Kezdőlap Címkék Felcsút

Címke: Felcsút

Lendvai Ildikó: Arról jutott eszembe… – 6.

Arról jutott eszembe, hogy Felcsúton mesterséges sziget épül. Mégpedig uniós támogatásból, a záportározó tó közepére, amelyet viszont csónakázó tóvá alakítanak. Az egész projekt nevetségesen olcsó, 235 millióból megvan, ami eltörpül a stadion és a kisvasút költségei mögött. Minden felcsútira cirka 150.000 forint esik, aminek lehet, hogy náluk jobb helye volna, de nem sokat kérdezték őket.

Teljes szívemből támogatom a tervet, akár az a 4 azaz négy helyi lakos, aki a polgármester tájékoztatóján mégiscsak megjelent. Ne tessék kevesellni a népakarat eme megszólaltatóinak számát, a település sem nagy, összesen 1600-an lakják. Vagy többen, ha a Mészáros-család tagjai, barátai és üzletfelei minimum duplán számítanak, ahogy illik.

Először is a terv roppant gazdaságos. A kisvasutat a kutya sem használja, csak újabb és újabb veszteséget termel, de más lesz a helyzet, ha a vasútállomásról át lehet sétálni a hídon a szigetre, és vissza. Erre már tódulni fognak, az biztos. A projekt leírása hangsúlyozza is: „idevonzhatja a turistákat, akik ha már eljöttek, biztosan felülnek a kisvasútra is.” Ha már. Azért nem ártana felkészülni arra is: mi van, ha még mindig nem jönnek. Volnának ötleteim, persze nem tudom, ezekre is jönne-e európai pénz, azok ott Brüsszelben az Elios-ügy óta elég gyanakvóak. Pedig fogadni mernék, az is megdobná a kisvasút forgalmát, ha pl. mesterséges vulkánkitörést vagy cunamit állítanának elő, gladiátorjátékokat rendeznének, esetleg sivatagi oroszlánokat vagy fehér bálnákat telepítenének oda. Vagy trópusi esőerdőt, arapapagájokkal, húsevő növényekkel. Ha ez túl drága, legalább a Városligetből kiebrudalt Vidámparkot lehetne idehozatni.

Tudom, ez csak akkor működik, ha az állam szívének kedves, lehetőleg Mészáros Lőrinchez közelálló beruházót lehet garantálni. Nem bízhatják akárkire a közpénzt. De hát a tóra és a szigetre kiírt pályázatot is olyan vállalkozó nyerte, aki régi kedvence a tendereknek, Mészárosékkal közös konzorciumban is szokott kaszálni. Ugyan már, mibe kerülne neki, ha bedolgozná magát az arapapagáj- vagy a gladiátoriparba is?

Cél a teljes elszigetelődés

De a legjobban azért tetszik a terv, mert igazi modellkísérletnek tartom. Szerintem fel kell készülni arra, hogy az egész ország egy szigetre költözik. Most, hogy a Fidesznek egy időre ajtót mutatott a Néppárt (ebből a szempontból mindegy, hogy próbál emelt fővel kifelé masírozni az ajtón, mondván, maga is ki akart menni), pláne fel kell gyorsítani az előkészületeket. Valami olyan sziget kellene nekünk, ahová senki nem lát be, nem kritizál, nem reklamálja a demokráciát és hasonló idejétmúlt butaságokat. Ahol magyar módra élhetünk, „ahogyan a kedvünk szerint való”, mint a miniszterelnök fejtegette ünnepi beszédében, és nem kell tárgyalgatni (Bayer Zsolt Weberről adott szép jellemzésével) „farizeus szarjankókkal”. A saját szigetünkön annyi nácit tüntetünk ki március 15-én, ahányat csak akarunk, és senki nem sipákol, ha sóval hintik be az Akadémia és az akadémikusok helyét. Elvégre egy szigeten takarékoskodni kell a hellyel, kár pazarolni felesleges intézményekre. Ott majd senki nem akad fenn azon, hogy a felnőtt népesség 1 százaléka birtokolja az összvagyon közel felét, és az uniós földalapú támogatások nagy részét 12 család kapja. Egy szigeten ez nem probléma, hiszen föld se sok van, nemhogy földalapú támogatás.

A végső célt, a teljes elszigetelődést illetően a kerítés még csak gyenge próbálkozás volt. Újabb nagyszabású építkezéssel (a kerítés sem volt rossz üzlet) vizesárkokat kell ásni a határaink körül. Elvégre így szokás a végvárakat is védeni. Mi pedig eléggé a végén vagyunk. Így élünk majd a magunk nem egészen tízmilliós szigetén Európa közepén. Felcsút csak nyilvános főpróba volt. „Nem kell irigykedni! Dolgozni kell” – oktatta Mészáros Lőrinc azokat, akik értetlenül hápogtak a mesterséges sziget hírét hallván. A kormány kitartóan dolgozik is a tervein. Épül a Magyar Sziget. Hídra talán nincs is szükség.
.

Felcsúti Atlantisz – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, duplát, habbal, ma kicsit kellemesebb témáról beszélgetünk. Konkrétan arról, hogy mi a csodának kell pont Felcsútra mesterséges szigetet építeni, és meddig várat magára Bábel tornyának felhúzása ugyanoda. Valamint némely piramisok és egyéb ókori csodák is szükségesek volnának nézetem szerint, mert nélkülük tapodtat sem.

A hír dióhéjban annyit mond, miszerint holnap lakossági fórumot tartanak Felcsúton, ahol a polgármester, Mészáros László a falu településrendezési eszközeinek változásairól fog beszélni. A módosítások kidolgozása már 2018-ban elkezdődött, a mostani eseményen „a település déli határánál lévő záportározó és környezetének szabályozása” lesz a téma Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc falujában.

Eddig semmi hiba, ez a község és a közösség ügye, beszéljék meg ügyes-bajos dolgaikat, úgy is kell, döntsenek ők arról, ami az ő dolguk. No, de valójában mit is jelentenek be?

Azt, hogy a tározó funkcióját bővíteni szeretnék csónakázási lehetőséggel, de emellett a tározóban egy kis mesterséges sziget is épül, melyet híd köt majd össze a 811. sz. főút melletti parkolóval, illetve ott felépítendő étteremmel, sportpályával. A terv készítői úgy vélik, mindezen funkciók szervesen kapcsolódnak a kisvasút megállójához, illetve közelmúltban „példaszerűen felújított állomásépülethez”.

A felcsúti önkormányzat az említett területet belterületbe szeretné vonni, a tervezett módosításokat pedig kiemelt fejlesztési területen történő beruházássá minősítette.

Hát, azért volna néhány kérdés, ami óhatatlanul felmerül

Kezdjük rögtön azzal, hogy adott egy úgynevezett záportározó. Ez a hivatalos meghatározása szerint olyan felszíni vagy felszín alatti tározó, amelynek célja a csapadékból keletkező árhullám csúcs-vízhozamainak ideiglenes visszatartása. Az 1991-es vízügyi útmutató szerint:

„Záportározók kialakításával lehetővé válik, hogy a vízelvezető árkot, illetve csatornát az egyébként szükségesnél kisebbre méretezze a tervező (ami persze a beruházásnál költségmegtakarításként jelentkezik). Zápor idején ugyanis nem kell az összes lefolyó vízmennyiséget elszállítania a vízelvezető rendszernek; egy része feltölti a tározót. A tározóban levő vizet az árok (csatorna) „ráér” elvezetni a zápor elmúltával.”

Az ám, csakhogy azt is írja ugyanez az útmutató, hogy:

„Az (üresen tartandó!) záportározó kialakítása természetesen helyigényes, célszerű tehát olyan helyet kiválasztani erre a célra, ahol valamilyen természetes mélyedés vagy völgy található, s ahol az elfoglalt terület egyéb célra (pl. park, játszótér) is használható csapadékmentes időszakban. A tározó hordaléktól való megtisztításáról természetesen gondoskodni kell. Feltétlenül egyeztetendő, kinek feladata ez.”

Béláim, baj van. Ugyanis – ez logikus – a záportározó természetesen üresen tartandó, hiszen ha jön a zápor, kell benne a hely a hirtelen lezúduló víznek. Azonban ha a záportározó üres, akkor a benne lévő sziget nem sziget, hanem szárazföld, lévén, hogy csak akkor lenne sziget, ha minden irányból víz venné körül.

A felcsúti záportározó ma

Zápor esetén sziget, különben nem az.

Zápor után nagyon rövid ideig még megtartja sziget jellegét, de látjuk a szabályozást: a tározót üríteni kell.

Ilyeténképpen csónakázni is csak zápor esetén lehet benne, márpedig kevés embert ismerek, aki vállalná a hosszú utat Felcsútra annak a ritka élvezetnek a kedvéért, hogy esőben csónakázhasson: megengedem, hogy létezhet ilyen turista, de semmiképpen sem lehet sok belőle.

A szöveg alapján nem világos, hogy az étterem és a sportpálya a parkolóban épülne-é avagy a szigeten, amely nem nagyon sziget, mondhatni nem főállásban az, csupán részmunkaidősen: de a turisztikai szempontok azt mondanák, nagyobb érdeklődésre tarthatnának számot ezek a létesítmények egy ilyen különös szárazulaton, mint egy parkolóban. Bár sok függ attól is, mekkora lenne a sziget.

Tulajdonképpen létezik ilyen látványosság a világon, bár csak egyről tudok: ez a Mont-Saint-Michel, ami egy úgynevezett árapályszigetre (olyan sziget, ami apálykor szárazföld, dagálykor sziget) épült gyönyörű középkori kolostor: bár 1879 óta az sem sziget, mert építettek egy gátat, ami összeköti a szárazfölddel, így a felcsúti záporsziget valóban hungarikum lenne.

Egyedülálló a világon.

Csak esőben sziget.

Azonban legyünk körültekintőek, és gondolkodjunk el azon is: mi történik, ha egyszer nem szárazság jön, hanem ellenkezőleg: torrenciális esőzések hosszú időn keresztül?

A záportározó megtelik, a sziget, hogy úgy mondjam, kiteljesíti sziget-princípiumát, a kutya sem fog szakadó zivatarban odamenni ebédelni, sportolni vagy csónakázni, de sziget lesz, az angyalát – azonban az eső csak zuhog tovább. A vízszint emelkedik, emelkedik… a szigetet körbe kell rakni homokzsákokkal, buzgárok törnek fel, a végén elmossa az egészet a természet ereje, mindenestől.

Na, erre az esetre lesz érdemes biztosítást kötni.

Tehát egyelőre ott tartunk, hogy szép időben nem sziget, csúf időben sziget, nagyon csúf időben meg összeomlik, elviszi az ár.

Az még egyelőre nem tisztázott, hogy milyen pénzből épülne ez a világcsoda, ugyanis, mint az Mfor írja:

„Hogy ezek a fejlesztések milyen forrásból fognak majd megvalósulni és mikor, arról egyelőre semmilyen információ nem érhető el. A 2019-es elfogadott költségvetés alapján az idei évben EU-finanszírozott projekttel nem számolnak, a saját forrásból megvalósuló beruházásokat illetően pedig 330 millió forintot ingatlanok felújítására tettek félre, ingatlanok beszerzése, létesítése soron pedig 62,6 milliót szerepeltetnek, míg egyéb tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére 55,5 milliót szán az önkormányzat.”

Azért attól nem igazán tartok, hogy sehogyan sem jutna pénz egy ilyen nagyra törő tervre, főleg, ha pont Felcsúton szeretnék megvalósítani.

Hogy nem lesz jó semmire?

Dehogynem. Nagyon jó lesz mindenkinek, akinek lesz valami köze a kivitelezéséhez. És lesz annyira hasznos is, mint a szabolcsi Tyukod nem kevesebb, mint tizenegy kilátója, melyeket mind-mind uniós támogatásból építettek.

Azt tetszik mondani, ennyi erővel piramist vagy Bábel tornyát is lehetne építeni Felcsútra, sikkasztás szempontjából oly mindegy?

Az ötlet nem rossz befektetési-kreatív könyvelési szempontból, a piramis vagy a zikkurat üdvösen hatna különböző kőbányák bevételi viszonyaira is, de biztosítási szempontból nem ajánlanám. Nem elég sérülékenyek ugyanis.

Ezt a szigetet elviheti akár egy komolyabb esőzés, és a biztosító fizetni fog, ráadásul a zápor, zivatar gyakori vendég a mi tájainkon, de a piramisnak az nem árt. A piramis vagy a bábeli torony „kacagva néz” akármekkora árvizet is, ha belécsap az istennyila, az sem árt neki, tulajdonképpen csak a földrengés tehet benne némi kárt, de az is az épület méreteitől és a rengés erősségétől függ, egy röpke kis négyes erősségű földmozgást meg sem éreznek ezek a monolitikus alkotmányok.

Szóval, nehéz lenne megszervezni egy ekkora földrengést, az árvíz olcsóbb.

Meg egyszerűbb.

Akkor nagyjából értjük is, miféle természetű lesz ez a mesterséges sziget és mire lesz alkalmas – sikkasztáson és biztosítási csaláson kívül semmire, de arra tökéletesen.

Amint látom, már mindent tisztáztunk, csak egy dolog maradt még hátra: mi legyen a sziget neve?

Magától értetődik.

Atlantisz!

„Apró cukorka” helyett béremelés kellene

A Pénzügyminisztérium pályázati nyerteseinek listájából világosan látszik, hogy ismét csak a „csókosok” kaptak központi pénzt, amivel a a jó adatszolgáltató önkormányzatokat támogatták – nyilatkozta  a Független Hírügynökségnek Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke. Felcsútnak majdnem a legnagyobb összeg, 1,5 millió forint jutott.

A kormány.hu-n kedden megjelent a Pénzügyminisztérium pályázatának eredménye – a nagy érdeklődésre való tekintettel – 50 millió forintról 100 millió forintra bővült. A felhívásra azon települések jelentkezhettek, amelyek határidőben és megfelelő minőségben teljesítették a 2017. év végi beszámolóra és a IV. negyedéves mérlegjelentésre vonatkozó államháztartási adatszolgáltatásokat. Ennek lehetőségével 355 települési önkormányzat élt, ebből 343 pályázat volt érvényes. Ezt követően egy szakmai, könyvvezetésre vonatkozó teszten mérettettek meg a pályázók, ahol a legalább 70 százalékos eredményt elért önkormányzatok részesültek támogatásban. A kedvezményezett önkormányzatok ezt az összeget az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére fordíthatják 2018. december 31-ig. a központi költségvetés – az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében

Az idén 120  önkormányzat részesül vissza nem térítendő támogatásban. Nyolc település (Kiskunfélegyháza, Budapest X. kerület, Algyő, Nagyvenyim, Eger, Paks, Nemesvámos, Bagod) két-két millió forintot kapott, a többieknek 540, illetve 750 ezer forintos támogatás jutott.

Felcsút, Orbán Viktor szülőfaluja 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.

A támogatást az adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére lehet fordítani év végéig. A 10 ezernél kevesebb lakosú települések – mint például Felcsút – három, a 10 ezernél nagyobb lélekszámúak pedig négy közreműködőt jelölhettek erre.

Gémesi György véleménye szerint eleve megkérdőjelezhető, hogy a lényegében “apró cukorka” elosztása igazságos volt-e, hiszen nem egyenlő kritériumok alapján bírálták el a teljesítményt. Annál is inkább kérdéses ez, hiszen a közigazgatásban köztudott, hogy az adatok feltöltése korántsem zavartalan, a rendszer nem működik megbízhatóan, tehát nem az adatfeltöltéssel megbízott közalkalmazott szorgalmán vagy igyekezetén múlik, hogy az adatszolgáltatás határidőre és pontosan megtörténik-e. Utalt rá, hogy egyébként sokkal többen töltik fel jól és pontosan az adatokat, mint akik pályáztak.

Nem a megjutalmazott dolgozóktól sajnáljuk a pénzt, 

hanem azt mondjuk, hogy nem kellene külön jutalmazgatni, és a költségvetési forrásokat így elaprózva, 50-100 millióként szétosztani, amikor köztudott, hogy a kistelepülések évek óta rendkívül nehezen gazdálkodnak, folyamatosan forráshiányosan működnek. Mint ahogy az is ismert tény, hogy az önkormányzati szférában, különösen a kistelepüléseken rendkívül alacsonyak a keresetek – hangsúlyozta.

Gémesi György elmondta, hogy a MÖSZ éppen ezért csatlakozott a Magyar KöztisztviselőkKözalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezéséhez, hogy

a köztisztviselői illetményalapot a jelenlegi 38 ezer forintról 60 ezer forintra emeljék fel.

Ez egyszeri 40 milliárd forintos költségvetési kiadást jelentene és aztán természetesen a fenntartását is központilag biztosítani kell. Javaslatuk szerint ezzel sokkal fontosabb lenne foglalkozni, mert ha nem tudják a közalkalmazottakat megfizetni, hamarosan egyáltalán nem lesznek az önkormányzatoknál olyan szakemberek, akik például az adatszolgáltatást el tudják végezni.

Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke pozitívnak tartja, hogy legalább valamennyi pénz jut az országos adatszolgáltatási rendszer beindítási nehézségeivel megbirkózó önkormányzati alkalmazottaknak, azt elismerve, hogy szerinte is sokkal jobb megoldás lenne az általános bérrendezés. Jól jön minden pénz, de nagy szükség lenne a komoly  bér-lemaradás csökkentésére, ugyanis az utóbbi tíz évben nem jutott rá forrás. Tab egyébként nem indult a jó és pontos adatszolgáltatást jutalmazó pályázaton, mert ezúttal kifejezetten a kistelepüléseket és a kevés adóbevétellel rendelkező önkormányzatokat célozták meg. Arra a kérdésre, hogy Eger vagy Paks például hogyan került a jutalmazottak közé, nem tudott válaszolni, Felcsút pedig a 10 ezer fő alatti, kevés adóbevételű települések közé tartozik – mutatott rá.

Felcsút kísértete

Minden elismerésem a felcsútiaké. Van egy felcsúti (alcsúti) ember, aki gondolt egy nagyot és teleszórta az országot stadionokkal. Előbb persze kipróbálta, hogyan működik a háza tövében a prototípus, benne fűtött pályával, amiből időnként kihal a gyep (de ez nem az ő, hanem a pályagondnok hibája), tágas szotyolaköpködővel, egyszóval minden széppel és jóval felszerelve, ami a szurkoláshoz kell. Aztán jött a többi stadion, mert úgy gondolta, az erős és büszke Magyarország nem engedheti meg magának, hogy holmi libalegelőről nézzék az emberek, hogyan birkózik egymással két falu futballnépe.

Mindez rendben is volna, csak hát az ördög mindig a részletekben bújik meg. Szóval ott van az a temérdek pálya, valamennyinek több ezres nézőtere, ahová annyi drukker férne be, amennyi az egész megyében sincsen. Már pedig milyen ciki látvány egy üresen kongó lelátó, ahol néhány tíz szurkoló szidja oda-vissza hol a másik, hol a bíró jó édesanyját?

És ezen a ponton megint le kell borulnom felcsúti (alcsúti) emberek találékonysága előtt. Lassan legendássá válnak, mint azok a székelyek, akik mindenre tudnak valami okos megoldást. Tudják, olyanokat, hogy amikor valaki elkövet valami csúnya dolgot a szobában, a kutyára fogják. Ha az nincs is bent, sebaj, majd bejön. Szóval ezek a leleményes drukkerek megelégelték, hogy minden jöttment, akinek nem tetszik az a teméntelen sok stadion az országban, nem átallja az ő földijüket okolni az üres lelátók miatt, megtalálták a megoldást.

Ha jól olvastam, akkor a minap a Mezőkövesd-Felcsút rangadóra a vendégcsapattól csak néhányan érkeztek, de a lelátón mégis sokan ültek a nekik fenntartott helyeken. Készítettek ugyanis jó pár papírmasé felcsútit, akiket (?) felöltöztettek a falubelijük által gyártott sportmezbe. És így már tekintélyes tábort képviseltek a vendégek szektorában. Igaz, a „kétdimenziós” atyafiak meglehetősen kókadtan nézték a pályán történteket, de legalább egyiket sem vádolhatták sem rasszista, sem trágár bekiabálásokkal.

Az egyik kereskedelmi rádió riporterének is szemet szúrt ez a leleményesség, és arról faggatta a csapat vezérszurkolóját, hogy mit várnak ettől a mezőkövesdi akciótól? Hát mit is? – gondolkodott el a felcsúti ember –, ezentúl egyetlen meccsen se legyenek üres lelátók. Arra gondolhatott, hogy Kisvárdától Kozármislenyig minden csapat annyi szurkolót készíthet majd magának, amennyit csak akar, beöltöztetheti őket az ő Lőrincük által gyártott sportszerelésbe. És akkor bátrán bejelentkezhet majd a közszolgálati tévé bármelyik tizedosztályú megyei bajnokság meccsére, sehol nem kell majd szégyenkezniük a házigazdáknak az üres lelátók miatt.

Aztán az sem utolsó szempont, hogy a foci ilyen népszerűségének láttán a többi település vezetői is reménykedhetnek majd, ha náluk még nincs, egyszer a stadionépítési láz elérheti akár őket is.

Ha Marx és Engels ezt megélhette volna! Alighanem a Kiáltványt így kezdték volna: Kísértet járja be Magyarországot, a stadionépítés felcsúti kísértete.

A nap kérdése

0

A felcsúti önkormányzat felszólította a Kétfarkú Kutyapárt színeiben induló Mészáros Lászlót, hogy a kampány hevében betömött valamennyi kátyút nyolc, azaz nyolc napon belül eredeti állapotába állítsa vissza.

Ön szerint jó ötlet egy már betemetett kátyút „visszaásni?”

Kátyúk és kutyák

Miután a Fidesz jelöltje, Mészáros Lőrinc helyettese, Mészáros László lett Felcsút polgármestere, a település hivatala felszólította az Kétfarkú Kutyapárt színeiben induló Mészáros Lászlót, hogy a kampány hevében betömött valamennyi kátyút nyolc, azaz nyolc napon belül eredeti állapotába állítsa vissza. Vagyis a lyukat újra ássa ki. A kutyapárt elnöke, Kovács Gergő viszont azt kérte a település ügyintézőjétől, hogy postafordultával küldje el a kátyúk számát, mélységét, illetve a belső beesési szögét, amelyek helyreállítását szakszerűtlennek tartják.  A Független Hírügynökségnek nyilatkozó pártelnök, Kovács Gergely üdvözölte, hogy a település vezetésének is feltűnt, hogy a közlekedést akadályozó kátyúkat a kutyapárt képviselője betemette.

 

Mit szólt, amikor meglátta a Jakab Imre felcsúti műszaki ügyintéző levelét, amelyben kéri a kátyúk helyreállítását?

Eleinte vártuk az orvosi beavatkozást, de úgy tűnik, nem minden súlyos esethez küldenek már mentőt, ezért kijelenthetem, hogy amennyiben muszáj, elvisszük a kátyút.

Miután ezek lesznek a leghíresebb kátyúk, eladjuk majd a web shopunkban, ahol máris óriási lett irántuk az érdeklődés. Előtte persze megvizsgálja a helyzetet a Városlebontási Alosztályunk Kutyarestaurátor Alcsoportja is.

Emlékszik rá, hogy hány kátyút kellett betömni Felcsúton?

Természetesen én igen, de hivatal viszont nem tudja. A kátyúkkal évek óta veszélyeztetik a helyben élők testi épségét. Az önkormányzat helyi vezérei eddig csak azokat a kátyúkat tartották számon, amelyek a helyi rendőrség előtt tátongtak, a többi nem nagyon érdekelte őket. Persze mi ennél sokkal többet betömtünk, ezeket nehéz lesz megtalálni, mert ebben a pillanatban már nem is léteznek, teljesen egységes, balesetmentes a betonút. De semmi hála…

Viszont állítólag szakszerűtlen munkával tömték be a lukakat, ez nem zavarja önöket?

Ez tévedés, hiszen olyan csávót kértünk meg a balesetveszélyes kátyúk eltüntetésére, aki már egy profi cégnél húsz éve ezt csinálja. Olyan géppel dolgozik, ami a kátyú körül felolvasztja az aszfaltot, majd az egészet gondosan feltölti, s utána jön az úthenger. Az irigység sem találhat benne hibát. Legfeljebb a rosszindulat. Az anyagiakat pályázat útján nyertük, több, mint száz kátyú betöméséhez elegendő pénz jött össze, s miután nálunk a pénzt senki nem akarja ellopni, ezért minden lehetőséget a köz javára használtuk. Pedig már régóta szeretnénk beszerezni egy saját oligarchát, aki minden bevételt zsebre vág. Eddig ez nem sikerült, úgyhogy kátyúzunk minden felé.

Akkor meg van mentve Felcsút a kátyúktól, mert Jakab Imre, az önkormányzat műszaki ügyintézője önnek azt írta, hogy ha szakszerű munkát végeztek, akkor mégsem kell újra kiásni a gödröket.  

Az általunk alkalmazott módszer a legkorszerűbb, sokkal jobb, mint a hagyományos. Ha el kéne bontani, akkor ennél csak kezdetlegesebb módszerrel tudnák újra betömni. Persze, még az is előfordulhat, hogy ragaszkodnak a primitív eljáráshoz. Minden esetre a balesetveszélyes eddig nem igen érdekelte a helyi vezetést.

Legfeljebb azzal a kátyúval foglalkoztak, ami a rendőrség előtt tátongott. De mindig ez van, ha a kormány igényli a csinovnyikok feltétlen támogatását. Rajtuk röhög az internet.

Nem érzik, hogy már a Fidesz is az önök népszerűsítésén dolgozik?

De, abszolút. Eddig ez a legnépszerűbb posztunk az interneten. Se vége se hossza a támogató gratulációknak. Meghaladja még a rekordnak számító tegnapi napot is, pedig az általunk épített buszmegálló elszállítására kiadott önkormányzati ukáz is növelte a táborunkat. De a kátyú minden elképzelést felülmúló sikert hozott.

Az esőmentes buszmegállóra biztosan van igény a faluban, azt nem próbálják megmenteni?

Próbálunk rá fennmaradási engedélyt kérni, legalább az esős időszakra.  Ha viszont mindenképp el kell bontani, akkor jobb, ha mi állunk neki. S akkor elvisszük öt másik helyre. Tehát ezt az egyet kiegészítjük még négy esőálló buszmegállóval.

A profi módon kommunikáló Fidesznek nem ciki, hogy a fél ország rajtuk röhög?

A felsőbb szinten érzik, hogy ez a kátyú-ügy mennyire gáz, de a helyi kiskirályok csak a kátyúzásért akarnak visszavágni, mert a vezérüknek szeretnék a hűségüket demonstrálni, s közben nem érzik, hogy ez mennyire ciki.

