Kezdőlap Címkék Európai Bizottság

Címke: Európai Bizottság

Egy őszinte pillanat: Navracsics Brüsszelről és Sorosról

0

Kampányfogásnak tartja Navracsics Tibor uniós biztos, hogy a kormány a Soros-terv beteljesítőjeként állítja be az Európai Bizottságot. A HÍR TV-nek nyilatkozva az egykori Orbán-kormány-beli külügyminiszter szerint nem téma az unióban Soros György.

„Én ezt a választási kampány retorikájának tartom, az Európai Bizottságban nincsen ilyen

, nem beszélünk ilyenről, és a bizottság munkatervében nem szerepel ilyen feladat” – mondta Navracsics Tibor uniós biztos.

Uniós útmutató a kettős élelmiszer-minőségről

Az Európai Bizottság útmutatót tett közzé annak érdekében, hogy a tagállamok felléphessenek az élelmiszerek kettős minősége, vagyis a tisztességtelen gyártói magatartás ellen – jelentette be a fogyasztóvédelmi biztos. Tilos az azonos márkanevű, de eltérő minőségű élelmiszer.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint az útmutató segít meghatározni a nemzeti hatóságoknak, hogy uniós jogba ütközik-e, ha egy vállalkozás a különböző országokban eltérő minőségben értékesíti termékeit. Felsorolja és részletesen kifejti, melyek azok az uniós élelmiszeripari és fogyasztóvédelmi jogi előírások, amelyeket a hatóságoknak a kettős termékminőség fennállásának vizsgálatakor figyelembe kell venniük.

Előírják, hogy a fogyasztóknak valósághű és kielégítő tájékoztatást kell kapniuk az élelmiszerről, a címkén fel kell tüntetni a termék valamennyi összetevőjét. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv tiltja az olyan gyártói és kereskedelmi magatartásokat, mint például a fogyasztóknak a termék tulajdonságaival és összetevőivel kapcsolatos megtévesztése.

Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért is felelős biztosa kijelentette, ha

egy termék azonos márkajelzéssel ellátva, de eltérő minőségben kerül forgalomba,

azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ez egyértelmű példája annak, hogy a határon átnyúló problémákat csak uniós szintű együttműködéssel lehet megoldani – hangsúlyozta a biztos.

Az útmutató alapján – ha bebizonyosodik, hogy egy feltárt jogsértés határon átnyúló – a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok az európai szintű fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat útján léphetnek fel.

A kedden bemutatott iránymutatás mellett az uniós bizottság az élelmiszeripari termékek hatékonyabb összehasonlító tesztelésére irányuló módszertan kialakításán is dolgozik annak érdekében, hogy a tagállamok minden országban azonos, megbízható és közös tudományos alapokra támaszkodhassanak.

Az élelmiszerek állítólagos eltérő minősége idén került az érdeklődés középpontjába. A négy visegrádi ország, s hangsúlyosan Magyarország kormánya állította, hogy egyes multinacionális cégek a kelet-európai piacon forgalmazott termékeinek jelentős része eltérő, gyakran alacsonyabb minőségű, mint az, amit ugyanolyan márkanév alatt a nyugat-európai piacokon értékesítenek.

A Magyarországon eddig – a földművelésügyi tárca által – elvégeztetett tesztek azonban mindmáig nem támasztották alá a kettős minőség nagy mértékű és széles körben elterjedt voltát.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében némi meglepetésre konkrétan szóba hozta a kérdést mint a jogegyenlőséget fenyegető veszélyt. Ezután a bizottság arról határozott, hogy pénzt különít el a vizsgálatok finanszírozására.

MTI/FüHü

Az IMF vezetője válthatja Junckert

0

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Christine Lagarde lehet 2019-től az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker utóda.

A Welt am Sonntag ír arról, hogy az Európai Néppárt keresi Juncker utódját, miután a politikus bejelentette, hogy a 2014-2019-es ciklus után

nem vállalja tovább az Európai Bizottság vezetését.

Az MTI által idézett lap szerint a párt több vezetője Christine Lagarde-nak szánja a pozíciót. Az IMF-et 2011 óta vezető francia politikus “karizmatikus, tapasztalt és jól tudja érvényesíteni akaratát, így nagyon jó választás lenne” – mondták az Európai Néppárt felső köreiben.

Christine Lagarde vezérigazgatói megbízatása az IMF-nél 2021-ig szól, de legtöbb elődje a mandátum lejárta előtt lemondott, így ez nem lehet akadály. Ráadásul

jó viszonyban van a legbefolyásosabb néppárti vezetővel, Angela Merkel német kancellárral.

Jelölése így azon múlik, hogy elnyeri-e Emmanuel Macron francia elnök támogatását.

A felmérések szerint a 2019-es európai parlamenti választást is a Néppárt nyeri, így megint ők jelölhetik az Európai Bizottság elnökét.

A Welt am Sonntag szerint Christine Lagarde nemcsak a jobbközép, de a liberális pártok támogatását is elnyerheti, az EP választást felvezető kampányban pedig a női szavazókat is meg tudja szólítani.

Barroso-botrány: szigorították az etikai szabályokat

0

Az Európai Bizottság (EB) szigorította tagjainak etikai szabályait, például a leköszönés utáni elhelyezkedésre vonatkozó előírást. Tavaly botrány tört ki amiatt, hogy az EB előző elnöke egy nagy amerikai befektetési bankhoz ment dolgozni.

Tavaly José Manuel Barroso, a brüsszeli testület korábbi elnöke állást vállalt a Goldman Sachs (GS) amerikai befektetési banknál. A GS-nek súlyos szerepe volt a tíz évvel ezelőtti pénzügyi összeomlás kirobbanásában.

Eddig az EB tagjai megbízatásuk lejárta után 18 hónapig csak a testület engedélyével helyezkedhettek el valahol. A jövőben

az uniós biztosok esetében két év, a bizottság elnökének esetében pedig három év lesz ez az idő.

Az új etikai kódex először határozza meg, hogy mi számít összeférhetetlenségnek. A biztosoknak még az olyan helyzeteket is kerülniük kell, amelyekben felmerülhet az összeférhetetlenség gyanúja. Ha a volt uniós biztosok a korábbi portfóliójuk területén kívánnak tevékenykedni, először ki kell kérniük a független etikai bizottság véleményét.

A biztosoknak az új szabályozás hatályba lépését követően évente nyilatkozniuk kell a 10 ezer eurót meghaladó befektetéseikről, összeférhetetlenség esetén pedig a testület elnöke előírhatja

bizonyos vagyoni érdekeltségek elidegenítését vagy „bizalmi vagyonkezelés” alá helyezését.

(Hasonló szabály érvényes a mindenkori amerikai elnökre, és nem kis felhördülést kiváltva ezt kerülte meg Donald Trump azzal, hogy családtagjaira írta tetemes vagyonát.) Emellett ezentúl kéthavonta közzéteszik a biztosok utazási költségeire vonatkozó információkat.

A magatartási kódex jövő év február 1-jén lép hatályba, alkalmazásáról jelentéseket fog közzétenni az új, „megerősített és független” etikai bizottság.

Barrosót aztán az etikai bizottság felmentette, mert letelt a 18 hónap a megbízatása után. A brüsszeli testületet jelenleg vezető Jean-Claude Juncker azonban leszögezte, elődjét ezentúl egyszerű lobbistaként fogják fogadni az Európai Bzottságban.

MTI/FüHü

Nőni fog a befektetések átláthatósága

Európai átvilágítási keretet hoz létre az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre Brüsszel. Egyben megkezdte az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatok részletes elemzését, és a tagállamokkal együtt koordinációs csoportot állít fel.

A többi között ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet ma adtak ki Brüsszelben. Mint a FüHü is beszámolt róla, tegnap, az Unió helyzetéről szóló idei éves beszédében Jean-Claude Juncker a többi között kitért a szabadkereskedelem témakörére, s azt mondta:

„nem vagyunk a szabadkereskedelem naiv hívei, Európának mindig meg kell védenie stratégiai érdekeit.”

Ha egy állami tulajdonban lévő külföldi vállalat európai kikötőt, energia-infrastruktúránk részét képező létesítményt vagy védelmi technológiai céget kíván megvásárolni, erre csak teljes átláthatóság mellett, vizsgálatot és vitát követően kerülhet sor. Ezért is tett javaslatot az Európai átvilágítási keret létrehozására. A stratégiai területeken ugyanis – mint amilyenek például a kritikus technológiák, az infrastruktúra vagy különleges adatok működtetésével vagy biztosításával kapcsolatos tevékenységek – a külföldi állami tulajdonban vagy ellenőrzés alatt álló vállalatok általi felvásárlások lehetőséget teremthetnének arra, hogy

harmadik országok az EU technológiai előnyének csökkentésére használják a szóban forgó eszközöket vagy akár veszélyeztessék biztonságunkat vagy közrendünket.

A tervezett mechanizmus

A tagállamok és a Bizottság közötti együttműködési mechanizmust a tagállamok biztonsági vagy közrendi okokból (beleértve az átláthatósági kötelezettségeket) alkalmazhatják. Akkor aktiválható, ha valamely, egy vagy több tagállamba irányuló konkrét külföldi befektetés hatással lehet egy másik tagállam biztonságára vagy közrendjére. Az átvilágításra olyan esetekben kerülhet sor, amikor a tagállamokban végrehajtott közvetlen külföldi befektetés uniós érdekű projekteket vagy programokat érint,

a kutatás (Horizont 2020), az űrkutatás (Galileo), a közlekedés (Transzeurópai közlekedési hálózat, TEN-T), az energia (TEN-E) és a távközlés terén zajló projektek és programok tartoznak ebbe a körbe.

A keret a 12 tagállamban már működő nemzeti felülvizsgálati mechanizmusokra épül, és nem érinti az uniós tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy új felülvizsgálati mechanizmusokat fogadjanak el vagy pedig továbbra sem alkalmazzanak ilyen nemzeti mechanizmusokat.

Ami a közvetlen külföldi befektetésre vonatkozó döntéseket illeti,

az európai keret megőrzi a szükséges nemzeti rugalmasságot.

Bármely befektetés-átvilágítás tekintetében továbbra is a tagállamokat illeti az utolsó szó.

Ideiglenes intézkedések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsban képviselt uniós tagállamoknak jóvá kell hagyniuk az átvilágításról szóló rendeletjavaslatot (rendes jogalkotási eljárás). Az időveszteség elkerülése érdekében a Bizottság azonban javaslatot tett két kiegészítő intézkedés haladéktalan elfogadására.

Az egyik, hogy a nem rezidensek belföldi közvetlentőke-befektetéseivel foglalkozó koordinációs csoportot hoz létre, amelynek hatásköre kiterjed a biztonságot és a közrendet illető stratégiai jellegű ágazatok és eszközök és/vagy a nemzeti, határon átnyúló vagy európai szempontból döntő fontosságú eszközök azonosítására. A csoport a Bizottság elnökletével működik és a tagállamok képviselői alkotják. A csoport kicseréli a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó információkat, bevált módszereket és elemzéseket, s megvitat olyan kéréseket, mint például harmadik országok stratégiai felvásárlásokat segítő támogatásai.

A másik kiegészítő javaslata az, hogy a Bizottság 2018 végéig készítsen egy alapos elemzést az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatokról, azokra a stratégiai ágazatokra (pl. energetika, űrkutatás, közlekedés) és eszközökre (kulcstechnológiák, kritikus infrastruktúra, különleges adatok) összpontosítva, amelyek ellenőrzése biztonsági vagy közrendi okokból aggályokat vethet fel.

 

Juncker: a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniója

0

Az Európai Uniónak a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniójának kell lennie – mondta a közösség jövőjét is vázoló, az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A strasbourgi parlamentben többek között leszögezte: az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia. Ez nem opció, kötelezettség. Közös adók bevezetéséről is beszélt a belső piac erősítése érdekében.

Nem volt jó állapotban az unió, amikor átvette az Európai Bizottság vezetését – mondta Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben szerdán.

Mostanra azonban Európa gazdasága helyreállt, visszatért a szél Európa vitorláiba, a gazdasági fellendülés ötödik évében vagyunk

– hangsúlyozta Juncker. Nyolcmillió új munkahely keletkezett, 235 millióan dolgoznak, 225 milliárd értékű beruházás valósult meg, 445 ezer kis és közepes vállalkozás kapott támogatást – sorolta a kedvező változásokat az EB vezetője.

Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk használni, több feltételnek kell teljesülnie, s ezekre tesz javaslatot – mondta Juncker.

Elsőként szeretné megerősíteni az európai kereskedelmi programot,

hogy az EU ugyanannyit kapjon, mint amennyit ad – utalt a már megkötött és az aláírásra, kidolgozásra váró kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokra.

Ennek kapcsán ország megnevezése nélkül ugyan, egyértelműen Kínára, a kínai vállalatfelvásárlásokra célozva arról beszélt Juncker, hogy körültekintően kell eljárni, amikor valaki fontos céget vásárol az energetikában vagy a hadiiparban, hogy megvédjük biztonságunkat.

Változást sürgetett Juncker az iparpolitikában a versenyképesség erősítése érdekében.

Példaként az autóipart említette, amelyben 32 millióan dolgoznak. Erre büszke, de”sokkolja, ha becsapják a fogyasztókat” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: felszólítja az autóipart, hogy tiszta járműveket fejlesszen ki. Az új iparstratégia  jegyében széndioxid-kibocsátást, a digitális élvonalban maradást és a klímaváltozással kapcsolatos törekvések növelését említette Juncker.

Kíberbiztonsági ügynökség létrehozását indítványozza a bizottság elnöke az internetes támadások elleni küzdelem érdekében.

Hangsúly a migráción

A feladatok sorában leghangsúlyosabban a migrációról beszélt Juncker. Szerinte sikerült előrelépni, sokat csökkent a bevándorlók száma, elsősorban a törökökkel kötött megállapodásnak köszönhetően. De nem szabad magukra hagyni a közös határt védő déli államokat. Kollektív felelősségről beszélt a ebben a kérdésben, s arról is szólt, hogy

nem minden tagállam mutat egyenértékű szolidaritást a menekültek ügyében.

Meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, ehhez új javaslatokat terjeszt elő a bizottság. Alapelv, hogy haza kell térniük azoknak, akiknek nincs tartózkodási engedélyük, a menekültek 36 százalékával ez történik – mondta Juncker. Kiemelte azonban, hogy szolidárisnak kell lenni Afrikával, feltölteni az erre szolgáló pénzalapot.

Most 22 ezer menekültet szeretnének letelepíteni, később további 40 ezret Szíriából, Libanonból – mondta Juncker.

A feladatok

A helyzetértékelés után rátért az előttünk álló időszakra. Itt az ideje kijelölni a jövő irányát – fogalmazott az EB elnöke. Leszögezte azonban, hogy ezt nem lehet fentről diktálni, ennek széles körű konszenzuson kell alapulnia. A márciusban meghirdetett öt forgatókönyvhöz képest egy hatodikkal állt elő Juncker.

Ez a szabadság, egyenlőség és jogállam uniója.

A szabadság uniója kapcsán a szabad véleménynyilvánítás jogáról és a sajtószabadságról beszélt, kiemelve térségünket, ahol jól ismerik ezeket a problémákat. Az egyenlőség jegyében úgy fogalmazott, hogy nem lehetnek másodrendű állampolgárai az EU-nak. Nem halhatnak meg gyerekek Romániában és Olaszországban olyan betegségekben, amelyeket rég ki kellett volna irtani – mondta, egyúttal hozzájárulást ígért a nemzeti oltási programokhoz.

Ugyanazt a bért kell fizetni az ugyanott végzett munkáért – szögezte le Juncker, megnevezve a kiküldött munkaerővel kapcsolatos problémát.

Ez rossz hír a magyar cégeknek, amelyek jelenleg a hazai fizetéseket folyósítják a többi uniós országban dolgozó alkalmazottjaiknak.

Új munkapiaci felügyeleti hatóság létrehozását jelentette be ennek során Juncker.

Az EB elnöke magáévá tette az elsősorban Magyarországon és Szlovákiában szorgalmazott ételminőségi felvetést. Másodrangú fogyasztók se lehetnek, nem fogadható el, hogy rosszabb minőségű élelmiszert kapjanak ugyanolyan csomagolásban – mondta.

Az EU ugyan nem ország, mégis a jogállam uniójává kell válnia – mondta Juncker. Szintén nem nevezett meg országot, de az utalás egyértelmű. Többször hangsúlyozta, hogy

az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek tiszteletben kell tartani. Ez nem opció, hanem kötelezettség

– szögezte le.

Kompromisszumokról beszélt a bizottsági elnök, azzal, hogy nem Európa-képes, aki nem kész erre.

Gazdasági elképzelések

A gazdasági továbblépés terén a belső piac megerősítéséről is beszélt Juncker. Támogatja, hogy vezessék be a közös konszolidált társasági adót, áfát, a digitális tevékenység és a pénzügyi tranzakciós adót. Fontosnak nevezte közös pénzügyminiszter kinevezését a gazdasági és monetáris unió erősítésével egyetemben.

Nincs szükség viszont önálló eurózóna-költségvetésre, erős uniós büdzsé kell, s nincs szükség eurózóna-parlamentre sem – hűtötte le azon várakozásokat, amelyek szerint – elsősorban az Emmanuel Macron francia elnök által szorgalmazott módon – gyorsabb integrációra, amolyan “szuper Európára” tesz javaslatot.

Juncker a terrorizmussal szembeni európai felderítő rendőri egység létrehozását javasolja, s harcot hirdetett a szélsőségesekkel szemben a politikában is, mondván: a pártfinanszírozást meg kell változtatni, mert az extremisták kasszáját nem tömhetik tele pénzzel.

A Brexit miatt megcsappanó uniós költségvetés kapcsán Juncker azt támogatja, hogy a maradó tagállamok bővítsék ki a büdzsét.

A britek kilépését tiszteletben kell tartani, de szerinte Londonban még megbánják ezt. Európa pedig halad tovább saját útján,

s 2019 tavaszára különleges “szemesztert” javasol, hogy megtárgyalják az EU továbbfejlődését.

Jean-Claude Juncker azt reméli, hogy 2019-re megvalósul a gazdasági és pénzügyi unió elmélyítése és mindenhol euróval fizetnek.

A vita további részleteiről itt olvashat.

 

A bolgároktól “lopott” Orbán?

0

Cseh sajtóértesülés szerint a bolgárok tavaly átverték az EU-t, határkerítésre költötték a másra kapott pénzt, és Orbán Viktor innen “lopta” az ötletet, hogy pénzt kérjen a magyar kerítéshez. Korábban az Európai Bizottság cáfolta, hogy az EU támogatta a bolgár-török kerítést, miközben Magyarország esetében elutasította ugyanezt.

„Nem finanszírozzuk semmilyen kerítés vagy fal építését, ahogy ezt Bulgária esetében sem tettük. Amihez az EU támogatást nyújt, az megfigyelő- és más határellenőrző rendszerek kiépítése, amelyek segítségével hatékonyabban lehet ellenőrizni az EU határait” – nyilatkozta Tove Erns, az Európai Bizottság szóvivője pénteken, majd egy másik szóvivő a fuhu.hu-nak is. Ezzel tagadták Rogán Antal múlt héten elhangzott mondatait, amelyben a Fideszes politikus lényegében kettős mércével vádolta az EU-t. „Nem lenne precedens nélküli, hiszen Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott az Európai Unió a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy ebből kifolyólag Magyarország esetében is indokolt lenne a támogatás.

Habár a bolgár parlament 2016 szeptemberében valóban az Európai Unióhoz fordult támogatásért, és Brüsszeltől 160 millió eurót kért a videós megfigyelő rendszer kiépítésére és más műszaki fejlesztésekre, magára a kerítésépítésre nem adtak pénzt. Legalábbis Brüsszelben ezt mondják, de a Mladá fronta Dnes című cseh napilap keddi cikkében Luboš Palata saját értesüléseire hivatkozva azt állította, hogy ezt a pénzt Szófia mégis a 259 kilométer hosszúságú bolgár-török kerítés befejezésére költötte és megtévesztette az uniós ellenőröket.

Palata szerint

a magyar kormány egyértelműen a bolgároktól „lopta az ötletet” és Orbán Viktor is valami hasonlóban reménykedett,

amikor a múlt héten levelet írt Jean-Calude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének.

A bolgár és a magyar fél hivatkozási alapja lényegében azonos: mindkét ország egy nem uniós tagállammal való közös határszakaszra építette fel a kerítés, hogy így védekezzenek az illegális migráció ellen. Továbbá az újságíró is azt írta, amit az EB közölt: az elmúlt két évben Magyarország 100 millió eurónyi pénzt kapott a menekültválság kezelésére. Eddig nem volt köztudomású, hogy egy hete a bolgár kabinet

újabb 620 ezer eurós pénzügyi támogatást szavazott meg a bolgár-török kerítésrendszer kibővítésére.

A cseh lap idézte a magyar kormányt azzal kapcsolatban is, hogy ők azért építették fel a 175 kilométer hosszúságú kerítést a magyar-szerb határra, mert ezzel „nemcsak Magyarországot, hanem az egész Európai Uniót védi az illegális migrációval szemben”. A magyar-szerb határra épített kerítés költségei elérték a 440 millió eurót.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!