Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Európai kiberbiztonsági ügynökség

0

Ennek létesítésére azért van szükség, mert csak tavaly naponta több mint négyezer zsarolóvírusos támadás történt, az uniós vállalkozások 80 százaléka pedig már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel.

Javaslatot nyújtott be az internetes biztonság megerősítésére kedden az Európai Bizottság, és ennek értelmében egyebek mellett felállítanának egy uniós kiberbiztonsági ügynökséget.

A brüsszeli testület a már működő európai uniós hálózat- és információbiztonsági ügynökséget (ENISA) fejlesztené tovább;

a megduplázott költségvetésű, nagyjából másfélszer annyi szakértőt foglalkoztató, új szervezet a tervek szerint jobban garantálná a digitális termékek és szolgáltatások biztonságos használatát.

Mint közölték, erre azért van szükség, mert csak tavaly naponta több mint négyezer zsarolóvírusos támadás történt, az uniós vállalkozások 80 százaléka pedig már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel, ráadásul egyre gyakrabban alkalmaznak állami szereplők számítógépes eszközöket geopolitikai céljaik elérésére.

Az új ügynökség a tagállamokat segítené a számítógépes támadások kezelésében és azok megelőzésében, illetve analitikai központokat hozna létre az információk és a tudás eredményesebb megosztása céljából.

Az EB a csalással és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisításával szemben is új intézkedéseket javasolt, illetve tervezetek elfogadását kezdeményezte arról, hogyan biztosítható Európa gyors reagálási képessége, ha

nagyszabású kibertámadások miatt egységes operatív fellépésre van szükség.

Kiemelték: az Európai Uniónak stratégiai érdeke, hogy az új kibervédelmi eszközök fejlesztése egyidejűleg a digitális gazdaság virágzását is lehetővé tegye.

A bizottság javaslatait az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell még hagynia.

 

Az IMF vezetője válthatja Junckert

0

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Christine Lagarde lehet 2019-től az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker utóda.

A Welt am Sonntag ír arról, hogy az Európai Néppárt keresi Juncker utódját, miután a politikus bejelentette, hogy a 2014-2019-es ciklus után

nem vállalja tovább az Európai Bizottság vezetését.

Az MTI által idézett lap szerint a párt több vezetője Christine Lagarde-nak szánja a pozíciót. Az IMF-et 2011 óta vezető francia politikus “karizmatikus, tapasztalt és jól tudja érvényesíteni akaratát, így nagyon jó választás lenne” – mondták az Európai Néppárt felső köreiben.

Christine Lagarde vezérigazgatói megbízatása az IMF-nél 2021-ig szól, de legtöbb elődje a mandátum lejárta előtt lemondott, így ez nem lehet akadály. Ráadásul

jó viszonyban van a legbefolyásosabb néppárti vezetővel, Angela Merkel német kancellárral.

Jelölése így azon múlik, hogy elnyeri-e Emmanuel Macron francia elnök támogatását.

A felmérések szerint a 2019-es európai parlamenti választást is a Néppárt nyeri, így megint ők jelölhetik az Európai Bizottság elnökét.

A Welt am Sonntag szerint Christine Lagarde nemcsak a jobbközép, de a liberális pártok támogatását is elnyerheti, az EP választást felvezető kampányban pedig a női szavazókat is meg tudja szólítani.

Politico: Orbán nézetei nyerésre állnak

0

“Senki sem fogja itt bevallani, de Orbán elképzelései a migránsok ügyében mindinkább elfogadottá válnak Brüsszelben”- nyilatkozta a Politicónak egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú uniós tisztviselő.

A lap európai kiadása azt írja, hogy Jean-Claude Juncker is lenyúlt többet Orbán korábbi ötletei közül. Juncker az unió helyzetéről szóló beszédében például hangsúlyozta, hogy “hatékonyabbá tettük az EU határainak védelmét!”

Korábban ez Orbán Viktor kedvenc témája volt,

mellyel megindokolta a kerítés építését a határon. Az Európai Unió a befogadás, a magyar miniszterelnök a kizárás mellett állt, és az idő neki dolgozott. Korábban csak Orbán ragaszkodott ahhoz, hogy a menedékkérők csakis a határokon túlról adhassanak be kérelmet vagyis, hogy nem szabad beengedni őket az EU területére. Ma ez már szinte általános nézet Európában.

Macron francia elnök Líbiában hozna létre olyan menekülttáborokat, ahonnan azután beadhatnák kérelmeiket a menekültstátuszra az EU-ban. Olaszországban a baloldali kormány megegyezett a líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a menekültáradatot. A megegyezés működik, az EU pedig állja a számlát.

A német diplomácia

szép csendben egyeztet ebben az ügyben

a visegrádi négyes szövetséggel – mondta el a Politicónak Milan Nic, a német Külügyi Tanács főmunkatársa. Igaz, hogy Magyarország és Szlovákia veszített ebben az ügyben az európai bíróságon, de a gyakorlati helyzeten ez nem változtat: a tagállamok nem akarnak nagyszámú menekültet látni a határaikon belül.

Angela Merkel kancellár is azt hangsúlyozza a választási kampány során, hogy egyszer volt olyan humanitárius vészhelyzet 2015-ben, mely menedékkérők tömeges befogadását indokolttá tette, de ilyesmire a jövőben nem kerülhet sor. Merkel ugyanakkor azt is hangsúlyozta:

az európai bíróság határozatát mindenkinek respektálnia kell.

Októberben tehát nagy vita várható az EU csúcson a menekültkérdésről, de a Politico szerint Orbán narratívája erről az ügyről nyerésre áll.

Ez a valódi Soros-terv

1

„Nemzeti konzultációt” indít a kormány az úgynevezett Soros-tervről, amely szerintük arról szól, hogy bevándorlókat kell Európába telepíteni. Ilyen terv valójában nem létezik, pláne nem igaz, hogy Soros György alapítványai ennek érdekében támogatnak különböző szervezeteket. A magyar származású milliárdos tavaly júliusban egy cikkben fejtette ki álláspontját.

A cikk az egyik legelismertebb külpolitikai magazinban, a Foreign Policyban jelent meg, tavaly július 19-én, Ez Európa utolsó esélye, hogy rendbehozza menekültpolitikáját címmel.

Ebben Soros György azt írja, hogy

a menekültválság és a Brexit megerősítette a nacionalista, idegengyűlölő mozgalmakat

a térségben, és az Európai Unió országai, ahelyett, hogy közösen szállnának szembe ezzel a fenyegetéssel, egyre kevésbé hajlandóak együttműködni.

Soros György szerint az átfogó megoldásnak része kellene, hogy legyen 300 ezer menekült letelepítése a háború sújtotta Közel-Keletről – de az is kell, hogy a világ más részein is fogadjanak be menekülteket. Ez a szám szerinte elegendő lenne, hogy meggyőzze a menedékkérőket, nem érdemes életük kockáztatásával átkelni a Földközi-tengeren, hogy illegálisan jussanak be Európába. Főleg akkor, ha kimondanák:

aki illegálisan érkezik, az nem kaphat menedékjogot.

Emellett pénzügyi támogatást kell nyújtani azoknak az Európán kívüli országoknak, ahol a legtöbb menekült van, és kérelmeket feldolgozó központokat kell ide telepíteni.

Soros György szerint meg kell erősíteni az EU határvédelmét.

Soros ellenezte a törökökkel kötött megállapodást: többek között azért, mert nem értett egyet a menekültkvóták kötelezővé tételével.

Soros György
Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Szerinte egy hétpontos cselekvési tervvel lehetne kezelni a válságot:

  1. Az Európai Unió tagjainak, de a világ más országainak is egyenesen a frontországokból kellene átvenni menekülteket, előre szabályozott módon.
  2. Az Európai Uniónak vissza kell nyernie az ellenőrzést a határain, a többször látott káosz ugyanis bizonytalanságot és ellenérzéseket szül, mint ahogy az is, hogy azt látni: Görögországban rendezetlen táborokban élnek a menekültek.
  3. Az EU-nak pénzügyi eszközökkel kell lehetővé tennie, hogy szembe lehessen szállni a hosszú távú kihívásokkal. Soros György szerint évi legalább 30 milliárd euróra van szükség, hogy egy átfogó válságkezelési terv működjön. Ez soknak tűnik, de például a schengeni rendszer feladása ennél sokkal többe, 47-140 millárd euróba kerülne évente.
  4. A válságot fel kell használni arra, hogy közös európai határvédelmi mechanizmusok jöjjenek létre, amelyekhez hozzátartozik a menedékkérelmek elbírálása és a menekültek áttelepítése is.
  5. Ki kell dolgozni az elfogadott menedékkérelemmel rendelkezők Európán belüli áttelepítésének szabályozását. Soros György szerint az EU senkit nem kényszeríthet arra, hogy részt vegyen ebben a programban – se a menekülteket, de a tagországokat sem. Ennek szerinte önkéntesnek kell lennie, oly módon, hogy abból mindenkinek előnye származzon. Jó példaként erre Kanadát említi.
  6. Az EU-nak és más nemzetközi szervezeteknek sokkal jobban kell támogatni azokat az országokat, ahol a legtöbb menekült van, például Jordániát. Ez elősegíteni, hogy például tudjanak iskolába járni, dolgozni, legyen megfelelő egészségügyi ellátásuk.
  7. Figyelembe véve, hogy az Európai Unió lakossága erősen öregszik, Soros György szerint meg kell majd fontolni a gazdasági bevándorlás szabályozását is. Szerinte Angela Merkel módszere, amikor „kinyitotta Németország kapuit”, nem működött, mert hirtelen egymillió menedékkérő érkezett, ami meghaladta az ország kapacitását. Az Európai Uniónak Soros szerint meg kell határozni egy limitet, hogy mennyi embert tud befogadni – és ebbe egyelőre nem férnek bele a gazdasági bevándorlók.

Soros György szerint a bevándorlás előnyei sokszorosan felülmúlják az integráció költségeit. A jól képzett munkaerő elősegítheti a gazdasági növekedést. Szerinte

a hét elv abban is segítene, hogy csökkentse az emberekben élő félelmet és a menedékkérők kaotikus áramlását is.

Magyarul: szó sincs arról, hogy Soros György évi egymillió illegális bevándorlót „szabadítana rá” Európába, ahogy azt a magyar kormánypropaganda hangoztatja.

Szakértő: középutas Juncker-beszéd

0

Visszafogott, középutas beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke, akinek elsődleges célja az, hogy előre lendítse az európai integrációt – mondta a fuhu.hu-nak a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Nagy Sándor Gyula szerint a legtöbb vita valószínűleg továbbra is a migráció körül várható. Legérdekesebb az euro- és schengeni zóna integrációjának lehetősége.

Egyik kezével adott, a másikkal nem vett el semmit, középutas, visszafogott értékelő és terveket vázoló beszédet mondott Jean-Claude Juncker – adott gyorsértékelést Nagy Sándor Gyula a fuhu.hu-nak. Úgy látja, hogy a bizottsági elnök az európai integrációt akarja előrelendíteni ott, ahol problémát lát.

A kutató szerint a magyar kormány számára fontos pozitívum, hogy visszaköszöntek számára fontos érvek, például a rosszabb minőségű áruk forgalmazásának tilalma Kelet-Európában, vagy az előrelépés a védelmi unióban – tehát mégis tudunk hatni az Európai Bizottságra.

Egyebekben kevésbé a magyar kormány számára is

valószínűleg a legtöbb vitát a migrációval kapcsolatos tervek fogják kiváltani.

A kutató szerint a folyamat valószínűleg a kötelező betelepítési kvóta felé fog tartani, bár Juncker erről nem beszélt, csak arról, hogy akinek nincs menekültstátusza, az mehet haza.

Nagy Sándor Gyula szerint a legérdekesebb az volt a tervekben, amely a kétsebességes Európa helyett azt célozza, hogy belátható időn belül

mindenki legyen eurózóna- és Schengen-tag.

Eszerint a szerződésben felmentés kapott Dánia (és az éppen kilépő Nagy-Britannia) kivételével minden tag számára kötelező lenne az euró átvétele, és Romániát, Bulgáriát, valamit Horvátországot is rábírják a schengeni feltételek teljesítésére, hogy náluk húzódhasson az EU külső határa.

A magyar kutató szerint azért meg kell várni, milyen részletszabályokat fognak kidolgozni. Ugyanez vonatkozik a közös pénzügyminiszter hatáskörével kapcsolatban is, sok a nyitott kérdés Juncker beszéde után. Nagy Sándor Gyula fontos elképzelésnek gondolja a közös munkaerőpiaci felügyelet létrehozását.

Bolgár náci miniszterek is befolyásolhatják az EU sorsát

0

“Vad majmok”- így nevezte a roma kisebbség tagjait Valerij Szimeonov miniszterelnök-helyettes, aki igen rossz véleménnyel van a Balkán nem szláv népeiről is. Hamarosan Bulgária lesz az EU soros elnöke.

Migránsokra egyáltalán nem tart igényt: “ezek a tanulatlan emberek csak károsan befolyásolnák Európát” – nyilatkozta a BBC-nek az Egyesült Hazafiak Párt vezére, Valerij Szimeonov. Aki nemsokára hallathatja a szavát Brüsszelben is, mivel Bulgária tölti be a soros elnök tisztségét januártól egy félévig. A Politico épp ezért készített összeállítást Bulgária szélsőjobboldali szervezetéről, amely

négy minisztert is ad a kormányba

az EU legszegényebb államában.

Amikor a mérsékelten jobboldali kormánypárt bevette a koalícióba a szélsőjobb fajgyűlölő erőit, akkor az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője (ide tartozik a bolgár kormány vezető ereje) kijelentette:

ezzel a szervezettel nem szabad együtt kormányozni.

Csakhogy könnyű ezt Brüsszelben kijelenteni, de Bojko Boriszov miniszterelnöknek nincsen többsége a törvényhozásban. Ezért négy tárcát is adott nekik: például a hadügyminiszter is közülük kerül ki, pedig Kraszimir Karakcsanov, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, gyakran nyilatkozik negatívan a többi balkáni népről.

Ő is szerepet kaphat Brüsszelben, amíg Bulgária lesz az EU soros elnöke. A környezetvédelmi tárca élén is egy “bolgár hazafi” áll, aki

tagadja, hogy a klímaváltozáshoz bármi köze is lenne az emberi tevékenységnek.

Ez megfelel Donald Trump nézeteinek, aki erre hivatkozva vitte ki az USA-t a nemzetközi klímaegyezményből, de az EU véleménye egészen más. Az európaiak maximális mértékben kitartanak a párizsi klímaegyezmény mellett.

A bolgár náci szervezet adja a gazdasági minisztert is a kormányban. Európa legszegényebb állama aligha szólhat bele komolyan az ügyekbe, de jól mutatja:

a szélsőjobboldali retorika egyik fő bázisa a szegénység és a frusztráció,

valamint az ellenérzés a gazdagabb és sikeresebb tagállamokkal szemben. Úgyhogy nem lesz könnyű dolga az Európai Bizottságnak amikor a soros náci minisztereivel kell együttműködnie januártól.

Ingyenes wifi-pontok lesznek egész Európában

0

Az Európai Parlament megszavazta az Európa közterületein ingyenesen használható wifi hálózat kiépítéséhez szükséges pénzügyi forrás első csomagját.

582 képviselő szavazott igennel, 98 nemmel, 9-en pedig tartózkodtak az MTI tudósítása szerint. A kezdeményezés célja, hogy a közterületeken és közintézményekben mindenki ingyenesen, jó minőségű internethez férjen hozzá.

Az EU külön alappal támogatja, hogy 2020-ig mintegy

6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen

építsenek ki hotspotokat. Főleg a közintézmények és fenntartóik pályázhatnak majd a támogatásra, hogy a települések főterein, parkjaiban, múzeumaiban, könyvtáraiban, vasútállomásain, kórházaiban elérhető legyen a

nagysebességű és ingyenes wifi.

Az erre elkülönített összeg jelenleg 120 millió euró. A pályázatokat várhatóan már jövő év elejétől be lehet adni.

A résztvevőknek vállalniuk kell, hogy legalább három évig állják a működtetés költségét, könnyen hozzáférhető, ingyenes és biztonságos hálózatot üzemeltetnek, továbbá a személyes adatokat nem használják kereskedelmi célokra.

Macron Athénban: Megújult Európai Unió kell

0

Féléves demokratikus konzultációt javasol az EU mind a 27 tagállamában Franciaország elnöke. Ezalatt az idő alatt nem olyan témákat kellene megvitatni, amelyeket az elit javasol hanem olyanokat, amelyeket az emberek tartanak fontosnak. Vagyis, hogy mit várnak az EU polgárai az uniótól.

2005 óta, amikor a holland és a francia népszavazás befuccsolt ezen a téren, Európa ügye a néptől függetlenül halad. Ennek véget kell vetni – hangsúlyozta Macron Athénban, háttérben az Akropolisszal. Jövő nyáron értékelni kell az eredményeket, és aztán hozzá lehetne látni az EU megújításához.

Macron ezúttal nem az eurozónára koncentrálta a reformelképzeléseit, hanem mind a 27 tagállamot említette.

Számukra is közös költségvetést és közös pénzügyminisztert javasolt. Görögország tízéves válsága megmutatta az európai együttműködés hibáit – mondta.

A francia elnöknek mindenképp szüksége lenne Angela Merkel támogatására, ha végre akarja hajtani reformterveit, de az ő lelkesedése mérsékelt.

A németek nem akarnak közös költségvetést,

mert ez azt jelentené, hogy át kell vállalniuk Franciaország, Olaszország vagy épp Görögország adósságait. A közös pénzügyminisztert elfogadnák, de közös költségvetés nélkül ez valamiféle szupercenzor szerep lenne, és semmiképp sem egyenrangú partner az USA vagy Kína pénzügyminiszterével.

Macron új javaslatai azt mutatják, hogy végiggondolta a kétsebességes Európa tervet, és rájött: nem negligálhatja az EU gyengébb tagállamait sem. Ezért tárgyalt Ausztria, Csehország és Szlovákia vezetőivel Salzburgban, ezért látogatott el Bukarestbe és Várnába.

Most pedig épp Görögország vendége, ahol Periklészre hivatkozva akarja megújítani az EU-t.

A szép szavak mögötti tartalom nem elég világos

– jegyzik meg a tudósítók Athénban. Talán a német választások (szeptember 24.) után kiderül, hogy valójában milyen új Európát akar Emmanuel Macron, és főként, hogy ebből mi az, amit az EU valódi erős embere, Angela Merkel el is fogad.

Néhány EU-tagállam nem akar szakítani Törökországgal

0

Több ország szerint az emberi jogok megsértésére nem a kapcsolatok felfüggesztése a jó válasz.

Tallinnban az Európai Unió külügyminisztereinek értekezletén Sigmar Gabriel előadta a német álláspontot, amely a csatlakozási tárgyalások megszakítását javasolja Törökországgal. Ezt a korábbi szociáldemokrata javaslatot a kancellárjelöltek vitájában Angela Merkel is elfogadta és támogatásáról biztosította.

2005 óta folynak tárgyalások az EU és Törökország között a csatlakozásró l- nem sok eredménnyel. Most

Németország azt szeretné, ha fel is függesztenék a tárgyalásokat, mivel Erdogan elnök egyre inkább önkényuralmi rendszert vezet be Törökországban.

Finnország, Litvánia és a vendéglátó Észtország külügyminiszterei elismerték, hogy az emberi jogok respektálása terén jelentős visszalépés történt Törökországban, de úgy vélik, hogy erre nem a kapcsolatok felfüggesztése a válasz. Ezzel csak még jobban elidegenítjük Törökországot – hangsúlyozták a három állam diplomatái.

Észtország hadügyminisztere, Sven Mikser pedig arról beszélt, hogy

a török hadsereg fontos szövetséges a NATO-ban, és szerepe a térségben megkerülhetetlen.

Nem sürgős tehát a csatlakozási tárgyalások megszakítása.

A holland diplomácia vezetője szerint meg kell várni a választási eredményeket Németországban, és csak utána lehet dönteni ilyen fontos kérdésben. Jelenleg az a szabály az EU-ban, hogy

minden tagállam egyetértésére szükség van egy ilyen döntésnél.

Miután egyre nehezebb teljes konszenzust elérni, ezért a német diplomácia most arra törekszik, hogy a döntéshozatal a jövőben többségi legyen. Vagyis egy-két állam ne vétózhassa meg a többségi akaratot Brüsszelben.

A számok cáfolják Orbánt

A miniszterelnök szerint „színvonaltalan érvelés” az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését. A kormány által megrendelt jelentésben viszont az áll: e pénz nélkül recesszióban lenne a gazdaság. Az MNB tanulmánya is azt állítja, hogy a kkv-knak adott EU-s pénz sem emelte a termelékenységet.

A Széchenyi kártya programjának 15-ik évfordulóját megünnepelendő Orbán Viktor a magyar gazdaság önerejét méltatta a növekedésről szólván csütörtökön. A kormányfő azt mondta, hogy nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, saját erőfeszítéseinknek köszönhető – mondta.

Pontosítva ezt egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„színvonaltalan érvelés”

az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, az uniós támogatások pedig 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki.

Az állítások mindegyikét hivatalos adatok, a kormány által rendelt jelentés, nemzeti banki tanulmány megállapításai cáfolják.

Magyarország az elmúlt években az 1000-1500 milliárd forintnál sokkal többet kapott az Európai Uniótól. Amikor a legbővebben ömlött ide a pénz, 2013-2015-ben, évente 1800-2500 forint érkezett támogatásként, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-7 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a ma már 600 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar által hazautalt évi körülbelül 1100 milliárdot, akkor levonható a következtetés, hogy

a GDP 8-10 százalékát nem az országban állítják elő.

De álljon itt a miniszterelnökség által megrendelt KPMG-GKI-tanulmány azon megállapítása, hogy 2006-2015 között a GDP 4,6 százalékkal nőtt, az EU pénze nélkül viszont 1,8 százalékkal masszív recesszió lett volna. A részadatok (lakossági fogyasztás, beruházások) mind azt bizonyítják, hogy a közösségi hozzájárulással éppen a víz felszínén maradt a magyar gazdaság, a fejlesztések finanszírozása szinte kizárólag EU-forrásból történik.

Orbán a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára kitalált Széchenyi hitelprogram évfordulóján fejtegette a „saját lábon állás” teóriáját, érdemes hát szembesíteni ezt a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban publikált tanulmányában foglaltakkal. Eszerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési támogatást kaptak a hazai vállalkozások, ebből cirka 1700 jutott a legkisebbeknek (kkv-knak). A jegybanki elemzők szó szerint

„a támogatásokra való számottevő ráutaltságról”

írnak: a kis cégek külső forrásainak 63 százaléka uniós támogatás, sőt, 37 százalékuknál az arány 80 százalék.

Az MNB-sek megállapításainak veleje:

a támogatások nem javították a kkv-k termelékenységét

(vagyis egy időegység alatt előállított értéket).

Az uniós pályázatok (hitelek és vissza nem térítendő összegek egyaránt) javították az alkalmazotti létszámot, növelték az árbevételt és a hozzá adott értéket (az árbevétel és a megvett anyagok és szolgáltatások értékének különbözetét).

„A munkatermelékenység azonban egyik esetben sem változott szignifikánsan a támogatások hatására” – e szikár konklúzió azt jelenti, hogy amint kifutnak a támogatási programok, az ezeket igénybe vevő kkv-k eredménye jellemzően visszazuhan a stagnáló hatékonyság miatt.

A vissza nem térítendő támogatások hatását szemléltető ábra megmutatja, hogy a külső pénzzel legegyszerűbben növelhető létszám és árbevétel mellett a kkv-k üzemi eredménye és hozzá adottérték-teljesítménye mérsékelten javult.

Forrás: MNB

Az EU segítsége és a hazai növekedés közvetlen összefüggését igazolja az is, hogy tavaly, amikor az új uniós költségvetésből még alig csordogált a pénz, a hazai gazdaság növekedése azonnal lezuhant két százalék közelébe.

A kkv-k szerepe a gazdaságban óriási. A foglalkoztatásból körülbelül 70 százalékkal veszik ki részüket. Vagyis a hozzájuk öntött ezermilliárdok termelékenységet növelő hatásának elmaradása nem túl jó jel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK