Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak fel kell újítaniuk a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról – javasolta Christian Lindner német pénzügyminiszter, aki a Handelsblattnak nyilatkozott.
„Az ukrajnai háború miatt felértékelődtek a kereskedelmi kapcsolatok olyan államok között, melyek értékrendje közös” – hangsúlyozta a liberális párt (FDP) vezetője, aki jelenleg Németország pénzügyminisztere.
2013-ban kezdődtek tárgyalások az EU és az USA között, de végül Donald Trump felrúgta ezeket. Később ugyan újrakezdődtek, de ekkor Európában voltak kifogások.
Joe Biden, aki a héten Európába érkezik, hogy tárgyaljon az EU és a NATO tagállamok vezetőivel, már korábban deklarálta, hogy célja a Nyugat egyesítése az USA vezetése alatt. Ennek célja az, hogy megállítsák Oroszország és Kína előretörését. Nyugaton ez a szövetség Észak Amerikából és Európa nyugati feléből állna – egészen a magyar-ukrán határig, míg Ázsiában egy négyes szövetségnek lenne feladata, hogy akadályozza Kína előretörését (USA, Japán, India és Ausztrália).
Kína kivár
Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hét órán keresztül tárgyalt Rómában Peking első számú diplomatájával. Jang Csiecsi tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, korábban nagykövet volt Washingtonban. Jake Sullivan arra figyelmeztette a kínai vezetőt, hogy amennyiben segítik a háborúskodó Oroszországot, akkor őket sem kímélik majd a szankciók. Kínát már jelenleg is sújtják amerikai szankciók, melyeket még Trump elnök vetett ki, de Joe Biden sem vonta vissza azokat. Jang Csiecsi cáfolta, hogy fegyvereket szállítanának Oroszországba. Kína mindazonáltal felvásárolja azoknak az orosz olaj készleteknek egy részét, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtanak az ukrajnai háború miatt. Kína számára az USA és az EU sokkal jelentősebb gazdasági partner mint Oroszország. Peking aligha kíván túlságosan nagy árat fizetni Putyin háborújáért, melyet nem ítélt ugyan el, de nem is helyeselt. A kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel és technológiával (például 5G rendszerrel) akarják meghódítani a világot. Pekingből nézve Oroszország háborúja múlt századi akció, amely egyáltalán nem számol a huszonegyedik század globalizált világának követelményeivel. Kína semmiképp sem akar Oroszország sorsára jutni. Pekingben ugyanakkor örülnek annak, hogy az USA Európával foglalkozik és nem Ázsiával. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, és Pekingben bíznak benne, hogy ez a jövőben is így marad. A kínaiak és az amerikaiak versenyeznek Európa hatalmas piacáért. Európa pedig nem akar választani, mert a hatalmas és gyorsan növekvő kínai piac mágnesként vonza az európai exportot.
December 21-én járt Ukrajna hadügyminisztere Magyarországon, ahol Benkő Tibor tábornok felidézte a magyar 56 emlékeit.
A magyar forradalom sok biztatást kapott Nyugatról, de „azután senki sem jött, senki sem tartotta azt elég fontosnak. Akkor azt mondtam az ukrán honvédelmi miniszternek, hogy legyen ez intő példa a számotokra is” – idézte fel a Hetekben a megbeszélést a magyar hadügyminiszter. Aki katonaként természetesen tisztában van azzal, hogy a Nyugat nem kockáztathatja a nukleáris konfliktust Oroszországgal.
Érdekes módon a magyar hadügyminiszter ma arra emlékezik vissza, hogy a 2014-es fordulat után Magyarország támogatta Ukrajnát. Megpróbálta például bevonni a visegrádi együttműködésbe az új nyugatbarát kijevi kormányzatot. Katonai együttműködés volt Ukrajna és Magyarország között. Magyarország finanszírozta Ukrajna kiber biztonsági központját. Mindezt nyilván a NATO buzdítására tette. Orbán Viktor kormánya a NATO-t szinte sohasem bírálta miközben szabadságharcot folytatott Brüsszellel szemben.
Lengyelország aktívan támogatta Ukrajna NATO tagságát, melyet a magyar kormány ellenzett.
A magyar vezetés régóta számított az orosz akcióra
Orbán Viktor miniszterelnök a 2014-es fordulat után arról beszélt egy parancsnoki értekezleten a belügyminisztériumban, hogy Oroszország előbb vagy utóbb ráteszi a kezét Ukrajnára.
Benkő Tibor hadügyminiszter most úgy emlékezik, hogy már a Krím félsziget orosz annektálásakor 2014-ben bebizonyosodott, hogy ” Oroszországnak vannak tervei és szándékai, amelyekre oda kell figyelni.” Benkő Tibor tábornok hozzátette :
„a NATO már évtizedek óta figyelmezteti a tagállamokat a keleti fenyegetettségre”.
Ehhez képest nem egészen világos, hogy miért működhetett minden különösebb ellenőrzés nélkül az orosz katonai hírszerzés Magyarországon? Miért kapott egy orosz „kémbank” lehetőséget a budapesti letelepülésre- egészen különleges feltételekkel. Például azzal, hogy az orosz bank munkatársait diplomáciai jogok illetik meg Magyarországon vagyis legálisan kémkedhetnek!
A moszkvai Pravda szerint Magyarország baráti állam
Egyedül az Európai Unió tagállamai közül Magyarország került ebbe a kategóriába, melyet állítólag maga Putyin elnök határozott meg. Orbán Viktor február elején öt órán keresztül tárgyalt Putyinnal. Bár nem a biztonságpolitika volt a fő téma, de szóba került az ukrán válság is.
Moszkva rendkívül pozitívan értékeli azt, hogy Magyarország nem engedélyezi fegyverek szállítását Ukrajnába. Ehhez képest Lengyelország vadászgépeket akar szállítani Ukrajnának – Blinken USA külügyminiszter jóváhagyásával. Románia pedig megengedte ukrán vadászgépeknek, hogy leszálljanak román repülőtereken. Emiatt a moszkvai hadügyminisztérium szóvivője megfenyegette Romániát mondván, hogy az ilyen akció azt jelentheti, hogy Romániát is harcban álló országnak tekintik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges hadművelet”-nek nevezte azt az Ukrajna ellen elkövetett agressziót, amely ellen a civilizált világ néhány nap alatt soha nem látott egységbe forrva támogatja az ukránokat függetlenségük, szabadságuk megvédésében.
20:00 – Legkevesebb hét ember, köztük két gyerek meghalt pénteken egy orosz légicsapás Kijev régió egyik vidéki lakónegyedében – közölte közleményében az ukrán állami rendőrség.
19:30 – Miközben délen folytatódnak a harcok, a hírek szerint az orosz erőket kiűzték az ukrajnai Mikolajiv városból, miután pénteken megtámadták azt, bár a harcok a város szélén folytatódtak – mondta Vitalij Kim regionális kormányzó.
19:15 – Meggondolatlanság volt az orosz támadás Európa legnagyobb atomerőműve ellen – hangoztatta az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén.
18:00 – A Microsoft az ukrajnai helyzetre tekintettel döntött az oroszországi áruértékesítés felfüggesztéséről – áll a cég honlapján pénteken megjelent közleményben.
17:20 – Egy uniós munkacsoport feladata az ukrajnai háborút finanszírozó orosz és fehérorosz oligarchák vagyonának felkutatása. Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa ma az uniós igazságügyi miniszterek brüsszeli találkozója után kijelentette, hogy az egységnek az amerikai modell mintájára le kell fagyasztania és elkoboznia kell a vagyont. Az EU-ban illegálisan tevékenykedő oligarchákat is fel kell kutatni.
16:15 – A megszálló Oroszországgal folytatott béketárgyalások második fordulója után Ukrajna a Nemzetközi Vöröskereszt segítségét kérte a civilek menekülési folyosóinak kialakításához. „Az idősek, a nők és a gyerekek nem részesülnek orvosi ellátásban, a csecsemők pincében születnek, és az első dolog, amit életükben hallanak, az a robbanások hangja” – mondta Olha Stefanishchyna miniszterelnök-helyettes mai nyilatkozatában.
15:35 – Oroszország blokkolja területén a Facebookot.
15:00 – A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov orosz híroldalak szerint Oroszország továbbra is tárgyalni kíván az ukrán delegációval. Volodimir Zelenszkij elnök március 3-án felszólította Putyint, hogy „üljön le és beszéljen” vele.
13:40 – A Panasonic csoport felfüggeszti tranzakcióit Oroszországgal. Első lépésként mintegy 20 millió jent adományozunk a Lengyel Vöröskeresztnek, amely támogatja azokat, akik Ukrajnából a szomszédos Lengyelországba menekültek, valamint a Peace Winds Japan nevű civil szervezetnek, amely Ukrajnának segít.
13:00 – Az ukrán fővárosban az emberek a metróállomásokon töltik az éjszakákat, félve az orosz hadseregtől – mégis napról napra nő az ország védelmére irányuló akaratuk.
12:40 – Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint bizonyíték van arra, hogy Oroszország kazettás bombákat használ inváziójában -mondta egy sajtótájékoztatón, hozzátette. „Láttunk kazettás bombák használatát, és láttunk olyan jelentéseket, amelyek más típusú fegyverek használatáról szólnak, amelyek sértenék a nemzetközi jogot.
12:30 – A NATO határozottan visszautasította az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna bevezetésére irányuló felhívásokat. A NATO nem avatkozik be a háborúba, sem szárazföldön, sem levegőben – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, miután egyeztetett a szövetség külügyminisztereivel Brüsszelben.
11:40 – Alekszej Meshkov franciaországi orosz nagykövet bejelentette három orosz hajó és egy jacht feltartóztatását Franciaországban.
10:55 – Az Intel bejelentette termékeinek Oroszországba és Fehéroroszországba történő szállításának felfüggesztését. Ez áll a társaság csütörtöki közleményében.
10:05 – Ellentmondásos hírek és a tegnapi leállítás majd újraindítás után ma reggelre az Északi-sarkvidéki Jamal-félszigetről elnevezett Jamal-Európa gázvezetéken leállt a nyugatra irányuló földgázáramlás.
10:00 – A napok óta ostromlott Mariupol alpolgármestere megrázó üzenetben kérte a NATO beavatkozását.
09:40 – Volodimir Zelenszkij 3 merényletet él túl a napokban. A Times forrásai szerint két különböző csoportot küldtek megölésére, de mindkettőt meghiúsították az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat háborúellenes elemei.
09:00 – Szergej Kuprijanov szóvivő újságíróknak nyilatkozva a Gazprom továbbra is a szokásos módon szállít orosz gázt Európába tranzitként Ukrajna területén keresztül.
08:25 –Negyvenhét ember vesztette életét az ukrán Csernyihiv város egyik lakónegyedében csütörtökön végrehajtott orosz légicsapásokban – közölték a regionális hatóságok.
08:00 – Az orosz erők elfoglalták Európa legnagyobb atomerőművét – közölték az ukrán hatóságok
06:50 – Az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat jelentése szerint kijevi idő szerint reggel 6 óra 20 perckor eloltották a tüzet az enerhodari Zaporizzsja atomerőműben. Áldozatokról nincs hír.
05:30 – Az orosz hadsereg lefoglalt egy tévéadó tornyot Herszonban. Ennek eredményeként aggodalomra ad okot, hogy téves információk terjesztésére fogják használni a városban.
03:20 – Pentagon: Az ukrajnai határokon felvonuló orosz harci erő 90%-a már belépett Ukrajnába.
02:20 – Az orosz erők bombázták az enerhodari Zaporizzsja atomerőművet. A Dnyipro folyó mellett, amely Ukrajna energiatermelésének körülbelül egynegyedét adja. A város polgármestere, Dmitro Orlov elmondta, hogy az atomerőmű most lángokban áll, és az erőmű élő táplálása azt mutatja, hogy füst jön ki az épületből. Az orosz tankok és gyalogság március 3-án behatolt Enerhodarba.
01:20 – Dalia Grybauskaitė volt litván elnök 2022. március 2-i levelében vetett fel a NATO-nak: „Ha nem állítjuk meg Putyint Ukrajnában, akkor is háborút kell vívnunk, de országainkban. […] Csak egy már elindított háború állíthat meg egy újabb háborút. Nem kell úgy tenni, mintha úgy próbálnánk megnyugtatni a lelkiismeretünket, hogy Ukrajnát csak fegyverrel látjuk el, és ehhez már túl későn. Ukrajna népe megvívja értünk a háborút, Ukrajna gyermekei pedig megvédenek minket Putyin őrületétől.”
Az Ukrajna elleni háború miatt az USA és szövetségesei ki akarják zárni Oroszország bankjait a Swift rendszerből. Ezzel súlyos csapást mérnének Putyinra hiszen az éves GDP 4-5%-al csökkenhetne.
Csakhogy Moszkvában számoltak ezzel, és Putyin megállapodhatott Hszi Csinping elnökkel a kínai CIPS rendszer használatáról amikor tárgyaltak egymással a téli olimpia megnyitóján Pekingben. Kína a legnagyobb gazdasági partnere Oroszországnak, és a jelentősége minden bizonnyal tovább növekedhet, ha a nyugati szankciók miatt bajba kerül az orosz gazdaság. Más kérdés, hogy Peking számára távolról sem oly fontos partner Oroszország gazdasági szempontból: Mongóliával egyenértékű a részesedése a kínai külkereskedelemben.
Mi az a CIPS?
2015 óta végez nemzetközi fizetéseket – jüanban! 23 olyan orosz bankról lehet tudni, amely be van kötve ebbe a rendszerbe. Vagyis ha kizárják őket a Swift rendszerből, akkor használhatják a kínaiak rendszerét.
Moszkva felkészült a szankciókra: már hónapok óta rohamtempóban adta el dollár készleteit, és növelte jüan készletét. A háború kezdetén az orosz nemzeti bank dollár készlete mindössze 16%-a volt az összes tartaléknak míg öt évvel korábban ez még 40%-ot tett ki.
A nagy cégek is folyamatosan térnek át a dollárról a jüanra. A Gazprom például múlt szeptember óta jüanban kéri a repülőgép üzemanyag árát, melyet korábban dollárban kellett kiegyenlíteni.
A kérdés az, hogy Kínán kivül más országokkal is tud-e Oroszország a CIPS rendszeren keresztül kapcsolatot tartani? A CIPS rendszernek tavaly 1253 pénzintézet volt a tagja, a Swiftnek több mint 11 ezer. A CIPS kínai főnöke elmondta a New Yorki Bloombergnek, hogy tudatosan épitenek ki egy alternatív rendszert a Swift-tel szemben. A kinai jüan árfolyama 10%-al nőtt a dollárral szemben a pandémia idején. Kína GDP-je több mint 8%-al nőtt tavaly.
Míg az Európai Uniót sőt az Egyesült Államokat is súlyosan meg viselheti az a gazdasági válság, amely az ukrán háború nyomán kialakulóban van, a kínaiak meg akarják ezt úszni. Kihasználják Oroszország szorult helyzetét kedvező áron juthatnak energiához. Éppúgy mint Irán esetében amikor a szankciók sújtotta országot ők mentették meg a gazdasági összeomlástól. Cserébe viszont hosszú távra biztosítottak Kína számára viszonylag olcsón energiahordozókat.
Az Oroszország elleni nyugati szankciók Kína számára előnyösek – írja Putyin házi portálja. Az Rt.com rámutat arra, hogy 2014 óta Kína jelentősége fokozatosan tovább növekedett az orosz külkereskedelemben, Németország – a legfőbb nyugati partner – részesedése viszont csökkent.
Scholz kancellár leállította az északi áramlat kettő földgáz vezeték engedélyezését válaszul Putyin katonai akciójára Ukrajnában.
Moszkva viszont néhány napja újabb földgáz egyezményt kötött Pekinggel. Eszerint 48 milliárd köbméterre emeli a földgáz szállítást Kínába a Gazprom.
Putyin elnök a téli olimpia idején hosszasan tárgyalt Hszi Csinping elnökkel Pekingben. A kínaiak támogatásukról biztosították Oroszországot a Nyugattal szemben. Vang Ji külügyminiszter ugyanakkor most mindenkit önmérsékletre szólított fel. Peking számára Oroszország távolról sem olyan fontos: a külkereskedelemben a részesedése annyi mint Mongóliáé, melynek csak 3 millió lakosa van. Közben
Kína hosszú évek óta meghatározó szerepet játszik Oroszország külkereskedelmében.
Putyin búcsúja Nagy Péter cár álmától?
A legnagyobb orosz cár a Nyugat követésére buzdította birodalmát, ezért is építette Szentpétervárt az északnyugati határvidékre. Putyin ebben a városban született, itt lépett be a KGB-be, amely az NDK-ba küldte őt. Az orosz elit számára akkor még a Nyugat utolérése volt a cél. A Szovjetunió bukása óta eltelt harminc év kiábrándító volt. Obama elnök Putyin képébe vágta: már nem vagytok világhatalom!
Válaszul az orosz elit felfedezte Kínát. Ahol az elmúlt negyven évben világraszóló eredményt értek el a gazdaság fejlesztésében miközben a politikai rendszer olyan maradt, amely Putyin számára nagyonis ismerős.
Oroszország Kínával egyelőre egyenlő partnerként működhet együtt, mert az orosz hadsereg a második a világon. Az orosz haditechnika pedig sok tekintetben versenyképes az amerikaival. A kínaiak nem fegyverrel akarják meghódítani a világot hanem pénzzel és technológiával. Emiatt szükségük lehet az orosz hadseregre, amely ellensúlyozza az Egyesült Államokat.
Az Ukrajna körüli válságnak Kína a nyertese
Az USA diplomáciája ugyan Kínát nevezte meg fő vetélytársnak most viszont belekerült egy sokáig elhúzható válság helyzetbe Európában. Putyin ráér. Az Egyesült Államok pedig kénytelen vele foglalkozni ahelyett, hogy stratégiai ellenfelével, Kínával szemben próbálna meg előnyös pozíciót szerezni.
Az EU a nagy vesztes
Az Európai Unió, amelynek energia ellátása Oroszországtól függ mindenképp vesztes az Ukrajna körüli válságban. Dmitrij Medvegyev, aki Putyin helyettese a Védelmi Tanácsban, meg is fenyegette az uniós államokat, hogy hamarosan kétszer annyit fognak fizetni a földgázért mint eddig. A Gazprom pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós államok gáztárolói 95%-ban üresek! Biden is utalt rá, hogy a NATO tagállamoknak magas energia árakkal kell fizetniük az Ukrajna körüli válságért. Arról nem beszélt, hogy az USA – éppúgy mint Oroszország – nagy energia exportőr vagyis számukra ez egyáltalán nem jelent akkora problémát mint az Európai Unió számára.
Vlagyimir Putyin orosz elnök jó stratéga. Pontosan tudja meddig ér a takarója. Ukrajna megtámadásán többet veszítene, mint amennyit nyerhetne. Azt is csak belpolitikai értelemben.
Matthew Schmidt professzor, aki stratégiát tanított az USA első hadi akadémiáján, és jelenleg a nemzetközi tudományok kutató központjának vezetője az egyetemen New Havenben azon a véleményen van, hogy Putyint nem az amerikai és más külföldi szankciók tartják vissza attól, hogy frontális megtámadja Ukrajnát hanem az, hogy egy ilyen akció túlságosan nagy áldozatot kívánna az orosz haderőtől.
Miért? Egyrészt azért, mert az amerikaiak korszerűsítették az ukrán hadsereg fegyverzetét. Ily módon Ukrajna a világ 22-ik legerősebb hadserege lett. Oroszország a második a világon az Egyesült Államok mögött. Ukrajna hadserege jóval gyengébb, de sokkal erősebben motivált. Még Putyin környezetében is sokan kételkednek abban, hogy ésszerű lenne egy háború. Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője a Védelmi Tanács ülésén fejtette ki a kétségeit. Putyin leintette őt, de nyilvánvaló, hogy sokan kételkednek egy katonai akció sikerében és főként értelmében. A brit hírszerzés szerint az orosz tábornokok jelentős része is ellene van egy komoly hadjáratnak.
Gerilla háború
Az amerikai professzor szerint Kijev gerilla háborúra készül. A minta Afganisztán, ahol a hatalmas erejű szovjet hadsereget vereségre kárhoztatta egy erősen motivált gerilla hadsereg. Ukrajnában sokan jelentkeznek az önvédelmi osztagokba, ahol nagyon sok a jól képzett és motivált ember.
Megéri Putyinnak egy ilyen háború? A szerző szerint nem.
Putyin szalámi taktikája
Az orosz elnök valószínűleg kezdettől fogva a két szakadár ukrán tartomány bekebelezését tűzte ki célul. A krími receptet alkalmazta bár egyelőre még nem volt népszavazás a két tartományban. Az orosz többségű lakosság jórésze már régen megkapta az orosz útlevelet. A két „népköztársaság” csatlakozása Oroszországhoz a valóságban nem sok változást jelent hiszen 2014 óta de facto eddig is Moszkva felé néztek és nem Kijev irányában.
Putyin ugyanígy szerzett meg határterületeket Grúziában is amikor háborús helyzet alakult ki a két ország között. Putyinnak valójában nem a területekre van szüksége hanem az orosz nacionalizmus újabb megerősítésére. Az orosz közvélemény mindmáig nem fogadta el, hogy a cárok és Sztálin öröksége 1991 után semmivé vált. Moszkva hatalmas területeket veszített és cserébe nem kapott semmit. Ráadásul Obama elnök Putyin arcába vágta: már nem vagytok világhatalom, foglalkozzatok a regionális ügyekkel! Hát most azzal foglalkoznak. A baj az, hogy Oroszország éppúgy mint Ukrajna gazdasági-társadalmi válságban van. A Nyugat sincs jó formában: sem az Egyesült Államok sem az Európai Unió nemigen látja, hogy a pandémia után merre van előre.
Nyertese a krízisnek egyertelműen Kína. Hszi Csinping elnök arra kérte Putyint, hogy csak a téli olimpia után élezze ki a helyzetet. Ez meg is történt. Most pedig Oroszország és a Nyugat egymásra acsarkodik miközben Peking arra koncentrál, ami sokkal fontosabb a gazdaság és a technológia fejlesztésére. Az Európai Uniót már utolérte, és az USA-t is be akarják fogni ebben az évtizedben. A cél a G2 vagyis, hogy az USA és Kína együtt és egyenrangúan kormányozza a világot. Mindaddig míg Peking egyedül is képes lesz erre.
December már a hatodik rossz hónapja volt az autókereskedőknek, akik csakis a chip hiány enyhülésétől remélhetnek javulást – írja a Bloomberg.
1,5%-al kevesebb autót adtak el az Európai Unióban tavaly mint a megelőző évben. Ez a legrosszabb eredmény azóta, hogy a European Automobile Manufecturers’ Association mérni kezdte az eladásokat a kilencvenes években.
Tavaly az autógyártók abban bíztak, hogy fokozatosan enyhül majd a chip hiány, de ehelyett romlott a helyzet. A második félév eladásai katasztrofálisak voltak.
A Renault, amely 500 ezer autóval kevesebbet gyártott a chip hiány miatt, azt közölte, hogy idén az első félévben marad a hiány, amely csak lassan kezd el enyhülni a második félévben. Nemcsak a chip hiány, de az Omicron vírus is komoly csapást jelent az autókereskedőknek.
„Az autó eladások éppoly nagy kihívást jelentenek az idén mint tavaly” – hangsúlyozta az EY autós részlegének partnere. Peter Fuss a Bloombergnek elmondta, hogy „még mindig globális fenyegetést jelent a pandémia, Európában különösen az Omicron vírusmutáns korlátozza a keresletet.”
Mindez azért jelent különösen nagy problémát, mert már a viszonyítási év, 2020 is katasztrófát jelentett az autó kereskedelemben.
Németország bajban
Az Európai Unió legnagyobb autós piaca 27%-os csökkenést produkált decemberben. A kormány ugyanis újabb szigorításokat volt kénytelen bevezetni az Omicron gyors terjedése miatt. Emiatt a negyedik negyedév a GDP egy százalékos csökkenését produkálta.
Hogy próbálták meg átvészelni a nagy autógyárak a nehéz időket ? Úgy, hogy a termelést átirányították a drágább autók piacára, ahol magasabb a profit.
A nagy uniós autógyárak így teljesítettek decemberben illetve az egész évben:
Volkswagen -30% -3,7% Stellantis -24% -1,6% Renault -11% -10,9% BMW -22% 1,3% Mercedes -15% -11,0%
Az autógyárak nem tudják kielégíteni a keresletet a chip hiány miatt: „Az autóipar ellátási gondjai, mindenekelőtt a chip hiány miatt a kereslet és az eladások közötti kapcsolat továbbra is szakadozott marad 2022-ben is noha ez lassan javulni fog ahogy előrehaladunk az évben” – foglalták össze a helyzetet a Bloomberg számára az LMC Automotive elemzői.
Gulyás Gergely kancellária miniszter arról nyilatkozott az ATV-nek, hogy Kövér nem vállalta az államfői jelölést, így kerültek szóba a női jelöltek. A huszonöt éve bezárt ipartelepen csövező Béla szerint azért nem őt jelölte Orbán, mert nem akart a „jognak asztalfőjén ülni O.V.’22 feliratú fülbevalóval. Az Ördög Ügyvédje információi szerint a „B” tervben egyaránt esélyes volt Varga Judit igazságügyi és Novák Katalin családügyi miniszter. Végülis az dönthetett Novák Katalin javára, hogy ő példás családi életet tud prezentálni míg Varga Judit házasélete zűrös.
Varga Judit az Ördög Ügyvédje szerint „a lányokat is szereti”. Mindez nyilvánvalóan támadási felület is lehetne. Éppúgy mint Kövér László esetében az a beszéd, amelyet ugyan 2020 februárjában tartott meg a titkosszolgálatok vezetői előtt, de mostanában szivárgott ki.
Kövér ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre mondván: ők jelentik a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot! Ez a putyini út: Oroszországban neveznek minden ellenzéki mozgalmat vagy újságírót azonnal külföldi ügynöknek. A „jó oroszok” ugyanis mind Putyin hívei – a rendőrállami filozófia szerint. Kövér ily módon picit nehezen testesíthetné meg a nemzeti egységet bár egyáltalán nem kizárt, hogy Orbán hozzá hasonlóan úgy gondolja, hogy „a jó magyarok” a Fideszt támogatják. Az ellenzék pedig külföldi ügynök. A kormánypárti sajtó már majdnem úgy osztogatja a CIA ügynök jelzőt mint az ötvenes évek kommunista rendőrállami lapjai.
Gulyás: elismerjük a vereséget
Bár sokan kételkednek abban, hogy Orbán Viktor hajlandó lenne elismerni a választási vereséget, és ellenzékbe vonulni, a kancellária miniszter azt mondta, hogy éppúgy mint 2002-ben vagy 2006-ban Orbán Viktor elismerné a vereséget. Csakhogy akkor még nem működött a nemzeti együttműködés rendszerének nevezett korrupciós piramis. A mostani ellenzék azt ígéri, hogy első dolga lenne belépni az európai ügyészségbe. Az pedig minden bizonnyal vizsgálódni kezdene akár az Orbán család pénzügyeit illetően is. A választásokat elveszítő korrupt malajziai miniszterelnök 12 éves fegyház büntetést kapott – a vagyonelkobzás mellett. Ez a perspektíva aligha lelkesíti Orbán Viktort.
Nincs Huxit
Gulyás Gergely megerősítette: nem képzelhető el a kilépés az Európai Unióból! Ezzel Orbán Viktor is tisztában van, de szavazó tábora már jóval kevésbé. A magyar gazdaság életképtelenné válna az Európai Unión kivül már csak azért is, mert a külföldi cégek egy uniós országba hozták a pénzüket. Nemcsak a nyugatiak vélekednek így, de Oroszországnak és Kínának is csak egy olyan Magyarország érdekes, amely tagja az Európai Uniónak. Miért csatázik Orbán Viktor Brüsszellel? Ezt nem fejtette ki a kancellária miniszter. Mint ahogy azt sem, hogy mennyire politikai szemfényvesztés ez a csatározás hiszen közben Orbán nagyon is számít az uniós pénzekre. Nemcsak a helyreállítási alap 350 milliárdjára, hanem az uniós költségvetési támogatásra és a földalapú támogatásra, amely a mezőgazdasági jövedelem alapja Magyarországon. Csányi Sándor – mint az ország egyik legnagyobb agrár vállalkozója – ezért is támogathatta Karácsony Gergelyt az ellenzéki előválasztáson, mert Orbán Viktor Brüsszel ellenes politikája számára egy bizonyos határon túl elfogadhatatlan.
Gulyás és Kövér – Fidesz két arca
A kancellária miniszter az „emberarcú Fidesz” egyik látvány politikusa, aki mindig ügyel bizonyos korrektségre és főként a jogszerűségre. Mindenképp eurokonformnak akar látszani, aki példásan betartja a demokrácia játékszabályait. Csakhogy a valóság a háta mögött már nem ilyen. Olyan mint Kövér László, aki a szovjet időket idéző brutalitással támadja az ellenzéket – a titkosszolgálatok támogatásával. Egy jogállamban ilyen módszerek alkalmazása az ellenzékkel szemben elfogadhatatlan és alkotmányellenes. Ha valaki mégiscsak ezt teszi, az inkább hallgat róla. Kövér László viszont nyíltan, szinte utasította a titkosszolgálatokat arra, hogy vegyenek részt a belpolitikai csatározásokban a Fidesz oldalán. A Pegasus ügy, a Városháza botrány azt mutatja, hogy a gyakorlatban ez már régóta folyik is. Érdekes módon Gulyás Gergelynek, aki kiváló jogász, ezzel kapcsolatban nemigen voltak kételyei. Pedig egy rendőrállam itt mutatkozik meg elsősorban. Nem véletlen, hogy mindez Kövér Lászlóhoz, az egyes számú Fidesz tagkönyv tulajdonosához kötődik, aki az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte.
Mintegy 55 milliárd forintnyi uniós támogatást hív le a kormány az Európai Unió úgynevezett SURE-programjából, ebből az idei évben biztosított bértámogatások számláit kívánják majd fedezni – jelentette be online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.
A SURE-programot még 2020-ban indította el az Európai Unió, hogy kis- és középvállalkozások, családi cégek, egyéni munkavállalók és önadózók számára bérkiegészítést biztosíthassanak belőle a kormányok a covid-járvány miatti bevételkiesések kompenzálására.
A képviselő az elmúlt hónapokban számtalan alkalommal szorgalmazta ezt a lépést a kormánynál, amely azonban eddig csak „flegma elutasításokkal” válaszolt.
A mintegy 100 milliárd eurós keretösszegből számos tagállam hívott le tavaly évvégén nagyobb összegeket: míg más országok akár 2-3 milliárd eurónyi támogatást is igényeltek, addig a magyar kormány 2020 őszén ebből mindössze 504 millió eurót kapott.
Összehasonlításként az alig félmilliós lakosú Málta igényelt hozzánk hasonló összeget, míg például a szomszédos Románia már többszörösét, 4 milliárd eurót.
Az Orbán-kormány kért volna többet is az első körben, de a benyújtott pályázatuk egyes pontjait állítólag nem tartották szabályszerűnek.
Ujhelyi hangsúlyozta, hogy már akkor figyelmeztette a kormányt: több forrást lenne szükséges lehívni, például a turizmus-vendéglátás iparágában súlyos károkat elszenvedő – szektorálisan mintegy félmillió magyart érintő – munkavállalók megsegítésére.
Az Orbán-kormány a korábban lehívott összegből fedezte például az egészségügyi dolgozók (eredetileg egyébként az MSZP által javasolt) egyszeri, ötszázezer forintos támogatását, a KATA-sok adóelengedését és más, akkor a kormánypropaganda által ünnepelt intézkedést.
Ujhelyi személyes lobbizásának köszönhetően Nicolas Schmit foglalkoztatásért felelős biztos korábban megerősítette, hogy a 100 milliárdos keretből fennmaradó összegre a rászoruló tagállamok, így Magyarország is újra pályázhat.
Erre hiába hívta fel a kormány figyelmét és javasolta idén tavasszal is legalább egy egymilliárd eurós összeg lehívását ebből a rendkívül kedvezményes hitelkeretből, a kormány mindvégig csak elutasító, kikerülő válaszokat adott.
„December elsejével most mégis igényeltek 55 milliárd forintnyi támogatást, amelyből az idei bértámogatási költségeket fogják utólag fedezni.
Orbán veri a mellét, de közben mindig elhallgatja, hogy az embereket segítő támogatások valójában az Európai Unióból érkeznek”
– fogalmazott Ujhelyi, aki a sajtótájékoztatóján rámutatott arra is: az Orbán-kormány állami szintű korrupciója és jogállamisággal kapcsolatos bűnei miatt a helyreállítási alap forrásai ugyanakkor továbbra is be vannak fagyva.
Miután a Fidesz nem hajlandó változtatni a politikáján, ezért áprilisban olyan új kormányt kell választani helyette, amely képes a Magyarországnak adható források maradéktalan lehívására és tisztességes felhasználására.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió után Dél-Korea is sürgősségi használatra jóváhagyta a Pfizer Covid-19 az első olyan tabletta alkalmazását, amelyet a koronavírus tüneteinek kezelésére hagytak jóvá.
A Paxlovid kezelés „diverzifikálja a vírus kezelési módjait”, és várhatóan „megakadályozza a betegek egészségi állapotának súlyos romlását”.
A gyógyszerkészletek január közepén érkeznek meg az országba.
A minisztérium bejelentése azután érkezett, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta a Pfizer nagy kockázatú betegek számára készült tablettáját, amelyet a múlt héten engedélyeztek a 12 éves és idősebb betegek számára. Az Európai Gyógyszerügynökség is engedélyezte a tabletta használatát a magas kockázatú felnőttek részére. Korábban a Pfizer hozzárult, hogy a későbbiekben a Paxlovidot a világ 95 országában gyárthassák.
Úgy tűnik, hogy a Paxlovid lényegesen hatékonyabb, mint a Merck hasonló, molnupiravir nevű vírusellenes tablettája, amelyet az FDA tanácsadói csak nagyon szűk körben ajánlottak sürgősségi használatra.
A Pfizer jövőre 120 millió Paxlovid kezelést tervez legyártani.
A cég jelezte, hogy a tabletta hatásos az Omicron változat ellen is.
Dél-Koreában a napi megbetegedések száma elérte a 8000-es rekordot, majd hétfőn 4207 új megbetegedésre esett vissza, ami közel három hete a legalacsonyabb. A csökkenés nem sokkal azután következett be, hogy a kormány visszaállította a társadalmi távolságtartást és a korlátozott nyitvatartási időt.
Az Oxfordi Egyetemen működő Our World in Data Project szerint az ország lakosságának 82 százalékát teljesen beoltották.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
