Kezdőlap Címkék Erdély

Címke: Erdély

Ki ölette meg Ceausescut?

33 éve fogták el Románia diktátorát, akit azután feleségével együtt rövid úton kivégeztek.

“Remélem, hogy Ceausescu elvtárs még életben lesz jövő januárban, hogy folytathassuk ezt a vitát” – mondta 1989 december elején Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió kommunista pártjának utolsó főtitkára Nicolae Ceausescunak, aki szemére vetette a Szovjetunió vezetőjének, hogy hagyta megbukni az NDK-t. Ahol Drezdában egy bizonyos Putyin alezredes a KGB nevében azzal fenyegette a tüntetőket, hogy tüzet nyitnak rájuk, ha megtámadják az épületet.

Hiába telefonált Putyin idegesen Moszkvába, ott hallgatás volt a válasz.

Gorbacsov feladta a Szovjetunió kelet-európai birodalmát. Az érintett kis államokat nem kérdezte meg senki, a rendszerváltás a fejük fölött ment végbe.

Nicolae Ceausescu, akit a KGB elődje képezett ki a negyvenes évek végén a Szovjetunióban, aligha lepődhetett meg. Amikor az oroszok kivonultak a balti államokból 1941-ben akkor a velük együttműködő helyi erőket kivégezték. Nehogy az előrenyomuló nácik készséges együttműködő erőket találjanak Észtországban, Lettországban és Litvániában.

Ceausescu utódát, Iliescut is a Szovjetunióban képezték ki. A diktátor félreállította mint veszélyes vetélytársát, de nem ölette meg. Iliescu jött, látott és győzött. Átvette a fegyveres erők és főként a titkosszolgálat irányítását, amely ily módon könnyedén elkerülte a felelősségre vonást. Csak Ceausescut és nejét kellett beáldozni a nagy rendszerváltó játszmában.

“Király Károlyt lelőtték Marosvásárhelyen”

Ezt az álhírt terjesztette a Securitate 1989 decemberében, hogy kijátssza a magyar kártyát. Kovászna megye egykori kommunista párttitkára olykor még Ceausescuval is szembeszállt a magyar kisebbség érdekében. Emiatt a diktátor félreállította.

A magyar Tőkés László püspök indította el az országos tiltakozó mozgalmat Temesváron, amely a diktátor bukásához vezetett el. A magyarok és a románok összefogtak, hogy elűzzék a diktátort. A Securitate azonban éber volt: összeugrasztotta a magyarokat és a románokat Marosvásárhelyen. Sütő András író fél szemét kiütötték. A Securitate mind a Király Károlyról szóló álhírrel mind a Marosvásárhelyen kirobbantott nemzetiségi viszállyal azt kívánta igazolni: akármilyen rendszer is lesz Romániában, rá mindenképp szükség van. Ion Iliescu, Románia új erős embere mindig is tudta ezt, de nem is neki akarták ezt igazolni hanem az Egyesült Államoknak. Amely szép csendben hozzá is járult ahhoz, hogy a demokratikus Románia szó nélkül átvegye az állami terror gépezetét. Az NDK-ban a Stasit feloszlatták, Romániában ilyesmiről szó sem lehetett. Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés  Ceausescu által kinevezett főnöke irányította azt a különleges bíróságot, amely halálra ítélte a diktátort és nejét.

Románia a Szovjetunió szövetségeséből az USA szövetségese lett. Nem újdonság ez a román diplomácia számára. A román királyság a központi hatalmak szövetségese volt az első világháború kezdetén, ám miután az angol-francia entente nekik ígérte Erdélyt, rögtön átálltak a másik oldalra 1916-ban. Jutalmul megkapták a trianoni békét.

A második világháború idején Románia a náci Németország szövetségese volt, Antonescu marsall Hitler kedvencei közé tartozott. 1944 augusztusában a román király parancsára elfogták Antonescu marsallt miután az angol-amerikai-szovjet szövetség megígérte Romániának, hogy visszakaphatja Észak Erdélyt.

Ceausescu annak idején azt hirdette, hogy öten győztek a második világháborúban: a Szovjetunió, az USA, Nagy Britannia, Franciaország és Románia. Gorbacsovnak elég volt megállapodnia az amerikaiakkal, és Ceausescu eltűnt a süllyesztőben oly sok diktátor elődje nyomában.

A varázslatos pacséri termálfürdő

0

A természetben lenni mindig testi-lelki feltöltődés, hát még ha olyan helyen tartózkodunk, aminek kifejezetten gyógyhatása is van. Szerencsére itt a közelünkben, a Kárpát-medencében számos termálfürdő, különleges klímájú barlang vagy hegyvidék található. Válogathatunk a gyönyörű úticélok közül. Most bemutatunk három elérhető távolságú és árfekvésű gyógyhelyet, amit az egész család élvezni fog!

Ha még sosem hallotta Pacsér nevét, ne aggódjon, talán más is így van ezzel. Pacsér a Vajdaságban (Szerbia) található kis 2500 lakosú település, Bajától mindössze 60 kilométerre.

2014-ben nyitotta meg itt kapuit a különleges rózsaszínes vizéről híres termálfürdő. A gyógyvíz a forrásánál 72 ºC-os, a tóban viszont kellemes 28-32 fokra hűl vissza.

FH

Sótartalma kiemelkedő, ezért a különböző légúti betegségekkel küzdők paradicsoma. A vízben a són kívül található még lítium, jód, bróm, fluor és kén is. Gyógyhatását az ízületi, bőr- és csontbetegségekben szenvedők is élvezhetik, azonban pajzsmirigy-túlműködés esetén a fürdőzés nem javallott.

A belépőt dinárban lehet megvásárolni, ami felnőtteknek nagyjából 1200 Ft körül mozog, de elérhető családi és gyermekeknek (14 éves korig) szánt kedvezményes jegy is. 17 óra után még kedvezőbb áron juthat be a gyönyörű környezetben kialakított termálfürdőbe.

A termálfürdők nemcsak fizikailag segítenek, hanem a stresszoldásban, ellazulásban is jó szolgálatot tesznek. A pacséri termálfürdőnek van fedett medencéje is, így egy borongós, hidegebb napot is fel lehet dobni egy kis fürdőzéssel. Jó időben pedig egyszerre élvezhetjük a napsütés és a gyógyvíz kedélyjavító hatását.

A különleges parajdi sóbánya

Parajd Erdélyben található, mégpedig Marosvásárhely és Gyergyószentmiklós között. A középmiocén korban, nagyjából 20-22 millió évvel ezelőtt keletkezett az a sóredő, mely egy beltenger üledékeként maradt vissza, és a később rárakódott üledékrétegek közötti törésvonalakon tört a felszínre.

1762-ben kezdték bányászni a sót, de már jóval ezelőtt is éltek ezzel a természet adta kinccsel. A rómaiak után az avarok és a honfoglaló magyarok is tudhattak az úgynevezett sóvágásokról. Szent István már a Maroson hajók segítségével szállíttatta. Az első írásos emlék a só kitermeléséről II. András nevéhez köthető, valamint az 1222-es évszámhoz. A só kibányászásának technikája természetesen sokat változott a kezdeti idők óta, 1945 után bevezették a robbantásos sófejtést. Valószínűleg még több száz évre elegendő kibányászásra váró só rejlik a bányában.

A sóbánya gyógyászati célú használata az 1960-as években kezdődött. A különböző légúti betegségekkel élők terápiáját végezték itt, ennek neve szpeleoterápia. Ide sorolható minden olyan gyógymód, ami a barlangok speciális klímáját használja ki. Asztmára például nagyon kedvezően hat a sós levegő.

Mára a parajdi sóbánya egyes termeiben komplett szabadidőparkot alakítottak ki éttermekkel, játszótérrel, ajándékbolttal. Vezetett torna, kiállítások és sok egyéb program várja az ide látogatókat azt a célt szolgálva, hogy a bánya gyógyító levegőjét élvezve aktívan tölthesse az időt mindenki kicsiktől az idősekig. A bánya bejáratától buszok viszik a látogatókat a sótermekig. Külön érdekesség, hogy még egy ökumenikus kápolna is található a 12 méteres mélységben.

Ha a bánya levegőjének jótékony hatása nem lenne elég, még sósfürdő is található Parajdon, aminek vizében lebegve az ízületi, a csont- és a reumás betegségeknek is búcsút inthetünk. A fürdő a kialakulásától kezdve sok átalakuláson ment keresztül. Ma már modern medencékben élvezhetjük a tisztított és kellemes hőmérsékletűre hűlt sós vizet.

A parajdi sót természetesen rendkívül széleskörűen lehet hasznosítani a fogyasztástól a különböző szappanok, sótéglák gyártásáig, amiből sószobák is épülhetnek. A közönséges konyhasóval ellentétben ebben legalább 84-féle ásványi anyag található, valamint mentes a különböző adalékanyagoktól, így sokkal egészségesebb, mint asztali társa. Bőrtisztításra is kiváló, mivel hatékonyan száll szembe a baktériumokkal.

Csorba-tó, a Magas-Tátra szíve

Szlovákiában, a Magas-Tátra déli oldalán található a déli Tátra második legnagyobb tava, a Csorba-tó. Nevét a közelben fekvő Csorba településről kapta. Érdekesség, hogy csorba szavunk indoeurópai eredetű, szláv jövevényszó. A szláv nyelvekben a megfelelő szó jelentése csorbaság, foghíj. Annak ellenére, hogy maga a név nem túl pozitív kicsengésű, egy gyönyörű és klimatikus gyógyhelyként számontartott tóvidékről beszélünk. Ráadásul ez a Tátra legmagasabban fekvő települése.

Mit is jelent a klimatikus gyógyhely? Alapvetően olyan helyet, amely a magashegyi klíma egészségre gyakorolt pozitív hatását elérhetővé, megélhetővé teszi a gyógyulók számára. Az első magyar tüdőszanatórium, ami 1867-ben épült Újtátrafüreden, éppen ezt a kedvező klímát használta fel a tüdőbetegek gyógyításához.

A légszennyezettség ma szinte kivétel nélkül minden városban probléma. Egyre többször van határérték fellett a szálló por mennyisége. A kipufogógázoktól eltelt tüdőnk hálás lesz érte, ha egy kicsit kiszellőztetjük a Csorba-tónál. A klimatikus gyógyhelyek felkeresése egyre fontosabb lesz. Jó, ha már most beépül az évi rutinunkba.

Az 1346 méteres magasságban elhelyezkedő Csorba-tó egy valóságos üdülőtelep, ahol kényelmes szállodákban élvezhetjük a pihenést, agy indulhatunk gyönyörű túrákra a Magas-Tátrában. Télen remek sípályák várják a téli sportok kedvelőit. Baráti társasággal vagy családdal utazva is akadhatnak olyanok, akik nem szívesen másszák meg a Magas-Tátra csúcsait. Számukra is akad bőven szabadidős tevékenység a Csorba-tó körül.

Akár egy kellemes körséta, akár kalandpark, akár wellness-fürdők személyében. Bárhogy is, az erdők gyönyörű zöldje, a Csorba-tó nyugtató kékje már látványukkal és színükkel is gyógyítanak. A tüdőnkön kívül a hangulatunknak is biztosan jót fog tenni, ha tervezünk egy hosszú hétvégét a Magas-Tátra szívében.

Károly király: Erdély a véremben van

Erzsébet királynő halála után III. Károly lép trónra Angliában, akinek egyik őse, Rhédey Klaudia grófnő Erdélyből származik. A walesi herceg emiatt igen megkedvelte Erdélyt, ahol több birtokot is vásárolt. Legutóbb májusban járt ott amikor hosszabb Covid szünet után újra felkereste Erdélyt. Károly szívesen mondogatja, hogy “Erdély a véremben van.”

Két birtoka van Anglia új uralkodójának Erdélyben: az egyik Zalánpatakon, a másik pedig Szászfehéregyházán. Ezen az utóbbi helyen képzési központot is létesített Prince of Wales néven. Kérdés, hogy a jövőben milyen gyakran keresheti fel Erdélyt hiszen a király életformáját meghatározza a politika.

Károly király mindenesetre tisztában van Erdély sokszínűségével, ellentétben Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki legutóbb Tusnádfürdőn a “fajok keveredése” ellen foglalt állást.

A sokszínű Erdély

“Az Egyesült Királysághoz hasonlóan Románia is rendkívül sokszínű ország. A különböző kultúrák, vallások, nyelvek és nemzetiségek páratlan mozaikja. Számomra Románia nemzeti életének legkiemelkedőbb és legegyedülállóbb vonása az, hogy székelyek, erdélyi szászok, dunai svábok, zsidók, törökök, tatárok, magyarok, romák , lipovánok és még több mint egy tucat más etnikum él együtt a román nyelvű népességgel.

Végtelenül szerencsésnek érzem magam, hogy számos alkalommal járhattam Romániában. Ez a kapcsolat közel áll a szívemhez a számomra kedves családi kapcsolat miatt: dédnagymamámon, Mária királynőn keresztül Rhédey Klaudia grófnő leszármazottja vagyok, aki a székelyek lakta Erdőszentgyörgyről származik” – mondta Károly walesi herceg, aki immár III. Károly néven Anglia királya.

Amerikai támogatással épült újjá a zsinagóga

Boeing Dreamliner gép hozta a népes haszid zsidó küldöttséget New Yorkból Erdélybe, ahol újjáépítették a régi zsinagógát, melyet a nácik 1944-ben romboltak le.

A New York-i haszid közösség rabbija, Aaron Teitelbaum határozta el a zsinagóga újjáépítését. Ősei híres rabbik voltak Máramarosszigeten is a környéken. A haszid zsidóknak ezt a közösségét ezért Szatmár névvel tartják nyilván, a közeli város Szatmárnémeti miatt.

A Nobel díjas Elie Wiesel is innen származott

A haszid közösség tömeges deportálását Auschwitzba a magyar hatóságok szervezték meg 1944-ben.

Elie Wiesel – Kertész Imréhez hasonlóan – ahhoz az elenyésző kisebbséghez tartozott, akik túlélték a holokausztot. Műveiben felrótta a szolidaritás hiányát a magyar társadalomban. Ritka kivételnek számított Erdélyben Márton Áron püspök, aki Kolozsváron szót emelt a zsidók deportálása ellen. A magyar hatóságok a püspököt elfogták, és megbilincselve áttették Dél Erdélybe, ahol a román hatóságok nem szerveztek tömeges deportálását a nácik kívánságára.

A Vatikán emiatt Márton Áron püspököt jelölte bíboros érseknek a katolikus egyház élére, de Rákosi Mátyás a magyar állam nevében ezt megfúrta. Helyette Mindszenty József megválasztását támogatta, mert a német származású érseket “könnyebben kezelhetőnek” tartotta.

Elie Wiesel Nobel békedíjat kapott azért, mert dokumentálta a haszid közösség megsemmisítését 1944-45-ben.

Aaron Teitelbaum, a New York-i Szatmár közösség főrabbija, az új zsinagóga felavatása alkalmából elmondta, hogy nagyapja emlékére döntött úgy, hogy a régi helyen helyreállítja a múltat.

Ceausescu eladta a zsidókat

A romániai zsidóság nagyrésze túlélte a holocaustot, mert a román hatóságok megtagadták Hitler kérését a tömeges deportálása. Nicolae Ceausescu román diktátor (1965-1989) kezdetben javítani akarta kapcsolatait a Nyugattal, és ezért – ellentétben a Szovjetunióval – pártolta a zsidók kivándorlását Izraelbe. Ezzel több célt kívánt elérni: egyrészt kemény valutához jutott, amelyre Romániának égető szüksége volt, másrészt el akarta nyerni a nyugati nagyhatalmak támogatását. A harmadik célja pedig az volt, hogy a magyar zsidóság “exportjával” meggyengítse az Erdélyben élő magyar közösséget. A magyar értelmiség jelentős része zsidó volt, és távozásuk következtében űr támadt sok területen.

Most, 77 évvel a zsidók tömeges deportálása után Máramarosszigeten a helyi alpolgármester kijelentette, hogy a New York-i haszid zsidó közösség példát mutatott arra, hogy a gyökerek megőrzését milyen fontosnak tartja.

A második világháború előtt Romániában a zsidó közösség létszáma meghaladta a félmilliót (akkor Romániához tartozott Besszarábia is, ahol sok zsidó élt), mára már nagyon kevesen maradtak, hogy látogassák azt zsinagógát, melyet újjáépítettek Máramarosszigeten.

Víruspánik Romániában

Naponta csaknem 500-an halnak bele a járványba, de az oltásellenesség nem csökken. Ha minden így megy tovább, akkor Románia vírusrekorder lehet Európában a fertőzöttek és a halálos áldozatok tekintetében.

Szerdán több mint 17 ezer új fertőzöttet regisztráltak. A Covid halottak száma egyetlen napon 414! Az intenzív osztályok mindenütt megteltek Romániában. románia segítséget kért, ezért néhány Covid beteget Magyarországra szállítottak a szegedi illetve a debreceni klinikára.

A Székelyföldön sajnos nagy az oltás ellenesség, és emiatt óriási a veszélye annak, hogy sokan válnak a negyedik hullám áldozatává.

A hivatalos jelentések szerint a halálos áldozatok száma átlépte a 43 ezret. Ez relatíve még mindig kisebb mint Magyarországon, ahol több mint 30 ezren váltak a járvány áldozatává. Románia népessége körülbelül a kétszerese Magyarországénak.

Erdélyi buszok a békemenetre

Az október 23-i tüntetésre a magyar kormány Erdélyből is szállítani akar résztvevőket, hogy ezzel is növelje a létszámot.

A tömegdemonstráció már eleve veszélyes a vírus terjedése szempontjából, de egy több órán át tartó autóbusz út szinte ideális körülményeket kínál a Covid 19 vírus terjedésének.

Ebben az esetben a politikai cél nyilvánvalóan felülírja a józan ész szabályait hiszen a vírus terjedése Magyarországon is felgyorsult.

A Semmelweis egyetem, melynek rektora, Merkely Béla professzor – a vírus elleni küzdelem arca – teljes kórház látogatási tilalmat rendelt el.

Mindeközben a foter.ro portál azt írja, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint még akár egymillióra is növekedhet a Covid 19 vírus halálos áldozatainak a száma Romániában.

Öt RMDSZ prefektus

Miután a magyar érdekképviselet belépett a bukaresti kormányba, így a súlyának megfelelő képviseletet kapott a prefektusok között is. Hegedűs Csilla, az RMDSZ szóvivője elmondta a maszol.ro portálnak, hogy öt prefektus és 11 alprefektus helyet kaptak.

Románia közigazgatási rendszere sokban a francia mintát követi. A prefektusok a megyék élén álló legfontosabb állami tisztviselők, akiknek különösen nagy szerepe van a vírusválság idején.

Kovászna megyének magyar prefektusa lesz

Romániában két székelyföldi megyében maradt meg a magyar többség. Ezek közül az egyik Kovászna, melynek székhelye Sepsiszentgyörgy. Itt lesz ezentúl magyar prefektus éppúgy mint Arad, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyében. Mindegyik megyében jelentős számú magyar kisebbség él.

A többi erdélyi megyében alprefektusa lesz az RMDSZ-nek – kivéve Szebenben, ahol a szászok alkotják a legnagyobb nemzetiségi kisebbséget. Ezenkívül alprefektusa lesz az RMDSZ-nek Bukarestben is, ahol szintén sok magyar él.

Ellentétek

Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy jogviták alakultak ki a prefektusok és az önkormányzatok között Erdélyben, ahol a román prefektusok egy része kifogásolta a magyar jelképek használatát. A jövőben – a magyar prefektusok és alprefektusok kinevezésével – feltehetően enyhülni fognak ezek az ellentétek.

Ottó császár díjat kapott a román államfő Németországban

0

Az erdélyi szász Klaus Johannis korábban azzal vádolta meg az ellenzéki szociáldemokrata pártot, hogy le akar mondani Erdélyről a magyarok javára.

“Mennyit ígért ezért Orbán Viktor miniszterelnök?!”

– tudakolta Johannis államfő.

Erdélyben 800 évig élt népes szász közösség. Döntő többségük a rendszerváltás után visszatért Németországba. Így tett volna maga Klaus Johannis is, de őt nem fogadták szívesen: közölték vele, hogy a Securitate embereit nem kívánja beengedni Németország. Johannis hazatért és Erdélyben Nagyszeben polgármestere lett. Németországi támogatás segítségével szépen helyreállította a várost, amelyet elhanyagoltak a Ceausescu korszakban.

Államfővé választották – jelentős részben a magyar szavazatok segítségével. Akik arra számítottak, hogy kisebbségi létére felkarolja az erdélyi magyarok ügyét, azoknak csalódniuk kellett. Az egységes román nemzetállam buzgó képviselője lett, aki a maximális együttműködés híve volt mind az Európai Unióval mind pedig az Egyesült Államokkal.

Ottó császár díj

  1. Ottó német-római császár európai egységre törekedett, ezért Németországban Európa szimbólumának számít. Az emlékére alapított díjat megkapta már Angela Merkel német kancellár is.

Most Magdeburgban Heiko Maas német külügyminiszter méltatta Klaus Johannis érdemeit: európai politikusnak nevezte őt.

Klaus Johannis nemsokára megkapja a Nagy Károly díjat is. Ezt Charlemagne-ról, az egységes Európa megteremtőjéről nevezték el. Nagy Károly császár Aachen városában uralkodott, és fénykorában uralma alá tartozott a mai Németországon kívül Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Ausztria  és Észak Olaszország is.

Románia: kötelező védő maszk az utcán is

Szombattól kezdve Kolozs és Maros megyében, keddtől fogva pedig Hargita megyében is kötelező a maszk viselés az utcán is azokon a zsúfolt helyeken, melyeket a helyi hatóságok kijelöltek. Az erdélyi megyék közül ez az intézkedés már eddig is jelen volt Arad, Brassó, Kovászna, Szatmár és Temes megyében.

A koronavírus járvány egyre jobban terjed Romániában: a fertőzöttek száma hivatalosan meghaladta a 60 ezret, de a valóságban ennél is több lehet. A legfertőzöttebb helyek: a Kárpátokon túli területek mindenekelőtt Bukarest és Suceava megye. A halottak száma 2659!

Politikai szempontok

A liberális – konzervatív kormány mindenképp meg akarja rendezni a helyhatósági választásokat szeptemberben, hogy ezzel erősítse meg az ingatag pozícióját. Ezért miközben meg akarja fékezni a járványt, el akarja kerülni a teljes elzárást, amely Romániában is sok területen érezhető ellenszenvet váltott ki – azonkívül, hogy teljesen leállította a gazdasági életet. Ezért aztán a bukaresti kormány a helyi hatóságokra bízta a tilalmak bevezetését, hogy a népszerűtlen intézkedésekért ne kelljen közvetlen felelősséget vállalnia.

Kárpótlás 75 év után

Körülbelül 8 ezer embert érint a megállapodás, melyet Izrael állam kötött meg Németországgal. Berlin elismerte, hogy ezek az emberek a nácizmus áldozatai voltak a második világháború idején. Romániában többszázezer zsidó élt a második világháború előtt, de a számuk nagyon megcsappant a holokauszt idején. Antonescu rendszere ugyan nem adta át a román nemzetiségű zsidókat a náciknak, de sok zsidónak nem volt román állampolgársága Besszarábiában, amely a világháború előtt Romániához tartozott.

Észak Erdély a bécsi béke értelmében visszakerült Romániától Magyarországhoz. Ezért ezeken a területeken 1944-ben a magyar hatóságok összegyűjtötték a zsidókat és átadták őket a náciknak. Többségük sohasem tért haza.

Ceausescu diktatúrája idején a nyolcvanas években a zsidók egy része kivándorolhatott Izraelbe.

A zsidó állam fejpénzt fizetett ezért a román diktátornak.

A kommunista rendszer bukása után a romániai zsidók nagy számban vándoroltak ki Izraelbe , az Egyesült Államokba vagy Nyugat Európába. Körülbelül 8000 olyan izraeli állampolgár él, aki Románia területén született, ezentúl kárpótlást kaphat a holokauszt idején elszenvedett sérelmekért. 75 évvel a holokauszt után aligha lehet elsietettnek nevezni Izrael állam és Németország megállapodását.

A részeges, az akasztó és a szekus

0

Az értelmiség nagy létszámban szólt hozzá az RMDSZ által bemutatott, Erdély jövőképét vázoló dokumentumhoz. Ja, nem, bocs. Arról nagy a csend.

Annál nagyobb volt a pironkodás és az ájuldozás az RMDSZ politikusainak egy része által arccal, névvel felvállalt képes üzenet miatt, amely a Másnaposok szövetsége – együtt a magyarok ellen címet viseli. Persze, semmiképpen nem beszélhetek általában az erdélyi magyar értelmiségről, hiszen nincs lehetőségem az általános hangulatot felmérni, azt viszont látom, hogy a Facebookon amúgy is hangos és kritikus véleményformálók egy emberként ugrottak a plafonig. Az ellenzők oldalán a fő üzenet arról szólt, hogy a Szövetség kampányfogása olcsó, túl mélyre ment, gyűlöletet szít, kihasználja a védtelen embereket, és erre eddig csak a Fidesz hírhedt stratégái vetemedtek. Minden bizonnyal ez így is van. A másik oldalon, viszont látható a tízezres nagyságrendű megosztás és lájk.

A napokban egy nyilvános beszélgetésen is elmondtam, hogy megértem az RMDSZ lépését, még akkor is, ha én nem mertem volna ennyire meredeket lépni. Az idők során a Szövetség szerepelt már negatív kampányok hátterében, de nem az első sorában. Érdemes azonban megnézni, hogy mi lehetett az „RMDSZ fejében”, amikor kitalálta és útjára indította ezt a képes üzenetet. Általában a kommunikáció, ezen belül pedig a politikai kommunikáció az elmúlt években nagyon leegyszerűsödött: egy-két szavas szlogenek és a mögöttük lévő, az érzelmekre és kevésbé az értelemre ható, tőmondatokban megfogalmazható üzenetek irányítják a tömegeket. Tudatosan fogalmaztam ilyen csúnyán, hogy irányítják a tömegeket, de gyakorlatilag erről van szó. Amikor százezrek vonulnak az utcára egy hashtag zászlaja alatt, akkor keveseket érdekel, hogy miről szól egyik vagy másik, az igazságszolgáltatás törvényi hátterét módosító tervezet, a lényeg, hogy

„Dragnea és a bandája lopott, és meg akarják úszni”.

Vagy: „Kövesi egy hős, Nagy Zsolt, Markó Attila, Horváth Anna ügye sajnálatos tévedés, ők a járulékos veszteség”. De mi tudjuk, hogy „Dragnea és a bandája lopott, és meg akarják úszni”. Ugye, milyen egyszerű a politikai kommunikáció? Éjszaka, mint a tolvajok – zengett az utca hónapokon keresztül. Érthető, rövid hívószavak, amelyeket az általam emlegetett, Facebookon jelen lévő értelmiségiek gyakran ünnepelve vesznek át, osztanak meg. Nem populizmus, nem morálisan aggasztó, ha valaki boldogan megoszt egy bejegyzést, amelyben az áll, hogy

az RMDSZ ellopja a magyarok pénzét, a politikusai korruptak,

hiszen „ezt mindenki tudja”. Teljesen rendben van, ha egy Dragnea-Toader-Tăriceanu fényképes üzenet díszeleg a falakon, hiszen „ők a rosszak”. Amikor viszont ugyanabban a stílusban, ugyanazzal a céllal – mármint az emberek érzelmeire hatva érni el eredményt –, de számukra nem tetsző üzenettel találkoznak, akkor elkezdődik a sopánkodás. Valószínű, hogy az RMDSZ kommunikációs stábja számára is könnyebb lett volna kiadni egy közleményt, amelyet a bullshit-generátor ír, tele olyan lózungokkal, hogy „megdöbbenéssel vettük tudomásul”, „érthetetlen, hogy a 21. században”, „határozottan ellenkezünk”, és „minden eszközzel megvédjük”. Minden bizonnyal

a francot sem érdekelte volna,

és két nappal a kongresszus után már az óriási ledfalakra sem emlékezett volna senki. Hat napnak kellett eltelnie, hogy megjelenjen az első érdemi írás az RMDSZ kongresszusán ismertetett, Vitaindító Erdély jövőjéről című dokumentumról (» Kelemen Attila Ármin: Miért félkész az RDMDSZ jövőkép-dokumentuma?). Igen, mert ez több oldalnyi szöveget tartalmaz, mint ahány betű van a Másnaposok szövetsége – együtt a magyarok ellen képen. A mindannyiunk jövőjét vázolni próbáló dokumentumot el kell olvasni, meg kell rágni, meg kell érteni, és nehezen lehet egy Facebook-üzenetben lereagálni. A másik, a piros-fekete, a részegessel, az akasztóval és a szekussal viszont üt. Mellbe ver. Érzelmeket gerjeszt. Egy pillantás elég ahhoz, hogy megértsd, és még egy pillantás, hogy felháborodj vagy szeresd. Formailag ma, 2019-ben ennyiről szól a politikai kommunikáció.

Megér egy misét az is, hogy mikor dobta be a Szövetség az elhíresült fényképes üzenetet: választási kampányban. Vagyis „háborúban”. Egy olyan időszakban, amikor a szereplők többet engednek meg maguknak, az eszközök szélesebb tárházához nyúlnak, mert győzni akarnak. Van egy kedvenc gondolatom, amit a politikaikampány-szakirodalomból vettem át:

a kampányban azt kell mondani, amit az emberek hallani akarnak. Miután megválasztottak, azt kell csinálni, ami nekik jó.

Az RMDSZ kampánystratégái profibbak annál, hogy ne mérték volna fel az ezzel a lépéssel járó veszélyeket és veszteségeket. Nagyon jól tudták, hogy kik lesznek a leghangosabb ellenzők, ki az a színész, nyelvész, újságíró vagy éppen EU-s bürokrata, amelyik kiborul, melyik az a médiaorgánum, amely hadjáratot indít. Fel kellett tudják mérni, hogy mennyit hoz és mennyit visz egy ilyen döntés. És vállalták az üzenethordozó terjesztését. Pontosabban, sokan vállalták, sokan nem, és nem egy olyan esetbe botlottam, hogy a cirkusz láttán a politikus törölte a bejegyzést.

Erről szól a politikai felelősség: a választás napján az emberek, pecséttel a kezükben (vagy akár a távolmaradásuk révén) ítélkeznek fölötted, politikai szereplő fölött.

Közéjük tartozik az is, aki 30 év után először nem szavaz rád, és az is, akit éppen ezzel a lépéssel győztél meg. A legtartalmasabb programfüzet, a legszebb plakát, a leghitelesebb jelölt és a legjobb beszéd sem képes megnyerni a választást. A választást az egyszerű és agyonismételt üzenetek nyerik meg.

A 4,99 százalékos eredménynél a Majális utcai kampányközpontban nem fogják veregetni egymás vállát, hogy Istenem, be szép kampányt folytattunk, csak az eredményeinkről, a közösségünk céljairól, törekvéseiről beszéltünk, milyen kár, hogy nem sikerült. Amíg mindenkinek egy szavazata van, a négy elemi osztályt végzett választónak és az egyetemi professzornak is, addig jobb 6,5 százaléknál kinyitni az ablakot, kiszellőztetni, hogy menjen ki a Másnaposok szövetsége által okozott kellemetlen bűz, és neki lehet fogni azt csinálni, ami az embereknek jó.

Kovács Péter/Transzindex

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK