Kezdőlap Címkék Egészségügy

Címke: egészségügy

Lapszem – 2017. december 8.

0

Ma a Máriák ünneplik névnapjukat, és esős időjárásra lehet számítani 6-8 Celsius fok körüli legmagasabb nappali hőmérséklettel. A lapszemle pedig már itt is van:

Népszava: Soros-exkluzív – A gyűlöletkeltés kudarca

A Népszavához eljuttatott írásban reagált a kormány ellene folyó kampányának fejleményeire Soros György. Arra reagált, hogy a kormány közzétette a Soros-tervről folytatott nemzeti konzultáció eredményét. Soros többek között azt írja, hogy „A magyar nép bizonyára megtalálja majd a módját annak, hogy ellenőrizze a hivatalosan bejelentett számok pontosságát. Még ezek az inflált számok is azt bizonyítják, hogy a felnőtt magyar lakosság többségét nem lehetett félrevezetni a megtévesztő kampánnyal.” Szerinte az eredmények ismertetése annak az átfogó propagandakampánynak a legújabb felvonása, amely nyáron kezdődött ellene, és amelynek a célja annak elhitetése, hogy ő a magyarok ellensége, holott „Semmi sem áll távolabb ettől a hamis állítástól”. Soros úgy véli, hogy az ellene folytatott hadjárat kudarcot vallott, az embereket nem sikerült megtéveszteni, és megköszönte mindenkinek a támogatást.

Magyar Hírlap: Szigorított szankciók a kiskorúak védelmében

Általánosságban igaz, hogy az individualizmus előtérbe kerülése nyomot hagyott a családi kapcsolatokon – mondta a Magyar Hírlapnak Selmeczi Gabriella fideszes képviselő. Elmondta, hogy a jövőben további szigorítások várhatók a pedofil bűncselekmények kapcsán, és már vizsgálják, Nyugat-Európában hogyan tartják nyilván az elkövetőket. A statisztikai mutatók alapján folyamatosan növekszik a pedofil bűncselekmények aránya az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, és magas a látencia is. 2014 óta kétszer módosították a vonatkozó törvényt, és Selmeczi szerint a harmadik módosítás értelmében szigorodtak a büntetési tételek a tizenkét év alatti gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények esetében.

Magyar Idők: Kormánydöntésre várnak az egészségügyi dolgozók

A jövő heti kormányülésen születhet döntés az egészségügyben dolgozók karácsony előtti egyszeri bérjuttatásáról. A szakdolgozók fizetése pedig jó eséllyel már januártól emelkedhet jövő november helyett a Magyar Idők információi szerint. A december 13-i kormányülésre készült előterjesztés három verziót tartalmaz, eszerint az ápolók, az orvosok és az asszisztensek két-, három- vagy négyheti alapbérüknek megfelelő összeget kaphatnak még karácsony előtt. Az érdekképviseletek a teljes havi bérhez ragaszkodnak. A kétheti bér kifizetése a lap szerint mintegy nettó tízmilliárd forintba kerülne.

Magyar Nemzet: Nem tudni, hogy mikor vezetik be az áramadót

Továbbra is heves szakmai viták zajlanak a kormányzati berkekben, de még a nemzetgazdasági tárcán belül is az elektromos autók töltésére használt áram extra adóztatásról. Így már szinte bizonyos, hogy a korábbi tervekkel ellentétben idén nem születik meg a törvény az új áramadó bevezetéséről – tudta meg a Magyar Nemzet. Információik szerint az új adóval kapcsolatos alapvető kérdések sem tisztázottak, és ezek a nemzetgazdasági tárcán belüli nézeteltérések személycserékhez is vezetnek. Többel között nem dőlt el, hogy mikortól és pontosan mekkora jövedéki adót vetnének ki az elektromos energiára, és hogyan zajlana ennek beszedése – írják.

Magyarország életveszélyben?

Magyarországon évente 23 ezer ember gyógyítható betegségben hal meg, amivel vezetjük a világranglistát.  Pedig a magyar társadalom létfontosságúnak tartja az egészségügyi rendszert, mégis tudomásul veszi, hogy a kórházi ágyak lerobbantak, a szobák piszkosak, az ellátás színvonala időnként gyalázatos, s persze csak hálapénzzel vehető igénybe.  Bár egy felmérés szerint a választók az egészséget tartják az egyik legfőbb értéknek, mégis zokszó nélkül elfogadják, hogy a kórházak, rendelők fejlesztése helyett a kormány stadionokat épít. Az Együtt, újabban pedig az MSZP egészségpolitikusa, aki közreműködött a párt programjának megalkotásában. Komáromi Zoltán szerint az Orbán kormány azért meri elhanyagolni az egészségügyet, mert azért valójában mégsem büntetik a szavazók.

 

Szenzációként tálalták a kormány kezében lévő lapok, hogy december elején emelt fizetést kapnak az egészségügyben dolgozók. Mondja, miért mindig év végén emelik a béreket?

Azért, mert így év közben – amikor egyébként a működésképtelen egészségügyről szólnak a hírek – ezerszer el tudják mondani, hogy béremelés lesz, béremelés lesz… Ezzel azt a képzetet kívánják fenntartani, hogy azonnal javul a helyzet. Miközben folyamatosan romlik. Ez a trükk ráadásul nagyon olcsó is, hisz azt sugallja, hogy egész évben nőnek a fizetések, miközben csak egyetlen hónapban, december elején kell többet fizetni. Ez a politikai kész átverés show része.

Ugyanakkor jól hangzik, hogy a szakorvosok, kórházi szakgyógyszerészek fizetése bruttó százezer forinttal nő, az egészségügyi szakdolgozók, tehát a nővérek pedig 12 százalékkal kapnak többet. Mire elég ez?

Semmire. Tekintélyes közgazdászok egybehangzó állítása szerint alacsony a béremelés mértéke, ráadásul el is késett. Ezzel a felzárkóztatási programmal a lecsengőben lévő kivándorlási hullámot már lassítani sem, megfordítani pedig végképp nem lehet.

A diplomások egyszer valóban kaptak 107 ezer forintot, ami nettó 77 ezernek felel meg. Ez szép összeg, de az ágazatban majdnem nyolc éve nem volt semmiféle béremelés. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor viszont megalázóan alacsony az emelés. De ezt az összeget is csak az állami intézményekben dolgozó közalkalmazottak kapják meg. A kisvárosi rendelőintézetek dolgozói – akik megbízási szerződéssel dolgoznak, kimaradtak a bérrendezésből, emiatt ők rövid úton otthagyják majd a munkahelyüket. Emiatt a vidék szakorvos nélkül maradhat, amire extrém példa is van; Csongrád megye egyik kisvárosában 30 ezer lakosra egyetlen szemész jut, aki heti két alkalommal Szegedről jár át. Egy ilyen méretű város ellátáshoz legalább 3-4 szemész kellene. Bár az optikusok üzleti alapon megcsinálják a látásélesség vizsgálatot, de a szemorvosok legfontosabb feladata a szív-és érrendszeri betegek szemfenék-vizsgálata, amivel életeket lehetne megmenteni.

Az egészségügyben dolgozók bérének emelését már 2010-ben el kellett volna kezdeni, hogy 6-7 ezer orvos, illetve 12 ezer ápolónő ne hagyja el az országot. Ráadásul Magyarországról az a korosztály menekült külföldre, akinek a tudására a frissen végzettek képzéséhez szükség lenne. Tehát a kivándoroltak nélkül nem csak a gyógyítás, hanem az orvosképzés is padlóra kerül. Aki pedig már 5-6 éve külföldre szerződött, s családját is kivette, azt nagyon nehéz lesz visszacsábítani. Ezek a szakemberek ugyanis egész Európában megállják a helyüket, elismerik és rendesen megfizetik a szaktudásukat. Hazahívásukhoz a magasabb bér már kevés lesz, szükséges hozzá egy átlátható, korszerű egészségügyi rendszer, amitől most nagyon távol kerültünk.

A béremelést a már egy évvel ezelőtt kezdődött bérfelzárkóztatási program is tartalmazza, de a garantált bérminimumot még ma sem éri el az egészségügyben fizetett bérek jó része. Miért vannak állandó lemaradásban?

Az alacsony egészségügyi bérek miatt olyan ágazati bérfelzárkóztatásra lenne szükség, amely jelentősen meghaladja az országos minimálbér, illetve a bérminimum éves emelését.  De ez természetesen nem így történik!

Ennek következménye az a helyzet, hogy a pályakezdő ápolónőnek – aki iskola után belép a kórházba – épp akkora bért kötelesek adni, mint a 15-20 éve ott dolgozó nővérnek, akik az elmúlt években nem kaptak fizetésemelést. Természetesen ez iszonyú munkahelyi feszültséggel jár, amit a szaktárca idéz elő, holott erre a stratégiai hibára már felhívtuk a figyelmet.

Ugyanez a helyzet az egészségügyben dolgozó egyéb alkalmazottakkal is, az adminisztrátorok, sofőrök, villanyszerelők bére az utóbbi években egyetlen fillérrel nem emelkedett, s most sem fog.  Ez ma már a gyógyító intézmények működését is veszélyeztetheti. Ha ugyanis a villanyszerelő, vagy karbantartó – aki a versenyszférában dupláját keresi, mint a kórházban – nem végzi el a feladatát, akkor lebénul a kórház működése. Ezért a gyógyítástól csoportosítanak át pénzt, hogy a szakmunkások ne menjenek el a kórházakból.

Bérfelzárkóztatásról csak akkor beszélhetnénk, ha a kötelező bérek kifizetésén túl jelentősebb összeget, legalább 400 milliárdot adnának az egészségügyben dolgozók fizetésének rendezésére. Csak akkor érnénk el az élet más területén dolgozók fizetését, de miután ez elmarad, a halgazdasági dolgozókkal együtt mi keresünk a legrosszabbul Magyarországon. Ez a társadalom megbecsülése.

Van valamilyen magyarázat arra, hogy az egészségügy érdekvédelme nem tud magasabb béreket kiharcolni?

Az elmúlt évek egészségügyi vezetése hiába dolgozott ki életképes terveket az ágazat megújítására, azt a kormányzat végül leseperte az asztalról. Ebből következően világos, hogy a Fidesz politikusai, beleértve a kormányfőt is, azt gondolják, hogy a kórházak, rendelők fejlesztése nem hoz túl nagy politikai hasznot. Talán ezért ambicionálják inkább a stadionépítést, amelynek tényleg nincs semmi haszna, de legalább Orbán Viktor jól szórakozik. Az egészségügyi államtitkár fogyóeszköznek számít az Orbán-kormányban. Ónodi- Szűcs Zoltán államtitkárról, aki korábban teljesen rálátott az egészségügyre, kinevezése előtt sokan azt gondolták, hogy komoly változásokat kezdeményezhet, de reformelképzeléseiből egyet sem tudott végigvinni, mert a legfelsőbb politikai vezetőktől nem kapott zöld utat.

Komolyan mondja, hogy nem hoz politikai hasznot az, hogy a betegeket meggyógyítják?

Ez a kormány feltételezése, pedig 100 milliárddal, és nagyobb szervezettséggel a jelenlegi állapotokon is lehetne javítani; működőképesek lehetnének a rendelők, csökkenthetők lennének a várólisták. Ez még politikai hasznot is hozhatna, de ezt a mai kormányzat nem látja be. Pedig a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a hazai választók az egészségügy rendbetételével kezdenék el a hazai reformok sorát.

Az egészségügyi dolgozók szakszervezete az éves bértárgyalást sztrájktárgyalásnak nevezi. Ön is úgy érzi, hogy sztrájkhelyzet van az egészségügyben?

Az egészségügyi szakszervezet, és az orvosi kamara csak néhány ember megélhetését, nem pedig az ágazatban dolgozók érdekeit szolgálja. Cser Ágnes csak azért vizionálja a nem létező sztrájkhelyzetet, hogy tárgyalási pozícióját fenntartsa az egészségügyi kormányzattal. Az általa elért eredmény viszont siralmas. Ha valaki mégis bírálni merészeli a szakszervezeti elnök asszonyt, akkor azt azonnal feljelenti, vagy etikai vizsgálatot kezdeményez ellene. Miközben egyre több beteget kellene meggyógyítani, egyre rosszabb körülmények között. A megélhetési vezetők leváltására azonban sajnos ma szinte semmi esély sincs, pedig a tagság is issza ennek a levét.

Komáromi Zoltán. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Miközben rengeteg pénz költenek egészségügyre, a napi hírek rozsdás ágyakról, fertőzésekről, orvoshiányról szónak. Ez a szenzációéhes sajtó vagy az egészségügy bűne?

Korábban nagyon jelentős összeget kiszedtek az egészségügy költségvetéséből, amit lassan visszacsorgat ugyan a kormányzat, de csak töredéke kerül vissza annak, amit korábban elspórolt.

Kétségtelen, dübörög a propaganda, hogy az elmúlt tíz évben 600 milliárdot vissza is adtak. Elfelejtették azonban hozzátenni, hogy mindez uniós forrásból származik, ráadásul többségében betonra, tetőre, térkövekre, csövekre, és parkosításra költötték, s nem pedig gyógyításra.

Ha a hiánycikknek számító műszerekre is szántak pénzt, azt a legtöbbször csak egy műszakban működtetik, mert a berendezések kezeléséhez a legtöbb helyen már nincs szakember.

Az orvoshiányról drámai számok kerülnek nyilvánosságra, ilyen például, hogy néhány év múlva közel egymillió embernek nem lesz körzeti orvosa. Helytálló adat ez?

Már jelen pillanatban is majdnem elérjük ezt a számot, hisz 750 ezer embernek ma csak úgy van háziorvosa, hogy közel 400 praxis nincs betöltve. Ezekhez 400 ezer ember tartozik, akiknek az egészségét heti 2×2 órában helyettesítő, azaz utazó orvos látja el, aki az időt egyébként saját betegeitől veszi el. Ez a helyzet sajnos rohamosan romlik majd, mert az 1500 háziorvos zöme betöltötte már a 70 évet. Viccből szoktam mondani, hogy a végére három körzeti orvos marad; egy a fővárosban, egy az alföldi régióban, egy pedig a dunántúliban. Akkor is lesz háziorvosi rendszer, csak hosszú lesz a várólista.

A generációváltást, s vele családorvos szerepének átalakítását már korábban el kellett volna kezdeni. Az elmúlt tíz évben ugyanis olyan műszerek, gyógyszerek kerültek forgalomba, amelyek növelik a családorvos gyógyító lehetőségeit, bizonyos szerepek átalakultak, pl. a panaszmentes, jó állapotban lévő cukorbetegek gondozását már nővérekre is rá lehetne bízni, nem kell hozzá szakorvos. Nem szükséges tehát a betegeknek nem kell midig kórházba járni. De az új helyzetre, a megoldást jelentő praxisközösségek kialakítására fel kellett volna már készülni, s ez még nagyon sok pénzbe sem kerül, viszont csökkenti a nyomást a szakrendelőkben, kórházakban.

Napi hír az, hogy a sürgősségi osztályon 10-12 órát kell várakozni, mert 400 orvos helyett 140 dolgozik ezeken az osztályokon. Ez is csak anyagi kérdés?

Nincs elég orvos, hiába lenne rá pénz. A szakemberek már külföldön dolgoznak. Illetve a sürgősségi ellátás előtt hiányzik az alapellátás. Nem mindegy, hogy vakbélgyulladása van valakinek, vagy epegörcse. Az előbbit műteni kell, az utóbbira elég egy injekció.  Ennek eldöntése egyszerű orvosi feladat lenne, de a körzeti orvos hiába utalja be a betegét a szakorvoshoz, ha ott csak három hét múlva kap időpontot. Így aztán a teljes betegforgalom rázúdul a sürgősségi osztályokra. Ezért is van 12 órás várakozási idő.

Miközben a magyarok az egészségügy helyzetét tekintik a legfontosabb jövőbeli tényezőnek, Csehországban és a környező országokban lényegében ugyanakkora összegből lényegesen magasabb színvonalú ellátást tudnak biztosítani. Hogyan?

Szakemberekre bízták az egészségügy minisztériumot. Nem pedig pártkatonákra.

De ha jól értem, nálunk is szakemberek dolgoznak az államtitkárságon, csak épp nincs befolyásuk az egészségügyre.

Valóban, a legtöbb országban belátták, hogy az emberek egészség politikai ügy, választásokat is képes eldönteni. A mi politikusaink azonban még nem járnak itt.

Elég drámaian hangzik, hogy a magyar állampolgár 4 évvel rövidebb ideig él, mint európai társai. Egy itthon dolgozó munkás pedig várhatóan 12 évvel hamarabb hal meg, mint egy diplomás. Ez a helyzet romolhat még?

Persze, de nem ez a legszörnyűbb.

Magyarországon hal meg az OECD országok közül a legtöbb ember olyan betegségben, amely egyébként gyógyítható lenne.

A statisztika szerint 100 ezer lakos közül, a 25 és 65 éves korosztályból 411 ember veszti el az életét. Összesen 23 ezer ember hal meg úgy, hogy gyógyítható lenne. Ez a szám máshol a miénknek negyede, harmada.

A közelmúltban tíz ellenzéki párt igyekezett összeállítani egy egészségügyi koncepciót. Aláírtak egy megállapodást, vállalva, hogy bármelyik erő kerül kormányra, programjában szerepelteti a közös programot.

A mai kormánypártok el sem jöttek az egyeztetésre, de megjelent a Jobbik és a DK képviselője is, mert komolyan vették, hogy a nemzetnek szüksége van egy közös egészségügyi programra. Az alapelveket elfogadtuk, s vállaltuk, hogy bárki is kerül kormányra, azokat megvalósítja. Szükség van egészségügyi minisztériumra, a társadalombiztosítás önállóságára, szolidaritásra, valamint a hálapénz megszüntetésére. S persze ennek menetrendjét is megfogalmaztuk. Az ellenzéki pártok közül bármelyik kerül hatalomra, akkor egy működőképes, átlátható egészségügyi szervezet jöhet létre, ami mindenekelőtt a társadalom, a betegek érdeke.

LAPSZEM – 2017. december 2.

0

A Vivienek és a Melindák ünneplik a névnapjukat ezen a borongósnak és hidegnek ígérkező téli szombaton. Napközben erősen megnövekszik a felhőzet, de gyenge vegyes csapadék csak a dél-keleti tájakon fordulhat elő. Reggel -9 és -2, délután -1 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Érdemes otthon bekuckózni és olvasni. Például a szombati lapokat, bár nem igazán szívderítő, amiről írnak.

 

Népszava:  Nincs forrás a kórházi pulykapénzre

Hamarosan rendkívüli pulykapénzt – 20-22 milliárd forintot – kell kifizetniük a kórházaknak, ami zavart okozhat sokak számára. Az ágazati érdekvédők november végén egy havi plusz juttatást kértek az egészségügyieknek, köztük a műszaki és gazdasági területeken dolgozóknak is. Bár az ezt jóváhagyó kormányhatározat még nem jelent meg a közlönyben, a lap úgy tudja,: ez az összeg december végéig, de legkésőbb január elején megérkezhet a dolgozókhoz. A juttatás forrása az idei ötszázalékos munkáltatói járulékcsökkentés, ezt a megtakarítást az egészségügyi intézményeknek egy külön számlára kellett félretenniük. Ám a többség ebből a pénzből fizette ki az egyes halaszthatatlan számlákat. Például 50-60 intézményben december elején újítják meg a főigazgatói megbízásokat, sokan ezért is kockáztattak és fizettek erejükön felül a beszállítóknak, hogy bizonyítsák jól gazdálkodó menedzserek, akiket van értelme az intézmény élén meghagyni.

A kórházak eladósodási üteméből nagyon is jól sejthető, kinél nincs már meg a pulykapénzre való. S abból, hogy az intézmények 40-50 százalékának a korábbi évekhez képest kevesebb a tartozása.

Noha a működtetésükhöz évtizedek óta ugyanúgy hiányzik egy-két havi finanszírozás. Forrásunk szerint a főigazgató nem is nagyon tehet mást, minthogy tologatja a pénzt. A Népszava öt kórházat hívott fel, hogy meg van-e még az elkülönített számlán az öt százalékos járulékcsökkentésből származó megtakarításuk, közülük egy intézményvezetője válaszolt igennel. Ő is hozzátette: neki ugyan megvan a pénze, de ennek az az ára, hogy félő, hamarosan nem marad orvosa, mert a hiányszakmákban már nem tud annyit fizetni, amennyit másutt megadnak.

Magyar Nemzet: Keleti járulékturizmus

Hogyan kapnak ukrán nácik szülei magyar nyugdíjat? – erre a kérdésre igyekszik választ adni a lap terjedelmes riportja, amely a Szabolcs-Szamár-Bereg megyében, a magyar-ukrán határon fekvő Kispaládra látogatott el, ahol folyamatosan nő  a lakosok száma: míg 2010-ben 536, az idén már 1347-en mondhatták magukat kispaládinak. A jelenség nem egyedi a keleti végeken, mintegy harminc település mondhatja el magáról, hogy ott nem okoz gondot az elvándorlás. Több ezer fővel nőtt az ukrán határhoz közel fekvő Szabolcs-Szamár-Bereg megyei falvak lélekszáma, de a 151 százalékos növekedést produkáló Kispalád az, amely közöttük a legjobban teljesít. Erről kérdezősködött a lap munkatársa a településen.

Kiderült, valójában olyan 400 fős a falu, de a nyilvántartásban sokkal többen vannak, aminek az oka, hogy ukrán állampolgárok jelentkeznek be hozzájuk, sutyiban.

A polgármesterél is – a fia állítása szerint „úgy 28-30 ember” van bejelentve, „főleg rokonok. A lap munkatársa beszélt olyan emberrel, akinek a 100 négyzetméteres háza 97 ember lakhelye. „Mi ezért nem kaptunk pénzt, csak csokoládét” – mondta a riportalany, aki biztos benne, hogy miután megjelenik a cikk, munkát sem kap majd Kispaládon.

A riportban kitérnek arra is, hogy az ukrán–magyar kettős állampolgárok jó része nemcsak szavazni jár át a szatmári falvakba, hanem a nyugdíjáért is. Egy Kárpátalja közéletével foglalkozó, magyar nyelvű blog arról írt a minap, hogy

több olyan ukrán náci is tüntetett a magyarok ellen november közepén Beregszászon, akik szülei hazánkból kapják a nyugdíjukat.

A  magyar átlagnyugdíj  a térségben 50-60 ezer, ám az átjelentkezők rendszerint jóval 100 ezer fölötti jutatatásban részesülnek.

Magyar Idők: Mélyrepülésben a Jobbik

Július óta tízből nagyjából három biztos szavazó fordult el a Jobbiktól – derül ki a kormányközeli Nézőpont Intézetnek a kormányszócső Magyar Idők számára készített novemberi reprezentatív közvélemény-kutatásából. Az ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazóknál jelenleg 16 százalékos, holott júliusban még 23, szeptemberben 21, októberben pedig 19 százalékon állt az erős pártpreferenciájú választópolgároknál. Ugyanebben a körben a Fidesz–KDNP viszont erősödött, a választási részvételüket biztosra ígérők csaknem fele, 48 százalékuk szavazna a kormánypártokra.

Az MSZP biztos szavazóinál kilenc, a DK-nál és az LMP-nél pedig nyolc-nyolc százalékos eredményt regisztráltak. Az LMP július óta megduplázta a várható listás szavazatarányát. Ugyanezen a bázison a Momentum négy, az Együtt és a Kétfarkú Kutya párt két-két százalékon áll, míg a Párbeszéd és a Liberálisok támogatottsága egy-egy százalékos.

Figyelemre méltó, hogy szintén jelentős támogatásesést mért a Jobbiknál az elmúlt hónapokban több közvélemény-kutató, köztük a Századvég Alapítvány, a Tárki és a Medián is – jegyzi meg a lap.  

 

Magyar Hírlap: Hiába érvelnek Botka László összeférhetetlensége mellett

Az MSZP és a DK között az egyéni országgyűlési képviselőjelölti helyekről zajló alkudozásnak is szerepe lehetett abban, hogy a szegedi önkormányzat illetékes bizottsága elutasította a Botka László összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó kezdeményezést – mondta a Magyar Hírlapnak az eljárást elindító Szabó Bálint, a Szeviép-ügy károsultjait képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője. Nem látta igazolva Botka László összeférhetetlenségét a Szegedi Önkormányzat jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottsága, ezért nem tesz javaslatot a közgyűlésnek, hogy döntést hozzon az ügyben – áll a testület határozatában, amelyet az eljárást kezdeményező Szabó Bálint juttatott el lapnak. A Szeviép-ügy károsultjait képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője szerint a szocialista városvezető feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingatja, ezáltal összeférhetetlenséget okoz a tény, hogy a VIP-parkolóbérleti botrányként elhíresült ügyben nyomozást rendeltek el vezető beosztású személy által a kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt. Az indoklás részletezi: az ügyben azért történt feljelentés, mert a Botka által összehívott vezetői értekezleteken „százas nagyságrendben osztogattak jogszabályi felhatalmazás nélkül korlátlan ingyenes parkolóbérleteket” többek közt Botka feleségének és titkárnőjének, valamint több megyei és városi vezető tisztséget betöltő személynek. Az ügyben a vádlottak padján ül Botka helyettese, kabinetfőnöke és a címzetes főjegyző, de az újabb nyomozás indítása miatt felmerül Botka László büntetőjogi felelőssége is.

 

 

Közösen szerezhetnek be védőoltásokat a V4 országai

0

Speciális oltóanyagok beszerzéséről egyeztetnek majd.

Balog Zoltán a V4-ek egészségügyért felelős miniszterei konferenciájának megnyitóján jelentette be, hogy a javaslat szerint első körben olyan speciális oltóanyagok és immunbiológiai készítmények közös beszerzéséről egyeztessenek, amelyeket

ritkán előforduló betegségeknél szükséges járványügyi intézkedések során használnak,

mint például a diftéria antitoxin, vagy az inaktivált coli vakcina.

Azt is mondta: emellett szükséges áttekinteni a V4-es országok nemzetközi védőoltási programjában fontos szerepet betöltő – például a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni – oltóanyagok helyzetét, és ezek közös beszerzésének lehetőségeit.

A kétnapos konferencia megnyitóján a V4-ek képviselői nyilatkozatot írtak alá a hosszú távú gyógyszerár-támogatásokról is.

Sokkoló jelentés a magyar egészségügyről

0

Lesújtó megállapításokat tett közzé az Európai Bizottság a magyar egészségügyről A várható élettartam öt évvel az uniós átlag alatt van, a férfiak átlagosan csaknem hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nők, és a legalacsonyabb végzettséggel rendelkező férfiak átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők.

A Demokratikus Koalíció alelnöke, Niedermüller Péter által ismertetett jelentés szerint

a halálozások mintegy háromnegyede szív- és érrendszeri illetve rákbetegség következménye.

A megelőzhető (pl. tüdőrák) és a kezelhető rákbetegségek (pl. mellrák, méhnyakrák és vastagbélrák) miatti magyarországi halálozási arányszám az EU-ban a legmagasabbak közé tartozik.

A magyar egészségügyi rendszer súlyosan alulfinanszírozott. Az egy főre jutó egészségügyi kiadás a legalacsonyabbak között van az EU-n belül, és csupán az uniós átlag felét teszi ki. Ráadásul ennek csak kétharmada közkiadás (az EU-ban ez az arány 80 százalék), amiből logikusan következik, hogy

az alacsony jövedelműek gyakran nem jutnak hozzá a megfelelő ellátáshoz.

A rendszer erősen kórházközpontú, miközben egyre nagyobbak az alapellátás hiányosságai.

Lesújtó kép a magyar egészségügyről – Megmutatjuk!

0

Habár mi magyarok ismerjük és tudjuk, mégis mellbevágó az a lesújtó  kép, amelyet egy most közzétett uniós jelentés fest. A többi között az alulfinanszírozottság, az esélyegyenlőtlenség, a megelőzés siralmas helyzete az, amire rámutat a részletes, adatokkal, tényekkel alátámasztott jelentés.

Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés Magyarországon. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A többi között között ezt állapítja meg az Európai Unió és az OECD által Magyarországról készített egészségügyi profi, amely felrója hogy

Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadás az uniós átlag fele.

 

Forrás: EU és OECD

2015-ben Magyarország – vásárlóerőparitáson – fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre, s a GDP egészségügyi kiadásokra fordított része mindössze 7,2% volt, ami nem éri el a 2005-ös 8,0%-ot, és sokkal alacsonyabb, mint a 9,9%-os uniós átlag. Az elemzés hozzáteszi hogy az elmúlt évtizedben az egy főre jutó egészségügyi kiadás lassú növekedése leginkább a közkiadások szigorú fékentartásának volt  köszönhető.

Az egészségügyi kiadásban vállalt állami részesedés 2005. és 2015. között négy százalékponttal 67%-ra csökkent, ma pedig a hatodik legalacsonyabb az EU-n belül.

Az egészségügyi kiadás fennmaradó harmadát a háztartások főként zsebből  fizetik (közvetlen lakossági hozzájárulás).

A jelentés az egészségügy hatékonyságáról azt állapítja meg, hogy a bizonyos területeken megfigyelt csökkenések ellenére Magyarország

az egyik olyan uniós ország, ahol a legmagasabb a gyógyítással egyébként elkerülhető halálozások arányszáma,

ami azt jelzi, hogy bőven van javítanivaló a hatásos egészségügyi ellátáshoz való időbeni hozzáférés terén életveszélyes állapotok esetén.

Ami az ellátáshoz való hozzáférést illeti: az esélyegyenlőséget akadályozza a zsebből  fizetett kiadások (közvetlen lakossági hozzájárulás) magas szintje. Viszonylag nagyszámú alacsony jövedelmű magyar háztartás számol be kielégítetlen egészségügyi szükségletekről.

 

Az Európai Bizottság ma tette közzé a 28 tagállam egészségügyi elemzését és az azokat kísérő országspecifikus jelentéseket, amelyek mélyreható elemzést nyújtanak az uniós tagállamok egészségügyi rendszereiről. A lakosság egészségi állapotával és számos fontos kockázati tényezővel foglalkoznak, emellett pedig megvizsgálják az egészségügyi rendszer hatékonyságát, hozzáférhetőségét és rugalmasságát minden uniós országban. A Magyarország-jelentés itt olvasható.

A következő lépések
A jelentéseket megkapják az uniós tagállamok egészségügyi minisztériumai, majd a nemzeti hatóságok az OECD szakembereivel és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjának szakértőivel is megvitathatják azokat. Ezek az önkéntes eszmecseréka jövő év elejétől indulnak, lehetőséget nyújtanak a minisztériumoknak arra, hogy megbeszéljék egymással a főbb kihívásokat, és együttesen megfelelő szakpolitikai válaszokat dolgozzanak ki.

Az átfogó és a különböző adottságokat tekintetbe vevő elemzések hiánya már régóta lényeges akadályt jelent az egészségpolitikai döntéshozók számára. Ezért a hiányzó ismeretek pótlása érdekében a Bizottság ebben a hónapban lezárta az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban elnevezésű kezdeményezés első kétéves szakaszát – emlékeztet a brüsszeli közlemény, amelynek főbb megállapításai a következők:

Kiegyensúlyozottabbá kell tenni a megelőzéssel kapcsolatos beruházásokat és mérsékelni kell a hozzáférésben meglévő egyenlőtlenségeket;

Szilárd alapellátási rendszert kell kialakítani, hogy a betegek ne a sürgősségi osztályokat terheljék (ma a nem megfelelő alapellátás miatt a betegek 27%-a a sürgősségi osztályt keresi fel);

Integrált ellátást kell kialakítani;

Proaktív egészségügyi munkaerő-tervezés és -előrejelzés kell;

Digitális rendszerre kell átállni.

Tudja, mikortól számít magasnak a vérnyomása?

0

Az új irányelvek szerint már 130/80-tól. Mindkét értéket tízzel vitték lejjebb.

Illusztráció
MTI Fotó: Beliczay László

A döntést amerikai szakmai szervezetek hozták meg, 14 év után változtattak az értékeken, írja a Washington Post. A csoportot vezető Robert M. Carey azt mondta: a vizsgálatok során arra jöttek rá, hogy

a korábban még normálisnak tartott értékek már kockázatosak,

és megnövelik a szívbetegségek, sőt, a halál esélyét.

A jelentésben azt írják, ez nem jelenti azt, hogy sokkal több embernek kellene gyógyszert szednie. Inkább abban bíznak, hogy jóval több embernél fedezik fel korai szakaszában a betegséget, amikor még életmód-változással is kezelni lehet: az étrend átalakításával, fogyással, több testmozgással, kevesebb alkohol fogyasztásával, a stressz kerülésével.

Illusztráció
MTI Fotó: Földi Imre

Szerintük leginkább az orvosok feladata lenne, hogy felhívják erre a betegek figyelmét.

A magas vérnyomás az egyik vezető halálozási ok a világban,

többek között szív- és érrendszeri betegségekhez, stroke-hoz, vesebetegségekhez vezet. Befolyásolja a genetika, az életkor, az étrend, a mozgás, a stressz, de bizonyos betegségek is, például a cukorbetegség.

Magyarországon a betegségek ötöde-negyede a magas vérnyomásra vezethető vissza.

A statisztikák szerint több mint hárommillió magyarnak magas a vérnyomása – az új irányelv szerint ez a szám jelentősen nőhet.

Forrás: Magyar Nemzeti Szívalapítvány

 

Ez volt ma – 2017. november 7.

0

A DK cáfolja az MSZP-t

Cáfolta a Demokratikus Koalíció az MSZP állítását, hogy megszületett a megállapodás a két párt között. Molnár Gyula, az MSZP elnöke néhány napja arról számolt be a Klubrádióban, hogy az MSZP és a DK 60-40 százalékban indíthatna közös jelölteket.  A DK Sajtóirodája kedden a következőket közölte ezzel kapcsolatban: „Dacára az ellentétes hírek és nyilatkozatok sorozatának, ez ideig nem született megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között az egyéni választókerületi koordinált jelöltállításról, így az MSZP és a DK sem állapodott meg a körzetekről. Az ezekről szóló tárgyalások az elmúlt napokban is folytak, a DK vezetői találkoztak az MSZP, az Együtt-Párbeszéd és a MoMA képviselőivel is.

Az a szándék, hogy heteken belül átfogó megállapodást érjünk el.”

MoMa: a határon túliak saját képviselőket választhassanak

Fotó: Pixabay

„Ha a határon túli magyar nemzetrészeknek van a budapesti parlamentben néhány képviselője, akkor ők személyükben felelősséggel tudják képviselni e nemzetrészek és választóik érdekeit” – áll Bokros Lajos pártjának közleményében. „A Modern Magyarország Mozgalom fontosnak tartja a határainkon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogát, amelynek a magyar nemzethez való tartozás szempontjából jelképes jelentősége van. A MoMa évek óta azt az álláspontot hirdeti, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne magyarországi pártokra, hanem saját jelöltjeire tudjanak szavazni és helyben közismert képviselőiket tudják küldeni a budapesti parlamentbe. Ezáltal a szavazataikkal nem befolyásolnák a magyarországi pártviszonyokat.”

Négymillió ember utcára kerülhet

Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet. A megdöbbentő adat a devizahitel-károsultak érdekében kezdeményezett politikai vitanapon hangzott el a parlamentben. A vitanap előtt tüntetés is volt az országház előtt, a devizahitel áldozatai kértek maguknak emberséges, s főleg jogszerű elbánást. Köztük volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a FüHü-nek adott interjújában a többi között arról beszélt, hogy a kormány nem szívesen szembesül a problémával, de a bíróság sem hozza nyilvánosságra, ha devizahitelek ügyében döntéseket hoz, s a sajtó egy jó része is kerüli a témát.

Ma 900 ezer banki szerződésből eredő végrehajtás van Magyarországon. Ez az adat borzasztóan sok ember nyomoráról szól,

bár a kormánypárt szerint egy családnak több végrehajtási ügye is lehet. Mindenesetre sokkal lényegtelenebb témákról rendre beszámol a kormányzati sajtó, nem is említem a nemzeti konzultációkat.

Paks – pénzlehívás és feljelentés

A rajzból valóság válhat (Aszódi Attila balról a második). MTI Fotó: Kövi Gergõ

A kormány hűtlen kezelést követ el azzal, hogy megkezdik a paksi orosz hitel lehívását. Ezért bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje.Mint a FüHü is megírta: a paksi beruházásért felelős államtitkár bejelentette, hogy az orosz hitel lehívásával az első fővállalkozói számlák kifizetésre kerülnek. Elmondása szerint minden számla 80 százaléka orosz hitelből lesz kiegyenlítve.

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint a hitelszerződés rendkívül egyoldalú, Magyarország rosszul, Oroszország pedig jól jár: olyan helyzet is előállhat, ami akár csődbe is döntheti az államot és a magyar családokat. Ez a vagyoni károkozás az LMP álláspontja szerint megvalósítja a hűtlen kezelés tényállását, ezért Szél Bernadett feljelentést tesz.

Kúria kontra NVB

Forrás: Pixabay

A Kúria jogerős végzése felülírja a Nemzeti Választási Bizottság július 25-i döntést, amellyel megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt:

“Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”

A Nemzeti Választási Bizottság július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, azonban a Kúria felülvizsgálati eljárásában kedden – az internetes oldalán közzétett végzés szerint – hitelesítette azt.

Egészségügy: gondok és megoldási kísérletek

Fotó: FüHü

Adósságkonszolidáció, egészségügyi béremelés, háziorvosi praxisok – a többi között ezek voltak azok a témák, amelyekről részleteket is lehetett hallani mind kormányzati, mind szakmai megközelítésben a „Biztonságos és költséghatékony betegellátás” címet viselő, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTSZ) stratégai partnerségével megvalósult Medicina konferencián.

Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes elmondta, hogy a kormány elvi döntése már megszületett a kórházak adósságkonszolidációjáról, az ágazat rendelkezésére bocsát forrásokat, ám az már az ágazat felelőssége, hogy meghatározza, miként juttatja el azokat az intézményrendszerhez. Elhangzott egy kérdező részéről, hogy augusztus 31-én 34 milliárd forint volt a kórházak összes adóssága, 21 milliárd forintnyi harminc napon túli, az év végére, a kivetített, újratermelődővel  együtt mintegy 45 milliárdnyira rúghat az adósságállomány, amit tavaly – a konszolidációval – sikerült 13 milliárdra leszorítani.

Ha szolgai módon feltöltik az intézmények adósságállományát, az nem küld megfelelő üzenetet

– hangsúlyozta a helyettes államtitkár–, mivel az adott helyzetben okkal feltételezhető a nem felelős gazdálkodás miatti hiány, s ezt akkor szolgai módon támogatnák. De az összeg nagyságrendje biztosítva van.

Tartalékai határán a BKV a metrópótlással

Próbálkoznak. Forrás: wikimedia.org

Buszból van elegendő, de csak csuklósok átcsoportosításával tudják megoldani a 3-as metró pótlását. Az igazi gond a több száz sofőr hiánya, csak a szabadnapok csökkentésével lehet embert találni a napi 180 vezető helyére. Egy szakember szerint a BKV túl is biztosította magát az utasok komfortérzetében.

Valószínűleg a zsúfoltság növekedése miatti kényelemérzet-romlás miatt gondolják úgy sokan Budapest egyes pontjain, hogy jelentős járatritkítások tapasztalhatók a metrópótlás következtében – mondta el a FüHü-nek Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke a különféle hírekről. Szerinte járatritkításról nincs szó, nem is lehetne, mert a BKK és a BKV közti szerződés rögzíti az ellátandó szolgáltatás tartalmát és mértékét. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke se tud arról, hogy buszokat vontak volna el egyes vonalakról.

Kirúgta Kerót az Operettszínház – Kerényi elnézést kért

MTVA Fotó: Zih Zsolt

A Budapesti Operettszínház igazgatósága kedden azonnali hatállyal kirúgta Kerényi Miklós Gábort, a színház korábbi vezetőjét.

Időközben Kerényi Miklós Gábor a Facebookon kért elnézést kért, ha valakit megbántott volna. Mindez azt követően történt, hogy hétfőn az ATV adásában az azóta külföldön élő

MAROS ÁKOS, EGYKORI TÁNCOS ELMESÉLTE, HOGY KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR HOGYAN ZAKLATTA ŐT.

Az ügy kipattanása után a színház közleményt adott ki.Nem hivatalos értesüléseink szerint a színház vezetése azt szeretné, hogy akinek hasonló története van, azt kizárólag nekik jelezze és ne a nyilvánosságnak, különben súlyos retorziókkal (értsd: elbocsátás) kell szembenéznie

Az Operettben ugyanakkor megkezdték egy belső etikai és bejelentési protokoll kidolgozását, „amely a színházban zajló művészi és gyakorlati munka kapcsán a jövőben megfelelő kontrollt tud biztosítani a hasonló esetek elkerülésére.”

Büntetés a Fradinak és a Diósgyőrnek

Az FTC-DVSC mérkőzés a Groupama Arénában, 2017. november 4-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az MLSZ Fegyelmi Bizottsága az FTC-t 3 millió forintos pénzbüntetés megfizetésére kötelezte, s elrendelte a Groupama Aréna „B1”, „B2”, „B3” és „C1” szektorainak 3 soron következő hazai NB I-es bajnoki mérkőzésen történő lezárását. A DVSC sem úszta meg büntetés nélkül a  hétvégi FTC – DVSC mérkőzésen történteket: mint visszaesőt, szurkolóinak másokat megbotránkoztató magatartásáért (más sportszervezet és az ellenfél szidalmazása) 200 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a klubot az MLSZ Fegyelmi Bizottsága.

Mint a FüHü is beszámolt róla, a verekedésről a szurkolók által készített felvételek arra utalnak, hogy szervezett támadás történt. Megírtuk azt is, hogy lakhelyelhagyási tilalom elrendelését indítványozta a Fővárosi Főügyészség azzal a két férfivel szemben, akiket a szombati FTC-Debrecen futballmeccs szünetében történt verekedés miatt vettek őrizetbe.

 

 

 

Mire szánják és mire elég a sok-sok milliárd?

0

Adósságkonszolidáció, egészségügyi béremelés, háziorvosi praxisok – a többi között ezek voltak azok a témák, amelyekről részleteket is lehetett hallani mind kormányzati, mind szakmai megközelítésben egy keddi budapesti konferencián.

Augusztus 31-én 34 milliárd forint volt a kórházak összes adóssága, 21 milliárd forintnyi harminc napon túli; még ha ez utóbbit a kormány – ahogy jelezte – ki is fizeti, az év végére, a kivetített, újratermelődővel  együtt mintegy 45 milliárdnyira rúghat az adósságállomány, amit tavaly – a konszolidációval – sikerült 13 milliárdra leszorítani. Természetesen merül fel tehát  a kérdés, terveznek-e az idén is nagyobb mértékű adósságkonszolidációt az egészségügyben – hangzott el a kérdés egy budapesti szakmai fórumon.

Az őszi Medicina konferencián nem csak a kérdés merült fel, válasz is érkezett: Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára már a kérdést megelőző előadásában is érintette, majd részletezte a konszolidációt. Mint mondta: évről-évre olyan megoldáshoz kénytelenek nyúlni, amely biztosítja a működőképességet.

A kormány elvi döntése már megszületett, az ágazat rendelkezésére bocsátja a szóban forgó összeget, ám az már az ágazat felelőssége, hogy meghatározza, miként juttatja el a forrásokat az intézményrendszerhez.

Ha szolgai módon feltöltik az intézmények adósságállományát, az nem küld megfelelő üzenetet – hangsúlyozta –, mivel az adott helyzetben okkal feltételezhető a nem felelős gazdálkodás miatti hiány, s ezt akkor szolgai módon támogatnák. Ezt pedig nem akarják – húzta alá. Olyan szempontrendszert akarnak felállítani, amely ösztönözni az intézményeket a felelős gazdálkodásra – szögezte le, hozzátéve: a konszolidációval kapcsolatos belső arányok meghatározásához még kell finomhangolás. De az összeg nagyságrendje biztosítva van.

A „Biztonságos és költséghatékony betegellátás” címet viselő, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTSZ) stratégai partnerségével megvalósult Medicina konferencián a szűken vett szakmai kérdések mellett általánosabb és a közérdeklődésre is inkább számot tartó témák is terítékre kerültek. Mészáros János helyettes államtitkár például a többi között beszélt az egészségügyi béremelésekről is – végigvezetve a két évvel ezelőtt megkezdett folyamatot, amelynek eredményeként az első ütemben az orvosok havi plusz 130 ezer forintot kaptak, a második ütemben a háziorvosok és főállású iskolaorvosok, védőnők és fogászati ellátásban dolgozók is megkapták az összeget, majd a harmadik ütemben az idén a szakmai feladatokat ellátók kerültek be a kedvezményezettek körébe.

Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár elismerte, hogy

ez, az egészségügyben végbemenő béremelés nem érinti a műszaki állományt (amelynek tagjai, a kérdést feltevő szavai szerint tíz éve nem részesültek béremelésben),

ugyanakkor Mészáros arra hivatkozott, hogy  a minimálbér és a garantált bérminimum emelése következtében sokuknak szintén nőtt a jövedelme.  Ezzel együtt is folynak szakmai egyeztetések a kérdésben – tette hozzá.

Szóba került a tanácskozáson a háziorvosi praxisok kérdése, a helyettes államtitkár szerint a praxisoknál a cél az volt, hogy az utánpótlást tudják biztosítani, illetve a tartósan be nem töltött praxisokat betöltsék. Ezért 2017-ben a pályázható forrásokat megduplázták: öt éve betöltetlen szolgálatnál 20 millió forintra lehet pályázni. A pályázat két részből áll: a letelepedést támogató, valamint a praxisvásárlást segítő részből.

Tavaly közel harmincan nyertek el letelepedéshez támogatást, s hetvenen praxisvásárlásit – mondta.

De elsősorban nem is ezt kell szerinte nézni, hanem a tendenciát: a 2015-os és 16-ös, valamint a még nem lezárt idei adatok azt mutatják, hogy

„A feladatot ugyan még nem oldották meg, de tendenciájában a betöltés emelkedő pályán van”.

Üres praxisok
Korábbi sajtóhírek szerint erőteljesen emelkedik a tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen háziorvosi körzetek száma. Évek óta nem volt olyan sok üres praxis, mint most – írta még augusztus  végén a Magyar Nemzet. Akkor megszerzett friss adatai szerint 317-ben nem volt állandó háziorvos, ezek közül 65 házi gyermekorvosi körzet volt. Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont adataiból készített összesítésük szerint míg 2015 júliusában még „csak” 231 betöltetlen körzet volt, addig 2016 januárjában már 238, tavaly decemberben pedig 281. A betöltetlen praxisok jellemzően az ország félreeső területein találhatók, ráadásul gyakran több kisebb környező település ellátásáért kellene felelnie a háziorvosnak.
Azt egy korábbi Világgazdaság-cikk írta meg, hogy Magyarországon 2015-ben 4817 háziorvos dolgozott, míg az ezredfordulón még 5159 működő praxis volt, vagyis tizenöt év alatt 6,6 százalékos volt a csökkenés. A praktizáló orvosok 44 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalékuk pedig már 70 felett jár.

Nagyobb az esélyünk a halálra

Két és félszer többen halnak meg Magyarországon az egészségügyi ellátás zavarai miatt, mint például a régi uniós országokban – mondja Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter a Független Hírügynökségnek adott interjúban. Állítja: az Orbán-kormány fél bármely komolyabb lépéstől, mert nem tudja kiszámítani a következményeket. A mostani kabinetben nincs is képviselete az ágazatnak, de még az EMMI-n belül is a vezetés harmadik szintjére üldözték az államtitkárt. Ugyanakkor az ellenzék sem képes komolyabb erőfeszítésre, legfeljebb populista szólamokat hallat, miközben a szakpolitikusok mindent elkövetnek egy jó program kidolgozásáért. Így jött létre a Kincses Gyula volt államtitkár javaslatára az a tíz párti tárgyalássorozat, melynek végén elfogadott az ellenzék egy dokumentumot, igaz nem pártelnöki szinten. De ebből sem lesz semmi; Kökény úgy látja, hogy napirendre sem veszi a parlament a kérdést. Így aztán maradnak a lepusztult kórházak, a várólisták, ugyanakkor a sikerpropaganda a kormányzati sajtóban.

Kökény Mihály
MTI Fotó: Beliczay László

Magyarország problématérképe, a felmérések szerint, azt mutatja, hogy az emberek leginkább az egészségügy helyzetével elégedetlenek, mégis: az elmúlt időszakban tulajdonképpen minden megmozdulás, akció, tüntetés kudarcba fulladt, vagy elhalt. Mi a magyarázata ennek a furcsa helyzetnek?

Kétségtelen, hogy a magyar társadalom ezt a területet tartja legproblematikusabbnak. A kórházak nyomorúságos helyzete, a szakemberhiány ma már a közbeszéd fősodrába ért, és a lakosság gyógyítás feltételeivel a legelégedetlenebb. Az egészségügy állapota jobban zavarja az embereket, mint a korrupció vagy a migráció.  Még három-négy évvel ezelőtt sem így volt, de napjainkban mindenkit az foglalkoztat: mi lesz, ha betegség éri utol, hogyan látják el, hozzájut-e a korszerű kezelésekhez… Ennek ellenére az Orbán kormány prioritási listáján nem szerepel az egészségügy, s ez akkor is így van, ha a választások előtti kampányban sok-sok pénzt ígérnek az e területen dolgozóknak.

Igen, pont ez a kérdés: miért is van ez így?

Először is a kormány felismerte, hogy az egészségügy nagyon sok konfliktussal terhelt, ingoványos terület, ahol nem lehet olyan döntést hozni, amellyel rövidtávon politikai hozadékot remélhetnek. Bármilyen lépés, beavatkozás érdeksérelmekkel jár, mint ahogy ez az előző kormány idején is így volt, a megtérülés pedig rendkívül lassú, nem remélhető egy választási ciklus alatt.  Márpedig a Fidesz rövidtávon gondolkodik, választást akar nyerni, pozíciókat megtartani, s nagy megrázkódtatásokkal együtt járó lépésekkel ez túlságosan kockázatos volna.

A Fidesz tehát bemérte, hogy ennek számára nincs nyeresége, ezért inkább abban érdekelt, hogy elterelje a figyelmet az egészségügyről.

A problémasorrend alapján ez nem nagyon sikerül neki…

De abban eredményesnek bizonyult, hogy, az utcai megmozdulásokat leállította a szolidaritás hiánya, a megosztottság. Úgy irányítják a kommunikációt, hogy a sikerpropaganda domináljon. Már az is jellemző, hogy nincs minisztériuma, minisztere sem a területnek, nehogy Orbánnak a kormányülésen ezekkel a gondokkal kelljen szembesülnie.

Az egészségügyet még az EMMI-n belül is a harmadik sorba száműzték.

Fotó: Facebook / Kökény Mihály

Ráadásul még arra is vigyáznak, hogy az államtitkár ne az ágazat bajait akarja megoldani, hanem szervilis módon a főnökei kívánságainak, a kormányzat elvárásainak próbáljon megfelelni. Az ő feladata az, hogy szereljen le mindenkit, aki problémákkal áll elő. Fenyegetéssel vagy kisebb nagyobb gesztusokkal, mint ahogyan a gyógyszerész kamara esetében történt, a korábbi patikaliberalizációs szabályok számukra kedves visszavonásával, vagy az amúgy sem erős érdekképviseletek szétbomlasztásával.  Cser Ágnes szakszervezeti elnök, még a CEU elleni törvény üdvözlésére is vállalkozott.  Emellett terjesztik bizonyos körökben, hogy csak a libsik, meg a Soros-bérencek elégedetlenkednek.

De hát az embereket, már eddig is beszéltünk róla, nem lehet becsapni, saját magukon érzik a bajt, nem?

Persze, látják a lepusztult kórtermeket, de a túlsúlyban levő kormánypárti médiában ezek a problémák nem léteznek.

Lehet, hogy így van, de vajon miért nem képes az ellenzék hatékonyabb lenni, tematizálni, összefogni, mozgósítani, ha itt a társadalom számára, amúgy, egyértelmű a helyzet?

Az elmúlt hét év tapasztalata azt mutatja, hogy az ellenzék pártjaiban – ideértve a saját pártomat, az MSZP-t is – eltűnőben van a szakpolitikai alázat, az tudniillik, hogy összefüggéseiben elemezzék és mutassák be az oktatásügy, az adózás vagy éppen az egészségügy zavarait és kiküszöbölésük módját. Mindenki abban gondolkodik, versenyezve a Fidesszel, hogy blikkfangos kommunikációs panelekkel, meg performanszokkal próbálja megnyerni a választót, és a bonyolultabb kérdésekről inkább nem beszél. Csak nagyon kevés kivétel van ez alól, mint például Szabó Timeáé, aki három hónapig segédnővérként gyűjtött tapasztalatokat. De ez csepp a tengerben.  Alig akad hiteles megszólaló a parlamentben és parlamenten kívül is. Csak egy példa:

az országgyűlésben, a demokratikus ellenzék soraiban egyetlen egészségügyi szakértő sem ül. Már egészségügyi bizottság sincs, csak népjóléti, amit Selmeczi Gabriella vezet, tehát ott sincs szakember.

facebook

A demokratikus ellenzék vezetői, ideértve természetesen az MSZP-t és a DK-t is inkább csak óvatosak – nyilván a korábbi kormányzati kudarcok miatt is – és hajlamosak populista ígértekkel operálni (pl. 65 év felettieknek ingyen gyógyszer). Ezek az ígéretek rövidtávon talán hatnak, de semmiképpen nem eredményesek. Pedig a pártokban vannak szakpolitikai csoportok, amelyek igyekeznek a lényegi kérdésekre koncentrálni, miközben a vezetők megpróbálják ezektől távol tartani magukat.  Ahhoz képest, hogy a lakosság nagy többsége elégedetlen az egészségügyben uralkodó viszonyokkal, a pártvezetők számára a téma amolyan forró krumplinak számít.

Nem mond ennek ellent, hogy Kincses Gyula korábbi államtitkár mégiscsak összehozott egy tíz párti aláírással ellátott programot?

Ez inkább erősíti a mondandómat: a szakpolitikusoknak néhány hét alatt sikerült összehozni egy nemzeti minimumot; lerakták egy közös szakpolitikai program alapját. Ez nem pusztán azért fontos, mert politikatörténeti kuriózum, hanem a tartalma is előremutató.  Ezer dolog választja el ezeket a pártokat, itt azonban mégiscsak megteremtődött a konszenzus.

Például miben?

Abban, hogy vissza kell állítani a jogaiba a társadalombiztosítást, kell önálló egészségügyi minisztérium, az alapellátást kell erősíteni, sokkal több pénzt kell bevinni az ágazatba, a hálapénzt vissza kell szorítani.

Szabályozott viszonyt kell kialakítani a magán- és a közfinanszírozott egészségügy között, hogy a magánszféra ne kényszerből választott irány legyen.

(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az emberek több mint fele már a magánpraxisokat keresi fel, éppen azért, mert nem jut az állami szférában megfelelő ellátáshoz.) Itt most csak néhány dolgot soroltam fel, de sok egyéb területen megszületett a megegyezés. De hogy a pártvezetők is kiálljanak az aláírt dokumentum mellett, nos, az már azt hiszem nehezen fog menni. Hogy legyen egy olyan program, amit mondjuk Vona Gábor és Molnár Gyula együttesen aláír…

Akkor mi lesz a sorsa?

Amennyire én tudom, országgyűlési határozati javaslatot adnak be, hogy mégis legyen valami nyoma a dolognak. Ennek parlamenti sorsa borítékolható: napirendre sem fogják venni. Legfeljebb a bizottságban elvitatkozgatnak rajta. De az, hogy a szakpolitikai szereplők képesek voltak a közös gondolkodásra, hogy eredményre is jutottak, az mégis mutat valamit. Mutatja azt, hogy lehetne építeni a szakpolitikára, de sajnos nem ez történik, sokkal inkább a rivalizálás. Attól tartok tehát, hogy ezek a közös javaslatok nemigen fogják uralni a választási kampányt.

Ebből viszont az következik, hogy még az ellenzéki pártoknak is fontosabb a saját pozicionálásuk, mint az emberek egészsége…

A retorikában mindenütt elhangzik, hogy tűrhetetlenek a várólisták, hogy rendbe kell hozni az egészségügyet, ezek azonban jobbára a szlogenek szintjén maradnak, és nem mennek a dolgok mélyére. Nem látom, hogy konzisztens megoldásokkal állnának elő, és valóban inkább magukat igyekeznek pozícionálni. Külön-külön, sajnos. A saját politikai túlélés, az önzés sokkal dominánsabb. Kifejezetten pesszimista vagyok; ahelyett hogy a nagy kérdések kerülnének elő, a növekvő társadalmi különbségek, a gyerekszegénység, vagy az az exodus, ami zajlik, s ami az egészségügyre különösen igaz.

Akkor viszont jól gondolkodik Orbán: nyugodtan elvonhat pénzt innen, úgy se válik a rossz helyzet szervező erővé.

Hát igen… Magán az ágazaton belül sem látszik, semmiféle erőteljes mozgás. A civilszervezetek stigmatizált állapotban vannak, örülnek, ha némi kis alamizsnát kapnak. Itt van például a rákgyógyszereknél újonnan előírt vaklicit, ami azt jelenti, hogy a gyártóknak, egymás ajánlatainak ismerete nélkül kell versenyezniük a támogatásért, s a magasabb áru készítmény elveszti a támogatást.  Így sok érintett beteg számára megfizethetetlen lesz a terápia.  S hiába van, számos rákbetegeket támogató civilszervezet nem hallatszik a hangjuk. Néhány befolyásos orvos viszont kiáll a kormány mellett, így megosztottá válik a társadalom. Pedig életekbe kerül mindez. Hogy adattal is szolgáljak:

a régi uniós tagországokhoz képest (EU15) nálunk két és félszer nagyobb az úgynevezett elkerülhető, azaz az egészségügyi ellátás zavaraival magyarázható halálesetek száma (gyengébbek kedvéért: nem áll időben rendelkezésre a szükséges diagnosztikai vizsgálat, beavatkozás vagy szakember, esetleg a beteg nem jut hozzá, mert szegény, vagy olyan helyen él.).

Ezen a helyzeten akarnak tovább rontani?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK