EU Archives » Oldal 30 a 49-ből » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék EU

Hatályon kívül kell helyezni a Stop Sorost a Velencei Bizottság szerint

2018-06-22

Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve szerint a törvénycsomag nemzetközi egyezményeknek mond ellent.

A Velencei Bizottság közleménye megemlíti, hogy a Stop Soros törvénycsomag bűncselekménynek nevezi az „irreguláris migráció elősegítését”. Mint írják, az uniós irányelvek eddig is meghatározták az engedély nélküli határátlépés büntetőjogi kereteit. Elismerik, hogy több európai országban tekintik ennek elősegítését bűncselekménynek, ha ezért pénzügyi ellenszolgáltatás jár. (Magyarul: itt az embercsempészetre gondolnak.)

A magyar törvény azonban túlmegy ezen, és

igazságtalanul kriminalizál olyan tevékenységeket, amelyekhez nem kapcsolódik anyagi előnyszerzés.

A bizottság szerint ilyen például a tájékoztató anyagok osztogatása, vagy az, ha segítséget nyújtanak a menedékjogi kérelem benyújtásához. Azt írják:

ez korlátozza a civil szervezetek jogait,

mivel megakadályozza, hogy segítséget nyújtsanak az áldozatoknak, pedig ezt garantálja az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a nemzetközi jog is.

A Velencei Bizottság szerint a törvény a szólásszabadságot is korlátozza, ezért vissza kell vonni.

Tegnap az Európai Bizottság egyik szóvivője beszélt arról, hogy a bizottság most is meg fogja vizsgálni, hogy a magyar parlament által szerdán elfogadott új törvénycsomag összhangban van-e az uniós szabályozással, és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság véleményét is. Mint mondta: a bizottság nem aggodalom nélkül követi figyelemmel a törvényjavaslatot.

Arról is beszélt, hogy az értékelés eredménye alapján

az Európai Bizottság szükség esetén megteszi az indokolt lépéseket.

Ahogy fogalmazott: „nem fordíthatunk hátat közös értékeinknek, alapelveinknek, amelyekre Európa épült”.

Angela Merkelért tartanak uniós minicsúcsot, a magyarok nélkül

Kenderessy Milán

2018-06-22

Angela Merkelért tartanak uniós minicsúcsot, a magyarok nélkül

Maga a német kancellár kezdeményezhette a migráció ügyében a vasárnapi találkozót, amelyet Jean-Claude Juncker hívott össze. A visegrádi országok ezen nem vesznek részt, de a Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő, Gálik Zoltán azt mondta: a valódi döntéseket úgyis a jövő heti csúcstalálkozón lehet meghozni. Az olaszok egyébként máris tiltakoznak a minicsúcs tervezett javaslatai ellen.

Informális migrációs találkozót hívott össze vasárnapra Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A hivatalos bejelentés szerint az egyeztetésnek az a célja, hogy

európai megoldásokat keressenek a migráció kérdésére,

előkészítve a jövő heti uniós csúcstalálkozót.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek azt mondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: az eurózóna, valamint a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja.

Különböző lapértesülések szerint a találkozóra az EU mostani és következő soros elnöke, vagyis Bulgária és Ausztria mellett a bevándorlási frontországok, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Málta, valamint Németország vezetői kaptak meghívást, később pedig jelentkezett Belgium és Hollandia, majd Dánia és Szlovénia, hogy ők is szeretnének ott lenni. Az uniós ügyekben általában jól értesült EUObserver szerint Franciaország is részt vesz a csúcson.

Az éppen Budapesten találkozó visegrádi országok vezetői viszont azt jelentették be, hogy nem mennek el a találkozóra. Orbán Viktor azt mondta erről: a csúcstalálkozók szervezése nem a bizottság feladata, a legfontosabb ügyekben a miniszterelnökök tanácsa dönthet. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig egyenesen azt mondta, hogy a „Juncker-féle” csúcstalálkozó értelmetlen, a jövő heti találkozón kell megoldani a problémákat.

Gálik Zoltán szerint egyébként nem jelent hátrányt ezeknek az országoknak, hogy nem vesznek részt a minicsúcson, hiszen

a nagy döntéseket valóban a jövő héten, az uniós tagországok vezetőinek találkozóján kell meghozni.

Ott pedig, ha a döntések gyakorlatba ültetéséhez az alapszerződések módosítására lesz szükség, akkor konszenzust kell elérni, vagyis az országok ott tudják igazán érdekeiket érvényesíteni.

Ahogy Gálik Zoltán mondta, olyankor is meg szoktak egyébként mindenkit hallgatni, amikor nem kell konszenzusra jutni a döntéshez, ennek ugyanis üzenetértéke van.

Abban a visegrádi országok egyetértettek, hogy kötelező kvótákat továbbra sem támogatnak, az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex megerősítését viszont igen. Ebben egyetért velük Sebastian Kurz osztrák kancellár is, aki szintén részt vett a budapesti megbeszélésen.

Ez egyébként Juncker tervei között is szerepel. Ő ugyanis azt mondta, hogy van néhány ötlete, amelyet be fog mutatni, és német lapok szerint ezek között szerepel az is, hogy 2020 végéig növeljék 10 ezer főre a Frontex létszámát a mostani 1500-ról.

Juncker egyébként arról is beszélt, hogy szó sincs arról, hogy diktálni akarnak majd azoknak, akik ezen a találkozón nem vesznek részt. Azt is mondta, hogy az egyeztetést nem ő kezdeményezte, hanem „bizonyos tagállamokból” megkeresték.

Ez a kifejezés német lapok szerint Angela Merkelt jelenti. A Handelsblatt egyenesen azt írta:

a találkozót azért tartják, hogy megsegítsék a német kancellárt.

Ha ugyanis nem történik semmilyen előrelépés a bevándorlás ügyében, akkor a német koalíció könnyen összeomolhat, a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak a lázadása miatt. Állítólag Merkel azt is felajánlotta, hogy legyen Berlinben a találkozó, de ezt több meghívott elutasította.

A lap úgy tudja, hogy a Frontex megerősítése mellett Juncker javaslatai között az is szerepel, hogy figyelmeztessék a tagállamokat: azok, amelyek egyoldalú lépéseket tesznek, hogy csökkentsék a menedékkérők számát, veszélyeztetik az Unió egységét.

Ez a figyelmeztetés egyértelműen Olaszországnak szól.

Emellett várhatóan szigorúbb fellépést sürgetnek majd a menedékkérők EU-tagállamok közötti másodlagos mozgása ellen. Vagyis büntetnék azokat, akik másik tagállamba utaznak, és szigorítanák ennek ellenőrzését is. Azt is kijelentenék, hogy a menedékkérőknek nincs joguk szabadon megválasztani, melyik tagországban nyújtják be kérelmüket.

Juncker a kiszivárgott hírek szerint azt is szeretné, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) több jogkört kapjon, és az uniós külső határoknál bírálnák el a menedékkérelmeket – egyébként

ez is egy olyan javaslat, amelyet korábban a visegrádi országok is támogattak.

Ehhez a terv szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a segítségét is igénybe vennék.

A Politico információi szerint az új olasz kormány máris dühösen reagált a tervre. Még az is felmerült, hogy Giuseppe Conte miniszterelnök el se megy a találkozóra, de aztán bejelentette, hogy ott lesz. Az olaszok szerint ugyanis a javaslat túlságosan arra koncentrál, hogy Angela Merkel problémáit megoldja, és kevésbé veszi figyelembe az olasz igényeket.

Gálik Zoltán szerint egyébként nincsenek kibékíthetetlen ellentétek az olaszok és a németek között. A bevándorlás ügyében ugyanis mindkét országnak közös az érdeke: meg kell egyezni a szolidaritási mechanizmusról. Hogy ez hogyan nézzen ki, abban kereshetnek kompromisszumot.

Mindenesetre, ahogy a szakértő a Független Hírügynökségnek fogalmazott: az igazi nagy döntések amúgy is a jövő héten várhatók.

Albániával köthet migrációs megállapodást az EU

Kenderessy Milán

2018-06-22

Albániával köthet migrációs megállapodást az EU

Berlinben tárgyalt Albánia belügyminisztere. Fatmir Xhafaj a német sajtó szerint felajánlotta országát a menekülteket befogadó központ létesítésére.

Az Európai Bizottság minicsúcsot szervezett Brüsszelbe a menekültkérdésről. Az egyik javaslat az, hogy valahol Európában, az uniós határokon kívül hozzanak létre egy olyan, migránsokat befogadó központot, ahol a bevándorlók addig várakozhatnának, amíg a hatóságok elbírálják menedékkérelmüket. Ebből a szempontból Albánia és Durrës városa ideálisnak látszik.

A hárommilliós balkáni államban a keresztények és a muszlimok évszázadok óta viszonylag békésen megférnek egymással. Albániának már nagy tapasztalata van abban is, hogy mit jelent a menekültáradat: a délszláv háborúk idején csaknem egymillió albán menekült el Koszovóból, és mindannyiukat befogadta a kicsi és szegény ország.

Durrës kikötője alkalmas arra is, hogy fogadja a menedékkérők hajóit. Az infrastruktúra is megvan, hiszen azok a táborok, melyekben a koszovói menekültek túlélték a háborút, újra megnyithatóak.

Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének képviselői tárgyalnak az albán illetékesekkel a szükséges segítségről. Az EU pedig jelentős összeggel támogatná Albániát, amely szeretne mielőbb tagja lenni az uniónak. A jelenlegi helyzetben előnyt jelent, hogy Albánia nem tagja a schengeni övezetnek, vagyis a bevándorlók nem mozoghatnak szabadon az EU területén. Albánia tagja viszont a NATO-nak, melynek terrorizmusellenes programja keretében már folyik a kiképzés Albániában.

Ha bejön az albán megoldás, akkor Angela Merkel fellélegezhet. Belügyminisztere, Horst Seehofer két hetet adott neki valamiféle koherens bevándorláspolitika kialakítására. Ellenkező esetben Seehofer felrobbanthatja a kormánykoalíciót, melyet csak nagyon nehezen hozott össze Angela Merkel a szociáldemokratákkal.

A Fidesz és a Néppárt kölcsönösen sakkban tartja egymást

Kenderessy Milán

2018-06-20

A Fidesz és a Néppárt kölcsönösen sakkban tartja egymást

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: az Európai Néppártnak szüksége van a Fideszre, de a Fidesznek is szüksége van a Néppártra. Törésvonalak nem csak a bevándorlás kérdése miatt vannak.

„Az Európai Néppárt vezetői által a mi rovásunkra elkövetett hibák ellenére úgy döntöttünk, hogy kitartunk az európai pártcsalád mellett. Most könnyű lenne tekintettel a 2019-es európai parlamenti választásokra létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges,

nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson.

De azt javaslom, álljunk ellen a kísértésnek” – ezt mondta Orbán Viktor néhány napja a Helmut Kohl emlékére rendezett konferencián.

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: ez a kijelentés egy üzenet volt az Európai Néppártnak (EPP), méghozzá arról, hogy Orbán Viktornak is van fegyvere, ha az EPP bele akarna szólni abba, hogy ő mit csinál és feltételeket támasztana. Szerinte

ez viszonylag hatékony fegyver lehet,

hiszen ugyan jól látszik, hogy ismét az EPP lehet a legerősebb párt a jövő évi európai parlamenti választáson, de a többsége várhatóan csak relatív és elég kicsi lesz. Vagyis az EPP-nek szüksége van a Fideszre, hiszen ha kilépnek, akkor ez a többség akár el is tűnhet.

Ugyanakkor ez a függés kölcsönös: a néppárti tagság fontos a Fidesznek, legalábbis addig, amíg az EPP ennyire erős az európai döntéshozatalban. Így ugyanis egyfajta védelmet tud nyújtani: a magyar kormányt a lengyeleknél jóval kevésbé fenyegeti a veszély, hogy elveszik a szavazati jogát. A lengyel kormánypárt ugyanis nem tagja a Néppártnak.

Tehát az elemző szerint

kölcsönös sakkban tartásról van szó.

Ugyanakkor van egy kölcsönös félelem is: Orbán Viktor attól fél, hogy az EPP valóban fellép a Fidesz ellen, a Néppárt pedig attól, hogy a Fidesz (vagy más pártok) kilépnek a szövetségből.

Boros Tamás szerint, ha összeállna az összes bevándorlásellenes párt, akkor várhatóan a második legerősebb frakciót alkothatnák az Európai Parlamentben. Ugyanakkor fontos, hogy

nem csak a bevándorlás ügyében vannak törésvonalak.

Mint mondta, nem csak a Néppártban, az egész EU-n belül megfigyelhető egy eltolódás a migráció ügyében, de a fő kérdés a demokratikus intézményrendszer állapota lehet. Példaként az Osztrák Néppártot hozta fel, amely most a Fideszhez hasonló nézeteket vall a bevándorlásról, ugyanakkor a médiaszabadságnak és a bíróságok függetlenségének a kérdésében Európa semmit nem változott – ahogy erre egyébként Sebastian Kurz kancellár is utalt egy hétvégi interjúban.

Nem ül be másik frakcióba Hadházy Ákos

Kenderessy Milán

2018-06-20

Az LMP-ből kilépő politikus a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy sok emberrel beszélt, akik készek arra, hogy együtt dolgozzanak, de neveket nem mondott, csak annyit: vannak köztük parlamenti politikusok és parlamenten kívüliek is. Szerinte most reális a veszélye annak, hogy Magyarország távozik az Unióból.

„Ha viszont én komolyan akarok a korrupciós ügyekkel, az EU-ügyészséghez csatlakozás kikényszerítésével, a sajtószabadság, a demokrácia maradékának és a bíróságok védelmével foglalkozni, akkor még ez előtt az egészen ciki és méltatlan eljárás előtt ki kell lépnem a pártból. Akkor is, ha ez nagyon nehezemre esik, mert büszke vagyok arra, amit ezzel a párttal együtt véghezvittünk.” – ezt mondta Hadházy Ákos a 24.hu-nak abban az interjúban, amelyben bejelentette az LMP-ből való kilépését.

A politikus a Független Hírügynökségnek megerősítette, hogy a frakcióból is kilép és

független képviselőként folytatja a munkáját.

Mint mondta, a korrupció szintje késztette arra, hogy az országos politikával is elkezdjen foglalkozni, és akkori pártja, a Fidesz nem volt hajlandó, hogy ez ellen tegyen valamit. Az utóbbi hetek történései azt is nyilvánvalóvá tették a számára, hogy „az LMP sem alkalmas arra, hogy ezen javítson”, de a többi parlamenti pártnál sem lát erre esélyt. Ezért nem is ül be másik frakcióba.

Azt viszont a FüHü-nek pozitívumnak nevezte, hogy az elmúlt hetekben sok olyan emberrel beszélt, akik készek cselekedni, mint mondta,

voltak köztük parlamenti politikusok és parlamenten kívüliek is.

Neveket viszont többszöri kérdésünkre sem akart mondani.

Azt mondta, bízik abban, hogy sokan felismerik: évtizedekre eldőlhet Magyarország jövője, ugyanis

szerinte reális a veszélye annak, hogy az ország távozik az Európai Unióból.

Az elmúlt hetekben ugyanis a magyar kormány rengeteg figyelmeztetést kapott, ahogy Hadházy fogalmazott: az EU is rájött, hogy „rendszerszinten lopnak százmilliárdokat”, és ebből tartják el a rendszert. Mint mondta, az Unió ezt nem fogja tűrni, és komoly nyomás lesz a kormányon, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

Hadházy Ákos azt mondta: „Ha ez megvalósul, akkor

nem jönnek majd a szabadon ellopható pénzek”,

és a kormány akár még bíróság elé is kerülhet. Így aztán Hadházy szerint már nem lesz érdeke bent maradni az Unióban. Szerinte egyébként ezért is tart a bíróságok ellen, az ő szavaival „otromba támadás”, mert így ki is provokálhatja a kormány a kizárást. Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanis olyan vörös vonal, amelyet az EU nem enged átlépni, ahogy ezt a lengyel példa is bizonyítja.

Vagyis Hadházy szerint Orbán két dolgot tehet: vagy megpróbálja destabilizálni az Uniót, vagy elhagyja.

A politikustól megkérdeztük azt is, hogy az együttműködés, amiről beszélt, azt is jelenti-e, hogy egy új párt alapítása is szóba kerül. Azt mondta:

„Pártból van bőven, nem gondolom, hogy hiány lenne.”

Ugyanakkor az is meggyőződése, hogy a mostani pártok nem tudják megoldani a problémákat: nem képesek megszüntetni a kormánypropagandát vagy megvédeni a bíróságokat. De, mint mondta, szükség van rájuk.

Végigsöpör az orbánizmus Európán

FüHü

2018-06-18

Orbán illiberális demokráciája azt az Európát fenyegeti, amelyikből a kis államok profitálnak a leginkább – ezt írja az ismert német újságíró, Norbert Mappes-Niediek.

A Deutsche Wellén megjelent cikke szerint Szlovénia az utolsó példa arra, hogy Orbán Viktor illiberális demokráciája terjed az egész Európai Unióban. Ott ugyanis Orbán szövetségese, Janez Jansa nyerte a választást, igaz, kormányt nem tud alakítani.

Mappes-Niediek szerint

az EU közép és kelet-európai tagállamai egyre inkább nacionalista húrokat pengetnek,

és erős nemzetállamot kívánnak maguknak.

A nyugati szélsőjobb, amelyhez Orbán Viktor közeledni kíván, más módon áll szemben az Európai Unió fő áramlatával a szerző szerint. Olaszországban látszik ez a legjobban, ahol az EU populista bírálata a legnagyobb politikai hasznot hozta az országot jelenleg kormányzó két pártnak.

A német újságíró szerint ez a Facebook-demokrácia : a kisemberek elégedetlenségét fejezi ki az egész világgal szemben. A közös persze az Keleten és Nyugaton, hogy a munkavállalók életszínvonala nemigen emelkedett az elmúlt évtizedekben, vagyis nem nagyon érezték az EU előnyeit. Szemben az elitekkel, melyek szép profitot könyvelhettek el.

Igaz ez az illiberális államok elitjére is:

Orbán családja is hihetetlen tempóban gazdagodik.

Csehországban az ország második leggazdagabb embere a miniszterelnök, Andrej Babis: vagyonát több mint 4 milliárd dollárra becsüli a Forbes. Mindez persze nem ismeretlen Nyugaton sem. Silvio Berlusconi, aki Forza Italia mozgalmával az előfutára volt Orbán Viktor illiberális demokráciájának, maga is Itália leggazdagabb embere volt – kiváló kapcsolatokkal az olasz maffiával.

Az is összekapcsolja Orbán Viktor híveit az EU keleti részén és a szélsőjobboldalt Nyugaton, hogy mindannyian kiváló viszonyban vannak Putyinnal.

Az orosz elnök modellt is jelent kelet-európai követőinek, de pénzzel is támogatja őket.

Cserébe például a Szabadságpárt Ausztriában vagy a populista kormány Olaszországban nyíltan lobbizik azért, hogy oldják fel a szankciókat Oroszországgal szemben. Putyin ugyan nyolcórás ausztriai látogatása során tagadta, hogy az EU egységének megbontására törekszik, de tettei pontosan erre mutatnak. Kétoldalú tárgyalásokat akar minden egyes tagállammal, hiszen úgy sokkal erősebbnek látszik.

Ha eluralkodik a nacionalizmus, akkor a kis államok rosszul járnak a német újságíró szerint. Egyrészt, mert jóval kevesebb pénz érkezik Brüsszelből, pedig ezek az országok jelenleg a legnagyobb haszonélvezői az EU rendszerének.

Ha a nacionalizmus mindenütt előretör, akkor a kis államok érdekérvényesítő képessége radikálisan csökkenhet.

Magyarország és a többi kis tagállam ugyanis önmagában csak keveseket érdekel a globális rendszerben, csak mint az EU tagjai számíthatnak figyelemre. Ezért aligha valószínű, hogy Orbán Viktor valaha is elszánná magát az Unióból való kilépésre. Inkább belülről kívánja átalakítani az Európai Uniót – állapítja meg Norbert Mappes-Niediek.

Aki Orbánt és Salvinit lenézi, az EU-t rombolja

FüHü

2018-06-16

Aki Orbánt és Salvinit lenézi, az EU-t rombolja

Sebastian Kurz osztrák kancellár mondta ezt egy interjúban. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy a demokrácia és a jogállamiság ügyében nincs kompromisszum. Júliustól Ausztria lesz az Európai Unió soros elnöke.

Az osztrák kancellár a Der Standardnak adott interjút, ebben beszélt többek között arról, hogy az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, az oroszokkal való feszültség, a törökországi helyzet és az EU-tól délre lévő országokban dúló polgárháború és terror miatt az Uniónak össze kell tartania, és szorosan együtt kell működnie.

Mint mondta, egyetért Guy Verhofstadttal, a liberálisok EP-frakcióvezetőjével, aki szerint, ha holnap az EU-t valaki megtámadja, akkor nincs, aki megvédje. Viszont úgy látja, hogy az elmúlt években történtek lépések a közös biztonságpolitikában, még ha messze is van a cél.

Kurz beszélt arról is, hogy

az Unióban vannak feszültségek.

Szerinte ha Kelet-Európában az a benyomás, hogy az ottani országok másodosztályú EU-tagok, akkor az minden, csak nem pozitív. Megemlítette, hogy az osztrák parlamentben bírálták azért, mert kapcsolatban van bizonyos kormányokkal, de szerinte ezt muszáj megtenni.

Kurz szerint nem érdemes táborokra osztani az Európai Uniót, mert ez csak további megosztottsághoz vezet, és

„nem lehet azt gondolni, hogy egy Orbán Viktor vagy egy Matteo Salvini kompromisszumkészebb lesz, ha lenézik őket”.

Ő úgy látja, hogy a közös biztonság- és védelempolitika legnagyobb támogatói pont a visegrádi országok. Nem ért egyet azzal, ha valaki feketén-fehéren látja a helyzetet, szerinte a tagok jó és rossz európaiakra való felosztása a garancia arra, hogy az EU szétessen.

Kurz nagyon sok mindenben egyetért a holland liberális miniszterelnökkel, Mark Ruttével, például abban is, hogy az EU-nak kevesebb dologgal kellene foglalkoznia, de támogatja például az egységes piac, a környezetvédelem és a mezőgazdasági és regionális politika átgondolása irányába tett lépéseket is. Emellett csökkentené a bürokráciát és könnyebbé tenné a munkahelyteremtést.

Az EU fontos feladatai között említette a külső határok kezelését és az Európai Bizottság létszámának a csökkentését.

Az ő víziója egy karcsúsított, egységesebb, koncentráltabb Európai Unió. Megszüntetné például, hogy Strasbourgban és Brüsszelben is legyenek parlamenti ülések.

Az egységesebb EU-n azt is érti, hogy egyenrangú partnerekként kezeljenek mindenkit, ne nézzenek le senkit. Ugyanakkor azt is kiemelte:

„A demokrácia és a jogállamiság nem lehet kompromisszum tárgya.”

Más kérdésekben viszont teret lehet engedni az eltérő véleményeknek és véget kell vetni a kioktatásnak, mert az az egységes Európát veszélyezteti.

Szerinte muszáj, hogy az EU a fontos kérdésekben szorosan együttműködjön, a kisebb ügyekben viszont hátrébb kellene lépnie. Például meg kell erősíteni a határvédelmet és át kell dolgozni a regionális támogatások rendszerét.

Szívesen látná, ha lenne vita arról, hogy az EU mire költi a pénzt, szerinte ennek felvetése nem jelenti azt, hogy valaki Unió-ellenes lenne.

Az EU-t szerinte Mark Rutte és Emmanuel Macron tudná modernebb irányba vezetni,

de ez csak akkor sikerülhet, ha a tagállamok követik őket.

A menekültügyben Sebastian Kurz nem vár komoly előrelépést a júniusi uniós csúcstól, de abban bízik, hogy az év második felében, az osztrák soros elnökség alatt már lesznek sikerek. Emellett még a digitalizáció és a EU nyugat-balkáni bővítése terén akar lépéseket tenni.

A Néppártnak most már ki kell zárnia a Fideszt

FüHü

2018-06-15

A Néppártnak most már ki kell zárnia a Fideszt

Az egyik legnagyobb, európai uniós ügyekkel foglalkozó portálon megjelent véleménycikk szerint „eljött az igazság pillanata” az Európai Néppárt számára: ha „meg akarja menteni a lelkét”, akkor ki kell zárnia a Fideszt.

Manfred Weber és Orbán Viktor gyakran találkozik.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A cikk szerzője, Philippe Dam, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet egyik igazgatója, azt írja az EUObserveren: a múlt héten az Európai Néppártnak lehetősége lett volna arra, hogy kiálljon a saját és az Európai Unió értékeiért, de nem foglalkoztak a kérdéssel. Dam

a Fideszt a Néppárt leginkább renegát tagjának nevezi.

Megemlíti, hogy a pártszövetség vezetője már egy éve figyelmeztette a Fidesz vezetőit és személyesen Orbán Viktort, hogy tisztelni kell a Néppárt értékeit. Ehelyett viszont a Fidesz tovább csökkenti a vita lehetőségét, démonizálja a kritikusait, valamint a média és a civilek ellen kampányol.

Azt is írja:

„Populista és idegengyűlölő kampányok kísérik a migrációs politikát, amely a legkorlátozóbb és legbrutálisabb az egész EU-ban.”

Ír arról is, hogy a kormány egy lépésre van attól, hogy elűzze Magyarországról a CEU-t, pusztán azért, mert Soros György alapította, ráadásul a parlament most tárgyalja azt a törvényt, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a menedékkérők bármilyen segítséget kapjanak Magyarországon, büntetné a nekik nyújtott segítséget, és börtönnel fenyegeti a civileket és a segélyszervezetek munkatársait.

Ennek ellenére, írja Philippe Dam, a Néppárt múlt heti találkozója nem Magyarországra, hanem Lengyelországra fókuszált. A vezetők kijelentették, hogy „a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és mindenféle szabadság tisztelete az egészséges demokrácia alapjai”.

Dam szerint

jogosan fogalmaznak meg kritikát Lengyelországgal szemben,

csakhogy ezt könnyen teszik, mivel a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazság nem tagja a Néppártnak. A hallgatás a Fideszről viszont szerinte azt jelenti, hogy a Néppárt még mindig megvédi a magyarokat.

Ugyanakkor egyre több olyan hangot hallani, hogy ezen változtatni kell. A holland kereszténydemokraták például támogatnák a Fidesz kizárását, ha nem tartja be a demokratikus elveket, és

a német kereszténydemokraták is figyelmeztették már Orbánt,

hogy ne feszítse túl a húrt. A finn konzervatívok szerint ez már megtörtént, így ők támogatnák a Fidesz elleni szankciókat.

A szerző szerint azonban a Néppárt vezetésének az is fontos, hogy a pártszövetségnek maradjon a legtöbb képviselője az Európai Parlamentben a jövő évi választás után is. Így arra kérték a hollandokat, hogy kérjenek bocsánatot.

Dam szerint még rosszabb lehet a helyzet: a lengyel kormánypártból ugyanis többen úgy gondolkodnak, hogy ha a Néppárt tagjai lennének, őket is megvédenék. Ráadásul Orbán Viktor éppen „újrabrandeli” magát, kereszténydemokráciának nevezi az illiberális demokráciát.

Philippe Dam szerint

az európai jobbközép most mutathatja meg, hogy ragaszkodik az uniós értékekhez és a jogállamisághoz.

Ugyanez igaz Manfred Weberre, a Néppárt EP-képviselőcsoportjának elnökére, aki állítólag szívesen lenne az Európai Bizottság következő elnöke. Dam azt írja: „ahhoz, hogy a Néppárt megmentse a saját lelkét (…) el kell utasítania azokat, akik antidemokratikus, jogállam-ellenes és az emberi jogokkal ellentétes politikát folytatnak”.

Ez pedig szerinte azt jelenti, hogy ki kell zárni a Fideszt, amíg nem változtat a politikáján és el kell utasítani a Jog és Igazság esetleges felvételi kérelmét.

Ugyanis a szerző szerint a Néppártnak két választása van: szankcionálja az autoriter populizmust, vagy elfogadja, hogy az azt valló pártok sötétebb és kevésbé demokratikus párttá változtatják magát a szövetséget is.

Elfogadhatatlan az EU-s költségvetés

FüHü

2018-06-14

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfóján elfogadhatatlannak mondta az Európai Unió költségvetés tervezetét, mert „azokat büntetnék, akik teljesítményt mutattak fel.”

Az EU-s költségvetés nemcsak Magyarország számára elfogadhatatlan, ha így fogadnák el, fájna a balti és a közép-kelet-európai országoknak – mondta Gulyás.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a Stop, Sorosként ismert törvénytervezetről a Velencei Bizottság már elküldte-e a véleményét, a miniszter azt mondta, hogy még nem kapták, péntekre várják.

Kérdés hangzott el arról is, hogy mikor találkozik Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral. Gulyás kitérő választ adott.

Menekültügy: Európa az orbáni úton

FüHü

2018-06-14

Az EU hatalmas léptekkel közelít a magyar kormányfő radikális pozíciójához. Leginkább Ausztria és Olaszország révén, bár azért a csoporton belül bőven akadnak ellentétek.

A Zeit az unió menekültpolitikájával kapcsolatos cikkében felteszi a kérdést: vajon élvezi-e még a többség támogatását a német-francia terv az uniós menedékpolitika megreformálására, mert a jelek arra utalnak, hogy a dolgok inkább abban az irányban haladnak, vagyis afelé, amit Orbán Viktor jelölt ki, amikor három éve, a válság tetőpontján szélsebesen lezáratta a határokat.

A magyar miniszterelnök ugyanakkor nem sajnálta az erőfeszítéseket, hogy elriassza az országban lévő migránsokat. Számára a menekültügy kizárólag a határok védelmével egyenlő.

Legutóbb a belügyminiszterek tanácskozásán derült ki, hogy a Berlin és Párizs által szorgalmazott kvóták nem jelentenek alapot a kompromisszumhoz, és ez ügyben nem lehet sokat várni a hó végén esedékes csúcstól sem.

Az EU hatalmas léptekkel közelít a magyar kormányfő radikális pozíciójához. Leginkább Ausztria és Olaszország révén, bár azért a csoporton belül bőven akadnak ellentétek. Olaszország pl. több menedékkérőt akar átadni a többieknek, a V4-ek ellenben egyet sem kívánnak befogadni. De ettől még Salvini olasz belügyminiszter az ideológiában egy követ fúj Orbánnal, kettejük politikája alighanem kifejezetten Németország ellen irányul.

Mindenesetre a menekültügyből az látszik: Európa a zárt erőd irányába halad. Kérdés azonban, hogy a falakon belül ki szabja meg a viszonyokat? Az feltűnő, hogy a franciák és a németek nélkül továbbra sem lehetségesek érdemi fejlemények, de már sok minden ellenükre zajlik.

Szelestey Lajos (B1)

1...293031...49 30. oldal a 49-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: EU

Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve szerint a törvénycsomag nemzetközi egyezményeknek mond ellent.

igazságtalanul kriminalizál olyan tevékenységeket, amelyekhez nem kapcsolódik anyagi előnyszerzés.

ez korlátozza a civil szervezetek jogait,

az Európai Bizottság szükség esetén megteszi az indokolt lépéseket.

európai megoldásokat keressenek a migráció kérdésére,

a nagy döntéseket valóban a jövő héten, az uniós tagországok vezetőinek találkozóján kell meghozni.

a találkozót azért tartják, hogy megsegítsék a német kancellárt.

Ez a figyelmeztetés egyértelműen Olaszországnak szól.

ez is egy olyan javaslat, amelyet korábban a visegrádi országok is támogattak.

Berlinben tárgyalt Albánia belügyminisztere. Fatmir Xhafaj a német sajtó szerint felajánlotta országát a menekülteket befogadó központ létesítésére.

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: az Európai Néppártnak szüksége van a Fideszre, de a Fidesznek is szüksége van a Néppártra. Törésvonalak nem csak a bevándorlás kérdése miatt vannak.

ez viszonylag hatékony fegyver lehet,

kölcsönös sakkban tartásról van szó.

nem csak a bevándorlás ügyében vannak törésvonalak.

független képviselőként folytatja a munkáját.

voltak köztük parlamenti politikusok és parlamenten kívüliek is.

szerinte reális a veszélye annak, hogy az ország távozik az Európai Unióból.

Orbán illiberális demokráciája azt az Európát fenyegeti, amelyikből a kis államok profitálnak a leginkább – ezt írja az ismert német újságíró, Norbert Mappes-Niediek.

az EU közép és kelet-európai tagállamai egyre inkább nacionalista húrokat pengetnek,

Orbán családja is hihetetlen tempóban gazdagodik.

Az orosz elnök modellt is jelent kelet-európai követőinek, de pénzzel is támogatja őket.

Ha a nacionalizmus mindenütt előretör, akkor a kis államok érdekérvényesítő képessége radikálisan csökkenhet.

Sebastian Kurz osztrák kancellár mondta ezt egy interjúban. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy a demokrácia és a jogállamiság ügyében nincs kompromisszum. Júliustól Ausztria lesz az Európai Unió soros elnöke.

az Unióban vannak feszültségek.

Az EU fontos feladatai között említette a külső határok kezelését és az Európai Bizottság létszámának a csökkentését.

Az EU-t szerinte Mark Rutte és Emmanuel Macron tudná modernebb irányba vezetni,

Az egyik legnagyobb, európai uniós ügyekkel foglalkozó portálon megjelent véleménycikk szerint „eljött az igazság pillanata” az Európai Néppárt számára: ha „meg akarja menteni a lelkét”, akkor ki kell zárnia a Fideszt.

a Fideszt a Néppárt leginkább renegát tagjának nevezi.

jogosan fogalmaznak meg kritikát Lengyelországgal szemben,

a német kereszténydemokraták is figyelmeztették már Orbánt,

az európai jobbközép most mutathatja meg, hogy ragaszkodik az uniós értékekhez és a jogállamisághoz.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfóján elfogadhatatlannak mondta az Európai Unió költségvetés tervezetét, mert „azokat büntetnék, akik teljesítményt mutattak fel.”

Az EU hatalmas léptekkel közelít a magyar kormányfő radikális pozíciójához. Leginkább Ausztria és Olaszország révén, bár azért a csoporton belül bőven akadnak ellentétek.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA