Felcsúti Atlantisz – Déli kávé Szele Tamással

0
341
A felcsúti záportározó ma

Pincér, duplát, habbal, ma kicsit kellemesebb témáról beszélgetünk. Konkrétan arról, hogy mi a csodának kell pont Felcsútra mesterséges szigetet építeni, és meddig várat magára Bábel tornyának felhúzása ugyanoda. Valamint némely piramisok és egyéb ókori csodák is szükségesek volnának nézetem szerint, mert nélkülük tapodtat sem.

A hír dióhéjban annyit mond, miszerint holnap lakossági fórumot tartanak Felcsúton, ahol a polgármester, Mészáros László a falu településrendezési eszközeinek változásairól fog beszélni. A módosítások kidolgozása már 2018-ban elkezdődött, a mostani eseményen „a település déli határánál lévő záportározó és környezetének szabályozása” lesz a téma Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc falujában.

Eddig semmi hiba, ez a község és a közösség ügye, beszéljék meg ügyes-bajos dolgaikat, úgy is kell, döntsenek ők arról, ami az ő dolguk. No, de valójában mit is jelentenek be?

Azt, hogy a tározó funkcióját bővíteni szeretnék csónakázási lehetőséggel, de emellett a tározóban egy kis mesterséges sziget is épül, melyet híd köt majd össze a 811. sz. főút melletti parkolóval, illetve ott felépítendő étteremmel, sportpályával. A terv készítői úgy vélik, mindezen funkciók szervesen kapcsolódnak a kisvasút megállójához, illetve közelmúltban „példaszerűen felújított állomásépülethez”.

A felcsúti önkormányzat az említett területet belterületbe szeretné vonni, a tervezett módosításokat pedig kiemelt fejlesztési területen történő beruházássá minősítette.

Hát, azért volna néhány kérdés, ami óhatatlanul felmerül

Kezdjük rögtön azzal, hogy adott egy úgynevezett záportározó. Ez a hivatalos meghatározása szerint olyan felszíni vagy felszín alatti tározó, amelynek célja a csapadékból keletkező árhullám csúcs-vízhozamainak ideiglenes visszatartása. Az 1991-es vízügyi útmutató szerint:

„Záportározók kialakításával lehetővé válik, hogy a vízelvezető árkot, illetve csatornát az egyébként szükségesnél kisebbre méretezze a tervező (ami persze a beruházásnál költségmegtakarításként jelentkezik). Zápor idején ugyanis nem kell az összes lefolyó vízmennyiséget elszállítania a vízelvezető rendszernek; egy része feltölti a tározót. A tározóban levő vizet az árok (csatorna) „ráér” elvezetni a zápor elmúltával.”

Az ám, csakhogy azt is írja ugyanez az útmutató, hogy:

„Az (üresen tartandó!) záportározó kialakítása természetesen helyigényes, célszerű tehát olyan helyet kiválasztani erre a célra, ahol valamilyen természetes mélyedés vagy völgy található, s ahol az elfoglalt terület egyéb célra (pl. park, játszótér) is használható csapadékmentes időszakban. A tározó hordaléktól való megtisztításáról természetesen gondoskodni kell. Feltétlenül egyeztetendő, kinek feladata ez.”

Béláim, baj van. Ugyanis – ez logikus – a záportározó természetesen üresen tartandó, hiszen ha jön a zápor, kell benne a hely a hirtelen lezúduló víznek. Azonban ha a záportározó üres, akkor a benne lévő sziget nem sziget, hanem szárazföld, lévén, hogy csak akkor lenne sziget, ha minden irányból víz venné körül.

A felcsúti záportározó ma

Zápor esetén sziget, különben nem az.

Zápor után nagyon rövid ideig még megtartja sziget jellegét, de látjuk a szabályozást: a tározót üríteni kell.

Ilyeténképpen csónakázni is csak zápor esetén lehet benne, márpedig kevés embert ismerek, aki vállalná a hosszú utat Felcsútra annak a ritka élvezetnek a kedvéért, hogy esőben csónakázhasson: megengedem, hogy létezhet ilyen turista, de semmiképpen sem lehet sok belőle.

A szöveg alapján nem világos, hogy az étterem és a sportpálya a parkolóban épülne-é avagy a szigeten, amely nem nagyon sziget, mondhatni nem főállásban az, csupán részmunkaidősen: de a turisztikai szempontok azt mondanák, nagyobb érdeklődésre tarthatnának számot ezek a létesítmények egy ilyen különös szárazulaton, mint egy parkolóban. Bár sok függ attól is, mekkora lenne a sziget.

Tulajdonképpen létezik ilyen látványosság a világon, bár csak egyről tudok: ez a Mont-Saint-Michel, ami egy úgynevezett árapályszigetre (olyan sziget, ami apálykor szárazföld, dagálykor sziget) épült gyönyörű középkori kolostor: bár 1879 óta az sem sziget, mert építettek egy gátat, ami összeköti a szárazfölddel, így a felcsúti záporsziget valóban hungarikum lenne.

Egyedülálló a világon.

Csak esőben sziget.

Azonban legyünk körültekintőek, és gondolkodjunk el azon is: mi történik, ha egyszer nem szárazság jön, hanem ellenkezőleg: torrenciális esőzések hosszú időn keresztül?

A záportározó megtelik, a sziget, hogy úgy mondjam, kiteljesíti sziget-princípiumát, a kutya sem fog szakadó zivatarban odamenni ebédelni, sportolni vagy csónakázni, de sziget lesz, az angyalát – azonban az eső csak zuhog tovább. A vízszint emelkedik, emelkedik… a szigetet körbe kell rakni homokzsákokkal, buzgárok törnek fel, a végén elmossa az egészet a természet ereje, mindenestől.

Na, erre az esetre lesz érdemes biztosítást kötni.

Tehát egyelőre ott tartunk, hogy szép időben nem sziget, csúf időben sziget, nagyon csúf időben meg összeomlik, elviszi az ár.

Az még egyelőre nem tisztázott, hogy milyen pénzből épülne ez a világcsoda, ugyanis, mint az Mfor írja:

„Hogy ezek a fejlesztések milyen forrásból fognak majd megvalósulni és mikor, arról egyelőre semmilyen információ nem érhető el. A 2019-es elfogadott költségvetés alapján az idei évben EU-finanszírozott projekttel nem számolnak, a saját forrásból megvalósuló beruházásokat illetően pedig 330 millió forintot ingatlanok felújítására tettek félre, ingatlanok beszerzése, létesítése soron pedig 62,6 milliót szerepeltetnek, míg egyéb tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére 55,5 milliót szán az önkormányzat.”

Azért attól nem igazán tartok, hogy sehogyan sem jutna pénz egy ilyen nagyra törő tervre, főleg, ha pont Felcsúton szeretnék megvalósítani.

Hogy nem lesz jó semmire?

Dehogynem. Nagyon jó lesz mindenkinek, akinek lesz valami köze a kivitelezéséhez. És lesz annyira hasznos is, mint a szabolcsi Tyukod nem kevesebb, mint tizenegy kilátója, melyeket mind-mind uniós támogatásból építettek.

Azt tetszik mondani, ennyi erővel piramist vagy Bábel tornyát is lehetne építeni Felcsútra, sikkasztás szempontjából oly mindegy?

Az ötlet nem rossz befektetési-kreatív könyvelési szempontból, a piramis vagy a zikkurat üdvösen hatna különböző kőbányák bevételi viszonyaira is, de biztosítási szempontból nem ajánlanám. Nem elég sérülékenyek ugyanis.

Ezt a szigetet elviheti akár egy komolyabb esőzés, és a biztosító fizetni fog, ráadásul a zápor, zivatar gyakori vendég a mi tájainkon, de a piramisnak az nem árt. A piramis vagy a bábeli torony „kacagva néz” akármekkora árvizet is, ha belécsap az istennyila, az sem árt neki, tulajdonképpen csak a földrengés tehet benne némi kárt, de az is az épület méreteitől és a rengés erősségétől függ, egy röpke kis négyes erősségű földmozgást meg sem éreznek ezek a monolitikus alkotmányok.

Szóval, nehéz lenne megszervezni egy ekkora földrengést, az árvíz olcsóbb.

Meg egyszerűbb.

Akkor nagyjából értjük is, miféle természetű lesz ez a mesterséges sziget és mire lesz alkalmas – sikkasztáson és biztosítási csaláson kívül semmire, de arra tökéletesen.

Amint látom, már mindent tisztáztunk, csak egy dolog maradt még hátra: mi legyen a sziget neve?

Magától értetődik.

Atlantisz!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..