Persze, mindenben van logika. Például a határon csak azért nem adnak enni az éhes menekülteknek, hogy ha egy pap vagy ellenzéki arra jár, hogy oltsa az emberek éhségét, vagy szomját, akkor a kormány szóvivője, vagy valamelyik kormánylap a sok közül ismét frappánsan el tudja mondani, hogy ezek „migránssimogatók”

Az önöknek írt felszólításban az állt, hogy azért kell a kátyúkat ismét veszély helyzetbe állítani, tehát kipiszkálni, mert az egész utat fel akarják újítani.

Erre azért lett volna néhány évük. De higgye el, önzetlenül örülünk, mert miután a lyukakat betömtük, a harmadik ember, aki megúszott egy tengelytörést Mészáros Lőrinc utóda, a Fideszes Mészáros László. S ezzel némi közpénzt azért megspóroltunk az országnak.

A nap kérdése: Mit tükröznek az időközik?

0

Négy helyen tartottak a hétvégén időközi önkormányzati választásokat. Felcsúton tarolt, Pásztón nagy győzelmet aratott a Fidesz-KDNP, Balmazújvárosban az ellenzék által támogatott független, míg Sorkikápolnán egy tényleges független nyert.

Szavazzon!

Ön szerint pontosan tükrözik a lakosság tényleges véleményét a vasárnapi időközi választások eredményei?

Eljött a vasárnap, elkotródunk Felcsútról

Több poénja is volt a vasárnapi felcsúti választásnak, a legnagyobb persze akkor, amikor Mészáros Lőrinc váratlanul (?) lemondott a polgármesteri címről. A kérdőjel csak azért került oda – szigorúan zárójelben – , mert a döntés, feltehetően, csak bennünket ért meglepetésként, a lépésről nyilván sokkal korábban állapodott meg Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc.

Az okokat azóta is csak találgatják, mi sem tehetünk egyebet, totózunk, miért is lehetett fontos ez a lépés mindkettőjük számára. Okoskodásunk azonban nem jelent biztos tudást, így csak annyit írhatunk ide, hogy egy év múlva – most nincs is egészen egy év – Mészáros Lőrinc kilép a közszereplők sorából, így hivatalosan vajmi keveset lehet majd róla tudni.

A másik poént a Kétfarkú Kutyapárt szolgáltatta, amikor benevezte a választásra, az amúgy nem felcsúti lakos Mészáros Lászlót, vagyis egy olyan „versenyzőt”, akinek teljesen megegyezik a neve a Mészáros Lőrinc által kijelölt utóddal, aki különben eddig is alpolgármesterként – igaz társadalmi funkcióban – működött a községházán. (Amúgy pedig a Puskás Akadémián dolgozott.)

Ez a nyári vasárnapra kitűzött szavazás nem sok meglepetést ígért; a helyiek a névazonosság dacára is pontosan tudták kire kellett szavazniuk. Ezt persze tőlük nem nagyon lehetett megtudni; nyugodtan nevezhetjük Felcsútot a néma városnak: hiába kérdeztük az utcán, vagy éppen a szavazókörből kilépő embereket, nem akartak megszólalni.

Érdekes hely ez – mondta a Független Hírügynökségnek nyilatkozva a „kutyás” Mészáros -, ha olyan helyen találkoztunk emberekkel, ahol nem volt térfigyelő kamera, vagy meg tudták őrizni inkognitójukat, akkor szívesen beszéltek, sőt nagyon sokan még azt is megígérték, hogy eljönnek és rám szavaznak. Ezzel együtt az is lehet, hogy a végén nulla szavazatom lesz, ugyanis elfelejtettünk jelölni számlálóbiztost, így bármi megtörténhet.

Mészáros ezzel együtt, azt mondja, pozitív benyomásokkal hagyja el Felcsútot, azt mondja tipikusnak mondható magyar falu. Olyan értelemben tipikus, hogy az ilyen helyeken, ahol nem élnek túl sokan, legfeljebb valamivel többen, mint kétezren az emberek majd’ hetven százaléka Orbánra szavaz.

Legfeljebb annyiban tér el az átlagtól – mondja Mészáros, aki megcáfolva saját és a pártja prominenseinek eddigi nyilatkozatait, ezúttal komolyan beszél -,  hogy tapasztalható egyfajta félelem a felcsútiakon. Nem nagyon mernek beszélni akkor, ha láthatóak.

Mészáros, néhány órával a választás előtt még reménykedett, no nem a győzelemben, hanem abban, hogy a neki adott ígértetek alapján akár öt százalékos eredményt is elérhet.

Számunkra, mármint a pártom számára Felcsút egyfajta fokmérő; hogyan működnek azok a kampányelemek, amelyeket ebben a faluban bevetettünk. Vagyis a kátyúzás, meg a buszmegálló építés, miként hat a helybéliekre.

Szerettünk volna természetesen a másik Mészárossal, Lőrinc utódával is beszélni, erre azonban nem nyílt lehetőségünk. Egy kollégával, aki dolgozik a felcsúti Mészárosoknak, beszélgetve azt a hírt hallottuk, hogy már túl van a szavazáson, de ő maga az esti „bulira” készül. A bulit egyébként azért tettem idézőjelbe, mert megerősítést ugyan nem kaptam, de azt több helyen is rebesgették, hogy valahol össze fognak jönni a választások eredményhirdetése után. Kerestük Mészáros Lőrincet is, még sms-t is írtunk neki, de csak addig jutottunk, hogy kurta válaszában jelezze: szabadságon van, egészen szeptemberig. De már az is nagy dolog manapság, ha az ország leggazdagabb ember válaszra méltatja az embert, ezt komolyan magasra értékelem. A szabadságból egyébként először – balga módon – arra következtettem, hogy nincs is Magyarországon, de mint megtudtam már a délelőtt folyamán leadta voksát; az olvasóra bízom kire.

A néma város lakói – nyilván az újságíró előtt némák a helyiek – miközben szorgalmasan köszönnek az idegennek, beszélgetni már nem hajlandóak vele. Az 1-es számú szavazókör előtt álldogálva – ezt az Endresz György Általános Iskolában rendezték be – igyekeztünk szóra bírna egy-két szavazót, kevés sikerrel. Végül egy szakmáját napbarnította felsőjével megerősítő kőműves állt velünk szóba; jelezte előre, hogy neki a Mészáros-csapat, a helyi tökéletesen megfelel, mert bár ő innen 180 kilométerre dolgozik, de ettől a falu épül, szépül, sokat jelent, hogy Orbán Viktor idevalósi. Szemérmes büszkeséggel mondja, hogy ő is ebbe az iskolába járt, csakúgy, mint Orbán Viktor, akinek a tablóképét, 1977-ből, meg is találjuk az iskola folyosóján. Ha valaki netán azt hinné, hogy külön helyet kapott az Orbán-féle tabló, akkor téved; szépen és szerényen húzódik meg a falon, a több tabló sorában. Na most azt nem tudom eldönteni, hogy ennek az iskolának a vezetése a bátor, vagy maga a miniszterelnök ilyen szerény. (Félreértés ne essék; én, iskolaigazgatóként, bizonyosan nagyobb felületet szentelnék, ha egyszer az én iskolámban járta ki az általánost az ország immár négyszeres miniszterelnöke.)

De menjünk vissza az iskola bejárta elé; hátha újra olyan szerencsénk lesz, mint a kőművessel. De nem lett. A házaspár – a feleség nagyjából a hetedik hónapban lehetett – felvetett fejjel ment el mellettünk, a férj, csak annyit vetett oda nekünk: minden polgármester választásra odamennek? – Ha tehetjük, igen, mondtam, de újabb mondat már nem érkezett. Néhány méterrel odébb a feleség szólalt meg, azt hívén, hogy mi már nem halljuk: „mondtam neked, augusztus 12-ig kell kibírni, utána úgyis elkotródnak innen.

És így igaz. Miután bent a szavazókör hivatalos tagjai sem voltak hajlandóak lényegélben egy szót se szólni. mit tehettünk egyebet: szépen elkotródtunk Felcsútról. A falu holnaptól éli megszokott életét. A Felcsúton megszokott életet, amely azért mégiscsak gazdagabb, mint az átlag magyar falué. Mészáros László, a helyi, átveszi az irányítást. De hogy lesz-e olyan karrierje, lesz-e ő is az ország leggazdagabb embere azt nem tudhatjuk. A falu híres szülöttjén múlik. Akinek felcsúti házának ablakai, legalább is, amelyek láthatóak, nyitva állnak. Szellőztetnek.

A szavazás végeredménye:

Mészáros László Istvánt, a Fidesz-KDNP jelöltjét, választották polgármesterré a Fejér megyei Felcsúton vasárnap tartott időközi polgármester-választáson – közölte a település jegyzője az MTI-vel.
Az 1509 szavazásra jogosult választópolgárból 615-en vettek részt a voksoláson, és a jelöltekre 601 érvényes és 14 érvénytelen szavazat érkezett.
Mészáros László István 535 szavazatot kapott, a független Mészáros László Jánosra 66-an adták le szavazatukat.

Felcsút és a többiek

0

Négy településen tartanak ma időközi önkormányzati választást: Balmazújvárosban, Felcsúton és Sorkikápolnán polgármestert, Pásztón településvezetőt és képviselőket is választanak.

A Hajdú-Bihar megyei Balmazújvárosban azért kellett időközi választást kiírni, mert a polgármestert, Veres Margitot (független) áprilisban hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt jogerősen öt év börtönre ítélték. A településen 14 137-en jogosultak szavazni, ők négy jelölt közül választhatnak. A jelöltek közül három függetlenként indul, egy pedig a Magyar Munkáspárt színeiben.

A Fejér megyei Felcsúton szintén polgármestert választanak, mert a település vezetője, Mészáros Lőrinc (Fidesz-KDNP) áprilisban lemondott tisztségéről. A voksoláson két jelölt indul, egyikük a Fidesz-KDNP jelöltjeként, a másik pedig függetlenként. A falu választói névjegyzékében 1507-en szerepelnek.

A Vas megyei Sorkikápolnán az időközi választást a polgármester halála miatt írták ki. A tisztségért két független jelölt indul, a faluban 205 választásra jogosult adhatja le a voksát.

A rendőrség nem magyarázza túl a dolgokat

Kétmondatos választ kaptunk a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatától egy minapi felcsúti rendőrségi akció kapcsán feltett kilenc kérdésünkre. A Kétfarkú Kutyapárt 12 aktivistája szerdán két kátyút tömött be Felcsúton, s öt darab rendőrautóban tíz rendőr hajtott végre intézkedést. Nem először hívták ki rájuk a rend őreit.

„Bejelentés alapján vonult ki a rendőrség a kérdéses helyszínre a Tevékenység-irányítási Központ küldésére. Az intézkedés a csoportosulásnak megfelelő létszámmal került végrehajtásra a Bicskei Rendőrkapitányság munkatársai által” – reagált a Független Hírügynökség megkeresésére az FM RFK, amelyhez elektronikus úton, írásban kellett benyújtanunk a kérdéseinket.

Ennél persze többre voltunk kíváncsiak, mutatjuk is, hogy is, hogy mire.

Feltett kérdéseink:
Milyen szinten döntöttek az akció elrendeléséről? Ki rendelte el az említett rendőrségi akciót?
Mi indokolta az akciót?
Nem volt-e túlzó a kivonultatott öt kocsi 12 kátyúzó emberrel szemben?
Miért pont akkor jelentek meg a rendőrök, amikor a kátyúzók Mészáros Lőrinc háza felé tartottak?
Az igazoltatással nincs probléma, de nem gondolják-e, hogy ez túlzó erődemonstráció volt, ami különösen annak fényében „érdekes”, hogy vasárnap választások lesznek Felcsúton?
Nem gondolják-e hogy a rendőrség megsértette a semlegesség elvét, ami kötelező rá nézve?
A politikai megfélemlítés szándékának a gyanúját az is indokolja, hogy a Kétfarkú kutyapártnak nem az első akcióját kíséri ilyen „rendőri figyelem” Felcsúton: legutóbb a múlt héten, az autóbuszmegálló-építésénél jelentek meg a rendőrök igazoltatni.
Milyen gyakoriak általában a rendőri igazoltatások Felcsúton?
Honnan lettek a rendőrök Felcsútra vezényelve?
Mennyibe került az öt rendőrkocsi oda-vissza-útja? (üzemanyag).
Mennyi idejét vette el ez a kivezényelt rendőröknek?

„A rendőri fellépésnek akkor van értelme, ha közrend, közbiztonság fenntartása, illetve bűnüldözés, bűnmegelőzés a célja – ha e négy cél egyike sincs meg, akkor a rendőri jelenlét valószínűsíthető oka az erő kimutatása a demonstratív fellépéssel” – szögezte le a FüHü-nek Magyar György ügyvéd. Emlékeztetett arra, hogy nincs közvetlenül szabályozva, hogy hány rendőrrel kell intézkedni, azt mindig a helyi alkalom határozza meg. De tudni kell, hogy minden ilyen gyülekezésnél szükséges lehet a rendőri jelenlét, mégpedig azért, hogy az ilyen és hasonló demonstrációt, akciót szervezők, szabadon, zavar- és provokációmentesen élhessenek demokratikus véleménynyilvánítási jogukkal.

„Nem azért kell tehát  rendőrt odaküldeni, hogy az ilyen magatartást meggátolja és vegzálja az embereket, hanem, hogy védje a demokratikus tüntetésnek ezt az útját választó állampolgárokat – legalábbis egy jogállamban”

– szögezte le, hozzátéve: „Mint azonban látható, egy rendőrállamban ez fordítva működik”.

Kitért arra is, hogy elvben felmerülhet, hogy valamifajta szabálysértést valósítanak meg. Ehhez azonban – mutatott rá – elég lenne egy-két rendőr fellépése, adategyeztetés és figyelmeztetés céljából.

Ha bejelentett akció volt, akkor a rendőri biztosítás persze normálisnak számít, de a túlzó rendőri jelenlét – 12 kátyúzóra 10 rendőr – akkor is azt üzeni, hogy  „a mi városunkban csak az történhet amit mi akarunk” – fogalmazott Magyar, aki szerint egyértelműen rossz az üzenet, hiszen ágyúval lőnek verébre. „De hát meg kellene végre tanulni egy másik latin mondást is, azt, hogy a sas nem vadászik légyre” – szögezte le az ügyvéd.

A Kétfarkú Kutyapárttól egyébként megtudtuk, hogy az akciót nem jelentették be előre.

A vasárnapi időközi polgármester választás előtt akciózott Felcsúton a saját jelöltet is indító Kétfarkú Kutyapárt, mégpedig a Mészáros Lőrinc lemondott településvezető által a választók figyelmébe ajánlott, vele azonos vezetéknevet viselő Mészáros László jelenlegi alpolgármesterrel megegyező nevű Mészáros Lászlót (a vele készült interjúnk itt olvasható), ám a rendőrséget ez szemmel láthatóan zavarta.

Az Igazi Mészáros Kalandjai – s01e04

Az Igazi Mészáros elunja az önkéntes életet és megpróbál politikai tőkét kovácsolni. Nem teljesen sikerül. Visszatérő vendégművészek is megjelennek, öt autóval.A SuperMészáros játék végre megy régebbi Androidokon is! Innen tudod a telódra feltölteni:https://play.google.com/store/apps/details?id=com.ketfarkukutya.azigazimeszarosBrowseres verzió: http://kozpontiujsag.hu/azigazimeszaros/

Közzétette: Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 2018. augusztus 9., csütörtök

Nem először vonta magára a rendőrség figyelmét a viccpárt, augusztus elején hasonlóan kivonultak a rend őrei, amikor ugyancsak Felcsúton buszmegállóépítésbe fogtak:

Fotó: Facebook

de például a MÁV is rendőröket hívott ki rájuk, amikor bicikliút építésbe kezdtek Budapesten.

Most – a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szűkszavú válaszaiból kiderül – a Tevékenység-irányítási Központ küldte ki a kátyúzó kutyapártiakra a karhatalmi erőt. E központok elsődleges feladata a „tudomására jutott bejelentések jogszerű, szakszerű kezelése, a szolgálati feladatot ellátó állomány irányítása és munkájának összehangolása…”.

Azt persze hogy ki tette a bejelentést, nem tudjuk…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK