Kezdőlap Címkék Európai Néppárt

Címke: Európai Néppárt

Újhelyi: a magyar modell veszélye

0

Újhelyi István szerint itt az idő, hogy az Európai Néppárt választás elé állítsa Orbán Viktort, miután a konzervatívok tétlenül végig nézték, amint Magyarországon felszámolták a demokráciát.

A Politiconak írt cikkében (Time for EPP to make a choice on Orbán) a szocialista EP-képviselő úgy érzékeli, hogy az EPP-nek egyre inkább elege van a békétlen Fideszből, erről árulkodik az a cikk, amelyben a jobboldali svéd Európa Parlamenti képviselő, Anna Maria Corazza Bildt a minap a magyar párt kizárását követelte.

Szóval úgy néz ki, hogy Orbánnak ezúttal következményekkel kell számolnia, amiért az utóbbi években annyi vörös vonalat lépett át. Újhelyi örömmel állapítja meg, hogy egyes konzervatív politikusok pontosan látják a magyar modell veszélyét az EU szemszögéből. Hozzáteszi azonban, hogy a Néppártot bűnrészesség terheli a magyar demokrácia haláláért, hiszen a konstruktív párbeszédre hivatkozva mindig a magyar szövetséges mellé állt.

Ám most már látni kell, hogy a Fidesz megosztja a pártcsaládot, és populista, illiberális irányba taszítja azt. Orbán migrációs mantrája nem több mint homlokzat, hogy elrejtse a demokráciát és az alapértékeket fenyegető akciókat. És a miniszterelnök most már a térségen kívülre is ki akarja terjeszteni befolyását, amit Moszkva nem győz támogatni. Így azután az EPP-nek határoznia kell: benn tartja-e a magyar pártot és ezzel kockáztatja a radikalizálódást és az állandó feszültséget a kereszténydemokrata közösséggel, vagy megszabadul Orbántól, noha ily módon fennáll a veszélye, hogy megerősödnek az európai rend felszámolásán munkálkodó populista erők. Kemény dilemma ez a jövő évi EP-választás előtt.

A Fidesz és a Néppárt kölcsönösen sakkban tartja egymást

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: az Európai Néppártnak szüksége van a Fideszre, de a Fidesznek is szüksége van a Néppártra. Törésvonalak nem csak a bevándorlás kérdése miatt vannak.

„Az Európai Néppárt vezetői által a mi rovásunkra elkövetett hibák ellenére úgy döntöttünk, hogy kitartunk az európai pártcsalád mellett. Most könnyű lenne tekintettel a 2019-es európai parlamenti választásokra létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges,

nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson.

De azt javaslom, álljunk ellen a kísértésnek” – ezt mondta Orbán Viktor néhány napja a Helmut Kohl emlékére rendezett konferencián.

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: ez a kijelentés egy üzenet volt az Európai Néppártnak (EPP), méghozzá arról, hogy Orbán Viktornak is van fegyvere, ha az EPP bele akarna szólni abba, hogy ő mit csinál és feltételeket támasztana. Szerinte

ez viszonylag hatékony fegyver lehet,

hiszen ugyan jól látszik, hogy ismét az EPP lehet a legerősebb párt a jövő évi európai parlamenti választáson, de a többsége várhatóan csak relatív és elég kicsi lesz. Vagyis az EPP-nek szüksége van a Fideszre, hiszen ha kilépnek, akkor ez a többség akár el is tűnhet.

Fotó: Twitter

Ugyanakkor ez a függés kölcsönös: a néppárti tagság fontos a Fidesznek, legalábbis addig, amíg az EPP ennyire erős az európai döntéshozatalban. Így ugyanis egyfajta védelmet tud nyújtani: a magyar kormányt a lengyeleknél jóval kevésbé fenyegeti a veszély, hogy elveszik a szavazati jogát. A lengyel kormánypárt ugyanis nem tagja a Néppártnak.

Tehát az elemző szerint

kölcsönös sakkban tartásról van szó.

Ugyanakkor van egy kölcsönös félelem is: Orbán Viktor attól fél, hogy az EPP valóban fellép a Fidesz ellen, a Néppárt pedig attól, hogy a Fidesz (vagy más pártok) kilépnek a szövetségből.

Boros Tamás szerint, ha összeállna az összes bevándorlásellenes párt, akkor várhatóan a második legerősebb frakciót alkothatnák az Európai Parlamentben. Ugyanakkor fontos, hogy

nem csak a bevándorlás ügyében vannak törésvonalak.

Mint mondta, nem csak a Néppártban, az egész EU-n belül megfigyelhető egy eltolódás a migráció ügyében, de a fő kérdés a demokratikus intézményrendszer állapota lehet. Példaként az Osztrák Néppártot hozta fel, amely most a Fideszhez hasonló nézeteket vall a bevándorlásról, ugyanakkor a médiaszabadságnak és a bíróságok függetlenségének a kérdésében Európa semmit nem változott – ahogy erre egyébként Sebastian Kurz kancellár is utalt egy hétvégi interjúban.

Miért hívta meg Merkel Orbánt?

„Orbán Viktor április 8-án biztosította (túl)hatalmát belpolitikai téren, a reálpolitika pedig azt diktálja a nemzetközi partnereknek, hogy ezt el kell fogadni; szeretni ugyan nem kell a magyar miniszterelnököt, de együtt kell vele működni” – kommentálta Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter a Népszava értesülését, hogy Orbán meghívót kapott Angela Merkeltől. Orbán pragmatikus politikus, s amíg tud, igyekszik lavírozni Oroszország és a nyugati partnerei között, ám mi az egyik tábor része vagyunk, s komoly határai vannak, hogy merre és meddig lehet kacsingatni – szögezte le.

 

A Népszava Fideszes és kormányzati forrásból értesült arról, hogy Angela Merkel nyitottságát nyilvánította ki egy kétoldalú találkozóra Orbán Viktorral (bár a hétvégén váratlanul kitört német koalíciós válság miatt egyelőre bizonytalan a magyar miniszterelnök látogatásának az időpontja).

Fotó: Wikimedia

A Független Hírügynökség megkeresésére Jeszenszky Géza pozitívan nyilatkozott a fejleményről, mert – mint mondta –,történészként és külpolitikusként szilárd meggyőződése, hogy a tárgyalásoknak nincs alternatívája, a vitákat így kell rendezni. A magyar-német kapcsolatokban pedig vannak nézeteltérések, és sokan bírálták is Merkelt amiatt, hogy nem állt a sarkára és nem teremtette le Orbánt – nyilvánosan legalább is nem –, de azért az érzékelhető volt, hogy feszültség van a két politikus között. Sőt,

nem csak a német kancellárnak, de az Európai uniós számos vezetőjének sem tetszik az, ami Magyarországon folyik.

Ugyanakkor látható módon a kemény szavak lepattantak Orbánról, s Merkel most azt az utat látszik választani, hogy inkább a barátkozást erősíti, s Orbán megszelídítésének nem a bírálat, esetleg az Európai Néppártból történő kizárás útját választja, hanem szót próbál inkább érteni vele – véli az Antall-kormány volt külügyminisztere, aki szerint azért

vélhetően nem bájos, semmitmondó csevegés lesz Merkel és Orbán találkozóján.

Jeszenszky szerint a felszínen Orbánnak igaza volt a bevándorlással kapcsolatban, hiszen nem csak Magyarországon, de a nemzetközi szintéren és az európai közvélemény szemében is nagyobb megértést és egyetértést váltott ki – az már más kérdés, hogy ez azért ennél sokkal bonyolultabb problematika.

Szerinte egyébként szét kell választani a bevándorlás kérdését és az Orbán-rezsim autoriter vonásainak az erősödését – e kettő nem függ össze.

Mindazonáltal Jeszenszky szerint Orbán joggal érzi úgy, hogy nem csak itthoni, hanem nemzetközi pozíciója is erősödött, ám Jeszenszky szerint inkább az történt, hogy

Európában romlás következett be, s Magyarország ebben a közegben bizonyos értelemben szebb képet mutat, mint korábban.

Erről a történész Jeszenszkynek két példa jutott az eszébe. Az egyik, hogy a II. Világháború idején, Európa német megszállása alatt a Horthy rendszer a maga szabad sajtójával és parlamentáris berendezkedésével ha rövid ideig is, de pozitívabban jelent meg, mint sok más ország. De akár a Kádár-korszak vége tájt, amikor némileg enyhült a rendszer, Magyarország szebb képet mutatott, mint a szocialista táborhoz tartozó többi ország.

Kérdésünkre, hogy nem tűnik-e számára úgy, mintha Orbán maga is valamifajta finomhangolásként némileg távolodna Putyin Oroszországától, s közeledne az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz, Jeszenkszky  leszögezte:

„Orbán pragmatikus politikus, ha sikert lát benne, manőverezik a két tábor között”

– véli a volt külügyminiszter, hozzáfűzve: egyet nem szabad elfelejteni, nevezetesen, hogy Magyarország az egyik tábor tagja, s ez komolyan behatárolja, hogy merre kacsingathat”. Magyarországtól elvárható lenne, hogy erősítse a nyugati, NATO-beli szerepvállalását, beleértve a költségvetési hozzájárulást és bizonyos, Oroszországnak szánt figyelmeztető akciókban való részvételét. Jeszenszky egyébként Paks 2-őt tartja vízválasztónak, de – mint mondja – kevésbé észlelhető nyomás az EU részéről ennek visszamondására. Pedig ez a magyar-orosz viszonyban kulcskérdés.

A Néppártnak most már ki kell zárnia a Fideszt

1

Az egyik legnagyobb, európai uniós ügyekkel foglalkozó portálon megjelent véleménycikk szerint „eljött az igazság pillanata” az Európai Néppárt számára: ha „meg akarja menteni a lelkét”, akkor ki kell zárnia a Fideszt.

Manfred Weber és Orbán Viktor gyakran találkozik.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A cikk szerzője, Philippe Dam, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet egyik igazgatója, azt írja az EUObserveren: a múlt héten az Európai Néppártnak lehetősége lett volna arra, hogy kiálljon a saját és az Európai Unió értékeiért, de nem foglalkoztak a kérdéssel. Dam

a Fideszt a Néppárt leginkább renegát tagjának nevezi.

Megemlíti, hogy a pártszövetség vezetője már egy éve figyelmeztette a Fidesz vezetőit és személyesen Orbán Viktort, hogy tisztelni kell a Néppárt értékeit. Ehelyett viszont a Fidesz tovább csökkenti a vita lehetőségét, démonizálja a kritikusait, valamint a média és a civilek ellen kampányol.

Azt is írja:

„Populista és idegengyűlölő kampányok kísérik a migrációs politikát, amely a legkorlátozóbb és legbrutálisabb az egész EU-ban.”

Ír arról is, hogy a kormány egy lépésre van attól, hogy elűzze Magyarországról a CEU-t, pusztán azért, mert Soros György alapította, ráadásul a parlament most tárgyalja azt a törvényt, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a menedékkérők bármilyen segítséget kapjanak Magyarországon, büntetné a nekik nyújtott segítséget, és börtönnel fenyegeti a civileket és a segélyszervezetek munkatársait.

Ennek ellenére, írja Philippe Dam, a Néppárt múlt heti találkozója nem Magyarországra, hanem Lengyelországra fókuszált. A vezetők kijelentették, hogy „a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és mindenféle szabadság tisztelete az egészséges demokrácia alapjai”.

Dam szerint

jogosan fogalmaznak meg kritikát Lengyelországgal szemben,

csakhogy ezt könnyen teszik, mivel a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazság nem tagja a Néppártnak. A hallgatás a Fideszről viszont szerinte azt jelenti, hogy a Néppárt még mindig megvédi a magyarokat.

Ugyanakkor egyre több olyan hangot hallani, hogy ezen változtatni kell. A holland kereszténydemokraták például támogatnák a Fidesz kizárását, ha nem tartja be a demokratikus elveket, és

a német kereszténydemokraták is figyelmeztették már Orbánt,

hogy ne feszítse túl a húrt. A finn konzervatívok szerint ez már megtörtént, így ők támogatnák a Fidesz elleni szankciókat.

A szerző szerint azonban a Néppárt vezetésének az is fontos, hogy a pártszövetségnek maradjon a legtöbb képviselője az Európai Parlamentben a jövő évi választás után is. Így arra kérték a hollandokat, hogy kérjenek bocsánatot.

Dam szerint még rosszabb lehet a helyzet: a lengyel kormánypártból ugyanis többen úgy gondolkodnak, hogy ha a Néppárt tagjai lennének, őket is megvédenék. Ráadásul Orbán Viktor éppen „újrabrandeli” magát, kereszténydemokráciának nevezi az illiberális demokráciát.

Philippe Dam szerint

az európai jobbközép most mutathatja meg, hogy ragaszkodik az uniós értékekhez és a jogállamisághoz.

Ugyanez igaz Manfred Weberre, a Néppárt EP-képviselőcsoportjának elnökére, aki állítólag szívesen lenne az Európai Bizottság következő elnöke. Dam azt írja: „ahhoz, hogy a Néppárt megmentse a saját lelkét (…) el kell utasítania azokat, akik antidemokratikus, jogállam-ellenes és az emberi jogokkal ellentétes politikát folytatnak”.

Ez pedig szerinte azt jelenti, hogy ki kell zárni a Fideszt, amíg nem változtat a politikáján és el kell utasítani a Jog és Igazság esetleges felvételi kérelmét.

Ugyanis a szerző szerint a Néppártnak két választása van: szankcionálja az autoriter populizmust, vagy elfogadja, hogy az azt valló pártok sötétebb és kevésbé demokratikus párttá változtatják magát a szövetséget is.

Kampány indult, hogy zárják ki a Fideszt az Európai Néppártból

0

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet indította a kampányt, mondván, a német kereszténydemokratáknak meg kellene védeni a demokráciát Magyarországon.

A kampány egyik jelmondata: „Ne engedd, hogy a magyar Fidesz táplálja a gyűlöletet.” A Human Rights Watch szerint a Fidesz az idegengyűlöletet használja a bevándorlók ellen, és most

elhallgattatná a civil szervezeteket is.

Ezért arra szólítják fel a német CDU és CSU vezetőit, mint az Európai Néppárt tagjait, hogy „ne üljenek csendben az oldalvonal mellett”, hanem álljanak ki Európáért.

Egy másik posztban a jogvédő szervezet arról ír, hogy

az Európai Néppárt hallgatása felbátorította a Fideszt,

ezért a pártszövetségnek komolyan újra kell gondolnia a kapcsolatait „Orbán Fideszével”, mielőtt az tovább rombolja a demokráciát Európában. Itt még részletesebben felsorolják, hogy a Fidesz populista, idegengyűlölő retorikát használ, újságírókat és civil szervezeteket próbál bemocskolni, akik és amelyek feltárják a jogsértéseket és a korrupciót. Megemlítik a Figyelő listázását, azt, hogy a civilellenes törvényt a hasonló orosz jogszabály inspirálta, és azt is, hogy a támadások miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány elköltözik Budapestről.

A Fidesz természetesen sorosozó közleménnyel reagált a hírre. Azt írják: „a Human Rights Watch egy Soros-szervezet, Soros pénzéből támadja Magyarországot és a Fideszt, mert

nem tudják elfogadni a választási vereséget.”

A HRW szerintük még bevándorláspárti szervezet is. A Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató által aláírt közleményben azt is írják: minden eszközzel küzdeni fognak a brüsszeli bevándorláspárti politika és a kvóta ellen.

A Human Rights Watchnak egyébként semmi köze az Európai Unióhoz: a székhelye New Yorkban van.

Mit üzen Weber interjúja?

0

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője hosszú interjút adott az egyik vezető holland napilapnak, a De Volkskrant-nak, amelyben először beszélt nyíltan arról, hogy ha a Fidesz nem tartja be az európai alapértékeket, akkor a Fidesznek nincs keresnivalója az EPP soraiban – írja Facebook posztjában Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője, aki azt veszi górcső alá, hogy mi ezeknek a kijelentéseknek a valódi tartalma.

 

Valóban új, és irányváltást jelezhet az Jávor Benedek szerint, hogy Orbán találkozása Weberrel a választások után nem udvarias eszmecsere volt:  Orbánt rapportra rendelték Brüsszelbe Weberék, és minden forrás szerint kőkemény konfliktus volt köztük. Nem véletlen, hogy a szokásokkal ellentétben nem az EPP frakció vendége volt a magyar miniszterelnök, hanem zárt ajtók mögötti, nagyon szűk körű találkozót tartottak, amelyről az EPP frakció sem kapott szinte semmilyen tájékoztatást – emlékeztet Jávor Benedek Facebook posztjában.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője hosszú interjút adott az egyik vezető holland napilapnak, a De…

Közzétette: Jávor Benedek – 2018. május 12.

Még egy mosolygós, kézfogós protokoll-fotóra sem kerítettek sort, ami gyakorlatilag mindenkinek kijár, aki felbukkan Brüsszelben. Weber sem Orbánnal, sem nélküle nem állt ki a sajtó elé: amit mondhatott volna, azt inkább nem akarta mondani.

Mostani interjúja egyértelművé teszi, hogy Orbán tényleg ultimátumot kapott, és az EPP vezetése kész levonni a konzekvenciákat, ha Orbán továbbra is hülyére veszi őket.

Weber két tűz között van. Miközben szeretné megtartani a Fidesz 12 szavazatát az EP-ben, Emmanuel Macron francia elnök centrista platformja, amellyel a jövő évi EP-választásra készül, örömmel hasítaná le róla a skandináv, Benelux konzervatív pártok képviselőit, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy Orbánnal kell egy frakcióban ülniük. A 12 fideszes mandátum megtartásáért könnyen sokkal nagyobb árat fizethet a Néppárt. Ebben a helyzetben kell egyensúlyoznia az EPP-nek, és végtelenségig pragmatikus frakcióvezetőjének.

Webert pedig nem fog habozni, ha az üzleten nagyobb a vesztesége, mint a nyeresége, s be fogja áldozni a magyar miniszterelnököt.

Van azonban egy rakás de is, ami miatt jobb, ha helyiértéken kezeljük ezeket a kijelentéseket – teszi azonban hozzá Jávor. Egyfelől az interjút egy holland lapnak adta, Weber pontosan tudja, hogy mit szeretne a holland olvasóközönség és a holland kereszténydemokraták (az EPP tagpárt) látni.

Figyelemre méltó az is, hogy mik azok a konkrét ügyek, amiket Weber megemlít. Az egyik a CEU ügye – nos, ezt a Néppártban úgy gondolják, hogy az lényegében nyugvópontra jutott, és szerintük nekik meghatározó szerepük volt abban, hogy a Fidesz itt visszatáncolt. A civil szervezetek felemlítése érdekesebb ebből a szempontból, hiszen itt egy potenciálisan elfajuló ügyről beszél. Lehet, hogy ez valóban egy kemény konfliktus tárgya lehet.

De az is benne van a pakliban, hogy éppen ebben állapodtak meg Orbánnal: A CEU-t élni hagyják, a civilekről lehátrálnak (mondjuk a Stop Soros csomagot majd az erős néppárti nyomás hatására visszavonják), és vígan folyhat minden tovább, ahogy eddig – latolgat Jávor.

De az Alkotmánybíróságtól az ügyészségig, a Számvevőszéktől a médiahatóságig a demokratikus intézmények romokban, a sajtó megszállása folytatódik, az igazságszolgáltatásnak neki lehet menni.

Fedezd fel Európát ingyen!

0

A nacionalizmus és a populizmus elleni harc keretében az Európai Unió vasúti programot hirdetett 18 éves fiatalok számára. 15 ezer fiatal ingyen utazgathat négy országban, egy hónapon át.

Az Európai Unió állja az Interrail számlát, a szállásról, étkezésről és minden egyébről a fiataloknak maguknak kell gondoskodniuk. Júniusban itt lehet jelentkezni. A tagállamok fiataljai előre meghatározott kvóta alapján vehetnek részt a programban.

Az Európai Néppárttól származik a 12 millió eurós program, amelynek az a célja, hogy segítsen az Európai Unióban felerősödött nacionalizmus és populizmus ellen küzdelmet. Az Európai Néppárt azt szeretné, ha a fiatalokban kialakulna valamiféle európai identitás.

A Fidesz is Európai Néppártnak, az Európai Parlament legerősebb frakciójának a tagja. Nemrég Orbán Viktor miniszterelnök a frakció vezetőivel vitatta meg az európai helyzetet Brüsszelben. Több néppárti képviselő javasolta már ugyan, hogy a Fideszt zárják ki a parlamenti frakcióból, de ennek csekély esélye van.

Orbán: Erkölcsi kötelességünk az alkotmánymódosítás

0

A kabáthoz keressük a gombot, nem a gombhoz a kabátot – mondta Orbán Viktor arról, hogy miért van szükség a kormány átalakítására. Kiderült, hogy három miniszterelnökhelyettes lesz, de az alkotmánymódosításról és a néppárti vezetőkkel való találkozásról is szó volt a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban azzal kezdte, hogy a kormány céljai változatlanok, de minden kormányzati ciklusnak van saját karaktere, és ehhez kell kiválogatni a megfelelő embereket.

Most olyan 14 fős kormány lesz, amelyből heten profi politikusok, és hét ember elismert szakember, aki nem a politikából érkezik. Erre a riporter úgy reagált, hogy ezeket az embereket már el is kezdték támadni. Orbán Viktor szerint ez nem baj, hozzátartozik a munkához, mert a politika világában elkerülhetetlenek a támadások: ez a harcosok klubja – mondta. Szerinte, akit ez zavar, annak nem szabad belépnie a politikába.

Felmerült, hogy a választások után azt mondta, hogy eddig vezette, mostantól irányítani fogja a kormányt. Ezt a különbségtételt Orbán azzal magyarázta, hogy a korábbi időszakokban

mindig volt valami, ami elvonta őt a kormány közvetlen működtetésétől fontosabb dolgok érdekében:

új alkotmány, migrációs válság. Most azonban úgy látja, hogy olyan rendkívüli fejlemény nem lesz, amely eltéríti az energiáit a kormány közvetlen irányításától. Szerinte sokkal inkább lesz lehetősége arra, hogy konkrét feladatokat adjon, és azok eredményét behajtsa. Ezért jön létre a miniszterelnöki kormányiroda is, amelyen belül egy gazdálkodást irányító és egy hírszerzési központ is lesz.

Kiderült, hogy az általános miniszterelnökhelyettes marad Semjén Zsolt, a KDNP vezetője, de lesz két másik helyettes is: egy nemzetbiztonságért felelős Pintér Sándor belügyminiszter, és egy gazdaságért felelős, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter személyében.

Orbán hangsúlyozta, hogy péntektől jogerős a választás végeredménye, és egyértelmű, hogy van a Fidesznek 133 mandátuma, de kár, hogy nem 134. Orbán szerint ezt a Kúria vette el egy téves döntéssel, mikor több ezer szavazatot nem vett figyelembe.

Arra a kérdésre, hogy mivel kezdi az országgyűlés és a kormány a munkát, azt mondta, hogy a célok nem változtak. Adócsökkentéssel és emelkedő bérekkel, és az ország általános biztonságának fenntartásával foglalta össze ezeket, illetve azzal, hogy nem liberális, hanem kereszténydemokráciát építenek. A konkrétumokról azt mondta, hogy mivel régóta ígérik, erkölcsi kötelességük az alkotmánymódosítás.

Magyarországon árulók hadserege működik, akiknek fel kell jönniük a fényre

– mondta a Stop Soros törvénycsomagra és a tervezett, először a 2016-os migrációellenes népszavazás után benyújtott alkotmánymódosítási tervre utalva.

Az európai néppárti vezetőkkel való találkozás kapcsán arról beszélt, hogy az európai parlamenti választás legfőbb célja az állásfoglalás a migráció kérdésében. Tulajdonképpen szerinte egy nagy népszavazásról van szó. Erre kell felkészülnie a Néppártnak, amelyben vannak bevándorlást támogató és ellenző pártok is. A kérdés az, hogy hogyan tudnak dolgozni együttesen az európai választások előtt. Orbán elmondta, hogy a kampányra felajánlotta a saját segítségét is.

Az európai költségvetési tervekről azt mondta, hogy csigavér, hiszen az elfogadását hosszú vita előzi majd meg.

„Nem kell izgulnia a magyaroknak, amíg azt nem mondjuk, hogy mehet, nem lesz költségvetés”

– mondta. Okosan, megfontoltan kell tárgyalni, és akkor szerinte lehetséges egy Magyarország számára jó költségvetés kialakítása.

Leszögezte, hogy a „migránsoknak” nem szabad adni a közös pénzből, és a mezőgazdaságra fordított összegek sem csökkenhetnek. A többi esetben pedig majd a tárgyalások során alakul az álláspont – mondta. Arról, hogy a jogállamisághoz akarják kötni a támogatásokat, azt mondta, hogy „mi vagyunk a demokraták, ők a bürokraták”. Orbán szerint Magyarországnak és Közép-Európának nem kell félnie, mert az EU-nak szüksége van erre a régióra, ezért ő áll a viták elébe.

Figaro: Az Európai Néppárt is megbüntetné Orbánt

0

A francia konzervatív lap szerint a Néppárt is támogatja az Európai Bizottság javaslatát az autoriter irányba tartó Orbán Viktor megbüntetéséről.

A Le Figaro azt írja: a magatartásváltás gyakorlatilag egy hadüzenet. Orbánt zárt ajtók mögött kérték számon az európai konzervatív vezetők, szinte egyidőben azzal, hogy az Európai Bizottság bejelentette: korlátozzák az uniós támogatások kifizetését, ha egy ország nem tartja be a jogállamiság elveit, például, ha sérül a bíróságok függetlensége.

A lap szerint a Közép-Európában teret nyerő illiberális modell atyja,

Orbán Viktor erősen nacionalista, de nem EU-ellenes viselkedésével komoly fejfájást okoz a Néppártnak.

Azt írják, megakadályozza, hogy a szavazói a nyíltan szélsőjobboldali vagy populista szélsőségek felé sodródjanak, ami biztosítékot jelent neki a 2019-es EP-választások előtt, ugyanakkor autokrata intézkedései miatt

elmosódnak a határok, amelyek megkülönböztetik a hagyományos jobboldalt a szélsőségektől

a hatalmi egyensúly, a sajtószabadság, a civil társadalom autonómiája és a bírák függetlensége terén.

A lap szerint a néppárti vezetőkkel való Budapestről nézve Orbán győztes programjának brüsszeli ismertetésére szolgált, Brüsszelből nézve viszont

tisztázták a határvonalat, amit nem léphet át a magyar miniszterelnök.

Mindezzel egyidőben az EPP tagja, Jean-Claude Juncker ismertette, hogy milyen büntetésre számíthat, ha mégis megteszi: azt kockáztatja, hogy felfüggesztik, csökkentik vagy korlátozzák azt az évi majdnem 5 milliárd eurós támogatást, ami a magyar GDP 4 százalékát teszi ki.

A Lengyelországgal szembeni kudarc után az Európai Bizottság a Figaro szerint új módszert alkalmaz Magyarország esetében: gyorsan és erősen alkalmazná a pénzelvonást a szerződéseknek megfelelően anélkül, hogy azt valamelyik tagállam vétózhatná.

A Fidesz megtanulta a technikát

0

„Magyarországot senki nem vádolta meg azzal, hogy diktatúra lenne, ugyanakkor már nem demokrácia, és Lengyelország is gyorsan halad a magyar úton” – szögezi le R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem politikatudományi professzora. A Budapest Beacon-nak adott interjújában rámutat: a választások ténye sem mond ennek ellent, hiszen „talán Észak-Korea kivételével minden országban vannak választások”. A magyar és a lengyel „puha – egészen vagy félig – tekintélyelvű” kormány jelenti a legnagyobb veszélyt az EU-ra, amelynek – ha akarná – lenne eszköze fellépni velük szemben.

„A civilek megfojtásával és a választási rendszer manipulálásával a kormányok olyan környezetet képesek kialakítani, amelyben közel nulla az esélye annak, hogy elveszítik a választásokat” – szögezte le Kelemen.

A magyarországi választás többnyire szabad, ugyanakkor határozottan tisztességtelen,

köszönhetően a média túlnyomó többsége feletti kormányellenőrzésnek – fejtette ki az interjúban.

Kelemen szerint a taktika az, hogy a menekültkérdéssel és az antiszemitizmus látszatával elvonják a figyelmet a kormány számára fontosabb dolgokról. Tágabban értelmezve a céljuk a jogállamiság elleni támadások elfedése. Miközben az embereket sokkolják a migránsügyekkel, a háttérben konszolidálják a rezsimet, s ez sokkal keményebb történet. Két különböző dologról van szó – figyelmeztet a professzor, emlékeztetve arra, hogy a Soros-ellenes kampány Magyarországon (és a holokauszt-tagadó törvény Lengyelországban) eltér a szokásos szélsőjobboldali antiszemitizmustól.

Megtanulták a technikát: semmint nem mondanak direktben, de a retorika és a kampány egyértelmű, miközben tagadhatják az antiszemitizmus vádját.

Mindez figyelemelterelés, „a szabad, plurális média elleni támadástól, a hatalom konszolidálásától, az igazságszolgáltatás átvételétől, a civilek elleni támadásoktól tereli el a figyelmet”. Kelemen arra is kitér, hogy az igazságszolgáltatás megszállásával megállíthatatlanná vált a választási rendszer átalakítása.

„Menet közben pedig konszolidálják a hibrid, félig tekintélyelvű rezsimet, megszállják az igazságszolgáltatást, ami sokkal fontosabb számukra a demokrácia felforgatása miatt”.

Kelemen az interjúban hosszan beszél arról is, hogy az Európai Unió is felléphetne Magyarország (és Lengyelország) ellen, hiszen az EU gerincét a jogrendszere adja, s ezek a rezsimek a jogrend elleni kihívásaikkal az uniós jog elsőbbsége ellen is fellépnek, s ezáltal igazi veszélyt jelentenek az egész rendszer működésére.

Az EU, ha akarna képes lenne fellépni ez ellen, de nem teszi, és ebben az amerikai professzor az Európai Néppártot és az Európai Tanácsot teszi felelőssé.

Az előbbinek szüksége van ugyanis a Fidesz szavazatira, az utóbbiban pedig a többi tagország vezetői nem emelik fel szavukat a magyar és a lengyel folyamatok ellen, nem védik meg a maguk által is vallott értékeket.

És hogy mi lenne a teendő? Kelemen szerint az Európai Néppártnak el kellene távolítania a soraiból a Fideszt, el kellene azt ítélnie amiatt, hogy tekintélyelvű uralom irányába vitte el az országot, amelynek nincs helye Európában. Az Európai Tanács tagjainak fel kellene szólítaniuk a két tagországot, hogy térjen vissza a demokrácia és a jogrend alapjaihoz. Emellett – véli az amerikai professzor – el kellene zárni az uniós pénzcsapot – erre már most is elegendő indok lenne., hiszen ezek a kormányok „elképesztő mértékben függnek” ezektől a pénzektől.

Hungary by now is no longer a democracy, says Rutgers’ R. Daniel Kelemen

Nem ez az első eset egyébként, amikor az amerikai professzor felemeli a szavát Magyarországot érintő ügyekben. Például egyike volt annak a száz tudósnak, akik tavaly tavasszal nyílt levélben emelték fel a szavukat a CEU-ügy miatt, annak már a kezdetekor. A nyílt levélben a többi között leszögezték: “Az utóbbi napokban megdöbbentett minket az a beterjesztett törvényjavaslat, amely bezárással fenyegeti a Közép-európai Egyetemet (CEU). Bár a szabályok általános érvényűek, egyes rendelkezések kizárólag egyetlen intézményt érintenek az országban. Ezzel a fortéllyal senkit nem lehet becsapni”.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK