Kezdőlap Címkék Európa Tanács

Címke: Európa Tanács

“Magyarország tartsa be európai vállalásait!”

“Nagyon nyugtalanító a pluralizmus és a média szabadsága szempontjából a Klubrádió ügye” – hangsúlyozza a Quai d’Orsay, amelynek szóvivője  felszólította a magyar kormányt, hogy “tartsa be európai uniós kötelezettségeit!”

Ez újabb példa a sajtószabadság megsértésére Magyarországon – hangsúlyozza a közszolgálati RFI portál, amely idézi a Klubrádió főnökének, Arató Andrásnak lesújtó nyilatkozatát a bíróság gyáva döntéséről. A Klubrádió tulajdonosa megerősítette, hogy a Legfelső Bírósághoz fordulnak az ügyben, de addig is folytatják az interneten.

“A diktatúrában nincs hely a szabad hangok számára “

– nyilatkozta az RFI-nek Dési András, a Klubrádió egyik munkatársa.

A kritikus hangok elhallgattattása

Az RFI közszolgálati portál felidézi a magyar média közel múltját, amely jól mutatja, hogy a hatalom vagy megsemmisíti a kritikus sajtó intézményeket vagy megszerzi azokat. Az Index sorsa jó példa erre: a korábban kormány kritikus portál egyre inkább a hatalom propaganda eszközévé válik. Az ott dolgozó újságírók egy emberként mondtak fel az irányváltás miatt- hangsúlyozza az RFI.

“Újabb hangot némítottak el Magyarországon. Szomorú nap ez a médiaszabadság szempontjából”

– nyilatkozta az Európa Tanács emberi jogi biztosa Dunja Mijatovics.

Sajtószabadság: a 23-ról a 89-ik helyre esett vissza Magyarország

A riporterek határok nélkül nemkormányzati szervezet 180 állam sajtóját vizsgálja rendszeresen. Korábban Magyarország a 23-ik helyen állt, de Orbán Viktor jelenlegi nemzeti együttműködési rendszerével visszaesett a 89-ik helyre.

2020-ban a brüsszeli bizottság beteg demokráciának nevezte a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet 2010 óta alakított ki Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországon – emlékeztet a francia közszolgálati rádió portálja.

A magyar kormány nem küzd a korrupció ellen

Lényegében azt állapítja meg az a jelentés melyet Európa Tanács irányításával a Greco jelentés /Group of States against Corruption /, hogy a magyar kormány nem küzd a korrupció ellen. Két éve is szemére vetette a nemzeti együttműködés rendszerének a korrupció elleni harc hiányosságait, most pedig azt írja: kedvező változás lényegében nem történt.

Mit kifogásolnak elsősorban?

1./ a jogalkotás folyamata nem átlátható
2./ nincs lobbi törvény
3./ a vagyon nyilatkozat rendszer változásra szorul
4./ az összeférhetetlenség nincs megfelelően szabályozva
5./ a mentelmi jog túlságosan is széleskörű

Ez utóbbi különösen nagy probléma az ügyészek esetében – állapítja meg a Greco jelentés, amely azt is kifogásolja, hogy a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbítása nem teszi lehetővé a felelősségre vonást.

A magyar kormányzatnak jövő év szeptember 30-ig kell válaszolnia a Greco jelentés kifogásaira.

Az Európa Tanácsnak nincs szankciós joga, legfeljebb felfüggeszthet tagállamokat.

Csak az európai ügyészség lehet hatékony a korrupciós ügyekben

Épp ezért nem lépett be ide a magyar kormány, amely olyannyira nem siet az uniós pénzek körüli homály eloszlatásával, hogy inkább megvétózza az uniós költségvetést nehogy számot kelljen adnia az euró milliárdok elköltéséről.

Az Európa Tanácsnak 49 tagja van míg az Európai Uniónak csak 27. A különbséget jórészt az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia tagállamai teszik ki. Azerbajdzsánban, Oroszországban vagy Szerbiában egyáltalán nem ritka, ha a kormányzathoz közelálló oligarchák olyan vagyonhoz jutnak mint Mészáros Lőrinc. Putyin elnök vagyonáról sincsen semmiféle megbízható adat. A különbség az, hogy ezek nem uniós pénzek! Épp ezért ragaszkodik az Európai Unió az átláthatatlan rendszerek felszámolásához, mert megelégelte, hogy euró milliárdok tűnjenek el a fekete lyukban egyes uniós tagállamokban.

A miniszterelnök után a rendőrfőnök is belebukott

A hét elején kezdte meg tevékenységét az új kormányfő miután elődje távozásra kényszerült. Az Európa Tanács azzal vádolta az ex miniszterelnököt, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást Daphe Caruana Galizia újságírónő meggyilkolásának ügyében. Az oknyomozó újságírónő kocsiját 2017-ben robbantották fel.

Daphne Caruana Galizia az ex miniszterelnököt is bírálta, mert kormánya arany útlevéllel látott el kétes külföldi személyeket.

Azeri kaviár diplomácia

Ilhan Alijev elnök, aki korábban a baltás gyilkost megvásárolta Magyarországtól, erősíteni akarta és akarja befolyását az Európai Unióban. E célból indította meg a kaviár diplomáciát: pénzért vásároltak európai politikusokat, akik azután a befolyásukkal támogatták Azerbajdzsán elnökének elképzeléseit. A kaviár diplomáciát egy olyan bank pénzelte, mely Máltán működött. Amerikai figyelmeztetésre a bank bezárt, de a rendőrfőnök futni hagyta a vezérkart. Miért? A hírek szerint az ex miniszterelnök utasította erre. Az oknyomozó újságírónő azt állította, hogy Azerbajdzsán a máltai elit nagy részét megvásárolta. Daphne Caruana Galizia-nak minden bizonnyal emiatt kellett meghalnia.

Ki adott parancsot a gyilkosságra?

Erre kíváncsi nemcsak a máltai közvélemény, de az Európa Tanács is. Hivatalosan egy befolyásos üzletembert vádolnak, akiről szintén gyakran írogatott az oknyomozó újságírónő. Csakhogy a befolyásos üzletember ugyancsak szoros kapcsolatban állt a régi miniszterelnökkel és a most lemondott rendőr főnökkel. Kérdés, hogy kiderül – e valaha is az: honnan jött a parancs az újságírónő meggyilkolására? Az Európai Unió brüsszeli központja felkérte Máltát, hogy a kormányzat ne akadályozza az igazságszolgáltatást! Az újságírónő családja az ex miniszterelnököt gyanúsítja, de kérdés, hogy ő valaha is bíróság elé kerül majd amiatt, hogy Málta legismertebb oknyomozó újságíróját 2017-ben maffiózók meggyilkolták.

Macron: veszélyben vannak a menekültek jogai Európában

A menekültek és bevándorlók jogait veszély fenyegeti Európában, noha az európaiság alapját jelenti a rászorulók megsegítése – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.

Az Európa Tanács fennállásának 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében Macron azt mondta, az európaiak “azt kérték a kormányoktól, hogy kezeljék a migrációs helyzetet”.

“Ha nem vagyunk képesek választ adni a migrációs kihívásokra, ha megfeledkezünk alapvető kötelességeinkről, nem teszünk eleget az emberek akaratának, és sérül a demokrácia” – fogalmazott.

Kiemelte, mindez teret hagy a tekintélyelvű vezetőknek, akik az emberek félelmére alapozva erősítik rendszereiket.

Az európai határok védelme egyebek mellett az afrikai országok gazdasági felemelkedését szavatoló politika megteremtését, az embercsempész-hálózatok felszámolását jelenti – tette hozzá a francia államfő.

Ismét eltiltja az országot a korrupciós jelentéstől a kormány

Nem engedi nyilvánosságra hozni az Európa Tanács korrupciós jelentésének magyar fejezetét az Orbán-kormány. Tavaly ugyanígy járt el, most Fehéroroszországgal kettesben titkolóznak.

Másodjára „marad ki” Magyarország abból, hogy nyilvánosan olvasható legyen az Európa Tanács (nem uniós szerv) éves korrupciós jelentéséből – közölte a Euronews. Az „Államok a Korrupció Ellen” (GRECO) nevű ügynökség évente teszi közzé jelentéseit, de a tagországi fejezetek nyilvánosságra kerülését mindegyik érintettnek jóvá kell hagynia.

Orbán Lukasenkóval kéz a kézben

Az Orbán-kormány már tavaly is megtiltotta a 2017-es jelentéssel. Idén a Lukasenko-féle diktatórikus vezetésű Fehéroroszország a másik, amelyik így járt el.

„Nagyon nehéz Magyarországról beszélni, mert nem akarják megjelentetni a jelentést. Ezért nem beszélhetünk a tényekről” – mondta a GRECO vezetője, Marin Mrčela. De annyit elmondott, hogy

„Magyarország ellen is eljárás indult a nem megfelelő értékek miatt.”

A 2018-as GRECO-jelentés kiemelten foglalkozik a korrupció megelőzésével a parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek esetében.

Magyarázat és jószándék nincs

A magyar kormány nem adott magyarázatot, és ez nagyon kiábrándító – mondta a GRECO vezetője. Fehéroroszország semmihez se járult hozzá, Magyarország két korábbi jelentés közzétételét jóváhagyta, de a 2017-est már nem.

Ez nem a jó szándék jele

– mondta Marin Mrčela.

Ennek ellenére a szervezet ajánlásokat tett a magyarországi parlamenti képviselők, bírák és ügyészek átláthatóságára vonatkozóan.

Jávor Benedek (még) EP-képviselő elmondta, hogy amit tudnak a GRECO-jelentésről, az alapján ez a dokumentum meglehetősen kritikus a magyarországi korrupciós viszonyokról, és vélhetőleg éppen ez a magyarázata annak, hogy a kormány nem járult hozzá a nyilvánosságra hozatalhoz.

Ez egyértelmű beismerése annak, hogy Magyarországon

súlyos rendszerszintű korrupció

veszélyezteti a közpénzt és ezen belül kiemelten az európai uniós támogatásokat. És a kormány ahelyett, hogy fellépne a korrupcióval szemben, megpróbálja a rossz híreket betiltani, vagy titokban tartani – mondta az EP-ben utolsó hetét töltő Jávor Benedek.

EU szabályozás: illegális migráció elleni küzdelem érdekében

A Tanács a mai napon olyan módosításokat fogadott el a vízumkódexről szóló rendeletre vonatkozóan, amelyek javítani fogják a feltételeket a jogszerűen utazó személyek esetében, és bővíteni fogják azoknak az eszközöknek a körét, amelyek az illegális migráció jelentette kihívások kezelésére rendelkezésre állnak. – Olvasható az Európa Tanács közleményében.

Jobb feltételek a jogszerűen utazó személyek számára

Az új szabályok gyorsabb és világosabb eljárásokat biztosítanak a jogszerűen utazó személyek számára:

  • biztosítják, hogy a vízumkérelmeket legfeljebb hat hónappal és legkésőbb 15 nappal az utazás előtt lehessen benyújtani
  • biztosítják, hogy a vízumkérdőívet elektronikus úton is ki lehessen tölteni és alá lehessen írni
  • harmonizált megközelítést vezetnek be a kedvező „vízumelőélettel” rendelkező rendszeres utazók többszöri beutazására jogosító vízum kiállítására, amelynek érvényességi időtartama fokozatosan növekedni fog, egytől öt évig terjedően.

Az eljárás költségeinek fedezése

A vízumdíj 80 euróra emelkedik annak érdekében, hogy a tagállamok jobban tudják fedezni a vízumkérelmek feldolgozásának költségeit; az összeg ugyanakkor nem gyakorol visszatartó hatást a vízumkérelmezők körében.

A rendelet emellett mechanizmust vezet be annak háromévenkénti felülvizsgálatára, hogy a vízumdíj összegét módosítani kell-e.

Jobb együttműködés az irreguláris migránsok visszafogadása terén

A rendelet emellett elő fogja segíteni a visszafogadás terén harmadik országokkal folytatott együttműködést azáltal, hogy egy olyan új mechanizmust vezet be, amelynek keretében a vízumkérelmek feldolgozása nyomásgyakorlásra használható.

A mechanizmus keretében a Bizottság rendszeresen értékelni fogja, hogy a harmadik országok miként működnek együtt a visszafogadás terén. Amennyiben egy ország nem működik együtt, a Bizottság javasolni fogja a Tanácsnak, hogy az adott országot illetően fogadjon el a vízumkérelmek feldolgozására és adott esetben a vízumdíjakra vonatkozó egyedi korlátozó intézkedések alkalmazását előíró végrehajtási határozatot.

Másrészt viszont, ha megállapítják, hogy egy ország együttműködik a visszafogadás terén, a Bizottság javasolhatja a Tanácsnak, hogy fogadjon el olyan végrehajtási határozatot, amely a vízumdíjak csökkentéséről, a vízumkérelmek elbírálási idejének lerövidítéséről, vagy a többszöri beutazásra jogosító vízumok érvényességi idejének meghosszabbításáról rendelkezik.

Brüsszel, első nap: nem tisztult a kép, indul az osztozkodás

Az Európai Unió állam-és kormányfői elfogadják a csúcsjelölti rendszert, de ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európai Parlamentnek ők tesznek javaslatot az Európai Bizottság elnökének személyére. Így aztán előfordulhat, hogy Merkel és az Európai Néppárt kiállása sem lesz elég ahhoz, hogy Manfred Weber töltse be ezt a pozíciót.

Amit öt éve megszüntetni akartak, az most visszatérhet: a választópolgárokat elriasztó vásári alkudozás az uniós vezető tisztségek betöltése előtt. Az Európai Bizottság élére szánt politikus esetében ezért találták ki a csúcsjelölti rendszert. Vagyis azt, hogy az Európai Parlament minden pártcsaládja jelölhet valakit, de előre vállalják: a többséget szerzett frakció kiválasztottja lesz a befutó.

Csakhogy eddig az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D) alkották a többséget, ami mostanra kevés lett. Legalább három frakció kell ehhez, kézenfekvően a liberális ALDE jöhet szóba. Az Emmanuell Macron LREM pártjával rendkívül megerősödött frakcióba belépéskor azonban a francia elnök kijelentette:

neki a csúcsjelölti rendszer se tetszik.

Vagyis “felismerték”, ami eddig is tudott volt: az alapszerződéssel ellentétes a szisztéma, amely az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács kezébe adja a jelölés jogát, az EP-nek ezután kell szavaznia. Így lényegében léket is kapott a megoldás.

Ezt tükrözték Donald Tusk ET-elnök szavai is az esti kormányfői vacsora után. Eszerint a csúcsjelöltség növeli az esélyeket, de senki se lehet automatikusan bizottsági elnök.

Ezzel jelentősen romlott Manfred Weber EPP-aspiráns esélye,

de Frans Timmermans S&D-jelölté is. Tusk nyomatékosította is, hogy attól, hogy az EPP kapta a legtöbb szavazatot a választásokon, még nem biztos, hogy Weber lesz a bizottság elnöke. Vagyis hiába Angela Merkel és az EPP kiállása Weber mellett, ez már kevés lehet a megválasztáshoz.

Tusk azt is elmondta, hogy több körülményt kell figyelembe venni a jelöléskor. Lesz földrajzi szempont, vagyis az ország(ok) elhelyezkedése és mérete, nemi esélyegyenlőség és a sokszínűség. Előbbiről Tusk elmondta, hogy legalább két nőt kellene jelölni a legfontosabb intézmények élére. Merthogy a bizottsági elnök mellett meg kell választani Tusk utódját és ősszel az Európai Központi Bank vezetőjét.

Ez pedig szinte bizonyosan “kilövi” az olaszokat,

ami tőrdöfés lesz a hazájában fölényes győzelmet aratott Matteo Salvini Liga-elnöknek. Jelenleg ugyanis az EKB-t az olasz Mario Draghi irányítja, és az EP elnöke is olasz, Antonio Tajani.

Nyilván nagyobb szerepet akar országának Macron, és a meggyengült EPP is aligha tarthatja eddigi pozícióit (ők adják a bizottság, az EP és az ET elnökét).

A sokféle kompromisszum hosszan elhúzódó alkut vetít előre.

Az eddigiekben – jól láthatóan – teljesen mellékszál a Fidesz sorsa, ami jó hír Orbánéknak. Bízhatnak abban, hogy elsikkad az ő ügyük, ezzel pedig bennmaradhatnak az EPP-ben. Annak ellenére, hogy Macronék kijelentették: nincs egyezség az EPP-vel, amíg a Fidesz ott van. És Weber is kizárta az együttműködést a szélsőséges pártokkal, amelyek közé sorolja a Fideszt. De ettől még tény a tény: a Fidesz 13 szavazatára se az EPP-beli, se a majdani EP-beli többség megszerzéséhez nincs szükség.

A tökéletes egyensúlyt nehéz  megtalálni, de mindenképpen törekedni fognak rá, és mindenki készen áll a kompromisszumra – mondta Tusk. Egyeztetést kezdeményez az EP Elnökök Értekezletének tagjaival, azaz a parlamenti képviselőcsoportok vezetőiből és az EP elnökéből álló testület tagjaival.

Angela Merkel német kancellárral együtt Tusk már a  júniusban tartandó uniós csúcson szeretne egyezségre jutni, hogy aztán július elején az EP is szavazhasson. A június végi határidő a mostani jelek szerint szűknek bizonyulhat. Ami azért probléma, mert a bizottság elnökének megválasztása nélkül maga a testület se tud megalakulni. Az elnök joga ugyanis az, hogy a kormányok jelöltjeit delegálja az egyes szakterületek élére, akiket a parlamenti bizottsági meghallgatás után maga az EP választ meg.

Európai kávé – Déli kávé Szele Tamással

Lehet, sőt biztos, hogy a kávé közel-keleti eredetű, de hogy a kávéház intézménye olyan mély gyökeret vert az európai kultúrában, hogy az lassan elképzelhetetlen nélküle, az is biztos. Szóval, a kávé európai ital (is). Hát akkor most emellett a mai fekete mellett nézzük Európa friss híreit, mintegy összefoglalva, mert úgy forr a kontinensünk, mint egy kotyogós főző.

Nem árt szem előtt tartanunk, hogy a mostani helyzetben minden mindennel összefügg, „szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált.”, ha Londonban születik egy döntés, az Budapesten vethet hullámokat, ha Budapesten marokra fognak egy ostort, az könnyen csattanhat Brüsszelben – ezért olyan fontos például a Brexit is. Hiszen ez meghatározza a magyar uniós szerep fontosságát is, és nemkülönben kulcskérdés abban, hogy megtartják-e a Fideszt a Néppártban. Ugyanis ha nem lesz egyhamar Brexit, és megválasztják emiatt a brit EP-képviselőket, úgy a Fidesz tizen-valahány képviselői széke nem sokat nyom a latban, Orbán Viktor és elvtársai visszanyerik reális fontosságukat és mehetnek vissza a balettkarba ugrálni. Ellenben ha nem lesz, úgy ez a kicsiny csoport kincset fog érni bármely frakciónak, amelyhez csatlakozik – nagyra is tartják magukat, várnak a szövetkezéssel, míg ki nem derül, hol kaphatnak többet. Mármint nem pénzből, hanem befolyásból, hatalomból. Ilyen alapon a legbölcsebben azt tennék, ha a Néppártban maradnának, csak kérdés, megengedi-e Orbán egója ezt a kompromisszumot.

No, de akkor lássuk: lesz Brexit?

Brexit vagy lesz, vagy később lesz, vagy esetleg nem lesz, de más megoldások is elképzelhetőek vagyis elképzelhetetlenek. Körülbelül ezt állíthatjuk közelítő bizonyossággal a dologról, ha sommásan akarunk fogalmazni. Ha azonban nem vagyunk ennyire szűkszavúak, akkor kitérhetünk arra, miszerint kiderült, milyen feltételeket szab az Unió Nagy-Britanniának – ugyanis az Egyesült Királyság nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon. Ezeket elvben a szerdai rendkívüli EU-csúcson fogják nyilvánosságra hozni, ám a Sky News munkatársai és más brit újságírók már látták a zárónyilatkozat tervezetét, és nincs ok feltételezni, hogy ezen változtatnának most már.

Kérem, ebben egyelőre ki van hagyva, hogy mennyi időre adnának halasztást a briteknek, de az szerepel benne, hogy a kilépési megállapodás ratifikálásához adnák a haladékot. Ha pedig a majdani dátum előtt elfogadná az alsóház a kilépési megállapodást, a következő hónap első napja lenne a brexit napja is. Viszont azt is aláhúzzák benne, hogy a hosszabbítással nem veszélyeztethetik az EU-s intézmények megfelelő működését. Ezért azt is kikötnék, hogy az Egyesült Királyságnak meg kell tartania az EP-választásokat, ha május 22-ig nem ratifikálja a kilépési megállapodást, és így a május 23-26-i EP-választások alatt is tagja az uniónak. Ha bármilyen okból ennek a kötelezettségének az Egyesült Királyság nem tesz eleget, vagyis nem tart EP-választást, akkor június elsejével automatikusan megszűnik az uniós tagsága.

Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke egy másik változatot is javasol, amit rugalmas halasztásnak nevezünk, ez alapján legfeljebb egy évig kapnának halasztást a britek, közben pedig bármikor kiléphetnének, ha átmegy az alsóházban a kilépési megállapodás. Így elkerülhető lenne, hogy néhány hetente újabb és újabb csúcstalálkozót hívjanak össze. Tusk azért az egy évet ajánlja, mert akkor az Európai Uniónak egyhangúlag kell majd döntenie kulcsfontosságú ügyekben.

Az ám, de feltételeket is szab: ne nyissák újra a tárgyalásokat a kilépési megállapodásról (bár ezt az Alsóház háromszor is elutasította), ne kezdjenek részletekbe menő tárgyalásokat a jövőbeni kapcsolatokról (erre nincs idő) és az Egyesült Királyság részéről elvárja a maximális együttműködést az Unióval. Cserébe azonban így Britannia a kilépés pillanatáig teljes jogú tag maradhatna.

Láthatjuk: az Unió, amely bent szerette volna tartani az Egyesült Királyságot, most azt akarja elérni, hogy legalább az EP-választásokat tartsák meg, utána csak lesz valami – de kis létszámú populista pártok ne lehessenek a mérleg nyelvei Brüsszelben.

A választások tisztasága most nagyon fontos, ezt célozhatja az a közös nyilatkozat, amelyet az Európa Tanácsban Németország és Franciaország adott ki Magyarországgal és a hetes cikkely alkalmazásával kapcsolatban – idézzük változtatás nélkül a Népszava nyomán , ugyanis fontos, bár a lényeg az utolsó bekezdésben lesz – de tessék szépen végigolvasni.

„· Az uniós intézmények és a közös értékek tiszteletben tartása nem képezheti vita tárgyát. Ezért itt volt az ideje, hogy a magyar kormány beszüntesse a Bizottság tagjaival szemben indított lejárató kampányát.

· Az európai parlamenti választások előtt a francia és a német állampolgárok — csakúgy mint minden tagállam polgárai — szoros figyelemmel kísérik a jogállamiság helyzetét az Európai Unióban.

· Hét hónappal az Európai Parlament (7. cikkelyről szóló — a szerk.) állásfoglalása után készen állunk rá, hogy konstruktív és tartalmas párbeszédet folytassunk Magyarországgal.

· Az Európai Parlament jelentése számos aggasztó jelenségre hívja fel a figyelmet: ilyenek az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a média szabadságával, a tanszabadsággal, a vallásszabadsággal, a szólásszabadsággal és a kisebbségek és a menekültek jogaival kapcsolatos aggodalmak.

· Nem pusztán egyes törvényeket tartunk aggasztónak: az alapvető értékek tiszteletben tartásáról szóló EP jelentés által festett teljes kép nagyon aggasztó.

· A tény, hogy nem kormányzati szervezetek és egyetemek kénytelenek elhagyni az országot a kormány által bevezetett korlátozó intézkedések miatt, mindannyiunk számára aggodalomra adnak okot.

· Külön aggályokat vet fel a Közép-európai Egyetem (CEU) helyzete. Miközben a CEU még Budapesten működik, kénytelen volt néhány akadémiai programját elköltöztetni Magyarországról a felsőoktatási törvény 2017-ben elfogadott módosításai miatt. Úgy véljük, hogy ez jogos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják-e (Magyarországon) a tudományos és tanszabadságot az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően. Ezért a küszöbönálló meghallgatáson üdvözölnénk, ha Magyarország magyarázatot adna arra, hogy a hatóságok milyen konkrét intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a CEU továbbra is folytathassa tevékenységét Budapesten.

· A magyar média élénk és változatos volt, most azonban egyre egysíkúbbnak tűnik. A független újságírók egyre nehezebben tudnak érvényesülni a magyarországi médiában. Ezt is aggasztónak találjuk.

· Ezért szükséges, hogy itt, a Tanácsban meghallgatásuk a magyar kormányt az alapértékek és a jogállamiság tiszteletben tartásáról. Támogatjuk azt az elképzelést, hogy júniusban, közvetlenül az európai választások után megrendezzük ezt a vitát. Egy ilyen meghallgatás lehetőséget nyújtana a parlament jelentésén alapuló konstruktív eszmecserére.”

No igen. Júniusban, választások után, mert nem akarják a választást meghatározó tényezővé tenni a Magyarországon kétségtelenül tapasztalható jogsértések ügyét sem pro, sem kontra: ez ne befolyásolja a nálunk szerencsésebb történelmű és helyzetű európai tagtársaink döntését, ne legyen kampányelem sem a populisták, sem a velük szemben állók számára.

Röviden, pontosan:

Orbán Viktort ezzel és a néppárti felfüggesztéssel kiiktatták a választási tényezők közül. Most dühönghet, ahogyan akar – ne feledjük, az ő párhuzamos világában másképp állnak a dolgok, arra számított, hogy Európa egyik vezetője lesz

(később meg esetleg a vezetője, ha egy korzikai tüzértisztnek sikerülhetett, neki is sikerülhet), ám most talonba tették, mert kilógott a lóláb – és mert valóban tűrhetetlen visszaéléseket követ el a nevével fémjelzett rendszer.

Pillanatnyilag dühösen, tehetetlenül tekereg a sarokban, és el kell tűrnie, hogy a jövendő mozgásteréről mások döntsenek – annyi kiszivárgott a Fidesz terveiről, hogy a belső, bizalmas pártutasítás szerint minden áron el kell érjék a minimum ötven százalékos eredményt, de több volna a cél. Azonban akármennyit is érnek el, csak a választások után kerülhetnek be egy nélkülük, az ő beleszólásuk nélkül kialakított parlamenti helyzetbe – aztán akkor majd még sokáig zavaros lesz a helyzet, mert csak a néppárti státus eldőlése után kezdhetnek neki a helyezkedésnek, dönthetnek a további pozícióról.

Maradhatnak a Néppártban, átülhetnek a konzervatív frakcióba, beléphetnek Salvini csapatába (ez nem valószínű: Orbán sosem lesz hajlandó beérni a másodhegedűs szerepével), vagy lehetnek függetlenek – olyan helyzetet nehezen tudnék elképzelni, hogy egy gyökeres és váratlan fordulattal hirtelen liberálissá vagy baloldalivá válnának, illetve részükről lenne hajlandóság (ha lenne az a pénz) de a befogadásuk volna elképzelhetetlen baloldalon.

Azt tehát, hogy a Fidesz milyen frakcióba kerül, egyelőre lehetetlen megmondani.

Azt viszont – bizonyos feltételek teljesülése mellett – meg tudjuk mondani, mennyire lesz egyáltalán fontos szereplő.

Ha nem lesz brit EP-választás, akkor kérethetik magukat, mint kényes menyasszonyok, de ha lesz, a világon semmi súlyuk nem marad.

Azért ez lenne a legszebb fogyókúra: elképzelem Orbán Viktort súlytalanul…

Kidobják? Nem dobják ki? Esélylatolgatás – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, hosszú kávét kérek, habbal, ma viszonylag hosszas fejtörés következik, tartson ki a végéig… szóval, beszéljünk a tegnap este híréről, mely szerint még e hónap folyamán szakíthat az Európai Néppárt a Fidesszel, pontosabban fogalmazva: Joseph Daul, a párt elnöke bejelentette, hogy megindítja a kizárási vagy felfüggesztési eljárást a magyar kormánypárt ellen.

Itt, az első pillanat mámorában két apróság kerülte el sokak figyelmét. Az első: a feltételes mód. Nem okvetlenül kizárják vagy felfüggesztik, hanem kizárhatják, felfüggeszthetik a Fidesz néppárti tagságát. A másik fontos momentum, hogy két lehetőség van, és ezek közül csak az egyik a kizárás, a másik a felfüggesztés, ami azonban további tagsággal jár. De bárhogy is döntsenek, ez nem jelenti azt, hogy holnap megjön Brüsszelből egy úriember, és a Kossuth tér kellős közepén alfelén billenti a Fidesz valamely politikusát.

Sőt, az a helyzet, hogy hosszú, bonyolult eljárás következik, ami elképzelhető ugyan, hogy lezajlik a választások előtt, de még elképzelhetőbb, hogy nem. Egyszóval, egy ilyen procedúrának vannak bizonyos alapfeltételei. Az első és legfontosabb az, hogy legalább öt különböző országból hét különböző párt indítványozza a kizárást vagy felfüggesztést. Ez bőségesen teljesült, ugyanis tizenkét indítványozó van, éspedig

a svéd Mérsékelt Párt
a svéd kereszténydemokraták
a finn Nemzeti Koalíció Pártja (Kokoomus)
a luxemburgi Keresztényszocialista Párt
a flamand kereszténydemokraták
a vallon Humanista Demokratikus Középpárt
a portugál Néppárt
a portugál Szociáldemokrata Párt
a holland Kereszténydemokrata Tömörülés
a görög Új Demokrácia
a litván kereszténydemokraták
és a norvég konzervatívok.

Akkor ezzel nincs baj, ez szabályszerű. Csakhogy… hány tagja is van a Néppártnak? Nyilván tagpártokról van szó, nem azok tagságáról, mert ha azt is figyelembe kéne vennünk, beleőszülnénk, de szerencsére nem rendeznek világszerte szavazást a Fidesz ügyében. Hát kérem, ez a pártcsalád hetvenkilenc tagot számlál, ebből huszonnyolc Unión kívüli, de némelyiknek van szavazati joga a választmányi ülésen, ahol eldől a magyar kormánypárt sorsa. Persze nem elvárható, hogy mondjuk az albán, örmény, ukrán, moldovai vagy libanoni tagpárt küldöttei ismerjék a magyar viszonyokat, ők tehát valószínűleg a Néppárt általuk vélt érdekei mentén szavaznak majd. Az viszont jó kérdés, ki mit vél a Néppárt érdekének, ugyanis egy ekkora és ilyen sok tagú pártcsaládban nem úgy működik a frakciófegyelem, pártfegyelem, mint a magyar Országgyűlésben, itt a küldöttek – elképzelni is különös – a saját fejük után szavaznak. A pártvezetés adhat ugyan tanácsot, de azt ők döntik el, megfogadják-e.

Akkor tehát ott tartunk, hogy tizenkét biztos szavazat van a Fidesz szankcionálása mellett, és hatvanhét bizonytalan, ami még nem dőlt el. Ugyanakkor nagy népszerűséget nem szerzett magának Orbán Viktor pártja a Juncker-plakátkampánnyal, így pillanatnyilag szó szerint bármi elképzelhető.

De ha azt hisszük, hogy ennyin dől el a voksolás, tévedünk. Azon a bizonyos választmányi ülésen szavazhat még (a HVG nyomán):

a Néppárt elnöke és alelnökei,
a Néppárt EP-frakcióvezetője (Manfred Weber, aki a párt csúcsjelöltje is az Európai Bizottság elnöki posztjára) és helyettesei,
a tagpártok elnökei,
a pártok európai parlamenti nemzeti küldöttségeinek vezetői,
az Európai Parlament néppárti elnöke (Antonio Tajani) és alelnökei (a 14 alelnök közül négy az EPP tagja, köztük Járóka Lívia fideszes politikus),
a néppárti uniós biztosok (köztük Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke),
az Európa Tanács, az EBESZ, a NATO, a Régiók Bizottsága közgyűlésének néppárti vagy Néppárttal szövetséges frakcióvezetői.

Így aztán elég népes társaság fog dönteni, a legutóbbi ilyesféle ülésen például kétszázhatvanan vettek részt. Ehhez vegyük, hogy a tizenkét indítványozó pártnak eddig kevesebb, mint ötven voksa van, és megláthatjuk, milyen bizonytalan is ez a kizárás vagy felfüggesztés.

Ráadásul az Európai Néppárt egy demokratikus szervezet, melynek szabályzata előírja, hogy a vitatott, kizárásra javasolt párt képviselőit is meg kell hallgatni a szavazás előtt, és azt is, hogy a szankcióról csak az abszolút többség dönthet. Ha a Fidesz képviselői ügyesen forgatják a szót a meghallgatáson, és legalábbis sikerül elbizonytalanítaniuk a szavazók egyharmadánál kicsit többeket: egyáltalán nem történik semmi.

Nyilván a legnagyobb létszámú német pártoké lesz a döntő szó, a CDU és a CSU nélkül nincs határozat, azonban sajnos Orbán és pártja őket is alaposan össze-vissza sértegette már, tehát innentől kezdve minden lehetséges, az is, hogy a sértett indulat dönt az ügyben, az is, hogy a racionális, stratégiai megfontolás.

Az ész azt mondaná a Néppártnak, hogy mivel európai eszközökkel kezelhetetlen politikai alakulatról van szó, mindenképpen semlegesíteni kell őket, mert többet ártanak, mint használnak, de azt is mondja, hogy nem kéne őket egy esetleges ellentáborba üldözni. Főleg azért sem, mert mintha épp ez lenne a céljuk: elérni egy látványos kizárást, hogy aztán a többi populistával végre közös platformot alakíthassanak. Ez egyelőre még nem létezik, de ha létrejön, magva lehet akár az Unió felbomlásának is.

Tehát jobb lenne a Néppártnak, ha bent tudná a Fideszt a családban, mint ha kitagadná, ugyanakkor arról is gondoskodni kéne, hogy ne művelhessenek mindenféle őrültséget a pártcsalád nevében, ne okozhassanak több kárt. Tehát büntetni, semlegesíteni igenis szükséges a pártot, de csak óvatosan, nehogy ellenséggé váljon.

Erre pedig a legjobb módszer – ha európai fejjel gondolkodunk – nem a kizárás, hanem a felfüggesztés.

Magyar fejjel, indulatból gondolkodva persze a felfüggesztés is örök haraggal és számtalan huszáros visszavágással jár, számtalan nyilatkozat átkozza majd az álnok Néppártot, de ezekkel óvatosan kell majd bánni – ha a magyar kormánynak van még egy csepp esze, tudja, hogy a hetes cikkely alkalmazásáról döntő szavazáson komolyan esik a latba, hova áll a Néppárt.

Száz szónak is egy a vége: nekem az a magánvéleményem, hogy a legnagyobb esély a Fidesz felfüggesztésére van március huszadikán, a második legnagyobb arra, hogy a szavazás érvénytelen lesz, a legkisebb pedig arra, hogy egyhangúan kizárják a Néppártból ezt a különös társaságot.

Természetesen most rengeteget számít az is, mit művel huszadikáig a Fidesz: ez a bő két hét sok mindent eldönt majd.

És most nagyon sok szem szegeződik Budapestre, most minden lépésünket látja Európa.

Az is sokat számít, mit akar igazából elérni a Fidesz – de ezt rövidesen meglátjuk. Ha három napon belül hangos és agresszív Unió- és Néppárt-ellenes kampány indul, akkor bizonyos, hogy a kizárásra és egy jövendő, populista frakcióbéli tagságra játszanak.

Ami egyenlő lesz azzal, hogy kizárják magukat az aktív uniós politizálásból.

No, nemsokára meglátjuk.

Figyeljük a jeleket!

A bolsevikokhoz és a nácikhoz hasonlította Lengyelország jelenlegi vezetőit Donald Tusk

0

Az Európai Tanács elnöke, aki korábban miniszterelnök volt Varsóban, és köztársasági elnök szeretne lenni 2020-ban, Lodz városában beszélt Lengyelország függetlenségének századik évfordulóján. Lengyelországot három birodalom: az orosz, az osztrák és a porosz felosztotta egymás között, és csak az első világháború után nyerte vissza újra függetlenségét 123 év után.

A bolsevikok megpróbálták elfoglalni ismét Lengyelországot, de Jozef Pilsudski marsall megállította őket – hangsúlyozta Donald Tusk. Akkor Pilsudski marsall az európai civilizációt védelmezte a barbárság ellen. A Szolidaritás szakszervezet megalakításával Lech Walesa szembeszállt a bolsevizmussal az európai értékek védelmében. Nekünk is ugyanígy kell szembe szállnunk a jelenlegi kormánnyal, amely harcban áll Brüsszellel – hangsúlyozta Donald Tusk.

Az Európai Tanács elnöke interjút adott a Gazeta Wyborcza című tekintélyes ellenzéki lapnak is. Ebben elsősorban a jövő évi európai választásokról kérdezték. Donald Tusk szerint két erő kerül egymással szembe. Az egyik az európai értékrendet védelmezi és egyre intenzívebb integrációt akar, a másik pedig a barna inges nacionalizmus, mely szemben áll Európával. Donald Tusk nem hagyott kétséget afelől, hogy ő a maga részéről minden erejével az európai értékek védelmét támogatja és szembeszáll a barbársággal legyen az bolsevik vagy épp náci.

Lengyelországban elég erős a neonáci mozgalom, a függetlenség napjára nagy tüntetést szerveztek Varsóba. Minthogy a tüntetésen általában a fehér felsőbbrendűség és más neonáci jelszavak is szerepelnek ezért a hatóságok idén betiltották a szélsőjobboldali tüntetést Varsóban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK