét, és az uniós földalapú támogatások nagy részét 12 család kapja. Egy szigeten ez nem probléma, hiszen föld se sok van, nemhogy földalapú támogatás.

A végső célt, a teljes elszigetelődést illetően a kerítés még csak gyenge próbálkozás volt. Újabb nagyszabású építkezéssel (a kerítés sem volt rossz üzlet) vizesárkokat kell ásni a határaink körül. Elvégre így szokás a végvárakat is védeni. Mi pedig eléggé a végén vagyunk. Így élünk majd a magunk nem egészen tízmilliós szigetén Európa közepén. Felcsút csak nyilvános főpróba volt. „Nem kell irigykedni! Dolgozni kell” – oktatta Mészáros Lőrinc azokat, akik értetlenül hápogtak a mesterséges sziget hírét hallván. A kormány kitartóan dolgozik is a tervein. Épül a Magyar Sziget. Hídra talán nincs is szükség.
.

Felcsúti Atlantisz – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, duplát, habbal, ma kicsit kellemesebb témáról beszélgetünk. Konkrétan arról, hogy mi a csodának kell pont Felcsútra mesterséges szigetet építeni, és meddig várat magára Bábel tornyának felhúzása ugyanoda. Valamint némely piramisok és egyéb ókori csodák is szükségesek volnának nézetem szerint, mert nélkülük tapodtat sem.

A hír dióhéjban annyit mond, miszerint holnap lakossági fórumot tartanak Felcsúton, ahol a polgármester, Mészáros László a falu településrendezési eszközeinek változásairól fog beszélni. A módosítások kidolgozása már 2018-ban elkezdődött, a mostani eseményen „a település déli határánál lévő záportározó és környezetének szabályozása” lesz a téma Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc falujában.

Eddig semmi hiba, ez a község és a közösség ügye, beszéljék meg ügyes-bajos dolgaikat, úgy is kell, döntsenek ők arról, ami az ő dolguk. No, de valójában mit is jelentenek be?

Azt, hogy a tározó funkcióját bővíteni szeretnék csónakázási lehetőséggel, de emellett a tározóban egy kis mesterséges sziget is épül, melyet híd köt majd össze a 811. sz. főút melletti parkolóval, illetve ott felépítendő étteremmel, sportpályával. A terv készítői úgy vélik, mindezen funkciók szervesen kapcsolódnak a kisvasút megállójához, illetve közelmúltban „példaszerűen felújított állomásépülethez”.

A felcsúti önkormányzat az említett területet belterületbe szeretné vonni, a tervezett módosításokat pedig kiemelt fejlesztési területen történő beruházássá minősítette.

Hát, azért volna néhány kérdés, ami óhatatlanul felmerül

Kezdjük rögtön azzal, hogy adott egy úgynevezett záportározó. Ez a hivatalos meghatározása szerint olyan felszíni vagy felszín alatti tározó, amelynek célja a csapadékból keletkező árhullám csúcs-vízhozamainak ideiglenes visszatartása. Az 1991-es vízügyi útmutató szerint:

„Záportározók kialakításával lehetővé válik, hogy a vízelvezető árkot, illetve csatornát az egyébként szükségesnél kisebbre méretezze a tervező (ami persze a beruházásnál költségmegtakarításként jelentkezik). Zápor idején ugyanis nem kell az összes lefolyó vízmennyiséget elszállítania a vízelvezető rendszernek; egy része feltölti a tározót. A tározóban levő vizet az árok (csatorna) „ráér” elvezetni a zápor elmúltával.”

Az ám, csakhogy azt is írja ugyanez az útmutató, hogy:

„Az (üresen tartandó!) záportározó kialakítása természetesen helyigényes, célszerű tehát olyan helyet kiválasztani erre a célra, ahol valamilyen természetes mélyedés vagy völgy található, s ahol az elfoglalt terület egyéb célra (pl. park, játszótér) is használható csapadékmentes időszakban. A tározó hordaléktól való megtisztításáról természetesen gondoskodni kell. Feltétlenül egyeztetendő, kinek feladata ez.”

Béláim, baj van. Ugyanis – ez logikus – a záportározó természetesen üresen tartandó, hiszen ha jön a zápor, kell benne a hely a hirtelen lezúduló víznek. Azonban ha a záportározó üres, akkor a benne lévő sziget nem sziget, hanem szárazföld, lévén, hogy csak akkor lenne sziget, ha minden irányból víz venné körül.

A felcsúti záportározó ma

Zápor esetén sziget, különben nem az.

Zápor után nagyon rövid ideig még megtartja sziget jellegét, de látjuk a szabályozást: a tározót üríteni kell.

Ilyeténképpen csónakázni is csak zápor esetén lehet benne, márpedig kevés embert ismerek, aki vállalná a hosszú utat Felcsútra annak a ritka élvezetnek a kedvéért, hogy esőben csónakázhasson: megengedem, hogy létezhet ilyen turista, de semmiképpen sem lehet sok belőle.

A szöveg alapján nem világos, hogy az étterem és a sportpálya a parkolóban épülne-é avagy a szigeten, amely nem nagyon sziget, mondhatni nem főállásban az, csupán részmunkaidősen: de a turisztikai szempontok azt mondanák, nagyobb érdeklődésre tarthatnának számot ezek a létesítmények egy ilyen különös szárazulaton, mint egy parkolóban. Bár sok függ attól is, mekkora lenne a sziget.

Tulajdonképpen létezik ilyen látványosság a világon, bár csak egyről tudok: ez a Mont-Saint-Michel, ami egy úgynevezett árapályszigetre (olyan sziget, ami apálykor szárazföld, dagálykor sziget) épült gyönyörű középkori kolostor: bár 1879 óta az sem sziget, mert építettek egy gátat, ami összeköti a szárazfölddel, így a felcsúti záporsziget valóban hungarikum lenne.

Egyedülálló a világon.

Csak esőben sziget.

Azonban legyünk körültekintőek, és gondolkodjunk el azon is: mi történik, ha egyszer nem szárazság jön, hanem ellenkezőleg: torrenciális esőzések hosszú időn keresztül?

A záportározó megtelik, a sziget, hogy úgy mondjam, kiteljesíti sziget-princípiumát, a kutya sem fog szakadó zivatarban odamenni ebédelni, sportolni vagy csónakázni, de sziget lesz, az angyalát – azonban az eső csak zuhog tovább. A vízszint emelkedik, emelkedik… a szigetet körbe kell rakni homokzsákokkal, buzgárok törnek fel, a végén elmossa az egészet a természet ereje, mindenestől.

Na, erre az esetre lesz érdemes biztosítást kötni.

Tehát egyelőre ott tartunk, hogy szép időben nem sziget, csúf időben sziget, nagyon csúf időben meg összeomlik, elviszi az ár.

Az még egyelőre nem tisztázott, hogy milyen pénzből épülne ez a világcsoda, ugyanis, mint az Mfor írja:

„Hogy ezek a fejlesztések milyen forrásból fognak majd megvalósulni és mikor, arról egyelőre semmilyen információ nem érhető el. A 2019-es elfogadott költségvetés alapján az idei évben EU-finanszírozott projekttel nem számolnak, a saját forrásból megvalósuló beruházásokat illetően pedig 330 millió forintot ingatlanok felújítására tettek félre, ingatlanok beszerzése, létesítése soron pedig 62,6 milliót szerepeltetnek, míg egyéb tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére 55,5 milliót szán az önkormányzat.”

Azért attól nem igazán tartok, hogy sehogyan sem jutna pénz egy ilyen nagyra törő tervre, főleg, ha pont Felcsúton szeretnék megvalósítani.

Hogy nem lesz jó semmire?

Dehogynem. Nagyon jó lesz mindenkinek, akinek lesz valami köze a kivitelezéséhez. És lesz annyira hasznos is, mint a szabolcsi Tyukod nem kevesebb, mint tizenegy kilátója, melyeket mind-mind uniós támogatásból építettek.

Azt tetszik mondani, ennyi erővel piramist vagy Bábel tornyát is lehetne építeni Felcsútra, sikkasztás szempontjából oly mindegy?

Az ötlet nem rossz befektetési-kreatív könyvelési szempontból, a piramis vagy a zikkurat üdvösen hatna különböző kőbányák bevételi viszonyaira is, de biztosítási szempontból nem ajánlanám. Nem elég sérülékenyek ugyanis.

Ezt a szigetet elviheti akár egy komolyabb esőzés, és a biztosító fizetni fog, ráadásul a zápor, zivatar gyakori vendég a mi tájainkon, de a piramisnak az nem árt. A piramis vagy a bábeli torony „kacagva néz” akármekkora árvizet is, ha belécsap az istennyila, az sem árt neki, tulajdonképpen csak a földrengés tehet benne némi kárt, de az is az épület méreteitől és a rengés erősségétől függ, egy röpke kis négyes erősségű földmozgást meg sem éreznek ezek a monolitikus alkotmányok.

Szóval, nehéz lenne megszervezni egy ekkora földrengést, az árvíz olcsóbb.

Meg egyszerűbb.

Akkor nagyjából értjük is, miféle természetű lesz ez a mesterséges sziget és mire lesz alkalmas – sikkasztáson és biztosítási csaláson kívül semmire, de arra tökéletesen.

Amint látom, már mindent tisztáztunk, csak egy dolog maradt még hátra: mi legyen a sziget neve?

Magától értetődik.

Atlantisz!

„Apró cukorka” helyett béremelés kellene

A Pénzügyminisztérium pályázati nyerteseinek listájából világosan látszik, hogy ismét csak a „csókosok” kaptak központi pénzt, amivel a a jó adatszolgáltató önkormányzatokat támogatták – nyilatkozta  a Független Hírügynökségnek Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke. Felcsútnak majdnem a legnagyobb összeg, 1,5 millió forint jutott.

A kormány.hu-n kedden megjelent a Pénzügyminisztérium pályázatának eredménye – a nagy érdeklődésre való tekintettel – 50 millió forintról 100 millió forintra bővült. A felhívásra azon települések jelentkezhettek, amelyek határidőben és megfelelő minőségben teljesítették a 2017. év végi beszámolóra és a IV. negyedéves mérlegjelentésre vonatkozó államháztartási adatszolgáltatásokat. Ennek lehetőségével 355 települési önkormányzat élt, ebből 343 pályázat volt érvényes. Ezt követően egy szakmai, könyvvezetésre vonatkozó teszten mérettettek meg a pályázók, ahol a legalább 70 százalékos eredményt elért önkormányzatok részesültek támogatásban. A kedvezményezett önkormányzatok ezt az összeget az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére fordíthatják 2018. december 31-ig. a központi költségvetés – az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében

Az idén 120  önkormányzat részesül vissza nem térítendő támogatásban. Nyolc település (Kiskunfélegyháza, Budapest X. kerület, Algyő, Nagyvenyim, Eger, Paks, Nemesvámos, Bagod) két-két millió forintot kapott, a többieknek 540, illetve 750 ezer forintos támogatás jutott.

Felcsút, Orbán Viktor szülőfaluja 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.

A támogatást az adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére lehet fordítani év végéig. A 10 ezernél kevesebb lakosú települések – mint például Felcsút – három, a 10 ezernél nagyobb lélekszámúak pedig négy közreműködőt jelölhettek erre.

Gémesi György véleménye szerint eleve megkérdőjelezhető, hogy a lényegében „apró cukorka” elosztása igazságos volt-e, hiszen nem egyenlő kritériumok alapján bírálták el a teljesítményt. Annál is inkább kérdéses ez, hiszen a közigazgatásban köztudott, hogy az adatok feltöltése korántsem zavartalan, a rendszer nem működik megbízhatóan, tehát nem az adatfeltöltéssel megbízott közalkalmazott szorgalmán vagy igyekezetén múlik, hogy az adatszolgáltatás határidőre és pontosan megtörténik-e. Utalt rá, hogy egyébként sokkal többen töltik fel jól és pontosan az adatokat, mint akik pályáztak.

Nem a megjutalmazott dolgozóktól sajnáljuk a pénzt, 

hanem azt mondjuk, hogy nem kellene külön jutalmazgatni, és a költségvetési forrásokat így elaprózva, 50-100 millióként szétosztani, amikor köztudott, hogy a kistelepülések évek óta rendkívül nehezen gazdálkodnak, folyamatosan forráshiányosan működnek. Mint ahogy az is ismert tény, hogy az önkormányzati szférában, különösen a kistelepüléseken rendkívül alacsonyak a keresetek – hangsúlyozta.

Gémesi György elmondta, hogy a MÖSZ éppen ezért csatlakozott a Magyar KöztisztviselőkKözalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezéséhez, hogy

a köztisztviselői illetményalapot a jelenlegi 38 ezer forintról 60 ezer forintra emeljék fel.

Ez egyszeri 40 milliárd forintos költségvetési kiadást jelentene és aztán természetesen a fenntartását is központilag biztosítani kell. Javaslatuk szerint ezzel sokkal fontosabb lenne foglalkozni, mert ha nem tudják a közalkalmazottakat megfizetni, hamarosan egyáltalán nem lesznek az önkormányzatoknál olyan szakemberek, akik például az adatszolgáltatást el tudják végezni.

Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke pozitívnak tartja, hogy legalább valamennyi pénz jut az országos adatszolgáltatási rendszer beindítási nehézségeivel megbirkózó önkormányzati alkalmazottaknak, azt elismerve, hogy szerinte is sokkal jobb megoldás lenne az általános bérrendezés. Jól jön minden pénz, de nagy szükség lenne a komoly  bér-lemaradás csökkentésére, ugyanis az utóbbi tíz évben nem jutott rá forrás. Tab egyébként nem indult a jó és pontos adatszolgáltatást jutalmazó pályázaton, mert ezúttal kifejezetten a kistelepüléseket és a kevés adóbevétellel rendelkező önkormányzatokat célozták meg. Arra a kérdésre, hogy Eger vagy Paks például hogyan került a jutalmazottak közé, nem tudott válaszolni, Felcsút pedig a 10 ezer fő alatti, kevés adóbevételű települések közé tartozik – mutatott rá.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!