Ismét rengeteg dokumentumot szivárogtattak ki arról, hogyan mentik a világ legbefolyásosabb és leggazdagabb emberei titokban adóparadicsomokba a pénzüket. II. Erzsébet brit királynő, illetve a Trump-adminisztráció több tagja is érintett a Paradise Papers névre keresztelt dokumentumok szerint. Csakúgy, mint a Panama-papíroknál, itt is előkerültek magyar szereplők.
Több mint 100 médium érintett a nyomozásban, amely befolyásos üzletemberekről, politikusokról, sportolókról és művészekről rántja le a leplet, akik adóparadicsomokban rejtették el a vagyonukat. A dokumentumok két offshore cégtől származnak, és a német Süddeutsche Zeitung szerezte meg őket, amely az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezettel együtt dolgozta fel az adatokat.
A Paradise Papers néven emlegetett projektből kiderül többek között, hogy:
II. Erzsébet magánvagyonából 10 millió fontot fektettek Kajmán-szigeteki alapokba,
a Donald Trumpot körülvevő politikusok és tanácsadók kiterjedt offshore-hálózatot működtettek, amelybe még Vlagyimir Putyin orosz elnök köréhez kapcsolható cégtől is érkezett pénz,
a Twitterhez és a Facebookhoz orosz állami pénzügyi intézetektől érkeztek dollárszázmilliók,
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pénzügyi tanácsadója Kajmán-szigeteki pénzalapot üzemeltetett,
multinacionális cégek, köztük a Nike és az Apple agresszív adóelkerülést folytattak,
kiterjedt offshore-hálózaton keresztül tették rá a kezüket az orosz milliárdosok angol futballcsapatokra.
A nyomozást egy éven keresztül 380 újságíró végezte, és a BBC beszámolója szerint a következő héten további leleplezések látnak majd napvilágot.
Csakúgy, mint a 2015-ben közzétett Panama-papíroknál, most is volt magyar résztvevője a munkának: a Direkt36 kutatásai szerint a több mint 13 millió kiszivárgott dokumentumban ismét feltűnnek hazai szereplők. Ezúttal politikusok nem érintettek, de előkerültek információk többek között Nagy István svájci nagykövetről, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó, tíz éve megszüntetett offshore-cégről, és az iratok tartalmaznak részleteket Soros György offshore-érdekeltségeiről is. Folytatjuk…
Az Egyesült Államok volt elnöke olyan sok levelet kap, amelyekben a választók a jelenlegi elnökre panaszkodnak, hogy megfogalmazott egy válaszüzenetet, amelyet eljuttat az aggódó amerikaiknak.
A Yahoo News tette közzé először Barack Obama volt amerikai elnök levelét, amelyet azoknak küld el, akiktől elektronikus vagy postai úton aggódó üzeneteket kap. A levél fő üzenete az, hogy ne veszítsék el az ország fejlődésébe vetett hitüket, mert a történelem a bizonyíték rá, hogy mindig előre haladt az Egyesült Államok. Obama szerint ez még akkor is így van, ha gyakran úgy érződik, hogy „minden előre tett két lépés után egyet visszafelé haladunk”.
Obama hangsúlyozza a levélben, hogy nagyon fontos, hogy maguk az állampolgárok őrizzék az ország közös értékeit, és mindig ki is álljanak ezekért.
„Akkor van veszélyeztetve a demokráciánk, ha biztosra vesszük”
– áll a levélben. Azt is hozzáteszik, hogy ő bizakodóan tekint a jövőbe, mert a neki küldött levelek is bizonyítják, hogy az emberek törődnek egymással.
A volt amerikai elnök egyébként Donald Trump beiktatása óta ritkán politizál. Felszólalt például az Obamacare ügyében, mikor Trump vissza akarta vonni azt, de inkább arra akar koncentrálni, hogy a fiatalokat inspirálja, és nagyobb közéleti aktivitásra ösztönözze.
Az amerikai elnök ázsiai körútjának keretében megérkezett Japánba, és beszédet mondott a jokota amerikai katonai támaszponton. Észak-Korea atom- és rakétakísérleteire utalva hangsúlyozta, hogy egyetlen diktátor sem becsülheti le Amerikát.
Donald Trump nem nevezte meg ugyan Kim Dzsong Unt, de minden bizonnyal elsősorban az észak-koreai vezetőnek szólt a figyelmeztetés, aki nemrég imperialista gengszternek nevezte az amerikai elnököt.
„Soha nem fogunk engedni, soha nem fogunk habozni és soha nem fog gyengülni elszántságunk, hogy megvédjük népünket, szabadságunkat és a nagyszerű amerikai lobogót” – mondta Trump.
Donald Trump és Melania Trump megérkezik a Jokota amerikai légi támaszpontra (MTI/EPA/AFP pool/Nogi Kazuhiro)
Az elnök a burkolt fenyegetés mellett viszont az újságíróknak az elnöki különgépen arról is beszélt, hogy reméli, békésen oldódik meg az észak-koreai válság. Az ország népéről is elismerően beszélt:
„Szerintem nagyszerű emberek, szorgalmasak és sokkal több melegség van bennük, mint a legtöbben gondolják”
– mondta.
Észak-Korea nem sokkal később „könyörtelen büntetést” helyezett kilátásba Donald Trump „ostoba megjegyzései” miatt.
Sokan attól tartanak, hogy az észak-koreai diktátor újabb rakéta vagy nukleáris kísérlet végrehajtását rendeli el az elnök ázsiai körútja idején, aki Japán után ellátogat Dél Koreába, Kínába és a Fülöp-szigetekre. A körút végén részt vesz az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezetének csúcstalálkozóján Vietnamban.
Lesz Trump-Putyin találkozó is – erősítette meg az amerikai elnök, aki bízik benne, hogy az orosz államfő segíthet az észak-koreai válság rendezésében. Ezenkívül meg akarja vitatni vele Szíria jövőjét és Ukrajna helyzetét. A választási kampány idején Trump az orosz kapcsolatok látványos javulását igérte, de ebből egyelőre semmi sem lett. Az FBI ugyanis továbbra is vizsgálja Trump embereinek kapcsolatát az orosz nagykövetséggel Washingtonban.
Amerikai és orosz diplomaták újabb csúcstalálkozót készítenek elő Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
November 8 és 10 között APEC csúcsot tartanak Vietnamban, melyen részt vesz mind az amerikai mind pedig az orosz elnök. Dmitrij Peskov, Putyin szóvivője Moszkvában azt mondta, hogy előkészítenek egy találkozót, de még semmi sem biztos. A két elnök júliusban a G20 csúcson találkozott egymással Hamburgban.
Donald Trump a Fox televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Putyin fontos ember a világpolitikában, aki segíthet abban, hogy az észak-koreai és a szíriai válság rendeződjön. Ezenkívül megvitathatják Ukrajna helyzetét is – mondta az amerikai elnök, aki 11 napos ázsiai körutat tesz, melynek során ellátogat Kínába, Japánba, Dél Koreába, a Fülöp szigetekre és Vietnamba is.
Az USA elnökének ez lesz az első hivatalos kínai látogatása, dzemélyesen már találkozott Trump Hszi Csinping elnökkel, hiszen Kína első embere nyáron, Floridában tárgyalt Trumppal.
Az amerikai elnök ázsiai körútja előtt a kínaiak és az oroszok is egyeztettek Pekingben. A Dmitrij Medvegyev kormányfő által vezetett orosz küldöttség húsz egyezményt írt alá, miután tárgyalt Li Kocsiang kínai miniszterelnökkel és küldöttségével. A két második számú vezető megerősítette, hogy mindkét nagyhatalom kiemelten fontos partnernek tekinti a másikat.
Japánt, Dél-Koreát, Kínát, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket keresi fel. Vele tart Mike Pence alelnök, Rex Tillerson külügyminiszter és James Mattis védelmi miniszter is.
Az egyre több hazai botrány után Fehér Ház úgy állítja be az utazást, hogy Trump megmutathatja jó kapcsolatát Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Abe Sindzó japán miniszterelnökkel. A New York Times szerint ez Japánban még sikerülhet is, Abe ugyanis amellett, hogy jobb szabadkereskedelmi megállapodást akar, növelné a nyomást Észak-Koreán.
Az Egyesült Államok azt is tervezi, hogy a terrorizmust támogató államok listájára teszi Észak-Koreát.
Kínában viszont Trump gondban lehet, a lap szerint az orosz vizsgálat is megnehezíti, hogy ott bármilyen eredményt érjen el. Pedig az ország kulcsszereplő a koreai kérdésben.
Tanácsadói szerint Trump arra is készül, hogy Vietnamban egy új regionális együttműködésről beszéljen, amelyet eredetileg a japánok vetettek fel, és a három térségbeli demokratikus nagyhatalom, Japán, Ausztrália és India, Kína kordában tartását célzó szövetsége lehetne. Az más kérdés, hogy ezt hogyan fogadják majd, miután
az USA nemrég kilépett a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból.
Mindenesetre az biztos, hogy amerikai elnök nem tett ilyen hosszú hivatalos látogatást Ázsiában 1991 óta – az akkor azzal ért véget, hogy George Bush (az idősebb) beteg lett és összeesett.
Trumpnál a Twitter számít a fő kommunikációs felületnek, egy ideig mégis elérhetetlen volt a fiókja. Kiderült: a cég egy távozó alkalmazottja kapcsolta le.
Trumpot több mint 40 millióan követik a Twitteren, és rendszeresen rohan itt ki vélt vagy valós sérelmei miatt. Váratlanul azonban elérhetetlenné vált a fiókja, és csak 11 perc után állították helyre.
Már három volt munkatársa ellen emeltek vádat. Az igazi problémát nem is a volt kampányfőnöke, Paul Manafort elleni eljárás jelentheti, hanem az, hogy volt külpolitikai tanácsadója, George Papadopoulos vallani kezdett arról, hogy az orosz kormányhoz közel álló emberekkel volt kapcsolatban.
Robert Mueller különleges ügyész pont azt vizsgálja, hogy az oroszok hogyan avatkoztak be a tavalyi amerikai elnökválasztásba.
Paul Manafort a vádemelés után Fotó: MTI/EPA/Tasos Katopodis
Trump volt kampányfőnöke, Paul Manafort és egy munkatársa ellen is vádat emeltek, és Trump fiát is meghallgatta már a vizsgálóbizottság, ugyanis Manaforttal és Trump vejével, Jared Kushnerrel együtt találkozott a kampány alatt egy orosz ügyvéddel, aki Hillary Clintonról ígért információkat.
Sorry, but this is years ago, before Paul Manafort was part of the Trump campaign. But why aren't Crooked Hillary & the Dems the focus?????
Trump a Twitteren ugyan azt írta, hogy a Manafort elleni vádak jelentéktelenek és minden korábban történt, de neki
a legnagyobb gondot a Papadopoulos elleni eljárás jelentheti.
Ő ugyan nem tartozott a kampánystáb legfontosabb tagjai közé, de kiderült, hogy nem csak, hogy bűnösnek vallotta magát, de még júliusban letartóztatták a washingtoni repülőtéren, és azóta együttműködik az FBI-jal. A CNN által megszerzett dokumentumok szerint például elismerte, hogy azután lett „érdekes” az oroszok számára, hogy szerepet vállalt Trump kampányában – erről hazudott korábban.
Trump kampánycsapatának tisztában kellett lennie azzal, hogy az oroszok segíteni akarnak neki.
Papadopoulos egy, Professzornak nevezett emberrel állt kapcsolatban, akivel 2016 áprilisában egy londoni szállodában találkozott is, és aki lejárató információkat ígért Hillary Clintonról. A Professzor másoknak is bemutatta a tanácsadót, akik szintén az orosz kormánnyal álltak kapcsolatban. Egyikükről azt állította, hogy Putyin rokona.
Az oroszok azt is el akarták érni, hogy Trump még a kampány alatt látogasson el Oroszországba.
A New York Times-nak egy korábbi vizsgálóbizottság független tanácsadója azt mondta: ezek nagyon komoly fejlemények. Eleve a Nixon bukásához vezető Watergate-ügy óta Manafort az első volt elnöki kampányfőnök, akit vád alá helyeznek. Papadopoulos pedig bizonyítja is, hogy a kampánystáb valóban összejátszott az oroszokkal.
A Politico információi szerint Donald Trump egyre izgatottabb, egyre több ember kérdezget arról, hogyan kellene reagálnia a hírekre. A lap szerint
a Fehér Házban már készülnek a korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó, Michael Flynn elleni vádemelésre is.
A The Hill szerint még az is elképzelhető, hogy a fokozatos vádemelésekkel Mueller már a Trump elleni eljárást készíti elő.
Vádat emeltek Trump volt kampányfőnöke ellen, fejlemény az azeri pénzmosás magyarországi nyomozásában, interjút adott Paul Lendvai, megszólalt a miniszterelnök veje, és kiderült, ki lesz a fociválogatott új szövetségi kapitánya. Összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Vádemelés Trump volt kampányemberei ellen
Paul Manafort Fotó: MTI/EPA/Justin Lane
A vádirat 12 pontból áll Paul Manafort és társa ellen. Egyebek között az Egyesült Államok elleni összeesküvéssel vádolja őket a bizottság, amely az oroszok tavalyi választásba való beavatkozását vizsgálja. Trump Manafortról a Twitteren azt állította: szerinte ezek az ügyekkel „évekkel azelőtt” történtek, hogy a kampánycsapat tagja lett.
Manafort feladta magát a rendőrségen, mielőtt bevitték volna. Korábbi üzleti partnerének, Rick Gatesnek is bíróság elé kell állnia. Később pedig az is kiderült, hogy
vádat emelnek a Trump-kampány volt külpolitikai tanácsadója, George Papadopoulos ellen is.
Ő korábban bevallotta, hogy hamisan tanúskodott az FBI-nak. Róla egyelőre nem tudni, hol van.
Azeri pénzmosás: fejlemény a magyarországi nyomozásban
Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Magyarországot is érintő azeri pénzmosási botrány kapcsán – értesült a Független Hírügynökség. A Fővárosi Főügyészség megerősítette értesülésünket, pénzmosás gyanúja miatt rendelték el a feljelentés-kiegészítést, amelyet a BRFK folytat le.
Büntetőeljárás indul katalán vezetők ellen, többen Brüsszelbe mentek
büntetőeljárás megindítását kezdeményezi a spanyol állami főügyész
a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és feloszlatott kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol ügyvédekkel is találkoznak. Pártjaik azt is bejelentették, hogy indulnak a december 21-ei előrehozott autonóm parlamenti választásokon.
Georges Leekens az új szövetségi kapitány
Csányi Sándor és Georges Leekens MTI Fotó: Illyés Tibor
A Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének döntése értelmében a játékosként és edzőként egyaránt nemzetközi hírnevet szerzett belga Georges Leekens lesz az új szövetségi kapitány.
Leekens a válogatott novemberi két mérkőzése után veszi át a nemzeti csapat irányítását, ezekért a találkozókért – az elnökség korábbi döntése értelmében – Szélesi Zoltán lesz a felelős.
Paul Lendvai Orbán Viktorról
Az Ausztriában élő író, újságíró könyvében egészen 2017-ig elemzi a magyar politikai életet, amelyről lesújtó a véleménye. Úgy látja: Orbán Viktor ugyan ügyesen játszik a nacionalizmus kártyájával, de a kontroll nélküli hatalom előbb-utóbb veszélyessé válhat; a magyar történelem – például 1956 is – megmutatta: kiszámíthatatlan, mi történik holnap.
„Borzasztó fájdalmat érzek, hová jutott ez az ország”
– mondta a FüHü-nek adott interjúban. Orbánról azt mondja, hatalma nem attól függ, hogy milyen erős az ellenzék, hanem hogy mennyire fog elhízni.
Kéményseprők tüntettek Budapesten
A kéményseprés kötelező elvégzésének eltörlése ellen tüntettek reggel a Kossuth téren kéményseprők. Szakszervezeti vezetőjük „gyilkossági kísérletnek” nevezte a törvénymódosítást, és „radikális” akciókat is kilátásba helyezett.
Megszólalt Tiborcz István
A miniszterelnök veje az Origónak adott interjút. Ebben elmondta, hogy
meghatározó része van a tulajdonosi körének titkolásáról hírhedté vált, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó BDPST Zrt-ben.
Azt is elpanaszolta, hogy eddig senki nem akart utánajárni, kik a valódi tulajdonosok, pedig bárki betekinthetett volna a részvénykönyvbe.
Az Együtt választmányi elnöke, Szigetvári Viktor szerint az interjúból az derült ki, hogy Tiborcz is retteg a valódi kérdésektől, és „nem több Orbán egyik strómanjánál”.
10-15 százalékkal drágulhat a biztosítás
Általános szakemberhiány és bérrobbanás közepette az autós szakma partnerséget vár a biztosítóktól. A nettó javítói óradíjak és a költségek közt 50 százalék rés tátong, és még nem látni a végét – mondta a FüHü-nek Gablini Gábor, a Gémosz elnöke. Egy biztosítási alkusz szerint 10-15 százalékkal drágulhat a kgfb a javítói fizetések emelkedése miatt.
Elüldözné a bulinegyedet egy csoport
Fotó: FüHü
Az Élhető Erzsébetváros nevű, a kerületben lakók egy részét képviselő csoport nyílt levéllel fordult Budapest főpolgármesteréhez, Tarlós Istvánhoz. Azt írják: a főpolgármester segítsen a VII. kerületi önkormányzat képviselő testületének megoldani a bulinegyeddel kapcsolatban kialakult, szerintük tarthatatlanná vált állapotokat, méghozzá úgy, hogy
a város egy erre alkalmasabb pontján jelöli ki az új bulinegyed helyszínét.
A negyed kedvelt célpontja külföldi turistáknak, évi hatmilliárd forintnál több adóbevételt hoz a költségvetésnek. Az ott lakók egy részét viszont zavarja a zaj és a rengeteg szemét.
Komoly károkat okozott a viharos szél
3700-szor hívták a tűzoltókat, többen meg is sérültek. Többségében leszakadt faágak, kidőlt fák okoztak gondot. Két esetben autóra dőlt fa okozott sérülést a benne ülőknek.
145 millió amerikai adatait lopták el
Egy olyan cégtől lopták el az adatokat, amely az emberek hiteltörténetét tartja nyilván. Az adatok birtokában az identitástolvajok például
hitelkártyát igényelhetnek, elkölthetik az egész hitelkeretet,
és a végén az áldozatot zaklatja a hitelkártyacég, hogy már ideje lenne fizetni.
Hihetetlen fordulatok az év egyik legjobb meccsén
Több fordulatos meccs is volt az NFL nyolcadik játékhetének vasárnapi meccsein. A leglátványosabb a Seahawks-Texans meccs lett, ahol pedig a legtöbben a védelmek párbajára számítottak, de mindkét irányító fantasztikusan játszott. A szezon feléhez közeledve, ha matematikailag még nem is vesztették el az esélyt, de a realitást nézve több csapat kezdhet lemondani a rájátszásról.
Észak-Korea fő volt a fő témája a Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök között zajlott telefonbeszélgetésnek.
Az Egyesült Államok elnöke telefonon tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, aki a héten megerősítette pozícióját a XIX. pártkongresszuson. Szóba került Észak-Korea is, mely gőzerővel fejleszti nukleáris fegyverzetét és interkontinentális rakétákkal kísérletezik, amelyek elérhetik az Egyesült Államok területét is. Trump úgy nyilatkozott Phenjan egyetlen szövetségesének tartott Kínáról, hogy Peking igencsak érdekelt a válság megoldásában, miközben Oroszország hozzáállása inkább hátráltatja a megoldást. Ehhez Trump gyorsan hozzátette, hogy ha
„jobbak lennének a kapcsolatok Washington és Moszkva között, akkor az mindenképp használna az ügynek.”
Trump a választási kampánya során azt ígérte: javítja a kapcsolatokat Moszkvával, amely ellen az USA szankciókat vezetett be Ukrajna miatt. 2014-ben ugyanis Oroszország egy népszavazás után annektálta a Krím félszigetet. Donald Trump a szankciók feloldását ígérte, de ehelyett újabb büntető intézkedéseket vezetett be Oroszország ellen.
Közben az sem kedvez az amerikai-orosz kapcsolatoknak, hogy az amerikai kémelhárítás nemrég igazolta a gyanút: az oroszok igyekeztek befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást. Jelenleg is vizsgálódik az FBI és az amerikai kongresszus, de már elsősorban az amerikai elnökkel kapcsolatban. Azt szeretnék megtudni: Trump embereinek milyen kapcsolatban álltak Moszkvával? Hillary Clinton ugyanis azt állította, hogy részben azért veszítette el a választást, mert az oroszok Trumpot támogatták. Amikor legutóbb Trump az amerikai kongresszusban járt, akkor egy tüntető orosz zászlókat hajigált felé és hazaárulónak nevezte az Egyesült Államok elnökét.
Michael Bloomberg amerikai üzletember, volt New York-i polgármester mondta ezt.
A Guardian beszámolója szerint Bloomberg erről egy bostoni üzleti fórumon beszélt először, majd egy franciaországi rendezvényen is megismételte. Azt mondta,
„nagyon nehéz megérteni, hogy egy ilyen jól teljesítő ország miért akar mindent lerombolni.”
Bloomberg már sajnálja, hogy Londonba telepítette cége európai központját. Azt mondta, hogy ha tudott volna előre arról, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor máshogy döntött volna. Ahogy fogalmazott:
„Az volt a létező legostobább döntés, amelyet egy ország valaha meghozott, de aztán megválasztottuk Trumpot.”
Szerinte a kilépés az Európai Unióból nagyon nehéz és nagyon fájdalmas folyamat lesz, a brit gazdaság különböző ágazatai meg fogják szenvedni, és sokan máris más európai városokban keresnek irodahelyeket.
Például a Goldman Sachs is, amelynek vezetője Frankfurtban tárgyalt, de a JP Morgan is munkahelyeket telepíthet át. Hasonló tervei vannak a Deutsche Banknak, a Morgan Stanley-nek, a Citigroupnak, de például az Európai Gyógyszerügynökségnek is.
Vagyis a Brexit miatt munkahelyek tízezrei szűnnek meg Nagy-Britanniában.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
