Kezdőlap Címkék Emmanuel Macron

Címke: Emmanuel Macron

Bréking nyúz, 2018. 09. 02. – Tudósítás a másik valóságból

0

Nem április elsejei tréfa – Orbán Viktor részt vesz a III. Nomád Világjátékok megnyitóján, sőt magyarok is versengenek a játékokon, a többi között bothúzásban. Uborkaszezont érzékelhetett a Pesti Srácok, amely a már évekkel ezelőtt megszűnt, de a Fidesz által máig ősellenségként kezelt SzDSz-t vette elő. Nem mindig működik megfelelően az alternatív valóság médiája: miközben a napokban a Magyar Idők nekiment az RTL húzósorozatának, a borsonline.hu ma  pozitív helyszíni riportot készített a forgatásról. Az Orbán elleni kemény fellépése miatt évek óta vörös posztó a kormánymédiában Daniel Cohn-Bendit – most is kap rendesen a politikus.

MTI –   Orbán Viktor Kirgizisztánban

Orbán Viktor megérkezett Kirgizisztánba, az Isszik-Köl nemzetközi repülőtérre. A miniszterelnök részt vesz a III. Nomád Világjátékok megnyitóján Kazahsztán, Azerbajdzsán, Törökország és Üzbegisztán vezetőinek társaságában.

Biskekben vasárnap nyitják meg a III. Nomád Világjátékokat, Magyarország 36 fős küldöttséggel vesz részt a jövő szombatig tartó hagyományőrző eseményen,

köztük azzal a 16 versenyzővel, akik öt sportágban – íjászat, szkander, szumó, sambo, bothúzás – indulnak.

Ugyancsak az MTI mai híre: Magyarország megfigyelői státust kapott a Nemzetközi Türk Akadémiában – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-vel telefonon Biskekből, a kirgiz fővárosból, ahol a türk-nyelvű országok együttműködési tanácsának külügyminiszteri szintű tanácskozásán vett részt. A tudományos és kulturális kutatást, valamint együttműködést segítő Nemzetközi Türk Akadémiát 2012-ben hozta létre Kazahsztán, Törökország, Azerbajdzsán és Kirgizisztán. A szervezet hétfőn tartja államfői és kormányfői tanácskozását.

Pesti Srácok – Négy év után sincs felelőse az SZDSZ félmilliárdos csalásának

Már több mint négy éve tart, de még mindig nincs gyanúsítottja annak a különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt folyó nyomozásnak, amit a már megszűnt SZDSZ tartozásai ügyében rendelt el a hatóság. Az Országgyűlésből 2010-ben kiesett liberális párt ugyanis csaknem félmilliárd forint adósságot halmozott fel, amit aztán nem fizettek vissza.

Az SZDSZ még 2008-ban vett fel hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) ingatlanvásárlásra. A pártnak a pénzintézet csaknem 415 millió forintot folyósított állami kezességvállalással, ám a szabaddemokraták szinte egyáltalán nem törlesztették a kölcsönt. Az MFB 2010 végén mondta fel a fizetni elfelejtő párt szerződését, ezután került végrehajtás alá 26 ingatlan. Kiderült az is, hogy a liberálisok az elemi ingatlanvásárlási szabályokat sem tartották be, ezért az állam nem érvényesítette kezességvállalását. A párt az állami hitel mellett komoly közüzemi tartozásokat is felhalmozott, de nem fizetett a politikai hirdetésekért sem. Lázár János egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015 márciusában számolt be róla, hogy addig

az SZDSZ 14 ingatlanját értékesítették összesen 211 millió forintért, és további 12 ingatlan vár eladásra, becsült értékük akkor 329 millió forint volt. Később az egykori kormánypárt tartozása felkúszott csaknem 500 millió forintra.

Korábban Kuncze Gábor ócska műbalhénak nevezte az ügyet, s közölte, szerinte a jobboldal találta ki a történetet. A többi volt pártelnök közül Kóka János azt mondta, nem emlékszik a hitelfelvétel részleteire, Fodor Gábor pedig pár éve úgy nyilatkozott, a szóban forgó ingatlanok megvannak, fedezetet nyújtanak a hitelre, tehát szerinte nem történt károkozás.

Borsonline.hu – Ilyen hangulatban készül A mi kis falunk – Kulisszatitkok!

Nyár derekán, egy békésnek induló napon ellátogattunk Pajkaszegre, A mi kis falunk forgatására. Mivel most indul a sorozat harmadik évada, már elárulhatjuk, mi történt ott – vezeti fel a bulvárportál a képriportot, amelyben a sorozat főszereplői –  Csuja Imre, Reviczky Gábor és Szabó Győző – két jelenet közt, a váróban egymást szórakoztatta színházi sztorikkal úgy, hogy a stáb is dőlt a röhögéstől.

Mint mi is beszámoltunk róla, a Magyar idők hosszú cikkben ekézte a sorozatot.  Jurák Kata azt írta: egy végtelenül ízléstelen, primitív, népbutító sorozattal járatják le a vidéken élő embereket, „nem kicsit lépte át már eddig is a konzervatív, polgári, keresztény érzelmű emberek ingerküszöbét az RTL Klub által vetített sorozatok többsége, így nem csoda, hogy elpártoltak a csatornától”.

Echo TV/Oigo – Macron egy pedofillal erősítené seregét az Orbán elleni háborújához

A hazánknak hadat üzenő Emmanuel Macron francia elnök meghívta kormányába „szolidaritásügyi” miniszternek Daniel Cohn-Bendit ’68-as anarchistát, közismert pedofilt, gyógyíthatatlan Orbán-fóbiást. Még nem tudni, Cohn-Bendit elfogadja-e az invitálást, de mi azt szeretnénk, ha megtenné. Szimbolikus lenne.

A front egyik oldalán állna az ötgyermekes Orbán Viktor, a másikon a rendkívül haladó francia elnök, aki a „nagyanyjával” házasodott össze, és akinek egyik minisztere ötéves kislányok vetkőzéséről áradozik. Tessék választani!

– olvasható a cikkben, amely a Journal du Dimanche francia lapra hivatkozva írja, hogy Cohn-Bendit elismerte, hogy Macron emberei megkeresték, most vasárnap találkozik az elnökkel, és akkor dönt majd róla, elfogadja-e a felkérést. Szép hazánkban ki ne ismerné Cohn-Benditet, a 68-as párizsi diáklázadások egyik anarchista vezetőjét, akit hajszíne, üvöltözéstől kipirult arcszíne és szélsőbalos nézetei miatt máig „Vörös Danyként” emlegetnek? Ő az, aki gúnynevéhez méltóan vöröslő fejjel, kidagadt nyaki ütőerekkel ordibált az Európai Parlamentben Orbán Viktorral a Tavares-jelentés vitáján, 2013. július 2-án.

A nap kérdése – Orbán kontra Macron

0

Orbán Viktor és a populizmus, illetve Emmanuel Macron és Európa.

Szavazzon ki nyeri az immár nyílt csatát!

Macron nem enged a gyűlöletkeltőknek

0

Nyílt harccá válik lassan az ellentét Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor között. Orbán a szélsőjobboldali olasz belügyminiszterrel, Matteo Salvinivel való találkozója után is Macronnak üzent, mondván, két tábor van az Európai Néppárton belül, az egyiket a francia elnök vezeti, aki „fel akarja robbantani” a Néppártot, és a migrációt támogatja.

Korábban valóban voltak arról hírek, hogy Macron egy új, centrista pártszövetséget tervez, amelyhez több frakcióból, a baloldaltól, a liberálisoktól és a Néppártból is csábítana pártokat. A francia elnök válaszolt is a magyar miniszterelnök kijelentésére, azt mondta:

Orbán és Salvini jól teszik, ha őt tekintik közös ellenfélnek,

ő ugyanis nem fog engedni azoknak, akik gyűlöletkeltést népszerűsítenek, és nem hajlandóak a szolidaritásra.

Ebben a kérdésben egyébként az olasz és a magyar kormány között is komoly ellentét feszül, bármennyire is bevándorlásellenesként határozzák meg magukat mindketten. A valóban frontországnak számító Olaszország ugyanis azt szeretné, ha a többi uniós tagállam kötelező jelleggel venne át tőlük menedékkérőket, amelyik pedig erre nem hajlandó, attól meg kellene vonni szerintük az uniós forrásokat.

Éppen ezért, a Political Capital szakértője, Zgut Edit elemzésében azt írja: Orbán és Salvini látványos szövetsége ellenére sem valószínű, hogy a szeptember 20-ra, Salzburgba tervezett informális uniós csúcstalálkozón az olasz és a magyar kormány egy oldalon áll majd migrációs ügyben.

Ugyanakkor, áll Zgut Edit elemzésében, mindkét politikus xenofób, nacionalista alapon sürgeti az uniós elit leváltását, Salvini pedig

„egy antiglobalista, euroszkeptikus és bevándorlásellenes páneurópai szövetség”

létrehozását is tervezi. A Liga eleve nem tagja a Néppártnak, potenciális szövetségeseivel most is egy frakciót alkot az Európai Parlamentben: ez a Nemzetek és Szabadság Európája. A tagjai közé tartozik például a német Afd, az osztrák Szabadságpárt, vagy Marine Le Pen és Geert Wilders pártja – vagyis olyan politikusok, akik szemében Orbán Viktor hősnek számít.

Zgut Edit szerint az Orbán-Salvini találkozó időzítése is egyfajta üzenet volt a Néppártnak. A magyar kormányfő ugyanis komoly zsarolási potenciállal rendelkezik: a néppárti frakcióban sok a fideszes képviselő, és ők mindig fegyelmezetten szavaznak, tehát a Néppártnak szüksége van a Fideszre.

A leggazdagabb brit Monacóba költözik

0

A Brexit elszánt híveként is ismert ír Jim Ratcliffe a dúsgazdag városállamban, Monacóban  folytatja életét. Nincs egyedül.

„A britek nagyon jól tudják kormányozni saját magukat. Semmi szükségük sincs arra, hogy Brüsszel mondja meg nekik: mit tegyenek. Nem hiszek az Európai Egyesült Államokban” – deklarálta a Brexit kampány idején Sir Jim Ratcliffe, akit a királynő nemrég ütött lovaggá, miután a londoni Times a leggazdagabb brit polgárnak nyilvánította. Az ambiciózus vegyészmérnök 21 milliárd fontos vagyont hozott össze a semmiből, pedig az első munkahelyéről három nap után kirúgták. Később start-up céget alapított, az Ineo ma több mint 18 ezer embernek ad munkát Nagy Britanniában.

De hát miért távozik ilyen sikeres pályafutás után szülőföldjéről? A válasz kézenfekvő:

az adó miatt, Monacóban sokkal előnyösebbek az adózási feltételek mint Nagy Britanniában.

Nincs egyedül: az Ineo két másik, a szintén font-milliárdos főnöke is vele tart.

Mindez nagy csapás Theresa May miniszterelnöknek, aki fontos támogatóit veszíti így el. Ráadásul könnyen képmutatással vádolhatják a Brexit dúsgazdag híveit:

miközben másoknak arról prédikálnak, hogy milyen jó Európán kívül, ők maguk sietnek belül maradni.

Theresa May nemrég Breganconban, az elnöki üdülőben egyeztette elképzeléseit Emmanuel Macron francia elnökkel. A Brexit tárgyalások ugyanis már hónapok óta húzódnak, de még senki sem tudja pontosan, milyen is lesz Nagy Britannia viszonya az Európai Unióhoz a kilépés után. Ez többmillió embert érint közvetlenül, azokat az uniós polgárokat, akik Nagy Britanniában dolgoznak, és azokat a briteket, akik a kontinensen élnek.

Bréking nyúz, július 23. – Tudósítás a másik valóságból

0

Döbbenetes „leleplezés” a Magyar Időkben: szerintük az ENSZ-t is Soros György irányítja, aki amúgy is sokat szerepel ma az alternatív valóságban: megtudhatjuk, hogy ő áll nem csak Judith Sargentini EP-képviselő, hanem a vele interjút készítő hírportál mögött is, hamarosan életbe lép a Soros-adó, Donald Trump megbukott tanácsadója pedig Soros-ellenes alapítványt hoz létre. De megismerhetjük a „francia Watergate-ügyet” is.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A Magyar Idők szerint az ENSZ mögött is Soros György áll

„Soros György tudatos háttérmunkája miatt nem csupán az Európai Unióban, az ENSZ-ben, a Világbankban vagy éppen az amerikai törvényhozó testületekben szerzett befolyást, hanem bizonyos üzleti és politikai elit klubokban, társaságokban is. Ilyen például a Concordia, amely minden évben az ENSZ-közgyűléssel egy időben tartja éves csúcstalálkozóját, az általuk megfogalmazott cselekvési tervet tükrözi az a mérföldkőnek tartott nyilatkozat, amit a világszervezet 2016-ban fogadott el a menekültválsággal kapcsolatban. (…)

Az ENSZ-ben meghatározó döntéshozatali pozícióit betöltő vezetők közül többen egy másik „független” csoportban is feltűnnek, csakúgy mint az UNESCO vezetője, Irina Bokova, aki 2015-ig az ENSZ magas szintű bizottságaiban tevékenykedett, a Forbes pedig a világ legbefolyásosabb asszonyai közé sorolta. Ilyen a 2011-ben alapított Concordia nevű társaság – önmagát nonprofit, nem független szervezetként aposztrofálja –, amelynek 2016-os csúcstalálkozóját éppen az ENSZ közgyűlésének idején, szintén New Yorkban tartották, a világ vezető elitjét tömörítő társaság tagjai magas szintű megbeszéléseket folytattak Európa jövőjéről, illetve a menekültügyi válságról.

A Concordia vezetői között a Bilderberg-csoport több tagja is felbukkan, a titokzatos szervezet céljai között az ENSZ megerősítése is szerepel. A csúcstalálkozón az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete a Nyílt Társadalom Alapítvánnyal karöltve a magánszektor szerepéről és felelősségéről, valamint a globális migrációs kihívások kezeléséről egyeztetett. Figyelemre méltó adalék, hogy az általuk megfogalmazottak az ENSZ migrációs nyilatkozatával megegyező megállapításokat tartalmaztak.”

A Lokál szerint hamarosan jön a „Soros-adó”

Már a nyár végén hatályba léphetnek a bevándorlási különadót, az úgynevezett “Soros-adót” tartalmazó rendelkezések – nyilatkozta Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője hétfőn az MTI-nek. (…)

Mint kifejtette: az állam adót vet ki azokra a szervezetekre, amelyek a bevándorlást segítik, vagy erre a célra támogatást fogadnak el. A frakcióvezető a bevándorlást segítő tevékenységek közé sorolta a migrációt ösztönző médiakampányokat és hálózatépítést. Megjegyezte: a “Soros-szervezetek” köztudottan ilyen tevékenységet folytatnak és nem is szándékoznak felhagyni ezzel.”

A Figyelő nagyon dühös, mert egy EP-képviselő végzi a munkáját

„Tényeken alapul a jelentése és a demokrácia alapvető értékeit próbálja megvédeni – így fogalmazott Soros megbízható embere, Judith Sargentini, egy Soros által támogatott blognak. Nem kell bedőlni az agg milliárdosnak, amikor arról beszél, vesztésre áll az utópiája, a kiképzett emberei ugyanis teszik a dolgukat, a „demokráciáért.” Egy szűk, egyre marginálisabb liberális kisebbség által definiált berendezkedésért, amit ilyen értelemben demokráciának nevezni teljes tévedés. Pontosabban hazugság.

A holland EP képviselő kitartóan végzi feladatát, Magyarország és a harmadszor is kétharmados többséggel bíró Orbán-kormány lejáratását. Ehhez minden segítséget megkap itthonról a Soros-hálózat komisszárjaitól. Értesüléseit a tárgyilagosság jegyében kizárólag tőlük szerzi, a jelentésében ellenzéki aktivisták és kutatók munkáit használta forrásul. Ennyire érdekli a valóság.

A Mércének adott interjújában már egy kissé eltolódtak a hangsúlyok, most nem a migráció ránk erőszakolása Sargentini küldetésének legfőbb célja, hiszen ezzel már nevetségessé válna a brüsszeli elit előtt is. Sargentini értünk, magyarokért aggódik, azt mondja az interjúban, a fő problémája az, ahogyan a magyar kormány a saját állampolgáraival bánik. Úgy fogalmaz:  „Hiba lenne azt hinni, hogy ez a vita a menekültügyről és a migrációról szól. Ez a magyarokról szól.” Ez mekkora!!! Ki hitte volna, hogy ekkora poéngyáros a holland képviselő, nagyon jót nevettem. De lenne egy kérdésem.

Kértük mi ezt, Judith? Mi magyarok, sokan?”

Az Origo ujjong, mert az Amerikában megbukott Steve Bannon Európában indít szélsőjobboldali-populista alapítványt

„Bannon bejelentette, hogy „The Movement” (A Mozgalom) név alatt egy alapítványt hoz létre, amely különböző mód segítené a 2019-es európai parlamenti választásokon induló, jobboldali, hazafias és bevándorlásellenes pártokat. Az amerikai republikánusok ikonja célként nevezte meg a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvánnyal való szembeszállást. (…)

Az egyesült államokbeli jobboldal fenegyereke az elmúlt hónapokban arra áldozta idejét, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítson ki a hazafias és bevándorlásellenes pártok, valamint civil szervezetek között. (…)

Bannon Nigel Farage-al, az euroszektikus brit Függetlenségi Párt (UKIP) vezetőjével is jó viszonyt ápol.”

(A mondatban szereplő mindkét hiba az eredeti szövegből való – a szerk.)

A propagandalap főszerkesztője közben a 888-on a francia elnököt támadja

„Alexandre Benalla. Lelkes baloldali fiatalember, sofőr, testőr, Macron elnök bizalmasa. Néhány napja pedig egy letartóztatott bűnöző. Alexandre Benalla története hihetetlen. Hihetetlen, de megmutatja, hogy milyen elképzelhetetlen erkölcsi állapot van Franciaországban, és hogy milyen ember a francia elnök.

Alexandre Benalla azóta állt Emmanuel Macron szolgálatában, hogy Macron bejelentette: elnökjelölt lesz. Azaz már két éve. A személyes védelmét biztosító csoport vezetője volt – mondhatni, a testőrparancsnoka. Az első kérdés: hogy vehetett fel egy pszichopatát? Nem véletlenül használom ezt a kifejezést. Benalla az, mármint pszichopata, és ezt Macronnak pontosan tudnia kellett. Valamiért mégsem zavarta. (…)

Benalla most börtönben van. Ő már nem érdekes. Nyilván még rengeteg más aljassága is ki fog derülni, és még jó néhány rendőr és elnöki hivatali dolgozó gyalázatossága. De akármennyire demagóg is a kérdés: hogy került egy ilyen ember Macron mellé? Hogy bízott meg benne? Nem vette észre, hogy a közvetlen munkatársa agresszív pszichopata? Ilyen emberismerő? Vagy nem érdekelte? Esetleg imponált neki ez a határozottság, keménység? És amikor kiderült, hogy mit csinált május elsején, miért nem rúgatta ki? Miért védte az utolsó utáni pillanatig? Valami titoknak lennie kell. Mert racionális magyarázatot nem tudunk találni, hogy miért véd Macron egy lebukott bűnözőt. (…)

Nem gondolom pedig túlzásnak: ez egy francia Watergate-ügy.”

Erősödik az antiszemitizmus Európában

0

A magyarok 20%-a antiszemita – legalábbis erről beszélt Izraelben Kunos Péter a World Jewish Congress igazgatóinak konferenciáján. Ez kétmillió embert jelent egy tízmilliós országban – hangsúlyozta Kunos, a magyarországi zsidó közösségek szövetségének igazgatója. Elmondta azt is, hogy a kormány fellép az antiszemtizmus ellen, de ez kevésnek bizonyul.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaly Budapesten járt. Akkor nemcsak Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott, de a három másik visegrádi állam vezetőivel is.

Mindannyian megígérték, hogy felveszik a harcot az antiszemtizmussal.

Ennek ellenére vígan folytatódott a Soros ellenes kampány Magyarországon, Lengyelországban pedig elfogadtak egy olyan – Izraelben sokak által bírált – holokauszt törvényt, amely tagadta a lengyelek felelősségét a zsidók kiirtásában a második világháború idején. Nemrég Mateusz Morawiecki miniszterelnök javaslatára a varsói parlament újra elővette a törvényt, hogy enyhítsen azokon a megfogalmazásokon, melyeket Izraelen kívül az Egyesült Államok is kifogásolt.

Mindenütt Európában növekszik az antiszemitizmus annak ellenére, hogy a kormányok fellépnek ellene – erről számolt be a World Jewish Congress konferenciáján a francia és a német küldött. Franciaországban és Németországban a kormányzat a maximális erőfeszítéseket teszi az antiszemitizmussal szemben, de a közvélemény egyes részei mégiscsak fogékonyak erre. Egyrészt a fiatalokról van szó, akiknek már semmilyen személyes élményük sem lehet a holokauszttal kapcsolatban:

Németországban az ifjúság 40%-a nincs tisztában azzal, hogy mi volt Auschwitzban.

Tanulnak róla az iskolában, de a zsidók tömeges kiirtása nem válik számukra megfogható élménnyé.

Anticionizmus címén viszont sokan akcióznak Európában. Különösen miután Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Izraeli zászlókat égettek több európai országban. Nincs különbség az antiszemtizmus és az anticionizmus között – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök, aki a hétvégén Simone Weil temetésén beszélt Párizsban. Az egykori miniszterasszonyt férjével együtt a párizsi Pantheonban temették el a francia nemzet nagyságai mellett. Mindketten a holokauszt túlélői közé tartoztak Franciaországban.

Ebben az országban él Európa legnagyobb zsidó közössége – mintegy 600 ezer ember. Franciaország ad otthont ugyanakkor Európa legnagyobb muzulmán népességének is – körülbelül 6 millióan vannak. A két közösség viszonya meglehetősen feszült.

Több iszlamista merénylet irányult zsidó célpontok ellen. A zsidó intézmények és iskolák körül megerősített terrorelhárító szolgálat működik.

Netanjahu miniszterelnök felszólította a francia zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe, mert ott nagyobb biztonságban vannak. Ezt a francia vezetők elutasították, mondván Franciaország meg tudja védeni zsidó polgárait.

Kicsúszott a talaj Orbán migránsozása alól

Nagy kérdés, hogy miként lehet tovább migránsoznia Orbánnak, amikor nem vagyunk sem belépő ország, sem célország, sőt, még tranzitország sem, az EU elvetette a kötelező kvótát, továbbmenve: még büntetés sem fenyeget a migránsokat elutasító magyar politika miatt – teszi fel a kérdést Balázs Péter. A volt külügyminisztert, magyar EU-biztost arra kértük, értékelje az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletének az eredményeit.

Tízórás kemény tanácskozás után péntek hajnalra megállapodtak az Európai Unió állam- illetve kormányfői a menekültválság kezelésének következő lépéseiről. A zárónyilatkozat a többi között kimondja, hogy a jövőben a tagállamok önkéntes felajánlásai – és nem kötelező kvóták – alapján jönnének létre a menekültek kérelmeit feldolgozó menekültközpontok és valósulna meg a menedékre jogosultak befogadása.

Orbán Viktor a csúcs után hajnalban a Facebook oldalán adott gyorsértékelést:

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. június 28., csütörtök

Ebben azt mondta, hogy

„a Visegrádi négyek nagy győzelmet arattak”.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy országa többé már nem egyedül küzd a menekültválság okozta nyomással, Angela Merkel német kancellár gyorsértékelésében azt hangsúlyozta, hogy sikerült pozitív eredményeket elérni, de még mindig megosztottak a tagállamok egy sor kérdésben, Emmanuel Macron francia elnök pedig elsősorban Európa sikeréről beszélt. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig azt mondta: túl korai még sikerről beszélni, a munka nehezebb része még hátra van.

Forrás: Wikimedia Commons

„Az első nyilatkozatok azt mutatják – s ez mindig így van egy-egy ilyen csúcs után –, hogy mindenki a saját győzelmét hirdeti, azt emelve ki, amit ő szeretett volna elérni, és hogy abból mit ért el” – mondja gyorsértékelésében a diplomáciában és uniós ügyekben és persze mindezek kommunikációjában is jártas Balázs Péter. És valóban – teszi hozzá – a zárónyilatkozatban megtalálható Merkel, Macron, Conte és Orbán egy-egy törekvésének az eredménye – teszi hozzá, ám figyelmeztet arra, hogy súlyos hiba zéróösszegű játszmának felfogni mindezt. Tévedés az Orbán-féle beállítása az ügynek, nevezetesen, hogy legyőzte a többieket. „Az EU win-win megoldásokat keres” – szögezte le.

Kérdésünkre, hogy akkor most csitultak az uniós tagállamok nem kis részének az indulatai Orbán és politikája iránt, Balázs Péter úgy vélekedett:

Orbán továbbra is akadály és bajkeverő sokak szemében.

S hiába az a látszat, hogy most az olaszokban sikerült egy Orbánnal egyetértő nagy szövetségesre lelni, a közeledés csak látszólagos. „Az első mondatban ugyan még egyetértett Conte és Orbán (ide ne jöjjön senki), de a másodikban már ütközés volt a két politikus között: Conte ugyanis azt mondta, hogy aki hozzájuk érkezik, azokat a többiek azonnal vegyék át, Orbán pedig ismét deklarálta, hogy nem akar menekültet befogadni”.

A magyar kormányfő az első hírek szerint egyébként még most is hátráltatta a megegyezést.

Ő nem tesz mást, mint hogy próbál a visegrádiak nevében politikai tényezőként fellépni, de ez a migráció ügyében azért nem hiteles, mert a visegrádiak nem tartoznak egyik érintett országcsoportba sem

– fejtette ki Balázs Péter.

Van ugyanis a belépési probléma – ez most az olaszokra nehezedik elsősorban, s másodsorban a görögökre (a nemzetközi jog szerint a vízből ki kell menteni az embereket). Van egy jellegzetes tranzitprobléma – az osztrákok az elsődleges érintettek, főleg rajtuk keresztül vonulnak délről északra a bevándorlók. S van a célországok problémája – ebben a németek vezetnek toronymagasan, bár a dánok és a Benelux-államok is aggódnak.

Menekültek számának az alakulása a keleti, a közép- és a nyugati útvonalon
Forrás: Europa.eu

Magyarország azonban több más tagállammal együtt nem érintett, hiszen már a kötelező kvótát is eltörölték („aminek személy szerint örülök, mert az első pillanattól kezdve elleneztem”) és valamifajta büntetés veszélye sem fenyeget. De azért az érintettek elvárnak ezektől az országoktól valamifajta szolidaritást, legalább gesztus-szinten.

S hogy akkor kié a győzelem? Egyáltalán van-e győzelem? Balázs Péter szerint leginkább úgy lehetne fogalmazni, hogy

az európai megoldás győzött, a megoldás egyértelműen a közös európai kezelés irányába, egyfajta összefogás irányába mozdult el, hogy együtt oldjuk meg a migránsproblémát, ellenkező esetben mindenki ráfizet, igaz, nem egyforma mértékben.

Az – tette hozzá a szakértő –, hogy kinek az érintettsége a legerőteljesebb, azaz ki fizethet rá a leginkább, látszik abból is, hogy ki vett részt a múlt vasárnapi, önkéntes alapú úgynevezett mini csúcson: nos, Magyarországgal az élén a V4-ek nem voltak ott, nem véletlenül. Hiszen ők nem szenvedő alanyai a problémának, nem hozzájuk érkeznek a menekültek, nem rajtuk keresztül vezetnek a tranzit útvonalak, és nem is letelepedési célországok, azaz

csak a lelátóról kiabálnak.

A magyarok kivételével a V4-ek jószerint még migránst sem láttak, mi is utoljára 2015-ben” – tette hozzá.

A volt uniós biztos, külügyminiszter elismeri, hogy az EU rendkívül nehéz problémával került szembe, már csak azért is, mert nem a klasszikus belső integrációval összefüggő kérdést kell kezelni, hanem egy külső sokkot, annak hatásait, utórezgéseit. Nehéz azért is, mert nagyon eltérő a tagállamok érintettsége, amely a maximális terheltségtől a nulla terheltségig terjed, ám a döntésnek konszenzusosnak kell lennie – emlékeztet, hozzáfűzve: ehhez képest a csúcs értékelhető eredménnyel zárult, annak ellenére is, hogy nem indult túlságosan jól, hiszen az újonc olasz kormányfő megpróbált keménykedni, de „szembesült a többi tagállam érdekével és egyben segítőkészségével: azzal, hogy

nem hagyták egyedül a problémával, ám ennek feltétele, hogy működjék együtt a többiekkel. Conte ezt megértette, így születhetett meg a megállapodás”.

Kérdésünkre, hogy jónak tartja-e a migránskérdés uniós kezelésének új irányát, Balázs Péter kifejtette: „Alapvetően jó, mert minél távolabb kezdjük el a kezelést, annál jobb az eredmény: a forrásországoknál, majd a belépő pontokon, azaz a frontországokban.

Hiszen a Duna áradását sem a Fekete-tenger deltájában kell megfogni, hanem a Fekete-Erdőben, a forrásnál”.

A megoldás racionális irányban mozdult el, de az is kell, hogy a tagállamok fogjanak össze és támogassák a jövőben is a közös megoldásokat, mert azok hiányában az egyes tagállamokban csapódnak le a következmények.

S hogy most mi következik? „Izgalmas időszaknak nézünk elébe” – mondja Balázs Péter. Több igen fontos döntés előtt áll az Unió, s ezek kezelése összefügg az egyéb fejleményekkel is. A többi között dönteni kell az új, 2021-től érvényes költségvetésről, s le kell osztani a jövőre megújuló európai intézményekben a posztokat, továbbá jövő tavaszra a Brexit is eljut már egy pontra, s persze a tavaszi EP-választások után a parlament erőviszonyok is változhatnak majd.”

Bréking nyúz, június 24. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Jobbikból kiszakadó szélsőjobboldaliak párttá alakulása mellett leginkább a külpolitika uralja az alternatív valóságot: a kormánypropagandától többek között Emmanuel Macron is megkapja a magáét.

A Ripost mintha az új szélsőjobboldali mozgalom pártlapjává vált volna

„Ásott­hal­mon el­te­met­ték a Job­bi­kot. Új párt lett a MI HAZÁNK MOZGALOM. Vona Gábor buta pá­va­tánca, a musz­lim ha­ver­ko­dás, a pisz­kos zsi­dó­zás­tól a ha­nuka-hó­do­la­tig ter­jedő össze­vissza­ság meg­tette a ha­tá­sát. Szom­ba­ton a párt tö­me­gei ki­hát­rál­tak a „lé­lek­rab­lók­nak” gú­nyolt áru­lók mögül és fel­so­ra­koz­tak To­rocz­kai László zász­laja alatt. (…)

Mára a korábbi pártvezetésből csak neki és az ugyancsak kizárt Dúró Dórának maradt politikai hitele. (…)

A jobb sorsra érdemes nemzeti radikálisok már nem tűrhettek tovább. Az utolsó hűséges harcos, Toroczkai kizárását Vonáék még megtetézték azzal, hogy a mindvégig fegyelmezetten kitartó, a pártegységet mint oltáriszentséget őrző Dúró Dórát is kihajították, mint egy rossz cselédet. Pedig  ő még férje korábbi kiszorítását is összeszorított foggal tűrte. (…)

A régi eszmékhez ragaszkodó jobbikosok árulóként, Simicska-csicskaként, a párt tönkretevőiként beszélnek Vona Gábor vert seregéről. (…)

A bukott pártelnök most feltűnő módon lapít. A máskor oly aktív politikus egy árva szót sem szólni arról, hogy pártja lényegében halott. Apák napja óta meg sem mert mukkanni a Facebookon legfeljebb szokásos önimádó, „gyönyörű” képeket posztol magáról a szokásos érzelgős „Vona-duma” kíséretében. Sajnáltatja magát, lényegében sírdogál. Mintha csak egy zavaros fejű pap szövegét hallanánk. (…)

Szó szerint kussol a Vona-báb pártelnök Sneider Tamás, ő is gyáván a homokba dugta a fejét. Inkább arról posztolgat, hogy néhány maradék jobbikossal Kartalon, hogyan is főzik a bográcsgulyást.”

Toroczkai László, Dúró Dóra és Novák Előd Ásotthalmon.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Dicshimnusz a Magyar Időkben Orbán külpolitikájáról

„A közép-európai térség növekszik az unión belül a leggyorsabban, és a most véget ért magyar elnökség alatt valóban motorjává vált az egész kontinensen beindult fejlődésnek.

Ráadásul Orbán Viktor víziói Közép-Európáról olyan konkrét energiapolitikai és infrastrukturális elképzelésekben öltöttek testet, mint a Budapest–Varsó autópálya terve vagy a tagországok gáz- és villamos hálózatainak észak–déli összekötése. Ezek megvalósulása valóban az öreg kontinens legfejlettebb régiójává teheti Közép-Európát.

De nem tévedünk nagyot, ha arra gondolunk, ennél is többet nyom a latban az egységes elutasító álláspont a migránskvótákkal szemben, és az a következetes kiállás az unió külső határainak megvédése érdekében, amihez mára Ausztria és Olaszország is csatlakozott. (…)

ez állhat annak a csúcsra járatott támadássorozatnak is a hátterében, amellyel a valóságtól teljesen elrugaszkodott módon, nyilvánvaló hazugságoktól, torzításoktól sem visszariadva le akarják járatni hazánkat az unió különféle szervezetei, sőt el akarják venni szavazati jogunkat, nem utolsósorban megkurtítanák a nekünk járó pénzkeretet.”

Az Origo nevét nem vállaló munkatársának most épp Emmanuel Macron a főellenség

„Magyarországot is fenyegeti Emmanuel Macron francia elnök, egykori bukott szocialista gazdasági miniszter. Az új, baloldali spanyol miniszterelnököt fogadta Párizsban, aki újabb migránshajót enged kikötni. Erről Macron elismeréssel beszélt, ugyanakkor újabb zavaros tervvel állt elő: most Európán belüli, speciális hotspot-okat akar, viszont börtönszerűen bezárná oda a migránsokat.”

A Pesti Srácok sokakat „kitakarítana” Európából

„Az életösztön nagy úr, úgy látszik, hogy a megrettent választók által hatalomra juttatott új politikai elit Olaszországban, a bajorok és úgy általában a németek iránti kötelességeit felfedező CSU Németországban, elkezdte védeni a hazáját. Egyre-másra változtatják meg álláspontjukat a nagy és erőszakos európai népkeveredést idáig csendben tűrő politikusok, na nem azért, mert bármit tanultak volna, hanem azért, mert a közvélemény-kutatások szerint a politikai túlélésük van már közvetlen veszélyben. (…)

A Nyugat elkezdett végre menekülni a saját hülyesége elöl, de tudnunk kell, hogy nem a legjobb megoldást fogja választani, hanem alapvető jellege szerint a lehető legundorítóbbat. Ezt azonban nem engedhetjük meg neki, mert ez az undorító megoldás ostoba is lesz, mint az első és a második világháborúkat lezáró békék, mint a gyarmatosítás minden mozzanata, mint minden európai megoldás a világ bajaira. Mert benne lesz az a hübrisz és bírvágy, amelynek eltanulása éppen tönkreteszi a föld többi részét is.

Az történik ugyanis, hogy Európa árulói, opportunistái, a liberális fősodortól megrettenő, a lazacos szendviccsel járó meghívásokról lemondani nem akaró senkijei, hirtelen elkezdtek leszakadni a szélsőliberális elmebetegek genocídiumának támogatásáról és már nem várják el az államuk eredeti polgáraitól, hogy azok mindenüket, a lányaiktól a földjükig, önként fiatal muszlim férfiaknak adják át. Hirtelen újra fontos lesz a határok megvédése, esetleg az illegálisan Európában tartózkodók kitoloncolása. Néhány hónap és a bajorokon kívül mások is elkezdenek majd a keresztény gyökereikről beszélni és esetleg némelyek még azt a gesztust is megteszik majd, hogy a kereszténységet egyenrangúnak ismerik el az iszlámmal. Ezen azért ne hatódjunk meg. Mert még ezeket az apróságokat is hazudják és csak azért mondják, hogy elhitessék már mást akarnak, nem a legrosszabb megoldást választják, hanem a legjobbat. Ha hiszünk nekik, mi magunk választjuk a legundorítóbb megoldást, amely egyúttal a legrosszabb is, mert csak lelassítja és láthatatlanná teszi azt, amit a szélsőliberálisok a zöld, szociáldemokrata, néppárti és egyéb mindenféle baloldali színekben műveltek Európával az elmúlt években.

A legundorítóbb megoldás ugyanis az, hogy az árulók elárulják gyorsan az árulást és hozzánk csatlakoznak, hogy elhitessék velünk, győztünk.

Pedig csak akkor győzünk majd, ha az utolsó liberális az utolsó muszlimmal együtt takarodik ki Európából.”

Macron: szankciók kellenek a menedékkérőket elutasító tagállamok ellen

0

A francia elnök szerint az Unió határain kívül hozna létre olyan központokat, ahol a menedékkérők beadhatják kérvényüket. Azokat a tagállamokat viszont, amelyek egyáltalán nem akarnak befogadni senkit, büntetni kellene szerinte, hiszen így a többiekre nagyobb teher hárul.

Emmanuel Macron Párizsban tárgyalt Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel, egy nappal a brüsszeli mini csúcs előtt. A Le Figaro szerint ezen Macron azt javasolja majd, hogy

az Európai Unió a határain kívül hozzon létre olyan befogadóközpontokat, ahol elbírálják a menedékkérelmeket.

Ezzel egyébként az Európai Bizottság is egyetért, Albániával már tárgyalások is folynak.

A két vezető között természetesen szóba került az Aquarius menekülthajó ügye, amelyet a populista olasz kormány nem engedett be olasz kikötőkbe, végül Spanyolország fogadta őket. A hajó több mint 300 utasa azt jelezte, hogy Franciaországban kérne menedékjogot. Macron erre most azt mondta: amennyiben valóban jogosultak rá, akkor megkapják.

Macron szerint most a frontállamok viselik a migráció súlyát, több tagállam viszont szinte teljesen elzárkózik attól, hogy felelősséget vállaljon – ebbe a folyamatba illeszkedik az is Macron szerint, hogy a visegrádi országok nem vesznek részt a mini csúcson.

A francia elnök szerint szankciókkal kellene sújtani azokat, akik nem hajlandóak osztozni a terhen,

vagyis, egyáltalán nem akarnak menedékkérőket befogadni.

Ebben a kérdésben várhatóan nagy viták lesznek majd a jövő heti, rendes uniós csúcstalálkozón is, ráadásul a bevándorlást elutasító országok között is vannak törésvonalak: az olaszok például kötelező elosztási rendszert szeretnének, ami ellen például a magyarok tiltakoznak.

Az EU legnagyobb reformja a láthatáron

Az unió eddigi legkomolyabb reformjának ígérkezik a Merkel-Macron-páros által ismertetett terv. Költségvetésileg saját lábára állna az eurózóna és a konvergenciából esetleg kikerülnének az eurón kívüli országok. Úgy tűnik, megpróbálják kiiktatni a „kekeckedőket”, így a magyarokat a külpolitikai döntésekben. Átszabnák a bevándorlási intézményrendszert is.

Az Európai Unió talán eddigi legnagyobb átalakítási terve lehet abból, amit Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ismertetett kedden késő este – értékelte az erről megjelent beszámolókat Feledy Botond. A külpolitikai szakértő, egyetemi tanár ehhez hozzáteszi, hogy – miként azt maga Macron is hangsúlyozta – a részleteket előbb a tagországokkal akarják ismertetni és megbeszélni, ezért most még sok a kérdőjel.

Alapvető változásnak ígérkezik, az euróövezet (19 tag) saját költségvetése. Ebben eddig ismert volt a német és francia felfogás közti különbség: előbbi csak néhány tízmilliárdos alapot szeretne, utóbbi viszont sok százmilliárd eurós valódi büdzsét. Feledy Botond szerint ennek megemlítése azért áttörés, mert így már nem az a kérdés, hogy legyen vagy ne legyen ilyen intézmény.

Ez az euróövezet saját lábára állását jelentheti

– tette hozzá.

Például Magyarország számára ez a reform mindenekelőtt azzal járhat, hogy nem eurót használó országként kimaradnánk belőle. De azt is, hogy a jelek szerint fontosabbá vált az eurótagok közül a lemaradottak (portugálok, görögök) felzárkóztatása, mint az övezeten kívüliek konvergenciája – hangsúlyozta a szakértő. Ez része lehetne a kétsebességes Európaként ismert belső szétválásnak:

az unió az eurózónára koncentrálna.

Egyelőre kérdés, hogy a saját költségvetést (vagy ahhoz hasonló intézményt) hogyan hoznák létre. Egyik megoldás a kormányok közti megállapodás, a másik lehetőség (például egyesek ellenkezése esetén) a jelenlegi szerződéses renden kívül, önálló megállapodás lehetne.

Ez esetben

ezt nem tudnák blokkolni azok, akik nem részei a megegyezésnek

– mondta Feledy Botond. Ehhez hasonló fajsúlyú változás lenne a külpolitikai döntéshozatal megváltoztatása, ami szintén a magyar kormánynak „dedikált” átalakulásként értelmezhető.

Eszerint megszüntetnék a teljes egyhangúságot megkövetelő döntéshozatalt, amely alapján a magyar kormány két fontos megállapodást torpedózott meg az elmúlt időben. Az afrikai országokkal tető alá hozott menekültügyi szerződést és a kínai kormány politikáját elítélő nyilatkozatot.

Ennek politikai lehetősége most fényévekre van a szakértő szerint. Azért, mert ehhez magához is konszenzusos döntés kellene.

Az úgynevezett Mesebergi Nyilatkozatban a két vezető javasolja létrehozni a szintén az euróövezetnek szóló egységes válságkezelő alapot és mechanizmust (ESM). Ez a Nemzetközi Valutaalap mintájára

megteremtené a tagországi költségvetések – eddig elmulasztott – ellenőrzését,

és anyagi segítséget nyújtana a bajba került tagállamoknak. Az ördög a részletekben rejlik, nem tudjuk, hogy például hogyan alakulna a felhatalmazás ezekben a döntésekben – mondta Feledy Botond.

Átszabnák a menekültügyi eljárásokat és intézményeket a javaslat értelmében. Közös menekültügyi döntéshozatali rend jönne létre a kérelmek elbírálására. Ez az a további pont, amelyben jelenleg teljesen merev a magyar kormány elutasító álláspontja. Ennél is komolyabbnak ígérkezik a lényegét tekintve

teljesen önálló, a tagországi döntésektől független határ- és partvédelmi ügynökség

megalapítása.

Ez elképesztően bonyolult reform lenne: közös parancsnokság és fegyveres erő – mondta Feledy. Hozzátette: talán a legsúlyosabb szuverenitási kérdést veti fel az, ha ennek az ügynökségnek fegyveresei bármely tagállamban megjelenhetnek, ahol külső uniós határ húzódik.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!