Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Minden szél Orbán vitorláját dagasztja – de meddig?

  • Interjú Felcsuti Péter bankszakemberrel

Orbán Viktor a kormányt bemutató beszédében azt hangsúlyozta, hogy a kelet-közép európai régió az unió motorja. Tényleg az?

Nem Orbán Viktor az egyetlen politikus, aki a rendelkezésre álló társadalmi, gazdasági, pénzügyi mutatók sokaságából mindig azt választja ki, amelyik a számára akkor és ott kedvező. Nem kétséges, hogy a magyar gazdaság az elmúlt két évben felzárkózott a régió eddig is gyorsan növekvő országai, Szlovákia, Lengyelország, Románia mellé. Ahogy az sem kétséges, hogy ezek az országok hosszabb ideje gyorsabb gazdasági növekedést produkálnak, mint az unió átlaga. Ennek kapcsán két dolgot mindenképpen érdemes megjegyezni: először is azt, hogy az Unió fejlett nyugati része, pusztán csak a magasabb fejlettségből kifolyóan, alacsonyabb növekedési ütemre képes, mint a felzárkózó országok. Másodszor: a nyugati uniós országok között több olyan is van – például Portugália, és általában a déli országok -, amelyek csak nagyon lassan tudták leküzdeni a 2008-as válság utóhatásait.

Ezzel együtt, azt most kijelenthetjük, hogy mind az ország, mind Orbán Viktor jó helyzetben van. De ezt a kedvező helyzetet milyen forrásból értük el?

Alapvetően két forrásról beszélhetünk. Egyfelől a világgazdaság és az Európai Unió növekedése piacot jelent a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek export-tevékenysége számára. Másfelől az uniós pénzek, a külföldön dolgozó magyar vendégmunkások hazautalásai, és egyáltalán nem utolsó sorban a fiskális és monetáris politika agresszív keresletbővítése növeli a belföldi fogyasztást. Ez utóbbi tekintetében sokan aggodalmat fogalmaznak meg, mert a klasszikus felfogás szerint a jó gazdaságpolitika mindig anticiklikus, azaz visszafogott a növekedés idején és expanzív a visszaesések idején.

Ez akkor tényleg a kormány jó gazdaságpolitikájának köszönhető?

Ezekhez a jó számokhoz azért minimum három szempontból is érdemes kérdőjelet tenni. A legfontosabb, hogy mennyire fenntartható, és hogy mi a forrása, harmadszor pedig, hogy a gazdasági növekedés milyen mértékben konvertálódik társadalmi jólétté, azaz a társadalom nagy többsége milyen mértékben élvezi most és a jövőben a gazdasági növekedés gyümölcseit? Az egyik igazán izgalmas kérdés tehát a fenntarthatóság. A kormány megnyilatkozásaiból egyértelműen kitűnik, hogy maga is tisztában van azzal, hogy nagyon komoly intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ez a növekedési ütem 2020-ig és azon túl is kitartson. A legegyszerűbben a versenyképességről szokás beszélni, amelynek az elősegítéséről a kormány évek óta beszél, de nem sok mindent tett. Legkiváltképp azért, mert a versenyképesség rövid- és hosszútávú tényezőinek a javítása teljesen ellentétes a kormány társadalom- és gazdaságpolitikai hitvallásával. Olyan intézményi tényezőkre gondolok, mint a normativitás, a kiszámíthatóság, a korrupció elleni fellépés, ami a gazdaság szereplői számára biztonságos környezetet teremt, amelyben érdemes hosszútávra gondolkodni, és olyan anyagi természetű tényezőkre is, mint a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége, képzettsége, és egészségi állapota is.  A versenyképesség nem ráolvasás és kormányzati kommunikáció dolga. De legalább ennyire fontos kérdés az is, hogy a gazdasági növekedésből hogyan lesz társadalmi jólét. Az elmúlt nyolc évben a kormány politikájának minden területén előnyben részesítette azokat a társadalmi csoportokat, amelyeket szövetségesének tekint, miközben súlyosan diszkriminálta azokat, amelyeket a saját társadalmi víziója, és nem utolsó sorban a hatalma megtartása szempontjából nem tartott fontosnak. Ha ez a jövőben is így marad, akkor még viszonylag jó gazdasági növekedés mellett is a társadalom megosztottsága erősödni fog, a társadalmi mobilitás csökken, az elvándorlás folytatódni fog és ez már önmagában is akadálya lesz a felzárkózásnak.

Ez nem vezethet társadalmi robbanáshoz is?

Hogy mi vezet társadalmi robbanáshoz, azt nem tudjuk, ezek természetrajzát nem ismerjük, igazában csak utólag tudjuk feltárni őket. Erre jó a történelem, ahogy arra is, hogy ítéletet mondjon egy-egy korszak, és annak politikusai felett.

Ezt az ítélkezést most Orbán Viktor 2030-ig egészen biztosan kitolná…

A miniszterelnök optimizmusa nem alap nélküli: szokás arról beszélni, hogy a demokrácia világszerte visszaszorulóban van, ami alatt azt érthetjük, hogy a nyugati liberális kapitalizmus legitimációs válsággal küzd. Ez kedvező nemzetközi környezetet teremt az autoriter vezetők és rezsimek számára. Konkrétan Magyarországon, ezen túlmenően, Orbán Viktor dolgát jelentősen megkönnyíti a hazai ellenzék súlyos megosztottsága, politikai, erkölcsi szellemi és vezetési válsága.

Akkor elmondhatjuk, hogy Orbánnak minden szempontból szerencséje van?

Három fölényesen megnyert választás nem lehet kizárólag szerencse dolga, bőven benne vannak Orbán Viktor kiváló politikai képességei és ösztönei. És persze, ahogy mondani szokták a jó kapusnak van szerencséje.

Orbán veri szét az EU-t?

0

Az Orbán vezette mozgalom messze túlmutat Magyarország jelentőségén: valószínűleg a fő alternatíva lesz a liberalizmussal szemben az elkövetkező évtizedekben. A Fidesz teljesen átírta a játékszabályokat, a párt mindent ellenőriz, de nem azért, hogy védje az ártatlanokat, hanem hogy mentse a vétkeseket.

Ivan Krasztev, bolgár politikai elemző a Foreign Affairs-ben állapítja meg, hogy Kelet-Európa hosszú úton, az illiberális forradalommal jutott el a demokrácia hanyatlásához, és alighanem ez a legriasztóbb veszély, amely a liberális demokráciát fenyegeti a világban. A magyaroknál és a lengyeleknél a konzervatív populisták nagy győzelmet arattak a választásokon, miközben befeketítették az ellenfeleket, bűnbaknak tettek meg kisebbségeket és aláásták a fékeket, ellensúlyokat. Krasztev szerint az Orbán vezette mozgalom messze túlmutat Magyarország jelentőségén: valószínűleg a fő alternatíva lesz a liberalizmussal szemben az elkövetkező évtizedekben. A fordulat okai országról országra változnak, mint ahogy az ilyen kormányok politikája is különbözik a régión belül. A Fidesz teljesen átírta a játékszabályokat, a párt mindent ellenőriz, de nem azért, hogy védje az ártatlanokat, hanem hogy mentse a vétkeseket. A lengyelek hasonló ösvényen járnak, de náluk nem akkora a korrupció.

Valamennyiben közös az idegengyűlölő nacionalizmus. a lényeg a többség joga.

Ha bárhol hatalomra jutnak, azt arra használják ki, hogy elmélyítsék a kulturális és politikai megosztottságot, a politika paranoid stílusát képviselik. Azaz, ahogy Krasztev írja, az összeesküvés-elméletekre építenek, lásd a Soros-tervet. Hasonló nyelvezetet alkalmaznak, ők jelenítik meg a nemzet hiteles hangját a külső és belső ellenséggel szemben. További jellemzőjük, hogy ambivalensen viszonyulnak az EU-hoz. A lakosság nagy mértékben támogatja a tagságot, mégis igencsak euroszkeptikus pártokra voksol. Brüsszelt ezek a kormányok retorikai homokzsáknak tekintik, miközben rengeteget profitálnak annak anyagi nagyvonalúságából. Sikerük a rendszerváltás örökségéből fakad, amihez hozzájárult az USA meggyengülése, valamint az unió válsága, amely beindította a populista robbanást. Majd a menekülthullám a fő erővé tette a populizmust a térségben.

Napjainkban az alapvető különbség a Kelet és a Nyugat között Krasztev szerint nem a gazdagság színvonalában, hanem a kulturális és etnikai sokszínűségről vallott álláspontban jelentkezik. Utóbbit Kelet-Európában létveszélynek tekintik, elutasítása alkotja az új illiberalizmus magját. Ami azért paradoxon, mert ezekben az országokban a határok megnyitásának követelése volt az egyik legfőbb tényező, ami azután elvezetett a szocializmus bukásához. Az emberek normális életet akartak maguknak. Viszont utána nagyon sokan kivándoroltak.

Magyarország pl. az utóbbi 10 évben elvesztette lakossága 3 %-át, fiatal és tehetséges embereket,

miközben a népesség már amúgy is fogyott és igen alacsony az új születések száma. Ez alapozta meg a demográfiai pánikot, amihez társult a félelem a bevándorlással szemben. E kettő adja a legjobb magyarázatot a nacionalista populizmus kelet-európai fellendülésére. Azon kívül ezek az országok újabban érvényesíteni kívánják az érdekeiket, így elutasítják, hogy parancsokat fogadjanak el Brüsszeltől. Nem szeretnék, ha másodrendű polgárokként kezelnék őket, újra felfedezik a hagyományokat, a szülők kultúráját.

Az illiberális fordulat utolsó összetevője a geopolitikai bizonytalanság, ami mindig is áthatotta a régiót, ahogyan azt Bibó már megírta a Kelet-európai kis államok nyomorúságában. Mert ezek az államok jelentős sérelmeket szenvedtek el a történelem során, főként külső erők miatt, amint azt Trianon példáján látni. Így azután az csapódott le bennük, hogy a szabadság mindig keresztezi a nemzeti ügyet. Megtanulták, hogy gyanakodni kell a kozmopolita ideológiával szemben. Ráadásul leginkább azok mentek el Nyugatra, akik valószínűleg a leginkább védenék a liberális demokráciát. Így a feladat ez ügyben mind inkább az EU-ra és az Egyesült Államokra hárult. Csakhogy, ahogy Krasztev írja, idővel mindkettőt egyre inkább a többségi hatalom gátjának gondolták a térségben. Így megkérdőjelezték Brüsszel és Washington befolyását, ami egybeesett Putyin tervével, hogy regionális hatalomként erősítse meg Oroszországot. Orbánnak már egyébként is tele volt a hócipője a liberalizmussal, ennélfogva modellként szolgált számára a putyini tekintélyelvűség, illetve nyugat-ellenes ideológia.

A magyar modellt azt teszi különösen veszedelmessé, hogy az autokrácia a demokrácián belül fejlődött ki.

Az új populisták nem fasiszták, írja Krasztev. Nem bíznak az erőszak átalakító erejében és megközelítőleg sem annyira elnyomóak, mint a nácik voltak. De közönyösek a fékek és ellensúlyok iránt, nem tartják szükségesnek a hatalom alkotmányos korlátait. Miközben azok az uniós jog szerves részét képezik. Ily módon azután a fő fenyegetést az EU összefogása számára jelentik. Mind több ország fordul az illiberalizmus felé, így egyre inkább viszályba kerülnek Brüsszellel, kóstolgatják a szervezet befolyásának korlátait. A nagy kockázat az, hogy széteshet az integráció, Európa pedig megosztottá válik és elveszti szabadságát.

Soros, mint Goldfinger

0

A választási kampányban egyetlen nap nem telt el úgy, hogy ne ostorozták volna Sorost az Orbán és barátai által ellenőrzött médiában. Semmilyen jelzőt nem tartottak túlzásnak vele szemben. Egy svájci lap szerint az egész otrombaságát a „Cion bölcseinek jegyzőkönyve” összeesküvés-elméletéhez vagy Göbbels beszédjeihez lehetne mérni, beleértve az antiszemita felhangokat.

Ki lesz a következő? – kérdi a Tages-Anzeiger, a Zürichben megjelenő német nyelvű svájci lap, miután a Soros-alapítvány bejelentette, hogy távozik Budapestről. Az elemzés rámutat, hogy a magyar kormány egészen újat hoz, mert idáig még egyetlen uniós országban sem fordult elő, hogy civil szervezeteket államellenségként bélyegeztek volna meg, illetve űztek volna el.

Soros neve ma már rémképként benyomul még a magyar Alföld legkisebb kunyhójába is, az adófizetők millióiból kistafírozott hivatalos hadjáratnak köszönhetően.

Úgy állítják be, mintha az üzletember a főgonosz lenne a világban,

akinek gátlástalan üzelmeit csak Goldfingernek, a Bond-filmek rossz emberének disznóságaihoz lehetne mérni.

A választási kampányban egyetlen nap nem telt el úgy, hogy ne ostorozták volna Sorost az Orbán és barátai által ellenőrzött médiában. A lap azt írja, semmilyen jelzőt nem tartottak túlzásnak vele szemben. Az egész otrombaságát a „Cion bölcseinek jegyzőkönyve” összeesküvés-elméletéhez vagy Göbbels beszédeihez lehetne mérni, beleértve az antiszemita felhangokat. Az EU-nak a svájci lap szerint tiltakoznia kellett volna, de ez elmaradt. Brüsszel abban bízott, hogy a miniszterelnök a választás után majd mérsékli a hangot, ám ennek semmi jele. A politikus most inkább

ígéretének megfelelően hozzálát a bosszúhoz bírálóival szemben.

Erre szolgál a „Stop, Soros”.

Ily módon veszi a kalapját a Nyílt Társadalom Alapítvány és alighanem követi a CEU is, csak kérdés, milyen áron. Soros az eltelt 35 éve alatt 400 millió dollárt osztott szét egykori hazájában, és alighanem már a kivonulás híre sokat árt az országnak, a nacionalista köröket leszámítva. Hiszen egy jelentős nemzetközi szervezet immár nem érzi biztonságban magát az egyik EU-tagállamban – írja a lap.

Orbán dühe ma a civil társadalom ellen irányul, holnap ugyanígy célkeresztbe kerülhetnek külföldi cégek is.

Ezek után meg fogják fontolni, beruházzanak-e Magyarországon. Azonkívül ha Soros megy, akkor ki lesz az következő ellenség? Ha az EU, akkor az kockázatos, mivel az orbáni gazdaságpolitika állítólagos sikerei a bőséges brüsszeli támogatásokból táplálkoznak. A magyar vezető már sokszor beleharapott abba a kézbe, amelyik enni ad neki. És az EU ezt egy nap megelégelheti.

A magyar illiberalizmus már a Nyugat-Balkánt fertőzi

0

Az EU-ba igyekvő balkáni nemzetek éberen figyelik, hogy Orbán egypártrendszert épít ki. Azt is látják, hogy az európai vezetők nem tudnak szembeszállni vele és megfékezni zabolátlan korrupcióját – írja Srđan Cvijić, a Nyílt Társadalom Intézet politikai elemzője a Politico európai kiadásában.

A kilencvenes évek vége felé egy csoport szerb független újságíró és ellenzéki Slobodan Milošević diktatórikus rendszeréből menekülve Magyarországon talált menedéket. Egy, a budai Vár alatti teraszon álmodtunk a demokratikus Szerbiáról. Ironikus, hogy éppen Orbán Viktor kormánya nyújtott nekünk menedéket.

Azóta a feje tetejére állt a világ.

Egy hónapon belül olyan törvénycsomagot fogadnak el Magyarországon, amely felhatalmazza a rendőrséget, hogy razziázzon minden olyan szervezetnél vagy aktivistánál, amely vagy aki a belügyminisztérium értelmezésében veszélyt jelenthet. Ez megkoronázza a kétéves rágalmazási kampányt azon civil szervezetek ellen, amelyek támogatást nyújtottak a menekülteknek, beleértve saját szervezetemet, a Nyílt Társadalom Alapítványt.

Emiatt kényszerültünk bejelenteni, hogy székhelyünket Budapestről Berlinbe helyezzük át.

Az EU-ba igyekvő balkáni nemzetek éberen figyelik, hogy Orbán egypártrendszert épít ki.

Azt is látják, hogy az európai vezetők nem tudnak szembeszállni vele és megfékezni zabolátlan korrupcióját. A régió erős emberei hinni kezdenek abban, hogy büntetlenül importálhatják a hamis demokrácia orbáni modelljét, retorikájával és taktikájával együtt. Ha az EU megengedi, hogy Magyarország tovább süllyedjen a kleptokráciába, nyugodt lehet, hogy a Balkán követi.

Orbán „illiberális demokráciája” azért annyira fertőző, mert nem igényel semmilyen ideológiát.

Egyszerűen csak egy másikat utasít vissza. A magyar miniszterelnök semmilyen állásfoglalásra nem kényszerül, csupán arra, hogy olyan ellenség ellen harcoljon, amely nem is létezik.

A recept egyszerű: először a barátaiddal vásároltasd fel a médiát, majd a nagyvállalatokat, a bíróságokat pedig helyezd pártkontroll alá. A rektorokat, dékánokat, iskolaigazgatókat, a kulturális intézmények vezetőit párthű katonákra váltsd fel. Végül, hogy elhallgatass minden független véleményt, vezess be Putyin-féle törvényeket, amelyek a független szervezetek működtetését veszélyes tevékenységgé változtatják. Használd fel az elképzelt ellenségeidet, hogy mindezt igazold.

Orbán illiberális forgatókönyve nagyon is ismerős számunkra,

akik Milošević igáját nyögtük a kilencvenes években. A különbség csak az, hogy akkor ezt az autokratikus gyakorlatot az unióban keményen elítélték.

Amennyiben az EU képtelen meggátolni az egypártrendszerek kialakulását a már csatlakozott országokban, akkor olyan utat választ, amelynek végén az unió a demokráciák és autokráciák gyülekezete lesz, amelyet csak a szabadkereskedelem ígérete tart össze. Ez nem lehet az a jövő, amit Brüsszel akar.

Srđan Cvijić, a Nyílt Társadalom Intézet politikai elemzője (Politico)

 

Az Európai Unió egyelőre nem akar új balkáni tagállamot

0

Az EU európai perspektívát igen, de tagságot nem kínál annak a hat balkáni államnak, Albániának, Bosznia-Hercegovinának, Koszovónak, Macedóniának, Montenegrónak és Szerbiának, melyek vezetőivel Szófiában találkoznak.

A Deutsche Welle megszerezte a szófiai csúcstalálkozó hivatalos dokumentumát, amely szerint a ahhoz, hogy ezek az országok csatlakozni tudjanak az Unióhoz, reformokat kell végrehajtaniuk a jogállamiság területén. Pedig korábban még arról volt szó, hogy Szerbia és Montenegro hét év múlva akár már uniós tag is lehet.

A balkáni országok vezetői azonban azt látják, hogy egyes uniós tagállamok sem jeleskednek ezen a téren. Itt van Magyarország, amelyről épp most menekül el Soros György alapítványa – írja a Politicón Szrdan Cvijics, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet vezető elemzője.

Magyarország az „illiberális demokrácia” szimbóluma lett,

és ezt sokan lelkesen követik a Balkánon. Alekszandar Vucsics szerb elnök például kiváló kapcsolatot ápol nem csak Orbánnal, hanem Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is. Olyannyira, hogy Ankarában nemrég kijelentette: Törökország a Balkán vezető hatalma.

Emmanuel Macron francia elnök viszont arról beszélt: nem akarja, hogy a Balkán Oroszország vagy Törökország felé forduljon, ugyanakkor nem biztatta őket a bővítés lehetőségével sem.

A Balkánon pedig

az oroszok mellett a törökök is nagyon aktívak.

Erdogan május 20-án választási nagygyűlést akar rendezni Szarajevóban. Törökország rengeteg pénzt ad azoknak a balkáni államoknak, ahol muszlim a lakosság többsége. Ebből a pénzből mecseteket építenek és egyetemeket hoznak létre – éppúgy, mint az Oszmán Birodalom idejében.

A mind szorosabbá váló kapcsolatnak persze vannak árnyoldalai is: a török titkosszolgálat úgy működik itt, mint otthon: Koszovóból például elraboltak hat helyi vallási vezetőt mondván, hogy Fetullah Gülen követői. Gülen gyakorlatilag Erdogan Soros Györgye: azzal vádolják, hogy ő állt a bukott törökországi puccskísérlet mögött, de úgy általában is ő minden baj okozója Törökországban. A koszovói miniszterelnök amúgy nem tudott az akcióról, rögtön ki is rúgta a belügyminisztert és a titkosszolgálat vezetőjét.

Szrdan Cvijics szerint az „illiberális demokrácia” azért vonzó több államnak is, mert

nem igényel saját ideológiát, csak tagadásból áll.

Bírálja Brüsszelt és a nyugati világot, de nem nemzeti vagy vallási alapon, mint mondjuk Törökország. Majdnem minden balkáni államban rendkívül kevert a lakosság: a vallási és nemzeti kisebbségek nehezen viselnének el egy olyan autokratikus rendszert, amely a maga igazát akarja rákényszeríteni a többiekre. A külvilág bírálata viszont mindenkinek jól jöhet, és egyesítheti a vallási és nemzeti közösségeket.

Az EU-nak ebben a helyzetben kell versengeni Oroszországgal és Törökországgal – ráadásul olyan körülmények között, amikor komoly pénzt egyik tagállam sem akar adni a balkáni államoknak. Befolyást viszont mindenki szeretne. A helyzet érdekessége ugyanakkor, hogy Erdogan Putyinnal ellentétben támogatja a balkáni országok uniós tagságát – hiszen Törökország is szívesebben kereskedne EU-tagokkal.

A szófiai, a nyugat-balkáni országok és az EU-s tagok vezetői között tartott csúcstalálkozó zárónyilatkozatában végül azt írták: az Európai Unió egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját, eltökélt szándéka, hogy a régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása érdekében minden szinten megerősítse és növelje szerepvállalását. A nyugat-balkáni partnerek pedig ismételten elkötelezik magukat a határozott stratégiai döntéseiket tükröző európai integráció mellett.

A nyilatkozat szerint az EU egyebek mellett olyan fokozott segítségnyújtással kívánja segíteni a térség integrációs törekvéseit, amely a nyugat-balkáni partnerek által a jogállamiság, valamint a társadalmi-gazdasági reformok terén tett kézzelfogható előrelépésen alapul. Az EU támogatja a nyugat-balkáni partnerek azon kötelezettségvállalását is, hogy folytatják a jószomszédi viszony, a regionális stabilitás és a kölcsönös együttműködés megerősítését. A nyilatkozat kitért a migráció kezelésére irányuló és a határigazgatás területén megvalósuló együttműködés elmélyítésére is.

Újabb pert indít Magyarország ellen az Európai Bizottság

0

Most a magas légszennyezettség miatt. Összesen hat uniós tagállamot perelnek.

Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos sajtótájékoztatón közölte, hogy az az évek óta húzódó kötelezettségszegési eljárásokat harmadik szakaszba léptetve az Európai Bíróság elé utalják az ügyben Magyarországot, valamint az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Németországot, Olaszországot és Romániát.

Ezekben az országokban ugyanis

túllépik a légszennyezettségi határértékeket,

és nem történtek megfelelő intézkedések az ügyben.

A Reuters szerint a bizottság már januárban jelezte, hogy keményebb álláspontra helyezkedik majd azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek még a 2005-ben és 2010-ben meghatározott célokat sem érték el.

Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország esetében a nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékek túllépését kifogásolják, Magyarország, Olaszország és Románia ellen a szálló por tartósan magas szintje miatt indul bírósági eljárás. Előbbi elsősorban a közúti közlekedésből és az ipari kibocsátásokból származik, utóbbi pedig az ipari, lakossági fűtési, közlekedési és mezőgazdasági eredetű kibocsátásokból.

Sajtótájékoztatóján Karmenu Vella azt mondta: „A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hat tagállam esetében a javasolt intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban megfeleljenek a levegő minőségéről szóló előírásoknak.”

Az Európai Bizottság szerint a rossz levegőminőség évi több mint 20 milliárd eurós károkat okoz, és a Guardian szerint

több százezer ember korai haláláért felelős.

Végső esetben a bíróság akár több millió eurós bírság kiszabásáról is dönthet.

Az utóbbi hónapokban több magyar ügy is az Európai Bíróság elé került: például a tranzitzónák, a menedékkérők átvétele, a Lex CEU és a civiltörvény is.

Lapszem – 2018. 05. 17.

0

Ma a Paszkálok ünneplik a névnapjukat. A Paszkál a héber eredetű latin Paschalis név rövidülése, jelentése: húsvéti. Olvassa el, hogy mit olvastunk a még megmaradt országos napilapokban!

 

Magyar Hírlap: Szanyi Tibor felszámolná, becsukná az MSZP-t

Lázadás készül az MSZP-ben, a sporttagozat arra szólította fel a párt korábbi vezetőit, ne vállaljanak szerepet a közeljövőben – olvasható a Magyar Hírlapban. A pártvezetést ez nem zavarja, ők amerikai típusú konvención választanának régi-új elnököt. Eközben Szanyi Tibor azt mondta, felszámolná az MSZP-t.

„Húszan voltunk a párbeszédesekkel együtt, és mint valami megtűrt, lesajnált, orron pöckölt mostohatesó, úgy tébláboltunk a Parlamentben. Borzalmas volt látni, ahogyan a szembe jövő, nagy garral közlekedő fideszesek lesajnálóan néznek ránk és csak röhögnek rajtunk” – ezt írták a Zoom.hu szerkesztőségének nevük elhallgatását kérő megyei elnökök a szocialista pártból. A legélesebben az MSZP sporttagozata nyilvánított véleményt, amelynek vezetője Vincze Géza, a Ferencváros labdarúgó csapatának egykori edzője. Ennek lényege, hogy noha bő egy hónap eltelt a választás óta, a szocialista párt szervezetei szinte bénult állapotban vannak, ám markáns kritika és/vagy a szimpatizánsok számára elérhető iránymutatás egyáltalán nem fogalmazódott meg az újabb kudarc után.

Népszava: Az EU-nak is gyanús a magyar útlevélbotrány

Az Európai Bizottság sem nézi jó szemmel, hogy komoly biztonsági hiányosságai vannak a magyar útlevélkiadási rendszerben. Az Unió ezért információkat kér a magyarországi hatóságoktól az állítólagos útlevélcsalásokkal kapcsolatban.

Elvárjuk, hogy az illetékes nemzeti hatóságok alaposan kivizsgálják az állampolgárság megszerzéséhez fűződő állítólagos csalásokat vagy bűncselekményeket. A tagállamoknak el kell végezniük a megfelelő biztonsági vizsgálatokat is — nyilatkozta a Népszavának Christian Wigand, a testület jogérvényesítésért is felelős biztosának, Vera Jourovának a szóvivője. Azt is megjegyezte, hogy tisztában vannak a sajtóban megjelent állításokkal, amelyek szerint a magyar határőrizeti rendszernek komoly biztonsági hiányosságai lehetnek.

Lapunk arra volt kíváncsi, hogy aggasztják-e az uniós ellenőrző és végrehajtó testületet az amerikai hatóságok által feltárt és szóvá tett magyarországi útlevélcsalások, mivel az okmány birtokában lévő személyek nem csak az Egyesült Államok területére léphetnek be vízum nélkül, hanem a schengeni övezetben is szabadon mozoghatnak.

Magyar Idők: Többfrontos támadás Magyarország ellen

Újabb politikai támadásokat intéztek az Európai Parlament bizottságai Magyarország ellen. Az elmúlt két napban két testület is elítélte hazánkat. Felrótták a Stop, Soros! törvénycsomagot, a lex CEU-t, de még azt is, hogy „Magyarország alkotmányában elavult a család fogalmának konzervatív meggyőződésen alapuló meghatározása” – olvasható a Magyar Időkben. Brüsszel a migránsok befogadása mellett az azonos neműek házasságának elfogadását is rá akarja erőltetni Magyarországra – derült ki az Európai Parlament női jogi és esélyegyenlőségi (FEMM) szakbizottságának keddi ülésén. A testület a Sargentini-jelentéshez kapcsolódóan egy hazánkat elítélő határozatot fogadott el, amelyben egyebek között azt is rögzítik, hogy „Magyarország alkotmányában elavult a család fogalmának konzervatív meggyőződésen alapuló meghatározása”, és sürgetik a normálistól eltérő szexuális irányultságú emberek jogainak kiterjesztését.

A FEMM ülésén történtekre Morvai Krisztina EP-képviselő hívta fel lapunk figyelmét, ő jelezte azt is, hogy a szakbizottság aggódik a külföldi forrásokban részesülő szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabály és az úgynevezett Stop, Soros! törvénycsomag miatt is, mondván ezek „negatív hatást gyakorolnak a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működésére, ideértve számos olyan szervezetet, amelyek a nők, az LGBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) emberek jogaival, valamint a migránsok, menekültek, menedékkérők jogaival foglalkoznak, és amelyek „kulcsfontosságúak az emberi jogok védelme és a társadalom haladása szempontjából” – közölte a FEMM állásfoglalására nemmel szavazó Morvai Krisztina.

Merkel továbbra sem támogatja Macron tervét az eurozóna reformjáról

0

Emmanuel Macron francia elnök egységes költségvetést és közös pénzügyminisztert szeretne az eurozónában, de Németország ezt egyelőre nem támogatja. Ez derült ki Angela Merkel kancellár parlamenti beszédéből.

Ebben Merkel támogatásáról biztosította Olaf Scholz német pénzügyminiszter sokkal óvatosabb reformtervét, mely az Európai Stabilitási Mechanizmus rendszerének átalakítását célozza. A németek elképzelése szerint ez a rendszer, amelyet eredetileg a görög adósságválság miatt hoztak létre, úgy változna meg, hogy a nehézségekkel küzdő bankok adósságproblémáit próbálná meg rendezni.

„Ez egy lépés lehet az Európai Valutaalap felé”

– mondta Angela Merkel, utalva Emmanuel Macron ötletére, miszerint Európának függetleníteni kellene magát az IMF-től, és helyette az Európai Stabilitási Mechanizmust kellene átalakítani úgy, hogy az európaiaknak saját valutaalapja legyen.

A vita tétje az, hogy ki vállaljon garanciát az eurozóna súlyosan eladósodott államainak pénzügyi stabilitására. Macron azt szeretné, hogyha Németország felvállalná ezt a szerepet. Csakhogy

az eurozónának túlságosan sok rossz adósa van:

maga Franciaország is ilyen, de Görögország és Olaszország jelenti az igazán súlyos problémát. Ezért Németország nem akar felelősséget vállalni. Ezt beszédében Angela Merkel is megerősítette, mondván: minden tagállamnak előbb rendbe kell hoznia a saját pénzügyeit.

Ugyanakkor mind Merkel, mind pedig Macron megígérte, hogy az Európai Unió következő csúcstalálkozóján előállnak egy közös javaslattal. Már a tavaszi csúcsra ígértek egy ilyet, de a németek kérésére ezt lemondták. Berlinben arra hivatkoztak, hogy túlságosan elhúzódott a kormányalakítási folyamat, ezért még nincsenek készen.

A következő uniós csúcs június végén lesz, addigra el kellene készülnie a közös javaslatnak.

Német támogatás híján viszont Franciaország nem képes reformot véghezvinni.

Nehezíti a helyzetet, hogy az eurozóna harmadik nagyhatalma, Olaszország, valóságos adósságbombán üldögél, és továbbra sem tud megalakulni a kormány. A választások nyertesének tekinthető protesztpártok bírálatai elsősorban Brüsszel és az eurozóna ellen irányulnak. Ilyen körülmények között az esetleges közös francia-német tervnek kevés esélye van a sikerre.

Újabb uniós menekültügyi tervet fúrna meg Magyarország

0

Bulgária az EU soros elnöke, ők készítettek egy tervet, amely viszont Magyarország szerint túlságosan a németeknek kedvez.

A Politico ír arról, hogy az uniós nagykövetek találkozóján mutatták be a tervet, amelyet a lap újságírója is látott, és amely azzal a céllal készült, hogy áthidalja az ellentéteket a menekültügyi frontországok, vagyis Olaszország és Görögország, valamint a kelet-európaiak között. Előbbiek ugyanis igazságtalannak tartják a jelenlegi rendszert, amely túl nagy terhet helyez azokra az országokra, ahová a menekültek megérkeznek, utóbbiak viszont, elsősorban Magyar- és Lengyelország elutasítják, hogy részt vegyenek a menekültek elosztásában.

A bolgár javaslat szerint az az ország, ahová a menedékkérők megérkeznek, öt évig lennének felelősek értük. Az is szerepelt benne, hogy

kötelező áttelepítés csak nagyon kivételes esetben fordulhatna elő.

A Politico diplomáciai forrásai szerint a magyarok viszont azzal válaszoltak, hogy ez csak egyetlen uniós tagállam érdekeit tükrözi. Mint a lapnak elmondták, nem mondták ki, hogy Németországról van szó, de egyértelmű volt.

Ha nem sikerül konszenzust elérni a tervről, akkor többségi szavazással is el lehet fogadni, de, ahogy a Politico is megjegyzi, ez tovább élezheti az EU-n belüli ellentéteket.

Korábban a magyar kormány már megvétózta azt a megállapodást is, amelyet az EU afrikai országokkal kötött volna, hogy megfékezzék a migrációt.

Timmermans: Lengyelország még mindig nem garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét

0

Júniusban döntenek arról, hogy a brüsszeli bizottság tovább lép-e a hetes cikkely alkalmazásával Lengyelországgal szemben – mondta Frans Timmermans.

Az Európai Bizottság alelnöke sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az EU egyik alapelve, az igazságszolgáltatás függetlensége még mindig nem garantált Lengyelországban. Mint mondta, van előrelépés, de kifogásolta a bírák kinevezési eljárását, mert ezzel a módszerrel

a végrehajtó hatalom befolyásolhatja az igazságszolgáltatást.

A hetes cikkelyt még soha, egyetlen állam ellen sem alkalmazta az Európai Unió. Ez azt jelenti, hogy felfüggeszthetik az érintett tagállam szavazati jogát illetve az uniós pénzes átutalását.

Lengyelország kapja a legtöbb pénzt az uniós alapokból. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke, az ország valódi irányítója nemrég azt mondta: 80%-ban biztos abban, hogy nem kerül sor a hetes cikkely alkalmazására Lengyelországgal szemben. Orbán Viktor is többször jelezte, nem szavaz meg ilyen szankciót Lengyelországgal szemben – hasonló szankció Magyarországot is fenyegeti.

Június 21-én amikor az Általános Ügyek Tanácsa, vagyis az uniós tagállamok külügyminiszterei megvitatják a lengyel kérdést, még nem a szankciókról döntenek, hanem csak

arról, hogy folytatni kell-e az eljárást Lengyelországgal szemben.

Mind az Európai Bizottság, mind Lengyelország kifejtheti az álláspontját. A szavazás csak később következik.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!