Kezdőlap Címkék Európai Néppárt

Címke: Európai Néppárt

Új szövetséget, irány a szélsőjobb!

A fideszes Magyar Nemzet szerkesztőségi cikkben szólította fel a Fideszt, hogy lépjen ki az Európai Néppártból. Azt ugye a mai Magyarországon senki sem gondolja, hogy nem a Pártközpontból érkezett utasításra született a cikk, amelynek a címe is beszédes: Új szövetséget!

Megvan az új ellenség: a Soros-bérenc Európai Néppárt

A lap szerint a Néppárt megtagadta Helmut Kohl örökségét, hogy megvalósítsa Soros György lázálmát, és már meg sem különböztethető a szocialistáktól, a liberálisoktól…

„Elérkezett az idő egy új szövetség megkötésére. Új szövetséget pedig csak úgy lehet kötni, ha a régit felbontjuk. Elérkezett az idő, hogy a Fidesz befejezze a megalázó egyezkedést az Európai Néppárttal” – írja a Magyar Nemzet.

„A Fidesznek egy útja maradt: az új szövetség útja. Orbán Viktor és a Fidesz lépjen ki az Európai Néppártból, és kössön szövetséget Matteo Salvinivel, az osztrák Szabadságpárttal, valamint a lengyel kormánypárttal! Ez ma Európa és a magyarság érdeke.

Nincs mire várni tovább – pontosabban fogalmazva: tilos tovább várni! Így, és csak így lehet élére állni a bevándorlás elleni harcnak, megvédeni a nemzetek Európáját és benne Magyarországot. A magyar miniszterelnöknek muszáj lesz e harc élére állnia. Ez következik mindabból, amit eddig képviselt” – olvasható a cikkben.

„A néppárt már nem védelmezi sem a nemzetet, sem a kereszténységet, sem a hagyományos családmodellt, sem bármely, néven nevezhető európai hagyományt. A néppárt mára a beteg liberalizmus kiszolgálója lett. Félelemből, pénzért, meggyőződésből, a nyugati sajtó agresszív nyomása miatt – mindegy.

A liberalizmus mára hadat üzent az ember mindhárom meghatározó identitásának.

Felszámolta az európai, a nyugati ember vallási identitását, felszámolja az európai, nyugati ember nemzeti identitását és készül felszámolni az európai, nyugati ember nemi identitását” – írja a Magyar Nemzet.

Juncker szerintük Soros bábja

A kormánypárti lap szerint Jean-Claude Juncker, „Európa első embere egy mentálisan és morálisan is válságban lévő báb, aki Soros kitartottja. Ha anyagilag talán nem is, de szellemi értelemben mindenképpen. S immáron a néppárt ­vezetője, Joseph Daul és Manfred Weber is világossá tette, hogy kizárólag ezt az irányvonalat támogatja. Weber ultimátuma bebizonyította, hogy az egyezkedésnek nincs értelme.”

Beindult tehát a kilépést előkészítő kampány

Ezek után várhatjuk az újabb cikkeket és plakátokat. Sorossal és Junckerrel, Weberrel, Merkellel, az egész konzervatív Néppárttal. És persze előbb-utóbb bekövetkezik a kilépés is, majd a nyilvános összeborulás az európai értékeket megtagadó szélsőjobbal. Végső soron ez logikus is, a Fidesz soha nem is volt európai értelemben vett konzervatív párt, és jó ideje sodródik a szélsőségesek közelébe. Orbán barátja már Salvini, ő maga meg arról álmodozik, hogy az újabb váltással európai vezető lehet.

Pávatánc szélsőjobbra

Hölgyeim és uraim, új fejezetéhez érkezett a Fidesz brüsszeli tragikomédiája, bár inkább az az érzésem, hogy szappanopera lesz ebből: már nem csak latolgatják, hova üljenek, ha tényleg kizárnák őket az Európai Néppártból, már tárgyalnak is a különböző frakciókkal – bár az is lehet, a végeredmény mindenkit meglep majd, mert ellent fog mondani minden valószínűségnek és logikának.

Persze, ez a magyar kormánypárt történetében nem volna az első eset: gondoljunk csak a garabonciás 1998-as évre, mikor a választások után Orbán Viktor nyilvánosan megesküdött, hogy mindenkivel hajlandó koalícióra lépni, csak a Független Kisgazdapárttal nem, aztán három nap múlva már együtt kanalazta a jóféle csülkös bablevest Torgyán Józseffel és b. nejével. Vannak ilyen pillanatok a politikában, szó se róla, csak később ne állította volna, hogy ő még életében sohasem hazudott – bár nincs kizárva, hogy mielőtt ezt kimondta, megerősíttette a födémet, rá ne szakadjon a plafon véletlenül.

Most is arról van szó, hogy elvileg fel sem merül a néppárti frakció elhagyása, ugyan már, legfeljebb ha kizárják őket (mint tegnapi írásomban jeleztem, az egy elég hosszadalmas és távolról sem előre eldöntött eredményű folyamat lenne), és nem kacsintgatnak sehová sem. Hát nem, ha nem: bombaként robbant a hír, hogy a Politico információi szerint az ENF-frakcióval már tárgyalásokat is folytatnak.

Nocsak. Hát ennyit ér a szavuk?

Ennyit, mi már tudjuk, Brüsszelben még nem tudja mindenki. Most majd megtudják ők is.

De mi az az ENF-frakció?

Az, kérem, a „Nemzet és Szabadság Európája” angol rövidítése, kicsiny frakció, de nem a legkisebb: ennek tagjai közé tartozik:

az Osztrák Szabadságpárt,
a lengyel Új Jobboldali Kongresszus
a Matteo Salvini vezette olasz Északi Liga
a német Alternatíva Németországért
és természetesen a francia Nemzeti Gyűlés, melyet mindenki korábbi nevén, Nemzeti Frontként ismer, ők adják a frakció elnökét is, Marine le Pent.

Díszes társaság, nem mondom, egyiket sem hívná meg teázni Erzsébet királynő a Buckingham palotába. Ezek bizony Európa legszélsőbb jobboldalát képviselik. Van náluk szélsőségesebb erő is, de az már minden parlamenten és magán kívül. Nem biztos, hogy jó lesz ezekkel egy tálból cseresznyézni: könnyen kirakhatják miattuk a magyar képviselőket is azokból a befolyásos körökből, úri szalonokból, ahová eddig még úgy-ahogy, de bejáratosak voltak.

De honnan tudjuk mi ezt? Bizonyos ez?

Onnan, hogy a mértékadónak számító Politico című lap elemzést közölt a Fidesz esélyeiről egy kizárás után (és ha a Politico már ezt elemzi, azt úgy veheti az ember, mintha a helyszínelők már körbe is rajzolták volna a magyar kormánypárt helyét a Néppártban), latolgatnak, csak hát ők helyszíni, brüsszeli, parlamenti információk alapján spekulálnak, nincsenek a puszta logikájukra és pár kiszivárogtatott háttérdokumentumra utalva, mint mi itt, Pesten.

Nos, nekik állította az ENF-frakció egy névtelenséget kérő tagja, miszerint már tárgyalásokban is állnak a Fidesszel.

Más lenne a helyzet, ha a Fidesz-frakció valamelyik tagja állította volna ezt, akkor rögtön arra kéne gondolnunk: miért mondja, mit lepleznek ezzel, miféle hátsó szándék hajtja ezt a szivárogtatást? Így azonban elhihetjük: az ENF-frakció tagjának nincs miért hazudnia. A Politicónak sem, egyszóval bizony, ha indirekte is, de Orbán Viktor Európa szélsőjobbjával cimborál. Ami nem újdonság – bár a magyar miniszterelnök egyáltalán nem az elvek embere, olyan politikai oldal talán nincs is, ahol meg ne fordult volna, de ez a széljobb kacérkodás még illene is az alaptermészetéhez.

És tragédiát jelentene Magyarország számára. Még egy független Fidesz-frakció is elfogadhatóbb volna mindenki számára az Európa Parlamentben, mint egy szélsőjobboldali, és természetesen több befolyása is lehetne függetlenként a dolgok menetére, mint Marine le Pen pincsikutyájaként.

Mondjuk nem ez az egyetlen lehetőség. A lengyel kormánypárt például jobban szeretné, ha a Fidesz az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójába ülne át, ugyanis annak a fő erejét a brit konzervatívok adták, és hát rövidesen szembe kell nézzünk egy Brexit nevű jelenséggel… márpedig ez a frakció mindenképpen szalonképesebb volna, ezt legalább szégyellni nem kéne. Meg hát lengyel–magyar két jó barát, ebből lesz majd a jobbra át.

Az ENF-frakcióhoz csatlakozni már csak azért sem lenne túlzottan bölcs lépés, mert a Fidesz már többször utalt rá, hogy a választások után számít egy nagy, erős, populista frakció létrejöttére (ez nem az ENF, bár egyes tagjai benne volnának), így Orbán elbúcsúzhatna legszebb álmától, nem vehetne részt az Európai Unió megtorpedózásában.

A legjobban persze az hasonlítana a Fideszre, ha kivárná a végeredményt – és utána hízelegné be magát annál, aki a legerősebb lett, légyen az bárki is.

Mármint, ha egyáltalán kizárják a Néppártból, mert még az sincs kőbe vésve. Bár komoly esélye van.

Sokan nehezményezik Magyarországon, hogy Manfred Weber miért pont ezt a három feltételt szabta Orbán Viktornak, hiszen millió más, nagyobb, súlyosabb bajunk is van, elég csak belenézni a Sargentini-jelentésbe.

Szerintem azért, mert Webernek momentán ez jutott az eszébe és mert nem igazán járatos a magyar belügyekben. Azért mégis, európai politikus, nem magyar. És azt se feledjük, hogy ő ezeket nem hivatalosan mondta, hanem egy interjúban – egy hivatalos állásfoglalásban, amit kellő körültekintéssel készítenek, bizonyára jóval több pont lenne.

Különben tökéletesen mindegy is, hány pontot nem fog betartani Orbán Viktor, akiről egyet elmondhatunk: soha életében még nem kért bocsánatot és soha még tévedését nem ismerte be. Mikor 2002-ben elvesztette a választásokat, azt is „felsőbb erők közbelépésének” tulajdonította. Azt is szokta mondani, mint korábban említettem, hogy még sosem hazudott, azt láthattuk, mennyire lehet elhinni – de az halálbiztos, hogy bocsánatot soha nem fog kérni.

Inkább tárgyal akár még a szélsőjobboldallal is.

Hát itt tartunk egyelőre, tűkön ülve várjuk a szappanopera folytatásait, fordulatos cselekmény ígérkezik a továbbiakban is.

Kár, hogy a mi bőrünket viszik a vásárra a történetben.

Még márciusban szakíthat a Néppárt a Fidesszel

A legfrissebb brüsszeli hírek szerint eljött az a pillanat, amire ezért vagy azért sokan számítottak már: az Európai Néppárt rövidesen megindítja a Fidesz elleni kizárási eljárást.

Az AFP hírügynökség úgy tudja, a kizárási eljárás indítványozását mindenképpen a magyar kormány legújabb plakátkampánya váltotta ki, melyben Jean-Claude Juncker arcképével éltek vissza.

„Az Európai Néppárt 12 tagpártja kilenc országból kérte a Fidesz kizárását vagy felfüggesztését. Ezt a kérdést a párt politikai választmányának március 20-i ülésén tárgyaljuk meg” – nyilatkozta a sajtónak Joseph Daul, a párt francia elnöke. Azonban mivel a döntés meghozatala a pártcsalád összes tagjának véleményétől függ,

egyelőre megjósolhatatlan, milyen verdiktet hoznak a kétségkívül súlyos ügyben.

Orbán Viktor – talán érezvén, hogy veszélyben forog pártjának uniós pozíciója – a Welt am Sonntagnak adott, vasárnap megjelent interjújában ígéretet tett arra, hogy március 15-étől lecseréli Jean-Claude Juncker képét a plakátokon – Frans Timmermanséra, aki az Európai Bizottság első alelnöke, és a a szocialista frakció jelöltje a testület első posztjára. A jelek szerint tehát semmit sem értett abból, hogy mi a baj ezzel a falragasszal: nem, nem csak annyi, hogy egy néppárti politikus fotójával élt vissza. Maga a visszaélés a baj, ezt senkinek a képmásával sem szabad megtenni.

Az AFP nem nevezte meg, melyek a legújabb kezdeményező pártok. Első menetben kilencen álltak sorompóba, majd egy bolgár párt következett. A legelsők az EPP kisebb tagjai, feltűnően hiányoztak a legnagyobb országok (a németek, franciák, olaszok), amelyek több tagot delegálnak a döntést meghozó politikai választmányba.

A kizárási eljárás kimenetele egyelőre bizonytalan, az Európai Néppárt is komoly kockázatot vállal vele, hiszen kampány idején ritkán szokás megbontani ilyen erős eszközökkel a pártszövetségek egységét – ez sokat elmond arról, mennyire súlyosnak érzik Európában a Fidesz vétségét. Azt azonban ne feledjük, hogy a magyar kormánypárt bevallottan az Európa Parlament teljes átrendeződésére számít, és ha ez megtörténik, már tettek bizonyos célzásokat arra, hogy új frakcióban keresnék a helyüket, olyanban, ami még nem is létezik.

Egy populista frakcióban, amely a „Nemzetek Európája”-elvért küzd, a nemzetállami autonómiákat erősítené és gátolni kívánná az „Európai Egyesült Államok” létrejöttét. Ebben ülhetne például az olasz Matteo Salvini Ligája vagy a német AfD is.

Ami az esetleges kizárás következményeit illeti, leginkább azzal járna, hogy

a Fidesz veszítene politikai súlyából az Európa Parlamentben,

és amennyiben függetlenként politizálnának tovább, indítványaik valamivel kevesebbet nyomnának a latban eddigi támogatóik nélkül. De a gyakorlatban és számunkra mást nem jelentene: a Fidesz veszítene a tekintélyéből, főleg Brüsszelben, de semmit sem veszítene a hatalmából Budapesten.

Március huszadikán meglátjuk, hogyan dönt a Néppárt választmánya.

Lapunk figyelemmel kíséri az eseményeket és folyamatosan tudósít róluk.

Fidesz-kizárás: a harag gyűlik, a kezdeményezés még kicsi

Súlyuk alapján jelentős kisebbségben vannak a Fidesz kizárását kezdeményezők az Európai Néppártban, illetve annak EP-frakciójában. Az EPP jelenleg a „se lenyelni, se kiköpni” helyzetében van a Fidesz kapcsán. Nem segít ezen a kormány friss döntése.

A sok „vörös vonal” átlépése után mindenképpen határvonal az, hogy első alkalommal összejött az öt országból hét tagpárt minimális követelménye. Már kilencen az Európai Néppártból (EPP) jelentették be, hogy hivatalosan kezdeményezik a Fidesz kizárását. Ilyen közel soha nem állt ehhez a Fidesz. Erre már márciusban, utána áprilisban kerülhet sor. Vagy a május végi európai parlamenti választás után. Egyelőre azonban az EPP korifeusai is alighanem matekoznak: mi a jobb/rosszabb, kizárni vagy benntartani a Fideszt, noha a domesztikálás kísérlete eddig is látványos kudarcot vallott; a választás előtt vagy után dönteni/nem dönteni.

Jelentős kisebbség

Arról már írtunk, hogy a kizárást elindítók aránya jelentős kisebbségben van az EPP-ben. De nézzük meg részletesebben is ezt.

A Fidesz kizárását kezdeményező kereszténydemokrata EPP-tagpártok:

  • Hollandia: CDA
  • Belgium: CD&V és CDH
  • Luxemburg: CSV
  • Finnország: Kokoomus
  • Portugália: CDS-PP
  • Svédország: KD és Mérsékeltek
  • Görögország: ND.

Az országonkénti csoportosítás is elárulja, hogy

elsősorban a Fideszt, illetve Orbánt régóta (ne szépítsük) utáló északi országok álltak sorompóba

azután, hogy megjelentek a magyar kormány Soros-Juncker-elleni plakátjai, amellyel, az EPP-ben úgy látják, új minőséget kapott az eddigi EU-ellenes propaganda.

Ezek az országok azonban az EPP-ben és ennek EP-frakciójában is a legkisebbek közé tartoznak. Az EP-ben a 218 fős EPP-csoportban 24-en tartoznak a fenti pártokhoz.

Hogyan teljesít az EP-választáson az EPP?

A döntést azonban az EPP-ben hozzák meg, ha ennek elnöksége elindítja a kizárási eljárást. Az EPP honlapján nincs összesítés arról, mennyi a szavazáskor figyelembe vehető tagok száma. Az mindenesetre kiderül, hogy

a kizárást elindító pártok delegátusainak száma a politikai közgyűlésben tizenöt.

A pártdelegáltak száma a megelőző EP-választási eredménnyel arányos. A testületnek azonban rajtuk kívül hivatalból tagja az EPP elnöksége is, amely 16 tagú, olyanokkal, mint Manfred Weber (bajor CSU) EP-frakcióvezető, az Európai Bizottság elnöki tisztségének várományosa – ha. Ha az EPP úgy szerepel, hogy elegendő többsége lesz a megválasztáshoz. Az EPP politikai közgyűlésében tagok még egy sor intézmény elnökei is. Vagyis az erőviszonyok – kritikus döntéskor – nem pusztán a tagpártok közti arányokon múlnak.

A kezdeményezők esélyeinek megbecsüléséhez némi adalék, hogy mely országok tagpártjai nem szólaltak meg eddig.

A pártok küldöttei között a most felszólalók 15 tagot tudhatnak magukénak.

Mint láttuk, ennél az elnökség létszáma is nagyobb. Ebben található Manfred Weber, az Európai Tanács elnöke, a lengyel Donald Tusk, az EP-elnök Antonio Tajani, az olasz Forza Italia (Silvio Berlusconi pártjának) tagja is.

Ez a három párt egyaránt nem részese a Fidesz kizárását indítványozóknak. Ahogyan a nagy tagországok sem, noha a tudósítások alapján

általános az Orbánnal szembeni harag.

A legtöbb delegáltja Németországnak van (17), a lengyelek 11, a franciák 10, az olaszok és spanyolok 8-8 taggal képviseltetik magukat az EPP közgyűlésében, amely évente három-ötször ül össze két kongresszus között. A Fidesz és a KDNP hat tagot delegál.

Canossa-járás

A tiltakozók súlya tehát csekély, bár korántsem súlytalan.

Az EPP szemmel láthatóan nem tud mit kezdeni a Fidesszel.

Frakcióvezetője, Weber legutóbb még bocsánatkérésre és a plakátkampány (ami, már tudjuk, mindenkihez elküldött levélben folytatódik) leállítását követelte. Egy nappal később aztán a cseh Lidové Novinynek már csak azt mondta, hogy „bonyolult” a viszony a Fidesszel, és bár a demokrácia alapelveinek betartását alapvető követelménynek tartja – és ezek megsértése esetére „mérlegelni kell” valamilyen eljárást -, de kizárás lehetőségéről már szó se volt.

Mindenesetre Hollik István kormányszóvivő szombaton azt mondta, hogy a plakátokat amúgy is csak március közepéig tervezték kint tartani, bár ez nehezen hihető az EP-választás május 26-ig tartó kampányának ismeretében. Ez inkább annak beismerése, hogy Gulyás a hét közepi bécsi, majd berlini Canossa-járása közepette megígérte a plakátok bevonását.

Most alighanem megy a szorgos költség-haszon-számolgatás:

mi a kevésbé rossz? Akkor, amikor a nyugati közvélemény körében minden korábbinál gyakoribb a Fidesz viselt dolgainak felhánytorgatása, és amikor a kizárási kezdeményezés pár nap alatt összejött, ami akár még nagyobb fokozatba kapcsolhat a következő időben.

Nem könnyű megérteni Orbán gondolkodását:

a vihar közepette szombaton a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a plakátokon Junckert Frans Timmermansnra, az Európai Bizottság első helyettesére, szocialista politikusra cserélik. Orbán szerint

„Soros szerepét az európai politikában nem lehet figyelmen kívül hagyni, és mindenkinek joga van tudni, hogy Timmermansról ismert, hogy az ő szövetségese.”

Szerinte a baloldal hasznos idiótái a néppárti kritikusok.

Alternatív megoldás lehet az EPP-ben a tagság felfüggesztése, ahogyan annak idején a Fico-féle szlovák Smert állította partvonalra egy időre az európai szocialista párt.

Európai ügyeink – Déli kávé Szele Tamással

Azért fura dolog ez a kávé, amit minden délben iszunk. Egész Európa issza, mégis a törököktől, araboktól tanultuk meg a főzését, ráadásul mikor Budán az első feketelevest felszolgálták, az alaposan megégette Török Bálint nyelvét, évekig kúrálta a Héttoronyban – mégis megszerettük ezt az italt. Ahogy Európában mindenhol megszerették, ami azt mutatja: európaiak vagyunk mi mégis.

És egyre inkább érezzük is ennek a súlyát. Abszurd, hogy ebben a helyzetben, amikor sokan azt hiszik, kifelé áll a szekerünk rúdja az Unióból, sőt, olyanok is akadnak, akik örülnének a kilépésünknek – nem tudom, mit várnak ettől, nyomoron és a középkorba visszacsúszáson kívül – szóval épp most kezd fontos lenni nem csak az ellenzék, de a kormány számára is az uniós helyzetünk. Ilyen komoly uniós választási kampányt még nem láttunk, de hiszen tétje is van: most valóban kockán forog Európa sorsa.

Azt a legkevésbé sem nevezném meglepőnek, hogy Áder János tegnap kiírta az uniós választásokat, mégpedig május 26-ára, ami egy vasárnapi nap lesz. Mondom, nem meglepetés, viszont meg kell említsük, nehogy valamiképpen megfeledkezzünk róla, sőt, Áder külön ki is hangsúlyozta:

„A választás valamennyi választójoggal rendelkező honfitársunk számára lehetőség arra, hogy a következő öt esztendőben befolyásolja az Európai Unió jövőjét.

Magyarország a hazánk, Európa a közös otthonunk. Valamennyi választásra jogosult honfitársamat arra kérem, vegyen részt a soron következő európai parlamenti választáson.”

Úgy legyen – meg hát úgy, ahogy mi gondoljuk, nem úgy, amint Áderék.

Az már érdekesebb fejlemény, hogy az Unió elkezdett komolyabban reagálni az eddig érdeklődési körén kívül eső magyarországi kampány iránt. Ehhez azért kellett a Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert válogatott hazugságok társaságában ábrázoló ominózus plakát, ami annyira sértő volt, hogy tegnap Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője azt nyilatkozta a Spiegelnek: elvárja Orbán Viktor bocsánatkérését.

„Megjegyzéseivel és plakátkampányaival Orbán Viktor súlyos károkat okozott az EPP-nek. Azt várom tőle, hogy kérjen bocsánatot és vessen véget a kampánynak.”

Akkora a felzúdulás német földön a Fidesz kampánya miatt, hogy mértékadó források szerint kedden Gulyás Gergely és Balog Zoltán titokban Berlinbe utazott békeküldetéssel: forrásaink úgy tudják, azt is felajánlhatták, hogy március 15. után leszedik a Juncker-Soros plakátokat, és az EP-kampány hajrájában tartózkodni fognak a hasonlóan provokatív stílustól. Ez a mi fogalmaink szerint engedmény, csak hát európai fogalmak szerint nem is lenne szabad ilyen hazug plakátoknak létezniük.

Komolyan szóba került: a Fideszt ki kellene zárni az Európai Néppártból

A felzúdulás tehát hatalmas, elannyira, hogy komolyan szóba került, miszerint a Fideszt ki kellene zárni az Európai Néppártból. Ma délelőttre az ezt javasló pártok száma kilencre emelkedett, és mivel a Néppárt csoportja összesen ötven pártot tömörít, elmondhatjuk, hogy a tagpártok majd’ húsz százaléka nem vállalja a közösséget a magyar kormánypárttal. A kizárás veszélye tehát reális, akkor is, ha a javaslatot tévő pártok képviselői egyelőre csak a néppárti frakció nyolcadát adják: ne feledjük, nem a pártok, hanem a képviselők száma a döntő, hiszen ők szavaznak végső soron. Ámde a Néppárt fő erejét a legtöbb mandátummal rendelkező német CDU, a francia Republikánusok, a spanyol Néppárt és az olasz Forza Italia adják – ők még nem nyilatkoztak az ügyben, de már nagyon csúnyán néznek.

Folyik a vita az esetleges kizárás időpontjáról is: ha ugyanis a kampány alatt, gyorsított eljárással zárnák ki a pártot, az más helyzetet teremtene, mint ha a választások utánra halasztanák ezt (és ha mégis maradhatnak, az egy teljesen új, harmadik helyzet, aminek semmi köze a korábbihoz, még ha látszólag nem is változik semmi a mostanihoz képest). Kockázatos lenne a kampány alatt reszkírozni a néppárti frakció egységét egy távolról sem egyhangú eredménnyel kecsegtető szavazással – ha fogadni lehetne ebben az ügyben, erre tenném a legkevesebb pénzt, a későbbi kizárásra többet dobnék be, arra pedig a legtöbbet, hogy maradni fognak egyelőre, ám bizonyos, nagyon szigorú feltételek mellett.

De gondolkodjunk: mit jelentene a Fidesz kizárása a Néppárt frakciójából?

Fontosnak tartom hangsúlyozni, mielőtt bárki félreérti: ahogy Magyarország nem a Fidesz, úgy a párt kizárása sem jelenti az ország kizárását az Unióból, ez csak egy parlamenti aktus. Miben befolyásolná ez a mi hétköznapi életünket?

Minden nagy remény dacára, mely az ellenzéki érzelmekből és indulatokból fakad, azt kell mondanom: alig valamiben.

Itt arról van szó, hogy ha ki is zárnák a Fideszt, attól még az országra nem fognak más szabályok vonatkozni, mint eddig, legfeljebb a magyar kormánypárt brüsszeli képviselőinek lenne kevesebb beleszólása a dolgokba, kisebb befolyása az ügyekre, és elveszítenék a most igen erős Néppárt támogatását is saját javaslataik esetében. Az külön kérdés, hogy a választások után létrejön-e az Európai Parlamentben az a szélsőjobboldali frakció, ami a „nemzetek Európája” elvét képviselné, ugyanis egy kizárt Fidesz képviselői csak ebbe ülhetnének át és az is kérdéses, hogy egy ilyen frakciónak lehetne-e akár csak komolyan vehető tagsága, szavazattömege, ereje – a hétköznapi élet szempontjából azonban ez csak annyiban számítana, hogy a Fidesz kevesebb javaslatot tehetne majd és még kevesebbet fogadnának el tőlük. Valóban a perifériára kerülne, de a magyar választók életét ez nagyban nem befolyásolná, ennek csak az Európai Parlamentben van fontossága, ott azonban nem kicsi.

A lelepleződés is fenyegeti a Fideszt

És nem csak a kizárás réme fenyegeti a magyar kormánypártot, hanem, izé, a lelepleződésé is. Pénteken nyilatkozatban szólította fel az ország vezetését az Európa Tanács korrupcióellenes testülete, hogy

„Magyarország hozza nyilvánosságra az Európa Tanács országjelentését és hajtsa végre annak ajánlásait!”

A testület azt vizsgálta korábban, hogy a Tanács tagállamai milyen intézkedésekkel igyekeznek megelőzni a korrupciót az országgyűlési képviselők, a bírák és az ügyészek körében. A vizsgálat megállapította, hogy Magyarország mellett még nyolc tagállam nem hajtotta végre a korábban megfogalmazott, a visszaélések és a megvesztegetések megelőzésére vonatkozó javaslatokat.

Maga az országjelentés ugyanakkor nem kerülhetett nyilvánosságra, Magyarország ugyanis nem engedélyezte, hogy az Európa Tanács korrupcióellenes testülete közzétegye a dokumentumot. (Rajtunk kívül csak Fehéroroszország tiltotta le a jelentést.) Most a testület újra Magyarországon járt, és magas rangú hivatalnokokkal találkoztak, ennek során hangzott el a nem kérés, hanem követelés.

Még egyszer: nem arról van szó, hogy „ránk szállt” az Európa Tanács

Hanem arról, hogy mindenki közzétette a korrupcióval kapcsolatos eredményeiket, csak Fehéroroszország és mi nem. Nem ők lógnak ki a sorból, hanem mi, nem mindenki közlekedik ellentétes sávban az autópályán, hanem mi…

Nagyjából elmondható, hogy mióta tagjai vagyunk az Európai Uniónak, ennyi figyelmet talán összesen sem szenteltek nekünk (kivéve talán a Tavares- és Sargentini-jelentések vitáit). Most kéne nagyon meggondoltan, taktikusan viselkednie minden magyar politikai vezetőnek, az ellenzékieket is ideértve, ugyanis a mostani cselekedetek, döntések meghatározhatják akár évtizedekre is a jövőjüket, az ország jövőjéről már nem is szólva.

Orbán Viktor hagymázas álmairól kevés szót érdemes ejteni, az már most látszik, hogy a brüsszeli Európa Parlament nagyon nem a budapesti Országház, az ottani képviselők nem engedik, ha valaki mindenféle trükkökkel és cselekkel a nyakukra akar ülni, lerázzák magukról, mint kutya a vizet, bika a cowboyt a rodeón, nincsenek olyan nyomorúságos helyzetben sem ők, sem országaik, hogy rá lehessen őket kényszeríteni akár ígérettel, akár zsarolással rossz döntésekre.

A magyar kormánypárt jövője – legalábbis Brüsszelben – egyre kevésbé tűnik fényesnek. Már csak az a baj, hogy nem Brüsszelben élünk, hanem Budapesten…

Egyet tudok mondani – igen ritka alkalom ez az én életemben, mármint, hogy bármiben is egyetértsek Áderrel – de azt mindenképpen javaslom, amit a köztársasági elnök címét viselő úr is javasolt.

Nevezetesen, hogy mindenki menjen el május 26-án szavazni.

Aztán majd meglátjuk, mire megyünk együtt.

A kizárás kapujában a Fidesz?

Megvan az öt tagországból hét párt kezdeményezése a Fidesz kizárására az Európai Néppártból. Az EPP frakcióvezetője szerint a Fidesz politikája nem az EPP útja.

Megvan a szükséges számú aláírás az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz kizárását kezdeményező eljáráshoz – tudatta a Népszava Brüsszelből. Az EPP alapszabálya értelmében öt tagország hét párt indítványozhatja ezt.

Belgiumból flamand és vallon, luxemburgi, holland, portugál, finn és svéd pártoknak lett elegük a Fideszből. Az események a magyar kormány EU-ellenes kampányának kezdete után gyorsultak fel. Az Európai Bizottság tőle szokatlan gyorsasággal válaszolt a kormány Jean-Claude Junckert Soros György mellé állító hadjáratának állításaira, és az első napok is azt sejttették, most talán komolyabb válasz ígérkezik. A bizottság legutóbb videót is közzétett. Az EPP-n belüli indulatot az is szította, hogy a kormány közben bejelentette, a plakátkampány mellett mindenkinek levelet is írnak az Európai Bizottság „bevándorlási tervéről”.

A Fidesz esélyeit rontja, hogy Manfred Weber – az EPP európai parlamenti frakcióvezetője, a pártcsoport jelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztére -, aki eddig inkább visszafogottan nyilatkozott a Fideszről, a Spiegelnek most azt nyilatkozta, hogy mindenekelőtt elnézést kérést vár Orbántól, és azt, hogy leállítják az EU-ellenes kampányt. A német hetilap címadó megfogalmazása szerint közeledik a Fidesz kizárása.

Ennél azonban rosszabb, hogy Weber már

nem tartja kizártnak, hogy kizárják a Fideszt az EPP-ből.

Sőt, ez már a május végi EP-választás előtt, márciusban megtörténhet. Weber szerint Orbán már inkább a széljobb Liga-vezér Matteo Salvinivel és a lengyel PiS vezette Jaroslaw Kaczyinskivel van egy platformon.

„Ez pedig nem az én utam, és nem az EPP útja”

– mondta Weber.

A kizárási eljárás nem automatikus a kezdeményezés után se. Az EPP elnöksége dönt erről, ha támogatja ezt, akkor egy bonyolult eljárás végén határoznak az indítványról.

Forr az indulat (?) Orbánék körül

Szájkarate vagy ezúttal fordulat lesz, egyelőre nem tudjuk, mindenesetre nyilatkozatcunami lepte el Európát a Fidesszel szemben. S elsősorban a Néppárton belül. Kasszát csináltunk öt nap eseményeiből.

A hétfőn beizzított kormányzati Soros-Juncker-ellenes plakátkampány nem várt hevességű reakciókat váltott ki, s még meglepőbben elsősorban az Európai Néppárton (EPP) belül. A Fidesz védelmében egyetlen nyilatkozatra futotta komolyabb személytől, az is a jól ismert, meglehetősen opportunista vélemény Németországból.

Jelenleg nem dönthető el, hogy az emelkedő hőfokú kritika rövid időn belül eljut-e a szakításig, ahogyan azt egy magyar szakértő nyilatkozta nekünk.

  • A Fidesz távolodik az EPP-től, amely irányváltást vár – nyilatkozta szóvivője, aki az elnök, Joseph Daul és a frakcióvezető, Manfred Weber nevében nyilatkozott. A Fidesz kizárását az EPP-ből azonban sem Daul, sem Weber nem követelte – tette hozzá.
  • Előtte pár órával két kicsi svéd EPP-tag (a Mérsékelt Párt és a kereszténydemokraták) közösen jelentette be, hogy kezdeményezi a Fidesz kizárását az EPP-ből. Ez előtt egy nappal a Mérsékelt Párt még csak az EPP rendkívüli frakcióülésének összehívását kezdeményezte. Az északi pártok évek óta a legkritikusabbjai a Fidesznek, és párszor már kilátásba helyezték távozásukat, ha a Fideszt nem zárják ki.
  • A német Zöldek vezetője arra szólította fel pénteken Manfred Webert, az EPP frakcióvezetőjét és az Európai Bizottság jelenleg legesélyesebb elnökaspiránsát, hogy zárják ki a néppártból a Fideszt.
  • Sebastian Kurz konzervatív osztrák kancellár elfogadhatatlannak nevezte a magyar kormány plakátkampányát. Nyilatkozatában azonban nem foglalt állást a Fidesz kizárásáról.

  • Jó barátjának nevezte csütörtökön Orbán Viktor kormányfőt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a személyét lejárató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában.
  • Ugyanaznap azonban másutt azt mondta, semmi közös nincs benne és Orbánban, s nem érti, a magyar kormányfő és a Fidesz miért van még az EPP-ben.
  • Az EPP meglenne a Fidesz szavazatai nélkül is az Európai Parlamentben – mondta Manfred Weber, aki korábban – miközben megszavazta a Sargentini-jelentést, vagyis a 7. cikkely szerinti eljárás elindítását – még a Fidesz kizárása ellen foglalt állást.
  • Annegret Kramp-Karrenbauer, Angela Merkel utódja a CDU elnöki székében látszólag félpuhán azt mondta, hogy a magyar félnek kell tartósan bizonyítania, hogy még mindig úgy érzi, az EPP-hez tartozik. Ha ez nem sikerül, és nem sikerült egyetértésre jutni az EPP céljairól, a párbeszéd értelmetlenné válik, és ezáltal véget ér.
  • Markus Söder, a bajor CSU szintén újdonsült elnöke ennél visszafogottabban, de pártja eddigi állásfoglalásai után elég határozottan fogalmazott: Orbán Viktor kijelentései elfogadhatatlanok, és noha ő a párbeszéd pártján áll, s nem akarnak senkit elűzni az EPP-ből, világossá kell tenni, hogy mit szabad, és mit nem.
  • Az egyedüli pártoló nyilatkozat eddig a Bundestagnak alelnökéé, Hans-Peter Friedriché (CSU). Ő amellett foglalt állást, hogy ne zárják ki a Fideszt. „Mindig ugyanaz a lemez: aki nem baloldali, az nem demokrata, aki Sorost bírálja, az antiszemita, aki Európa határait védi, az embertelen. Vannak még ilyen klisék a tarsolyában?” – írta válaszul egy újságírónak a Twitteren.

Az újabb szembenállás első szakaszát a hét közepén az Európai Bizottság zárta azzal, hogy némileg váratlanul azt közölte:

  • nincs szó nyílt konfliktusról vagy háborúról Magyarország kormányával, az Európai Bizottságnak azonban kötelessége reagálnia, amikor a magyarokkal „valótlanságokat, alternatív tényeket” közölnek.
  • Előtte Angela Merkel közölte: teljes mértékben kiáll Jean-Claude Juncker mellett. Szolidárisak vagyunk, és ezt a Magyarországgal folytatandó tárgyalásainkon is világossá tesszük – mondta.
  • Az első nagyágyú megszólaló a vihar kitörése után az EPP elnöke, Joseph Daul volt, aki még csak „határozottan elítélte” a magyar kormány plakátkampányát. Igaz, korábban Daul volt a Fidesz és Orbán egyik legelszántabb híve az EPP-ben. Tavaly tavasszal még személyesen kampányolt mellettük Budapesten.
  • A háború (?) kezdő lövése az Európai Bizottságé volt, amely szóvivője útján tudatta, hogy „sokkolta” őket a Soros-Juncker-páros felvonultatása a plakátokon a szerintük hamis állításokkal övezve. Nevetséges összeesküvés-elméletnek nevezték a kampányt.

Politico: ismét felerősödtek a Fidesz kizárását követelő hangok az EPP-ben

0

Az újabb magyar kormányzati kampány miatt ismét felerősödtek a Fidesz kizárását követelő hangok az Európai Néppártban (EPP), de egyesek szerint Orbán Viktor miniszterelnök éppen ezt szeretné elérni – írta a Politico.

A brüsszeli hírportál bennfentes források alapján arról számolt be, hogy noha a konzervatív pártcsalád még nem hozott döntést, az ügy napirenden lesz a jövő heti frakcióülésen és a márciusi csúcstalálkozón is.

Rámutattak, a német Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) „elege lett”, és ennek most először nyilvánosan hangot is adott, a Fidesz tagságának régebbi ellenzői pedig megpróbálják kihasználni a lehetőséget.

„A rakéta kilövőállásban van” – mondta egy névtelenséget kérő forrás.

A cikk szerint az EPP-ben sokan egyetértenek a magyar kormány migrációügyi álláspontjával, ugyanakkor sokkolta őket a Fidesz „hűtlensége”, amely az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker elleni támadásban is megnyilvánult.

Egy néppárti politikus azon véleményének adott hangot, hogy Orbán szándékosan pártja kizáratására játszik, hogy azt mondhassa utána, „látják, az EPP valójában le akarja rombolni Európát, meg akartak szabadulni tőlünk, a keresztény Európa megmentőitől”.

A Politico kiemelte, hogy a párt vezetői eddig megvédték Orbánt, egyrészt a magyar képviselői helyekre tekintettel, másrészt attól tartva, hogy kizárása esetén a Fidesz az euroszkeptikus erőkhöz csatlakozik.

Daniel Caspary CDU-s európai parlamenti képviselő azt mondta, hogy Orbán „elfogadhatatlan” lépéseit egyre nehezebb megvédeni a választóik előtt, de a kizárással sem javulna a helyzet sem Európában, sem Magyarországon. Aláhúzta: ha David Cameron volt brit kormányfő továbbra is részt vett volna az EPP találkozóin, akkor soha nem írta volna ki a népszavazást a brit EU-tagságról. A brit Konzervatív Párt 2009-ben lépett ki a néppártból.

Az Orbán Viktor megfegyelmezését célzó eddigi kísérletek egyike sem volt különösebben sikeres. Ami talán változik, hogy az Európai Néppártban már nem könyörögnek neki, hanem inkább a maradás előnyeire mutatnak rá, miután egy viszonylag kis ország csak akkor kaphat helyet a nagy asztalnál, ha tagja az EPP-nek – írta a szerző.

Az Euractiv hírportál számos EPP-tagpártot megkérdezett, és többségük azt válaszolta, hogy a kizárásnál kevésbé radikális megközelítés pártján vannak.

Az uniós ügyekkel foglalkozó híroldalnak egy névtelen néppárti forrás hangsúlyozta: ha gyengén szerepel a pártcsalád a májusi választáson, akkor „senki nem fogja Orbánt bántani”.

A francia Köztársaságiak egyik illetékese azt mondta, „a jobboldalnak a DNS-ében van, hogy nagyon különböző elemekből áll”, és az olasz tagpártok is azt közölték, hogy nem ellenzik a Fidesz tagságát.

(MTI)

Egyre közelebb a szakításhoz a Fidesz az EPP-ben

Nem tartható fenn a Fidesz néppárti tagsága a szakértő szerint. Hegedűs István úgy látja, hogy az EP-választás után ki fogják zárni Orbánékat, s ez a „matekot” is felülírhatja.

A számtalan „vörös vonal” után minden eddiginél messzebb ment a Fidesz, valójában Orbán Viktor azzal, hogy személyesen Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének ment neki, aki az Európai Néppárt (EPP) egyik vezető politikusa is – mondta a Magyarországi Európa Társaság (MET) elnöke. Hegedűs István szerint a legújabb kormányzati plakátkampány ismét botrányt váltott ki az EPP-ben.

Erre vall egyébként, hogy szintén az eddigi gyakorlattal szemben az EB órákon belül ugyancsak plakáttal válaszolt a szerintük valótlan magyar állításokra. A testület szóvivője „sokkolónak” és nevetséges összeesküvés-elméletnek nevezte a magyar állításokat.

Sőt, Joseph Daul, az EPP elnöke hosszú Twitter-írásban szintén hamisnak és megtévesztőnek minősítette a kormány állításait, és az EB-hez hasonlóan arra emlékezteti a magyar kormányt, hogy a döntéseket közösen hozzák meg a tagországok.

Azzal, hogy most már „anyapártját”, az EPP-t is így bírálja a Fidesz, sokáig nem fenntartható helyzet állott elő, lélektanilag nem lehet ezt sokáig csinálni – fogalmazott Hegedűs István.

Nagyon úgy látszik, hogy

a Fidesz, illetve Orbán elszabadult hajóágyú lett az EPP-ben,

azután, hogy eddig is világos volt, nem tudnak mit kezdeni vele – mondta MET elnöke.

Ebben a helyzetben legkésőbb a május végi európai parlamenti választás után döntésre kell vinni ezt az állapotot, ami már magának az EPP-nek is túl sokat árt a szakértő szerint.

Az EP-választás azért fontos, mert jelentősen átalakulhatnak az erőviszonyok. Az EP elkészítette első mandátumbecslését, ami a két legnagyobb frakció, az EPP és a szocialisták (S&D) jelentős térvesztését vetíti előre a radikális, populista, részben EU-ellenes erőkkel szemben. (Azt hozzá kell tenni, hogy a számítás a britek kilépése utáni, 751 helyett 705-ös létszámot veszi alapul, noha egyelőre bizonytalan, hogy a szigetország valóban távozik március végén. Ha nem, akkor nekik is meg kell tartaniuk az EP-választást.)

Ebben a helyzetben még nagyobb lehet a Fidesz súlya az EPP-n belül. Legalábbis matematikailag. Hegedűs István szerint azonban a helyzet annyira elmérgesedett, hogy ez felülírhatja a „matekot”.

Nem minden az, hogy az EPP-ben 13-14-gyel többen lesznek-e

– fogalmazott.

A szakértő azt se zárja ki, hogy még a választásig is emelni fogja ezt a hangot a Fidesz, mert az már most látszik, hogy egyéb mondanivaló híján javarészt a migránstémáról fog szólni a kampány. Ez pedig előre is hozhatja a szakítást az EPP-ben.

Érdemes felidézni, hogy nem oly régen, december utolsó napjaiban Juncker egy német lapinterjúban azt mondta, hogy szerinte az EPP alapját alkotó kereszténydemokrata értékeket már nem lehet összeegyeztetni a Fidesz politikájával. Elmondta azt is, hogy az EPP-ben kezdeményezte a Fidesz kizárását, de az elutasította ezt. Akkor.

Kapitulált a Néppárt Orbán előtt?

Fontos győzelem a Fidesznek és a Néppárt kapitulációja a felvizezett nyilatkozat? A liberális demokrácia követelményének elhagyása a Néppárt gyengeségét mutatja? A politológus szerint nem, a Néppárt a májusi választásnak rendel alá mindent. Lekerült a napirendről a Fidesz kizárása.

Az Európai Néppárt (EPP) helsinki kongresszusán elfogadták az unió jövőjéről és a demokrácia tiszteletben tartásáról szóló nyilatkozatot, amelyet a Fidesz is megszavazott. Azután, hogy az EPP engedett a magyar pártnak abban, hogy a jelenre és jövőre vonatkozóan

kikerült a szövegből a liberális demokrácia mint érték,

helyébe a kereszténydemokrácia került.

És ugyan benne maradt egy sor olyan kitétel (sajtószabadság, jogállamiság, független civil szervezetek, gyülekezési szabadság értékei, a populizmus és nacionalizmus, az álhírterjesztés veszélye), amelyeket kimondatlanul is a Fidesznek címeztek, a magyar pártban egyértelműen

győzelemként könyvelték el a történteket.

Ezzel szemben a más véleményen lévők az EPP kapitulációját látják.

Az is tény, hogy Joseph Daul, az EPP elnöke (aki Orbán egyértelmű híve volt, de később megfogalmazott bírálatot a magyarországi folyamatok miatt) is

„vásott kölyökről”

beszélt, akit a családban kell tartani, hogy beszélhessenek a fejével.

Mindenesetre Orbán a kongresszus csütörtöki napján győzelemittas beszédet mondott. Egyebek közt azt mondta, hogy helyre kell állítani az EPP egységét, ezért „sohase szavazzunk bizalmat olyanoknak, akik arra építik személyes ambícióikat, hogy a szocialisták és a liberálisok kritikáját behozzák az EPP-be”. Továbbá hogy

„vissza kell térni szellemi gyökereinkhez és meg kell hirdetni a kereszténydemokrácia reneszánszát”.

S noha az EPP finn tagjai még szerdán is azt hangoztatták, hogy készek lennének kezdeményezni a Fidesz kizárását, hivatalos beadvány nem lett ebből. Valószínűleg nem sikerült összeszedni a kellő támogatást.

Nincs szó kapitulációról

– mondta a Független Hírügynökség kérdésére Kiss Ambrus. A Policy Agenda ügyvezetője szerint nem győzött és vesztett senki, az EPP most nem akart belső frontot nyitni, nem a Fidesz megregulázására készültek (bár – tegyük hozzá – az előjelek nem teljesen erre vallottak), hanem a jövő májusi

európai parlamenti választások előtt mindent ennek rendelnek alá.

Nem „megtért” a Fidesznek az EPP, hanem most nem akarták tovább feszíteni a húrt – mondta a politológus. Szerinte ennél a nyilatkozatnál fontosabbnak tekintik az EPP-ben a CEU sorsát, ezért ha lesz folytatása a Fidesszel zajló éles vitának, az inkább az egyetem kapcsán történhet. Ha a CEU tényleg látványosan költözik át Bécsbe.

Ez az az ügy, amely köré kampányt lehet építeni a Fidesszel szemben nem csak az EPP-ben, hanem a szocialista és liberális frakciókban, és Emmanuel Macron francia elnöknél is. Természetesen nem tudjuk, hogy mi a szándéka Orbánnak a CEU-val – fogalmazott Kiss Ambrus -, valóban gondolkodnak-e azon, hogy nem viszik kenyértörésig. Ha igen, akkor most azon ügyeskednek, hogy arcvesztés nélkül faroljanak ki eddigi álláspontjukból – tette hozzá.

Ha viszont nem ez történik (december elsején kiderül, eddig adott határidőt a CEU a maradást jelentő amerikai-magyar egyezmény aláírására), akkor a politológus szerint

az EPP kerül kellemetlen helyzetbe a mostani „puhaság” miatt.

A kritikusok szerint a „jobb bent tartani” kompromisszumának csődje, amit láthatunk a Fidesszel szembeni általános jogállamisági problémák közepette. Kiss Ambrus szerint ez még sose nyújtott megoldást: sem annak idején a Jörg Haider-féle osztrák Szabadságpárt kormányba lépésekor, sem a szlovák Smer esetében. Mindkét alkalommal csak a látszat volt az, hogy kizárták őket az EPP-ből, illetve az európai szocialistáktól, valójában a tagság felfüggesztésénél nem mentek tovább – mondta Kiss.

A politológus amúgy úgy látja, hogy itthon túlértékeljük a Fidesz szerepét az európai politikában. Annyi igaz, hogy folyamatos a kalkuláció, hogy mi történne, ha a párt távozna az EPP-ből,

mennyi szavazatot vinne magával,

okozna-e akkora veszteséget, amit már nem éri meg vállalni. Ezt most lezárták itt.

Mindeközben az EPP nagy fölénnyel

megválasztotta Manfred Webert csúcsjelöltnek,

ezzel a német politikus lehet az Európai Bizottság következő elnöke. S ez egyelőre ad acta tette a Fidesz jövőjével kapcsolatos további lépéseket is az EPP-ben. Egy időre legalábbis.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!