Kezdőlap Címkék Egészségügy

Címke: egészségügy

Változások november 1-jétől

0

A szokásoknak megfelelően az idén is vannak olyan változások, amelyek november 1-jén lépnek életbe. Ezek az élet legkülönbözőbb területeit érintik – közülük szedtük csokorba a legfontosabbakat.

 

Rákbetegeken spórolnak

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) október 6-án közzétett közbeszerzési kiírásából kiderült, hogy november 1-jétől több milliárd forintnyi spórolás miatt elvennék az orvosok választási szabadságát a rákos betegek gyógyításánál. Helyette árversennyel döntenék el, hogy az orvosok milyen rákgyógyítással kapcsolatos gyógyszereket írhatnak fel.

Elsőként a Gyógyulj Velünk Egyesület tiltakozott a NEAK terápiaválasztási szabadságát korlátozó, az onkológiai kezelési lehetőségeket leszűkítő és a rákbetegeken spórolni vágyó terve ellen. Elsősorban melanoma bőrdaganatos, a prosztatarákos, a tüdőrákos és a vastagbélrákos betegek kerülnének nagyon nehéz helyzetbe.

Jön az e-recept

November 1-jén élesedik az elektronikus egészségügyi rendszer, első körben a közfinanszírozású intézmények – a háziorvosok, a gyógyszertárak, a rendelőintézetek és a kórházak – lépnek be az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT). A receptet vagy a további ellátásra szolgáló beutalót a beteg ugyanúgy megkapja majd  papíron, mint most, ám a számítógépbe bevitt adatok átkerülnek az informatikai felhőbe, amelyen keresztül minden jogosult egészségügyi alkalmazott hozzáférhet ezekhez.

Egy év múlva kötik be a mentőket és a magánszolgáltatókat az EESZT-be, 2019-ben pedig a tervek szerint hozzáférhetővé válnak a megelőző öt évben keletkezett egészségügyi adatok. Ezek digitalizációját addigra kell elvégezni.

Emelkedik az egészségügyi dolgozók bére

Novembertől 100 ezer forinttal emelkedik az orvosok bére, az ápolóké pedig 12 százalékkal.

Ez első hallásra a választások közeledtére utal, pedig az emelés „programozott”. 

Ezt ugyanis már rögzíti a 2016-ban elfogadott egészségügyi bérfelzárkóztatási program.

Ráadásul a fizetésrendezés csak látszatra tűnik nagyarányúnak, hisz az egészségügyi dolgozók jelentős részének bére ezek után sem haladja meg a garantált bérminimumot! A januártól esedékes újabb központi béremelés után pedig az ágazatban dolgozók újabb csoportja veszítheti el relatív előnyét. Az egészségügyi bértábla ugyanis már nem tükrözi az elmúlt évi bérmegállapodás során kialakított arányokat.

Ami a béreket illeti: a kormány állítás  szerint egy 8 éves gyakorlattal rendelkező orvos a béremelés után  2018-ban bruttó 778 ezret fog kapni, egy 20 éves gyakorlattal rendelkező orvos pedig bruttó 813 ezret. Az ápolók esetében bruttó 293 ezerre emelkedik az átlagbér.

Bérpótlék a védőnőknek

November 1-jétől havi bérpótlékot kapnak a védőnők, mindenki, függetlenül attól, hogy milyen konstrukcióban látják el védőnői tevékenységüket. Hivatalos adatok szerint egy védőnő átlagos fizetése bruttó 257 128 forint (jelenleg egyébként a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a bruttó átlagbér Magyarországon 292 400 forint). 2010 óta a védőnői szolgálatok teljes költségvetési támogatása egyébként nőtt,  17,9 milliárd forintról 27 milliárd forintra.

Megszűnik az önálló ONYF

Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy az ember előre lássa: lesz itt még zűrzavar a nyugdíjak megállapítása, folyósítása körül. November elsejétől ugyanis megszűnik az önálló Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), amely beolvad a Magyar Államkincstár szervezetébe.

Az összevonást követően a kincstárt Mészáros József, az ONYF eddigi főigazgatója, a Magyar Államkincstár átalakításáért felelős kormánybiztos vezeti. A szaktárca szerint a bürokráciacsökkentés és a hatékonyabb közszolgáltatás jegyében kerül sor az összeolvadásra. Ígérik, hogy változatlan menetrendben érkezik majd a nyugdíj, mindenki a szokásos időpontban fogja megkapni a járandóságát.

A nyugdíjkifizetéseket érdemben nem érinti, hogy ezentúl az Országos Nyugdíj Főigazgatóság (ONYF) helyett már a Magyar Államkincstár (MÁK) végzi a nyugdíjkifizetést – sietett megnyugtatni a kedélyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleménye.

Könnyítés adóbevalláshoz

November 1-jétől bővül a Nemzeti Adó- és Vámhatóságon keresztül benyújtható bevallások köre, így várhatóan lényeges könnyítést kapnak a könyvelők. Ugyanis azok az iparűzési adóalanyok, akiknek 2017. december 20-ig a helyi önkormányzat felé (is) adóelőleg kiegészítési és bevallási kötelezettségük van, a NAV-on keresztül is benyújthatják a feltöltési bevallásukat.

Természetesen nem kötelező az ÁNYK-n keresztül a bevallást megküldeni, az adózó maga dönti el, hogy közvetlenül a helyi önkormányzathoz teljesíti a bevallását, vagy pedig a NAV-on keresztül nyújtja be.

Hasonlóan az iparűzési adóbevallásokhoz, a feltöltési kötelezettség összegéről szóló bevallásokat sem „vizsgálja” tartalmilag a NAV, a bevallásokat továbbítja a helyi önkormányzat felé, azonban a bevallásról befogadó nyugtát állít ki az adózó részére.

Csak a bevallás NAV-on keresztüli benyújtására van lehetőség, az iparűzési adó kiegészítés összegét továbbra is a helyi önkormányzat megfelelő számlaszámára kell teljesíteni december 20-ig.

Előrehozott béremelés – az Auchannál

Átlagosan 13,6 százalékkal emeli az áruházi alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak bérét az Auchan november 1-jén – tudatta az Auchan Retail Magyarország, amely a béremelésre idén és jövőre 2 milliárd forintot biztosítanak. Az alkalmazottak bruttó jövedelme 247 ezer forintra emelkedik a pótlékokkal, prémiumokkal és a többi béren kívüli juttatással együtt. A vállalat az áruházi, menedzseri pozícióban dolgozók bérének rendezésére is ígéretet tett.  Az Auchan felidézte, hogy az elmúlt 2 évben 2,7 milliárd forintot biztosított bérfejlesztésre, ennek köszönhetően átlagosan 24 százalékkal nőtt az áruházi alkalmazottak bruttó alapbére. Az Auchan Retail Magyarország 19 áruházat, 1 szupermarketet, 18 diszkont üzemanyag-töltőállomást és 1 online áruházat üzemeltet és közel 7000 munkavállalót foglalkoztat. A vállalat az elmúlt 19 évben mintegy 200 milliárd forintot fordított Magyarországon beruházásra.

Repülővel utazók, figyelem!

November 1-től megváltozik az ingyenesen fedélzetre vihető kézipoggyászok száma és a feladott poggyász súlyhatára, illetve díja  a Ryanair utasai számára. Továbbra is 2 darab kézipoggyászt lehet ingyenesen vinni, ám ezek közül egy darab maximum 35x20x20 cm nagyságú kézipoggyászt és a repülőtér területén vásárolt vámmentes termékeket. A második, szintén ingyenes kézipoggyász mérete továbbra is maximum 10 kg és 55x40x20 cm nagyságú lehet, de ezt csak azok az utasok vihetik ingyenesen a fedélzetre, akik elsőbbségi beszállást, Plus, Flexi Plus vagy Family Plus szolgáltatást is választottak a repülőjegyük mellé.

Aki nem vásárolt az előző plusz szolgáltatások közül, annak a nagyobb kézipoggyászt a beszállókapunál le kell adnia, amelyet címkével látnak el, és aztán a repülőgép rakterébe teszik (ingyenesen). Az elsőbbségi beszállás díja 5 euró, kb. 1500 Ft utanként és személyenként. 

A feladott poggyász szabályozásában annyi lesz a változás, hogy az eddig választható két kategória – max. 15 kg és max. 20 kg – helyett egy kategória lesz, egységesen maximum 20 kg lesz a feladható poggyász súlyhatára, és maximum 2 darab bőröndöt lehet feladni személyenként.

A díjszabást is egyszerűsítik, 25 EUR lesz egységesen a feladott poggyász díja utanként, amely a kiemelt, forgalmasabb időszakokban történő repülés esetén 35 euróra fog nőni.

Tíz éve történt: Nyilvános az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvénytervezet

0

Tíz évvel ezelőtt, 2007. október 16-án írta a Független Hírügynökség, hogy az Egészségügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvénytervezetet.

A reform meghatározó eleme volt, hogy a monopolhelyzetű Országos Egészségbiztosítási Pénztár helyett többségi állami tulajdonú pénztárak jönnek létre január elsejével. Az egészségbiztosítási pénztárakban csak kisebbségi tulajdonrészt szerezhetnek a magánbiztosítók, befektetők, akik azonban érdemi döntési jogokat kapnak.

A tervezet szerint az állam 22 pénztárat alapít, 4-et Budapesten és Pest megyében, 18-at pedig a többi megyében. A pénztárak 49 százalékos tulajdonrészére pályázatot írnak ki.

A mindenkire kiterjedő, kötelező és egységes egészségbiztosítás megmarad,

és a járulékfizetés is változatlan formában működik tovább – állt a tervezetben. A pénztárak versenyezni fognak a biztosítottakért, legalább félmillió, legfeljebb kétmillió emberrel szerződhetnek.

A tervezetben az is szerepelt, hogy a pénztárak kockázati alapon korrigált fejkvótát kapnak a biztosítottak után a befizetett járulékokból. Ebből a pénzből vásárolják meg a háziorvosoktól, kórházaktól a gyógyító szolgáltatásokat ügyfeleik számára, akik évente egyszer szabadon választhatnak a pénztárak között.

CT és MR központot adtak át a 13. kerületben

0

Az önkormányzat saját forrásból költött 800 millió forintot a diagnosztikai centrumra. Ilyen korszerű CT és MR berendezés nincs máshol az országban, egész Európában is csak néhány van belőlük. A kerületi lakosoknak ezután legfeljebb két hetet kell várniuk az ilyen vizsgálatokra, amelyet ingyen vehetnek igénybe, szakorvosi javaslat alapján.

Az önkormányzat közleménye szerint a kerületi betegek CT vizsgálatainak több mint 90 százalékát legalább 13 egészségügyi intézményben végezték. A fennmaradó 10 százalékon majdnem félszáz egészségügyi intézmény CT laborja osztozott, gyakran vidéki kórházak is. Ugyanez volt a helyzet az MR kapcsán.

Mostantól viszont elég a Visegrád utcai Szakrendelőbe menni.

Az új CT berendezés a legkorszerűbbek közé tartozó, úgynevezett Revolution HD CT. Szakemberek szerint ez biztosítja a ma elérhető legmagasabb felbontást a CT diagnosztikában. A berendezéssel bármilyen CT vizsgálat – a legegyszerűbbektől egészen a legnagyobb kihívást jelentő kardiológiai vizsgálatokig – gyorsan, nagy felbontásban elvégezhető.

Az új CT
Fotó: 13. kerületi önkormányzat

Az MR készülék is csúcstechnológiájú, japán gyártmányú SIGNA Voyager 1.5T MRI. Nem csak az országban, de a régióban is ez az első belőle.

Ez az egyetlen MRI-készülék Magyarországon, ami teljesen digitális.

A gépen elvégezhető az összes olyan klinikai képalkotó vizsgálat, amely a nemzetközi irányelvek alapján a klinikai gyakorlatban szükséges.

Az új MR
Fotó: 13. kerületi önkormányzat

A kerületi lakosok ingyen vehetik igénybe a vizsgálatot, amennyiben a szakorvos ezt szükségesnek látja.

A várólista legfeljebb két hét.

A további vizsgálatok számát és díját a koncessziós cég szabadon és önállóan állapítja meg. Az ezekből származó bevétel teljes egészében őt illeti. A szerződés öt évre szól.

A Diagnosztikai Centrum létrehozásának előkészítésébe a kerület magyar radiológiai szakembereket is bevont, az ő javaslataik alapján állították össze a közbeszerzési tendert. A pályázatot a VMD Kórházi Technológiai Zrt. nyerte.

Az OEP operatív szerveként működő Többlet-kapacitás Befogadási Bizottság 2015 áprilisában és 2015 szeptemberében is elutasította a létrehozandó centrum közfinanszírozásának kérelmét, ezért

a beruházás mellett az üzemeltetést is kerületi közbeszerzési tendert követően kell megvalósítani.

Ezt a pályázatot a Sonogram Orvosi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., valamint a Medi-Host Prevenció Foglalkozás-egészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. konzorciuma nyerte meg.

Tóth József, a kerület szocialista polgármestere azt mondta: „Az eltelt húsz évben a kerületünkben 1 millió négyzetméter, vagyis nagyjából 20 ezer lakás, illetve 1 millió négyzetméter kereskedelmi szolgáltatóegység épült.

Ma minden negyedik-ötödik lakásvásárló a 13. kerületben szeretne letelepedni.

Az elmúlt években mintegy 70 ezer munkahelyet teremtettünk. Mindehhez az önkormányzat minden szolgáltatásának magas szinten kell lennie.”

Arról is beszélt, hogy ennek fontos eleme az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátás. Szerinte utóbbit az önkormányzat öt szempontból tudja befolyásolni:

  • Az épületek szempontjából a tízéves korszerűsítési program második ciklusában járnak.
  • A műszerfejlesztés területén támogatják a cseréket, a modernizációt.
  • Humán erőforrás szempontjából jól állnak, bár évente 500-800 orvos hagyja el az országot, a kerületi orvosi hálózatban csak időszakos hiányok vannak.
  • A primer prevenció területén finanszírozzák például a fiúknak szóló HPV elleni oltást, csecsemőknél pedig a rotavírus ellenit.
  • A szekunder prevenció területén főleg a stroke-szűrésre helyezik a hangsúlyt.

Tóth József azt is mondta: az egészségügyi koncepciójuk fontos eleme az emberközpontúság, vagyis az, hogy a szolgáltatások személyre szabottan, ne gépiesen működjenek.

Tóth József
Fotó: 13. kerületi önkormányzat

Arról is beszélt, hogy igazságtalannak tartja, hogy bár a CT és MR készülékek többségükben a járóbeteg-ellátásban dolgoznak – amely elsősorban önkormányzati terület –, mégis a magáncégek, olykor magánorvosok óraszámait, vagyis a gépek üzemeltetési idejét finanszírozza az állam. A tervezett önkormányzati óraszámokat viszont nem, ezért kellett az új központ üzemeltetésébe külső céget bevonni.

Azt mondta:

kerületi szinten, éves átlagban 10 ezer fő érintett CT és MR vizsgálatban,

amelyek sokba kerültek, ráadásul hónapok kellett várni rájuk, pedig sokszor kulcskérdés a gyors diagnózis. Ezért döntöttek az új centrum létrehozásáról, amely 800 millió forintba került.

Lapszem – 2017. október 5.

0

Ma az Aurélok ünneplik névnapjukat, és éppen 100 éve, 1917. október 5-én született a Kossuth-díjas író, Szabó Magda is. Róla ide kattintva olvashat, de már itt van a mai lapszemle is.

Népszava: Beteges rákdiagnosztika

Az utóbbi hónapokban 70 százalékkal kevesebb páciens kapott beutalót PET/CT vizsgálatra, pedig nem a beteg lett kevesebb, hanem a beutalási rend rossz – írja a Népszava. A korábbi papíralapú beutalást elektronikus felületre terelte a kormányzat a nyár közepén. A változtatás részleteit miniszteri rendelet pontosította volna, ám ez a mai napig nem készült el. Ennek ellenére is elindította azonban az új rendszert a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Így nyár óta a korábbi hat PET/CT bizottság helyett, most 12 albizottság engedélyezhetné online az amúgy nem olcsó – az állam számára 192 ezer forintba kerülő – diagnosztikai eljárást. Ám az érdekeltek szerint a rendszer hatékonysága most mégis rosszabb, mint amikor még országszerte küldöncök vitték hetente egyszer a betegek kartotékjait a bírálatra – írja a lap.

Magyar Nemzet: Országszerte elfogyott a tűzifa, a maradék egyre drágább

Megint országos méretűvé vált a tűzifahiány, ahol pedig mégis kapható, ott jelentős drágulással találkozhat a lakosság – írja a Magyar Nemzet. A hiányt elsősorban az okozza, hogy a tavaszig kitermelt tűzifa nyár közepére majdnem elfogyott. Az új kitermelés szeptember végén, október elején kezdődött. A lapnak Várady Attila, az egyik szolnoki Tüzép ügyvezetője elmondta, hogy sok helyen az erdészetek a meglévő készleteket zárolták szociális tűzifának, amit az önkormányzatok osztanak majd ki a rászorulóknak. Szigorították a tűzifa szállítására vonatkozó előírásokat, hogy visszaszorítsák az engedély nélküli fakitermelést. A külföldről behozott szállítmányok számának csökkenése részben erre vezethető vissza. A fa ára ebből a hiányból adódóan tavaly óta fajtától függően 5 és 15 százalék között emelkedett – írják.

Magyar Idők: Czeglédy bűnszervezetéhez vándorolt az Altus kölcsöne

Negyedmillió eurós – azaz csaknem nyolcvanmillió forintos – kölcsönnel segítette ki a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Altus Portfólió a mintegy hárommilliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégét, a Human Operatort – írja a Magyar Idők. A Magyar Idők birtokába került szerződést a kölcsönadó részéről Gyurcsány felesége, Dobrev Klára, az Altus Portfólió vezérigazgatója írta alá, lejárati ideje pedig 2016. április 30-a volt. A szerződésben a kamatot az aktuális jegybanki alapkamat mértékében határozták meg, ezenfelül a kölcsönvevőnek 4800 eurót kellett fizetnie, az egész ügyletre pedig Czeglédy készfizető kezességet vállalt. Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás.

Magyar Hírlap: Meg is szűnhet a Jobbik

Megérkezett a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészségre a számvevőszéknek a Jobbik gazdálkodásával kapcsolatos jelzése, amelyet feljelentésként értékeltek – írja a Magyar Hírlap. Pénzbüntetés kiszabásával, de akár a szervezet megszüntetésével is végződhet a jobbikos plakátügy. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a lapnak azt mondta, hogy az Állami Számvevőszék a tiltott pártfinanszírozást is vizsgálhatja.

Lapszem – 2017. október 2.

0

A Petrák ünneplik a névnapjukat ezen a borongósan induló első októberi hétfőn, amely a meteorológiai előrejelzések szerint hosszú ideig az utolsó csendes, kissé napos idő lesz, amikor a hőmérő higanyszála felkúszik akár a 20 fokig is. Kellemes napot és vidám hetet kívánunk! – annak ellenére is, hogy a lapszemlénk nem fogja túlságosan jó kedvre deríteni Önöket.

Népszava: Hosszú sorok az egészségügyben

Nem új, de egyre súlyosabb és olyan problémáról ír a mai Népszava, amelynek minden magyar volt, van vagy lesz az érintettje: egyre többen azért nem jutnak orvosi kezeléshez, mert az túl drága, túl messze van, vagy pedig túl hosszú a várólista. Egy konkrét példával – egy olvasói levél alapján – indult el az újságíró, aki annak felgöngyölítése után körbekérdezte, mennyire nyúltak meg a szakorvosi vizsgálatokra váró sorok. Kiderült, hogy a fővárosban ez az idő az endokrinológiánál egy-másfél hónap, a kardiológián hasonló. A reumatológiákon másfél-két hónap várakozás sem számít kiugrónak. Vidéken ennél sokkal rosszabb a helyzet. S nem ritka az sem, hogy hónapokiat is kell várnia a betegnek, mint a kiindulási pontként leírt ormosbányainak, akinek 210 napba telt, mire eljutott szakorvoshoz. A relatív orvoshiánnyal, bürokratikus és finanszírozási akadályokkal magyarázzák a várakozások meghosszabbodását.

Mint ahogyan a kórházi várólisták esetében ez már két éve zajlik, a szakrendelők részére is a hosszú várólistával rendelkező szakmákra juttatott többletforrással lehetne mérsékelni a várakozási időket – állítják a szakemberek.

Mindenesetre a  szakmai szövetség szeptemberi konferenciáján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő vezetője, Kiss Zsolt arról beszélt: a háziorvosok hamarosan érdekeltté válhatnak abban, hogy lehetőség szerint ne küldjék szakrendelésre a beteget. A kormányzat ezzel is csökkentené a szakrendelők zsúfoltságát. Valamint a hamarosan az e-egészségügyi információs rendszeren keresztül látni fogják majd a beutalásokat, és azt is, hogy azokkal hova érkeznek a betegek. Az adatokból az is kiderülhet, hol és hogyan érdemes beavatkozni az előjegyzési listák rövidítésének érdekében.

A szakellátók szerint viszont mire ebből valami lesz, az legalább 2-4 év. Az ellátórendszernek pedig sokkal gyorsabb beavatkozásra van szüksége.

Magyar Nemzet: Interjú Fülöp János lemondott őcsényi polgármesterrel

Fülöp Jánossal készített interjút a Magyar Nemzet, azzal, aki lemondott a Tolna megyei Őcsény polgármesteri posztjáról, miután botrányt kavart a menekültek ottani, pár napos üdültetésének terve. Elmondta, hogy a településen 11 évig béke és nyugalom uralkodott. Együtt tudott élni a magyar, a cigány, a sváb, a székely. Semmiféle gyűlölet vagy kirekesztés nem volt. Ezt sikerült most felrúgni.

Ha ma Magyarországon kimondja valaki, hogy migráns, akkor elásta magát, és megcsípik a darazsak.

Egy hete egy ATV-s riport után olyan vélemények jelentek meg, hogy sokkal radikálisabban kellett volna fogalmaznia a menekültek üdültetéséről. Szabó Balázs jobbikos képviselő például felhívta, hogy hazaáruló. Ha feloszlatta volna magát a testület, akkor a választók eldönthették volna, kinek van igaza. Most is zajlik aláírásgyűjtés, hogy oszlassa fel magát a testület – mondta Fülöp, aki szerint eddig nem volt jellemző ez a fajta indulat az országos átlagnál gazdagabb településen, ahol gyakorlatilag nincs munkanélküliség, a romák elfogadásával sincs gond. A lemondott polgármester leszögezte:

nem azt mondom, hogy árasszák el az országot a menekültek, de szabadon mozoghatnak az országban, ha nem is szervezetten. Mindenkitől kérjek oltási könyvet a falu határában?Nem hozok ilyen rendeleteket, mert nem értek velük egyet.

Az alapindulat spontán volt, nem ítéli el az embereket – mondja megértően, miként megérően nyilatkozik arról is, hogy Orbán Viktor semmi kivetnivalót nem látott a történtekben. Megosztottság lett a vége, pedig egységesen kellett volna fellépni. Ebből valakik a maguk malmára hajtották a vizet. Nem lesz béke – jósolja:

„nem lesz itt új világ egyik napról a másikra.”

Magyar Idők: Alapjaiban újulhat meg az oktatás

Iskoláink egy része leragadt a XX. században, éppen ezért mind a tartalomnak, mind az oktatási módszereknek meg kell újulniuk – mondta a kormánylapnak adott interjúban Csépe Valéria, az új alaptantervet megalapozó fejlesztési projekt vezetője. A szakember arról is beszélt, hogy kevesebb tényanyagra és több képesség- és készségfejlesztésre lesz szüksége a jövő diákjának. Szerinte van, amit túl korán tanulnak a gyerekek, és van, amit teljesen fölöslegesen oktatnak kétszer. A miniszteri biztos a megoldást a jelenségalapú oktatásban látja. Most épül fel infrastrukturálisan és tartalomban a digitális oktatási stratégia, amely remek platformja lesz majd annak, hogy miként nyer teret a tartalmi megújulás. Igazi kegyelmi pillanat, hogy viszonylag rövid idő alatt felzárkózhatna a magyar oktatás a digitális fejlesztés, valamint a tartalmi megújulás révén. Erre van ma minden korábbinál erősebb kormányzati felhatalmazásunk – mondja, hozzátéve,

minimum három-négy év, de az is lehet, hogy egy évtizedre is szükség lesz ehhez, ami azért negyedannyi idő, mint például a finneknél, ahol nagyon sikeres lett mára az oktatás.

A tantervi rendszer megújítását alapozó fejlesztést elkezdték, a magyar szakemberek már munkához láttak, és a nemzetközi szakértők felkérése is zajlik. Az első változatról is lesz már társadalmi egyeztetés – ígéri a szakember.

Magyar Hírlap: Erőszakra buzdító, agresszív ellenzék

A baloldal egyre agresszívabb akciókkal próbálja elfedni, ellensúlyozni saját megosztottságát, az ellenzéki szereplők az elmúlt hónapokban számtalan alkalommal buzdítottak erőszakos cselekedetekre – hívta fel a figyelmet egy parlamenti kérdésre adott írásbeli válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. Felidézte, Hadházy Ákos, az LMP egyik társelnöke korábban kijelentette, ha nem sikerül a kormányváltás, „akkor már csak a forradalom jöhet”. Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője egy interjúban azt mondta, ő nem tudja elítélni, ha szimbolikus épületeket valamilyen fizikai behatás ér, megérti azok lelkiállapotát, akik „a dühüket így mutatják ki”. Gulyás Márton mozgalmár, a Kossuth téri Agóra kezdeményezője azt üzente egy politikustársának, hogy ő is „jó lesz” a munkatáborokba.  De nem maradt le Fekete-Győr András sem – folytatta Dömötör –, aki szerint csak egy forradalom, vagyis nem egy választás „állíthatja meg a miniszterelnököt”. Szigetvári Viktor az Együtt elnökeként az ATV-ben azt a véleményét hangoztatta, hogy „ezt a kormányt nagyon nehéz lesz békés eszközökkel eltávolítani.

 

Külföldön gyógyulna a magyar

0

Már nem csak azok a fiatalok gondolkodnak külföldi lehetőségekben, akik életvitelszerűen tervezik életüket a határokon túl, hanem azok is, akik gondolnak esetleges leendő betegségeikre, s egészségügyi ellátási szükségleteikre. Erre világított rá egy, a napokban nyilvánosságra hozott felmérés.

Ha valamiben van konszenzus a magyarok között, az az, hogy drámai helyzetben van a magyar egészségügy. S habár azok még kevesen vannak, akik tovább is lépnek ennél a felismerésnél, az már biztató, hogy legalább azoknak az aránya számottevő, akik elismerik, hogy ha szükségessé válna egy komolyabb kezelés, akkor inkább külföldön gyógyíttatnák magukat.

Forrás: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

A 30-49 év közötti magyarok közel fele súlyos betegség esetén hajlandó lenne magát külföldön kezeltetni, és ennek a korosztálynak a képviselői a leginkább elégedetlenek a hazai egészségügyi ellátással. Bár a 18-29 év közöttiek valamelyest jobb véleménnyel vannak – ami korfüggő – 55%-uk azonban mégis inkább külföldön gyógyulna, ha komoly betegséget diagnosztizálnának nála – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által a 18 és 59 év közöttiek körében készített kutatásából.

Prózai okok

A 18-29 év közöttiek 15%-a biztosan külföldi gyógykezelést választana, míg az ötvenes korosztály nagyjából ugyanekkora aránya nemet mondana erre a lehetőségre. Az idősebb korosztály több mint 80%-át a túlzott anyagi megterhelés tartaná vissza, míg közel felüket a félelem, hogy nem tudnának kommunikálni sem az orvosokkal, sem a nővérekkel, mivel nem beszélnek idegen nyelveket.

Forrás: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Az elutasítás mögötti elsődleges indok a fiatalabb generációknál is a magas költség. A 18-29 év közöttiek fele emellett túlzottan bonyolultnak tartaná megszervezni a külföldi gyógykezelést, közel harmaduk pedig ódzkodik attól, hogy egyedül legyen egy idegen országban, emellett minden negyedik fiatalt az gátolná, hogy nem beszél idegen nyelveket.

Alacsony a várható élettartam

Bár Európában és Magyarországon egyaránt folyamatosan nő a várható élettartam, hazánk ebben is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Az Eurostat 2015-ös adatai  szerint a születéskor várható élettartam 75,7 év, míg az EU 28 tagállamában átlagosan 80,6 év. Magyarországon a legtöbb halálesetet szív, ér- és idegrendszeri, valamint a daganatos betegségek okozzák.

 

Lapszem – 2017. szeptember 18.

0

Ma szeptember 18-a van, a Diánák ünneplik a névnapjukat. Komolyan lhúlt az idő: azt tanácsoljuk, hogy még annál is melegebben öltözzenek fel, mint amire készültek, mert még annál is hűvösebb van, mint gondoltuk volna. A lapszemle viszont friss, meleg.

Népszava:  Vészhelyzetben az egészségügyi büdzsé

Csak extra-támogatással tartható fenn a hazai egészségügy működése: a kormány idén ősszel mintegy 42 milliárddal kényszerül kiegészíteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) költségvetését azért, hogy ne kelljen félbeszakítani egyetlen beteg terápiáját sem – írja a Népszava.  Az összeg hetedére, mintegy 6,4 milliárd forintra a kórházak és a szakrendelők zavartalan működtetéséhez van szükség. Bár az elemzők évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a járó és fekvőbeteg ellátóknak jóval több esetet kell ellátniuk, mint amennyire finanszírozást kapnak, a költségvetések tervezésekor nem jut nekik elegendő pénz. Becslések szerint évente általában egy-két havi összeg hiányzik a kórházak kiegyensúlyozott gazdálkodásához.

Bár a kormányzat nemigen érti, hogy miközben a legutóbbi években már a GDP négytized százalékával többet költ az egészségügyre, a lakosság mégis elégedetlen az ellátással. A választ erre Orosz Éva, az ELTE professzora adta meg egy augusztus végi szakmai konferencián, ahol arról beszélt, hogy

a gyógyításra fordított összeg reálértékben még mindig 6 százalékkal elmarad a 2006-os mértéktől.

Azt ő is elismerte, hogy ugyan 2016-ban nőtt a forrás, a természetbeni kiadás részesedése a GDP-ből, de még ezzel együtt sem éri el a 2006-os értéket, miközben minden más európai országban nőtt az egészségügy közfinanszírozása. Hozzátette azt is, hogy az egy főre jutó egészségügyi közkiadások Magyarországon hullámvonalat írnak le, lényegében azonban 1992-től csökkennek, miközben Lengyelország utolérte Magyarországot, Szlovákia és Csehország pedig jobb eredményt produkál.

Magyar Idők: Újra akcióznak Soros György civilje

Ma este fél hattól „Rendületlenül – szolidaritási gyűlés Gulyás Márton, Schilling Árpád, Vágó Gábor és a szakszolgálatok védelméért!” címmel hirdettek meg tüntetést a Facebookon az Alkotmányvédelmi Hivatal elé. A felhívás szerint a kormány egyik meghatározó politikusa, Németh Szilárd, a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke titkos­szolgálati információkra alapozva vádolta meg őket azzal, hogy ők lennének az elkövetkezendő hónapok utcai zavargásainak szervezői – ad hírt róla a kormánypárti lap, amely szerint a radikálisok aggódnak az Alkotmányvédelmi Hivatalért, miközben nem hajlandók értelmezni vezéralakjaik fenyegető mondatait. A lap felidéz egy-két, az érintettek által korábban megfogalmazott mondatot, amellyel igazolni véli a három érintetett ért vádat, majd azt írja:

ismert, hogy Soros György a rendszerváltozás óta minden választás előtt milliókat fordított arra, hogy a konzervatív, nemzeti és keresztény pártok bukását okozza.

A közelmúltban pedig – meglehet, hogy az őszi polgári engedetlenségi akciók előkészítésének részeként – Budapestre hívták a világ számos országában zavargásokat generáló, kormányokat megbuktató Szrgya Popovicsot, akinek Útmutató a forradalomhoz című könyvét az anarchia és a felforgatás bibliájaként is emlegetik. A lap szerint tehát a Soros-hálózat mindeközben milliókat költ a kormánybuktatásra, amelynek érdekében az erőszakosabb, törvénysértő utcai akcióktól sem riadnak vissza.

Magyar Hírlap:  Jön a brüsszeli ellenőrzés

Ma érkezik Budapestre az az európai parlamenti bizottság: a háromnapos tényfeltáró látogatás keretében az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) küldöttsége „olyan helyszínekre látogat el, amelyeken EU által finanszírozott beruházások valósultak meg, és tervei szerint találkozik majd a civil szféra, az Állami Számvevőszék, a nemzeti parlament tisztviselőivel és más döntéshozókkal”. Mint írják, a CONT az uniós kiadások felhasználásának jogszerűségét és hatékonyságát ellenőrzi, ezt a munkát segítik a tagállami látogatások. A delegáció meglátogatja az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), a 4-es metrót, a Budapest Szíve program fejlesztéseit, a Zeneakadémiát, a Pesti Vigadót, a felcsúti kisvasutat, a szekszárdi Bodri Pincészetet, valamint bajai turisztikai fejlesztéseket is. Találkozik Polt Péter legfőbb ügyésszel, a „civil társadalom képviselőivel is.  A CONT delegációjának felcsúti látogatását Deutsch Tamás és Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter is kifogásolta.

Lázár János a múlt heti kormányinfón azt mondta, az ellenőrzési program döntő mértékben Orbán Viktor miniszterelnök személyéről szól, ugyanis a delegáció az ellenzéki sajtó által a kormányfőhöz kötött projekteket – például a felcsúti kisvasutat – akar megszemlélni, aminek nincs akadálya, de lennének fontosabb áttekintendő ügyek is.

Azt is mondta, szerinte nincs esély az elfogulatlan vizsgálatra.

Magyar Nemzet: Csak azért is kisvasút!

A brüsszeli küldöttség magyarországi vizsgálódásai témát szolgáltattak a konzervatív napilapnak is, amely vezércikket szentelt a tágabb témának.  A felcsúti kisvasút létesítésének irracionális voltáról ír a lap, leszögezve: ha egy sikeres vállalkozó a saját pénzén készíttet tizenkét márványoroszlánt a kertjébe, hogy megmutassa, ki az alfahím az utcában, ahhoz senkinek semmi köze. De ha valaki hasonló célzattal részben uniós forrásból építtet kisvasutat a falujába, akkor a legkevesebb, hogy idővel megjelennek nála az EU ellenőrei, és utánanéznek, mire adtak pénzt. Emiatt durcáskodni – hogy finoman fogalmazzak – nem elegáns. Márpedig a magyar kormány épp ezt teszi, amikor akadályokat gördít a héten hazánkba érkező EU-s költségvetési ellenőrző bizottság elé. A küldöttség vezetője persze tagadja, hogy politikai indíttatásból szemelték ki a kisvasutat. Így aztán mindenki annak a félnek hihet, amelyiknek akar. Mindenesetre azon sem csodálkoznék – írja a publicista –, ha az unió képviselőit nem csak a tiszta jobbító szándék vezetné, amikor a Brüsszellel lépten-nyomon összeakaszkodó Orbán Viktornak néznek a körmére.

De akárhogy is legyen, a vizsgálatokat megelőző acsarkodás nem vet jó fényt a kormányra, mint ahogy az sem, hogy nem vesz részt az uniós pénzek elcsalását vizsgáló európai ügyészség megalakításában.

Pedig még politikai hasznot is húzhatnának abból, ha a Felcsútra kiszálló ellenőrök nem találnának semmit. Vagy csak apró, rosszindulatú észrevételeket tennének. Persze furcsa lenne, ha nem találnának hibát abban a beruházásban, amelynek bővítéséről bevallottan azzal az indokkal döntenek, hogy csak azért is!

 

 

Tíz éve történt – Cáfolja az SZDSZ, hogy átadná az egészségügyi tárcát

0

2007. szeptember 12-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy az SZDSZ határozottan cáfol minden olyan híresztelést, mely szerint a liberálisok átadnák az Egészségügyi Minisztérium vagy más tárca vezetését a szocialistáknak.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint azok, akik az MSZP részéről ilyen javaslatot fogalmaznak meg, nem a biztosítási rendszerről szóló vita, hanem a koalíciós együttműködés kereteit feszítik szét. Az előző ciklusban az oktatási reform,

ebben a ciklusban az egészségügyi reform megvalósítása az SZDSZ legfontosabb feladata

– írja Horn Gábor.

Az SZDSZ szerint a kormányzás sokkal felelősségteljesebb feladat annál, hogy tárcákról vagy pozíciókról szóló méltatlan osztozkodássá alakuljon a koalíciós együttműködés. Az SZDSZ három minisztérium vezetését vállalta egy évvel ezelőtt, és kötelességének tartja, hogy a kormányzati ciklus végéig ennek a három minisztériumnak az élén, végig vigye a liberális párt által vállalt programot.

Az SZDSZ szerint Magyarország érdeke az, hogy a megszorítások mellett a reformok is megvalósuljanak

és a közös kormányzásnak csak akkor van értelme, ha lehetőség van a közösen kitűzött célok elérésére -olvasható a közleményben.

Horn Gábor szerint a tárcacsere felvetése azért is érthetetlen, mert a hétfői miniszterelnöki látogatáson a liberális frakció már egyértelművé tette, hogy csak a reformok közös végig vitelében lesz partner, a pozíciók és tárcák osztozkodásában viszont nem.

Tíz éve történt: Miniszteri rendelettel javítanák a kórházi ellátást és higiéniát

0

2007. szeptember 9-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy Horváth Ágnes akkori egészségügyi miniszter bejelentette: miniszteri rendeletben kívánják itthon szabályozni, hogy mi mindent kellene megtenniük a kórházaknak az étkeztetés és a higiéniai körülmények javításáért.

A SZDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy október elejéig szülessen meg a koalíciós megállapodás a társadalombiztosítás átalakításáról, hiszen csak így lehet a következő évben beindítani az új biztosítókat – mondta a tájékoztatón résztvevő Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője.

Az egészségügyi miniszter szakértői bizottság létrehozását tervezte, amelynek az lesz a feladata, hogy megállapítsa, mi az a minimális komfort, amely minden betegeknek jár a kórházakban – mondta Horváth Ágnes. Szabályozni akarják például azt, hogy

a bennfekvőknek hányszor kell naponta gyümölcsöt és zöldséget kapniuk, vagy milyen tisztálkodószerekről kell gondoskodnia az intézménynek.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a héten döntés született arról: a társadalombiztosítás megtakarításaiból 25 milliárd forintot osztanak szét a kórházak között, és ebből 3 milliárdot kifejezetten a betegek kórházi ellátásának javítására szánnak.

Horváth Ágnes bejelentette:

a hálapénz visszaszorítása mellett a tárca a jövőben kiemelten foglalkozik majd a szülések szabályozásával is.

Például azzal, hogy milyen kötelezettségei vannak ebben a társadalombiztosításnak, illetve milyen körülményeket kell teremtenie annak az évi több száz kismamának, akik otthon akarnak szülni. Azért is kell világos szabályozás, mert ez az a terület, amely a legjobban érintett a hálapénz szempontjából – tette hozzá.

Horn Gábor azt mondta: az utóbbi 15-20 évben nem fordult elő Magyarországon, hogy folyamatosan csökkentek a gyógyszerárak, az egészségügyi kasszának többlete lett, és igazi lépések történtek a hálapénz visszaszorítására. Most ez a helyzet, de

minden visszasüllyedhet a korábbi állapotba, ha nem sikerül a koalíciós partnereknek megállapodnia a biztosítási rendszer átalakításáról

– utalt az SZDSZ ügyvivője az MSZP-vel fennálló vitára.

Hangsúlyozta: azért nem támogatják a szocialisták 7 egybefüggő régióra osztott biztosítási modelljét, mert szerintük ez az új rendszer lényegét, a versenyt, és ezzel az egészségügyi ellátás minőségének javulását zárná ki. “7 kis állami országos egészségbiztosítási pénztár jönne létre, amelyet semmi sem motiválna arra, hogy versenyezzen a többivel. Ez még a jelenlegi rendszernél is rosszabb lenne” – mondta az ügyvivő. Szerinte ahhoz, hogy biztosítók között valódi verseny legyen, a magánbefektetőknek menedzser jogokat kell adni. Ha kisebbségi tulajdonosok lesznek is, lehetne például vétójoguk, vagy ők nevezhetnék ki a vezérigazgatót.

DK: Balog Zoltánnak le kell mondania

0

A DK arra kéri Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy az egészségügyben uralkodó állapotok miatt mondjon le posztjáról.

László Imre, a párt politikusa sajtótájékoztatón beszélt erről. Felidézte, hogy

a Merényi Gusztáv kórházban patkányok miatt szakadt be a pszichiátria álmennyezete,

és az egyik egy ápolóra esett. Erről az RTL Klub Híradója számolt be.

A hírműsornak a kórház egyik névtelenséget kérő dolgozója nyilatkozott. A stáb hétfőn rejtett kamerával járt az intézményben, és több dolgozó is megerősítette nekik, hogy tényleg vannak patkányok az épületben. A kórházfenntartónál azt mondták, a mennyezet nem szakadt le, “csak egy” patkányt láttak, és elrendelték az irtást.

László Imre szerint az elmúlt évek egészségügyi történései azt sugallják, hogy Balog Zoltánnak “át kellene értékelni a dolgot. Én úgy gondolom, hogy

a hitélettel sikeresebben tudna foglalkozni, mint az egészségüggyel vagy oktatással”

– mondta, és azt kérte, hogy a miniszter mondjon le.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK