Kezdőlap Címkék Erdély

Címke: Erdély

Amerikai támogatással épült újjá a zsinagóga

Boeing Dreamliner gép hozta a népes haszid zsidó küldöttséget New Yorkból Erdélybe, ahol újjáépítették a régi zsinagógát, melyet a nácik 1944-ben romboltak le.

A New York-i haszid közösség rabbija, Aaron Teitelbaum határozta el a zsinagóga újjáépítését. Ősei híres rabbik voltak Máramarosszigeten is a környéken. A haszid zsidóknak ezt a közösségét ezért Szatmár névvel tartják nyilván, a közeli város Szatmárnémeti miatt.

A Nobel díjas Elie Wiesel is innen származott

A haszid közösség tömeges deportálását Auschwitzba a magyar hatóságok szervezték meg 1944-ben.

Elie Wiesel – Kertész Imréhez hasonlóan – ahhoz az elenyésző kisebbséghez tartozott, akik túlélték a holokausztot. Műveiben felrótta a szolidaritás hiányát a magyar társadalomban. Ritka kivételnek számított Erdélyben Márton Áron püspök, aki Kolozsváron szót emelt a zsidók deportálása ellen. A magyar hatóságok a püspököt elfogták, és megbilincselve áttették Dél Erdélybe, ahol a román hatóságok nem szerveztek tömeges deportálását a nácik kívánságára.

A Vatikán emiatt Márton Áron püspököt jelölte bíboros érseknek a katolikus egyház élére, de Rákosi Mátyás a magyar állam nevében ezt megfúrta. Helyette Mindszenty József megválasztását támogatta, mert a német származású érseket “könnyebben kezelhetőnek” tartotta.

Elie Wiesel Nobel békedíjat kapott azért, mert dokumentálta a haszid közösség megsemmisítését 1944-45-ben.

Aaron Teitelbaum, a New York-i Szatmár közösség főrabbija, az új zsinagóga felavatása alkalmából elmondta, hogy nagyapja emlékére döntött úgy, hogy a régi helyen helyreállítja a múltat.

Ceausescu eladta a zsidókat

A romániai zsidóság nagyrésze túlélte a holocaustot, mert a román hatóságok megtagadták Hitler kérését a tömeges deportálása. Nicolae Ceausescu román diktátor (1965-1989) kezdetben javítani akarta kapcsolatait a Nyugattal, és ezért – ellentétben a Szovjetunióval – pártolta a zsidók kivándorlását Izraelbe. Ezzel több célt kívánt elérni: egyrészt kemény valutához jutott, amelyre Romániának égető szüksége volt, másrészt el akarta nyerni a nyugati nagyhatalmak támogatását. A harmadik célja pedig az volt, hogy a magyar zsidóság “exportjával” meggyengítse az Erdélyben élő magyar közösséget. A magyar értelmiség jelentős része zsidó volt, és távozásuk következtében űr támadt sok területen.

Most, 77 évvel a zsidók tömeges deportálása után Máramarosszigeten a helyi alpolgármester kijelentette, hogy a New York-i haszid zsidó közösség példát mutatott arra, hogy a gyökerek megőrzését milyen fontosnak tartja.

A második világháború előtt Romániában a zsidó közösség létszáma meghaladta a félmilliót (akkor Romániához tartozott Besszarábia is, ahol sok zsidó élt), mára már nagyon kevesen maradtak, hogy látogassák azt zsinagógát, melyet újjáépítettek Máramarosszigeten.

Víruspánik Romániában

Naponta csaknem 500-an halnak bele a járványba, de az oltásellenesség nem csökken. Ha minden így megy tovább, akkor Románia vírusrekorder lehet Európában a fertőzöttek és a halálos áldozatok tekintetében.

Szerdán több mint 17 ezer új fertőzöttet regisztráltak. A Covid halottak száma egyetlen napon 414! Az intenzív osztályok mindenütt megteltek Romániában. románia segítséget kért, ezért néhány Covid beteget Magyarországra szállítottak a szegedi illetve a debreceni klinikára.

A Székelyföldön sajnos nagy az oltás ellenesség, és emiatt óriási a veszélye annak, hogy sokan válnak a negyedik hullám áldozatává.

A hivatalos jelentések szerint a halálos áldozatok száma átlépte a 43 ezret. Ez relatíve még mindig kisebb mint Magyarországon, ahol több mint 30 ezren váltak a járvány áldozatává. Románia népessége körülbelül a kétszerese Magyarországénak.

Erdélyi buszok a békemenetre

Az október 23-i tüntetésre a magyar kormány Erdélyből is szállítani akar résztvevőket, hogy ezzel is növelje a létszámot.

A tömegdemonstráció már eleve veszélyes a vírus terjedése szempontjából, de egy több órán át tartó autóbusz út szinte ideális körülményeket kínál a Covid 19 vírus terjedésének.

Ebben az esetben a politikai cél nyilvánvalóan felülírja a józan ész szabályait hiszen a vírus terjedése Magyarországon is felgyorsult.

A Semmelweis egyetem, melynek rektora, Merkely Béla professzor – a vírus elleni küzdelem arca – teljes kórház látogatási tilalmat rendelt el.

Mindeközben a foter.ro portál azt írja, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint még akár egymillióra is növekedhet a Covid 19 vírus halálos áldozatainak a száma Romániában.

Öt RMDSZ prefektus

Miután a magyar érdekképviselet belépett a bukaresti kormányba, így a súlyának megfelelő képviseletet kapott a prefektusok között is. Hegedűs Csilla, az RMDSZ szóvivője elmondta a maszol.ro portálnak, hogy öt prefektus és 11 alprefektus helyet kaptak.

Románia közigazgatási rendszere sokban a francia mintát követi. A prefektusok a megyék élén álló legfontosabb állami tisztviselők, akiknek különösen nagy szerepe van a vírusválság idején.

Kovászna megyének magyar prefektusa lesz

Romániában két székelyföldi megyében maradt meg a magyar többség. Ezek közül az egyik Kovászna, melynek székhelye Sepsiszentgyörgy. Itt lesz ezentúl magyar prefektus éppúgy mint Arad, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyében. Mindegyik megyében jelentős számú magyar kisebbség él.

A többi erdélyi megyében alprefektusa lesz az RMDSZ-nek – kivéve Szebenben, ahol a szászok alkotják a legnagyobb nemzetiségi kisebbséget. Ezenkívül alprefektusa lesz az RMDSZ-nek Bukarestben is, ahol szintén sok magyar él.

Ellentétek

Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy jogviták alakultak ki a prefektusok és az önkormányzatok között Erdélyben, ahol a román prefektusok egy része kifogásolta a magyar jelképek használatát. A jövőben – a magyar prefektusok és alprefektusok kinevezésével – feltehetően enyhülni fognak ezek az ellentétek.

Ottó császár díjat kapott a román államfő Németországban

0

Az erdélyi szász Klaus Johannis korábban azzal vádolta meg az ellenzéki szociáldemokrata pártot, hogy le akar mondani Erdélyről a magyarok javára.

“Mennyit ígért ezért Orbán Viktor miniszterelnök?!”

– tudakolta Johannis államfő.

Erdélyben 800 évig élt népes szász közösség. Döntő többségük a rendszerváltás után visszatért Németországba. Így tett volna maga Klaus Johannis is, de őt nem fogadták szívesen: közölték vele, hogy a Securitate embereit nem kívánja beengedni Németország. Johannis hazatért és Erdélyben Nagyszeben polgármestere lett. Németországi támogatás segítségével szépen helyreállította a várost, amelyet elhanyagoltak a Ceausescu korszakban.

Államfővé választották – jelentős részben a magyar szavazatok segítségével. Akik arra számítottak, hogy kisebbségi létére felkarolja az erdélyi magyarok ügyét, azoknak csalódniuk kellett. Az egységes román nemzetállam buzgó képviselője lett, aki a maximális együttműködés híve volt mind az Európai Unióval mind pedig az Egyesült Államokkal.

Ottó császár díj

  1. Ottó német-római császár európai egységre törekedett, ezért Németországban Európa szimbólumának számít. Az emlékére alapított díjat megkapta már Angela Merkel német kancellár is.

Most Magdeburgban Heiko Maas német külügyminiszter méltatta Klaus Johannis érdemeit: európai politikusnak nevezte őt.

Klaus Johannis nemsokára megkapja a Nagy Károly díjat is. Ezt Charlemagne-ról, az egységes Európa megteremtőjéről nevezték el. Nagy Károly császár Aachen városában uralkodott, és fénykorában uralma alá tartozott a mai Németországon kívül Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Ausztria  és Észak Olaszország is.

Románia: kötelező védő maszk az utcán is

Szombattól kezdve Kolozs és Maros megyében, keddtől fogva pedig Hargita megyében is kötelező a maszk viselés az utcán is azokon a zsúfolt helyeken, melyeket a helyi hatóságok kijelöltek. Az erdélyi megyék közül ez az intézkedés már eddig is jelen volt Arad, Brassó, Kovászna, Szatmár és Temes megyében.

A koronavírus járvány egyre jobban terjed Romániában: a fertőzöttek száma hivatalosan meghaladta a 60 ezret, de a valóságban ennél is több lehet. A legfertőzöttebb helyek: a Kárpátokon túli területek mindenekelőtt Bukarest és Suceava megye. A halottak száma 2659!

Politikai szempontok

A liberális – konzervatív kormány mindenképp meg akarja rendezni a helyhatósági választásokat szeptemberben, hogy ezzel erősítse meg az ingatag pozícióját. Ezért miközben meg akarja fékezni a járványt, el akarja kerülni a teljes elzárást, amely Romániában is sok területen érezhető ellenszenvet váltott ki – azonkívül, hogy teljesen leállította a gazdasági életet. Ezért aztán a bukaresti kormány a helyi hatóságokra bízta a tilalmak bevezetését, hogy a népszerűtlen intézkedésekért ne kelljen közvetlen felelősséget vállalnia.

Kárpótlás 75 év után

Körülbelül 8 ezer embert érint a megállapodás, melyet Izrael állam kötött meg Németországgal. Berlin elismerte, hogy ezek az emberek a nácizmus áldozatai voltak a második világháború idején. Romániában többszázezer zsidó élt a második világháború előtt, de a számuk nagyon megcsappant a holokauszt idején. Antonescu rendszere ugyan nem adta át a román nemzetiségű zsidókat a náciknak, de sok zsidónak nem volt román állampolgársága Besszarábiában, amely a világháború előtt Romániához tartozott.

Észak Erdély a bécsi béke értelmében visszakerült Romániától Magyarországhoz. Ezért ezeken a területeken 1944-ben a magyar hatóságok összegyűjtötték a zsidókat és átadták őket a náciknak. Többségük sohasem tért haza.

Ceausescu diktatúrája idején a nyolcvanas években a zsidók egy része kivándorolhatott Izraelbe.

A zsidó állam fejpénzt fizetett ezért a román diktátornak.

A kommunista rendszer bukása után a romániai zsidók nagy számban vándoroltak ki Izraelbe , az Egyesült Államokba vagy Nyugat Európába. Körülbelül 8000 olyan izraeli állampolgár él, aki Románia területén született, ezentúl kárpótlást kaphat a holokauszt idején elszenvedett sérelmekért. 75 évvel a holokauszt után aligha lehet elsietettnek nevezni Izrael állam és Németország megállapodását.

A részeges, az akasztó és a szekus

0

Az értelmiség nagy létszámban szólt hozzá az RMDSZ által bemutatott, Erdély jövőképét vázoló dokumentumhoz. Ja, nem, bocs. Arról nagy a csend.

Annál nagyobb volt a pironkodás és az ájuldozás az RMDSZ politikusainak egy része által arccal, névvel felvállalt képes üzenet miatt, amely a Másnaposok szövetsége – együtt a magyarok ellen címet viseli. Persze, semmiképpen nem beszélhetek általában az erdélyi magyar értelmiségről, hiszen nincs lehetőségem az általános hangulatot felmérni, azt viszont látom, hogy a Facebookon amúgy is hangos és kritikus véleményformálók egy emberként ugrottak a plafonig. Az ellenzők oldalán a fő üzenet arról szólt, hogy a Szövetség kampányfogása olcsó, túl mélyre ment, gyűlöletet szít, kihasználja a védtelen embereket, és erre eddig csak a Fidesz hírhedt stratégái vetemedtek. Minden bizonnyal ez így is van. A másik oldalon, viszont látható a tízezres nagyságrendű megosztás és lájk.

A napokban egy nyilvános beszélgetésen is elmondtam, hogy megértem az RMDSZ lépését, még akkor is, ha én nem mertem volna ennyire meredeket lépni. Az idők során a Szövetség szerepelt már negatív kampányok hátterében, de nem az első sorában. Érdemes azonban megnézni, hogy mi lehetett az „RMDSZ fejében”, amikor kitalálta és útjára indította ezt a képes üzenetet. Általában a kommunikáció, ezen belül pedig a politikai kommunikáció az elmúlt években nagyon leegyszerűsödött: egy-két szavas szlogenek és a mögöttük lévő, az érzelmekre és kevésbé az értelemre ható, tőmondatokban megfogalmazható üzenetek irányítják a tömegeket. Tudatosan fogalmaztam ilyen csúnyán, hogy irányítják a tömegeket, de gyakorlatilag erről van szó. Amikor százezrek vonulnak az utcára egy hashtag zászlaja alatt, akkor keveseket érdekel, hogy miről szól egyik vagy másik, az igazságszolgáltatás törvényi hátterét módosító tervezet, a lényeg, hogy

„Dragnea és a bandája lopott, és meg akarják úszni”.

Vagy: „Kövesi egy hős, Nagy Zsolt, Markó Attila, Horváth Anna ügye sajnálatos tévedés, ők a járulékos veszteség”. De mi tudjuk, hogy „Dragnea és a bandája lopott, és meg akarják úszni”. Ugye, milyen egyszerű a politikai kommunikáció? Éjszaka, mint a tolvajok – zengett az utca hónapokon keresztül. Érthető, rövid hívószavak, amelyeket az általam emlegetett, Facebookon jelen lévő értelmiségiek gyakran ünnepelve vesznek át, osztanak meg. Nem populizmus, nem morálisan aggasztó, ha valaki boldogan megoszt egy bejegyzést, amelyben az áll, hogy

az RMDSZ ellopja a magyarok pénzét, a politikusai korruptak,

hiszen „ezt mindenki tudja”. Teljesen rendben van, ha egy Dragnea-Toader-Tăriceanu fényképes üzenet díszeleg a falakon, hiszen „ők a rosszak”. Amikor viszont ugyanabban a stílusban, ugyanazzal a céllal – mármint az emberek érzelmeire hatva érni el eredményt –, de számukra nem tetsző üzenettel találkoznak, akkor elkezdődik a sopánkodás. Valószínű, hogy az RMDSZ kommunikációs stábja számára is könnyebb lett volna kiadni egy közleményt, amelyet a bullshit-generátor ír, tele olyan lózungokkal, hogy „megdöbbenéssel vettük tudomásul”, „érthetetlen, hogy a 21. században”, „határozottan ellenkezünk”, és „minden eszközzel megvédjük”. Minden bizonnyal

a francot sem érdekelte volna,

és két nappal a kongresszus után már az óriási ledfalakra sem emlékezett volna senki. Hat napnak kellett eltelnie, hogy megjelenjen az első érdemi írás az RMDSZ kongresszusán ismertetett, Vitaindító Erdély jövőjéről című dokumentumról (» Kelemen Attila Ármin: Miért félkész az RDMDSZ jövőkép-dokumentuma?). Igen, mert ez több oldalnyi szöveget tartalmaz, mint ahány betű van a Másnaposok szövetsége – együtt a magyarok ellen képen. A mindannyiunk jövőjét vázolni próbáló dokumentumot el kell olvasni, meg kell rágni, meg kell érteni, és nehezen lehet egy Facebook-üzenetben lereagálni. A másik, a piros-fekete, a részegessel, az akasztóval és a szekussal viszont üt. Mellbe ver. Érzelmeket gerjeszt. Egy pillantás elég ahhoz, hogy megértsd, és még egy pillantás, hogy felháborodj vagy szeresd. Formailag ma, 2019-ben ennyiről szól a politikai kommunikáció.

Megér egy misét az is, hogy mikor dobta be a Szövetség az elhíresült fényképes üzenetet: választási kampányban. Vagyis „háborúban”. Egy olyan időszakban, amikor a szereplők többet engednek meg maguknak, az eszközök szélesebb tárházához nyúlnak, mert győzni akarnak. Van egy kedvenc gondolatom, amit a politikaikampány-szakirodalomból vettem át:

a kampányban azt kell mondani, amit az emberek hallani akarnak. Miután megválasztottak, azt kell csinálni, ami nekik jó.

Az RMDSZ kampánystratégái profibbak annál, hogy ne mérték volna fel az ezzel a lépéssel járó veszélyeket és veszteségeket. Nagyon jól tudták, hogy kik lesznek a leghangosabb ellenzők, ki az a színész, nyelvész, újságíró vagy éppen EU-s bürokrata, amelyik kiborul, melyik az a médiaorgánum, amely hadjáratot indít. Fel kellett tudják mérni, hogy mennyit hoz és mennyit visz egy ilyen döntés. És vállalták az üzenethordozó terjesztését. Pontosabban, sokan vállalták, sokan nem, és nem egy olyan esetbe botlottam, hogy a cirkusz láttán a politikus törölte a bejegyzést.

Erről szól a politikai felelősség: a választás napján az emberek, pecséttel a kezükben (vagy akár a távolmaradásuk révén) ítélkeznek fölötted, politikai szereplő fölött.

Közéjük tartozik az is, aki 30 év után először nem szavaz rád, és az is, akit éppen ezzel a lépéssel győztél meg. A legtartalmasabb programfüzet, a legszebb plakát, a leghitelesebb jelölt és a legjobb beszéd sem képes megnyerni a választást. A választást az egyszerű és agyonismételt üzenetek nyerik meg.

A 4,99 százalékos eredménynél a Majális utcai kampányközpontban nem fogják veregetni egymás vállát, hogy Istenem, be szép kampányt folytattunk, csak az eredményeinkről, a közösségünk céljairól, törekvéseiről beszéltünk, milyen kár, hogy nem sikerült. Amíg mindenkinek egy szavazata van, a négy elemi osztályt végzett választónak és az egyetemi professzornak is, addig jobb 6,5 százaléknál kinyitni az ablakot, kiszellőztetni, hogy menjen ki a Másnaposok szövetsége által okozott kellemetlen bűz, és neki lehet fogni azt csinálni, ami az embereknek jó.

Kovács Péter/Transzindex

A helytartó és a zsidó főpap

Megdöbbenve egymásra néznek, fel-felszisszennek a nézők, hogy hűha, mi hangzik el, ilyet ki lehet mondani!? Székely János mindinkább remekműnek tűnő Caligula helytartója című darabját, amit Ceausescu diktatúrája idején írt Erdélyben, adják a Nemzeti Színházban. A mű mellbevágóan aktuális, Szász János rendezése ütősen erőteljes.

A Nemzeti Gobbi Hilda Színpadán két oldalról fogja közre a nézőtér a pást jellegű, hosszúkás színpadot, amin nejlonba és papírba csomagolt emberformájú, óriási monstrum nehezedik el. Akik ismerik a drámát, kapásból kitalálhatják, hogy ez a római császárt dicsőítő szobor, amit Petroniusnak, Caligula szíriai helytartójának, határozott parancsra, Jeruzsálemben muszáj bevitetnie a zsidók templomába, akiknél ugye nincs semmiféle bálványimádás. Ezért aztán, a szoborbevitel egyenlő lenne az ő identitásuk eltörlésével, amit semmiképpen nem akarnak, inkább a nemzethalált választanák.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

A darab valahogyan benne van a levegőben. Az évad elején a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház vendégszerepelt vele a Pesti Magyar Színházban. Abban a produkcióban igazi katonai dzsip, jókora puskacsővel volt a fő díszletelem, a ridegen fenyegető hatalom megtestesülése. Ezúttal az ormótlan szobor az, Vereckei Rita díszlet és jelmeztervező telitalálata. Betölti a színpad jelentős részét, de hatalmas köteleken, a szereplők nagy erőfeszítésével, a magasba is lehet húzni, amikor megmozdul ez a monstrum, vagy éppen az emberek feje fölé kerül, és akár bármikor agyonnyomhatja őket, még hideglelősebb. Egyértelmű jelképe az elnyomásnak.

A mű arról regél, hogy Petronius be akarja cipeltetni a szobrot, de a zsidók persze nem akarják, és a helytartó vitába keveredik a jeruzsálemi templom főpapjával, Barakiással. Ugyanis ez a katona nem a parancs az parancs típusú, totálisan fafejű ítélet végrehajtó, nem szeretne tömeggyilkossá válni, hiszen ott ülő sztrájkol a templom előtt 40 ezer zsidó. Mögötte pedig ott van több légió, temérdek felfegyverzett katonája. Hát ez patthelyzet. Ki lehet-e valahogyan mászni ebből? Erről regél ez az alapvetően vitadráma, amiben a két főszereplő között leginkább szócsata zajlik, és ismét kiderül, hogy a szó is lehet hathatós fegyver. De ehhez az kell, mint ebben az esetben, hogy két homlokegyenest más nézetű ember hajlandó legyen meghallgatni egymást, kíváncsi legyen a másikra és az érveire, amiket képes legyen átszűrni magán, és akár meg is fontolni. Lehetetlenség? Manapság eléggé annak tűnik, de ez az I. században játszódó, állítólag valós eseményeken is alapuló történet mégis döbbenetesen rímel a XXI. századra és Magyarországra, anélkül, hogy Szász csipetnyit is aktualizálna.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

A darabot annak idején nem engedték Romániában bemutatni, így a legendás ősbemutatóját a Gyulai Várszínházban tartották negyven évvel ezelőtt, a nagy erdélyi rendező, Harag György elgondolásai szerint, Lukács Sándor és Őze Lajos főszereplésével. Ebben a produkcióban különben az ifjú Szász kellékesként, és a statisztéria tagjaként, az egyik zsidóként működött közre, nyilatkozta is, hogy ez mekkora hatást gyakorolt rá, egyetemi kurzussal ért fel számára. A művet aztán vagy tizenöt produkcióban játszották nálunk, igencsak emlékezetes például a szolnoki, amit szintén jeles, erdélyi származású rendező, Taub János vitt színre, Fodor Tamás és Kézdy György elementáris alakításával. Érdekesség, hogy Fodor hét év óta megint játszik a darabban, ami méltán levehetetlen a Szkéné Színház műsoráról, csak valaha a helytartó volt, most pedig a főpap, és a kiváló Nagypál Gábor Petronius, Szikszai Rémusz első, és máris remekbe sikerült rendezésében.

A negyven éves jubileum alkalmából nyáron a Gyulai Várszínházban bemutatott, és most a Nemzetibe bekerült produkcióban Trill Zsolt Petronius és Horváth Lajos Ottó Barakiás. Pokolian tudják egymást fürkészni, a másik szemébe mélyen belenézni, Székely gyönyörűséges, mégis vaskosan életszagú nyelvezetén szóáradatot, érvek zuhatagát ömleszteni a másikra. Trill a megszokottnál játékosabb helytartó. Olykor szinte incselkedik a helyzettel, kedvtelve eldilemmázgat azon, mi mindent megtehetne, amit más akár nyugodtan meg is tenne, de benne, bár abszolút a hatalom képviselője, mégiscsak van egy gát, mindinkább fölpislákol a humánum. Miközben elég világosan látja, hogy Caligula tébolyba hajló kényuralma, amikor már a hozzá közelállókat is szinte szórakozásból, rútul lemészárolja, hová vezet. Nyughatatlanságában oda-vissza nyargalászik a deszkákon.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

A két főszereplő nem csupán egymást, hanem a közönséget is fürkészi. Nem csak végig pásztáznak a sorokon, hanem gyakran valakinek a szemébe behatóan belenéznek. Lesik a hatást. Arckifejezésünkről akarják leolvasni a véleményünket. Mivel velünk szemben ül a közönség fele, és egyáltalán nincs sötét a nézőtéren, mi is látjuk a társainkat. A feszült figyelmet ugyanúgy, mint a megrökönyödést, az összenézéseket, vagy a mosolyra húzódó szájat, hiszen annyira abszurdak a szituációk, hogy ennek humora van, szerintem akár több is lehetne. Szász anélkül, hogy bármit is becsempészne a mai politikából, agorává teszi a színházat. Megteremti a félelem légkörét, amikor már mindenki tart mindenkitől, mindenki figyel mindenkit, retteg akkor is, amikor tán éppen nincs rá oka, de hát egyre inkább úgy állnak a dolgok, hogy van rá ok unos-untalan. Bodrogi Gyula a zsidók királyaként rafinált, bölcs öregurat ad, aki sokat látott, sokat tud, de már nincs ereje a cselekvésre. Kristán Attila és Bordás Roland Petronius rengeteget próbált segédtisztjei, akik talpat is nyalnak neki, de foglalkoztatja őket az elárulásának a gondolata. Nem teszik meg, mégis ezzel a váddal végezteti ki őket Petronius, Deciusnak, Caligula követének a javaslatára. Ő, Rácz József megformálásában, hajlik az ésszerű alkura, csak baj ne legyen belőle, óvatos alapon. Bölkény Balázs Júdás, zsidó politikus, a saját vesztébe is rohanva, még inkább elmérgesítené a helyzetet. Jó színészcsapat ez így együtt, hozzájuk társulnak még mindkét oldalon, katonákat, illetve zsidókat ábrázoló hiteles statiszták.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Decius legvégül azzal a hírrel érkezik, hogy Caligulát leszúrták a saját testőrei. A mégoly végtelennek látszó diktatúra sem örök. És szinte mellesleg azt is kiböki a követ, hogy nem is Petronius segédtisztjei közül került ki az áruló, hanem az ő kíséretéből. A helytartót tőrdöfésként éri az utóbbi hír, így nem tud örülni az előbbinek sem. Amúgy is már halni készült, hiszen elhatározta, hogy megszegi a parancsot, mert megértette a zsidók igazát. Szép jelenet, amikor ezért a főpap megöleli. Petronius pedig kannából olajjal locsolja le magát, hiszen rájön, azzal, hogy igaztalanul öletett le két embert, maga is zsarnokká lett. A zsarnokság igen gyakran újra teremti magát. Azt még látjuk, ahogy gyújtani készül a gyufát. Ekkor totál sötét lesz, csak a robbanás hangját halljuk. Bevégeztetett.

Húsba vágó kérdésekről, érzékletesen, elgondolkodtatva, és aktualizálás nélkül is riasztóan aktuálisan beszél a Caligula helytartója a múltban gyökeredző jelenről.

Aki hazudik, az csal, aki hazudik, az lop

0

A magyar történelem során az ország vezetői gyakran hoztak az egész nemzetre káros, hosszan ható döntést: rossz oldalra álltak, rossz szövetségeseket választottak, bűnös ideológiát követve és hirdetve. Orbán is beállt ebbe a sorba. Újhelyi István vasárnapi nyílt levele.

Aki hazudik, az csal; aki hazudik, az lop! Hazudni, csalni: csúnya dolog! – szól Nagy Feróék legendás dalsora, amely méltó válasz lenne Orbán tegnapi tusványosi beszédére. A magyar miniszterelnök ugyanis hazudik, csal és lop. Ez csúnya dolog. Ejnye.

Orbán hazudik, amikor az általa ördögként felfestett, liberális „brüsszeli elitről” és annak elkergetéséről beszél. Orbán ugyanis hosszú évek óta tagja ennek a brüsszeli elitnek, vagyis ha komolyan vesszük a miniszterelnököt, akkor tegnap nem tett mást, mint saját megbuktatását hirdette meg. Kormányfőként a Fidesz elnöke ugyanis minden alkalommal ott ül a brüsszeli döntések meghatározó fórumán, az Európai Tanács ülésein és hathatósan befolyásolja a folyamatokat. Kormányfőként saját bizalmasát delegálta abba az Európai Bizottságba, amelyet most az úgynevezett Soros-terv legfőbb végrehajtójának tart. Miért is nem hívta vissza Navracsicsot, ha mindez így van? A Fidesz prominensei a Hősök terén kampányoltak négy éve Jean-Claude Juncker megválasztása mellett (a szociáldemokrata Martin Schulzcal szemben), most alkoholistázzák, soros-ügynöközik a luxembourgi politikust.

Nem sül a képükről a vastag narancsbőr? Orbán hazudik, amikor „liberális” európai vezetőkről beszél, hiszen az Európai Unió minden fontos pozíciójában keresztény-konzervatív politikusok ülnek. Az EU sikertelen problémakezelése (például a menekültkérdés ügyében) az európai intézmények jobboldali vezetésének kudarca. Orbán Viktor és keresztény-konzervatív párttársainak kudarca. Orbán hazudik, hiszen az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Parlament élén az általa támogatott Néppárt vezetői ülnek, a legnagyobb és így legtöbb befolyással bíró frakció pedig a néppárti képviselőcsoporté. Orbán hazudik, amikor ezt eltagadja, elfedi, elfelejti.

Orbán csal, amikor deviáns és nemzetölő értékrendként festi fel a liberalizmust, holott nemrég még önmagát is liberálisként definiálta; sőt nyolc éven át volt alelnöke a Liberális Internacionálénak. Fiatal volt és kellett a pénz?

Orbán csal, amikor a demokrácia és benne a sajtószabadság haláláról beszél Nyugat-Európában. Gyomorforgatóan hazug ahogyan erről beszél, miközben legyilkolta a Népszabadságot, felvásároltatta és igába hajtotta a megyei napilapokat, oligarcha-fojtásba tuszkolta a kritikus platformokat, az adófizetők pénzéből hizlalja a propagandamédiáját és a nyalonc közmédia mikrofonján kívül gyáva döbrögiként, nyikhaj sajtósok mögé bújva menekül a kérdések elől.

Orbán hazudik, amikor önmagát „bennmaradáspártinak” mondja, eközben tegnap hivatalosan is meghirdette az Európai Unió szétverését, párttársai pedig immár nyíltan az európai közösség működésének blokkolásával zsarolják a sajátjaikat.

A magyar történelem során az ország vezetői gyakran hoztak az egész nemzetre káros, hosszan ható döntést: rossz oldalra álltak, rossz szövetségeseket választottak, bűnös ideológiát követve és hirdetve. Orbán is beállt ebbe a sorba. Tusványosi beszédéből világos a nárcisztikus szándék: bekerülni az európai történelemkönyvekbe. Benne lesz. A legsötétebb lapokon.

A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázkettedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Bréking nyúz, február 3. – Tudósítás a másik valóságból

0

Budaházy György a Fidesznek próbál szavazatokat gyűjteni – igaz, teszi ezt igen sajátságos módon a Pesti Srácok oldalán. Molnár Gyula és Karácsony Gergely erdélyi haknijának teljes kudarcát vízionálja a 888.hu. Az Origo szarkasztikusan nekimegy Gyurcsánynak.

 

Pesti Srácok – Budaházy spekulál

Budaházy Györggyel készített interjút a portál annak kapcsán, hogy február 27-én hirdethet jogerős ítéletet Lassó Gábor büntetőtanácsa az úgynevezett Hunnia-perben, amelyben Budaházy mellett tizenhatan ülnek a vádlottak padján. A Hunnia-ügy Magyarország első olyan rendőrségi és bírósági ügye, amelyben a hatóságok a vádlottakat bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények elkövetésével vádolják. Budaházy hátsó szándékot sejt amögött, hogy a bíróság közvetlenül a választások előtt egy őket börtönbe juttató ítélettel akar a Fidesznek ártani. Szerintük mindezt a „bíróságok átszervezésére való – egyébként teljesen indokolt – törekvéséért” tennék.

Ahogy a vele készült nyári videóinterjúban, most is hangsúlyozta, hogy szerinte a Fidesz számára az egyetlen még megcélozható plusz választói tömeg a régi nemzeti radikális szavazóréteg. Ennek a tömegnek elege van a Jobbik árulásából – ezt saját tapasztalataira alapozva állítja –, „köztük egyértelműen pozitív visszhangra találna egy ilyen lépés, és motiválná őket, hogy a jelenlegi kormányra adják a voksukat”.

„Egyébként sem vagyunk terroristák, legfeljebb – ha igaz lenne az egész vádirat, akkor is maximum – az illegitim, szemkilövő igazi terrorista hatalomgyakorlók ellen felkelő hazafiak vagyunk, akik kisebb rongálásokat követtek el.”

888:  Hiába hakniznak Karácsonyék Erdélyben

Annak a pártnak a miniszterelnök-jelöltje akar Erdélyben kampányolni, melynek Szanyi Tibor is a tagja. Ez már önmagában abszurd – írja a portál annak kapcsán, hogy Molnár Gyula és Karácsony Gergely közösen tartottak sajtóértekezletet szombat délelőtt Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ korábbi elnökével.

„A magyar baloldal egy új típusú viszonyt akar kialakítani a kárpát-medencei magyarsággal, amely a szerzett jogok megtartásán és a támogatáspolitika átláthatóságán alapul”

— mondta Molnár Gyula. A cikk szerzője szerint ez nagyon jól hangzik, az ember már-már meghatódva azon kezd el gondolkozni, hogy végre, tényleg lesz nemzeti minimum. Aztán először a DK uszításainak rémálomszerű emlékei feledtetik ezt a jó érzést, majd pedig az, hogy Molnár Gyula egy olyan párt elnöke, amely együttműködik a DK-val, sőt, az MSZP-nek tagja többek között az a Szanyi Tibor, aki számtalan alkalommal románozta már le az erdélyi magyarokat.

Ezek után nem meglepő Kelemen Hunor péntek esti nyilatkozata a kérdésben. Elmondta: Molnár és Karácsony megkérdezték tőle, hogy szerintünk mit kellene tenniük Erdélyben a választási kampányban.

„Nagyon őszintén azt mondtam, hogy semmit. Ez teljesen fölösleges időtöltés és energiabefektetés, hiszen én azt gondolom: az erdélyi magyar emberek világosan tudják, hogy kire szavazzanak”

– válaszolta Kelemen Hunor nekik.

Origo: Hatalmasat tévedett a titkos bankszámlákkal lebukott Gyurcsány

Gyurcsány Ferenc lebukott egy titkos osztrák bankszámlával, amelyen a DK elnöke 150 millió forintot parkoltatott. A feledékeny pártelnök a fenti összeget elfelejtette beírni az idei és a tavalyi vagyonnyilatkozatába, volt párttársaihoz Simon Gáborhoz és Boldvai Lászlóhoz hasonlóan. A kiváló színészi adottságokkal megáldott, politikusnak viszont annál rosszabb Gyurcsány, eljátszva a mártírt, kérte az Országgyűlés Mentelmi Bizottságának elnökét, hogy folytasson le vagyonnyilatkozati eljárást vele szemben. Csak épp nem a bizottság elnökének sikerült címezni a levelet, de ne legyünk igazságtalanok, mivel Gyurcsány már régóta nem jár be rendszeresen a munkahelyére, így nehezebben tájékozódhat a Parlamentben történtekről – írja a portál.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK