Kezdőlap Címkék Európa Tanács

Címke: Európa Tanács

Cowboy

A küzdelem mindig kétarcú. Az egyik, amit ténylegesen megvív az ember a csatatéren, a másik, amit otthon elmesél belőle. A két arc, noha elvileg ikrek, a legritkább esetben hasonlítanak, ráadásul van olyan harc, amit meg sem vívtak, egyedül az otthoni meséből derül ki, hogy volt ilyen. Illetve nem volt, de végül mégis, és hogy győztünk, az a minimum.

A legröhejesebb az, mikor egyértelmű, hogy a Nagy Harcos összes küzdelmét láttuk, illetve követni tudtuk, hazánkban is meg külföldön is, nekünk mégis olyanokat mesél róla itthon, mintha semmit sem láttuk volna, és csak most, az ő elbeszéléséből fogjuk megtudni, hogy mi volt, hogy volt, különben is, de főleg egyáltalán.

Némi gondot jelent, hogy a röhejességről általánosságban nem lehet beszélni, hiszen a szájtáti közönségből néhányan ugyan hahotáznak, ám majd hárommillió állampolgár nem mulat a szövegén, hanem elkerekedett szemmel csodálja a halált megvető bátorságú nindzsát (A miniszterelnök a Fidesz 30. tisztújító kongresszusán elmondott beszédében közölte, hogy „a mi kormányunk: nindzsakormány… A dobócsillagot jókor jó helyre kell hajítani, nincs második esély”). Ezen hős nindzsa értünk öldököl mindenfelé, mert ő aztán nem egy anyámasszony katonája, aki a felesége szoknyája mellett ül otthon jófajta pálinkát hörpölgetve, hanem kiáll a placcra, ahogy kell neki! Illetve mégsem. Nem mindig áll ki. A nindzsa ugyanis a szamurájokkal ellentétben „a sötétség és a lopakodás mestere, aki főleg a ravaszságban, kémkedésben és gyilkosságban jártas”, mely nindzsadefiníció a mi miniszterelnökünket illetően abszolúte stimmel (lásd: kilopakodott a sötét brüsszeli büfébe egyedül kávét inni). No kiállás, no placc, no reflektor, ha kérhetem! Így van ő például a svédekkel is, akik esetében ahelyett, hogy kimenne Stockholmba megbeszélni Kristerssonnal a dolgokat, hogyan is van az az állítólagos svéd sértegetés, ami miatt mi nem szavazzuk meg a NATO tagságukat, inkább Erdoğannal sugdolózik, a frakcióra mutogat, és a csicskáit küldi nyilatkozni. „Bukotsumono!” mondanák lebiggyesztett szájjal a szamurájok, ha érdekelné őket ez a pávatáncnak hívott sunnyogás.

Vannak persze a nindzsákon kívül más harcosok is. Ilyen például a cowboy. Tükörfordításban tehénfiút jelent, aminek sok értelme nincs (legfeljebb LMBTQ+ klubokban), persze lehet variálni a fordításban, például „a tehénnek a fia”, de az még nagyobb hülyeség lenne, ezért célszerűbb vagy úgy hagyni, ahogy van, na, legfeljebb gulyásnak fordítani. Az Egyesült Államok korai korszakában hatalmas gulyák járták a legelőket, melyek terelését és védelmét a cowboyok látták el. Ezért volt pisztolyuk, mert sok marhatolvaj követte a gulyákat, akikkel sűrűn és helyben kellett megvívni a marhákért a harcot. Így aztán kiválasztódtak/kinevelődtek a párbajfenomének, akiket a filmipar tett naggyá, a szó elszakadt eredeti jelentésétől, és ma már sokan azt gondolják, a cowboy valamiféle nemzeti hős, aki megmenti a nőket a megbecstelenítéstől, a bankokat a kirablástól, ráadásul hullabecsületes, mert ahelyett, hogy jól hátba lőné a rohadékokat, kiáll velük párbajozni egy szál maroklőfegyverrel az oldalán. A sheriffre nem számíthat soha, mert az mindig tehetetlen és ostoba, legalábbis a cowboyos filmek többségében az.

Nem véletlen tehát, hogy derék miniszterelnökünk nindzsából cowboyra váltott, hiszen a nemzeti hős szerepe nem áll távol tőle. A kormányfő legutóbbi fiatalos bejelentkezésében hat témáról beszélt. A videó lendületes, a hatlövetű szót a cowboyokkal tisztában lévőknek nem kell magyarázni, és ami a legfontosabb: végre megtudhatjuk, mire lő a mi derék hősünk, azaz mi az, ami fontos neki.

Lövés 1.: „Vannak évek, amelyekben az a legjobb, hogy véget érnek. Így vagyunk mi 2023-mal. Az évnek vége, a háborúnak sajnos nincs vége, a terrorveszély nő Európában, és a migrációs nyomás is egyre nehezebb. 2023-ban kellett a legény a gátra.

Ja. Kellett a legény. Illetve kellett volna. De nem volt. Az infláció az egeket ostromolta, az infli-EB-t nagy fölénnyel nyertük, fogyasztásban utolsó előttiek vagyunk, már csak Bulgáriát előzzük, az államháztartási hiány úgy elszállt, mint a győzelmi zászló, ha az EU Ukrajnát nem akarta volna fölvenni, még az a 10 milliárd euró sem jött volna, amit Orbán a büfébe való távozással kizsarolt az Európa Tanácstól, a háborúnak ugyan nincs vége, de ez Magyarországtól teljesen független kérdés, a migránsokat illetően meg Ausztria állandóan panaszkodik, hogy a legtöbb migráns tőlünk érkezik oda. Nincsen legény arra sem, hogy megvédje a határainkat?

Lövés 2.: „Amikor először jutottunk ki, a pótselejtezőt megelőzően a norvégok röhögőgörcsöt kaptak. Most bezzeg a csoportbeosztásnál már nem tolongtak a csapatok… Szép év lesz ’24

Tanári fizetések, egészségügy, 5% fölötti hiány, „kiafrancot” érdekel? Lényeg, hogy kijutottunk. Mint az ugyancsak szép ötvenes években, mikor a foci vitte a hátán az országot. Orbán most is erre számít, mert másra nem is tud, csak egy a baj: ott még nem tartunk, ahol Puskásék, hogy másodikok legyünk egy világversenyen (a horvátok bezzeg…). „Nem baj, az ikszedik hely is szépen csillog”, mondja majd Orbán, ahogy Rákosi elvtárs, csak ő ikszedik hely helyett ezüstéremmel.

Ha a stadionokkal meg fűtött pályájú „palántaneveldékkel” teleszórt és pénzzel alaposan fölturbózott fociéletünkből a legértékesebbet, azaz Szoboszlait kiragadva megvizsgáljuk a pályafutását, kiderül belőle, hogy ő már 16 éves korától Ausztriában játszott, azaz a karrierjéhez nekünk, magyaroknak nincsen sok közünk.

Lövés 3.: „Recep Tayyip Erdoğan török elnök Magyarország kiemelten fontos stratégiai szövetségeseként nemrég járt Budapesten… Ez egy erős ország, amely fejlődik, és már saját autómárkát előállítanak. Hoztak is belőle egy példányt. Cserébe egy lovat adtam. Sólyomra gondoltam először, de az biztos visszarepült volna, és akkor azt hitték volna Isztambulban, hogy rászedtük őket…. Csupa ilyen „egy lóerő 435-ért” jellegű üzletet szeretnék kötni idén is.”

Az, hogy Erdoğan Orbán szövetségese, teljesen egyértelmű, mert egyik sem vethet a másik szemére semmit az otthoni demokráciát illetően, Az, hogy stratégiai partnerek, egyértelműen mutatja, hogy mindegyikük hosszú távra tervez. Törökország erős ország. Erejét láttuk 1526-ban meg 1541-ben is, a mai gazdasági és demokratikus fejlődését illetően viszont még van hová. Az autó-ló csere mutatja, hogy Magyarországnak Mészáros Lőrincék kifinomult betonkeverési technikáján kívül ajándéknak alkalmas ipari terméke nincs. A turul jobb, ha itthon marad, mert ott esetleg munkára fognák, ami nem tesz jót egy sólyom kedélyének. Hogy hazatalálna, az erős túlzás, maximum elszáll a jó fenébe (miért nem őrizték rendesen?). A vágyott jó „üzletet’” illetően: megvan az már! Illetve volt. Az EU-val Gyurcsány 2007-ben megkötötte a jó üzletet, ő még alig kapott belőle (a projektek végén fizetnek), Orbán viszont 2010. óta élvezi, hogy minden éveben jóval több pénz érkezik, mint amennyit befizetünk. Sajnos a permanens pávatánccal sikerült Orbánnak elintéznie, hogy ez a jó kis üzlet befuccsolt egy ideje. Nem reménykedni kell, hanem intézkedni! A teljesítendő 27 pont jó ideje ismert mindenki előtt. Az EU megküldte. Többször is.

Lövés 4.: Decemberi nemzetközi sajtótájékoztatómon a legtöbben Ukrajna felől érdeklődtek Az álláspontunk világos, az Európai Unió rossz úton indult el, amikor úgy döntött, hogy megkezdi a tárgyalásokat Ukrajnával. Ebből még sok baj származik. És most az a dolga Magyarországnak, hogy ezeknek a bajoknak és károknak a számát csökkentse, illetve Magyarország feje fölül elhárítsa. Béke kell és tűzszünet.”

Az álláspontunk valóban világos, de nem érdekel rajtunk kívül senkit. Törökország 2005. óta, azaz 18 éve uniós tagjelölt, de még mindig nem tag, mert az EU csak tagságra érett jelöltet vesz föl, így aztán nem egészen érthető, hogy Orbán jelenleg mitől fél. Ukrajna csak akkor lesz tag, ha minden szempontból megfelel, és az uniós költségvetés sem kerül bajba (az EU nem hülye), azaz a tagjelöltség most még csak egy gesztus, de Orbán ezt nem hajlandó észrevenni. Vagy ez csak a mindenáron való krakélerkedés? Valószínűleg a kettő elegye. A probléma sajnos az, hogy az ilyen viselkedés negatív hatása az országon fog csattanni, nem csak Hatvanpusztán. Sőt, azon nem is.

Lövés 5.: „Javier Milei. Egy elnök, aki láncfűrésszel kampányol… Ez a gesztus nem volt indokolatlan, mert Argentína inflációja 100 százalék fölött is járt. Sok sikert kívánunk Argentínának, Magyarországnak egy metszőolló is elég volt, hogy 10 százalék alá vágjuk az inflációt. Figyeljük, mit tesz az elnök, hátha tanulhatunk tőle gazdaságpolitikai mesterfogásokat. Nem kell sírnunk Argentínáért

Bizony! Nekünk elég volt a metszőolló, Argentínának láncfűrész kell. Az orbáni üstökön ragadás és a fejszével való faragás eltűnt az éj homályában, helyette megjelent egy újabb kerti szerszám, melynek segítségével a miniszterelnök be akarja adni a népnek, hogy nem a 2022-es magas áraknak (melyekhez viszonyítunk), nem a 2023-as, az előbbieknél csak kevéssel magasabb áraknak, sőt nem is a KSH-nak van köze a 10% alatti inflációhoz, hanem ő maga az, aki üstökön ragad, üt-vág, metsz, meg fűrészel (szerintem lesz még olyan is). Szólhatna már neki valaki, hogy hülyeségeket beszél. Bár… a KSH módszertanának megváltoztatása az inflációs számítást illetőleg lehet, hogy tényleg az ő műve („Csináljatok már valamit, Áron!”). Én persze inkább a gazdaságilag menő országokat figyelném, nem Argentínát, mert mesterfogás helyett most már kormányozni kellene. Tisztességesen.

Lövés 6.: „2024 egy reményteljes év lesz, feltéve, ha sikerül rendet vágnunk Brüsszelben. Donald Trump volt amerikai elnök győz, és elhozza nekünk a békét az ukrán háborúba”.

A büfében már vágtuk a rendet rendesen, most már csak Macronék közé kell odacsapni. Lehetőleg akkor, mikor nincsenek ott, különben megint mehet Orbán a büfébe. Trump nem elhozza a békét, hanem leállítja Ukrajna támogatását, azaz megadja magát a Nyugat nevében, és akkor Putyin Európában szabad kezet kap. Egyébként ez nem ukrán háború, hanem orosz, mégpedig a legócskább háborús bűnökkel súlyosbítva. Minden rossz benne van, ami csak elképzelhető.

Na, kérem, hát íme: újra szólt a hatlövetű. Jó kis cowboyos, mi? Azt javaslom, inkább röhögjünk, úgy kevesebb folyadékot veszít az ember, mintha sírna.

Az okos lány

Hajjaj! Gond lehet még ebből a címből, ugyanis jelen írásban Orbán Viktorról, a talpig férfi, magyar miniszterelnökről lesz szó, és az széles körben ismert, hogy ő, meg a körülötte nyüzsgő komornák és komornyikok nem igazán kultiválják az LMBTQ+ ügyeket. Pláne a miniszterelnököt illetően! Na nem baj, majd ha számon kérik, csak kivágom magam valahogy.

Szóval. Az alaphelyzetről, amelybe szegény Orbán keveredett, az embernek a régi vicc jut az eszébe, mikor megy az autós a sztrádán, és hallgatja a rádiót. Egyszer csak a beszélgetős műsort megszakítva a bemondó figyelmeztető hangon közli, hogy az összes arrafelé autózó vigyázzon, mert a Székesfehérvár – Siófok sztrádaszakaszon egy őrült szembe megy a forgalommal. – Egy? – mordul föl az autós. – Az összes!

Hátbizony, hogy így lett. Még a nagycsizmás Giorgia sem fordult meg a Maseratijával, hogy a magányos magyar miniszterelnök mellé sorolva legalább ketten legyenek! És most már a lengyelek sem. Ők is beálltak a szembejövők hosszú sorába. Szegény Orbán kénytelen volt azt nyilatkozni, hogy hiába győzködte őket, nem engedtek az álláspontjukból, amire ugyan páran nyilván rávágják, nem is Orbán győzködte a többit, hanem azok győzködték őt, de hamar rá lehet jönni, hogy ez hülyeség, mert ennél azért az Európa Tanácsban ülőknek több eszük van. Nagyon jól tudják, hogy Orbán sohasem veszíthet, őt meggyőzni tehát abszolút reménytelen, ha valami mellett egyszer már elkötelezte magát, mert az attól kezdve fixa idea. Többen gondolják úgy, hogy Putyin zsarolja valamivel, de az csak egy másik hülyeség, mert amit a miniszterelnök mond, azt mind saját maga találja ki. Rosszul is lenne attól, ha Lavrovot kéne idéznie! Ennek az önkitalálásnak egy hátránya van: pont olyanok a kitalációk, mint a kitaláló. Különösen kacagtató, ha félreért valamit, lásd például a „Minden családot havi 181 000 forinttal támogatok.” című, hónapokon át hangoztatott közröhejt.

Így ültek hát Brüsszelben mindahányan, némán, mert a tárgyalásuk lefagyott. Az álláspontok végleg megmerevedtek, nem engedett a sajátjából senki. Azok huszonnyolcan az észérvek alapján nem engedtek, hiszen tisztában vannak vele ha Ukrajna nem a Nyugat része lesz, akkor Oroszország előbb utóbb lenyeli, Orbán meg zsugoriságból, hiszen szerinte nem engedhető meg, hogy a kifejezetten és fokozottan népnemzeti, azaz magyar gabonatermelő gazdák kevesebb támogatáshoz jussanak, mert Ukrajna hatalmas szántóival a támogatás nagy részét majd elviszi. És a konkurencia is nagyobb lesz. A magyar gazda ezek szerint túl drágán termel, azaz a mai mértékű támogatásnál kevesebbel nem él meg, hát még ha megnő a konkurencia! Akkor végképp ellehetetlenül. Tisztára Mészáros Lőrinc, lehet mondani. Ő sem nagy versenyző a gazdaságban. Ezért Ukrajna felvételét körömszakadtáig ellenezni kell, el a kezekkel a pénzeinktől, szemét ukránok!

A jobb megértés kedvéért feltétlenül megjegyzendő, hogy ha Ukrajna EU tag lesz, az elég hamar megnöveli az országban energia árat is, meg a munkaerő árát is, amelyek miatt már messze nem tud majd annyira olcsó gabonát a piacra dobni, mint most, ráadásul az EU biztosan meg fogja növelni a támogatásra fordítandó összeget. Aki tehát a mai ukrán gabonaárak és támogatás alapján hivatkozik a jövőre, annak hibás az érvelése. De ezt a miniszterelnök nem tudja. Van ilyen (de még mennyi).

A tárgyalás zsákutcába jutása miatt Orbán nagy bajba került, ugyanis ha a Macron elnökkel való megállapodás után Ukrajna felvételének ügyében vétózni mer, akkor nemhogy most, de már sohasem kapunk pénzt az EU-tól (egy árva fityinget sem), mert még az is kérdésessé válik, hogy bent maradhatunk-e egyáltalán. Ha viszont igennel szavaz, akkor veszít, ami nála egyszerűen lehetetlen. Nem képzelhető el. Ezért találták ki a jóindulatú Scholzék, hogy keresse fel a büfét, és igyon egy kávét, mert akkor egyhangú lesz a szavazás (a hiányzók nem számítanak), és ő mégsem szavazott igennel. Ez volt a legjobb módszer, az okos lány jött is meg nem is, így is szavazott, meg úgy nem szavazott, sőt nem is tartózkodott, mivelhogy ott se volt, a meséhez képest az eltérés csak annyi, hogy a ravasz húzást nem az okos lány találta ki, hanem mondták neki.

Így aztán minden sikerült, az ET a kívánt irányban döntött, Magyarország megkapja a pénz egy kisebb részét, és Orbán sem szégyenült meg. Annyira.

Sajnos volt a napirenden még egy másik határozat szavazása is, mégpedig az uniós költségvetés módosítás. Annál az okos lány rájött, hogy itt már nem lehet trükközni, mert akkor az utolsó zsarolási esélye is elvész, és Magyarország a várva-várt EU-s pénzeket vagy csak nagy késéssel, vagy sohasem kapja meg. Derék miniszterelnökünk vétózott is, így aztán a döntés jövő évre tolódik, amit többen el is fogadnak, mert a több módosítási igény miatt legfeljebb ad hoc döntést tudtak volna hozni, ami nem az Unió stílusa. Így újra kezdődhetnek az egyeztetések, és a legközelebbi ülés elé már egy kidolgozott és sokak egyetértését bíró javaslat kerülhet, ráadásul nem késtek le semmiről.

Annak, hogy ezt a magyar miniszterelnök meg merte tenni, azért van egy másik oka is. A Bizottság nem csak Ukrajnának kért pluszpénzt a költségvetés módosításban, hanem egyéb célokra is, és noha az Ukrajnának való pénzutalással Orbánon kívül mindenki egyetért, az egyéb célok esetén a nettó befizetők (Németország, BENELUX államok, skandináv országok) nem voltak lelkesek, és így nem is bánták Orbán vétóját annyira, tán még a markukba is röhögtek, hogy a kellemetlen lépést nem nekik kellett megtenniük.

Macron elnöknek viszont nagyon nem tetszett a lépés. Keményen fogalmazott:

„tisztességtelennek” nevezte a magyar miniszterelnököt,

mivel az a teljes módosításra mondott nemet, amivel nemcsak Ukrajna támogatását, hanem több közös európai uniós cél finanszírozását akadályozta meg. Olyasmiről, hogy megállapodtak volna Orbánnal, és Orbán megszegte a megállapodást, az elnök nem beszélt. Vagy volt ilyen, vagy nem, persze most már mindegy is, az egyeztetési folyamat a költségvetésről újraindul. Ugyanakkor mind von der Leyen, mind Macron kijelentette, hogy tudják finanszírozni az ukrán hitelt a piacokról is, azaz elég, ha huszonhat tagállam megegyezik, Magyarországra akkor már nincs is szükség. Aki nem értette, annak elmondjuk, hogy ezek szerint hiába fenyeget vétóval Orbán, az nem jelent már semmit, azaz az ukrán csatlakozás nem vétózásáért kizsarolt pénz ugyan érkezik, de a második, a nagyobb részlet már nem. Csak ha teljesítjük az előírt feltételeket.

Jelenleg Orbán aggódhat a magyar gazdaság miatt. Erről már sokszor írtak és sokan, a 13 éves „fantasztikus fejlődés” eredménye például, hogy a magyaroknál már csak a bolgárok fogyasztanak kevesebbet, hogy nincs pénz, ezért ma már az egészségügy és az oktatásügy mellett a pénzügy is gyakorlatilag felügyelet alatt áll, és ha az utóbbi nem is rendőri felügyelet, azért Rogánt, Orbán Balázst és Gulyás Gergelyt ismerve igencsak kemény lesz szegény Varga Mihály egzecíroztatása. Mondható továbbá, hogy az adósbesorolásunk ugyanaz, mint 2010-ben volt (BBB-), ráadásul negatív kilátással, hogy a hiány minden rekordot meghalad, hogy a magyar inflációt a széles környékünkön senki még csak meg sem közelíti, hogy

a GDP-hez viszonyított államadósság a lenyúlt MANYUP-ot is figyelembe véve ma nagyobb, mint a 2010-es,

A zemútnyócévesek eladósították a zórszágot!” helyzetben volt, hogy a haverokon kívül mindenki az út szélén van hagyva, hogy a bajok ellen igazságtalan és ostoba módszerekkel küzdenek (lásd rezsicsökkentés, ársapka, stb.), és még sok más minden idetartozik. Ráadásul, mivel Paks II. még sehol, az akkumulátorgyárak, a napelemek kompenzációs igénye és az egyre növekvő saját áramhiányunk miatt nagy gázerőműveket kell építenünk (közben persze Paksot is), melyeket az államon kívül nem hajlandó finanszírozni senki, és ezt még fokozni is lehet, ugyanis az orosz gáz drágább nekünk, mintha a piacon vennénk, plusz a bolgárok a gázár negyedével megemelték a tranzitdíjat. Ezért kell nagyon a pénz, amely az EU-nál hever.

Ahhoz, hogy megkapjuk a második részletet is, az EU konkrét feltételeket szabott. 27 pontban meg is fogalmazta, le is írta, el is küldte nekünk. Nagyon régen elküldte. Az államnak tehát pofonegyszerű lenne a dolga, teljesíti a kívánalmakat, aztán besöpri a pénzt. De nem. Helyette azóta pávatáncol, vétóval fenyeget, sőt vétózik is. Teljesíteni viszont a kedves Jóistennek se! Annak indokaként, hogy miért nem teljesíti a 27 pontot a miniszterelnök immár évek óta, két okot lehet elképzelni:

  • ha teljesítené, neki és az egész családjának kivégzőosztag elé kellene állni,
  • vagy, ami ezzel egyenértékű, sérülne az önérzete, hiszen „úgy táncol, ahogy az EU fütyül”, és akkor mi lesz a kényes magyar szuverenitással? És főleg mi lesz a kényes önérzetével?

Lehet választani. Ettől függetlenül mondható, hogy hatalmas zseni ez az ember, mert a káros működésére jellemző súlyos gazdasági bukta ellenére, állandóan kétharmadot kap.

Nála csak a derék értelmisége vezette népünk nagyobb zseni, aki ezt a kétharmadot biztosítja.

Vagy nem?

“Ne attól függjön élet vagy halál, hogy hol élsz!”

Bono dalát idézte az Európai Unió egészségügyi biztosa, Stella Kyriakides amikor ismertette a gyógyszerellátás reform terveit. A brüsszeli bizottság reform terveit meg kell szavaznia az Európai Parlamentnek és el kell fogadnia az Európai Tanácsnak, ahol a tagállamok vezetőinek vétójoguk van.

Az Európai Unió szegényebb keleti tagállamaiban csak évekkel azután lehet sok új gyógyszerhez hozzájutni, hogy a gazdagabb nyugati tagállamokban már használták is azokat. Ezen a lehetetlen helyzeten akar változtatni Brüsszel 20 évvel azután, hogy szabályozták az egységes uniós gyógyszerpiacot. Miért ez a nagy különbség? Mert 12 évig van piaci monopóliuma egy új gyógyszernek a jelenlegi szabályozás szerint. Ezt Brüsszel le akarja vinni két évre. A gyógyszergyárak várható tiltakozását úgy akarják leszerelni, hogy fenntartják a 12 éves határidőt, de olyan szigorú kritériumokat kell teljesíteni ehhez, hogy a legtöbb gyógyszer nem lenne jogosult ilyen hosszú idejű monopóliumra hanem csak kétévesre.

Nem csoda, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek üdvözlik az uniós reformot, de a gyógyszergyárak ellentámadásra készülődnek. Arra hivatkoznak, hogy a globális versenyben Európa lemarad: jelenleg már több gyógyszert importál mint exportál. A pandémia megmutatta az európai gyógyszeripar gyenge pontjait: az Európai Uniós polgárok döntő többségét az amerikai Pfizer és Moderna vakcinával oltották be a Covid vírus ellen. Hasonló vészhelyzetre most úgy készül az Európai Unió, hogy megkönnyíti a tagállamok kormányainak a gyógyszer szabadalmak felfüggesztését. Egyúttal lehetővé teszi a generikus gyógyszerek gyártását a vészhelyzetre hivatkozva.

“Ha ezt elfogadják, akkor annak történelmi jelentősége lesz” – nyilatkozta a Politiconak az Orvosok határok nélkül szervezet egyik szóvivője, Dimitri Eynikel, aki rámutatott arra, hogy “ez precedens lehet más országok és régiók számára is.”  Nyilván ettől tarthatnak a nagy gyógyszergyárak, melyek elszántan lobbiznak a reform ellen.

Milyen hatása van a gyógyszernek a környezetre?

A jelenlegi szabályozás nem szankcionálja a környezetszennyezést, de a reform ezen a téren nagy változást ígér. Arra akarják ugyanis kötelezni a nagy gyógyszergyárakat, hogy alapos dokumentációval igazolják: nem túlságosan nagy a környezeti kockázat, ha a gyógyszer forgalomba kerül. Ha ezt nem tudják meggyőzően igazolni, akkor az EMA – az európai gyógyszer ügynökség – nem adja meg a forgalmazási engedélyt. A reform arra is kiterjed, hogy az antibiotikumokat előállító cégeknek azt is igazolniuk kell: nem növekszik- e meg jelentős mértékben a gyógyszer rezisztencia az új gyógyszer bevezetésekor? Ez az egész gyártási folyamatra is vonatkozik még akkor is, ha az nem az Európai Unió területén történik.

A környezetvédők tapsolnak, a gyógyszergyárak komoly veszteség elé néznek, ha a reform terveket elfogadja az Európai Unió de ez még odébb van, annál is inkább, mert jövőre választásokat tartanak az Európai Parlamentben, ahol majd szavaznak a gyógyszer reformról.

Olajár emelkedés az uniós csúcs után

123 dollár fölé nőtt egy hordó Brent olaj ára  azt követően, hogy az Európai Unió az orosz olajembargóról döntött. Ez a trend megállt amikor kiderült: az OPEC+ fontolgatja, hogy kizárja Oroszországot abból az egyezményből, amely az olajkvótákat szabályozza a termelő államok között.

Ez megkönnyítené a jelenlegi kitermelési egyezmény végét. Legtöbbször persze az érintett állam kéri a felfüggesztést. Ha nem így történik hanem annak akarata ellenére zárják ki az egyezményből, akkor az az egész OPEC+ megszűnéséhez vezethet el” – nyilatkozta egy vezető szakértő a CNBC-nek.

Helima Croft, az RBC ügyvezető igazgatója arra célzott, hogy az oroszok és a közel-keleti olajtermelő államok között szakadás következhetne be pedig Putyin orosz elnök és Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös hosszútávra állapodott meg. Szaúd Arábiára viszont nagy amerikai nyomás hárul annak érdekében, hogy növelje az olajkitermelést, és ily módon mérsékelje a benzinár emelkedését az amerikai piacon.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte az uniós csúcs után, hogy az orosz olajexport 75%-át azonnal érinti az embargó. Az év végére ez 90%-ra emelkedik. Korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt ennek a fő ellenfele – emlékeztet a CNBC arra utalva, hogy Magyarország az orosz olaj nagy felhasználója és a magyar miniszterelnök baráti kapcsolatokat ápol Putyin orosz elnökkel.

Az Európai Unió olaj importjának körülbelül a 36%-a érkezik Oroszországból.

Az uniós embargó fokozza az aggodalmakat a piacon, hogy a már amúgy is gondokkal küzdő kínálat növelheti az árakat. Az energiaárak már a múlt év során is jelentős mértékben emelkedtek, és az orosz olaj uniós embargója fokozhatja ezt a nyomást.

Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki a CNN televíziónak nyilatkozott, épp ezzel indokolta a magas amerikai inflációt.

Az Egyesült Államokban ilyenkor fogy a legtöbb benzin, ezért az orosz olaj embargója szűkíti a kínálatot – mutatott rá Avtar Sandu, a Philip Nova menedzsere. Aki hozzátette: nem valószínű, hogy az OPEC+ országok változtatnak álláspontjukon vagyis csak lassan növelik a kitermelést – 432 ezer hordóval naponta.

Brent rekord

Két hónapos csúcsra, 123 dollár fölé emelkedett egy hordó Brent olaj ára az uniós döntés után – írja a BBC. Egy év alatt ez 70%-os növekedést jelent. Az Európai Unió eddig évente több mint 400 milliárd eurót fizetett az orosz olajért és földgázért. Putyin elnök jelentős részben ebből finanszírozza az ukrajnai háborút. A Nyugat pont ezért alkalmaz szankciókat Oroszország ellen.

Minthogy az Európai Unió embargója azonnal életbe lép az orosz olajjal szemben, ezért azt nem lehet gyorsan helyettesíteni alternatív energiahordozókkal – szél, napenergia stb.  Az uniós tagállamoknak gyorsan olajat kell találniuk a világpiacon. Ez nem lesz könnyű – mondták azok a szakértők, akik a BBC kérdéseire kommentálták az uniós embargót.

Az energiaárak növekedése nagyon megemelte a megélhetési költségeket egész Európában, pont emiatt csökkent a szankciók iránti lelkesedés – írja a BBC.

Lavrov bejelentette Oroszország kilépését az Európa Tanácsból

Oroszország bejelentette, hogy nem lesz többé tagja az Európa Tanácsnak. Amint arról az orosz TASZSZ is beszámolt, a nyilatkozatot március 10-én tette az orosz külügyminisztérium.

A hírügynökség azzal vádolta az EU- és a NATO-országokat, hogy állítólag visszaélnek többségükkel, és „folytatják az Európa Tanács, valamint a közös európai humanitárius és jogi tér megsemmisítését célzó vonalat”.

„Oroszország nem vesz részt az őket engedelmesen utánzó NATO és az EU, a legrégebbi európai szervezet átalakításában a Nyugat felsőbbrendűségéről és az önimádatról szóló történetek újabb platformjává. Hadd élvezzék a kommunikációt egymással Oroszország nélkül, – közölte az orosz külügyminisztérium.

Az orosz tömegmédia megjegyzi, hogy Oroszországnak az Európa Tanácsban való részvételével moratóriumot vezettek be a halálbüntetésre.

Emlékeztetni kell arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború miatt az Európa Tanács  felfüggesztette Oroszország tagságát két testületben  – az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETP).

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság Irodájának tagjai szintén  kezdeményezték Oroszország  képviseleti jogának megszüntetését a bizottságban.

A PACE rendkívüli plenáris ülését március 14-15 -re hirdették meg, a napirend fő témája az Orosz Föderáció agressziójának következményei lesz.

Oroszország jogilag továbbra is tagja marad az Európa Tanácsnak, és részes fele a vonatkozó egyezményeknek, amely fenntartja Oroszország kötelezettségeit, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Ez egyben Oroszország elkötelezettségét is jelenti az EJEB határozatainak betartása mellett.

Európa Tanács: Magyarország nemigen küzd a korrupció ellen

Ajánlásokat fogalmaz meg a Greco /a korrupció ellenes államok szövetsége/ a korrupció elleni harcban, de Magyarország ezeket nem nagyon fogadja meg – ez derül ki a legfrissebb jelentésből.

18 ajánlást fogalmazott meg a szervezet, ezekből Magyarország mindössze ötöt teljesített. Így továbbra is annak a renitens ország csoportnak a tagja az Európa Tanácsban, amely ellen vizsgálat folyik. Az Európa Tanácsban benne vannak azok az egykori szocialista államok is, melyeket nem vettek fel az Európai Unióba: például Azerbajdzsán vagy Szerbia. Oroszország is tag, így nem csoda, hogy 16 tagállam ellen folyik korrupció ellenes vizsgálat. Az Európa Tanácsnak nincs döntési csak ajánlási joga.  Az Európa Tanácsnak 49 tagja van, de a Greco-nak 50, mert az USA is részese a korrupció ellenes nemzetközi küzdelemnek.

Fegyver az autokrata rendszerek ellen

A Biden adminisztráció a korrupció ellenes nemzetközi harcot fel akarja használni az autokrata rendszerek meggyengítésére. A minta megvan: Malajzia. Abdul Razak miniszterelnök több milliárd dolláros korrupciós ügyét New Yorkban kezdte el vizsgálni a korrupció ellenes ügyészség. Amíg Abdul Razak hatalmon volt addíg a hazai hatóságok nem találtak okot a vizsgálatra, de miután elveszítette a választást, megindult az igazságszolgáltatás gőzhengere. A hosszú perben 20 éves börtönre ítélték a korrupt kormányfőt.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, hatékony módszernek nevezte a korrupciós ügyek felderítését az autokrata rendszerek meggyengítésére illetve a megbuktatására.

A Greco vizsgálat eredményei alapot nyújthatnak arra, hogy egyes tagállamok korrupciós ügyeit alaposabban is szemügyre vegyék.

Romániában kipróbált módszer

Laura Codruta Kövesi ügyésznő az USA nagykövetség adataira támaszkodva indított sok korrupciós pert Romániában.

Ennek eredményeképp sok magasrangú román vezető bukott meg és került rács mögé.

Végül Bukarestben megbuktatták a korrupció ellen küzdő ügyésznőt, de Laura Codruta Kövesi az EU-ban folytatja. Ő irányítja az uniós korrupció ellenes ügyészséget, melybe a magyar kormány nem lépett be. Vajon miért nem?

Orbán és a 22-es választás

Külföldön is lehet korrupciós vizsgálatot indítani – erre jött rá az USA és nyomában az Európai Unió. Ezek a vizsgálatok akkoris hatékonyak lehetnek, ha a hazai hatóságok akadályozzák azokat. A nagy korrupciós ügyek ugyanis általában olyan pénzmozgást eredményeznek, melyeket külföldi bankszámlákon hajtanak végre.

A magyar miniszterelnök egyik nagy félelme az, hogy a nagy korrupciós ügyek közül valamelyikre még a 22-es választások előtt fény derül. Ez ugyanis megtépázhatja presztízsét, melyet a nem épp sikeres járvány és válságkezelés amúgyis meggyengített.

„Magyarország tartsa be európai vállalásait!”

„Nagyon nyugtalanító a pluralizmus és a média szabadsága szempontjából a Klubrádió ügye” – hangsúlyozza a Quai d’Orsay, amelynek szóvivője  felszólította a magyar kormányt, hogy „tartsa be európai uniós kötelezettségeit!”

Ez újabb példa a sajtószabadság megsértésére Magyarországon – hangsúlyozza a közszolgálati RFI portál, amely idézi a Klubrádió főnökének, Arató Andrásnak lesújtó nyilatkozatát a bíróság gyáva döntéséről. A Klubrádió tulajdonosa megerősítette, hogy a Legfelső Bírósághoz fordulnak az ügyben, de addig is folytatják az interneten.

„A diktatúrában nincs hely a szabad hangok számára „

– nyilatkozta az RFI-nek Dési András, a Klubrádió egyik munkatársa.

A kritikus hangok elhallgattattása

Az RFI közszolgálati portál felidézi a magyar média közel múltját, amely jól mutatja, hogy a hatalom vagy megsemmisíti a kritikus sajtó intézményeket vagy megszerzi azokat. Az Index sorsa jó példa erre: a korábban kormány kritikus portál egyre inkább a hatalom propaganda eszközévé válik. Az ott dolgozó újságírók egy emberként mondtak fel az irányváltás miatt- hangsúlyozza az RFI.

„Újabb hangot némítottak el Magyarországon. Szomorú nap ez a médiaszabadság szempontjából”

– nyilatkozta az Európa Tanács emberi jogi biztosa Dunja Mijatovics.

Sajtószabadság: a 23-ról a 89-ik helyre esett vissza Magyarország

A riporterek határok nélkül nemkormányzati szervezet 180 állam sajtóját vizsgálja rendszeresen. Korábban Magyarország a 23-ik helyen állt, de Orbán Viktor jelenlegi nemzeti együttműködési rendszerével visszaesett a 89-ik helyre.

2020-ban a brüsszeli bizottság beteg demokráciának nevezte a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet 2010 óta alakított ki Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországon – emlékeztet a francia közszolgálati rádió portálja.

A magyar kormány nem küzd a korrupció ellen

Lényegében azt állapítja meg az a jelentés melyet Európa Tanács irányításával a Greco jelentés /Group of States against Corruption /, hogy a magyar kormány nem küzd a korrupció ellen. Két éve is szemére vetette a nemzeti együttműködés rendszerének a korrupció elleni harc hiányosságait, most pedig azt írja: kedvező változás lényegében nem történt.

Mit kifogásolnak elsősorban?

1./ a jogalkotás folyamata nem átlátható
2./ nincs lobbi törvény
3./ a vagyon nyilatkozat rendszer változásra szorul
4./ az összeférhetetlenség nincs megfelelően szabályozva
5./ a mentelmi jog túlságosan is széleskörű

Ez utóbbi különösen nagy probléma az ügyészek esetében – állapítja meg a Greco jelentés, amely azt is kifogásolja, hogy a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbítása nem teszi lehetővé a felelősségre vonást.

A magyar kormányzatnak jövő év szeptember 30-ig kell válaszolnia a Greco jelentés kifogásaira.

Az Európa Tanácsnak nincs szankciós joga, legfeljebb felfüggeszthet tagállamokat.

Csak az európai ügyészség lehet hatékony a korrupciós ügyekben

Épp ezért nem lépett be ide a magyar kormány, amely olyannyira nem siet az uniós pénzek körüli homály eloszlatásával, hogy inkább megvétózza az uniós költségvetést nehogy számot kelljen adnia az euró milliárdok elköltéséről.

Az Európa Tanácsnak 49 tagja van míg az Európai Uniónak csak 27. A különbséget jórészt az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia tagállamai teszik ki. Azerbajdzsánban, Oroszországban vagy Szerbiában egyáltalán nem ritka, ha a kormányzathoz közelálló oligarchák olyan vagyonhoz jutnak mint Mészáros Lőrinc. Putyin elnök vagyonáról sincsen semmiféle megbízható adat. A különbség az, hogy ezek nem uniós pénzek! Épp ezért ragaszkodik az Európai Unió az átláthatatlan rendszerek felszámolásához, mert megelégelte, hogy euró milliárdok tűnjenek el a fekete lyukban egyes uniós tagállamokban.

A miniszterelnök után a rendőrfőnök is belebukott

A hét elején kezdte meg tevékenységét az új kormányfő miután elődje távozásra kényszerült. Az Európa Tanács azzal vádolta az ex miniszterelnököt, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást Daphe Caruana Galizia újságírónő meggyilkolásának ügyében. Az oknyomozó újságírónő kocsiját 2017-ben robbantották fel.

Daphne Caruana Galizia az ex miniszterelnököt is bírálta, mert kormánya arany útlevéllel látott el kétes külföldi személyeket.

Azeri kaviár diplomácia

Ilhan Alijev elnök, aki korábban a baltás gyilkost megvásárolta Magyarországtól, erősíteni akarta és akarja befolyását az Európai Unióban. E célból indította meg a kaviár diplomáciát: pénzért vásároltak európai politikusokat, akik azután a befolyásukkal támogatták Azerbajdzsán elnökének elképzeléseit. A kaviár diplomáciát egy olyan bank pénzelte, mely Máltán működött. Amerikai figyelmeztetésre a bank bezárt, de a rendőrfőnök futni hagyta a vezérkart. Miért? A hírek szerint az ex miniszterelnök utasította erre. Az oknyomozó újságírónő azt állította, hogy Azerbajdzsán a máltai elit nagy részét megvásárolta. Daphne Caruana Galizia-nak minden bizonnyal emiatt kellett meghalnia.

Ki adott parancsot a gyilkosságra?

Erre kíváncsi nemcsak a máltai közvélemény, de az Európa Tanács is. Hivatalosan egy befolyásos üzletembert vádolnak, akiről szintén gyakran írogatott az oknyomozó újságírónő. Csakhogy a befolyásos üzletember ugyancsak szoros kapcsolatban állt a régi miniszterelnökkel és a most lemondott rendőr főnökkel. Kérdés, hogy kiderül – e valaha is az: honnan jött a parancs az újságírónő meggyilkolására? Az Európai Unió brüsszeli központja felkérte Máltát, hogy a kormányzat ne akadályozza az igazságszolgáltatást! Az újságírónő családja az ex miniszterelnököt gyanúsítja, de kérdés, hogy ő valaha is bíróság elé kerül majd amiatt, hogy Málta legismertebb oknyomozó újságíróját 2017-ben maffiózók meggyilkolták.

Macron: veszélyben vannak a menekültek jogai Európában

A menekültek és bevándorlók jogait veszély fenyegeti Európában, noha az európaiság alapját jelenti a rászorulók megsegítése – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.

Az Európa Tanács fennállásának 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében Macron azt mondta, az európaiak „azt kérték a kormányoktól, hogy kezeljék a migrációs helyzetet”.

„Ha nem vagyunk képesek választ adni a migrációs kihívásokra, ha megfeledkezünk alapvető kötelességeinkről, nem teszünk eleget az emberek akaratának, és sérül a demokrácia” – fogalmazott.

Kiemelte, mindez teret hagy a tekintélyelvű vezetőknek, akik az emberek félelmére alapozva erősítik rendszereiket.

Az európai határok védelme egyebek mellett az afrikai országok gazdasági felemelkedését szavatoló politika megteremtését, az embercsempész-hálózatok felszámolását jelenti – tette hozzá a francia államfő.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK