elítélte a populista nacionalizmust, a protekcionizmust a kereskedelemben és azt, hogy összeesküvés-elméletek és kitalációk irányítják a politikát.
Arról is beszélt, hogy veszélyes, ha a verbális zaklatás és az előítéletek bekerülnek a közbeszédbe.
Barack Obama most először jelent meg kampányrendezvényen azóta, hogy lejárt elnöki mandátuma. Ő a közbeszéd hangneméről és tartalmáról is beszélt.
A charlottesville-i neonáci tüntetésre és erőszakra utalva azt mondta New Jersey-ben, olyan dolgok kerültek elő, amelyekről azt hitték, hogy már rég megszabadultak tőlük. Azt mondta: „ez a 21. század, nem a 19.”
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
Virginiában pedig arról beszélt, hogy
„Olyan emberekről beszélünk, akik szándékosan dühítenek fel tömegeket, démonizálnak embereket, akikkel nem értenek egyet”,
Moszkva azonnal reagál, ha az amerikai felmondják a közepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződést – mondta az orosz elnök.
Putyin Szocsiban, a Valdaj vitaklub tanácskozásán beszélt arról, hogy Oroszország haladéktalanul és szimmetrikus módon reagál majd, ha az Egyesült Államok felmondja a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról megkötött szerződést – írja az MTI.
Megismételte azt a figyelmeztetést is, hogy Oroszország arra is szimmetrikusan reagál majd, ha az Egyesült Államokban korlátozni fogják tömegtájékoztatási eszközeik munkáját.
Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország kész új nukleáris és nem nukleáris fegyvereket kifejleszteni arra válaszul, ha más államok is így tennének.
A beszédben többször is bírálta az amerikaiak politikáját, de hozzátette, hogy úgy gondolja, hogy a kétoldalú viszony problémái megoldhatók. Védelmébe vette az amerikai elnököt is: szerinte Trump azért kiszámíthatatlan, mert nem hagyják betartani választási ígéreteit.
Egyre több, korábban szexuális zaklatás áldozatává vált színésznő áll elő Magyarországon is, és az uniós igazságügyi biztos is elmondta, hogy ő is áldozat. Rendőrök szállták meg a szcientológusok budapesti székházát, a Fővárosi Közgyűlés lehetetlenné tette a Római-partról szóló népszavazást, Kínában újraválasztják a pártvezetést. Összeszedtük a legfontosabb mai híreket.
Egyre több magyar szexuális zaklatási ügy derül ki
Török-Illyés Orsolya MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Sárosdi Lilla és Sándor Erzsi után Földes Eszter és Tóth-Illyés Orsolya is megírta, hogyan érte őket szexuális zaklatás. A színházi és filmes szakma nevében Enyedi Ildikó, Gigor Attila és Janisch Attila rendezők, illetve Szöllősi Barnabás forgatókönyvíró nyílt levelet írt, hogy kiálljanak az áldozatok mellett.
Két színház közleményt adott ki, hogy elítélnek mindenféle erőszakot.
Az uniós biztost is zaklatták
A szexuális zaklatás elleni #MeToo kampányhoz való csatlakozásra szólította fel az érintetteket Vera Jourová uniós igazságügyi biztos, aki elmondta, hogy korábban ő maga is szexuális erőszak áldozatává vált. Azt mondta, nem szabad szégyellni, ami történt.
„Az európai nőknek mintegy fele tapasztal verbális, fizikai vagy online szexuális zaklatást. Meg kell változtatni azt a közfelfogást, miszerint ez normális”
– mondta.
Rendőrök a szcientológusoknál
Több tucat rendőr szállta meg a szcientológusok budapesti székházát. A magát egyháznak nevező, de, az egyházi minősítést hivatalosan nem használható szervezet ellen több eljárás is folyik, többek között törvénytelen adatgyűjtés, megfigyelés miatt.
Római-parti gát: közgyűlési trükk a népszavazás ellen
MTI Fotó: Soós Lajos
A Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége visszavonta az áprilisi határozatot a mobilgátról, de ugyanebben a határozatban elfogadta lényegében ugyanazt. Ezzel
jogilag érvénytelenné tették a mobilgát megépítése elleni népszavazást,
amelyet a Párbeszéd és az Együtt kezdeményezett.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője a FüHü-nek azt mondta, ez „aljas és gyáva” húzás. Bánáti János, az az Országos Ügyvédi Kamara elnöke szerint ez „tipikus esete a joggal való visszaélésnek”.
Andy Vajna lecseréli új lapjainak vezetőit
Lecserélte a közelmúltban megvásárolt Bors, Kisalföld és Délmagyarország szerkesztőségeinek vezetőit Andy Vajna. A kiadó Lapcom stratégiai igazgatói feladatait novembertől Élő Gábor veszi át, aki a Mészáros Lőrinc-féle, a Népszabadságot egy éve bezáró Mediaworksnél töltötte be ugyanezt a posztot.
Élő azzal vált országosan ismertté, hogy hat éve kiretusálták az állami tévé híradójának tudósításából Lomnici Zoltán egykori legfelsőbb bírósági elnököt.
Élő volt ekkor az MTI Hírcentrum igazgatója, de az eset után elküldték.
Újraválasztják Kína vezetőit
Kínában kezdetét vette a XIX. kongresszus, amely során megválasztják a párt új politikai bizottságát, amely majd a következő öt évben irányítani fogja az országot. Az előzetes elemzések szerint nem várható nagy változás Kína kül- és belpolitikájában.
Elmeállapota miatt távolítanák el Trumpot
Donald Trump Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Pszichiáterekből álló csoport alakult az Egyesült Államokban, amely azt a célt tűzte ki, hogy elmozdítsa Donald Trumpot az elnöki székéből.
Szerintük ehhez az amerikai alkotmány tökéletes jogi keretet biztosít.
Diagnózisuk szerint Trump „gyógyíthatatlan, rosszindulatú nárcizmusban szenved, amely miatt képtelen ellátni az elnöki feladatokat, és veszélyt jelent a nemzetre”.
Nem enyhül a feszültség
Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif
Hivatalosan véget ért az iraki kormány által Kirkuknál indított kétnapos hadművelet: a hadsereg a síita milíciákkal együttműködve bevonult minden olyan területre, amelyet korábban a kurdok foglaltak el az Iszlám Államtól.
Ez viszont nem járt véráldozatok nélkül. Több ezer civil menekült el a területekről, a moszuli gátnál vívott harcokban tízen haltak meg.
Veszélyben a banántermés
Gombabetegség tizedeli a világ banántermelését, komoly károkat okozva a kereskedőknek, és a mintegy 400 millió termelőnek, aki számára a megélhetést adja a banán, a világ legnépszerűbb gyümölcse adja.
A német rendőrség lerohanta a Pokol Angyalait
Hétszáz rendőr több mint egy tucat városban kezdte meg a Pokol Angyalai motorosbanda tagjainak begyűjtését Észak-Rajna-Vesztfáliában. A rendőrök szerint sok köztük a bűnöző.
Kritikánk Alföldi Róbert rendezéséről
Fotó: Mészáros Csaba
Alföldi Róbert újfent nagyon beletalált valami közepébe, amikor megrendezte az Átrium Film-Színházban A félelem megeszi a lelket előadását, aminek témáját Fassbinder híres filmjéből ismerhetjük.
Egy hatvanéves német nő és egy nála húsz esztendővel fiatalabb marokkói vendégmunkás beleszeretnek egymásba. Emiatt ádázul gyűlölni kezdik és kiközösítik őket.
A Duty to Warn nevén alakult egy pszichiáterekből álló csoport az Egyesült Államokban, amely azt a célt tűzte ki, hogy elmozdítsa Donald Trumpot az elnöki székéből. Szerintük ehhez az amerikai alkotmány tökéletes jogi keretet biztosít.
A Duty to Warn (Kötelességünk figyelmeztetni) az amerikai alkotmány 25. kiegészítésére hivatkozik, amely értelmében alkalmatlanná lehet nyilvánítani Donald Trumpot. A szombaton 14 nagyvárosban tartott gyűléseiken elmegyógyászati szakemberek, pszichológusok és pszichiáterek tartottak előadásokat Trump vélelmezett veszélyességéről, és több helyütt temetési menetet utánzó felvonulást is szerveztek. A most alakult mozgalom résztvevői közül 27 pszichiáter egy esszégyűjteményt is megjelentetett azzal a címmel, hogy Donald Trump veszélyes esete: 27 pszichiáter és elmegyógyász szakember felbecsüli az elnököt.
A pszichiáterek szerint az alábbi rövid diagnózist állították ki Trumpról:
„gyógyíthatatlan, rosszindulatú nárcizmusban szenved, amely miatt képtelen ellátni az elnöki feladatokat, és veszélyt jelent a nemzetre”
Álláspontjuk szerint lehetőség van arra, hogy a kormány tagjainak többsége vagy egy kongresszus által kijelölt testület az alelnök, ez esetben Mike Pence vezetésével alkalmatlannak nyilvánítsa az elnököt feladatai ellátására. Az alkotmány 25 lehetőség ad arra is, hogy az elnök kinyilváníthatja, hogy nem képtelen ellátni feladatait, mire válaszul az elmozdítást kezdeményezők újabb, ezzel ellentétes nyilatkozatot tehetnek. Ez esetben a kongresszus kétharmados többséggel leválthatja Trumpot, de ez esetben szükséges a demokrata és republikánus párti összefogás.
A The New Yorker amerikai Bob Corker republikánus szenátor pár nappal ezelőtt tett megjegyzésére hivatkozik, miszerint
„a Fehér Ház jelenleg olyan, mint egy felnőtteknek fenntartott napközi otthon”.
Más források arról számoltak be, hogy Donald Trump egyes munkatársai állítólag amiatt aggódnak, hogy az elnök „nem stabil” és „szétesőben van”. Idézték Trump korábbi stratégiai főtanácsadóját, Steve Bannont is, aki szerint Trump elnökségét nem az alkotmányos elmozdítás, hanem a 25. alkotmánymódosítás fenyegeti.
Az Egyesült Államok történetében már előfordult, hogy egy politikust a mentális állapotára célozgatva próbáltak meg lejáratni. 1964-ben pszichiáterek Barry Goldwater arizonai szenátor, republikánus elnökjelölt elmeállapotának épségét kérdőjelezték meg, megpróbálva kétségeket támasztani azt illetően, hogy Goldwater egyáltalán alkalmas lenne-e elnöknek.
A történtek után az Amerikai Pszichiátriai Szövetség etikai szabályzatot adott ki, amelyben kimondta, hogy pszichiáterek nem mondhatnak nyilvánosan véleményt politikusokról és közszereplőkről, hacsak nem vizsgálták meg őket személyesen.
Az amerikai elnökválasztás vesztese a BBC-nek nyilatkozott Harvey Weinstein ügyéről. Elismeréssel beszélt azokról a nőkről, akik vették a bátorságot, hogy a nyilvánosság elé lépjenek.
Egyre több színésznő mondja el, hogy Hollywood egyik legnagyobb hatalmú producere, Harvey Weinstein szexuálisan zaklatta őket, sőt, volt, akit megerőszakolt. Weinsteint azóta kizárta az Amerikai Filmakadémia, öccse betegnek és elvetemültnek nevezte, és rendőrségi vizsgálat is indult ellene.
Weinstein korábban Hillary Clinton egyik legfőbb támogatója volt Kaliforniában, ezért is tartotta szükségesnek, hogy elhatárolódjon tőle. Utána viszont Trumpról beszélt:
“Ne ragadjunk le Harvey Weinstein ügyénél. Vannak szexuális ragadozók másutt is, például az Ovális Irodában a Fehér Házban.”
Trumpról ugyanis előkerültek olyan hangfelvételeken, amelyeken nyíltan arról beszélt, hogyan molesztált nőket, máskor pedig vulgáris szavakkal ecsetelte, mit tenne színésznőkkel, például Angelina Jolie-val.
Sőt, feleségéről úgy beszélt, mintha üzleti alku tárgya lett volna:
“Jó üzletet kötöttem!”
– mondta róla egy éjszakai rádióműsorban.
Trump támogatói azzal vágtak vissza, hogy ismertek már olyan szexuális ragadozót, aki a Fehér Házban lakott: Hillary férjét, Bill Clintont, és a Monica Lewinsky-ügyet hozták fel.
Azt mondta, az Amerikai Virgin-szigetek elnökével találkozott. Csakhogy az ő maga.
Donald Trump valójában a szigetek kormányzójával tárgyalt, de erről így beszélt:
„Voltam Texasban, Floridában, Louisianában, elmentem Puerto Ricóba és találkoztam a Virgin-szigetek elnökével.”
Aztán megismételte: „A Virgin-szigetek és a Virgin-szigetek elnöke mind nagyszerű emberek, akik sokat szenvedtek, de mi ott leszünk, ott kell lennünk, ez nem választás kérdése” – ezzel a pusztító hurrikánokra utalt.
A Virgin-szigetek az Amerikai Egyesült Államok része, kormányzó irányítja, hiszen
a terület elnöke az USA elnöke – vagyis maga Donald Trump.
A beszédnek a Fehér Ház által közzétett írásos verziójában később javítottak: az elnököt áthúzták és átírták kormányzóra.
Erre figyelmeztet Németország külügyminisztere annak kapcsán, hogy az amerikai elnöknek a hét végéig kell nyilatkoznia arról, hogy az Iránnal megkötött nukleáris egyezmény megfelel-e az Egyesült Államok érdekeinek.
Ha az USA nemet mondana, akkor azzal forró konfliktus helyzet alakulna ki a térségben, amely amúgy sem nyugodt – hangsúlyozta Sigmar Gabriel. Németország külügyminisztere szerint Európának mindenképp egységesnek kell maradnia abban, hogy megtartsák az Iránnal megkötött nukleáris egyezményt. Hat nagyhatalom írta alá ezt az egyezményt: az USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország.
Sigmar Gabriel arról beszélt, hogy amennyiben Trump elutasítja az egyezményt, Oroszország és Kína karjaiba lökheti Iránt. Oroszország így is részt vesz Irán atomprogramjában és Szíriában együtt támogatják Bassár el-Aszad elnök rendszerét.
Óva inti Donald Trumpot az iráni nukleáris egyezmény elutasításától Cem Özdemir is. A török származású német politikus a zöldek pártjának vezetője, és a német sajtó szerint ő az első számú esélyes, hogy Németország következő külügyminisztere legyen, ha megalakul Angela Merkel új kormánya Berlinben.
Egyelőre nincs szó katonai akcióról Észak Koreával szemben, de „készen kell állnunk a katonai tervekkel, ha az elnök úgy határoz, hogy ez szükségessé válik!” – hangoztatta az amerikai hadügyminiszter. Jim Mattis tábornok szerint készen kell állni Észak-Korea provokációival szemben.
Donald Trump elnök a múlt héten találkozott katonai vezetőkkel, és utána azt írta a Twitteren, hogy vihar előtti csend van. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy Trump mégis fontolóra veszi a katonai megelőző csapást Észak Koreával szemben, noha saját katonái is lebeszélik erről. Kína és Oroszország tárgyalásokat javasol Washingtonnak, de az amerikaiak nem hajlandók közvetlenül párbeszédet folytatni az Észak-koreai diktátorral.
Közben Észak-Korea tovább folytatja nukleáris és rakétaprogramját, amely már nemcsak a térséget, de az USA egyes részeit is fenyegetheti. Kim Dzsongun álma állítólag az, hogy az amerikai elnök fogadja őt a Fehér Házban. Donald Trump erre vajmi kevés hajlandóságot mutat. Őt viszont a washingtoni Szenátus külügyi bizottságának az elnöke vádolta meg azzal, hogy valóságshownak tekinti a politikát, és ezzel a harmadik világháborúba taszíthatja az Egyesült Államokat.
Mint a Független Hírügynökség megírta, ismét katonai gépeket küldött a Koreai-Félsziget térségébe Donald Trump. Az éjszaka B-1B Lancer típusú amerikai stratégiai bombázók repültek át a félsziget felett, dél-koreai és japán harci gépek kíséretében. A bombázók Guamban szálltak fel, s levegő-föld rakétákkal gyakorlatoztak.
Ismét katonai gépeket küldött a Koreai-Félsziget térségébe Donald Trump. Az éjszaka B-1B Lancer típusú amerikai stratégiai bombázók repültek át a félsziget felett, dél-koreai és japán harci gépek kíséretében. A bombázók Guamban szálltak fel, s levegő-föld rakétákkal gyakorlatoztak.
Az újabb katonai gyakorlatról már eleve feszült légkörben született döntés. Észak-Korea nukleáris kísérletei miatt az elmúlt hetekben-hónapokban egyre élesedni látszik a helyzet. Mint a BBC emlékeztet rá, Phenjan az elmúlt időszakban végrehajtotta hatodik nukleáris kísérletét és két rakétát is kilőtt Japán irányában.
A ma éjszakai gyakorlat az Észak-Korea elleni „kiterjesztett elrettentés” program része volt.
Közben az amerikai haditengerészet azt is bejelentette, hogy a hétvégén megérkezett Dél-Koreába a Tucson atomtengeralattjáró.
A gyakorlatot megelőzően Donald Trump amerikai elnök tanácskozást tartott a Nemzetbiztonsági Tanács vezetőivel. A téma az volt, hogyan reagáljanak az észak-koreai fenyegetésekre – jelentette be a Fehér Ház.
Lopott iratok
A szerdai nap történése az is, hogy egy szöuli törvényhozó azt állította: észak-koreai hackerek fontos katonai dokumentumokat loptak Dél-Koreából, olyanokat is, amelyek egy Kim Dzsongun észak-koreai vezér elleni merénylettel kapcsolatos, illetve az USA és Dél-Korea által, háborús vészhelyzetre kidolgozott terveket tartalmazott. A dél-koreai védelmi miniszter nem kommentálta a hírt, Észak-Korea viszont tagadta azt.
Figyelve a palesztin Fatah és Hamász közeledését, még korai beszélni egyfajta „történelmi összeborulásról”, mégis kétségtelen, hogy ez az esemény komoly előrelépéssel kecsegtet az izraeli-palesztin békefolyamatok számára. Azonban tekintettel a két szervezet közötti korábbi megállapodásainak sorsára, vajon valóban hosszú életű lesz-e mostani egységkormány? És mit szól ehhez Izrael, különösen a Netanjahu-kormány?
Amikor a gázai Hamász szeptemberben bejelentette, hogy nemcsak hajlandó megállapodni a ciszjordániai Fatahhal, hanem lemond a szükséges irányításról is, akkor több médium is szenzációs hírként tálalta a dolgot. Ugyanakkor a háttérben már régóta számítani lehetett arra, hogy valami komoly változás van készülőben. A terrorszervezet döntése ugyanis egy hosszú, évekig tartó folyamat végeredménye volt, mintsem egy hirtelen jött ötlet a vezető tagok részéről. A Hamász 2017-re
politikai, gazdasági és katonai szempontból is a kimerülés határára került.
Az elmúlt hónapokban pedig már inkább a fennmaradásért, semmint Izrael ellen harcolt. A szervezet politikai vezetése egyszerűen oda jutott, hogy vagy kiegyeznek az örök riválisnak számító Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével és egységkormányt hoznak létre a Fatahhal, vagy vállalják a totális gazdasági és politikai összeomlást.
Se veled, se nélküled…
Természetesen még korai arról beszélni, vajon a Hamász vezetése tényleg komolyan gondolja-e „kapitulációt”, vagy be fogja-e tartani az ígéreteit. Nem idén volt az első eset, hogy a gázai terrorszervezet a ciszjordániai politikai vezetéssel egyezett meg. 2014-ben Iszmail Haníje – a Hamász akkori vezetője, aki 2017-ben visszakerült a szervezet élére – bejelentette a palesztinok megosztottságának végét és közölte, hogy öt héten belül közös kormányt hoznak létre Abbásszal. Akkor is úgy tűnt, hogy
2007 után szintén valósággá vált a „palesztin egység”.
Ugyanakkor ez nem tartott sokáig, hiszen a két szervezet azonnal összevitatkozott a hatalmi és a választási kérdéseken, a közös jelöltek személyén, a fegyveres erőik sorsán, az anyagi forrásokon és a közigazgatási ügyeken. Ezért aztán 2015-ben felbomlott az egységkormány, és a Hamász és Fatah ismét külön utakon kezdett el járni.
A 2014-es egységkormány létrehozásáról szóló megállapodás aláírása. A kép forrása: Wikimedia.
Ugyanakkor mi változott 2015-höz képest, hogy most a gázai terrorszervezet mégis komolyan gondolja a Fatahhal való együttműködést?
Pechszériában
Izraeli tüzérség lövi a gázai állásokat a 2014-es hadműveletek idején. A kép forrása: Wikimedia.
Először is a 2014-ben Izrael által indított „Erős Szikla” szárazföldi és légi hadművelet súlyos veszteségeket okozott a Hamásznak. Hiába szerveztek donorkonferenciákat, csupán pár ország támogatta ténylegesen a gázai felújításokat és annak a kevés pénznek is, amit kaptak, legtöbbször
a felső vezetésben uralkodó korrupciónak köszönhetően nyoma veszett.
Emiatt a gázaiak felé érkező szimpátia folyamatosan elapadt, ahogyan a terrorszervezet a hatalom megtartása terén egyre nagyobb nehézségekbe ütközött.
Például, amikor úgy tűnt, hogy küszöbön áll a harmadik intifáda 2015-ben vagy 2017-ben, vagy
egymás után zajlottak a különböző késeléses és gázolós merényletek Izraelben,
a Hamász egyértelműen az események után futott, nem pedig ő alakította őket. Gondot jelentett, hogy a terrorszervezetben egyre nagyobbá váltak az ellentétek a katonai szárny – pl. az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok – és a politikai vezetés között, ami már szakadással fenyegetett. Más problémák is felütötték a fejüket: nem tudták a közalkalmazottaikat kifizetni, rendszeresek voltak az áram és ivóvíz-kimaradások, 50-55 százalékra ugrott a munkanélküliség és az izraeli blokád miatt továbbra is kevés áru – például építőanyag – érkezett be a gázai területekre.
Ezzel párhuzamosan az is tetézte a terrorszervezet problémáját, hogy az általa uralt Gázában a régi-új szervezetek aktivizálták magukat. A radikális palesztinok „csalódtak” a Hamászban, ezért egyre többen fordultak a még szélsőségesebb csoportok felé. Ennek következtében az Iszlám Államnak szintén sikerült megvetnie a lábát a térségben. Sőt, 2015-től folyamatosan erősödött a Hamász rovására: annyira, hogy nem egyszer nyílt összecsapások törtek ki a felek között, mert a dzsihadisták úgy vélték, hogy a
Hamasz túlságosan engedékeny Izraellel szemben és megbukott az iszlám állam megteremtésére tett kísérlete.
Az Iszlám Dzsihád harcosai. Ők lettek az ISIS legfontosabb szövetségesei és a Hamász legnagyobb kihívói Gázában. A kép forrása: Pinterest
Ebben a vádban volt némi igazság. 2015-től ugyanis katari közvetítéssel egyeztetések zajlottak a Hamász és az izraeli vezetés között. Mindkét fél ugyanis közös ellenségnek tartotta az ISIS-hez hasonló szervezeteket, ezért egy
lehetséges tűzszünetről tárgyaltak,
amit hivatalosan ugyan nem sikerült elérni, de azóta a Hamász politikai vezetése által szervezett és indított támadások száma jelentősen lecsökkent.
Nyugati nyitás és lecserélt szponzorok
Izraeli katonák egy gázai övezetbe tartó alagutat szemlélnek. 2013 óta gyakran az egyiptomi haderővel közösen robbantották be.A kép forrása: Wikimedia
A Hamásznak nemcsak belső problémákkal kellett szembenéznie. 2013-ra elvesztette a két korábbi legjelentősebb szövetségesét, vagyis Bassár el-Aszadot és a libanoni Hezbollah nevű síita szervezetet. Mindkettőt azért, mert a damaszkuszi kormányzat ellen harcoló szunnita, gyakran szélsőséges iszlamista csoportok oldalára állt. Ennek következtében
a korábbi fő szponzornak számító Irán is csökkentette a Hamásznak nyújtott támogatását.
Ugyanúgy a terrorszervezetet nehezen érintette, amikor Egyiptomban Mohamed Murszi iszlamista elnök és a Muszlim Testvériség megbukott. A helyébe lépő katonai kormányzat felrobbantotta az Egyiptomból a Gáza övezetbe vezető 1200 csempészalagutat és szintén kiutasították a tagjait az országból, valamint felszámolták a jelenlétét az országban.
Ezért a Hamász kapkodva próbált meg külföldi támogatókat szerezni: „dobták” Iránt, mégpedig annak régióbeli riválisáért, Szaúd-Arábiáért. 2015-ben Háled Mesaal az egykori szaúdi uralkodóval találkozott, és nyíltan Rijád mellé állt az olyan kérdésekben, mint a jemeni háború, ezzel jobban magára haragítva Teheránt. Ugyanakkor ez nem érdekelte őket, mert a
szaúdi pénzekben reménykedtek,
amit megadtak nekik. Igaz a szaúdiak nagy árat kértek érte: kötelezték a Hamászt, hogy engedjen az Izrael-ellenes álláspontjából, szakítsa meg az iráni kapcsolatait és fokozatosan távolodjon el a Muszlim Testvériségtől, amit Szaúd-Arábiában 2014-ben terrorista szervezetnek minősítettek és betiltottak.
Ennek a politikának és az Öböl-menti szunnita monarchiák közvetítésének gyümölcse 2017-ben kezdett beérni. Az egyik jele az volt, hogy a terrorszervezet kiegészítette az alapító okiratát, vagyis
már nem Izrael állam megsemmisítését jelölte meg elsődleges prioritásának,
hanem az 1967-es hatnapos háború előtti határok elfogadását. (Ami természetesen az izraeli vezetésnek ugyanúgy elfogadhatatlan).
Új időszámításban reménykedve
Mindezen külső és belső tényezők következtében korántsem véletlen, hogy a Hamászban úgy véljék: a mozgalom számára az egyetlen menekülőutat a ciszjordániai elittel való (újra)megállapodás jelenti. Már csak azért is volt sürgető a számukra, mert Abbász bejelentette, hogy többé nem fizeti ki a gázai övezet villanyszámláit, miközben Rijád azzal fenyegetőzött, hogyha a Hamász továbbra is akadályt gördít az Egyiptom vezette palesztin-palesztin tárgyalások elé, akkor elbúcsúzhat a további segélyektől.
Ezért október 4-én,
közel három év után a Hamász és Fatah közös kormányülést tartott.
Ezen részt vett Háled Favzi tábornok, az egyiptomi felderítés feje, aki nagy szerepet játszott a palesztin közeledésben, ezzel szimbolizálva Kairó nélkülözhetetlen szerepét a megállapodásban. A Hamász beleegyezett abba, hogy minden politikai, gazdasági és közigazgatási ügyét Rámi Hamdalláh palesztin miniszterelnök vezette kormány felügyelete alá helyezni. Egyedül a Hamász fegyveres szárnya az, amely önálló egységként továbbra is fennmaradhat, illetve a gázai övezetben ők látnák el a rendőri, védelmi feladatokat.
Öröm és üröm
A nemzetközi közösség mély elégedettséggel fogadta a bejelentés hírét. Egyiptom és Törökország üdvözölte, Szaúd-Arábia újabb pénzügyi támogatásokat ígért. Az Egyesült Államok szintén kifejezte örömét a palesztin egységkormány létrehozásában, de
kötelezik őket arra, hogy ismerjék el Izraelt.
Ráadásul Washingtonban úgy tekintenek erre a megállapodásra, mint ami majd kikövezi az utat egy izraeli-palesztin békeszerződés előtt.
Csakhogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és kormánya számára a legrosszabbkor jött a Hamász-Fatah megállapodás híre. Hiszen szeptemberben a folyamatos korrupciós botrányok hullámai már nemcsak a minisztereit érték el, hanem a családtagjait is. A szíriai háború még borzolja a kedélyeket az országban, hiszen izraeliek szinte havi rendszerességgel intéznek légicsapásokat szíriai célpontok ellen, miközben a libanoni Hezbollah akciói miatt is egyre gyakrabban fáj az izraeli katonai és politikai vezetés feje.
Netanjahu a miniszterelnök az október 4-i találkozó hírére kijelentette, hogy
„Izrael csak akkor hajlandó a valamennyi palesztin szervezetet képviselő kormánnyal tárgyalni, ha a Hamász lefegyverzi fegyveres szárnyát, szakít Iránnal és elismeri Izrael államot”.
Számukra ugyanis gondot jelent, hogy a palesztin egységkormány létrehozásával tovább gyöngülhet az izraeli kormány azon érvelését, miszerint a másik oldalon nincs tárgyalópartner. Ez belpolitikailag téren az izraeli ellenzék megerősödését hozhatja magával, akik továbbra is a tárgyalások vagy akár a kétállami megoldás hívei. Ugyanúgy ezek a csoportok rámutatnak arra, hogy a Hamász már évek óta „csak árnyéka” önmagának, és azért is szükséges a palesztin megegyezés melletti izraeli kiállás, mert ellenkező esetben az ISIS és a hozzá hasonló szélsőséges csoportok erősödnének meg igazán.
Ugyanakkor a Likud kormánypárt és az izraeli jobboldal továbbra sem hajlandó egyezkedni. Például Avigdor Liberman védelmi miniszter szerint azért, mert mostantól a Hamász és a Fatah
„A libanoni-modellt fogja megvalósítani, ahol a civil és a kormányzati szolgálatokat Bejrút adja, de a biztonságiakat a Hezbollah látja el.”
Amennyiben az izraeli kormány most elutasítja a palesztin egységkormánnyal való tárgyalásokat, azzal nemcsak belpolitikailag, hanem külpolitikai téren is nehéz helyzetbe hozhatja magát. Donald Trump amerikai elnök nem titkolt célja, hogy az Egyesült Államok „tető alá hozza az évszázad megállapodását, vagyis az izraeli-palesztin békét”.
Azonban nemrég az az amerikai elnök úgy fogalmazott: Netanjahu ezen a téren „sokkal problémásabb”, mint Abbász. Amennyiben Trump továbbra is meg akarja valósítani a közel-keleti békéről szőtt elképzelését, azzal lényegében visszahozza azokat az Barack Obama elnök alatti időket, amikor az amerikai-izraeli kapcsolatok számtalan nehézséggel küszködtek.
Trump és Netanjahu találkozója 2017. május 23-án. Vajon a palesztinokkal kapcsolatos véleménykülönbség jelenti az első komoly repedéseket a két politikus „barátságában”? A kép forrása: Wikimedia.
Ugyanúgy, ha Izrael folytatja az elutasító magatartását, akkor azzal
könnyen semmissé teheti azokat az eredményeket, amelyeket az arab országokkal való kapcsolatok javítása terén sikerült elérnie.
Nyílt titok ugyanis, hogy egyes szunnita arab államok a háttérben gazdaságilag és katonailag is együttműködnek Izraellel. Egyiptom és Izrael között még soha nem volt ilyen jó a viszony, hiszen nagyon intenzív biztonságpolitikai kooperáció zajlik a felek között. Az Öböl-menti monarchiák pedig idén olyan ajánlatot tettek Izraelnek, miszerint feloldanának minden kereskedelmi megszorítást az országgal szemben, és akár diplomáciai képviseletet nyitnának Izraelben, de cserébe ők állítsák le a telepek építését és folytassák a tárgyalásokat a palesztinokkal.
Quo vadis?
Mindenezek tükrében tehát még nagyon
korai egyértelmű hosszan tartó sikerről beszélni,
hiszen még kérdéses, hogy a Hamász-Fatah megállapodása mennyire fogja kiállni az idő próbáját. Ezzel együtt Izrael hozzáállása és reakció szintén kulcsszerepet játszanak a palesztin egységkormány jövőbeli működésében. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az évek óta a káoszba, válságokba és fegyveres konfliktusba süppedt Közel-Keleten végre felcsillant egy apró reménysugár.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
