Kezdőlap Címkék Europol

Címke: Europol

“A drog maffiák politikai befolyásra törekszenek a Európában”

Erről nyilatkozott az Europol főnökasszonya a brüsszeli Politiconak, ahol kifejtette: ma már az Európai Unió drogpiaca a legnagyobb a világon, túltermelési válság bontakozott ki a kábítószerekből.

A következő két évben csúcsra járatják a kábítószer kereskedelmet az Európai Unió államaiban, mert a drog terjesztő maffiák túltermelési válsággal küzdenek – vázolta fel a helyzetet Catherine De Bolle. Az Europol főnökasszonya szerint ez alááshatja az európai demokráciákat hiszen a drogmaffiák hatalmas pénzeket fordítanak megvesztegetésre.

“A drogmaffiák számára ma már fontosabb az Európai Unió mint az Egyesült Államok”

– hangsúlyozta az Europol főnökasszonya, rámutatva hogy a nemzetközi kábítószer kereskedelem útvonalán fekvő Bulgária – az Európai Unió legszegényebb és leginkább korrupt állama – veszélybe került, mert a szervezett bűnözés beépült az állami intézményekbe.

A kábítószer nemcsak Keletről, de Nyugatról is érkezik az Európai Unióba: Antwerpen, Amsterdam és Rotterdam a három leginkább veszélyeztetett pont a hatalmas kikötők miatt, de a kábítószer kereskedők szívesen használják ezeken kívül Hamburgot Németországban és a spanyol és svéd kikötőket is.

“Mindez azért különösen veszélyes, mert ugrásszerűen növekszik az erőszakos bűncselekmények száma ezekben a kikötőkben illetve azok környékén. Hollandia legismertebb bűnügyi újságíróját, aki épp a drogmaffiák ügyében kutatott, a nyílt utcán lőtték le két évvel ezelőtt. Egy kábítószeres ügyekkel foglalkozó ügyvédet 2019-ben gyilkoltak meg ugyancsak Hollandiában, ahol Amsterdamot sokáig Európa drog fővárosának tartották. Antwerpenben egy 11 éves kislány halt meg amikor a drog bandák lövöldöztek egymásra és a rendőrségre. Belgiumban a drogmaffiák el akarták rabolni az igazságügyi minisztert, a tervet leleplezték, és megerősítették a személyi védelmet.

A maffia beszivárog a helyi önkormányzatokba

A nagy kikötők környékén mind gyakrabban figyelhető meg, hogy a kábítószer kereskedő hálózatok a saját embereiket igyekeznek bejuttatni a döntéshozó helyekre. Különösen veszélyes a helyzet Németországban, ahol Hamburg környékén nyomul a drogmaffia. Mi a módszerük? Nemcsak arról van szó, hogy igyekeznek megvesztegetni a döntéshozókat illetve elhelyezni a saját embereiket az önkormányzatokban hanem arról is, hogy megpróbálják átvenni az ellenőrzést az informatikai rendszerek fölött!

“Találtunk már egy olyan kikötőt, ahol mindenki korrupt volt! Ha átadjuk ezeket a kulcsfontosságú helyeket a drogmaffiának, akkor zűrös jövő elé nézünk“

– jelentette ki az Europol főnökasszonya, aki nem árulta el a szóban forgó kikötő nevét.

“A kábítószer kereskedő maffiák meg akarják változtatni a társadalmat megcélozva a leginkább sebezhető társadalmi csoportokat” – mondta az Europol főnökasszony a gettók népére célozva. A mostani franciaországi zavargásokat kiváltó 17 éves fiú is egy gettóban volt kábítószer dealer Párizs közelében. A kábítószer maffiák szívesen alkalmaznak gyerek katonákat vagy fiatalkorúakat a gettókban, mert őket nem lehet büntetni illetve csak enyhébb ítéletre számíthatnak. A mostani franciaországi zavargásokban az előállítottak jelentős része 12-13 éves gyerek.

Európában még nem terjedt el a gyilkos drog, a fentanil, amely ezerszámra öl az Egyesült Államokban főként a gettókban, de Észtországban, Finnországban, Németországban és Svédországban már megkezdték a fentanil terjesztését – közölte az Európai kábítószer terjesztést és fogyasztást figyelő központ – EMCDDA.

Hat uniós tagállam, ahol a kábítószer különösen nagy gondot okoz, munkacsoportot alakított, mely intenzív információcserét folytat egymás között: Belgium, Hollandia, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország.

“Nagyon nehéz a helyzet, le vagyunk maradva a drogmaffiák mögött”

– ismerte el az Europol főnökasszonya, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Hol a környezetvédelmi rendőrség?

A tagállamokban szervezetten működő maffiák euró milliárdokat keresnek a környezet károsítással, de megúszhatják, mert az EU tagállamaiban mindenütt más a környezetvédelmi szabályozás.

A különböző maffiák csak a szemétszállításon évente 4-5 milliárd eurót keresnek az Európai Unióban. Kihasználják, hogy minden tagállamban más a szabályozás.

A brüsszeli bizottság csakis akkor tehet valamit, ha a tagállamok rábólintanak.

„A műanyag szemetet például nyersanyagnak vagy újrahasznosított anyagnak nevezik bár erről szó sincs” – mondja a kérdés egyik szakértője, aki megpróbálja összehangolni a különböző uniós államok környezetvédelmi szabályozását.

Eric Figliola, Franciaország helyettes képviselője az Eurojust-ben, amely a jogszabályok dzsungelében próbálja meg összehangolni a tagállamok rendszereit. Nagy pénzekről van szó hiszen a becslések szerint az illegális állat és növény  kereskedelem évente 6-7 milliárd eurót hoz a maffiáknak míg a környezetromboló fakivágások 6 milliárd eurót.

Az is nagy különbség a tagállamokban, hogy egyes helyeken kevésbé szigorúan ítélik meg a környezetvédelmi bűncselekményeket. Közép Európa és Itália már régóta kimagasló szerepet játszik e téren, de

az egész Európai Unióban komoly gondot jelent az egységes szabályozás hiánya.

Jan op gen Oorth, az Europol szóvivője a brüsszeli Politiconak elmondta, hogy a Benelux országok is igen kedveltek a környezetvédelmi maffiák számára, mert sok a kikötő, a repülőtér, és közel van három nagy piac: Németország, Franciaország és a brit szigetek.

A környezetvédelem a legtöbb országban csak szavakban prioritás, a valóságban nem. Az Europol szóvivője szerint a környezetvédelmi bűnözés elleni harcra nemigen jut pénz egyetlen tagállamban sem, mert a terrorizmus elleni harc, a migráns problémák elvonják a figyelmet és a pénzt erről a területről.

Együttműködés nélkül nem megy

A környezetvédelmi maffiák azt használják ki, hogyha átmennek a határon máris más jogszabályok vonatkoznak rájuk. A francia Figliola szerint „az európai rendőrségek egyre inkább felismerik, hogy együtt kell működniük ezen a téren.”

Csakhogy ez igen pénz igényes vállalkozás: nagyon komoly technikai háttér kellene, és előbb nemzeti alapon kell ezt megszervezni, és csak utána lehetne az Európai Unió szintjén hatékonyan intézkedni – hangsúlyozza az Europol szóvivője.

Románia például megpróbál fellépni az illegális fakivágások ellen miután a brüsszeli bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg. „Nincs meg a technikai háttér és a megfelelő szakértelem Romániában ” – mondta Laura Bouriaud, aki Suceava városának egyetemén tanít. Szakterülete az illegális fakivágás az Európai Unió keleti tagállamaiban. Szerinte különleges környezetvédelmi rendőrségre lenne szükség. Ilyen már működik Franciaországban, Svédországban, Spanyolországban, Itáliában és Németországban. Vagyis ott, ahol van rá pénz.

Persze az együttműködés egyáltalán nemcsak pénz kérdése.

A Dieselgate idején a németek nem égtek a vágytól, hogy megosszák az információkat a többi tagállammal – emlékeztet az Eurojust egyik francia bírája. Frederic Baab úgy nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak, hogy amikor a Dieselgate ügyben  autós óriások ellen akartak vizsgálatot indítani, akkor „nemzetközi szinten minden leállt.”

A bűnözők és a terroristák járnak jól a Brexittel

Megszakad a brit rendőrség és terrorelhárítás közvetlen kapcsolata az Europol közös adatbázisával december 31-én, ha addig nem kötnek új megállapodást. Ennek esélye egyre csökken.

Mindenki a kereskedelmi ellentétekről beszél, a rendőrségek és a titkosszolgálatok kapcsolatairól hallgatnak mind Londonban mind Brüsszelben. December végén viszont elsötétülhetnek a képernyők Nagy Britanniában, ahol a rendőrség és a terrorelhárítás szinte élőben követheti /real time/ a kontinentális kollégák munkáját – írja a brüsszeli Politico.

„A hatékony rendőri munkához az kell, hogy a hírszerzés szinte élőben /real time/ cserélhessen információkat más hasonló szervezetekkel külföldön” – jelentette ki a brit rendőrség Brexittel megbízott főnöke a Lordok házában. Richard Martin helyettes rendőrfőnök ehhez hozzátette: „bármi, ami akadályozza ezt, problémát jelent.” Méghozzá nagyot hiszen az iszlamista terrorizmus egyik fő célpontja a világban épp Nagy Britannia. Az együttműködés ezen a téren a kontinentális terrorelhárítással életfontosságú. A schengeni információs rendszerben 79 millió ember adatai vannak, és a brit rendőrség illetve a terrorelhárítás 603 millió esetben kért le onnan adatokat 2019-ben. Mi pótolhatja ezt?

Five eyes only- ötszemközt

Boris Johnson kormánya abban bizakodik, hogy a hagyományos angolszász kapcsolat működik ezen a téren.  Az USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland szövetsége vígan fennállt akkor is amikor a britek az EU tagjai voltak. A Politico megemlíti, hogy a kontinentális rendőrségek és terrorelhárítók gyanakodtak is a britekre, mert az európai információk kissé túlságosan gyorsan eljutottak Washingtonba. Visszafelé viszont nem működött a rendszer. A britek tartották magukat ahhoz, hogy csakis ötszemközt maradjanak az információk. A probléma viszont az, hogy Nagy Britannia Európában van: a bűnözők és a terroristák igen gyakran a szárazföldről érkeznek illetve oda menekülnek. A Brexit után a kiadatásukat is csak igen lassan lehet majd elintézni. A szeptember 11-i merényletek után az európai igazságügyi együttműködés lehetővé tette, hogy 60 nap alatt kiadják a keresett személyeket. Ha Nagy Britannia kikerül a rendszerből, akkor a hagyományos módon a kiadatás elhúzódhat akár egy évig is vagy még tovább.

A dán megoldás

Londonban sokan abban bíznak, hogy követhetik Dánia példáját. A skandináv állam 2017-ben elhagyta az Europolt, de olyan szerződést kötött, amely továbbra is lehetővé teszi számára a létfontosságú európai adatbázisok használatát. Csakhogy Dánia nem lépett ki az Európai Unióból vagyis Brüsszelben jóindulattal kezelték a távozását az Europolból. Más a helyzet Nagy Britanniával, amellyel Brüsszel meg akarja fizettetni a kilépés költségeit. A bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben ez az ár ugyancsak magas lehet- figyelmeztet a brüsszeli Politico.

A szélsőjobb a fiatal katonák és rendőrök között toboroz

A politikai paletta szélsőséges jobboldali pártjai mindinkább katonák és rendőrök fiatal csoport igyekeznek megnyerni lépjenek be szervezeteikbe.

Erre hívja fel a figyelmet az Europol stratégiai jelentése, melyet a Süddeutsche Zeitung ismertet. A dokumentumból kiderül: növekszik Európában a szélsőjobboldali terrorcselekmények száma. Nincs összesítés erről, mert a legtöbb államban szélsőségesek címén foglalják össze azokat a többnyire illegális politikai vagy vallási szervezeteket, melyek rendszeresen fellépnek a migráns központok ellen. Ezenkívül támadják a muzulmán közösségeket, a baloldali szervezeteket és azoknak vezetőit valamint a melegeket és a Gay Pride felvonulásokat.

Mind több a diplomás fiatal az ilyen szélsőjobboldal szervezetekben, amelyek a törvényesség határán mozognak. Októberben az Európai Unió belügy és igazságügyi miniszterei megvitatják ezt a problémát – értesült a közszolgálati Deutsche Welle, amely arra számít: Horst Seehofer német belügyminiszter még azt megelőzően betiltja a Combat 18 szélsőjobboldali szervezetet Németországban, hogy példát mutasson Európa más államainak.

Kevesebb terrortámadás volt tavaly az EU-ban, nálunk egyenesen nulla

Egy év alatt csökkent a terrortámadások száma az EU-ban, a befejezetteké és a sikerteleneké is, nőtt a megakadályozottaké. Tucantyi halálos áldozatot követeltek az attakok, ötödannyit, mint 2017-ben, de mind dzsihadista merénylettől. A támadások kétharmada viszont etnikai és szeparatista jellegű volt. Minket senki se akart megtámadni.

Tavaly összesen 129 politikai indíttatású támadást regisztráltak az EU-ban. Ezek magukba foglalták a sikeres, a felszámolt és sikertelen eseteket is – derül ki az Europol éves jelentéséből. A legtöbb cselekmény, 60, Nagy-Britanniában történt, Franciaországban (30), Olaszországban (13), Spanyolországban (11) volt kétszámjegyű merénylet. Egy évvel korábban még 205 támadást hajtottak végre.

Javult a felderítés

Sokat mondóak azok az adatok, amelyek szerint a 2017-es 10-hez képest harmadával kevesebb (7) befejezett támadás volt. A sikerteleneké 12-ről egyre esett, a felszámolt, megakadályozott próbálkozásokból viszont több lett, 16 a 11-gyel szemben. Vagyis jelentősen javult a bűnügyi szervezetek felderítő munkája.

Tavaly 13 embert öltek meg a terrorista támadásokban, és ezek mindegyike dzsihadista volt, és magányos merénylő volt az elkövető.

További 53 ember szenvedett sérülést (46 volt dzsihadista eset). Ez jelentős csökkenés a 2017-es évhez képest, amikor tíz támadásban 62 embert öltek meg.

Egy év alatt 33-ról 24-re csökkent az elfojtott, sikertelen és befejezett dzsihádista terrortámadások száma.

Minden második lefogás dzsihadistáé, nálunk egy se volt

Az EU-ban tavaly 1056 letartóztatást hajtottak végre terrorista bűncselekmények miatt. Ezek közül 511 a dzsihádista terrorizmushoz kapcsolódik. Franciaországban a legmagasabb letartóztatások száma 310 volt, ezt követi az Egyesült Királyság 273-val, Belgium pedig 166-tal.

A támadások és a terrorizmus miatti letartóztatások számait mutatja a statista.com grafikonja országonként.

Forrás: statista.com

Az ábrából, és az Europol jelentéséből is kiderül, hogy Magyarországot senki se akarta megtámadni: az 1056 letartóztatás között egyetlen magyar esetet se tartanak nyilván.

A „sajátok” elleni támadás messze a legtöbb

Annak ellenére, hogy nem eredményeztek haláleseteket, az etno-nacionalista és szeparatista támadások száma az EU-ban továbbra is meghaladják a tisztán terrorista támadásokét. A 129 támadás nagy része (83) etnonacionalizmusból és a szeparatizmusból fakadt, vagyis

az összes ilyen erőszakos cselekmény közel kétharmada nem az iszlám terrorizmus számlájára írandó.

A tendencia itt is csökkenő: 2017-ben 137 volt az etnonacionalista és szeparatista erőszakcselekmény, 33 dzsihadista és 24 szélsőbalos.

Forrás: Europol

A tendencia 2017-ben hasonló volt, amikor 137 etnonacionalista és szeparatista támadás volt, szemben a 33 dzsihádista és 24 szélsőbalos erőszakkal. Az összes dzsihádista terrortámadás egy személyes volt, célpontjai civilek és a hatalom szimbólumai. Az elkövetők motivációja és más radikalizált egyének vagy terrorista csoportok közötti kapcsolatok gyakran nem voltak egyértelműek az Europol jelentése szerint. A mentális egészségügyi problémák hozzájárultak a jelenség összetettségéhez.

Kevés iszlamista áramlik vissza Európába

Az európai rendőri szervezet értékelése szerint nagyon alacsony volt az olyan külföldön „működő” európai külföldi terrorista harcosok száma, akik 2018-ban utaztak az iraki és szíriai konfliktuszónába. A dzsihádistákat továbbra is főképpen az Iszlám Állam propagandája inspirálta. Ehhez hasonlóan az EU-ba visszatérők száma is nagyon alacsony maradt, miközben több száz európai polgárt továbbra is fogva tartanak Irakban és Szíriában. „Nem tűnik rendszerszintűnek” a terroristák általi visszaélés az EU-ba való belépésre irányuló migrációval. Vagyis továbbra sem számottevő a menekülők közé rejtőző ex-ISIS-tagok száma, amivel sok európai párt és politikus ijesztget.

Először vezeti nő az Europolt

0

A 48 éves Catherine de Bolle eddig a belga rendőrséget irányította, mostantól az Europol főigazgatója, amelynek fő feladata a terrorizmus megelőzése és leküzdése.

Azért ő került az európai rendőri szervezet élére, mert Belgium bonyolult belső viszonyai miatt nagy tapasztalata van a különböző rendőri szervezetek működésének összehangolásában.

Vannak persze bíráló hangok is, hiszen Catherine de Bolle épp abban az időszakban állt a belga rendőrség élén, amikor egy brüsszeli központú Iszlám Állam-sejt merényletsorozatot hajtott végre Párizsban és Brüsszelben. Utólag

a belga rendőrséget sok kritika érte

amiatt, hogy nem tudták felszámolni a terrorista csoportot.

Catherine de Bolle szerint viszont iszlámista terrorakciók másutt is voltak ebben az időben, Németországban, Spanyolországban vagy az Egyesült Államokban is, és a rendőrség mindenhol követett el hibákat, de tanult ezekből, és most már sokkal jobb a kommunikáció a különböző európai rendőrségek között.

Az Europol eddigi főigazgatója a brit Rob Wainwright volt, akinek május elsején járt le a mandátuma. Távozása előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy

a terrorelhárítás szempontjából igen fontos az együttműködés a kontinensen működő rendőrségek és a britek között.

Szerinte az Europol egyik fő gyengesége az, hogy a nemzeti rendőrségek nem szívesen osztják meg igazán fontos információikat egymással. Ez jelentős mértékben gyengíti az Europol operatív aktivitását.

Catherine de Bolle kinevezésével az Europol épp azt szeretné elérni, hogy a kommunikáció annyira felgyorsuljon, hogy a közös európai rendőri szervezet versenyképes legyen az FBI-jal, és megfeleljen az Európai Unió biztonsági igényeinek.

A piszkos pénzek 1%-át derítik csak fel

0

Évente minimum 29 milliárd eurót mosnak tisztára Európában, s a piszkos pénzek 99%-a célba is jut a bankok átutalási rendszerében, pedig a bankok évente 20 milliárdot költenek az ellenőrzésre! A kontinensen 400 profi pénzmosó működik.

 

Minderről Rob Wainwright az Europol távozó főigazatója beszélt a brüsszeli Politico tudósítójának. A szervezet hágai központjában adott interjújában szerint ennek pofon egyszerű az oka: minden tagállam nemzeti hatáskörben ellenőrzi a bankokat, miközben a nagy pénzmosó maffiák globális távlatokban gondolkodnak és cselekszenek. Jellemzőnek mondta a brit MI 5 egykori ásza, hogy a nagy pénzmosási ügyek két államra koncentrálódnak az Európai Unióban:

a brit és  holland bankok kétharmados arányt hasítanak ki ebből az igen jövedelmező piacból.

Az Europol májusban távozó főigazgatója szerint a terrorizmus rádöbbentette a tagállamokat az  egységes információs rendszer szükségességére. Ezért a nagy párizsi merényletsorozat után felgyorsult az információcsere, mert

a szolgálatok felismerték, hogy ha nem működnek együtt, akkor a terroristák játszva legyőzik őket.

Rob Wainwright szerint ezen a téren az Europol sokat lépett előre az ő irányítása alatt. Ő mégsem ezen a területen folytatja hanem a pénzmozgást figyeli majd a Deloitte informatikai csalások elleni harccal megbízott főnökeként.

Szlovákiában Ján Kuciak fiatal oknyomozó újságíró az olasz maffia pénzek nyomába eredt, és a pozsonyi kormányra lelt. Robert Fico le is mondott, de az újságírót meggyilkolták.

Líbiában Kadhafi maffia-állama óvakodott a bankoktól: készpénzzel fizetett.

Franciaországban, Nicolas Sarkozy ex-elnöknek azokra a kínos vizsgálóbírói kérdésekre kell válaszolnia, hogy kapott-e 5 millió eurót készpénzben Líbia akkori elnökétől?

Görögországban a jelenlegi kormányzat azzal gyanúsít korábbi miniszterelnököket, minisztereket és jegybank-vezetőket, hogy óriási uniós pénzeket nyúltak le, és juttattak saját bankszámlára, többnyire Anglián keresztül.

London közismerten az orosz maffiapénzek átutalási központja, de minthogy nehéz különbséget tenni a titkosszolgálatok által mozgatott pénzek és a maffia átutalásai között, ezért erre kísérletet sem tesznek. Rob Wainwright a brit belső elhárítástól jött, és nem véletlenül hallgat. A londoni City ugyanis nagymértékben profitál abból, hogy a piszkos pénzek rajta keresztül jutnak el „jogos tulajdonosukhoz”. Most a Brexit miatt nagy az aggodalom: mi lesz ezután? Az Europol távozó főnöke felvázol egy-két lehetőséget, de diplomatikusan nem foglal állást, a britek ugyanis szeretnének továbbra is profitálni a közös adatbankból, de egyáltalán nem ragaszkodnak a külső ellenőrzéshez.

Lényegében persze a többi tagállamban is ez a helyzet: senki sem kívánja  a hazai elit olykor meglehetősen kétes pénzügyeit avatatlan szemek elé tárni.

Aki pedig mégiscsak erre tesz kísérletet, az könnyen úgy járhat, mint a fiatal szlovák újságíró, aki az olasz maffia és a pozsonyi kormány közötti pénzügyi kapcsolatokat vizsgálta, és akit menyasszonyával együtt nemrég temettek el.

Albánia, Szerbia és Bulgária a legnagyobb kannabisztermesztők Európában

0

Az ebben a régióban termelt marihuánát főként Olaszországba, Horvátországba, Magyarországra és Csehországba szállítják.

Szerbiából legalább három útvonalon csempésznek marihuánát a nyugati országokba, de Szerbiának nem csak a forgalmazásban, hanem a termesztésben is nagy szerepe van.

Az Europol 2016-os adatai, valamint az Európai Unió drogügynökségének (EMCDDA) idei júniusi adatai szerint az európai marihuánapiac teljes értéke 8,4 és 12,9 milliárd euró között mozog, tudta meg a Blic című belgrádi napilap.

„Európában a kannabiszt főként zárt térben termesztik, ritkán termesztik a szabadban. A marihuánát főként a hazai piacokon vagy a környező országokban árusítják, ritkán viszik messzebbre.

Európában a legnagyobb kannabisztermesztő országok Albánia, Szerbia és Bulgária, ők látják el Közép-, Kelet- és Délkelet-Európát”,

áll az Europol közleményében.

Az ebben a régióban termelt marihuánát főként Olaszországba, Horvátországba, Magyarországra és Csehországba szállítják,

de csempésznek valamennyit Hollandiába, a skandináv országokba és Ukrajnába is, ahol egyébként egyre nagyobb a marihuána fogyasztása.

A közép-európai országokból viszont tovább szállítják az illegális drogot Nyugat-Európába, főként Franciaországba és Németországba.

A közlemény szerint az albán ültetvényeket hatalmas csapás érte néhány évvel ezelőtt. „2014 nyarán a rendőrség razziát tartott a Lazarat térségben lévő kannabisz-ültetvényeken, ezzel pedig megcsappant az albán termelés”, közölte az Europol.

Ettől függetlenül nem telik el úgy egy hét sem, hogy a szerbiai határőrök ne adnának ki közleményt arról, hogy hány kilogramm marihuánát foglaltak le a horgosi, a batrovci és a preševói határátkelőnél, írja a 012.rs újvidéki hírportál.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK