Kezdőlap Címkék Egészségügy

Címke: egészségügy

Karácsonynál betelt a pohár

Megelégelte a Fidesz hazugságait és megteszi a szükséges jogi lépéseket – jelentette be mai tájékoztatóján az MSZP-PM közös miniszterelnökjelöltje. Karácsony Gergely tíz fideszes állítást cáfolt tételesen.

 

„Az Orbán-kormány mást sem tud, csak hazudozni és megfélemlíteni” – szögezte le Karácsony Gergely, aki személyéhez kötött fideszes állításokat cáfolt. De betelt a mérték! – mondta, mielőtt belevágott a tételes cáfolatokba.

Nem akarom lebontani a kerítést!

Mint leszögezte, sem ő, sem egyetlen szocialista vagy PM-es politikus soha nem mondott olyat, amiből erre lehetne következtetni. Elfogadják ugyanis a kerítést, mint az ország határvédelmének fontos eszközét.

Nem támogatjuk a betelepedési kvótákat!

Aljas hazugságnak mondta, hogy támogatnák a kvótát, s rámutatott: a Fidesz csak akkor tesz különbségek menekült és migránsok közé,  az az ő érdekeit szolgálja.

Nem támogatjuk a gazdasági bevándorlást, a betelepítést!

Mint kifejtette: sem a laktanyákba, sem a magánlakásokba való betelepítéseket nem támogatják. A Fidesz volt az, amelyik a menekültek indulása idején – a PM javaslatára – laktanyákban szállásolta el a rászorultakat.

Nem költöztetjük a menekülteket magánlakásokba!

Még akkor sem, ha ebbe az ismét az LMP-ben politizáló Vágó Gábort is be próbálják vonni -mondta.

Hazugság, hogy Zuglóban iszlám imatermet hoztak létre, az én támogatásommal!

12 ilyen vallási közösség működik Budapesten – fejtette ki Karácsony: közülük a legkisebb Zuglóban, a többi 11 fideszes polgármester irányította kerületben. Igaz, ott senki nem tette fel a kérdést, hogy miért lehetséges ez. Sőt – tette hozzá –  2016-ban az erzsébetvárosi önkormányzat – egy fideszes képviselő előterjesztésére – biztosított önkormányzati helységet ilyen célra – az imaterem azóta is ott működik, szemben a zuglóival, amely magánterületen van.

Nem kapnak önkormányzati lakást Zuglóban magyarországi lakcímmel rendelkező nem magyar állampolgárok!

Ezt a zuglói lakásrendelet sem teszi lehetővé azóta, hogy az ő polgármestersége alatt módosították az eredetileg 2010-ben elfogadott rendeletet. Azaz – szögezte le Karácsony: nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

Soha nem mondtam, hogy jobban utálom az MSZP-t, mint a Fideszt!

Karácsony emlékeztett arra, hogy ezt már akkor is cáfolta (2012-ben), amikor először  hangzott el,majd később is, többször is, például 14-ben, de hiába.

A Karácsony-kormány nem akarja fizetőssé tenni az egészségügyet!

A Fidesz folyamatosan ezzel riogat, ami Karácsony szerint szemforgató, annak fényében különösen, hogy az elmúlt nyolc évben rengeteg közpénzt kivontak az ágazatból, miközben az emberek egyre többet fizetnek az egészségügyi hozzájárulásként, ma már Európában a legtöbbet.

A Karácsony-kormánynem készül adóemelésre!

Arra viszont igen, hogy adóátrendezést hajtson végre, amelynek eredményeként az adózók 90 százalékának mérséklődni fog az adóterhe – szögezte le Karácsony.

A tizedik cáfolat, amely elhnagzott általánosabb fideszes állításra vonatkozott: arra, hogy Magyarországon kiugróan gyors a növekedés. Karácsony szerint a meglévő növekedés az uniós támogatásoknak köszönhető, s lassúbb, mint a régió országaié. Ezért Magyrország leszakadása folyamatos.

Karácsony: gazdagok és szegények egészségügyi ellátása

0

Az alapoknál, a mentőknél és háziorvosoknál kezdené az egészségügy talpra állítását kormányon Karácsony Gergely, aki 50 százalékos béremelést is ígér. A lakosság ma egyre többet fizet magánellátásra.

Kormányra kerülve az MSZP-Párbeszéd azt vállalja, hogy kétszeresére emelik az egészségügyi kiadásokat, és 50 százalékos béremelést hajtanak végre – mondta Karácsony Gergely, miután szakmai kerekasztal-beszélgetésen vett részt hétfőn.

Mint mondta, az Orbán-kormány rengeteg pénzt elvett az egészségügytől, és a pénz felét stadionokra fordította. Ennek következtében az emberek egyre többet költenek saját zsebből ellátásukra, s

kezd kialakulni a gazdagok és szegények egészségügye.

Karácsony egészségügyi miniszteri várományosa, Komáromi Zoltán háziorvos szerint egy új kormánynak a közfinanszírozású egészségügyi ellátás talpra állítása a legfőbb célja. Ezt az alapoknál, a mentőszolgálatnál, a háziorvosi ellátásnál, az alapellátó fogorvosoknál és sürgősségi ellátásnál kezdenék.

A magántőke szerepéről elmondta: nem engedhető meg, hogy olyan folyamatokat erősítsenek, amelyek a lakosság szegényebb rétegének ellátását veszélyeztetik. Rossz úton halad az Orbán-kormány, amit az is mutat, hogy a lakosság többet fizet a magánellátásra, főként diagnosztikára és járóbeteg-ellátásra, mint amennyit az állam költ ugyanezekre – mondta Komáromi.

A parlamenti

ciklus végére garantálják az egészségügy működőképességét,

a benne dolgozók egzisztenciális és a betegek ellátási biztonságát – jelentette ki.
Jelenleg nem gondolkodnak a vizitdíj visszaállításán, most akkora a baj, hogy ezzel nem veszélyeztetnék az egészségügy átalakítását. Most az állami finanszírozás mértékét kell megnövelni – mondta Komáromi Zoltán.

Népszavazást akar az alaptörvényről Karácsony

Népszavazást, vagyonelkobzást és vagyonadót helyezett kilátásba az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely ma ismertette miniszterelnöki vállalásait, meghirdetve a  szociális demokrácia tíz pontját. Úgy fogalmazott: „az emberek hatalmával kell leváltani a hatalom embereit”.

 

„A szociális demokrácia tíz pontjának a meghirdetése „azért is kiemelten fontos, mert nem hiszek abban, hogy elég csak nemet mondani valamire. Nem elég, ha valakit elzavarunk, jövőkép nélkül nem lehet megváltoztatni az országot” – hangoztatta felvezető beszédében Karácsony, kifejtve: az első lépés ugyan a kormány leváltása, de a  második a fontosabb, egy új haza építése, s ehhez kellenek világos vállalások.

„A tíz vállalásnak minden egyes szava egy dologról szól: a reményről, hogy az emberek visszaszerezhetik a hatalmat a politika felett, saját sorsuk felett,

hogy miként lehet a hatalom embereivel szemben az emberek hatalmát állítani, a gyengéket segíteni” ” – közölte, mielőtt áttért a tíz vállalásra.

Az első vállalása a korrupció visszaszorítása, egy antikorrupciós ügynökség felállítása, s azokban az esetekben, amikor a bíróság is bizonyítottnak látja, hogy a közvagyont magánvagyonná transzferálták, az érintett vagyon  elkobzása – ez egyébként a mai btk-ban is szerepel, mondta.

„Nem államosításról van szó, hanem arról, hogy visszaadjuk a magyaroknak azt, ami az övék volt”

– üzente Karácsony, rámutatva: enélkül nincs igazság és nincs stabil demokrácia.

Arról is szólt, hogy az uniós pénzeket a fideszes elit helyett az embereknek fogják visszaadni. Nemzetközi példák bizonyítják, hogy az EU-s támogatásokat igenis el lehet olyan dolgokra költeni, mint az alapjövedelem a humántőke-fejlesztés.

„Orbánnak olyan az uniós támogatás, mint Putyinnak az orosz gáz – ennek segítségével finanszírozza a rosszul működő gazdaságot” – szögezte le a miniszterelnök-jelölt.

Karácsony vállalja az igazságosabb nyugdíjrendszer kialakítását, ezen belül a 13. havi nyugdíjak rendszerének a visszaállítását (amit Orbánék töröltek el). Igazságosabb társadalmat kell építeni, s ennek része a luxusnyugdíjak megszüntetése, illetve az alacsony nyugdíjak fokozatos szintre hozása.

Az egészségügyben azt vállalja, hogy visszateszik azt a pénzt a rendszerbe, amit az elmúlt nyolc évben kivettek belőle. Az egészségügyi kiadásokat fokozatosan felhúznák minimum az uniós átlagszintre. Külön kiemelte a járóbeteg-, a háziorvosi, az alap- és az egészségügyi szűrőellátás fejlesztésének a fontosságát.

„Volt egy olyan szlogen, hogy az egészségügy nem lehet üzlet”

– utalt Orbán Viktor sok-sok évvel ezelőtti kampányára –, ma pedig azt látjuk, hogy menekítik ki a saját embereiket a fizetős magánellátásba, amelynek a tulajdonosai – minő véletlen! – mind fidesz-közeliek. Még egy vállalást tett az egészségüggyel kapcsolatban Karácsony, azt, hogy az egészségügyi béremelés után fokozatosan meg fog szűnni a hálapénz Magyarországon.

Az oktatás területén átfogó reformot és azt ígéri, hogy visszapótolják azokat a milliárdokat, amelyeket kivontak az ágazatból. Az első diplomát ingyenessé fogják tenni, csökkentik a tananyagot s nagyobb megbecsülést kapnak majd a pedagógusok. Megszüntetik azt a mai gyakorlatot, amelynek az a lényege, hogy

Orbán ugyanazt teszi a fiatalokkal, mint tette Horthy a magyar hadsereggel, amikor ruha nélkül, felkészületlenül küldte el a katonákat csatába – mondta.

Beszélt a bérekről is, ígéri a minimálbér adómentességének a visszaállítását, s nemtől függetlenül az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének törvénybe rögzítését. Az adózásban

„könnyítünk lent és nehezítünk fent”

– mondta, példaként említve az offshore jövedelmek adójának a visszaállítását, az óriási vagyonok megadóztatását, s a cégek adóztatásának rendbe tételét.

A következő vállalása az átfogó rezsicsökkentés, közte  sávos tarifák bevezetésével (a legkisebb fogyasztásnál árcsökkentéssel), az energiahatékonyság ösztönzésével.

A szegénység visszaszorítását célozza a többi között az alanyi jogon járó, nem jövedelemfüggő mértékű családi pótlék duplájára emelése, a Zuglóban már bevezetett szociális modell kiterjesztése az egész országra, s a közétkeztetési reform eredményeként a gyerekéhezés megszüntetése.

A következő vállalás a kis- és középvállalkozások fejlesztésének a támogatása Karácsony programjában, a támogatási formák átalakításával, a kreatív és technológiára épülő iparban akár állami segítséggel törtnő fejlesztésekkel. Követendő példaként említette a teremben ülő Bojár Gábort.

S végül, de nem utolsósorban egy olyan vállalást jelentett be az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje, amelyről ő maga is úgy véli, hogy komoly vitákat fog kiváltani: ez az alaptörvényről kiírandó népszavazás. Elismerte, hogy többen azt fogják mondani, hogy ez nem felel meg a hatályos jognak, de

„az a jog, amely törvényesíti a törvénytelenséget, az nem jog”

– szögezte le.

Ha a nép megszavazza, akkor eltöröljük az alaptörvényt, visszaállítjuk az 1989-es alkotmányt, amíg ki nem dolgozzuk az újat – mondta.

Karácsony szóba hozta a miniszterelnök-jelölti vitát, kifejtve: aki hisz az igazában, aki azt mondja, amit ténylegesen gondol, az nem fél vállalni a vitát, de aki tudja, hogy nem mond igaz, az fél, hogy lelepleződik a hazugsága – szögezte le, megígérve, hogy minden nap feltesz egy kérdést, amelyre választ vár Orbántól A mai napra szánt kérdése az volt: Mikor fognak az orvosok annyit keresni Magyarországon, mint Romániába, ahol március elsejével megnégyszerezték a bérüket.

Ha a szegényeket nem gyógyítják, abba a gazdagok is belehalnak! – Általános sztrájk jöhet az egészségügyben

Sztrájkbizottságot alakított a Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége. Az érdekvédelem magasabb bért követel az egészségügyben dolgozóknak, mert úgy látja: az év végéről februárra előrehozott 8 százalékos béremelést – amelyet korábbi követeléseik alapján fizet ki a kormányzat – csak a dolgozóik kis része kapta meg, sokan semmit, vagy a legnagyobb megdöbbenésükre csak néhány forintot kaptak. Amennyiben az egészségügyiek teljes köre nem kap érzékelhető béremelést, abban az esetben akár a választások előtt általános sztrájk lehet az egészségügyben – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

 

Ha a választások előtt megtartják az általános sztrájkot, akkor azzal nem szállnak be a politikába?

Nincs ilyen szándék, mindössze arról van szó, hogy politikailag talán érzékenyebb időszakban szeretnénk felhívni minden kormányra készülő közszereplő figyelmét az egészségügyben uralkodó lehetetlen állapotokra, de pártpreferenciánk nincs. Nagyon nagy a baj az ágazatban, mert hiába ígérte a kormányzat az alapellátásban dolgozók, a védőnők, a gazdasági, műszaki területen dolgozók teljesen kimaradtak a béremelésből. Évtizedek óta nem rendezték az egészségügyben dolgozó műszakiak fizetését sem, akik legfeljebb szakmai minimálbért kapnak. Annak ellenére, hogy csak ők képesek a modern diagnosztikai berendezéseket, vagy a számítógépek működtetni, különben leállnak a modern kórházak.

Eredetileg novembertől fizették volna az emelt béreket, de végül előrehozták februárra. Ez nem oldotta a feszültséget?

Alig, mert akik kaptak is fizetésemelést, azok közül is sokakhoz csupán néhány száz, vagy ezer forint jutott el.  Még olyan is előfordult, hogy két-három forinttal vittek többet haza, ami megalázó. Nem véletlen, hogy néhányan tiltakozásul egy marék aprót vittek az egészségügyi kormányzat épülete elé, vagy hozták nyilvánosságra a szégyenteljes emelésről szóló bizonylatokat. A kormány persze kedvező statisztikákkal igyekszik elhitetni a társadalommal, hogy javul a helyzet az egészségügyben. De a megélhetéshez szükséges jövedelmeket csak önkizsákmányolással, gyakran túlmunkával, két-három állással tudják biztosítani. Nem véletlen, hogy az ágazatban dolgozó orvosok, nővérek egészségi állapota a legrosszabb az országban.

Évek óta változatlanok a pótlékok, miközben az egészségügyben fokozott a terhelés. Egyre nagyobb a hibázás lehetősége, a műhiba, a fertőzés, aminek következménye az is, hogy a sürgősségi osztályok váróiban meghalnak a betegek. Úgy gondolom, hogy szinte minden visszavezethető az egészségügyben uralkodó méltánytalanul alacsony bérekre, az ebből adódó túlhajszoltságra is. Hisz nem ritka, hogy az állami kórházak alkalmazottai a törvényes munkaidőnek majdnem dupláját dolgozzák le.

Mi történne, ha betartanák a törvényes munkaidőt?

Akkor összeomlana az egészségügy. De ez sokáig nem mehet így tovább, mert itt az ország egészsége a tét.

Egy osztrák állampolgár születéskor várható élettartama 7-8 évvel is magasabb, mint a magyaroké, miközben nem élnek egészségesebben, mint mi.

Ugyanis megfelelő egészségügyi ellátás hiányában Magyarországon évente egy kisvárosnyi ember hal meg feleslegesen. Ezt illene komolyan venni.

Van elképzelésük, hogy milyen mértékben kéne emelni az egészségügyi béreket?

Ma legalább 300 000 forint körüli alapbér lenne a reális, azoknak, akik már 2-3 évet már eltöltöttek a szakmában és szakképzettek, s nem szabad a mentősöket sem kihagyni a soron kívüli béremelésből, hogy csökkenjenek az egészségügyben előforduló kockázatok. Ez az összeg már elfogadható lenne a pótlékokkal. Ehhez a jelenlegihez képest

50 százalék körüli béremelés kellene, természetesen differenciáltan, hogy az arányok is jók legyenek, ösztönözzenek a pályán maradásra illetve az előléptetésre.

Követeléseink évek óta érvényesek, ugyanis a korábban elfogadott bérmegállapodás számos konfliktust eredményez, hiszen a nálunk a bértábla alsó tételei alacsonyabbak, most is mint  szakmai minimálbér. Ezért megy el a legtöbb nővér bármely múltihoz pénztárosnak, ahelyett, hogy életet mentene. Kidolgoztunk egy új, igazságos bértáblát, hogy javuljon a helyzet. A régi ugyanis torz, nem honorálja eléggé sem a szakértelmet, sem a gyógyításban eltöltött időt.

Szó sincs tehát arról, hogy a bérfelzárkóztatás az egészségügyben folyamatos, ez csak propaganda.

Ha jól tudom nem is az egészségügyi kormányzatnak, hanem Orbán Viktornak írták meg a követeléseiket. Az egészségügyi tárcával nem is tárgyalnak?

Inkább ők nem tárgyalnak velünk. Ezért is írtuk meg a korábbi követelésünket még januárban a kormányfőnek. Alig telt el négy nap, máris jelezték, hogy  a novemberre tervezett béremelést előre hozzák februárra.

Ezt komoly eredménynek is elkönyvelhetnék…

Igen, de számtalan problémát ez nem oldott meg, a tényleges alapbérek még mindig alacsonyak, mint említettem sokak évek óta csak a szakmai minimálbért vagy még annál kevesebbet kapnak, pl. az alapellátásban dolgozók.

Most olvasható, hogy Romániában 3- szorosára emelték az egészségügyi dolgozók bérét. Félő, hogy azok a magyar orvosok, szakdolgozók, akik onnan jöttek ide dolgozni, ennek láttán szintén vissza mennek.

Ezért is összegeztünk újból az igényeinket, és amennyiben ezek nem teljesülnek, akkor általános sztrájk következhet. De hangsúlyoznom kell, hogy a cél nem a sztrájk, hanem az egészségügyben dolgozók helyzetének javítása.

Mit jelentene az általános sztrájk, tudják biztosítani a szükséges szolgáltatást?

Az általános sztrájk nem jelenti azt, hogy teljesen leáll az egészségügy, vagy szünetel a gyógyítás. Mi elindítottuk a sztrájkhoz szükséges eljárásokat, megfogalmaztuk a követeléseinket. Várjuk a kormányzat válaszát, aminek az érvényben lévő jogszabályok szerint március 5-re meg kell érkeznie. Utána kezdődhet az egyezkedés. Ha nem sikerül megállapodni, akkor jöhet  a sztrájk, miután a bíróság megállapítja majd a szükséges elégséges szolgáltatásokat.

Az önöknél régebbi szakszervezet az EDDSZ, de ha jól tudom, ennek a Cser Ágnes vezette szervezetnek csak sztrájkbizottsága van, s valójában ők nem csatlakoznának ehhez a munkabeszüntetéséhez.

Valóban, de nem is tehetnék, mert a kormány csak velük tárgyal, s velük már meg is kötötték a maguk megállapodását. A sztrájktörvény kizárja, hogyha egy szakszervezet egy kollektív szerződés keretében megállapodik valamiben, azzal szemben sztrájkot szervezzen. Ez a korlát ránk nem vonatkozik, minket nem köt, és ha nem tudunk máshogyan eredményt elérni, ezt az utat választjuk. Ezért írtunk levelet a kormányfőnek.

Önökkel miért nem akar a kormányzat tárgyalni, s miért ülnek le Cser Ágnessel?

Nézze, ők már 2004 óta sztrájkkészültségben vannak, de azóta nem függesztették fel a munkát.

Ha Cser Ágnes szakszervezete még mindig Medgyessy Péter, vagy Gyurcsány Ferenc ellen folytat bérharcot, akkor már értem, miért velük tárgyal a Fidesz kormány. De önökkel miért nem?

Mi 2011-ben alakultunk, egyelőre nem számítunk reprezentatív szakszervezetnek. Ámbár azt senki nem tudja, hogy manapság melyik szakszervezetnek van több tagja. Mindenesetre Cser Ágnessel tárgyalnak.

Szóval ez már az érdekvédelem és a politika határmezsgyéje. Az orvosi kamara elnöke Éger István azt állítja, hogy a sztrájktörvény megsértése nélkül már nincs mód a márciusra tervezett általános munkabeszüntetésre. Ön ezt nem tudja?

Természetesen elméletileg van rá mód, ezt mi a jogászokkal kiszámoltunk. Nyilván attól függ, milyen gyorsan tudunk megállapodni az elégséges szolgáltatásról, ami nemcsak rajtunk múlik. Nem egészen értem, hogy az orvosi kamara elnöke miért az érdekvédelemmel, s nem pedig az orvostársadalom által végzett szakmai és etikai munka színvonalával van elfoglalva.

Amikor ön azt hallja, hogy a sürgősségi osztály várójában meghalnak a betegek, vagy bármely megyeközpont kórházában bezárják a csecsemő-és gyermekosztályt, akkor ön mit gondol?

Ez egyenes következménye annak, hogy hosszú ideje nem foglalkoznak komolyan a magyar egészségügy helyzetével. Azt mindenkinek tudni kell, hogy a területen dolgozók, orvosok, ápolók elhivatottságból választották ez a szakmát, s elkötelezetten gyógyítják a betegeket. A társadalom azonban ezzel a hivatásszeretettel nem élhet vissza, különösen nem akkor, amikor a magyar szakdolgozók szinte bármikor külföldön is tudnának munkát vállalni. A legtöbben azért mennek el, mert ma már egyik napról a másikra élnek, s nem tudják kifizetni a számláikat. Ez az egész ország szégyene.

Az pedig már szakmai előírás, hogy ahol nincs megfelelő számú orvos, – ahogy Sátoraljaújhelyen mindenki felmondott, s elhagyta a kórházat – ott azt az intézményt be kell zárni. Sajnálattal állítom, hogy az orvosok és a nővérek elvándorlása miatt egyre több jól felszerelt kórházi osztály kerülhet hasonló helyzetbe.

Orvoshiány miatt hamarosan gondok lesznek a sürgősségi osztályokkal, de kevés az onkológus, a pszichiáter és a szülész is.

Akkor önök az elvándorlás ellen is sztrájkolnak?

Az embereknek tudni kell, hogy ha a magyar egészségügy helyzetén nem javít a hatalom, akkor tönkre megy a hazai egészségügy; az orvosok után az ápolónők is elhagyják az országot, vagy a szakmát, ami végzetes következményekkel is járhat. A mai drámai orvoshiányt az érzékelteti leginkább, hogy a hazai kórházakban az érszűkületet lassan csak amputációval tudják gyógyítani, hisz már olyan kevés az érsebész.

Ez olyan, mint amikor a világháborúban lefűrészelték a sérült végtagot?

Nagyjából, hisz az aprólékos érsebészi munkához műtő talán még akad, de se orvos, se műtős nincs már elég.

Felmérések szerint az egészségügyben dolgozó 100 ezer ember közel 40 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást.

Talán ennyien nem mennek el, de ez akkor is életveszélyes helyzet, aminek sok áldozata lehet.

Sokan azt gyanítják, az állami egészségügy elhanyagolásával a kormány azt igyekszik elérni, hogy a páciensek magánkórházakba menjenek gyógyulni. Gondolja, hogy valóban ez a cél?

Ezt el lehetne érni máshogy is, nem kellene ehhez tönkretenni az állami egészségügyet. Egyébként pedig nem lehet mindent a piacra bízni. Az egészségügyi szolgáltatásért, így a gyógyszerekért már így is sokkal többet fizetünk, mint más hasonló fejlettségű országban.  De nem lehet csak a tehetős embereket gyógyítani. Ha a szegényeket nem gyógyítják, abba a gazdagok is belehalnak.

Friss elemzések szerint ma Magyarországon az állam a nemzeti jövedelemhez viszonyítva csak annyit fordít az egészségügyre, mint 2005-ben.

Pedig tudna többet is, és most nem a stadionokat említem, hanem azt az egymillió „potyautast” aki minimálbéren van bejelentve, s ez alapján fizet a társadalombiztosítást, miközben az életvitele alapján gazdag emberként él, s az egészségügyi hozzájárulása lehetne sokkal magasabb. Tehát mód lenne rá, hogy bővítsék a bevételeket, de nem teszik.

Vannak felméréseik arról, hogy a társadalom hogyan fogadja, hogy az egészségügyben sztrájkra készülnek?

Azt tapasztalom, hogy a társadalom nem csak tapasztalja, hamarabb megérti az egészségügy gondjait, mint a politika, s támogatják is a követeléseinket. De követeléseinkkel szolidárisak más érdekvédelmi szervezetek is, mert mindenki érzi, hogy végveszélybe kerülhet az egészségügy. Ezért is hirdetünk általános sztrájkot, de szeretném megismételni, nem a munkabeszüntetés a cél. Még csak nem is az a tüntetés, amelyet már meghirdettünk.

Mikor lesz sztrájk?

Azt még nem tudjuk, mert először tárgyalni akarunk a kormánnyal. Ha nem sikerül megegyezni, akkor megyünk bírósághoz, hogy állapítsa meg, az egészségügyben mi számít elégséges szolgáltatásnak – ezt teljesítenünk kell – aztán jöhet a sztrájk.

Lehet, hogy közvetlenül a választás előtt?

Egyelőre minden lehet, mi azt szeretnénk, hogy a politika komolyan vegye: az egészségüggyel nem lehet felelőtlenül játszani, mert azt tízmillió ember sínyli meg.

Jobbik-ígéretek nyugdíj- és egészségügyben

0

A nyugdíjrendszer és az egészségügy az a két terület, amelyen a Jobbik újabb elképzeléseit jelentette be Vona Gábor. A pártelnök „személyes vállalásainak” a köre e két területtel bővült, s immár teljessé vált a választások előttre ígért, összesen 18 vállalásainak a száma.

 

Vona mai budapesti sajtótájékoztatóján a nyugdíjrendszer átalakításának az igényeit ecsetelve arra jutott, hogy éppen itt lenne az ideje egy méltányos és igazságos szisztéma kialakításának. Ennek négy eleméről beszélt részletesen, hangsúlyozva azonban, hogy ez nem a teljes paletta. Az első részterület a nyugdíjak vásárlóerejének a megőrzése. Habár – emlékeztetett rá – a Fidesz-kormánynak ez volt az egyik ígérete, ezt nem sikerület elérnie, mégpedig azért nem, mert

az infláció valójában nem egyezik meg a nyugdíjasok kiadásait jelentő tételek áremelkedésének az ütemével.

A Jobbik javaslata szerint az indexálást két tételből kellene összerakni: egyrészt a nyugdíjas kosárhoz, másrészt a reálbérek emelkedéséhez kötnék, abból számolnák ki. Differenciált nyugdíjemelés – ez a Jobbik másik elképzelése, mégpedig olyan módon, hogy

az átlagnyugdíjak és az alatta lévők magasabb kulccsal emelkednének, mint az átlag felettiek.

A szülői nyugdíjkiegészítést is bevezetnék – az szja 1-1 százalékának a mintájára a szülőknek lehetne iránytani az adó egy részét.

Ezzel a humántőkébe való befektetést is lehetne honorálni.

S végül, de nem utolsósorban, általánossá tennék – és  férfiakra is kiterjesztenék –a negyven éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét – mondta Vona.

A másik vállalási területe a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének az egészségügy, azon belül is a legsürgetőbb az alapellátás, hiszen – mint Vona hosszan ecsetelte – már 5 ezer alatt van a háziorvosi praxisok száma, s 303 tartósan – fél évnél hosszabban – betöltetlen ma Magyarországon. Amit a kormány tett ebben az ügyben az Vona szerint értékelhetetlen.

A Jobbik érdemben növelné a háziorvosi praxis finanszírozását, jelentően növelni kell a praxistámogatást

– mondta a pártelnök-miniszterelnök-jelölt. Ahol a helyzet a legkirívóbban rossz, ott akár plusz szorzókkal lehetne ösztönözni a háziorvos betelepülését, illetve az állami, önkormányzati szolgáltatásokat – például lakhatási támogatást – kell kínálni. Emellett a Jobbik-kormány lehetővé tenné, hogy azok a más szakvizsgával is rendelkező háziorvosok rendelőjükben szakrendelést is végezhessenek – mondta Vona.

Miért aggódik a világ és miért mi, magyarok?

Habár az elmúlt napokban (vélhetően a választások közeledtére való tekintettel) egyre szaporodnak azok a hírek, hogy ennyi meg annyi milliárd forintot pumpál az egészségügybe a kormány, ez nem segít a tényen: a magyarok borzalmasan rossz állapotban látják az ágazatot. Az élet különféle területe közül emiatt aggodnak a leginkább.

A „Mi aggasztja a világot” címet viselő, 27 országra – köztük Magyarországra – kiterjedő legfrissebb felmérés azt mutatja, hogy a lakosság egyöntetűen eléggé negatívan látja hazája általános helyzetét: a megkérdezett – 65 év alatti – lakosok szerint rosszul alakulnak a dolgok az országukban. Magyarországon a lakosság 76 százaléka véli így.

A három, leginkább aggodalomra okot adó területnek a világban a munkanélküliséget (19), a korrupciót (56) és a szegénységet tartják – a magyarok azonban nem  feltétlenül gondolják így: az arányok nálunk 19, 56, illetve szintén 19 százalék. Mi toronymagasan az egészségügy miatt aggódunk a leginkább.

Forás: https://www.ipsos.com/ipsos-mori/en-uk/what-worries-world-january-2018

Figyelemre méltó az is, hogy a magyarok után jócskán – 1­0 százalékponttal – lemaradva következnek az emiatt szintúgy eléggé, de nálunk azért kevésbé aggódó lengyelek következnek.

A grafikonokat itt böngészheti:

Lapszem – 2018. február 3.

0

Ma a Balázsok ünneplik a névnapjukat. Sajnálatos, de nem meglepő, hogy ma pocsék idő várható. A meteorológiai előrejelzések szerint túlnyomóan borult lesz az ég, a Dunántúlon és Észak-Magyarországon havazás, havas eső, a középső országrészben havas eső, eső, a Tiszántúlon eső valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 5 fok között alakul, késő estére 0, +5 fokra hűl le a levegő.

 

Népszava – Jó híreket rendel a kormány

Központi utasításra heti két pozitív kicsengésű médiamegjelenést kell prezentálniuk kórházukról az igazgatóknak – értesült a Népszava. Ha ezt esetleg elmulasztják, figyelmeztetik őket kórházfenntartó hivatalból. A lap információi szerint a feladat szellemi atyját nem a szakállamtitkárság vezetői között kell keresni: ott még azt sem tudják, hogy a kormánypropaganda gépezete pontosan mire, hogyan kívánja felhasználni az intézményvezetők által gyűjtött médiamegjelenéseket. Már van olyan intézmény, ahol sajtófigyelést is megrendeltek, hogy teljesíteni tudják ezt az újabb fenntartói kérést. A lap úgy tudja, hogy van ahol a kormányközeli médiafigyelő céget, a Nézőpont csoporthoz tartozó Médianézőt bízta meg a kórházáról szóló hírek gyűjtésével.

A Népszava által felhívott intézményvezetők elismerték, hogy van ilyen feladat, de nyilatkozni egyikük sem akart.

Érzékeltették, hogy nincsenek nagyon meglepve, “van gyakorlatuk az elhallgatásban”, és a “hülye feladatok” teljesítésében.

Mint emlékezetes, hat évvel ezelőtt az Emberi Erőforrások Minisztériumának Költségvetési Főosztálya elrendelte a lovak megszámlálását a kórházakban. Akkor a kórházi vezetők egy hetet kaptak lovaik megszámolására, a tenyészkancák, a mének, a csikók számbavételére, az eredmény jelentésére.

Magyar Nemzet – Ellenzéki már nem is adományozhat

Miközben a fideszes képviselőjelöltek a legnagyobb nyugalomban oszthatnak saját nevükkel felcímkézett tojást és tejet vagy éppen laptopot az időseknek, ellenzéki politikus már nem adhat adományt – jelen esetben készségfejlesztő játékokat – egy fogyatékos gyermekeket nevelő intézménynek. A jobbikos Mirkóczki Ádám ugyanis hiába szeretett volna segíteni, a – Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó – megyei fenntartó egyszerűen nem engedte. A lap birtokába került e-mail szerint

a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei kirendeltsége jelezte, nem támogatja az adomány átadását.

Azt elismerték, hogy Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselőként „természetesen az intézménybe beléphet”, de azt is hozzátették, „tisztelettel kérjük, hogy adományt ne vigyen”. Az viszont az üzenetből nem derült ki, hogy a szociális területért felelő Sinka Zsolt megyei igazgató miért nem szeretné, hogy a fogyatékos gyermekek készségfejlesztő játékokhoz juthassanak, még ha jobbikos képviselőtől is. Mirkóczki azt mondta, hogy „a fenntartó kérését tiszteletben tartva, de azzal egyet nem értve” kollégáját kérte meg mint magánszemélyt, hogy vigye el az ajándékokat az intézménybe, így azok végül eljutottak a gyerekekhez.

Mindeközben Nyitrai Zsolt, Mirkóczki Ádám, n a térség fideszes képviselője, Nyitrai Zsolt éppen a napokban – a helyi tévé riportja szerint – részt vett egy olyan eseményen, amelynek során Füzesabonyban hetven, míg a közeli Szihalmon további tíz 65 év feletti nyugdíjas kapott laptopot. Ráadásul az ő esetében nem volt gond azzal sem, ha állami fenntartású intézménybe vitt ajándékot. S más fideszeseknek sem okozott ez gondot – írja alap, hosszan sorolva a példákat.

Magyar Idők – Simon Gábor javára döntött a bíróság

– Adóhiányt eljárása során a büntetőbíróság is megállapíthat, ám a közigazgatási döntés, amivel az adóhatóság határozatát megsemmisítették, azt jelenti, hogy fontos bizonyíték esett ki a vád részéről a büntetőügyben – fejtette ki a lap kérdésére Nagy István volt szocialista alelnök, Simon Gábor védője, miután pénteken a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a volt politikus ügyében hozott adóhatósági határozatot.

Az érvénytelennek nyilvánított iratban a Közép-magyarországi Regionális Adó-főigazgatóság megbecsülte a Simonhoz kötött számlákon talált összegek után fizetendő adó mértékét, s ezzel kulcsfontosságú szerepet töltött be a volt MSZP-s ellen emelt költségvetési csalás vádjának alátámasztásában.

A közigazgatási per a sorozatos fellebbezések, értelmezési és jogi viták miatt több mint két év után jutott el az ítéletig, miközben a Kúriát is megjárta az ügy.

A legfelsőbb bírói fórum állásfoglalása szerint az adóbecslésről a határozatot nem az arra jogosult hozta meg, ezért az érvénytelen, és a közigazgatási eljárásban ezt a verdiktet vették figyelembe.

120 perc – 2018. január 20. 18:00

0

Karácsony a legnépszerűbb politikus, Orbán csak a harmadik

Az elmúlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága változatlan, 26 százalék. Az MSZP és a Jobbik tábora két-két százalékpontot nőtt, így mindkettő 11 százalék. Továbbra is Karácsony Gergely, Szél Bernadett, és Orbán Viktor a három legnépszerűbb vizsgált politikus. A többi között ez derül ki a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, január 10 és 16 között, 1023 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásából. (FüHü)

Társadalmi vírushoz hasonlította a korrupciót Ferenc pápa

Nagyobb átláthatóságra lenne szükség a közszférában és az egyházi közösségekben is, fogalmazott a katolikus egyházfő latin-amerikai apostoli látogatásának második állomásán, Peruban. Peruban az egyházfő előbb hajléktalan amazonasi gyermekekkel találkozott. Egyúttal követelte az amazonasi esőerdő kizsákmányolásának beszüntetését, és azt, hogy az őslakosokat ismerjék el Amazónia elsődleges őrzőinek. Szerinte a bennszülött népek még soha nem voltak akkora veszélyben, mint most. (Hír TV)

A Fidesz cáfolta, hogy patkány volt a Péterfy Kórház műtőjében

Álhírnek nevezte Bene Ildikó, a Fidesz országgyűlési képviselője, egészségügyi szóvivője, hogy patkányt fogtak a Péterfy Kórház műtőjében. A Fidesz szakpolitikusa arra a sztarklikk.hu-n megjelent írásra reagált, hogy a Péterfy Kórház  Országos Traumatológiai Intézet ügyeleti műtője egy hete azért van zárva, mert ott műtét közben patkánnyal találkoztak az orvosok. A DK emiatt az egész kormány lemondását követelte közleményben. (MTI)

Mehetnek az oroszok a téli olimpiára

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 389 orosz sportolónak adott engedélyt, hogy semleges zászló alatt részt vegyen február 9. és 25. között a phjongcshangi téli olimpián. A NOB illetékes bizottsága az eredetileg ötszáz nevet tartalmazó listát szűkítette 389-re: ők azok a sportolók, akik országuk doppingbotránya ellenére is igazoltan tisztán versenyeztek, így – ha kvalifikálják magukat – ott lehetnek az ötkarikás játékokon. (MTI)

 

Betegek és ápolók lettek rühesek a fővárosi kórházban

0

Nemcsak a várólistákkal és a zsúfoltsággal van baj az egészségügyben. A legújabb botrányos eset a Szent Margit Kórház ápolási osztályán történt, ahol több beteg és ápoló is rühes lett.

Erről az RTL Híradóban nyilatkozott egy ottani dolgozó.

Az illető elmondása szerint az időseket gondozó részlegen már októbertől küzdenek a fertőzéssel. A Híradónak nyilatkozó orvos szerint

a rühöt akár használati tárgyakkal is elkaphatják egymástól a betegek.

A kórház mára ígért tájékoztatást az ügyben.

Még több kórházfejlesztést és újabb béremelést ígértek 2018-ra az egészségügyben

0

Idén az egészségügyben még több forrásra, még több kórházfejlesztésre és újabb béremelésekre lehet számítani – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár. 

Elmondta, hogy a következő években 700 milliárdot költenek a fővárosi és Pest megyei kórházak fejlesztésére, összesen 25 kórházban, illetve 7 önálló szakrendelőben lesz fejlesztés. Csak 2018-ban a Közép-Magyarországi régióban 30 milliárdot költenek kórházfejlesztésre, folytatódik az orvosi eszközök beszerzése, a mentőautók lecserélése és a béremelés.

Az egészségügyi dolgozók bére novemberben újra 8 százalékkal emelkedik, 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal nő a bérük. A mentők bére is nő, januártól további 10 százalékkal.

Ónodi-Szűcs szerint a kormány bizonyította és bizonyítja, hogy az egészségügyet komolyan veszi. Az államtitkár hosszan fejtegette az MTI-nek a várható kórházfejlesztéseket, illetve az eddig ebben elért eredményeket, majd hozzátette, hogy a rideg beton és az orvostechnológia – legyen az bármilyen modern – mit sem ér az egészségügyi dolgozók embersége, reményt adó gondoskodása, a betegekkel való törődése nélkül, ezért a kormány nagy figyelmet fordít az egészségügyi dolgozók körülményeinek javítására is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK