Kezdőlap Címkék Emmanuel Macron

Címke: Emmanuel Macron

Putyin és Orbán örülhet a francia választások eredményének

Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja 34%-kal végzett az első helyen, második lett a baloldali Népfront, és Macron elnök liberális mozgalma csak a harmadik helyet tudta megszerezni 21%-kal.

Két hét múlva rendezik meg a második fordulót, amely eldönti a következő francia parlament összetételét. Ha a szélsőjobboldal alakít kormányt, akkor társbérlet – cohabitation következik. A kormány ülésein ebben az esetben az államfő elnököl. Mindjárt ki is robbant az első vita Macron elnök és Marine Le Pen között:

Ki legyen Franciaország uniós biztosa?

Macron elnök szeretné meghosszabbítani Thierry Breton megbízatását, de Marine Le Pen szerint nem lesz elég ereje ennek eléréséhez.

“Nem az elnöknek hanem a kormányfőnek a jogkörébe tartozik az uniós biztos kijelölése”

– hangsúlyozta Marine Le Pen asszony, akinek mozgalma győzelmet aratott az országgyűlési választások első fordulójában, de a második fordulóban még sok minden történhet hiszen Macron elnök tűzfalat kíván emelni Marine Le Pen elé.

Amennyiben viszont a szélsőjobboldal győz, akkor Jordan Bardella 28 éves politikus lenne a miniszterelnök. Cohabitation – társbérlet következne be, amely azt jelenti, hogy Macron elnöknek együtt kellene kormányoznia egy szélsőjobboldali kormánnyal. Volt már ilyen Franciaországban: Mitterrand szocialista elnök együtt kormányzott Balladur konzervatív kormányfővel a kilencvenes években, de a két politikus között nem volt távolról sem akkora ellentét mint Emmanuel Macron és Marine Le Pen között, akik eddig már kétszer is megmérkőztek az elnöki posztért. Marine Le Pen mind a kétszer veszített, de harmadszor, 2027-ben már nyerni akar. Az európai választáson és az országgyűlési választás első fordulójában Le Pen mozgalma egyértelmű győzelmet aratott míg Macron mozgalma a harmadik helyre szorult. A második helyen a baloldali Népfront végzett, amely keményen bírálta Macron elnököt éppúgy mint Marine Le Pent. A szélsőjobb vezére sietett közölni, hogy csakis akkor veszik át a kormányt , ha ehhez meglesz a parlamenti többségük a második fordulóban.

Mit jelent a cohabitation – társbérlet a gyakorlatban?

A francia alkotmány szerint az államfő elnököl a kormány ülésein, és a végső szó őt illeti meg a külügy, a hadügy és a belügy terén.

Macron elnök ezen az alapon javasolja, hogy Thierry Breton, a belső piac biztosa folytassa munkáját a brüsszeli bizottságban.

“Bretont akarom erre a posztra, mert neki megvannak mind a tapasztalatai mind a képességei arra, hogy a brüsszeli bizottságban Franciaországot képviselje”

– jelentette ki Macron elnök.

Marine Le Pen sietett megkontrázni az elnök szavait:

”Emmanuel Macron olyan győzelemre számít, melyet nem érhet el. Más lesz a többség az országgyűlésben, új kormány alakul. Ezért nem Macron dönthet a biztos jelöléséről. Thierry Breton nem védte meg Franciaország érdekeit a brüsszeli bizottságban, ezért nem alkalmas a posztra.”

Bretont gyakran vádolták azzal az elmúlt húsz évben, hogy túlságosan is Franciaország érdekeit képviseli a brüsszeli bizottságban – írta a brüsszeli Politico.

“Macron a felelős ezért az összeomlásért”

Így értékelte Marine Le Pen sikerét a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes német lap szerint: “A francia elnök kinyitotta a kaput Marine Le Pen előtt amikor az európai választások után feloszlatta a francia parlamentet és új választást írt ki.”

A német lap ítélete szigorú:

”olyan köztársasági elnök, aki választást ír ki noha nem kényszerült erre, nem kap kedvező megítélést a történelemkönyvekben.”

A konklúzió:

”Franciaország nem játszik majd aktív szerepet az Európai Unióban és a NATO – ban a következő két évben. Egyedül Putyin örülhet ennek.”

A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a szociáldemokrata Michael Roth így nyilatkozott: ”Ez nagy pofon Macron elnöknek az Európai Uniónak és a német – francia barátságnak.”

Brüsszelben nem kommentálják a tagállamokban zajló választásokat, de tartanak tőle, hogy Franciaország, az Európai Unió második legnagyobb befizetője, nem lesz olyan aktív mint korábban hiszen Macron elnöknek részben meg lesz kötve a keze, ha szélsőjobboldali kormány alakul Párizsban. Marine Le Pen korábban az Európai Parlamentben bírálta az európai integrációt, és a nemzeti érdeket hangsúlyozta.

Brüsszelt különösen aggasztja az – állapítja meg a francia közszolgálati RFI tudósítója, hogy Ukrajna ügyében változhat Párizs álláspontja miután Marine Le Pen korábban közel állt Putyin elnökhöz, aki a választási kampányait is finanszírozta. Emiatt hoztak egy olyan törvényt Franciaországban, amely tiltja az Európai Unión kívülről érkező kampányfinanszírozást. Orbán Viktor vette át a staféta botot Putyintól: egy hatalomhoz hűséges bank 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pennek.

Macron óriási belpolitikai kockázatot vállalt : kiállt az ukrajnai háború folytatása mellett

A francia államfő a Sorbonne Egyetemen tartott előadást Európa jövőjéről. Jelen volt az összes uniós tagállam nagykövete is.

Macron a Sorbon Egyetemen elhangzott beszédében hangsúlyozta:

”Európa halandó.”

Majd hozzátette:” Európa be van kerítve, mert olyan hatalmak vannak körülötte, melyek nem osztják az európai értékrendet.”

Mit kell tenni? “Létrehozni egy olyan politikai közösséget, mely egységes európai védelmi rendszert teremt” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

“Az egész világ fegyverkezik, nekünk pedig nincsen közös hadiiparunk az Európai Unióban.”

Ezért létre kell hozni egy uniós hadiipari alapot, melynek költségeit közös kölcsönfelvétellel lehetne megoldani.”

Ezen a ponton az Európai Unió fukar tagállamai sietnek nemet mondani élükön Németországgal, álláspontjukat Ursula von der Leyen asszony is támogatja, aki még öt évet szeretne eltölteni a brüsszeli bizottság elnöki székében. Macron elnök Meloni olasz miniszterelnökkel együtt erre alkalmasabbnak találná Mario Draghi egykori olasz miniszterelnököt, aki jelenleg egy jelentést készít Brüsszel számára az uniós versenyképességről.

Ki fenyegeti Európát?

Macron válasza kettős: gazdaságilag az USA és Kína, katonailag Oroszország és Irán. Ezeket az államokat Macron azzal vádolja, hogy felrúgták a korábbi szabályokat, és így nehéz helyzetbe hozták Európát és benne Franciaországot.

Macron kifejtette:

“Szeretném, ha az Európai Unió öt stratégiai ágazatban világelső lenne 2030-ra: mesterséges intelligencia, kvantum számítógépek, űrkutatás, biotechnológia, és a fenntartható energia – mindenekelőtt a hidrogén hasznosítása.”

Ez így totális nonszensz, semmilyen reális alapja sincsen. Ezzel Macronnak, aki jól ismeri a globális gazdaságot ezzel tisztában kell lennie.

“Beruházási sokkra van szükség, melyet az Európai Központi Bank irányíthatna kölcsönökből” – hangsúlyozza Macron, akinek pontosan kell tudnia, hogy a fukar országok ezt egészen egyszerűen nem fogadják el.

Előremenekülés

Macron elnök, aki 2017-ben nagy reform tervekkel került hatalomra, és pompás politikai többséggel a parlamentben, eddig egyetlenegy tervét sem tudta megvalósítani.

Miért? Részben azért, mert beleütközött a realitásokba, részben pedig azért, mert Németország, az Európai Unió másik vezető állama nem fogadta azt el. 2022-ben Macron elnök már csak alig kerekedett felül Marine Le Pen asszonyon, aki a szélsőjobb nevében másodszor hívta ki. A parlamentben nem sikerült többséget szereznie, mert ott a szélsőjobb és a szélsőbal az úr. Mi van, hogyha összefognak? Marine Le Pen pártja már népszerűbb Franciaországban mint Macron liberális mozgalma. A francia elnök most tálcán kínálja az összefogás lehetőségét a szélsőjobbnak és a szélsőbalnak, melyek mindketten a béke hívei, és elutasítják Macron háborús retorikáját.

Marine Le Pen asszonyt már régóta támogatta Putyin, de törvényt hoztak Franciaországban, hogy csak uniós tagállam támogathat politikai mozgalmat.

Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki a Karmelita kolostorban fogadta Marine Le Pen asszonyt, és elintézett neki egy 10 millió eurós hitelt a választási kampányra. Marine Le Pen asszony így is kikapott 2022-ben, de egyáltalán nem biztos, hogy legközelebb is vereséget szenved a szélsőjobb, melynek két ütőkártyája van: az egyik a bevándorlás, a másik az ukrajnai háború.

A migráció Franciaországban – ellentétben Magyarországgal komoly politikai kérdés hiszen itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége.

Oroszország ügyében az Macron elnök problémája, hogy igen kevesen hiszik el Franciaországban: Putyin komolyan fenyegetné őket?!

Lengyelországban és a balti államokban teljes a konszenzus ebben a kérdésben, de Franciaországban nem.

Ezért Macron nagyon nagy  belpolitikai ki kockázatot vállalt háborús beszédével, mert feladta a labdát az ellenzéknek, amely nyugodtan kampányolhat a béke jelszavával a júniusi Európa Parlamenti választásokon.

Macron és a „vazallusok”

Hatalmas vihart kavart Emmanuel Macron egy interjúban tett nyilatkozata. Macron kijelentette:  Európa nem lehet az Egyesült Államok „vazallusa”.

A „vazallus” kijelentést Macron nem csak az USA Kína viszonylatra értette, hanem A Les Echos szerint az USA és Kína Tajvannal kapcsolatos ellentétére is.

A francia elnök nyilatkozata szerint Hszivel folytatott megbeszélései hasznosnak bizonyultak. A Kínával folytatott párbeszéd célja az ukrajnai háborúval kapcsolatos „közös megközelítések megszilárdítása” volt.

A Les Echos és a Politico újságíróinak nyilatkozva kirajzolódik Macron azon álláspontja, hogy

Európának a világrend harmadik hatalmának kell lennie, az Egyesült Államokkal és Kínával együtt.

Marco Rubio amerikai republikánus szenátor egy, a Politico-interjúra hivatkozó közösségi posztban kijelentette, ha Macron egész Európa nevében beszél, akkor az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie, hogy külpolitikáját csak Kína megfékezésére összpontosítja, és hagyja Európát, hogy kezelje az ukrajnai háborút.

A francia elnök „haszontalan megjegyzései” aláásnák az Egyesült Államok és Japán elrettentését Kínával szemben a Csendes-óceán nyugati részén, miközben bátorítják azokat az amerikai politikusokat, akik csökkenteni akarták az amerikai kötelezettségvállalásokat Európában – olvasható a WSJ vezércikkében.

Az egyik EP-képviselő hangsúlyozta, Macron Franciaország nevében beszél, nem Európa nevében.

„Talán kissé meglepő a stratégiai autonómiát hangsúlyozni most, 2023 áprilisában, mert a világ megváltozott az elmúlt 14 hónapban” – mondta a meg nem nevezett személy, utalva arra, hogy az oroszok Ukrajna elleni inváziója megkérdőjelezte Európa azon képességét, hogy harmadik hatalommá váljon a világban, ahogy Macron javasolja.

Norbert Röttgen német jobbközép képviselő, a Bundestag külügyi bizottságának tagja és egykori elnöke azt mondta, hogy Macron kínai útja „Hszi számára PR-puccsá változott míg Európának külpolitikai katasztrófává”.

„A szuverenitásról alkotott elképzelésével, amelyet az USA-val való partnerség helyett demarkációban határoz meg, egyre inkább elszigeteli magát Európában.”

Reinhard Butiköfer, az Európai Parlament kínai delegációjának elnöke „teljes katasztrófának” minősítette Macron kínai látogatását. A német zöld európai parlamenti képviselő, akit Peking szankciókkal sújtott Hszincsiangban az emberi jogokkal kapcsolatos álláspontja miatt, azt is mondta, hogy Macron „csőlátása” az EU stratégiai autonómiájáról és „harmadik szuperhatalommá” válásáról „túlzottan álomkategóriába tartozó kijelentés”. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság elnöke,

Ursula von der Leyen „jobb és életszerűbb alternatívát” mutatott.

Von der Leyen nemrég kijelentette, hogy az EU-nak újra kell értékelnie kapcsolatait a kínai kormánnyal, amely „a dezinformáció, valamint a gazdasági és kereskedelmi kényszer politikáját” választotta.

Míg Macront dicsérték Brüsszelben, amiért meghívta Von der Leyent, hogy csatlakozzon hozzá Pekingbe, a látogatás valósága csak rávilágított Kína megosztásra és uralkodásra irányuló próbálkozásaira.

A vita felidézi a korábbi vitákat, például amikor Macron 2019-ben kijelentette, hogy a NATO „agyhalált” él át, vagy amikor tavaly felbőszítette közép- és kelet-európai szövetségeseit azzal, hogy Oroszországnak biztonsági garanciákra lesz szüksége, amikor eljön az ideje, hogy békeegyezségről tárgyaljon Ukrajnával.

„Valószínűbb, hogy csak Macron volt Macron, aki érdekes módon gondolkodott előre, de nem mérte fel szavainak közvetlen politikai hatását”

– mondta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group kutatócég európai vezetője.

Macron: „imperializmus és a gyarmatok korába való visszatérés”

0

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja „az imperializmus és a gyarmatok korába” repítette vissza a világot – hangzott el Macron az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésén mondott beszédében. 

„Amit február 24-e óta látunk, az az imperializmus és a gyarmatok korába való visszatérés. Franciaország ezt elutasítja, és elszántan a békéért fog dolgozni”

„Azok, akik ma hallgatnak, bizonyos módon bűnrészesek egy új imperializmus ügyében” – mondta, bírálva azokat az országokat, amelyek semlegesek maradtak az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

„Egyszerű választást kell hoznunk: a háborút vagy a békét választjuk.”

Macron arra figyelmeztetett, hogy Oroszország lépései megnyitották az utat „más háborúk előtt ma Európában és talán holnap Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Amerikában”.

A francia elnök kijelentette, hogy a háború kezdete óta folytat párbeszédet Oroszországgal, és ezt folytatni kívánja, mert

„Csak együtt találhatunk békét”

– szögezte le.

Párizs a második fordulóra készül

Nyolc nappal a második forduló előtt a „részvételi index” 72% lenne a France Info és a francia Le Parisien-Aujourd’hui számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint.

A France Info és a Le Parisien-Today számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint Emmanuel Macron leköszönő elnök nyerné az elnökválasztás második fordulóját Marine Le Pennel szemben. Macron 55,5%-os eredményével szemben Marine Le Pen, az RN jelöltjének 45,5%-os szavazati arány jutna. A felmérést Franciaországban szombaton publikálták. Öt évvel ezelőtt Emmanuel Macron a szavazatok 66,1%-ával nyert, szemben Marine Le Pen 33,9%-ával.

E felmérés szerint nyolc nappal a második forduló előtt a „részvételi index” 72% lenne, ami nagyon közel áll az 1. fordulóhoz (73,7%).

A 2022-es elnökválasztás első fordulójában Jean-Luc Mélenchonra szavazó franciák 33%-a Emmanuel Macronra kíván szavazni a második fordulóban, 16%-a Marine Le Penre, 51%-a pedig nem fejezte ki szavazási szándékát. Yannick Jadot szavazói közül 59% kívánja a második fordulóban a leköszönő elnököt választani, 7% pedig Marine Le Pent (34% nem nyilvánított véleményt).

Valérie Pécresse szavazóinak 55%-a Emmanuel Macront választja, 21%-uk pedig Marine Le Pent választja (24% nem nyilatkozott). Végül Eric Zemmour szavazói Marine Le Penre 76%-kal, Emmanuel Macronra pedig 9%-kal kívánnak szavazni (15% nem nyilatkozott).

Orbán, Le Pen és a 10 millió eurós baráti kölcsön

Pénzügyi problémákkal küszködik Marine Le Pen, aki a szélsőjobboldal nevében akarja kivívni Emmanuel Macron francia elnököt az áprilisi választásokon. A kampányhoz pénz kell, és az európai bankok nemigen bíznak Marine Le Pen elképzeléseiben.

Annál is kevésbé bíznak benne a bankok, mert híveinek egy része átpártoló Zemmourhoz, a szélsőjobboldal másik csillagához, aki éppúgy vendége volt Orbán Viktor miniszterelnöknek mint Marine Le Pen asszony. Valószínűleg a karmelita kolostorban állapodhattak meg arról, hogy egy magyar bank 10,6 millió eurós kölcsönt nyújt a szorongatott helyzetben levő Marine Le Pennek. A francia RTL nem közölte a bank nevét, de érzékeltette, hogy olyan pénzintézetről van szó, amely ugyancsak közel áll a magyar miniszterelnökhöz.

Marine Le Pen öt évvel ezelőtt Putyin orosz elnök segítségével tudott pénzhez jutni a választási kampányához. Lehet, hogy ezúttal Putyin meghagyta Orbán Viktornak a kölcsön nyújtás lehetőségét olyan helyzetben amikor a siker erősen kérdéses. A közvélemény-kutatás szerint Marine Le Pen nem biztos, hogy bejut a választás második fordulójába vagyis még az is lehet, hogy elvérzik az első fordulóban.

Európai pártépítés

Amióta Orbán Viktor kipaterolta saját magát az Európai Néppártból, azóta család hiányban szenved a magyar miniszterelnök, aki Brüsszel jó ismerőjeként pontosan tudja, hogy ez mit jelent. Szavának súlya és befolyásának mértéke csökken miközben ellenfelei erősödnek a döntéshozó központokban. Az Európai Néppárt jelenleg a centrummal működik együtt: a liberálisokkal, zöldekkel és szocialistákkal, akik között szép számmal akadnak Orbán ellenfelei. Ez nem sok jót ígér akkor sem, ha az április választások után kormányfőként tudja folytatni. Legutóbb Madridban próbálta meg egységbe fogni a szélsőjobboldalt – ezúttal is sikertelenül. A vita ezúttal Oroszország megítéléséről folyt: míg Marine Le Pen és Orbán Viktor hevül Putyin elnökért addig lengyel elvbarátaik a pokolba kívánják minden oroszok elnökét.

Nemcsak ez a baja a tervezett szélsőjobb összefogásnak hanem a közös program hiánya is. Brüsszel bírálata az egyetlen ami összeköti őket. Ebből azonban nem lehet megélni. A választópolgárok konkrét programot várnak arra, hogy országuk kilábaljon a pandémia okozta válságból, melyet az energia krízis is súlyosbít. Itt a jelszavak nem segítenek. Euró milliárdokról van szó, amelyeket az Európai Unió mind kevésbé siet olyan renitens vezetőknek juttatni mint Orbán Viktor.

Marine Le Pen ellenfele, Emmanuel Macron francia elnök ezt pontosan megfogalmazta budapesti útja előtt: Orbán politikai ellenfél, de európai partner. Vagyis Macron örülne, ha Orbán elbukná a választásokat, és a francia elnök azt is tudja: Orbán ugyanígy boldog lenne, ha ő bukna meg. Ha viszont Macron nyer, akkor német, olasz és spanyol támogatással megindul a szorosabb uniós integráció felé. Akkor pedig Orbánnak a pária szerep marad Európában.

Trump Orbán újraválasztása mellett

Az USA ex elnöke Twitter üzenetben állt ki a magyar miniszterelnök mellett, akivel 2019-ben személyesen is találkoztak.

„Orbán Viktor szívből szereti a hazáját és biztonságot akar népének. Hatalmas és csodálatos munkát végzett Magyarország védelmében: megállította az illegális bevándorlást, munkahelyeket teremtett, fejlesztette a kereskedelmet. Ezért lehetővé kell tenni a számára a folytatást. Erős vezető, akit mindenki respektál. Teljes támogatásokat élvezi az újraválasztáshoz” – írta Donald Trump. Az USA elnöke ugyan elveszítette a választást 2020 novemberében, de nem adja fel: vissza szeretne térni a Fehér Házba. Addig is a republikánusok akadályozzák Biden politikájának megvalósítását, hogy lehetővé tegyék Trump visszatérését.

Miért fontos Orbánnak Trump támogatása?

Nem a magyar közvélemény szempontjából hanem amiatt, hogy az USA budapesti nagykövetsége jelenleg aktívan támogatja Márki-Zay Pétert. Biden elnöknek ezek után kétszer is meg kell fontolnia, hogy mennyire tekinti fontosnak Orbán Viktor megbuktatását. A CIA nyilvánvalóan rendelkezik ilyen forgatókönyvvel, de ennek alkalmazását csakis csendben lehet igazán hatékonyan megvalósítani. Trump támogatása nyomán megnövekszik a média figyelem a magyarországi választásokat illetően. Biden nem hívta meg a virtuális demokrácia csúcsra Orbán Viktort, hogy jelezze: egyáltalán nem esne kétségbe, ha a magyar miniszterelnök elbukná a következő választást.

És Európa?

Bidenhez hasonlóan Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában is úgy látják, hogy jobb lenne egy új miniszterelnök Budapesten. Vele könnyebb lenne az együttműködés az Európai Unióban és a NATO-ban. Csakhogy a legfontosabb kérdésekben az EU is megosztott: a fukar kisebbség ragaszkodik a maastrichti kritériumokhoz, melyeket 2023 január elsején újra be kellene vezetni. Ezzel szemben Macron francia elnök és Draghi olasz miniszterelnök reformot akar vagyis a kritériumok fellazítását. Ebben számíthatnak Orbán Viktor és a visegrádi államok támogatására éppúgy mint az atomenergia ügyében. Orbán, aki a legrégebben hatalmon levő uniós miniszterelnök, kihasználhatja ezt az uniós belső ellentétet hiszen húsbavágó problémáról van szó.

Az EU szempontjából döntő fontosságú tendem: Németország és Franciaország itt szembenáll egymással.

Macron is éppúgy újraválasztás előtt áll mint Orbán Viktor ráadásul demokratikus körülmények között vagyis jóval nehezebb a helyzete mint a magyar miniszterelnöknek.

„Orbán politikai ellenfél és európai partner” – fogalmazta meg a helyzetet Emmanuel Macron. Kérdés, hogy melyik lesz a fontosabb Macron számára a kiélezett helyzetben amikor Franciaország az EU soros elnökeként ugyancsak érdekelt abban, hogy eredményeket mutasson fel az unióban, melyet a szélsőjobboldal éppoly elszántan bírál mint Orbán Viktor.

Egy új kormány megkaphatná az euró milliárdokat

Sajtóértekezletén Márki-Zay Péter, aki más ellenzéki vezetőkkel együtt találkozott Macron francia elnökkel arról beszélt, hogy egy új kormány megkaphatná a most visszatartott uniós támogatásokat

„Az Európai Unió Orbán korrupciója miatt blokkolja az uniós forrásokat, de az április választások után egy tisztességes és a korrupció ellen harcot folytató kormány várhatóan meg fogja azt kapni”

– hangsúlyozta a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje. Aki a Városházán találkozott Macron elnökkel. A vendéglátó Karácsony Gergely mellett jelen volt Dobrev Klára, a DK miniszterelnök jelöltje és Donáth Anna, a Momentum elnöke.

Dobrev Klára, aki jelenleg képviselő az Európai Parlamentben, elmondta: fontos, hogy Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke.

„Macron ígéretet tett arra, hogy a jogállamiságot mechanizmust bevezetik a francia elnökség idején.

Ezért Orbán Viktor nem számíthat arra, hogy a szabadságot semmibevevő és a korrupciót támogató politikája uniós támogatást kaphat. Macron egy erős föderális Európában hisz, ezért szorosabb együttműködésre van szükség a biztonságpolitikában, a környezet védelmében, a digitalizációban. A magyar ellenzék osztja Macron nézeteit.”

Donáth Anna azt hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben egy frakcióban ülnek Macron mozgalmával. A Momentum új elnöke kijelentette: a jogállamiság kérdésében nem lehet alkut kötni.

Nincs média pluralizmus és sajtószabadság Magyarországon” – hangoztatta a Momentum elnöke arra utalva, hogy a fontos információk a lakosság jelentős részéhez jelenleg nem juthatnak el.

Karácsony Gergely az orosz és kínai befolyást bírálta Magyarországon. „Európa – az Egyesült Államokkal együtt vezetheti a világ népeit egy fenntartható jövő felé, amely nem rövidtávú gazdasági érdekeknek hanem a hosszútávú közösségi érdekeknek  és a klímaváltozás elleni küzdelemnek rendeli alá döntéseit.”

Karácsony retorikáját némiképp árnyalhatja, hogy jelenleg Magyarország energia ellátása az orosz földgáztól függ. A kínaiak pedig az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnerévé váltak megelőzve az Egyesült Államokat.

Energiaválság és atomerőmű

Macron budapesti tárgyalásainak egyik fő célja épp az volt, hogy tisztázza: Magyarország és a három másik visegrádi állam egyetért az atomenergia fontosságával az energia válság idején. A francia elnök zöld energiaként akarja elismertetni az atomenergiát. Ha ez sikerülne, akkor a kötelező 3%-os költségvetési hiányt meg lehetne növelni hiszen a zöld energia beruházásokat másképp lehetne elszámolni. Ez Macron terve az uniós elnökség idejére. Ehhez keres támogatókat annális inkább, mert ő is választások elé néz.

Csakhogy a fő szövetséges, Németország egyáltalán nem helyesli ezt az elképzelést. A zöldek által erőteljesen befolyásolt új német kormány elveti az atomenergiát. Pénzügyileg pedig hallani sem akar arról, hogy a 3%-os költségvetési hiány kritériumot felfelé módosítsák. Ebből szempontból tehát jól jöhet Macron elnöknek a visegrádi államok támogatása. A francia elnök éppúgy küszködik az állam finanszírozásával mint Orbán Viktor illetve a visegrádi vezetők. Mindannyian azt szeretnék, ha nem állítanák vissza a régi szigorú kritériumokat. Abban is reménykednek, hogy a helyreállítási alap euró milliárdjai nem egyszeri alkalmat jelentenek. A német kormányprogram viszont azt hangsúlyozza, hogy csakis kivételt jelentett az, hogy Németország felvállalta az adósság közösséget a gyengébb uniós tagállamokkal, a pandémia elmúltával ennek véget kell vetni.

A válsághelyzet érdek közösséget teremtett Franciaország és a visegrádi államok között, ezért lehetett eredményes Emmanuel Macron rövid budapesti látogatása.

Macron a magyar ellenzékkel is találkozik

A francia államfő hétfőn nemcsak Orbán Viktor miniszterelnökkel és a három másik visegrádi állam vezetőivel találkozik Budapesten, de a magyar ellenzék prominens képviselőivel is.

A Városházán Karácsony Gergely főpolgármester vendége lesz, és ott találkozik Márki Zay Péterrel, az ellenzék miniszterelnök jelöltjével és Dobrev Klárával, aki a DK jelöltje volt valamint Donáth Annával, a Momentum új elnökével. A francia diplomácia nem is nagyon titkolja, hogy érdekelt az ellenzék sikerében a jövő évi magyar választásokon. Annál is inkább így van ez, mert Orbán Viktor nemrég a vörös szőnyeget is leterítette Marine Le Pen előtt, és fogadta Eric Zemmourt. Mindkét szélsőjobboldali politikus kihívója Emmanuel Macronnak.

Ezért fogalmazott úgy sajtóértekezletén a francia köztársasági elnök, hogy Orbán politikai ellenfél, de európai partner.

Ellentétes álláspont Európa jövőjéről

Macron elnök Scholz német kancellárral és sok más európai vezetővel az Európai Egyesült Államok híve. Franciaországban a választási kampány idején ezt nem hirdeti hangosan hiszen tekintetbe kell vennie honfitársainak nemzeti büszkeségét, de a diplomáciában ezt az irányt követi, amely pontosan ellentétes Orbán Viktor elképzeléseivel. Abban viszont hasonlít a francia diplomácia a magyarhoz, hogy az Egyesült Államoktól eltérően, jó kapcsolatot akar fenntartani Moszkvával és Pekinggel. Macron közölte: ellentétben az
USA-val, Nagy Britanniával és Ausztráliával Franciaország nem hirdet diplomáciai bojkottot a pekingi téli olimpia ellen. A diplomáciai bojkott szimbolikus eszköz: a sportolók résztvesznek , de nem hivatalos állami küldöttségként.

Választások egyidőben

Jövő tavasszal rendezik meg a választásokat mind Magyarországon mind pedig Franciaországban. Mind Emmanuel Macron mind Orbán Viktor folytatni szeretné. Az Európai Unió és az Egyesült Államok szurkol Macronnak és Orbán Viktor ellenfeleinek. Közben persze mind az Európai Unió mind pedig az Egyesült Államok válsággal küzd a pandémia miatt. Rengeteg gyakorlati problémát kell megoldania a vezetőknek, ezért a politizálás háttérbe szorul. A közvélemény minden kormánytól elsősorban sikeres a válság menedzselését várja el. E tekintetben sehol sem dicsekedhetnek különösebben jó eredményekkel. Olaf Scholz kancellár pénzügyminiszterként bizonyította a válság idején, hogy pragmatikus menedzserként képes a német gazdaságot egyensúlyban tartani a legnehezebb időkben is. Valami hasonlóra lesz szükség az egész Európai Unióban, ahol Németország továbbra is meghatározó szerepet játszik.

Macron: Orbán ellenfél és partner

Hétfőn érkezik Budapestre a francia elnök, hogy itt találkozzon a visegrádi államok vezetőivel. Csütörtöki sajtóértekezletén megkérdezték a francia államfőt, hogy mit gondol Orbán Viktorról.

„Politikai ellenefél, de európai partner” – hangzott a válasz. Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Macron elnök ezért mind a 27 tagállam vezetőivel találkozni akar.

Franciaország államfője ugyanakkor megerősítette: a jogállami normák betartása tekintetében nem lehet vita, de más ügyekben kompromisszumot lehet kötni. Ilyen az európai minimálbér vagy az atomprogram, amelyben a francia és a magyar álláspont közel áll egymáshoz.

Európai trió kontra Orbán és barátai

Az Európai Egyesült Államok irányába kívánja vezetni az uniót Macron elnök, Scholz kancellár és Draghi miniszterelnök. Egyetért ezzel Spanyolország és Hollandia kormányfője is vagyis az Európai Unió legfontosabb országai emellett foglalnak állást.

Ugyanez a helyzet az Európai Parlamentben, ahol a négy nagy frakció egységesen lép fel a szélsőjobboldal ellen. Mind az Európai Néppárt mind a szocialisták, a liberálisok és a zöldek emellett kötelezik el magukat, és elutasítják Orbán Viktor illiberális rendszerét.

Ezért sem járt sikerrel a magyar kormányfő kísérlete a hétvégén Lengyelországban, ahol szélsőjobboldali egységfrontot kívánt létrehozni. Matteo Salvini,  a Liga vezére el sem ment a találkozóra hiszen ő tagja az olasz kormánynak, amely több mint 200 milliárd eurót kapott az uniós helyreállítási alapból. Magyarország és Lengyelország viszont egy centet sem. A lúzerek szövetsége ilyen körülmények között nemigen jöhet létre hiszen minden uniós tagállamnak szüksége van az euró milliárdokra, hogy elhárítsa a pandémia miatt kialakult válsághelyzetet.

Orbán Viktornak az unió bírálatán túl nincs alternatív javaslata, erre pedig nehéz szövetséget kötni.

Macron nem Orbán kedvéért jön Budapestre hanem azért, hogy megossza a visegrádi államokat. A francia diplomácia régi célja az, hogy a mérsékeltebb Csehországot és Szlovákiát szembefordítsa az elszántan Brüsszel ellenes budapesti és varsói vezetéssel.

Scholz német kancellár első útja Párizsba vezet, hogy ezzel is kifejezze: Macronnal együtt kívánja vezetni az Európai Uniót míg korábban Merkel kancellár egyedül tartotta kézben az irányítást.

Az új felállás nem sok jót ígér Orbán Viktornak, aki a tengerentúlról sem remélhet támogatást hiszen Trump megbukott. Biden pedig meg sem hívta a demokrácia csúcsra – egyedül maradt le az Európai Unió tagállamai közül a listáról a magyar miniszterelnök. Ez nem is túlságosan finom célzás arra, hogy Washingtonban sem ragaszkodnak túlságosan a személyéhez.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK