Kezdőlap Címkék Európai Bizottság

Címke: Európai Bizottság

Kilőtték az uniós atombombát Lengyelországra

0

Az előzetes várakozásoknak megfelelően az Európai Bizottság szerdán megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben. Ez precedenst teremtett az EU történelmében, hiszen korábban arra még nem volt példa, hogy egy tagállam akár a szavazati jogát is elvesztheti. 

„A két esztendeje zajló konstruktív dialógus ellenére megállapítottuk, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Lengyelország súlyosan megsérti az Európai Unió – az uniós szerződés 2. cikkében említett – értékeit”

– olvasható az EB hivatalos nyilatkozatában. Emiatt az uniós intézmény szerdán javaslatot tett a szerződés 7. cikkelyének alkalmazására Varsóval szemben.

Frans Timmermans, az EB alelnöke szerint a Jog és Igazságosság (PiS) az elmúlt két évben 13 olyan törvényt vezetett be, amellyel az EB szerint a lengyel állam beavatkozik a szabad igazságszolgáltatásba. Az egyik legaggasztóbb reformnak tartják azt, hogy a lengyel kormány kinevezheti a Legfelsőbb Bíróság tagjait. Timmermans figyelmeztette Varsót, hogy mivel a lengyel kormány eddig ignorálta az Európai Unió három figyelmeztetését, ezért kellett ilyenfajta eszközökhöz folyamodniuk.

Az Európai Tanácsnak most az a feladata, hogy megállapítsa, hogy Varsó valóban súlyosan megsérti-e az Európai Unió szerződésének pontjait. Erről majd a tagállamok szavaznak, és a határozat elfogadásához négyötödös – vagyis jelenleg legalább 22 tagállam – egyetértése szükséges. Továbbá az Európai Parlamentnek szintén áldását kell adnia az EB javaslatára.

Amennyiben elfogadásra kerül a határozat, akkor az ET úgynevezett minősített többséggel (a tagországok összlakosságának legalább 65 százalékát képviselő 20 tagállam egyetértésével) akár úgy is határozhat, hogy felfüggeszti Lengyelországnak az uniós szerződések alkalmazásából származó egyes jogait, beleértve a varsói kormányt a Tanácsban megillető szavazati jogokat.

A Tanácsnak a későbbiekben – szintén minősített többséggel – kell határoznia arról, hogy visszavonja a tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó döntését, amennyiben „az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be”.

Papíron jól állunk az uniós pénzzel

Második helyen van az unióban Magyarország a támogatások lekötésében. A kép azonban csalóka, alig nyolc százalék a ki is fizetett pénz.

Igen jól áll Magyarország az uniós támogatások lekötésében, mindjárt a második helyen állunk – derül ki az Európai Bizottság friss közleményéből.

Ebből kiderül, hogy a tervezett 29,6 milliárd euró 78 százalékát, 23 milliárd eurónyi támogatást már sikerült lekötni. A kifizetett összeg azonban csak 2,2 milliárd euró, a keret nyolc százaléka.

Forrás: EB

A kormány és az EU közötti viták is nehezítik a támogatások lehívását, amelyeknek szerepük van a lassú kifizetésben. A magyar költségvetés hosszú ideje előre fizet a kihirdetett pályázatok nyerteseinek.

A legutóbbi nemzetgazdasági minisztériumi közlemény szerint a költségvetés változatlanul megelőlegezi az uniós támogatásokat a projektek mielőbbi sikeres megvalósulása érdekében. Ezek így már megközelítették az 1925,2 milliárd forintot, ami több mint 500 milliárddal haladja meg a tavalyi év novemberéig kifizetett összegeket. Ezzel szemben az Európai Unió eddig 381,7 milliárd forintot utalt át a hazai költségvetésnek.

Több magyar ügyben is bírósághoz fordul az Európai Bizottság

0

Nemcsak a menedékkérők átvétele, hanem a Lex CEU és a civiltörvény miatt az Európai Bírósághoz fordul a Bizottság.

Az Európai Bíróság épülete Luxemburgban
Forrás: Wikimedia Commons

Ezekben az ügyekben a Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amelyek célja, hogy a tagállamok teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Ahogy a Bizottság közleménye írja: „Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal.

Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.”

Most ez is történik, több ügyben.

Kvótaügy

Ahogy már megírtuk, a Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben keresetet indít az EU Bíróságán, mert a három ország nem tett eleget menedékkérők áthelyezésére vonatkozó kötelezettségnek.

Magyarországnak összesen 1294, háború sújtotta országból érkező menekültet kellene befogadnia.

Az Európai Bíróság szeptember 6-án megerősítette, hogy a kvótadöntés érvényes, a három ország ennek ellenére sem hajtotta azt végre.

A menedékkérőkhöz kapcsolódik, hogy a Bizottság úgy döntött: indokolással ellátott vélemény megküldésével

újabb lépést tesz Magyarországgal szemben a menekültügyi jogszabályaival kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban.

A Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen ebben az ügyben. A magyar hatóságokkal folytatott többszöri egyeztetés, valamint a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításai kapcsán felvetődött aggályok nyomán a Bizottság 2017 májusában kiegészítő felszólító levél megküldéséről döntött. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és figyelembe véve a magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új jogszabályt, a Bizottság a levelében szereplő 11-ből 4 kérdésben nem folytatja tovább az eljárást.

Ugyanakkor a közlemény szerint

„a magyar hatóságok válasza nem oszlatja el az aggályok többségét”.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével.

Lex CEU

A Bizottság azért is keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán, mert a tavasszal módosított felsőoktatási törvény

aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét,

ezért helyre kell állítani a törvény uniós szabályozással való összhangját.

A törvény elsősorban a Közép-Európai Egyetem, vagyis a CEU ellen irányul.

A CEU épülete Budapesten
Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

A Bizottság szerint a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával, valamint azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jogi kötelezettségeivel.

Civiltörvény

A Bizottság a „külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény” miatt is keresetet indít Magyarország ellen. Ebben az ügyben azért indult kötelezettségszegési eljárás, mivel Magyarország nem teljesítette a uniós alapszerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.

A civiltörvény ugyanis közvetett diszkriminációt valósít meg és aránytalanul korlátozza a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Ezen felül a Bizottság szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amely jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.

A kormány nem tudta megfelelően megválaszolni az aggályokat, ezért a Bizottság korábban úgynevezett indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Erre a magyar hatóságok nem válaszoltak.

Az emberkereskedelem elleni fellépést sürgeti az Európai Bizottság

0

A bizottság közleménye konkrét intézkedési javaslatokról is ír.

Azt is meghatározták, mely területeken van szükség azonnali intézkedésekre az EU és a tagállamok részéről, hogy ellehetetlenítsék az emberkereskedők üzletszerű tevékenységét, és jobban érvényre juttassák az áldozatokat megillető jogokat.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos azt mondta:

„A 21. században teljességgel elfogadhatatlan – Európában éppúgy, mint másutt –, hogy embereket kizsákmányoljanak, és úgy adjanak-vegyenek, mint valami árucikket.”

Arról is beszélt, hogy az EU jogi és operatív eszközöket fejlesztett ki az emberkereskedelem ellen, de több erőfeszítésre van szükség, mivel „a migrációs válság és a nemzetközi szintű biztonsági fenyegetések miatt az emberek kiszolgáltatottabbá váltak: könnyebben esnek áldozatul a bűnözői hálózatoknak, és könnyebb őket kizsákmányolni”.

Arra szólította fel a tagállamokat, hogy erőteljesebb nyomozói és ügyészi munkával lépjenek fel,

védjék jobban az áldozatokat,

és működjenek szorosabban együtt a nemzetközi partnerekkel.

A Bizottság 2018 végéig jelentésben számol majd be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elért eredményekről.

Újabb 51 milliárdot költ „migrációs nyomásra” a kormány

0

A „rendkívüli migrációs nyomás kezeléséhez” ad magának még 51 milliárd forintot a kormány. A pénzt nem kell közbeszerzésen elkölteni. Az eddigi költések részletei se ismertek.

Túllépheti idei költségvetési keretét a Belügyminisztérium 51 milliárd 527 millió forinttal – áll a szerdán megjelent Magyar Közlöny kormányrendeletéből. A hivatkozás a „rendkívüli migrációs nyomás kezeléséhez” szükséges feladatok hatékony megvalósítása.

A pénzt a „tömeges bevándorlás” kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra fordítják.

A konkrét célt a rendelet nem jelöli meg,

mindössze annyi derül ki belőle, hogy az eszközvásárlásokra vonatkozó kormányrendelet szabályait nem kell alkalmazni, vagyis nem lesz nyílt közbeszerzés.

Nemrég derült ki, hogy az Európai Bizottság nem fizeti ki azt a 135 milliárd forintot, amelyet  a bevándorláshoz kapcsolódóan  a kormány kért az eddigi kiadások felére. Igaz, a nyilvánosságra hozott adatokból éppen az nem derül ki, hogy a déli határon lévő kerítés mennyibe került.

Az Európai Bizottság hivatalos válasza a Soros-tervről

0

Levélben fordult az Európai Bizottsághoz Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője „a Fidesz-kormány közpénzmilliárdokból folytatott kampányában szereplő, állítólagos „Soros-terv” végrehajtásáról”. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke válaszában leírja, hogy nincs tudomásuk semmi ilyesmiről.

„Köszönöm levelüket, melyben a legújabb magyar nemzeti konzultáció egyes elemeivel kapcsolatban afelől érdeklődnek, hogy azok részét képezik-e az Európai Migrációs Stratégiának, vagy a Bizottság által kezdeményezett Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformjának. Juncker elnök úr és a magam nevében engedjék meg, hogy tisztázzam álláspontunkat az ügyben.

Először is egyértelműen ki kell jelenteni, hogy a Bizottságnak semmilyen olyan „tervről” sincs tudomása, melynek pontjait Ön levelében említi”

– írta Timmermans. Hozzáteszi, hogy van viszont számos program és európai kezdeményezés a menekültkérdés megoldására. Úgy fogalmazott, hogy „a Bizottság mindaddig nyitott marad a kompromisszumokra, míg a végső eredmény kedvező mind az unió, mind pedig a tagállamok szempontjából is.”

Ujhelyi úgy kommentálta a választ, hogy „Ordas nagy hazugság tehát mindaz, amit a magyar emberek adóforintjaiból fizetett fideszes propaganda sulykol”. „A valóság az, hogy az európai közösség – ha döcögve is, de – hosszú távú, közös megoldásra törekszik a menekültkrízis kapcsán, amelyet a Fidesz egyelőre csak akadályozni tud” – írta, hozzátéve, hogy a Fidesz politikája miatt Magyarország végletesen ki fog sodródni az európai közösségből.

Ujhelyi ennek ellenére tartózkodott, amikor csütörtökön az új, menekültügyi rendszerről szavaztak az Európai Parlamentben. „Csak a közös megoldásban hiszek, de a LIBE bizottság javaslatainak néhány pontját viszont ebben a formában nem tartom elfogadhatónak és megvalósíthatónak. Az állandó, felülről nyitott kvóta és a rugalmatlan szankciók nem megvalósíthatóak a mai Európai Unióban” – véli.

Magukra maradnak a katalánok, a tőzsde sem ad bizalmat

Az Európai Unió egyetlen tényezője sem ismeri el a „független” Katalóniát, partnernek csak a madridi kormányt tekintik. A tőzsde a spanyol ellenlépésekre korrigálta a délutáni zuhanást.

A spanyol tőzsde 1,4 százalékos eséssel zárt pénteken. Délután, a függetlenség kikiáltása után 2 százalékot zuhant az index, s csak a madridi kormány ellenlépése, a katalán kormány feloszlatásénak a hatására kanyarodott kissé felfelé.

Lényegében minden fajsúlyos politikai tényező elutasítja a katalánok önállósodását.

Semmi nem változik az Európai Unió számára, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője annyit közölt, hogy a brüsszeli testületnek nincs újabb hozzáfűznivalója a helyzethez. A szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket.

„Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot”

– hangsúlyozta. „Egyetlen tárgyalópartnerem van Spanyolországban, és az Rajoy miniszerelnök” – fűzte hozzá.

Teljes támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, a londoni miniszterelnöki hivatal péntek esti közleménye szerint pedig az Egyesült Királyság nem ismeri el és a jövőben sem fogja elismerni a katalán függetlenség egyoldalú deklarációját.

A katalóniai regionális parlament a német kormány szerint is újból megsértette Spanyolország alkotmányát, ezért „a német szövetségi kormány nem ismer el egy ilyen függetlenségi nyilatkozatot”, és támogatja a spanyol miniszterelnök egyértelmű kiállását az alkotmányos rend helyreállítása mellett.

A madridi vezetés mellé állt az amerikai külügyminisztérium is.

Eddig egyedül Gerry Adams, az észak-írországi brit fennhatóság felszámolásáért és az ír sziget egyesítéséért küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin elnöke állt ki a katalánok mellett: ő „a demokratikusan megválasztott katalán parlament” által a katalán államiság felé tett történelmi lépésnek nevezte a függetlenségi deklarációt.

Az EU illetékesei korábban egyértelművé tették, hogy a független Katalónia nem maradhat uniós tag, és az eurót sem tarthatja meg. A tartományban egyébként az „igazi” katalánok valójában kisebbségben vannak, az önállóság egyoldalú kikiáltásával óriási kockázatot vállalnak. Erről itt írtunk korábban. Az elmúlt hetekben annyit romlott a helyzet, hogy mintegy másfél-ezer katalóniai cég (közte nagybankok) döntöttek úgy, hogy Spanyolország más részeibe költöznek. Ezt meg is könnyíti a madridi kormány azzal, hogy a cégvezetés egyszerű döntését kívánja meg a székhelyváltáshoz.

Szexuális zaklatás az Európai Parlamentben

0

Az erőszaktól és a zaklatásoktól megvédendő intézkedést sürget az Európai Parlament. Először házon belül is körülnéznének. Van mit vizsgálniuk, tavaly maguk is eltussoltak ügyeket.

Az Európai Parlament arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő kötelező erejű jogszabályjavaslatot is magában foglaló átfogó uniós stratégiát, amely

„megvédi a nőket és lányokat az erőszaktól”,

ideértve a szexuális zaklatást és mindenfajta nemi visszaélést.

Az 580 támogató szavazattal, 10 ellenében, 27 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az Európai Parlament képviselői úgy vélik: külön intézkedésekre van szükség, mert az ilyen visszaéléseket kevesen jelentik be. A szexuális zaklatás elleni küzdelemnek ugyanis kulcsfontosságú része, hogy kezeljék az alacsony bejelentési arányt és a társadalmi megbélyegzés kérdéseit – olvasható az állásfoglalásban.

Zéró toleranciát hirdettek a szexuális zaklatással és erőszakkal szemben, határozottan elítélték az ilyen jellegű visszaélés minden formáját és az eseteket övező gyakori közönyt.

„Az elkövetőket felelősségre kell vonni”

– jelentették ki.

Arra szólítottak fel, hogy az Európai Parlament sürgősen vizsgálja meg az intézményen belül tapasztalt szexuális zaklatásról és visszaélésről szóló beszámolókat. Indítson kötelező képzést a képviselők és a személyzet valamennyi tagja számára. Hozzon létre független szakértőkből álló munkacsoportot és

vezessen bizalmas nyilvántartást az esetekről.

Javítsák a meglévő eljárásokat, valamint támogassák az áldozatokat és ösztönözzék őket arra, hogy megszólaljanak, és a parlament vezetésének, valamint a rendőrségen jelentsék be az ilyen eseteket.

A képviselők emellett felszólították az összes politikust, hogy aktívan lépjenek fel a parlamenteken belüli és azokon kívüli szexuális zaklatás megelőzése és leküzdése érdekében.

A nemzetközi sajtóban megjelent hírek szerint

az Európai Parlamentben is voltak szexuális visszaéléssel kapcsolatos ügyek,

de ezek egyetlen esetben sem jutottak el a nyilvánossághoz. Tavaly egy zárt EP-bizottság 15 képviselő estében tárt fel hatalommal való visszaélést asszisztensekkel szemben, de ezek az ügyek nem kerültek nyilvánosságra. Egyes információk szerint Martin Schulz, az EP korábbi elnöke személyesen állította le azt az eljárást, amely kivizsgálhatta volna a konkrét eseteket.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke hétfőn

sokkolónak nevezte

az Európai Parlamentben tapasztalt szexuális zaklatásokat. Belső bizottság létrehozását ígérte, hogy kivizsgálják az ügyeket, megtalálják és megbüntessék a felelősöket. Külső szakértők bevonását ugyanakkor elvetette.

Korábban a svéd külügyminiszter, az Európai Bizottság egykori alelnöke beszélt arról, hogy őt is molesztálták, „európai vezetők egy találkozóján”, de zaklatás érte az uniós igazságügyi biztost is.

Az Európai Unió alapjogi ügynöksége által 2014-ben készített, A nőkkel szembeni erőszak című tanulmány szerint a felnőtt korú nők egyharmada élt át fizikai vagy szexuális erőszakot. Az EU-ban

a nők 55 százaléka volt kitéve szexuális zaklatásnak, és az áldozatok 32 százaléka szerint a zaklató egy felettes, kolléga vagy ügyfél volt.

A képesítést igénylő vagy felső vezetői posztokon dolgozó nők 75 százaléka, a szolgáltató ágazatban foglalkoztatott nők 61 százaléka volt már kitéve szexuális zaklatásnak. Az Európai Unióban a 18 és 29 év közötti fiatal nők 20 százaléka tapasztalt már internetes zaklatást, és minden tizedik nő élt már át zaklatást „az új technológiák útján”.

MTI/FüHü

Pontosításokat kér az Európai Bizottság a Lex CEU-ról

0

A Bizottság úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében. Ebben pontosításokat kért a kifogásolt jogszabályról, amely bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet, vagyis a CEU-t.

Az ügyben áprilisban indult kötelezettségszegési eljárás, július 14-én pedig indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a Bizottság. Ebben azt írták, hogy

a magyar törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek.

Ezenfelül a Bizottság szerint az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít. A Bizottság úgy véli, hogy a szabályozás összeegyeztethetetlen az Unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel.

Magyarország augusztus 14-én válaszolt a Bizottságnak. A ma elküldött kiegészítő indokolással ellátott véleményében

a Bizottság részletesebben kifejti, miért tartja a magyar felsőoktatási törvényt összeegyeztethetetlennek az uniós kötelezettségekkel.

Magyarországnak két hete van, hogy további pontosításokat nyújtson be. Ha ezeket nem fogadja el a Bizottság, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.

A CEU közben bejelentette, hogy megállapodást kötött a New York-i Bard College-dzsal annak érdekében, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Az egyetem azt is jelezte:

várja, hogy a kormány aláírja és a parlament ratifikálja a New York állammal kötendő megállapodást,

amely lehetővé teszi, hogy a CEU tovább működjön Budapesten, ami mindig is az egyetem célja volt.

A CEU épülete Budapesten
Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

Úgy tudjuk, Michael Ignatieff rektor erről körlevelet is küldött az egyetem volt és jelenlegi diákjainak. Ebben információink szerint azt írja: úgy tudják, hogy a New York állam és a magyar kormány közti tárgyalások megteremtették egy megegyezés alapjait. Azt is írta:

a CEU tovább folytatja a világszínvonalú oktatást,

és bíznak abban, hogy az egyetem Budapesten maradhat, amely már 26 éve az otthonuk.

A felsőoktatási törvény áprilisban elfogadott módosítása arról rendelkezik, hogy a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik, valamint a külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie.

A magyar kormány többször is kijelentette, hogy a törvény szerint az amerikai szövetségi kormánnyal kell megállapodást kötni, hogy a több felmérés szerint a legjobb magyarországi egyetemnek számító CEU tovább működhessen Magyarországon.

Az amerikai nagykövetség élesen tiltakozott a törvény ellen,

és a szövetségi kormány is többször egyértelművé tette: a kérdés nem szövetségi, hanem állami hatáskör. Ezt végül a magyar kormány is kénytelen volt elfogadni, ezután kezdett tárgyalni New York állammal.

A Bizottság ma azt is bejelentette, hogy második szakaszába lépett a civiltörvénnyel kapcsolatos eljárás.

A bíróság küszöbén a civiltörvény

0

Második szakaszába ért a magyar civil szervezetekre vonatkozó törvény uniós eljárása. Ha egy hónapon belül nincs elfogadható válasz, az Európai Bíróság következhet. A kormány szerint minden rendben van a törvénnyel.

Az Európai Bizottság a második szakaszba léptette szerdán a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást – tudatta a testület.

Az úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldte el a magyar kormánynak. Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Az Európai Bizottság kifogásolja a civil törvényt, amely szerinte

indokolatlanul avatkozik  be az uniós alapjogi chartában garantált jogokba,

különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

Brüsszelben úgy vélik, hogy a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását: az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

E törvény alapján kell

„külföldről támogatott civil szervezetként”

nyilvántartásba vétetniük magukat azoknak a szerveződéseknek, amelyek évente 7,2 millió forintnál több támogatást kapnak.

A kormány szerint minden rendben van a szabályokkal. Mások szerint viszont éppen olyan, mintha az orosz törvényt másolták volna.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!