Kezdőlap Címkék Európa Tanács

Címke: Európa Tanács

Olajár emelkedés az uniós csúcs után

123 dollár fölé nőtt egy hordó Brent olaj ára  azt követően, hogy az Európai Unió az orosz olajembargóról döntött. Ez a trend megállt amikor kiderült: az OPEC+ fontolgatja, hogy kizárja Oroszországot abból az egyezményből, amely az olajkvótákat szabályozza a termelő államok között.

Ez megkönnyítené a jelenlegi kitermelési egyezmény végét. Legtöbbször persze az érintett állam kéri a felfüggesztést. Ha nem így történik hanem annak akarata ellenére zárják ki az egyezményből, akkor az az egész OPEC+ megszűnéséhez vezethet el” – nyilatkozta egy vezető szakértő a CNBC-nek.

Helima Croft, az RBC ügyvezető igazgatója arra célzott, hogy az oroszok és a közel-keleti olajtermelő államok között szakadás következhetne be pedig Putyin orosz elnök és Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös hosszútávra állapodott meg. Szaúd Arábiára viszont nagy amerikai nyomás hárul annak érdekében, hogy növelje az olajkitermelést, és ily módon mérsékelje a benzinár emelkedését az amerikai piacon.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte az uniós csúcs után, hogy az orosz olajexport 75%-át azonnal érinti az embargó. Az év végére ez 90%-ra emelkedik. Korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt ennek a fő ellenfele – emlékeztet a CNBC arra utalva, hogy Magyarország az orosz olaj nagy felhasználója és a magyar miniszterelnök baráti kapcsolatokat ápol Putyin orosz elnökkel.

Az Európai Unió olaj importjának körülbelül a 36%-a érkezik Oroszországból.

Az uniós embargó fokozza az aggodalmakat a piacon, hogy a már amúgy is gondokkal küzdő kínálat növelheti az árakat. Az energiaárak már a múlt év során is jelentős mértékben emelkedtek, és az orosz olaj uniós embargója fokozhatja ezt a nyomást.

Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki a CNN televíziónak nyilatkozott, épp ezzel indokolta a magas amerikai inflációt.

Az Egyesült Államokban ilyenkor fogy a legtöbb benzin, ezért az orosz olaj embargója szűkíti a kínálatot – mutatott rá Avtar Sandu, a Philip Nova menedzsere. Aki hozzátette: nem valószínű, hogy az OPEC+ országok változtatnak álláspontjukon vagyis csak lassan növelik a kitermelést – 432 ezer hordóval naponta.

Brent rekord

Két hónapos csúcsra, 123 dollár fölé emelkedett egy hordó Brent olaj ára az uniós döntés után – írja a BBC. Egy év alatt ez 70%-os növekedést jelent. Az Európai Unió eddig évente több mint 400 milliárd eurót fizetett az orosz olajért és földgázért. Putyin elnök jelentős részben ebből finanszírozza az ukrajnai háborút. A Nyugat pont ezért alkalmaz szankciókat Oroszország ellen.

Minthogy az Európai Unió embargója azonnal életbe lép az orosz olajjal szemben, ezért azt nem lehet gyorsan helyettesíteni alternatív energiahordozókkal – szél, napenergia stb.  Az uniós tagállamoknak gyorsan olajat kell találniuk a világpiacon. Ez nem lesz könnyű – mondták azok a szakértők, akik a BBC kérdéseire kommentálták az uniós embargót.

Az energiaárak növekedése nagyon megemelte a megélhetési költségeket egész Európában, pont emiatt csökkent a szankciók iránti lelkesedés – írja a BBC.

Lavrov bejelentette Oroszország kilépését az Európa Tanácsból

Oroszország bejelentette, hogy nem lesz többé tagja az Európa Tanácsnak. Amint arról az orosz TASZSZ is beszámolt, a nyilatkozatot március 10-én tette az orosz külügyminisztérium.

A hírügynökség azzal vádolta az EU- és a NATO-országokat, hogy állítólag visszaélnek többségükkel, és “folytatják az Európa Tanács, valamint a közös európai humanitárius és jogi tér megsemmisítését célzó vonalat”.

“Oroszország nem vesz részt az őket engedelmesen utánzó NATO és az EU, a legrégebbi európai szervezet átalakításában a Nyugat felsőbbrendűségéről és az önimádatról szóló történetek újabb platformjává. Hadd élvezzék a kommunikációt egymással Oroszország nélkül, – közölte az orosz külügyminisztérium.

Az orosz tömegmédia megjegyzi, hogy Oroszországnak az Európa Tanácsban való részvételével moratóriumot vezettek be a halálbüntetésre.

Emlékeztetni kell arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború miatt az Európa Tanács  felfüggesztette Oroszország tagságát két testületben  – az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETP).

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság Irodájának tagjai szintén  kezdeményezték Oroszország  képviseleti jogának megszüntetését a bizottságban.

A PACE rendkívüli plenáris ülését március 14-15 -re hirdették meg, a napirend fő témája az Orosz Föderáció agressziójának következményei lesz.

Oroszország jogilag továbbra is tagja marad az Európa Tanácsnak, és részes fele a vonatkozó egyezményeknek, amely fenntartja Oroszország kötelezettségeit, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Ez egyben Oroszország elkötelezettségét is jelenti az EJEB határozatainak betartása mellett.

Európa Tanács: Magyarország nemigen küzd a korrupció ellen

Ajánlásokat fogalmaz meg a Greco /a korrupció ellenes államok szövetsége/ a korrupció elleni harcban, de Magyarország ezeket nem nagyon fogadja meg – ez derül ki a legfrissebb jelentésből.

18 ajánlást fogalmazott meg a szervezet, ezekből Magyarország mindössze ötöt teljesített. Így továbbra is annak a renitens ország csoportnak a tagja az Európa Tanácsban, amely ellen vizsgálat folyik. Az Európa Tanácsban benne vannak azok az egykori szocialista államok is, melyeket nem vettek fel az Európai Unióba: például Azerbajdzsán vagy Szerbia. Oroszország is tag, így nem csoda, hogy 16 tagállam ellen folyik korrupció ellenes vizsgálat. Az Európa Tanácsnak nincs döntési csak ajánlási joga.  Az Európa Tanácsnak 49 tagja van, de a Greco-nak 50, mert az USA is részese a korrupció ellenes nemzetközi küzdelemnek.

Fegyver az autokrata rendszerek ellen

A Biden adminisztráció a korrupció ellenes nemzetközi harcot fel akarja használni az autokrata rendszerek meggyengítésére. A minta megvan: Malajzia. Abdul Razak miniszterelnök több milliárd dolláros korrupciós ügyét New Yorkban kezdte el vizsgálni a korrupció ellenes ügyészség. Amíg Abdul Razak hatalmon volt addíg a hazai hatóságok nem találtak okot a vizsgálatra, de miután elveszítette a választást, megindult az igazságszolgáltatás gőzhengere. A hosszú perben 20 éves börtönre ítélték a korrupt kormányfőt.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, hatékony módszernek nevezte a korrupciós ügyek felderítését az autokrata rendszerek meggyengítésére illetve a megbuktatására.

A Greco vizsgálat eredményei alapot nyújthatnak arra, hogy egyes tagállamok korrupciós ügyeit alaposabban is szemügyre vegyék.

Romániában kipróbált módszer

Laura Codruta Kövesi ügyésznő az USA nagykövetség adataira támaszkodva indított sok korrupciós pert Romániában.

Ennek eredményeképp sok magasrangú román vezető bukott meg és került rács mögé.

Végül Bukarestben megbuktatták a korrupció ellen küzdő ügyésznőt, de Laura Codruta Kövesi az EU-ban folytatja. Ő irányítja az uniós korrupció ellenes ügyészséget, melybe a magyar kormány nem lépett be. Vajon miért nem?

Orbán és a 22-es választás

Külföldön is lehet korrupciós vizsgálatot indítani – erre jött rá az USA és nyomában az Európai Unió. Ezek a vizsgálatok akkoris hatékonyak lehetnek, ha a hazai hatóságok akadályozzák azokat. A nagy korrupciós ügyek ugyanis általában olyan pénzmozgást eredményeznek, melyeket külföldi bankszámlákon hajtanak végre.

A magyar miniszterelnök egyik nagy félelme az, hogy a nagy korrupciós ügyek közül valamelyikre még a 22-es választások előtt fény derül. Ez ugyanis megtépázhatja presztízsét, melyet a nem épp sikeres járvány és válságkezelés amúgyis meggyengített.

“Magyarország tartsa be európai vállalásait!”

“Nagyon nyugtalanító a pluralizmus és a média szabadsága szempontjából a Klubrádió ügye” – hangsúlyozza a Quai d’Orsay, amelynek szóvivője  felszólította a magyar kormányt, hogy “tartsa be európai uniós kötelezettségeit!”

Ez újabb példa a sajtószabadság megsértésére Magyarországon – hangsúlyozza a közszolgálati RFI portál, amely idézi a Klubrádió főnökének, Arató Andrásnak lesújtó nyilatkozatát a bíróság gyáva döntéséről. A Klubrádió tulajdonosa megerősítette, hogy a Legfelső Bírósághoz fordulnak az ügyben, de addig is folytatják az interneten.

“A diktatúrában nincs hely a szabad hangok számára “

– nyilatkozta az RFI-nek Dési András, a Klubrádió egyik munkatársa.

A kritikus hangok elhallgattattása

Az RFI közszolgálati portál felidézi a magyar média közel múltját, amely jól mutatja, hogy a hatalom vagy megsemmisíti a kritikus sajtó intézményeket vagy megszerzi azokat. Az Index sorsa jó példa erre: a korábban kormány kritikus portál egyre inkább a hatalom propaganda eszközévé válik. Az ott dolgozó újságírók egy emberként mondtak fel az irányváltás miatt- hangsúlyozza az RFI.

“Újabb hangot némítottak el Magyarországon. Szomorú nap ez a médiaszabadság szempontjából”

– nyilatkozta az Európa Tanács emberi jogi biztosa Dunja Mijatovics.

Sajtószabadság: a 23-ról a 89-ik helyre esett vissza Magyarország

A riporterek határok nélkül nemkormányzati szervezet 180 állam sajtóját vizsgálja rendszeresen. Korábban Magyarország a 23-ik helyen állt, de Orbán Viktor jelenlegi nemzeti együttműködési rendszerével visszaesett a 89-ik helyre.

2020-ban a brüsszeli bizottság beteg demokráciának nevezte a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet 2010 óta alakított ki Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországon – emlékeztet a francia közszolgálati rádió portálja.

A magyar kormány nem küzd a korrupció ellen

Lényegében azt állapítja meg az a jelentés melyet Európa Tanács irányításával a Greco jelentés /Group of States against Corruption /, hogy a magyar kormány nem küzd a korrupció ellen. Két éve is szemére vetette a nemzeti együttműködés rendszerének a korrupció elleni harc hiányosságait, most pedig azt írja: kedvező változás lényegében nem történt.

Mit kifogásolnak elsősorban?

1./ a jogalkotás folyamata nem átlátható
2./ nincs lobbi törvény
3./ a vagyon nyilatkozat rendszer változásra szorul
4./ az összeférhetetlenség nincs megfelelően szabályozva
5./ a mentelmi jog túlságosan is széleskörű

Ez utóbbi különösen nagy probléma az ügyészek esetében – állapítja meg a Greco jelentés, amely azt is kifogásolja, hogy a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbítása nem teszi lehetővé a felelősségre vonást.

A magyar kormányzatnak jövő év szeptember 30-ig kell válaszolnia a Greco jelentés kifogásaira.

Az Európa Tanácsnak nincs szankciós joga, legfeljebb felfüggeszthet tagállamokat.

Csak az európai ügyészség lehet hatékony a korrupciós ügyekben

Épp ezért nem lépett be ide a magyar kormány, amely olyannyira nem siet az uniós pénzek körüli homály eloszlatásával, hogy inkább megvétózza az uniós költségvetést nehogy számot kelljen adnia az euró milliárdok elköltéséről.

Az Európa Tanácsnak 49 tagja van míg az Európai Uniónak csak 27. A különbséget jórészt az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia tagállamai teszik ki. Azerbajdzsánban, Oroszországban vagy Szerbiában egyáltalán nem ritka, ha a kormányzathoz közelálló oligarchák olyan vagyonhoz jutnak mint Mészáros Lőrinc. Putyin elnök vagyonáról sincsen semmiféle megbízható adat. A különbség az, hogy ezek nem uniós pénzek! Épp ezért ragaszkodik az Európai Unió az átláthatatlan rendszerek felszámolásához, mert megelégelte, hogy euró milliárdok tűnjenek el a fekete lyukban egyes uniós tagállamokban.

A miniszterelnök után a rendőrfőnök is belebukott

A hét elején kezdte meg tevékenységét az új kormányfő miután elődje távozásra kényszerült. Az Európa Tanács azzal vádolta az ex miniszterelnököt, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást Daphe Caruana Galizia újságírónő meggyilkolásának ügyében. Az oknyomozó újságírónő kocsiját 2017-ben robbantották fel.

Daphne Caruana Galizia az ex miniszterelnököt is bírálta, mert kormánya arany útlevéllel látott el kétes külföldi személyeket.

Azeri kaviár diplomácia

Ilhan Alijev elnök, aki korábban a baltás gyilkost megvásárolta Magyarországtól, erősíteni akarta és akarja befolyását az Európai Unióban. E célból indította meg a kaviár diplomáciát: pénzért vásároltak európai politikusokat, akik azután a befolyásukkal támogatták Azerbajdzsán elnökének elképzeléseit. A kaviár diplomáciát egy olyan bank pénzelte, mely Máltán működött. Amerikai figyelmeztetésre a bank bezárt, de a rendőrfőnök futni hagyta a vezérkart. Miért? A hírek szerint az ex miniszterelnök utasította erre. Az oknyomozó újságírónő azt állította, hogy Azerbajdzsán a máltai elit nagy részét megvásárolta. Daphne Caruana Galizia-nak minden bizonnyal emiatt kellett meghalnia.

Ki adott parancsot a gyilkosságra?

Erre kíváncsi nemcsak a máltai közvélemény, de az Európa Tanács is. Hivatalosan egy befolyásos üzletembert vádolnak, akiről szintén gyakran írogatott az oknyomozó újságírónő. Csakhogy a befolyásos üzletember ugyancsak szoros kapcsolatban állt a régi miniszterelnökkel és a most lemondott rendőr főnökkel. Kérdés, hogy kiderül – e valaha is az: honnan jött a parancs az újságírónő meggyilkolására? Az Európai Unió brüsszeli központja felkérte Máltát, hogy a kormányzat ne akadályozza az igazságszolgáltatást! Az újságírónő családja az ex miniszterelnököt gyanúsítja, de kérdés, hogy ő valaha is bíróság elé kerül majd amiatt, hogy Málta legismertebb oknyomozó újságíróját 2017-ben maffiózók meggyilkolták.

Macron: veszélyben vannak a menekültek jogai Európában

A menekültek és bevándorlók jogait veszély fenyegeti Európában, noha az európaiság alapját jelenti a rászorulók megsegítése – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.

Az Európa Tanács fennállásának 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében Macron azt mondta, az európaiak “azt kérték a kormányoktól, hogy kezeljék a migrációs helyzetet”.

“Ha nem vagyunk képesek választ adni a migrációs kihívásokra, ha megfeledkezünk alapvető kötelességeinkről, nem teszünk eleget az emberek akaratának, és sérül a demokrácia” – fogalmazott.

Kiemelte, mindez teret hagy a tekintélyelvű vezetőknek, akik az emberek félelmére alapozva erősítik rendszereiket.

Az európai határok védelme egyebek mellett az afrikai országok gazdasági felemelkedését szavatoló politika megteremtését, az embercsempész-hálózatok felszámolását jelenti – tette hozzá a francia államfő.

Ismét eltiltja az országot a korrupciós jelentéstől a kormány

Nem engedi nyilvánosságra hozni az Európa Tanács korrupciós jelentésének magyar fejezetét az Orbán-kormány. Tavaly ugyanígy járt el, most Fehéroroszországgal kettesben titkolóznak.

Másodjára „marad ki” Magyarország abból, hogy nyilvánosan olvasható legyen az Európa Tanács (nem uniós szerv) éves korrupciós jelentéséből – közölte a Euronews. Az „Államok a Korrupció Ellen” (GRECO) nevű ügynökség évente teszi közzé jelentéseit, de a tagországi fejezetek nyilvánosságra kerülését mindegyik érintettnek jóvá kell hagynia.

Orbán Lukasenkóval kéz a kézben

Az Orbán-kormány már tavaly is megtiltotta a 2017-es jelentéssel. Idén a Lukasenko-féle diktatórikus vezetésű Fehéroroszország a másik, amelyik így járt el.

„Nagyon nehéz Magyarországról beszélni, mert nem akarják megjelentetni a jelentést. Ezért nem beszélhetünk a tényekről” – mondta a GRECO vezetője, Marin Mrčela. De annyit elmondott, hogy

„Magyarország ellen is eljárás indult a nem megfelelő értékek miatt.”

A 2018-as GRECO-jelentés kiemelten foglalkozik a korrupció megelőzésével a parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek esetében.

Magyarázat és jószándék nincs

A magyar kormány nem adott magyarázatot, és ez nagyon kiábrándító – mondta a GRECO vezetője. Fehéroroszország semmihez se járult hozzá, Magyarország két korábbi jelentés közzétételét jóváhagyta, de a 2017-est már nem.

Ez nem a jó szándék jele

– mondta Marin Mrčela.

Ennek ellenére a szervezet ajánlásokat tett a magyarországi parlamenti képviselők, bírák és ügyészek átláthatóságára vonatkozóan.

Jávor Benedek (még) EP-képviselő elmondta, hogy amit tudnak a GRECO-jelentésről, az alapján ez a dokumentum meglehetősen kritikus a magyarországi korrupciós viszonyokról, és vélhetőleg éppen ez a magyarázata annak, hogy a kormány nem járult hozzá a nyilvánosságra hozatalhoz.

Ez egyértelmű beismerése annak, hogy Magyarországon

súlyos rendszerszintű korrupció

veszélyezteti a közpénzt és ezen belül kiemelten az európai uniós támogatásokat. És a kormány ahelyett, hogy fellépne a korrupcióval szemben, megpróbálja a rossz híreket betiltani, vagy titokban tartani – mondta az EP-ben utolsó hetét töltő Jávor Benedek.

EU szabályozás: illegális migráció elleni küzdelem érdekében

A Tanács a mai napon olyan módosításokat fogadott el a vízumkódexről szóló rendeletre vonatkozóan, amelyek javítani fogják a feltételeket a jogszerűen utazó személyek esetében, és bővíteni fogják azoknak az eszközöknek a körét, amelyek az illegális migráció jelentette kihívások kezelésére rendelkezésre állnak. – Olvasható az Európa Tanács közleményében.

Jobb feltételek a jogszerűen utazó személyek számára

Az új szabályok gyorsabb és világosabb eljárásokat biztosítanak a jogszerűen utazó személyek számára:

  • biztosítják, hogy a vízumkérelmeket legfeljebb hat hónappal és legkésőbb 15 nappal az utazás előtt lehessen benyújtani
  • biztosítják, hogy a vízumkérdőívet elektronikus úton is ki lehessen tölteni és alá lehessen írni
  • harmonizált megközelítést vezetnek be a kedvező „vízumelőélettel” rendelkező rendszeres utazók többszöri beutazására jogosító vízum kiállítására, amelynek érvényességi időtartama fokozatosan növekedni fog, egytől öt évig terjedően.

Az eljárás költségeinek fedezése

A vízumdíj 80 euróra emelkedik annak érdekében, hogy a tagállamok jobban tudják fedezni a vízumkérelmek feldolgozásának költségeit; az összeg ugyanakkor nem gyakorol visszatartó hatást a vízumkérelmezők körében.

A rendelet emellett mechanizmust vezet be annak háromévenkénti felülvizsgálatára, hogy a vízumdíj összegét módosítani kell-e.

Jobb együttműködés az irreguláris migránsok visszafogadása terén

A rendelet emellett elő fogja segíteni a visszafogadás terén harmadik országokkal folytatott együttműködést azáltal, hogy egy olyan új mechanizmust vezet be, amelynek keretében a vízumkérelmek feldolgozása nyomásgyakorlásra használható.

A mechanizmus keretében a Bizottság rendszeresen értékelni fogja, hogy a harmadik országok miként működnek együtt a visszafogadás terén. Amennyiben egy ország nem működik együtt, a Bizottság javasolni fogja a Tanácsnak, hogy az adott országot illetően fogadjon el a vízumkérelmek feldolgozására és adott esetben a vízumdíjakra vonatkozó egyedi korlátozó intézkedések alkalmazását előíró végrehajtási határozatot.

Másrészt viszont, ha megállapítják, hogy egy ország együttműködik a visszafogadás terén, a Bizottság javasolhatja a Tanácsnak, hogy fogadjon el olyan végrehajtási határozatot, amely a vízumdíjak csökkentéséről, a vízumkérelmek elbírálási idejének lerövidítéséről, vagy a többszöri beutazásra jogosító vízumok érvényességi idejének meghosszabbításáról rendelkezik.

Brüsszel, első nap: nem tisztult a kép, indul az osztozkodás

Az Európai Unió állam-és kormányfői elfogadják a csúcsjelölti rendszert, de ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európai Parlamentnek ők tesznek javaslatot az Európai Bizottság elnökének személyére. Így aztán előfordulhat, hogy Merkel és az Európai Néppárt kiállása sem lesz elég ahhoz, hogy Manfred Weber töltse be ezt a pozíciót.

Amit öt éve megszüntetni akartak, az most visszatérhet: a választópolgárokat elriasztó vásári alkudozás az uniós vezető tisztségek betöltése előtt. Az Európai Bizottság élére szánt politikus esetében ezért találták ki a csúcsjelölti rendszert. Vagyis azt, hogy az Európai Parlament minden pártcsaládja jelölhet valakit, de előre vállalják: a többséget szerzett frakció kiválasztottja lesz a befutó.

Csakhogy eddig az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D) alkották a többséget, ami mostanra kevés lett. Legalább három frakció kell ehhez, kézenfekvően a liberális ALDE jöhet szóba. Az Emmanuell Macron LREM pártjával rendkívül megerősödött frakcióba belépéskor azonban a francia elnök kijelentette:

neki a csúcsjelölti rendszer se tetszik.

Vagyis “felismerték”, ami eddig is tudott volt: az alapszerződéssel ellentétes a szisztéma, amely az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács kezébe adja a jelölés jogát, az EP-nek ezután kell szavaznia. Így lényegében léket is kapott a megoldás.

Ezt tükrözték Donald Tusk ET-elnök szavai is az esti kormányfői vacsora után. Eszerint a csúcsjelöltség növeli az esélyeket, de senki se lehet automatikusan bizottsági elnök.

Ezzel jelentősen romlott Manfred Weber EPP-aspiráns esélye,

de Frans Timmermans S&D-jelölté is. Tusk nyomatékosította is, hogy attól, hogy az EPP kapta a legtöbb szavazatot a választásokon, még nem biztos, hogy Weber lesz a bizottság elnöke. Vagyis hiába Angela Merkel és az EPP kiállása Weber mellett, ez már kevés lehet a megválasztáshoz.

Tusk azt is elmondta, hogy több körülményt kell figyelembe venni a jelöléskor. Lesz földrajzi szempont, vagyis az ország(ok) elhelyezkedése és mérete, nemi esélyegyenlőség és a sokszínűség. Előbbiről Tusk elmondta, hogy legalább két nőt kellene jelölni a legfontosabb intézmények élére. Merthogy a bizottsági elnök mellett meg kell választani Tusk utódját és ősszel az Európai Központi Bank vezetőjét.

Ez pedig szinte bizonyosan “kilövi” az olaszokat,

ami tőrdöfés lesz a hazájában fölényes győzelmet aratott Matteo Salvini Liga-elnöknek. Jelenleg ugyanis az EKB-t az olasz Mario Draghi irányítja, és az EP elnöke is olasz, Antonio Tajani.

Nyilván nagyobb szerepet akar országának Macron, és a meggyengült EPP is aligha tarthatja eddigi pozícióit (ők adják a bizottság, az EP és az ET elnökét).

A sokféle kompromisszum hosszan elhúzódó alkut vetít előre.

Az eddigiekben – jól láthatóan – teljesen mellékszál a Fidesz sorsa, ami jó hír Orbánéknak. Bízhatnak abban, hogy elsikkad az ő ügyük, ezzel pedig bennmaradhatnak az EPP-ben. Annak ellenére, hogy Macronék kijelentették: nincs egyezség az EPP-vel, amíg a Fidesz ott van. És Weber is kizárta az együttműködést a szélsőséges pártokkal, amelyek közé sorolja a Fideszt. De ettől még tény a tény: a Fidesz 13 szavazatára se az EPP-beli, se a majdani EP-beli többség megszerzéséhez nincs szükség.

A tökéletes egyensúlyt nehéz  megtalálni, de mindenképpen törekedni fognak rá, és mindenki készen áll a kompromisszumra – mondta Tusk. Egyeztetést kezdeményez az EP Elnökök Értekezletének tagjaival, azaz a parlamenti képviselőcsoportok vezetőiből és az EP elnökéből álló testület tagjaival.

Angela Merkel német kancellárral együtt Tusk már a  júniusban tartandó uniós csúcson szeretne egyezségre jutni, hogy aztán július elején az EP is szavazhasson. A június végi határidő a mostani jelek szerint szűknek bizonyulhat. Ami azért probléma, mert a bizottság elnökének megválasztása nélkül maga a testület se tud megalakulni. Az elnök joga ugyanis az, hogy a kormányok jelöltjeit delegálja az egyes szakterületek élére, akiket a parlamenti bizottsági meghallgatás után maga az EP választ meg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK