Kezdőlap Címkék Európa Tanács

Címke: Európa Tanács

Ismét eltiltja az országot a korrupciós jelentéstől a kormány

Nem engedi nyilvánosságra hozni az Európa Tanács korrupciós jelentésének magyar fejezetét az Orbán-kormány. Tavaly ugyanígy járt el, most Fehéroroszországgal kettesben titkolóznak.

Másodjára „marad ki” Magyarország abból, hogy nyilvánosan olvasható legyen az Európa Tanács (nem uniós szerv) éves korrupciós jelentéséből – közölte a Euronews. Az „Államok a Korrupció Ellen” (GRECO) nevű ügynökség évente teszi közzé jelentéseit, de a tagországi fejezetek nyilvánosságra kerülését mindegyik érintettnek jóvá kell hagynia.

Orbán Lukasenkóval kéz a kézben

Az Orbán-kormány már tavaly is megtiltotta a 2017-es jelentéssel. Idén a Lukasenko-féle diktatórikus vezetésű Fehéroroszország a másik, amelyik így járt el.

„Nagyon nehéz Magyarországról beszélni, mert nem akarják megjelentetni a jelentést. Ezért nem beszélhetünk a tényekről” – mondta a GRECO vezetője, Marin Mrčela. De annyit elmondott, hogy

„Magyarország ellen is eljárás indult a nem megfelelő értékek miatt.”

A 2018-as GRECO-jelentés kiemelten foglalkozik a korrupció megelőzésével a parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek esetében.

Magyarázat és jószándék nincs

A magyar kormány nem adott magyarázatot, és ez nagyon kiábrándító – mondta a GRECO vezetője. Fehéroroszország semmihez se járult hozzá, Magyarország két korábbi jelentés közzétételét jóváhagyta, de a 2017-est már nem.

Ez nem a jó szándék jele

– mondta Marin Mrčela.

Ennek ellenére a szervezet ajánlásokat tett a magyarországi parlamenti képviselők, bírák és ügyészek átláthatóságára vonatkozóan.

Jávor Benedek (még) EP-képviselő elmondta, hogy amit tudnak a GRECO-jelentésről, az alapján ez a dokumentum meglehetősen kritikus a magyarországi korrupciós viszonyokról, és vélhetőleg éppen ez a magyarázata annak, hogy a kormány nem járult hozzá a nyilvánosságra hozatalhoz.

Ez egyértelmű beismerése annak, hogy Magyarországon

súlyos rendszerszintű korrupció

veszélyezteti a közpénzt és ezen belül kiemelten az európai uniós támogatásokat. És a kormány ahelyett, hogy fellépne a korrupcióval szemben, megpróbálja a rossz híreket betiltani, vagy titokban tartani – mondta az EP-ben utolsó hetét töltő Jávor Benedek.

EU szabályozás: illegális migráció elleni küzdelem érdekében

A Tanács a mai napon olyan módosításokat fogadott el a vízumkódexről szóló rendeletre vonatkozóan, amelyek javítani fogják a feltételeket a jogszerűen utazó személyek esetében, és bővíteni fogják azoknak az eszközöknek a körét, amelyek az illegális migráció jelentette kihívások kezelésére rendelkezésre állnak. – Olvasható az Európa Tanács közleményében.

Jobb feltételek a jogszerűen utazó személyek számára

Az új szabályok gyorsabb és világosabb eljárásokat biztosítanak a jogszerűen utazó személyek számára:

  • biztosítják, hogy a vízumkérelmeket legfeljebb hat hónappal és legkésőbb 15 nappal az utazás előtt lehessen benyújtani
  • biztosítják, hogy a vízumkérdőívet elektronikus úton is ki lehessen tölteni és alá lehessen írni
  • harmonizált megközelítést vezetnek be a kedvező „vízumelőélettel” rendelkező rendszeres utazók többszöri beutazására jogosító vízum kiállítására, amelynek érvényességi időtartama fokozatosan növekedni fog, egytől öt évig terjedően.

Az eljárás költségeinek fedezése

A vízumdíj 80 euróra emelkedik annak érdekében, hogy a tagállamok jobban tudják fedezni a vízumkérelmek feldolgozásának költségeit; az összeg ugyanakkor nem gyakorol visszatartó hatást a vízumkérelmezők körében.

A rendelet emellett mechanizmust vezet be annak háromévenkénti felülvizsgálatára, hogy a vízumdíj összegét módosítani kell-e.

Jobb együttműködés az irreguláris migránsok visszafogadása terén

A rendelet emellett elő fogja segíteni a visszafogadás terén harmadik országokkal folytatott együttműködést azáltal, hogy egy olyan új mechanizmust vezet be, amelynek keretében a vízumkérelmek feldolgozása nyomásgyakorlásra használható.

A mechanizmus keretében a Bizottság rendszeresen értékelni fogja, hogy a harmadik országok miként működnek együtt a visszafogadás terén. Amennyiben egy ország nem működik együtt, a Bizottság javasolni fogja a Tanácsnak, hogy az adott országot illetően fogadjon el a vízumkérelmek feldolgozására és adott esetben a vízumdíjakra vonatkozó egyedi korlátozó intézkedések alkalmazását előíró végrehajtási határozatot.

Másrészt viszont, ha megállapítják, hogy egy ország együttműködik a visszafogadás terén, a Bizottság javasolhatja a Tanácsnak, hogy fogadjon el olyan végrehajtási határozatot, amely a vízumdíjak csökkentéséről, a vízumkérelmek elbírálási idejének lerövidítéséről, vagy a többszöri beutazásra jogosító vízumok érvényességi idejének meghosszabbításáról rendelkezik.

Brüsszel, első nap: nem tisztult a kép, indul az osztozkodás

Az Európai Unió állam-és kormányfői elfogadják a csúcsjelölti rendszert, de ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európai Parlamentnek ők tesznek javaslatot az Európai Bizottság elnökének személyére. Így aztán előfordulhat, hogy Merkel és az Európai Néppárt kiállása sem lesz elég ahhoz, hogy Manfred Weber töltse be ezt a pozíciót.

Amit öt éve megszüntetni akartak, az most visszatérhet: a választópolgárokat elriasztó vásári alkudozás az uniós vezető tisztségek betöltése előtt. Az Európai Bizottság élére szánt politikus esetében ezért találták ki a csúcsjelölti rendszert. Vagyis azt, hogy az Európai Parlament minden pártcsaládja jelölhet valakit, de előre vállalják: a többséget szerzett frakció kiválasztottja lesz a befutó.

Csakhogy eddig az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D) alkották a többséget, ami mostanra kevés lett. Legalább három frakció kell ehhez, kézenfekvően a liberális ALDE jöhet szóba. Az Emmanuell Macron LREM pártjával rendkívül megerősödött frakcióba belépéskor azonban a francia elnök kijelentette:

neki a csúcsjelölti rendszer se tetszik.

Vagyis „felismerték”, ami eddig is tudott volt: az alapszerződéssel ellentétes a szisztéma, amely az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács kezébe adja a jelölés jogát, az EP-nek ezután kell szavaznia. Így lényegében léket is kapott a megoldás.

Ezt tükrözték Donald Tusk ET-elnök szavai is az esti kormányfői vacsora után. Eszerint a csúcsjelöltség növeli az esélyeket, de senki se lehet automatikusan bizottsági elnök.

Ezzel jelentősen romlott Manfred Weber EPP-aspiráns esélye,

de Frans Timmermans S&D-jelölté is. Tusk nyomatékosította is, hogy attól, hogy az EPP kapta a legtöbb szavazatot a választásokon, még nem biztos, hogy Weber lesz a bizottság elnöke. Vagyis hiába Angela Merkel és az EPP kiállása Weber mellett, ez már kevés lehet a megválasztáshoz.

Tusk azt is elmondta, hogy több körülményt kell figyelembe venni a jelöléskor. Lesz földrajzi szempont, vagyis az ország(ok) elhelyezkedése és mérete, nemi esélyegyenlőség és a sokszínűség. Előbbiről Tusk elmondta, hogy legalább két nőt kellene jelölni a legfontosabb intézmények élére. Merthogy a bizottsági elnök mellett meg kell választani Tusk utódját és ősszel az Európai Központi Bank vezetőjét.

Ez pedig szinte bizonyosan „kilövi” az olaszokat,

ami tőrdöfés lesz a hazájában fölényes győzelmet aratott Matteo Salvini Liga-elnöknek. Jelenleg ugyanis az EKB-t az olasz Mario Draghi irányítja, és az EP elnöke is olasz, Antonio Tajani.

Nyilván nagyobb szerepet akar országának Macron, és a meggyengült EPP is aligha tarthatja eddigi pozícióit (ők adják a bizottság, az EP és az ET elnökét).

A sokféle kompromisszum hosszan elhúzódó alkut vetít előre.

Az eddigiekben – jól láthatóan – teljesen mellékszál a Fidesz sorsa, ami jó hír Orbánéknak. Bízhatnak abban, hogy elsikkad az ő ügyük, ezzel pedig bennmaradhatnak az EPP-ben. Annak ellenére, hogy Macronék kijelentették: nincs egyezség az EPP-vel, amíg a Fidesz ott van. És Weber is kizárta az együttműködést a szélsőséges pártokkal, amelyek közé sorolja a Fideszt. De ettől még tény a tény: a Fidesz 13 szavazatára se az EPP-beli, se a majdani EP-beli többség megszerzéséhez nincs szükség.

A tökéletes egyensúlyt nehéz  megtalálni, de mindenképpen törekedni fognak rá, és mindenki készen áll a kompromisszumra – mondta Tusk. Egyeztetést kezdeményez az EP Elnökök Értekezletének tagjaival, azaz a parlamenti képviselőcsoportok vezetőiből és az EP elnökéből álló testület tagjaival.

Angela Merkel német kancellárral együtt Tusk már a  júniusban tartandó uniós csúcson szeretne egyezségre jutni, hogy aztán július elején az EP is szavazhasson. A június végi határidő a mostani jelek szerint szűknek bizonyulhat. Ami azért probléma, mert a bizottság elnökének megválasztása nélkül maga a testület se tud megalakulni. Az elnök joga ugyanis az, hogy a kormányok jelöltjeit delegálja az egyes szakterületek élére, akiket a parlamenti bizottsági meghallgatás után maga az EP választ meg.

Európai kávé – Déli kávé Szele Tamással

Lehet, sőt biztos, hogy a kávé közel-keleti eredetű, de hogy a kávéház intézménye olyan mély gyökeret vert az európai kultúrában, hogy az lassan elképzelhetetlen nélküle, az is biztos. Szóval, a kávé európai ital (is). Hát akkor most emellett a mai fekete mellett nézzük Európa friss híreit, mintegy összefoglalva, mert úgy forr a kontinensünk, mint egy kotyogós főző.

Nem árt szem előtt tartanunk, hogy a mostani helyzetben minden mindennel összefügg, „szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált.”, ha Londonban születik egy döntés, az Budapesten vethet hullámokat, ha Budapesten marokra fognak egy ostort, az könnyen csattanhat Brüsszelben – ezért olyan fontos például a Brexit is. Hiszen ez meghatározza a magyar uniós szerep fontosságát is, és nemkülönben kulcskérdés abban, hogy megtartják-e a Fideszt a Néppártban. Ugyanis ha nem lesz egyhamar Brexit, és megválasztják emiatt a brit EP-képviselőket, úgy a Fidesz tizen-valahány képviselői széke nem sokat nyom a latban, Orbán Viktor és elvtársai visszanyerik reális fontosságukat és mehetnek vissza a balettkarba ugrálni. Ellenben ha nem lesz, úgy ez a kicsiny csoport kincset fog érni bármely frakciónak, amelyhez csatlakozik – nagyra is tartják magukat, várnak a szövetkezéssel, míg ki nem derül, hol kaphatnak többet. Mármint nem pénzből, hanem befolyásból, hatalomból. Ilyen alapon a legbölcsebben azt tennék, ha a Néppártban maradnának, csak kérdés, megengedi-e Orbán egója ezt a kompromisszumot.

No, de akkor lássuk: lesz Brexit?

Brexit vagy lesz, vagy később lesz, vagy esetleg nem lesz, de más megoldások is elképzelhetőek vagyis elképzelhetetlenek. Körülbelül ezt állíthatjuk közelítő bizonyossággal a dologról, ha sommásan akarunk fogalmazni. Ha azonban nem vagyunk ennyire szűkszavúak, akkor kitérhetünk arra, miszerint kiderült, milyen feltételeket szab az Unió Nagy-Britanniának – ugyanis az Egyesült Királyság nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon. Ezeket elvben a szerdai rendkívüli EU-csúcson fogják nyilvánosságra hozni, ám a Sky News munkatársai és más brit újságírók már látták a zárónyilatkozat tervezetét, és nincs ok feltételezni, hogy ezen változtatnának most már.

Kérem, ebben egyelőre ki van hagyva, hogy mennyi időre adnának halasztást a briteknek, de az szerepel benne, hogy a kilépési megállapodás ratifikálásához adnák a haladékot. Ha pedig a majdani dátum előtt elfogadná az alsóház a kilépési megállapodást, a következő hónap első napja lenne a brexit napja is. Viszont azt is aláhúzzák benne, hogy a hosszabbítással nem veszélyeztethetik az EU-s intézmények megfelelő működését. Ezért azt is kikötnék, hogy az Egyesült Királyságnak meg kell tartania az EP-választásokat, ha május 22-ig nem ratifikálja a kilépési megállapodást, és így a május 23-26-i EP-választások alatt is tagja az uniónak. Ha bármilyen okból ennek a kötelezettségének az Egyesült Királyság nem tesz eleget, vagyis nem tart EP-választást, akkor június elsejével automatikusan megszűnik az uniós tagsága.

Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke egy másik változatot is javasol, amit rugalmas halasztásnak nevezünk, ez alapján legfeljebb egy évig kapnának halasztást a britek, közben pedig bármikor kiléphetnének, ha átmegy az alsóházban a kilépési megállapodás. Így elkerülhető lenne, hogy néhány hetente újabb és újabb csúcstalálkozót hívjanak össze. Tusk azért az egy évet ajánlja, mert akkor az Európai Uniónak egyhangúlag kell majd döntenie kulcsfontosságú ügyekben.

Az ám, de feltételeket is szab: ne nyissák újra a tárgyalásokat a kilépési megállapodásról (bár ezt az Alsóház háromszor is elutasította), ne kezdjenek részletekbe menő tárgyalásokat a jövőbeni kapcsolatokról (erre nincs idő) és az Egyesült Királyság részéről elvárja a maximális együttműködést az Unióval. Cserébe azonban így Britannia a kilépés pillanatáig teljes jogú tag maradhatna.

Láthatjuk: az Unió, amely bent szerette volna tartani az Egyesült Királyságot, most azt akarja elérni, hogy legalább az EP-választásokat tartsák meg, utána csak lesz valami – de kis létszámú populista pártok ne lehessenek a mérleg nyelvei Brüsszelben.

A választások tisztasága most nagyon fontos, ezt célozhatja az a közös nyilatkozat, amelyet az Európa Tanácsban Németország és Franciaország adott ki Magyarországgal és a hetes cikkely alkalmazásával kapcsolatban – idézzük változtatás nélkül a Népszava nyomán , ugyanis fontos, bár a lényeg az utolsó bekezdésben lesz – de tessék szépen végigolvasni.

„· Az uniós intézmények és a közös értékek tiszteletben tartása nem képezheti vita tárgyát. Ezért itt volt az ideje, hogy a magyar kormány beszüntesse a Bizottság tagjaival szemben indított lejárató kampányát.

· Az európai parlamenti választások előtt a francia és a német állampolgárok — csakúgy mint minden tagállam polgárai — szoros figyelemmel kísérik a jogállamiság helyzetét az Európai Unióban.

· Hét hónappal az Európai Parlament (7. cikkelyről szóló — a szerk.) állásfoglalása után készen állunk rá, hogy konstruktív és tartalmas párbeszédet folytassunk Magyarországgal.

· Az Európai Parlament jelentése számos aggasztó jelenségre hívja fel a figyelmet: ilyenek az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a média szabadságával, a tanszabadsággal, a vallásszabadsággal, a szólásszabadsággal és a kisebbségek és a menekültek jogaival kapcsolatos aggodalmak.

· Nem pusztán egyes törvényeket tartunk aggasztónak: az alapvető értékek tiszteletben tartásáról szóló EP jelentés által festett teljes kép nagyon aggasztó.

· A tény, hogy nem kormányzati szervezetek és egyetemek kénytelenek elhagyni az országot a kormány által bevezetett korlátozó intézkedések miatt, mindannyiunk számára aggodalomra adnak okot.

· Külön aggályokat vet fel a Közép-európai Egyetem (CEU) helyzete. Miközben a CEU még Budapesten működik, kénytelen volt néhány akadémiai programját elköltöztetni Magyarországról a felsőoktatási törvény 2017-ben elfogadott módosításai miatt. Úgy véljük, hogy ez jogos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják-e (Magyarországon) a tudományos és tanszabadságot az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően. Ezért a küszöbönálló meghallgatáson üdvözölnénk, ha Magyarország magyarázatot adna arra, hogy a hatóságok milyen konkrét intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a CEU továbbra is folytathassa tevékenységét Budapesten.

· A magyar média élénk és változatos volt, most azonban egyre egysíkúbbnak tűnik. A független újságírók egyre nehezebben tudnak érvényesülni a magyarországi médiában. Ezt is aggasztónak találjuk.

· Ezért szükséges, hogy itt, a Tanácsban meghallgatásuk a magyar kormányt az alapértékek és a jogállamiság tiszteletben tartásáról. Támogatjuk azt az elképzelést, hogy júniusban, közvetlenül az európai választások után megrendezzük ezt a vitát. Egy ilyen meghallgatás lehetőséget nyújtana a parlament jelentésén alapuló konstruktív eszmecserére.”

No igen. Júniusban, választások után, mert nem akarják a választást meghatározó tényezővé tenni a Magyarországon kétségtelenül tapasztalható jogsértések ügyét sem pro, sem kontra: ez ne befolyásolja a nálunk szerencsésebb történelmű és helyzetű európai tagtársaink döntését, ne legyen kampányelem sem a populisták, sem a velük szemben állók számára.

Röviden, pontosan:

Orbán Viktort ezzel és a néppárti felfüggesztéssel kiiktatták a választási tényezők közül. Most dühönghet, ahogyan akar – ne feledjük, az ő párhuzamos világában másképp állnak a dolgok, arra számított, hogy Európa egyik vezetője lesz

(később meg esetleg a vezetője, ha egy korzikai tüzértisztnek sikerülhetett, neki is sikerülhet), ám most talonba tették, mert kilógott a lóláb – és mert valóban tűrhetetlen visszaéléseket követ el a nevével fémjelzett rendszer.

Pillanatnyilag dühösen, tehetetlenül tekereg a sarokban, és el kell tűrnie, hogy a jövendő mozgásteréről mások döntsenek – annyi kiszivárgott a Fidesz terveiről, hogy a belső, bizalmas pártutasítás szerint minden áron el kell érjék a minimum ötven százalékos eredményt, de több volna a cél. Azonban akármennyit is érnek el, csak a választások után kerülhetnek be egy nélkülük, az ő beleszólásuk nélkül kialakított parlamenti helyzetbe – aztán akkor majd még sokáig zavaros lesz a helyzet, mert csak a néppárti státus eldőlése után kezdhetnek neki a helyezkedésnek, dönthetnek a további pozícióról.

Maradhatnak a Néppártban, átülhetnek a konzervatív frakcióba, beléphetnek Salvini csapatába (ez nem valószínű: Orbán sosem lesz hajlandó beérni a másodhegedűs szerepével), vagy lehetnek függetlenek – olyan helyzetet nehezen tudnék elképzelni, hogy egy gyökeres és váratlan fordulattal hirtelen liberálissá vagy baloldalivá válnának, illetve részükről lenne hajlandóság (ha lenne az a pénz) de a befogadásuk volna elképzelhetetlen baloldalon.

Azt tehát, hogy a Fidesz milyen frakcióba kerül, egyelőre lehetetlen megmondani.

Azt viszont – bizonyos feltételek teljesülése mellett – meg tudjuk mondani, mennyire lesz egyáltalán fontos szereplő.

Ha nem lesz brit EP-választás, akkor kérethetik magukat, mint kényes menyasszonyok, de ha lesz, a világon semmi súlyuk nem marad.

Azért ez lenne a legszebb fogyókúra: elképzelem Orbán Viktort súlytalanul…

Kidobják? Nem dobják ki? Esélylatolgatás – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, hosszú kávét kérek, habbal, ma viszonylag hosszas fejtörés következik, tartson ki a végéig… szóval, beszéljünk a tegnap este híréről, mely szerint még e hónap folyamán szakíthat az Európai Néppárt a Fidesszel, pontosabban fogalmazva: Joseph Daul, a párt elnöke bejelentette, hogy megindítja a kizárási vagy felfüggesztési eljárást a magyar kormánypárt ellen.

Itt, az első pillanat mámorában két apróság kerülte el sokak figyelmét. Az első: a feltételes mód. Nem okvetlenül kizárják vagy felfüggesztik, hanem kizárhatják, felfüggeszthetik a Fidesz néppárti tagságát. A másik fontos momentum, hogy két lehetőség van, és ezek közül csak az egyik a kizárás, a másik a felfüggesztés, ami azonban további tagsággal jár. De bárhogy is döntsenek, ez nem jelenti azt, hogy holnap megjön Brüsszelből egy úriember, és a Kossuth tér kellős közepén alfelén billenti a Fidesz valamely politikusát.

Sőt, az a helyzet, hogy hosszú, bonyolult eljárás következik, ami elképzelhető ugyan, hogy lezajlik a választások előtt, de még elképzelhetőbb, hogy nem. Egyszóval, egy ilyen procedúrának vannak bizonyos alapfeltételei. Az első és legfontosabb az, hogy legalább öt különböző országból hét különböző párt indítványozza a kizárást vagy felfüggesztést. Ez bőségesen teljesült, ugyanis tizenkét indítványozó van, éspedig

a svéd Mérsékelt Párt
a svéd kereszténydemokraták
a finn Nemzeti Koalíció Pártja (Kokoomus)
a luxemburgi Keresztényszocialista Párt
a flamand kereszténydemokraták
a vallon Humanista Demokratikus Középpárt
a portugál Néppárt
a portugál Szociáldemokrata Párt
a holland Kereszténydemokrata Tömörülés
a görög Új Demokrácia
a litván kereszténydemokraták
és a norvég konzervatívok.

Akkor ezzel nincs baj, ez szabályszerű. Csakhogy… hány tagja is van a Néppártnak? Nyilván tagpártokról van szó, nem azok tagságáról, mert ha azt is figyelembe kéne vennünk, beleőszülnénk, de szerencsére nem rendeznek világszerte szavazást a Fidesz ügyében. Hát kérem, ez a pártcsalád hetvenkilenc tagot számlál, ebből huszonnyolc Unión kívüli, de némelyiknek van szavazati joga a választmányi ülésen, ahol eldől a magyar kormánypárt sorsa. Persze nem elvárható, hogy mondjuk az albán, örmény, ukrán, moldovai vagy libanoni tagpárt küldöttei ismerjék a magyar viszonyokat, ők tehát valószínűleg a Néppárt általuk vélt érdekei mentén szavaznak majd. Az viszont jó kérdés, ki mit vél a Néppárt érdekének, ugyanis egy ekkora és ilyen sok tagú pártcsaládban nem úgy működik a frakciófegyelem, pártfegyelem, mint a magyar Országgyűlésben, itt a küldöttek – elképzelni is különös – a saját fejük után szavaznak. A pártvezetés adhat ugyan tanácsot, de azt ők döntik el, megfogadják-e.

Akkor tehát ott tartunk, hogy tizenkét biztos szavazat van a Fidesz szankcionálása mellett, és hatvanhét bizonytalan, ami még nem dőlt el. Ugyanakkor nagy népszerűséget nem szerzett magának Orbán Viktor pártja a Juncker-plakátkampánnyal, így pillanatnyilag szó szerint bármi elképzelhető.

De ha azt hisszük, hogy ennyin dől el a voksolás, tévedünk. Azon a bizonyos választmányi ülésen szavazhat még (a HVG nyomán):

a Néppárt elnöke és alelnökei,
a Néppárt EP-frakcióvezetője (Manfred Weber, aki a párt csúcsjelöltje is az Európai Bizottság elnöki posztjára) és helyettesei,
a tagpártok elnökei,
a pártok európai parlamenti nemzeti küldöttségeinek vezetői,
az Európai Parlament néppárti elnöke (Antonio Tajani) és alelnökei (a 14 alelnök közül négy az EPP tagja, köztük Járóka Lívia fideszes politikus),
a néppárti uniós biztosok (köztük Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke),
az Európa Tanács, az EBESZ, a NATO, a Régiók Bizottsága közgyűlésének néppárti vagy Néppárttal szövetséges frakcióvezetői.

Így aztán elég népes társaság fog dönteni, a legutóbbi ilyesféle ülésen például kétszázhatvanan vettek részt. Ehhez vegyük, hogy a tizenkét indítványozó pártnak eddig kevesebb, mint ötven voksa van, és megláthatjuk, milyen bizonytalan is ez a kizárás vagy felfüggesztés.

Ráadásul az Európai Néppárt egy demokratikus szervezet, melynek szabályzata előírja, hogy a vitatott, kizárásra javasolt párt képviselőit is meg kell hallgatni a szavazás előtt, és azt is, hogy a szankcióról csak az abszolút többség dönthet. Ha a Fidesz képviselői ügyesen forgatják a szót a meghallgatáson, és legalábbis sikerül elbizonytalanítaniuk a szavazók egyharmadánál kicsit többeket: egyáltalán nem történik semmi.

Nyilván a legnagyobb létszámú német pártoké lesz a döntő szó, a CDU és a CSU nélkül nincs határozat, azonban sajnos Orbán és pártja őket is alaposan össze-vissza sértegette már, tehát innentől kezdve minden lehetséges, az is, hogy a sértett indulat dönt az ügyben, az is, hogy a racionális, stratégiai megfontolás.

Az ész azt mondaná a Néppártnak, hogy mivel európai eszközökkel kezelhetetlen politikai alakulatról van szó, mindenképpen semlegesíteni kell őket, mert többet ártanak, mint használnak, de azt is mondja, hogy nem kéne őket egy esetleges ellentáborba üldözni. Főleg azért sem, mert mintha épp ez lenne a céljuk: elérni egy látványos kizárást, hogy aztán a többi populistával végre közös platformot alakíthassanak. Ez egyelőre még nem létezik, de ha létrejön, magva lehet akár az Unió felbomlásának is.

Tehát jobb lenne a Néppártnak, ha bent tudná a Fideszt a családban, mint ha kitagadná, ugyanakkor arról is gondoskodni kéne, hogy ne művelhessenek mindenféle őrültséget a pártcsalád nevében, ne okozhassanak több kárt. Tehát büntetni, semlegesíteni igenis szükséges a pártot, de csak óvatosan, nehogy ellenséggé váljon.

Erre pedig a legjobb módszer – ha európai fejjel gondolkodunk – nem a kizárás, hanem a felfüggesztés.

Magyar fejjel, indulatból gondolkodva persze a felfüggesztés is örök haraggal és számtalan huszáros visszavágással jár, számtalan nyilatkozat átkozza majd az álnok Néppártot, de ezekkel óvatosan kell majd bánni – ha a magyar kormánynak van még egy csepp esze, tudja, hogy a hetes cikkely alkalmazásáról döntő szavazáson komolyan esik a latba, hova áll a Néppárt.

Száz szónak is egy a vége: nekem az a magánvéleményem, hogy a legnagyobb esély a Fidesz felfüggesztésére van március huszadikán, a második legnagyobb arra, hogy a szavazás érvénytelen lesz, a legkisebb pedig arra, hogy egyhangúan kizárják a Néppártból ezt a különös társaságot.

Természetesen most rengeteget számít az is, mit művel huszadikáig a Fidesz: ez a bő két hét sok mindent eldönt majd.

És most nagyon sok szem szegeződik Budapestre, most minden lépésünket látja Európa.

Az is sokat számít, mit akar igazából elérni a Fidesz – de ezt rövidesen meglátjuk. Ha három napon belül hangos és agresszív Unió- és Néppárt-ellenes kampány indul, akkor bizonyos, hogy a kizárásra és egy jövendő, populista frakcióbéli tagságra játszanak.

Ami egyenlő lesz azzal, hogy kizárják magukat az aktív uniós politizálásból.

No, nemsokára meglátjuk.

Figyeljük a jeleket!

A bolsevikokhoz és a nácikhoz hasonlította Lengyelország jelenlegi vezetőit Donald Tusk

0

Az Európai Tanács elnöke, aki korábban miniszterelnök volt Varsóban, és köztársasági elnök szeretne lenni 2020-ban, Lodz városában beszélt Lengyelország függetlenségének századik évfordulóján. Lengyelországot három birodalom: az orosz, az osztrák és a porosz felosztotta egymás között, és csak az első világháború után nyerte vissza újra függetlenségét 123 év után.

A bolsevikok megpróbálták elfoglalni ismét Lengyelországot, de Jozef Pilsudski marsall megállította őket – hangsúlyozta Donald Tusk. Akkor Pilsudski marsall az európai civilizációt védelmezte a barbárság ellen. A Szolidaritás szakszervezet megalakításával Lech Walesa szembeszállt a bolsevizmussal az európai értékek védelmében. Nekünk is ugyanígy kell szembe szállnunk a jelenlegi kormánnyal, amely harcban áll Brüsszellel – hangsúlyozta Donald Tusk.

Az Európai Tanács elnöke interjút adott a Gazeta Wyborcza című tekintélyes ellenzéki lapnak is. Ebben elsősorban a jövő évi európai választásokról kérdezték. Donald Tusk szerint két erő kerül egymással szembe. Az egyik az európai értékrendet védelmezi és egyre intenzívebb integrációt akar, a másik pedig a barna inges nacionalizmus, mely szemben áll Európával. Donald Tusk nem hagyott kétséget afelől, hogy ő a maga részéről minden erejével az európai értékek védelmét támogatja és szembeszáll a barbársággal legyen az bolsevik vagy épp náci.

Lengyelországban elég erős a neonáci mozgalom, a függetlenség napjára nagy tüntetést szerveztek Varsóba. Minthogy a tüntetésen általában a fehér felsőbbrendűség és más neonáci jelszavak is szerepelnek ezért a hatóságok idén betiltották a szélsőjobboldali tüntetést Varsóban.

Nemcsak éheztetik, verik is a menekülteket a magyar határnál

0

Az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának jelentése szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a menedékkérők elszállásolását biztosító tranzitzónákra vonatkozó szabályozását, és véget kell vetni a kísérő nélküli kiskorúak fogva tartásának.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (amelynek semmi köze az Európai Unióhoz) tájékoztatása szerint a jelentés a szakbizottságnak a Röszke és Tompa mellett található tranzitzónákban tett legutóbbi, 2017. október végi látogatásának tapasztalatait összegzi.

A jelentés szerint tranzitzónák felszereltsége jó, elfogadható feltételeket biztosít a menedékkérőknek – ugyanakkor aggódnak amiatt, minden menedékkérő kénytelen itt maradni, amíg kérelmüket elbírálják,

a helyiségek zárkákra emlékeztetnek,

így a környezet nem alkalmas emberek, különösen gyerekek elszállásolására.

A nem sokkal a jelentést készítők érkezése előtt a határ szerbiai oldalára toloncolt illegális bevándorlók közül sokan arra panaszkodtak, hogy

magyar rendőrök megverték őket, amit a delegáció orvosszakértőjének véleménye is alátámasztott.

A hvg.hu úgy tudja, hogy a jelentésben több konkrét esetet le is írnak: volt, akit összerugdostak, másokat ütöttek-vertek, többeket kutyákkal félemlítettek meg – volt, akit egy rendőrkutya meg is harapott. Egy kisebb csoport arról számolt be, hogy amikor elfogták őket, akkor a férfiakat ököllel, a nőket gumibottal verték.

A bizottság szerint korábban nem folyt olyan eljárás, amely felmérte volna az erőszakos kitoloncolást követő bántalmazás kockázatát, és azt tanácsolta, hogy a magyar hatóságok vessenek véget a bevándorlók visszaküldésének.

Az Európa Tanács közleménye szerint az illetékes magyar hatóságok a jelentésre adott hivatalos válaszukban azt írták, hogy a jelentés egyebek mellett „számos, a tényekkel ellentétes állítást tartalmaz, amelyek természete inkább politikai, mintsem szakmai”.

„A magyar hatóságok válaszából egyértelműen kitűnik, hogy a jelentésben felvetett aggodalmak továbbra is érvényesek”

– idézi a közlemény az ET kínzás elleni bizottságának elnökét, Mikola Gnatovszkijt, aki reméli, hogy a szakbizottság delegációjának év végén tervezett következő látogatása lehetőséget biztosít a felvetett kulcsfontosságú kérdések megvitatására a helyzet javítása érdekében.

Nemrég egyébként az is kiderült, hogy a menedékkérők egy részét éheztették is a tranzitzónában. Erről itt olvashat bővebben.

Bréking nyúz, június 15. – Tudósítás a másik valóságból

A Soros-párti brüsszeli politikusok végső támadása, a jogot és igazságot megcsúfoló komcsi bírók és Fekete-Győr András, a Momentum pártelnök-szexológusa a pénteki alternatív sajtószemlében.

Az Origo bizonyítékra bukkant a Soros- és migránspárti politikusok tervével kapcsolatban

„Állandó, felső korlát nélküli kötelező kvótát akar bevezetni az Európai Parlament – derült ki abból az Origo birtokába került feljegyzésből, amit az EP elnöke, Antonio Tajani készített a dublini reformmal kapcsolatban. A dokumentum szerint a brüsszeli bevándorláspárti képviselők bevezetnék a könnyített családegyesítést, csoportosan is át lehetne helyezni migránsokat és a nem engedelmeskedő országokat megbüntetnék: elvonnák az uniós forrásaikat. …

Az EP jelenleg azt várja, hogy az Európai Tanács, vagyis a tagállamok állam- és kormányfői is hagyják jóvá a javaslatot. Ráadásul a brüsszeli képviselők szerint a miniszterelnököknek nem kell egyhangúlag dönteniük, többségi szavazattal is elfogadhatják a kvótát.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ki akarják venni Orbán Viktor és a V4-es miniszterelnökök kezéből a vétózás lehetőségét. Ennyit a nagy brüsszeli demokráciáról. A bevándorláspárti politikusok célja, hogy migránsokkal árasszák el Európát, és ez ellen a közép-európai országok ne tehessenek semmit. …

Mindez a dokumentum is világosan bizonyítja, hogy a Soros György által fizetett migránspárti politikusok végső támadásra készülnek a június végi uniós csúcson.Tudják jól, ha most nem sikerül a közelgő csúcson elfogadtatni a kötelező kvótát, akkor erre több esély nem lesz. …

Mindezt figyelembe véve Orbán Viktorra újabb, rendkívül nagy harc vár Brüsszelben.” (Origo: Itt a bizonyíték: Brüsszel migránsok ezreit telepítené Magyarországra)

Veszélyben a jogállam a Pesti Srácok szerint

„Gyurcsány újabb exminiszterét mentette föl csütörtökön a bíróság a korrupciós vádak alól. Ha úgy vesszük, igaza van Brüsszelnek és mind az 547 hazai „demokratikus” ellenzéki formációnak, amiért évek óta a magyar jogállamiságért aggódnak. Valóban romokban a jogállamiság ott, ahol az államkasszának tízmilliárdos károkat okozó, az országot a tönk szélére juttató ballib politikusbűnözők nincsenek börtönben. Amit egyes bírók „független igazságszolgáltatás” címszó alatt művelnek, az bűnpártolás, illetőleg nemzetbiztonsági kockázat. Nem érzékenyítő tréningek, hanem tisztességre nevelés kéne ezeknek. …

Szabó Pált és bűntársait tehát fölmentette a Fővárosi Törvényszék. Hiszen szó sincs itt semmilyen bűncselekményről! A bíróság ítéletéből következően teljesen normális, hogy állami cégek bagóért eladják impozáns székházaikat a haveroknak, és helyette irgalmatlan pénzért bérleménybe költöznek! … Tóth Erzsébet bírónő (vezető képünkön) is nyilván már rég eladta saját vityillóját, hogy bérlakásba költözhessen havi százezrekért, hiszen az a normális. Nevezett bírónőnek egyébként ahhoz is volt képe, hogy az ítélethirdetéskor politikai hátterű eljárásról beszéljen. Tehát szerinte a jobboldali kormányzat eljárásokat indít politikai ellenfelei ellen. Kemény szavak ezek. Kár, hogy a postapalota-ügyben még a Bajnai-érában, 2010 elején indult a nyomozás… Hoppá!” (Pesti Srácok: Tényleg veszélyben a jogállam – a jogot és az igazságot megcsúfoló „komcsi bírók” miatt)

Továbbra is a Pride izgatja a Magyar Idők fantáziáját

„Van egy olyan érzésem, hogy a fesztiválon megjelenő liberális politikusok jobban örülnének egy harcias karneválnak. Mégiscsak nagyobb sajtót kap az ember, ha az önfeledt masírozás közben fejbe dobják egy-két tanyasi tojással, hervadt paradicsommal.

Merthogy ellenzéki politikusok lesznek a vonulók között, az biztos. Fekete-Győr András, a Momentum migránsbarát pártelnök-szexológusa még valamikor tavaly meg is mondta, hogy pártja politikai közösségként mindig részt vesz majd az esedékes Pride-on. (Gondolom, a rendszeres vonulókat örömmel töltötte el a bejelentés.) Azért csak kíváncsi lennék, kormányra kerülésük esetén hogyan oldanák meg a kamionokon riszáló Pride-vonulók és a keblükre ölelt migránsok közös felvonulását…

Ábrándos óráimban néha elmerengek: mi lesz, ha egyszer a Föld minden országában elfogadják a melegházasságot? Mi lesz a sok jogvédővel, LMBTQ-élharcossal, gondterhelt liberális szervezettel, ha az ő gyámolításukkal már nem lehet több szavazatot szerezni? Amikor ez a fajta hülyítés már nem lesz többé az ellenállás szimbóluma?” (Magyar Idők: Hol legyen a kordon?)

Tusk szerint nem hatékony a kvóta, ezért új megoldás kell

0

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a jövő héten vitatják meg a migránskérdést, mely mélységesen megosztja a tagállamokat. Éppen ezért Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke levelet írt a tagállamok vezetőinek, melyben kompromisszumos megoldást javasol.

A levél vázlatát megszerezte a Politico, és eszerint a javaslat lényege az, hogy az Európai Unió vegyen búcsút a kötelező betelepítési kvótáktól, ez ugyanis nem működik a gyakorlatban, és csakis a tagállamok dönthessenek a bevándorlók befogadásáról.

„A kvótarendszer megosztja a tagállamokat, és nem is hatékony”

– állapítja meg Donald Tusk.

A kvóta alapján 160 ezer bevándorlót kellett volna arányosan áthelyezni az EU tagállamaiba a migrációban leginkább érintett déli országokból, de kevesebb mint 30 ezer embert fogadtak be más országok. Magyarország és Lengyelország pedig visszautasította a kvótát.

Tusk éppen ezért azt javasolja, hogy a tagállamok szavazzanak meg az eddiginél egy lényegesen nagyobb összeget a bevándorlási válság kezelésére, hogy ebből finanszírozzák a migrációval kapcsolatos kiadásokat az Európai Unióban.

A tagállamok vezetői a jövő héten tartják meg év végi csúcstalálkozójukat Brüsszelben, és ezen megvitathatják Donald Tusk kompromisszumos javaslatát. Ha elfogadják, akkor a magyar kormánypárt elveszíti egyik legfőbb választási érvét, mely szerint az Európai Unió tömegesen akar migránsokat betelepíteni Magyarországra.

Orbán a választásokra játszik

Minden határidő lejár egyszer; hiába próbált időt nyerni a magyar kormány az Európai Bíróságnak, a később csatlakozó Szlovákia társaságában beadott perrel, amellyel a belügyminiszterek tanácsának döntését akarta semmissé tenni, szerdán a várt eredmény született. Az EB elutasította a magyar keresetet.

Magyarország és Szlovákia egyébként 2015 decemberében támadta meg az Európai Bíróságon az Európai Tanács döntését, amely menekültek befogadására kötelezte volna. A per menetéről azóta nem sokat tudunk, de Ives Bot főtanácsnok július végén elmondta a véleményét a bíróság előtt. A véleményben Bot  hét pontban írta le és utasította el a magyar és szlovák kormányok vádjait. Már akkor is azt tanácsolta a luxemburgi hivatalnak, hogy utasítsa el a keresetet.
A szakértők, nem csupán az említett főtanácsnok, korábban is ezt jósolták, sőt egyesek szerint az Orbán-kormány is tudhatta, hogy ez a döntés fog születni. Mint ahogy azt is, hogy a reakció mi lesz. Orbán, vagy a külügyminiszterré avanzsált Szijjártó előre jelezték, a kedvezőtlen döntést sem fogják elfogadni. A luxemburgi hírt hallva még erősebben fogalmazott Szijjártó: politikai döntésnek nevezte a határozatot, amellyel Magyarország semmiképp nem érthet egyet, és nem is fogja végrehajtani; ide továbbra se teheti be a lábát egyetlen menekült sem. (A belügyminiszterek 1294 menekült átmeneti elhelyezését írták elő…)

Meglehetősen bárdolatlanul fogalmazott a magyar miniszter – nyilatkozta Szijjártó Péter reagálásáról a Független Hírügynökségnek Valki László nemzetközi jogász.

De megteheti-e a kormány, hogy semmibe vesz egy bírósági a luxemburgi testület döntését?

Tulajdonképpen igen is, meg nem is. Amennyiben ezt az utat járjuk, akkor újabb kötelezettségszegési eljárást indítanak ellenünk. Ennek két fázisa van: az elsőben az Unió azt kéri a bíróságtól, hogy állapítsa meg az uniós jogsértést, és ebben ugye nem lehet kétségünk, hogy – ellenállás esetén – megállapítja, majd a második szakaszban kéri, hogy állapítson meg szankciót.

Meddig tarthat ez a folyamat?

Elhúzódhat a következő választásokig is, ami az Orbán-kormányt egy cseppet sem zavarja, tekintettel arra, hogy ők továbbra is itthonra játszanak.

Lehet persze, hogy csak a választások után, de a végén csak születik egy elmarasztaló döntés, nem?

Nézze, meglehetősen fel vannak most már gerjedve az unióban az ellen, amit a magyarok és a lengyelek csinálnak. Az örök ellenállás, a sorozatos kötelezettség szegés, jogsértés hozhatja el az atombombaként is emlegetett 7. cikkelyt, azaz a szavazati jog felfüggesztését.

Szijjártó Péter politikai döntésként aposztrofálta luxemburgi határozatot…

 

A bíróság egy hatvan oldalas nagyon precíz jogi szöveget alkotott, szó nincs politikai döntésről.

Mint ahogy egyébként a magyar beadvány is jogi szempontból alapos volt, azt akarta elérni, hogy a bíróság mondja ki: a belügyminisztereknek nem volt rá kompetenciájuk, hogy meghozzák a kvóták elosztásáról szóló döntésüket. Még azt is hozzátette a magyar fél a beadványhoz, hogy az elképzelés nem alkalmas a menekültválság megoldására.

Szijjártó Péter és általában a magyar kormány tagjai úgy nyilatkoznak: a szolidaritást ők másként értelmezik, sőt: ők értelmezik helyesen. Mi tagadás, ez egy olyan kifejezés, amit meglehetősen rugalmasan lehet használni…

Nem, ez nincs így. Vannak kifejezések, amelyeket tartalmaz az uniós alapszerződés, így például a szolidaritást is, a szerződés 3. cikkelyének 3. bekezdése. Ez épp olyan, mint a jogállamiság, vagy a demokrácia, amelyeket például a 2. cikkely tartalmaz. Azért vannak a különböző bírósági fórumok, uniós intézmények, hogy ha ezeket az elveket megsérti valaki, akkor arra felhívja a figyelmet, netán büntessen érte.

Említette, vagy hogy is fogalmazott: eléggé fel vannak gerjedve az uniós országok Magyarország ellen. Lehet-e ennek olyan következménye, hogy egyfajta karanténba zárják hazánkat?

 

Az Unió nem azzal a szándékkal jött létre, hogy végsőkig ellen- és szembenálló kormányokat tömörítsen. A szövetség célja épp az együttműködés, a közös célok és hang megtalálása. Éppen ezért a szerződést is az együttműködő országokra találták ki.

Többen úgy vélik, ez a most beindítandó harc is abba az irányba mutat, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az Európai Unióból. Ön szerint?

Nem tudom mi van Orbán fejében. Próbálok pozitívan hozzáállni, és azt gondolni, remélni, hogy ez a harc számára csak eszköz a belpolitikai csaták megnyeréséhez; ezek a szándékai mindig célba értek, az őt áhítattal követők éppen ezt várják tőle. Ő pedig azt akarná, ha béklyók nélkül politizálhatna itthon, de talán az EU-t ő se hagyná ott.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!