Kezdőlap Címkék Diplomácia

Címke: diplomácia

Lehet-e alkotmányellenes módszerekkel helyreállítani az alkotmányos rendet?

0

Arra a kérdésre kereste a választ Domány András, a lengyel ügyek jeles szakértője a Jászi Oszkár Társaságban, hogy lehet ahol arról számolt be, hogy a választásokat elveszítő jobboldali kormány olyan erős jogi védelmi rendszert épített ki, hogy ennek lebontását csakis nem ortodox módszerekkel lehet elvégezni. Ráadásul Lengyelország elnöke, Duda minden eszközzel akadályozza a változásokat, és ehhez erős jogi háttere is van, mert az elnöki vétó felülírásához 60%-os parlamenti többségre lenne szükség, ezzel pedig Donald Tusk kormánya nem rendelkezik.

Brüsszel erőteljesen bírálta a jogállamiság megsértését amíg a jobboldali kormány uralkodott Varsóban, Tusk kormányának nem épp ortodox lépéseit kevés külföldi bírálat éri Brüsszelben vagy Washingtonban. A brüsszeli bizottság kiutalta Lengyelországnak azokat az eurómilliárdokat, melyeket Magyarország esetében jórészt visszatart.

Magyar-lengyel párhuzamok

Míg Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere politikailag sikeresebb mint Jaroslaw Kaczynski sokban hasonló rendszere, melyet most Donald Tusk nagy munkával lassacskán épít le, addig gazdaságilag Lengyelország sokkal jobban teljesít mint Magyarország, mellyel kapcsolatban Magyar Péter joggal állapíthatta meg, hogy

“az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává váltunk.”

Míg Jaroslaw Kaczynski macskájával él egy lakótelepi lakásban addig Orbán Viktor felújíttatta József nádor birtokát Hatvanpusztán, és Mészáros Lőrinc álnéven az ország leggazdagabb embere, akinek a vagyona egyetlen évben 50%-kal gyarapodott, és majdnem elérte az 1000 milliárd forintot. És akkor még nem beszéltünk törekvő vejéről, Tiborcz Istvánról, aki bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé.

Hogy lehetne visszaszedni a lopott milliárdokat? Erről rendezett konferenciát a Pénzügykutató Intézet, ahol Csillag István egykori SZDSZ-es miniszter a nürnbergi törvényszéket idézte, ahol a náci vezetést mint bűnszövetkezetet ítélték el. Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a jogi eszközök már most is megvannak arra, hogy az állami pénzek eltűnését magánzsebekbe kivizsgálják, csak épp a főügyész nem teljesíti kötelességét ezen a téren. Az amerikai nagykövetség Budapesten egyelőre gyűjti az adatokat ahhoz, hogy a Magnyitszkij törvény esetleges alkalmazásához elég jogi alap legyen olyan oligarchák ellen mint Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István.

Trump és Kelet Európa

Mind Orbán Viktor mind pedig a lengyel jobboldal Trump választási győzelméért imádkozik, de egyikük mindenképp csalatkozni fog amint ez Duda lengyel elnök amerikai látogatása során kiderült. Lengyelország jobboldali államfője felkereste Donald Trumpot is – némiképp megsértve ezzel a protokollt – és arra hívta fel az elnökjelölt figyelmét: az USA-ban több mint 10 millió lengyel választó él, akik nem értik Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Ráadásul a lengyelek jelentős része olyan úgynevezett swing államokban él, ahol eldőlhet a választás az Egyesült Államokban. Trump értette a finom célzást, és módosított Ukrajna politikáján: a republikánusok is megszavazták az ukrán segélyt, amely 60 milliárd dollárt jelent.

Orbán Viktor, akinek Ukrajnával kapcsolatos álláspontja homlokegyenest ellenkezik lengyel barátaiéval, hírvivőt menesztett az USA-ba, hogy megtudakolja Trump diplomáciai álláspontját. Kiderült: Trump éppúgy az USA stratégiai ellenfelének tekinti Kínát és Oroszországot mint Biden, és erőteljesen kifogásolja azt, hogy Orbán Viktor Budapesten keblére ölelte Hszi Csin-ping elnököt, Pekingben pedig Putyin elnökkel parolázott az Új Selyemút konferencián.

Ha Trump kitart emellett a vélemény mellett akkor is amikor esetleg bejut a Fehér Házba, akkor könnyen kiderülhet: Orbán Viktor elszámolta magát. Nem enyhül az elszigeteltsége a nyugati világban akkor sem, ha esetleg szövetségese, Donald Trump jutna be újra a Fehér Házba. Lengyelország viszont egyre fontosabb szerepet játszik az Európai Unióban, és mint frontország a NATO-ban is. Donald Tusk miniszterelnök személyesen is utálja Orbán Viktort úgyhogy aligha valószínű, hogy a hagyományos lengyel-magyar barátságra hivatkozva húzhatná ki magát a pácból a magyar miniszterelnök, akinek marad Münchausen báró megoldása, aki a saját hajánál fogva rántotta ki magát a slamasztikából – a mesevilágban.

Tisztogatás a moszkvai hadügyminisztériumban

0

Jurij Kuznyecov altábornagy a vád szerint pénzért osztogatta a magas katonai tisztségeket. Lakásán több mint 100 millió rubel értékben foglaltak le aranyat, készpénzt, értékes órákat stb.

Korrupció miatt került előzetesbe Timur Ivanov tábornok, akihez a hadfelszerelések tartoztak a hadügyben. A korrupció királyának tartották őt régóta, de minisztere, Sojgu elszántan védelmezte. Aztán Putyin elnök lépett, és leváltotta hűséges miniszterét, Sojgut, aki puhára esett hiszen a nagyon fontos Nemzetvédelmi Tanács titkára lett. Ebben a minőségben ő lett Nyikolaj Patrusev tábornok utóda. Patrusev volt korábban az FSZB vezére, a posztot még magától Putyintól örökölte. Belőle stratégiai főtanácsadó lett. Vagyis Putyin fontos embereivel csak körbe forog a ringlispil, de valódi tisztogatás nincsen. Megmaradt posztján Geraszimov vezérkari főnök, aki pedig ellenezte az Ukrajna elleni támadást 2022-ben, majd miután Putyin kinevezte őt az ukrajnai hadművelet parancsnokának is, titkos tárgyalásokat folytatott ukrán partnerével, Viktor Zaluzsnij vezérkari főnökkel. Állítólag már a tűzszünetről egyezkedtek amikor Zelenszkij ukrán elnök közbelépett, és leváltotta a vezérkari főnököt, aki jelenleg Ukrajna londoni nagykövete.

Miről tárgyalt Blinken külügyminiszter Kijevben?

Az USA diplomáciájának vezetője megerősítette azt az elképzelést, hogy a Nyugaton lefoglalt orosz vagyonból lehetne támogatni Ukrajna katonai erőfeszítéseit illetve újjáépítését. Blinken külügyminiszter szavaiból kitűnt, hogy az Egyesült Államok hosszú háborúra készül Ukrajnában, mert tízéves stratégiai együttműködési egyezményt kötött a háborúban álló országgal. Az Egyesült Államok jelenleg egy 61 milliárdos dolláros támogatási csomagból küld fegyvereket Ukrajnába, de a további finanszírozásról egyelőre senki sem tud semmit. Donald Trump fogadkozik, hogy megszüntetné Ukrajna támogatását, és így kényszerítené béketárgyalásokra a kijevi vezetést. Közben az orosz csapatok nyomulnak előre Ukrajnában kihasználva fölényüket, melyet a NATO segítsége csak ellensúlyozni képes, de arra nem alkalmas, hogy az ukrán erők ellentámadását elképzelhetővé tegye.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

Az orosz elnök pekingi látogatása előtt dicsérte a kínai béketervet, és hangsúlyozta: kész a párbeszédre a Nyugattal. Ahol az a hivatalos NATO álláspont: támogatjuk Ukrajnát, ahol Zelenszkij elnök kijelentette, hogy mindaddig nem lehet a fegyverszünetről tárgyalásokat kezdeni amíg orosz csapatok állomásoznak az ország területén. Minthogy a reális erőviszonyok lehetetlenné teszik, hogy az ukrán erők kiszorítsák az oroszokat Ukrajnából, így a háború végtelenítve van, az amerikai és az európai fegyvergyárak legnagyobb örömére. Júniusban ukrajnai békekonferenciát rendeznek Svájcban több mint 130 állam részvételével. Az oroszokat nem hívták meg, és ez önmagában jól mutatja a NATO békevágyát. Biden elnök korábban kijelentette, hogy az ukrajnai háború célja Putyin megbuktatása. Később visszavonta ezt a kijelentést belátva, hogy talán túlságosan is őszinte volt.

A demokrata adminisztráció már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Washingtonban Kínát és Oroszországot. A washingtoni diplomácia új hidegháborút akar, hogy megerősítse az USA vezető szerepét a világban. Ezt sokkal inkább Kína mint Oroszország fenyegeti, de Pekingben mindig hangsúlyozzák: Moszkvával ellentétben Kína gazdasági eszközökkel akar változtatni a világrenden nem pedig katonailag mint az oroszok. Pekingben levonták a tanulságot az USA és Oroszország külföldi katonai kudarcaiból: Afganisztán, Irak, Ukrajna…

Az USA Kína ellen kereskedelmi háborút folytat: Biden elnök kedden jelentette be, hogy 100%-os vámot vet ki a kínai elektromos autókra. Ez nyílt megsértése a Világkereskedelmi Szervezet – WTO előírásainak -, de Biden kényszerhelyzetben van, mert Donald Trump 60%-os vámot helyezettet kilátásba a kínai árukkal szemben. Biden rosszul áll a választási kampányban, és ezért igyekszik keménynek mutatkozni Kínával szemben.

A kínaiak viszont hosszú távra játszanak: Mexikón keresztül kerülik ki az USA vámokat, Európában pedig Magyarországon építenek elektromos autógyárat az Európai Unión belül, mert tudják, hogy globalizált rendszerben viszonylag könnyen kijátszhatók a nemzeti védővámok.

Németh Zsolt: a jobboldal csapdába eshet

A baloldali ideológusokat mindig is kísértette az internacionalizmus, ezért most boldogan képviselik “az új gazdaságot” míg a jobboldaliak ideológiailag védelmezik a régi gazdaságot – kőolaj és földgázipar, nehézipar, mert ezek elválaszthatatlanok a hadiipartól – írta esszéjében Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, a The European Conservative folyóiratban. 

“A jobboldal nem győzhet, ha egy alacsony hatékonyságú “régi gazdaság” mellett kötelezi el magát.” A Fidesz atlantista politikusa arra mutat rá, hogy ez csapdává válhat a jobboldal számára. Majd hozzáteszi:

”ha a jobboldal nem tudja kihasználni az “új gazdaság” lehetőségeit, akkor lemarad a fejlődésről”

– hangsúlyozza. Joggal rója fel Trump és Orbán követőinek, hogy a hagyományos iparágak mellett kötelezik el magukat, és így lemaradnak a digitális forradalomról. Ez annál is inkább kínos, mert a hadiipar is egyre inkább digitálissá válik: az ukrajnai háború vagy a gázai konfliktus ezt mutatja meg mindenkinek.

Mi lesz a nemzeti identitással egy digitális világban?

“Meghatározó lehet a világméretű ideológiai vitában, hogy a mesterséges intelligenciát ki miképp használja, és hogy a digitális világban hogy lehet megőrizni a nemzeti identitást” – írta Németh Zsolt.

Felsorolja, hogy a jobboldal súlyos vereséget szenvedett el azóta, hogy “Trump elveszítette a 2020-as választást. Brazíliában a baloldali Lula legyőzte Bolsonarot. Nagy Britanniában megbukott Boris Johnson, és a mostani konzervatív kormányfő, Rishi Sunak igyekszik eltávolodni a politikájától. Izraelben a Hamász elleni háború fenyegeti Netanjahu miniszterelnököt, aki a nemzetközi jobboldal egyik kulcsembere. Közép Európában Lengyelország és Szlovénia elveszítette jobboldali kormányzatát.”

Németh Zsolt nyíltan lelkesedik Erdogan török elnökért és Narendra Modi indiai miniszterelnökért, akiknek az elkötelezettsége a demokrácia iránt enyhén szólva problematikus.

Esszéjéből arra lehet következtetni, hogy szerinte az országok vezetői ideológiai alapon kormányoznak, de a valóságban erről szó sincsen.

Narendra Modi indiai miniszterelnököt több mint tíz éven át nem fogadták Washingtonban mondván, hogy “fasiszta, vallási fanatikus”, aki a muzulmán kisebbséget olykor le is gyilkolja. Aztán az USA szembekerült Kínával, és Narendra Modi egyszer csak a világ legnagyobb demokráciájának vezetője lett, akit szőrös kebelére ölelt Donald Trump éppúgy mint Joe Biden, mert Pekinggel szemben szükségük volt egy ázsiai nagyhatalomra.

Emlékeztetőül: 1972-ben Nixon és Mao elnök sem ideológia alapon csaptak egymás tenyerébe hanem a közös ellenfél, a Szovjetunió ellen szövetkeztek.

“Magyarországnak újra kell gondolnia viszonyát a G7-hez”

Ezt javasolja Németh Zsolt, aki szerint

“Magyarországnak mind Kínától mind a G7 államoktól a legnagyobb értékteremtő ágazatokat kell becsábítania. Ez lenne a value added diplomácia, mely a legnagyobb hozzáadott értéket jelenti.”

Majd így folytatja: ”a sikeres diplomácia előfeltétele az, hogy a partnerek: Kína és a G7 bízzanak bennünk éppúgy mint “az új gazdaság” óriáscégei.”

Németh Zsoltnak is feltűnik, hogy a G7 államok, és mindenekelőtt Washington bizalma nem épp töretlen Orbán Viktor iránt. Sőt az USA nagykövete sok mindent tesz azért, hogy meggyengítse a nemzeti együttműködés rendszerét, amely különben is lejtmenetben döcög lefelé: az Európai Unió szegényházában Bulgáriával vetélkedik az utolsó helyért.

“A siker érdekében szükség van egy G7 és Kína stratégiára” – hangsúlyozza Németh Zsolt, aki nem teszi fel a kérdést, hogy vajon a nemzeti együttműködés rendszerében 14 év alatt miért nem alakult ki ilyen?

Orbán Viktor ad hoc ötletei jelentenék a magyar diplomáciát?

Épül a NATO legnagyobb támaszpontja Romániában

A NATO bővítésével  az egyes tagállamok biztonsága jelentősen megnőtt, ezzel egyidejűleg a tagállamok egysége határozottabbá vált, ezért került válaszút elé Orbán Viktor, aki teljesen egyedül maradt kétkulacsos politikájával.

Konstanca mellett a Mihai Kogalniceanu repülőtér környékén már most is működik egy NATO támaszpont, de ezt olyan nagyra bővítik, hogy be tudjon fogadni 10 ezer NATO katonát valamint a családtagokat is. Vagyis egész kis város épül Románia legfontosabb tengeri kikötője mellett, ahol régen a római birodalom határa húzódott. Ide száműzte Augustus császár Ovidiust, aki gúny verseket írt róla Rómában.

Románia Lengyelország mellett az USA számára legfontosabb állam ebben a térségben. Az ukrajnai háború miatt Románia jelentősége fel is értékelődött. A román elit – ellentétben a magyar kormány politikájával – elítélte Putyin Ukrajna elleni agresszióját. A román államfő a NATO főtitkára szeretne lenni, de erre vajmi kevés esélye van, mert fiatalabb korában a Securitate tisztje volt.

A NATO figyelmeztette Orbánt

A Reuters beszámolt arról, hogy a magyar miniszterelnök figyelmét felhívták arra, hogy egy NATO szövetséges számára az ukrajnai háború idején veszélyes az a jó viszony, melyet Orbán Viktor Putyinnal ápol. A Reuters idézi ezzel kapcsolatban David Pressman amerikai nagykövetet, aki szerint :

”Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a veszélyeket, melyek a magyar kormány viselkedése miatt kialakultak.”

A budapesti NATO nagykövetek már figyelmeztették Orbán Viktort azt követően, hogy a magyar miniszterelnök vígan parolázott Putyin orosz elnökkel Pekingben az ukrajnai háború kellős közepén.

Mit akar elérni Putyin Ukrajnában?

Az újjáválasztott elnök azt hangsúlyozta:

“A győzelem” után, hogy a következő hatéves periódusának fő célja az ukrajnai “különleges hadművelet” céljainak elérése.

Kezdetben Putyin háromnapos villámháborúval el akarta foglalni egész Ukrajnát, de ez a próbálkozása szánalmasan megbukott. Kiderült, hogy sem az orosz hírszerzés sem a hadsereg nem képes ilyen akcióra. Azóta Putyin rögtönöz, és a NATO tagállamok szintúgy. Oroszország átállította gazdaságát, már a GDP több mint 7%-át fordítják katonai célokra. A NATO-ban 2% a norma, de sok tagállam például Németország és Franciaország ezt sem tartják be. Ettől függetlenül Macron elnök azt javasolja, hogy a NATO küldjön csapatokat Ukrajnába. Ezt Moszkva világháborús fenyegetésnek tekinthetné, ezért Németország és az Egyesült Államok is elutasítja.

Mi a NATO álláspontja Ukrajnával kapcsolatban?

Mindaddig támogatni Ukrajnát amíg az ki nem űzi az orosz csapatokat a saját területéről. Ukrajna erre képtelen: sem elég katonája sem elég fegyvere sincs ehhez, ráadásul akadozik a nyugati pénzügyi támogatás is. Donald Trump hívei – köztük Orbán Viktor – mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy Ukrajna ne jusson kellő támogatáshoz. Ugyanakkor a két éve tartó háború bebizonyította, hogy Ukrajna nyugati támogatással sem képes legyőzni Oroszországot. Csakis diplomáciai megoldás lehetséges, de erre jelenleg egyik fél sem áll készen.

Orbánnak nincs diplomáciai tanácsadója

Az amerikai elnök egyik legfontosabb tanácsadója mindig az, aki a diplomáciával és nemzetbiztonsággal foglalkozik. A nemrég elhunyt Henry Kissinger volt a leghíresebb ebben a műfajban hiszen ő vitte el Nixon elnököt a kommunista Kínába, amellyel az Egyesült Államoknak diplomáciai kapcsolata sem volt 1972-ben. Később ő tárgyalta meg a vietnami háború lezárását Le Duc Thoval Párizsban a Kleber palotában. Még százéves nyugdíjasként is útrakelt, hogy Pekingben megpróbálja helyreállítani az USA és Kína együttműködését.

Az Egyesült Államokban jelenleg Jake Sullivan tölti be ezt a posztot, és neki sokkal fontosabb szerep jut az amerikai diplomáciában mint a külügyminiszternek. Kína vezető diplomatája vele szokott 8-10 órás megbeszélést folytatni, nem a külügyminiszterrel.

Ehhez képest Orbán Viktornak tanácsadó testületében, melynek névsorát most tették közzé, nincs magyar Kissinger. Ez nem igazán újdonság, mert a kormányfők Magyarországon szeretik saját maguk intézni a fontos külügyeket, és csak az aprómunkát hagyják a külügyi tárca vezetőjére. Így volt ez már Antall József esetében is, aki unokahúga férjét állította a külügy élére. Teljesen megbízott Jeszenszky Gézában miközben a fontos ügyeket magának tartotta meg. Jól látszott ez a taxis sztrájk idején amikor felhívta Kohl kancellárt a kórházból, hogy segítséget kérjen szorult helyzetében. Horn Gyula maga is külügyes volt, a külügyminiszter, Kovács László korábban a helyettese volt a kommunista pártközpont külügyi osztályán. Kádár János úgy alakította ki a munkamegosztást, hogy a pártközpont külügyi osztálya képviselte a nyugati nyitást, a külügyminisztérium pedig “a szocialista hűséget”, a kötelező szovjetbarátságot.

Gyurcsány Ferenc is úgy érezte, hogy a diplomácia a kisujjában van, mert Göncz Kingát kérte fel külügyminiszternek, aki pszichiáterként kezelni tudta a miniszterelnök kisebbségi komplexusát, de a diplomáciában járatlan volt.

Kicsit sok a belügyes a tanácsadó testületben

Bakondi György, Kovács Árpád és Kovács József valamint Papp Károly közvetlenül képviselik a belügyet, de Maróth Miklós vagy Stumpf István sem újonc ezen a téren.

Marad Orbán Balázs, a testület legfiatalabb tagja, aki ennek ellenére az elnök szerepet is betölti. Ő Orbán Viktor politikai igazgatója. Kora miatt sem lehet a magyar Kissinger, de a szereposztás szerint ő Orbán Viktor keze alá dolgozik, de nem tanácsadó. A miniszterelnök nem szorul tanácsra a diplomáciában – legalábbis ő maga így ítéli meg a helyzetet.

Hol a gazdasági tanácsadó?

Magyar Péter úgy nyilatkozott, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendszeresen részt vesz a döntéshozatalban, de az egy másik testület, melyben a tanácsadók közül csak Orbán Balázs politikai igazgató szerepel.

Mindenesetre érdekes, hogy Orbán Viktor sem a diplomáciában sem a gazdaságban nem igényel tanácsokat:

“saját lángelméjének rabja.”

Ez nem túlságosan szerencsés egy olyan világhelyzetben amikor senki sem tudja, hogy merre van előre. Orbán Viktor viszont “tudja”. Ahogy Majakovszkij írta Leninről:” én tudtam, hogy ő mindent tudva tud.”

Az eredmény ismert: a Szovjetunió hosszas agónia után befuccsolt. Talán Orbán Viktornak is el kellene ezen gondolkodnia…

Orbán és a svéd Gripenek

A magyar miniszterelnök diplomáciai sikert ért el azzal, hogy végül is Magyarországra jött a svéd miniszterelnök, aki mindeddig meglehetősen morcos volt, mert a magyar parlament nem támogatta Svédország NATO tagságát.

Hétfőn ratifikálja Svédország NATO tagságát a magyar parlament – mondta Orbán Viktor, és aligha kételkedhetünk benne, hogy ez valóban így is lesz, de miért kellett eddig erre várni?

Valószínűleg a Gripen üzlet miatt. Már az első Orbán kormány idején is nagy feltűnést keltett, hogy a magyar légierő nem Lockheed vadászgépeket vásárol. Az Egyesült Államok meg is orrolt érte. Orbán valószínűleg ma is úgy gondolja, hogy ez az egyik oka lehetett a 2002-es választások elvesztésének.

Miért kockáztatta meg Orbán Viktor az amerikaiak jóindulatának elvesztését, miért vásárolt svéd vadászgépeket, és miért ismétli ezt meg most? A válasz kézenfekvően egyszerű: pénzért! Az ilyen nagy üzletek esetében az eladók bekalkulálják a vevők “jutalékát”, amely csak pár százalék, de tekintettel az üzlet nagyságára, hatalmas összegekről van szó.

Orbán azért hátráltathatta a svéd NATO csatlakozást, mert a Gripen nem ígért eleget.

A magyar miniszterelnök végül is megkaphatta a pénzét, a svéd miniszterelnök személyesen jött el, hogy megmutassa: szent a béke. Mindkettőjük elve ugyanis az, hogy pénz beszél, kutya ugat.

Orbán azzal számol, hogy a magyar hadsereget sohasem kell bevetni

Katonai szempontból a magyar hadseregnek nincsen jelentősége a NATO-ban. Az Egyesült Államok terveiben Magyarország nem szerepel mint stratégiai tényező. Ezért engedhette meg magának Orbán azt a luxust, hogy nem fogadta a Budapestre érkezett amerikai szenátorokat, akik mindkét nagy pártot képviselték. Akkor már Orbán zsebében lehetett a svéd megállapodás és pénz, nem volt kíváncsi az amerikai konkurenciára. Katonai szempontból mindenképp jobb lenne az amerikai vásárlás hiszen az sokkal inkább kompatibilis a NATO-val, de Orbán tisztában van vele, hogy a magyar légierő nem más mint költséges fikció, melyet soha sehol nem vetnek be igazán.

Horthy István halála jól megmutatta a magyar légierő korlátait. A NATO 2%-os előírását azonban Magyarország követi nemcsak azért, mert ez az elvárás hanem, mert ebben nagy üzlet van a mindenkori magyar döntéshozók számára. A fiktív hadsereg felfegyverzése nagyon is valóságos eurómilliókat hozhat a döntéshozóknak Magyarországon. Ráadásul ezután nem érdeklődik sem az USA sem pedig az Európai Unió hiszen a megvesztegetési pénzeket ők adják. A média pedig sehol nem kérdez rá az ilyen megvesztegetési pénzekre hiszen a business as usual elve érvényesül.

Ferenc pápa: a fegyvergyárak profitálnak a háborúból

Erre a nyilvánvaló tényre mutatott rá a katolikus egyház vezetője, aki azt sürgette, hogy a fegyverkezésre szánt hatalmas összegeket inkább jóléti célokra fordítsák. Ferenc pápa nemcsak a saját nevében beszél: sok országban ugyanezt követelik a tüntetők is. A döntéshozóknak pedig mind nehezebb megindokolni a fegyverkezés horribilis költségeit. Azzal, hogy az USA hidegháborús diplomáciája 2021-ben megindította az offenzívát Kína és Oroszország ellen, melyet Putyin 2022-es Ukrajna elleni agressziója követett, a fegyvergyárak óriási lehetőséghez jutottak, és erről nem is akarnak lemondani. A kérdés csak az, hogy a NATO tagállamok miből finanszírozzák a horribilis katonai kiadásokat és az Ukrajnának nyújtott segélyt. Brüsszel már talált egy kiskaput: a nagy közös programokra szánt összegek nem számítanak bele a költségvetési hiányba, melynek felső határa a GDP 3%-a. Csakhogy ezt a pénzt akkor is ki kell fizetni a költségvetésből, amely sehol sem áll jól. Franciaország például 10 milliárd eurós megszorító csomagot jelentett be. Németország kénytelen volt újra tervezni a költségvetést az adósságplafon miatt. Ha a kormányok sokat költenek fegyverkezésre, akkor nem marad pénzük a választópolgárok megvásárlására. Orbán 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot költött erre, idén viszont egy vasat sem kíván költeni. Így is bízik a június választások megnyerésében, és az ellenzék állapotát elnézve, ez nem megalapozatlan várakozás.

Amerikai ejtőernyősök román támaszponton

200 amerikai ejtőernyős érkezett a Mihai Kogalniceanu légi támaszpontra Romániába, hogy egész Délkelet Európát védelmezze az orosz fenyegetéssel szemben – közölték Washingtonban.

A védelmezett NATO tagállamok között felsorolva Magyarországot is. A közlésből kiderül, hogy nem újdonságról van szó: az amerikai ejtőernyősök gyalogos alakulatot váltanak fel a Mihai Kogalniceanu légitámaszponton Romániában. Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta az Egyesült Államok fontosnak tartja, hogy értésére adja Oroszországnak: eddig és ne tovább! Az USA megvédi a NATO határait! Ez a gesztus azért fontos, miután  Trump elnökségének idején kétségek merülhettek fel, mert az America First diplomácia pénzre akarta váltani az amerikai támogatást vagyis az európai szövetségesekkel megfizettetni az amerikai védelem árát. Románia ennek megfelelően több mint kétmilliárd dollár értékben vásárolt amerikai fegyvereket, és lojalitása a NATO-hoz egy pillanatra sem kérdőjeleződött meg. Nem úgy mint Orbán Viktor esetében. A magyar miniszterelnök oroszbarát politikája immár kockázati tényező a NATO-ban, de Magyarország nem olyan fontos tagállam, hogy ez komolyan izgatná a stratégiai tervezőket Washingtonban.

Románia fontos Magyarország nem

Az Egyesült Államok stratégiai szempontjai szerint térségünkben mindössze két fontos állam található a NATO szövetségesek közül: Lengyelország és Románia. Mindkét állam sokat profitál is ebből: a rendszerváltás ebben a két országban sikeres volt. Mind Lengyelország mind pedig Románia nagyot lépett előre az elmúlt 33 évben ellentétben Magyarországgal, amely a rendszerváltáskor az Egyesült Államok kedvencei közé tartozott, de helyzeti előnyét már réges-régen elveszítette. Miután Romániában nyugatbarát fordulat következett be Ceausescu bukása után Washington komolyan hozzájárult ahhoz, hogy az új elit lojalitása a NATO-hoz 100%-os legyen. Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség információira támaszkodva végzett jelentős tisztogatást az elitben Romániában. A kommunista titkosszolgálatot a Szovjetunióban alakították ki – ahogy erről Pacepa tábornok beszámolt. A román kommunista hírszerzés Amerikába dezertált főnöke megírta például, hogy a Cseka alapításának évfordulóján osztották ki az éves prémiumokat a Securitateban is. A radikális tisztogatás eredményeképp a román titkosszolgálat, amely állam az államban, teljesen lojálissá vált a NATO-hoz. Olyannyira, hogy most akciót indított az AUR szélsőjobboldali nacionalista mozgalom ellen, amely Orbán Viktor lelkes híve, és kapcsolatban áll Moszkvával.

Az AUR vezetőjét ennek megfelelően orosz ügynöknek titulálja a titkosszolgálat által irányított és ellenőrzött román média. A titkosszolgálat mindenképp meg akarja akadályozni, hogy az AUR a hatalom közelébe kerüljön. Jövőre négy választás is lesz Romániában: új parlamentet, önkormányzatokat és elnököt választanak, ezenkívül szavaznak az Európa Parlamenti képviselőire is.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió semmiképp sem akar még egy Orbán Viktort a NATO-ban vagy az Európai Unióban – különösen nem Romániában, mely Lengyelország mellett a régió kulcs országának számít.

Miért folytat oroszbarát politikát Orbán Viktor?

A nyugati elemzők véleménye megoszlik: egyesek szerint Putyin elnök zsarolja valamivel a magyar miniszterelnököt. A KGB 1990-ig itt volt Magyarországon, egyik magasrangú tisztje felügyelte a magyar belügyminisztériumot. Feltehetően vaskos dossziéja volt a fiatal Orbán Viktorról is, aki az orosz csapatok kivonását elsőként követelte a nyilvánosság előtt, és ezzel nagy presztízsre tett szert. Hogy került a rendszerváltó elitbe a tehetséges fiatalember? Palmer amerikai nagykövet orosz kollégájától kért egy listát arról, hogy ki fogja levezényelni a rendszerváltást Magyarországon? Az orosz nagykövet listáján rajta volt Orbán Viktor neve is. A Fidesz ifjú vezetője kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten 1989-ben. Az USA bizalma akkoriban teljes volt az ifjú liberális politikusban, aki Soros ösztöndíjjal tanult Cambridgeben. Mi változott?

A fiatal Orbán Viktor észrevehette, hogy Washingtonban leírták Magyarországot. Az USA számára immár Lengyelország mellett Románia a fontos térségünkben, Magyarország elveszítette a jelentőségét. Mindez megmutatkozott abban, hogy Lengyelország és Románia számára sokkal előnyösebb helyzetet teremtett az Egyesült Államok a gazdasági fejlődésre és az életszínvonal emelésére.

Mindkét állam mélyebbről indult mint Magyarország, és mára elhúzott a korábbi mintadiáktól.

Orbánnak csak a szegényház királysága jutott.

A magyar diplomáciát mindenütt negligálták amíg Orbán Viktor ki nem játszotta az orosz és a kínai kártyát. Egyáltalán nem veszélytelen vállalkozás ez, de a magyar miniszterelnök így növelhette a diplomáciai mozgásterét. Mi haszna ebből Magyarországnak? Szinte semmi. Kára viszont annál több. Mire jó ez Orbán Viktornak? Washingtonban és Brüsszelben elfogadhatatlan a korrupciónak az a mértéke, amely Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek előnyére szolgál. Mészáros Lőrinc a nulláról indulva lett az ország leggazdagabb embere, immár dollár milliárdos. Ilyesmire más uniós államban nincs példa. Laura Codruta Kövesi Romániában gondoskodott erről, most ő az Európai Unió főügyésze. Nyilvánvalóan Magyarországon is megtenné ezt, de Orbán Viktor a szent szuverenitásra hivatkozva nem lépett be az európai ügyészségbe.

A szuverenitás ebben az esetben a lopás szabadságát jelenti: Orbán rokonai, barátai és üzletfelei csekély 10 milliárd eurót nyúltak le az uniós pénzekből az elmúlt hétéves költségvetési periódus során. Ez a Magyarországnak jutó uniós euró milliárdok egyharmada.

Putyin ehhez még tapsol is: “Milyen ügyes”.

Orbán Putyin bábuja lenne a NATO-ban és az Európai Unióban? – ahogy ellenfelei állítják. Hívei szerint a magyar miniszterelnök csak a mozgásterét bővíti amikor Putyinnal paktál. Az orosz elnök ezenkívül valószínűleg meg is fizeti. Most már újra érkeznek az uniós pénzek is vagyis a válságot elkerülheti a nemzeti együttműködés rendszere.

Igaz, hogy az életszínvonal csökken, de a következő választásokig összegyűlik annyi, amennyivel meg lehet venni a szavazópolgárok többségét mint 2022-ben.

Közben pedig Orbán rokonai, barátai és üzletfelei vígan tovább gazdagodhatnak.

Kémkedés miatt rúgták ki a kínai külügyminisztert

Tajvani értesülések szerint Csin Kang már a hadbíróság elé is került, mert szeretője, aki egy televízió műsorvezetője volt, diplomáciai titkokat juttatott el a CIA-nek.

Csin Kang korábban rakéta sebességgel száguldott felfelé a külügyben, ahol rábízták Hszi Csin ping elnök külföldi útjainak megszervezését. Miután itt megszerezte a nagyfőnök bizalmát, villámgyorsan kinevezték washingtoni nagykövetnek. Ez a kínai diplomácia messze legfontosabb posztja. Csin Kang a “farkas diplomáciát” folytatta vagyis keményen képviselte a kínai nacionalista álláspontot , és bírálta az Egyesült Államokat. Washingtonban emiatt senki sem fogadta. Nyíltan panaszkodott, hogy Blinken külügyminiszter is csak egyetlen egyszer tárgyalt vele, de akkoris csak röviden , mert a megbízólevél átadása nem több mint protokolláris esemény , ha a fogadó fél így akarja. Az USA pedig így akarta hiszen a Biden kormányzat első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát 2021-ben.

A kínai kommunista párt kongresszusa 2022-ben megerősítette Hszi Csin ping vezető szerepét, és így felgyorsult Csin Kang karrierje is: nem csakhogy külügyminiszter lett Pekingben, de megkapta az államtanácsos rangját is, melyet általában sokkal hosszabb karrier után szoktak elérni Kínában.

Csin Kang ebben a minőségében tárgyalt öt és fél órán át Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel Pekingben. Eredményről nem számoltak be, nem szivárgott ki semmi. Nem sokkal később azonban a nemrég kinevezett külügyminiszter eltűnt a nyilvánosság elől. Majd közölték: leváltották tisztségéből, de megtarthatta államtanácsosi rangját. A napokban kiderült: már államtanácsosi tisztségét is elveszítette.

A CIA túl sokat tudott

A Blinken tárgyalás során kiderült, hogy az amerikai fél pontosan ismeri a kínai álláspontot. Honnan? A belső vizsgálat megindult, és kiderült: a külügyminiszter szeretője a gyenge láncszem. Pekingben köztudott volt a hatalom köreiben, hogy a külügyminiszternek szeretője van, sőt közös gyerekük is született. Ez nem szokott probléma lenni a pártelitben Kínában: Sanghaj lebukott párttitkára esetében 17 “feleséget” számoltak össze a kommunista pártellenőrzés emberei. Ez a hatalmas korrupciós botrány kapcsán derült ki, mely elsodorta Kína gazdasági fővárosának politikai vezetőjét.

A televíziós újságírónő vallott, és ezt követően letartóztatták Kína ex külügyminiszterét.

Mindez rossz fényt vet magára Hszi Csin ping elnökre is hiszen a villámgyorsan megbukott külügyér az ő embere volt.

Nem sokkal később Hszi Csin ping egy másik friss kinevezettje is fűbe harapott: Li Sangfu hadügyminiszter is villámgyorsan bukott meg. Kínában a hadügyminiszter nem a hadsereg feje amióta Lin Piao marsall megkísérelte a hatalomátvételt a kulturális forradalom idején. A pekingi szereposztás szerint a kommunista párt főtitkára irányítja a hadsereget, a hadügyminiszter pedig diplomáciai feladatot lát el: ő tárgyal külföldi kollégáival. Li Sangfu ugyancsak a farkas diplomáciát képviselte. Szingapúrban egy nemzetközi tanácskozáson Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter  békülékeny gesztust tette, és tárgyalásokat javasolt. A kínai hadügyminiszter ezt elutasította arra hivatkozva, hogy az USA-ban őt szankciós listára tették.

A kemény hangú elutasítás után a kínai hadügyminiszter eltűnt, és csak arról lehetett olvasni a hivatalos közlönyben, hogy leváltották tisztségéből. Ez is csapás Hszi Csin pingre hiszen a hadügyminiszter is az ő embere volt.

Mi történt?

A kínai vezetők régi szokása, hogy a nyári szabadság idején augusztusban Pejtahoban a kormányzati üdülő központban összeülnek informális megbeszélésre. Ezen a tanácskozáson nemcsak a kommunista párt és a kormány fontos emberei vesznek részt, de a veteránok is, akik még nem is oly rég maguk is komoly tisztséget töltöttek be. A kiszivárgott hírek szerint a veteránok egy csoportja rátámadt Hszi Csin ping elnökre mondván: ő szúrta el az amerikai diplomáciát épp a farkas módszerrel. Míg korábban Csou Enlaj és Teng Hsziao ping kialakította az együttműködés politikáját az USA-val, Hszi Csin ping G2-es programjának nyílt hangoztatásával hozzájárult ahhoz, hogy az amerikaiak immár első számú stratégiai ellenfélnek tekintik Kínát. Hszi Csin ping elnök Hangcsouban a G20 tanácskozáson hirdette meg G2 programját, amely azt jelentené, hogy az USA és Kína együtt kormányozná a világot. Washingtonban nem kérnek ebből. A kínai vezetésben abban konszenzus van, hogy a cél a G2 program, de a veteránok azt vetették Hszi Csin ping elnök szemére, hogy ezt nyíltan ki is mondta. Teng Hsziao ping arra tanította a pekingi elitet, hogy szépen csendben fejlessze világhatalommá Kínát, mert hogyha nyíltan felvállalják a céljaikat, akkor maguk ellen fordíthatják a világot.

Hszi Csin ping visszavonult: újra Vang Ji lett a külügyminiszter, aki a régi iskola embere. Most ő tárgyal Washingtonban, hogy előkészítse a kínai elnök és Joe Biden csúcstalálkozóját, melyre novemberben kerülhet sor az Egyesült Államokban.

Szijjártó leszart állapotban

0

Jens Stoltenberg NATO főtitkár annak ellenére összehívja a NATO-Ukrajna tanácskozást április 4-re, hogy a magyar diplomácia ezt folyamatosan ellenzi. Szijjártó Péter külügyminiszterrel ezt személyesen közölte a NATO főtitkára.

Eddig a magyar diplomácia sikeresen blokkolta ezt a tanácskozást arra hivatkozva, hogy Ukrajna megsérti a nemzeti kisebbségek jogait. Más NATO tagállamoknak is élnek kisebbségei Ukrajnában, akiket zavar a nyelvtörvény – Lengyelország és Románia -, de nekik eszük ágában sincs a háborús időkben emiatt blokkolni a hivatalos NATO együttműködést Ukrajnával.

Kijevben nyíltan azzal vádolják Orbán Viktort, hogy Putyin kezére játszik amikor akadályozza Ukrajna csatlakozását vagy legalábbis együttműködését a NATO-val. Elvben fennáll a konszenzus kötelezettsége a NATO-ban, ezért tudja például blokkolni Törökország és Magyarország Svédország tagságát. Csakhogy Törökország fontos tagja a NATO-nak, Magyarország nem az. Egyszerűen kihagyják az együttműködésből Ukrajnával, és ennek semmilyen különösebb gyakorlati jelentősége sincsen. Azt leszámítva, hogy Washingtonban egyre kevésbé tolerálják a különutas magyar diplomáciát a háborús időkben.

Háború vagy béke?

Orbán Viktor nyíltan szembemegy az USA elképzeléseivel, amely egyelőre nem akar véget vetni a háborúnak Ukrajnában. A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós vezető, aki nem járt Kijevben a háború kitörése óta, és egyáltalán nem siet támogatásáról biztosítani Zelenszkij ukrán elnököt. Annál megértőbb Putyin orosz elnökkel szemben bár azt nem tagadja, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna megtámadásával.

A magyar diplomácia szép reményekkel várta a moszkvai kínai-orosz csúcstalálkozót hiszen a kínaiaknak van béketerve a konfliktus rendezésére vagy legalábbis leállítására. A nyugati világ elveti a kínai béketervet, de nyíltan nem áll elő semmiféle alternatívával.

A kínai diplomácia a közelmúltban bizonyította közvetítői képességét amikor békemegállapodást hozott össze az ősellenségek, Irán és Szaúd Arábia között.

Zelenszkij elnök azt üzente Hszi Csin-ping kínai államfőnek, hogy bármikor felhívhatja, ha békejavaslata van Ukrajna jövőjének rendezésére.

Van-e 12 milliárd eurónk az orosz gázra?

A mostani árak szerint 12 milliárd eurót kellene évente kifizetni Putyinnak, aki nem ad árkedvezményt “magyar barátjának, Orbán Viktornak”.

Jaksity György, a Concorde vagyonkezelő főnöke szerint nincs 12 milliárd eurója az Orbán kormánynak az orosz gázra, ezért igencsak szorult helyzetben van. Annyira nincs devizatartaléka az országnak, hogy az orosz gázszállítás kifizetése komoly gondokat okozha t- nyilatkozta a jeles közgazdász a Szabad Európának. A magyar devizatartalék a háromhavi import alá csökkent. Ilyenkor már azon szokott gondolkodni egy ország nemzeti bankja és pénzügyminisztériuma, hogy az IMF-hez fordul. Csakhogy oda hiába, mert Matolcsy György volt az, aki kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot még a nemzeti együttműködési rendszer kialakulásának kezdetén. Nagyon nagy szükség lenne az uniós milliárdokra, de ezek egyelőre nem érkeznek. Ha meg is jönnek, akkor is későn hiszen Navracsics Tibor miniszter szerint is legkorábban az év végén köthetik meg az egyezményt, és a jövő év elején érkezhet meg az első átutalás Brüsszelből.

Miért járt Nagy Márton Moszkvában?

Ez hétpecsétes titok. Orbán Viktor gazdasági csúcsminisztere nyilvánvalóan fontos ügyben tárgyalhatott Moszkvában hiszen erről még híveit sem tájékoztatta Orbán Viktor. Aki emlékezhet arra hiszen magas is többször Putyin állítólag ígéretével kábította a magyar közvéleményt: az orosz elnök február elsején megígérte, hogy lényeges olcsóbban kapjuk a földgázt Oroszországból mint más uniós tagállamok. Putyin hazudott, a földgáz nekünk épp annyiba kerül mint másnak. Igaz viszont, hogy legalább van, és talán lesz is a fűtési szezonban hiszen Szerbiával vagyunk közös vezetéken. A szerbek Putyin kedvencei már csak azért is, mert a nyugati szankciókat a legkönnyebben úgy kerülik meg az orosz cégek, hogy pro forma átköltöznek Szerbiába.

Putyinnak óriási deviza tartalékai vannak a hatalmas földgáz és olaj bevételekből. A rubel emiatt túlságosan is erős lett. Az orosz nemzeti bank gyengíteni szeretné az árfolyamot, ezért a baráti országok valutáiból vásárolna mindenekelőtt jüant Kínából.

Megtámogathatja-e Putyin az erősen gyengélkedő forintot, amely mélypontra jutott a dollárhoz képest ? Nyíltan nem, de közvetve igen.

Szorult helyzetében Orbán Viktornak minden segítség jól jönne. A magyar miniszterelnök Kötcsén állítólag a kínai modellt emlegette.

“Az államilag irányított kapitalizmus már meg is valósult Magyarországon”

– mondta ezzel kapcsolatban Jaksity György.

Korábban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogyha az Európai Uniótól nem kapunk pénzt, akkor majd kapunk Kínától! Az utóbbi időben ezt ritkábban hallani a magyar miniszterelnöktől hiszen Orbán Viktor pontosan tudja, hogy minden kölcsönnek ára van. Ráadásul az USA nagyon figyeli a magyar kormány kapcsolatait Kínával és Oroszországgal.

Jaksity György szerint a magyar diplomáciának változnia kell, és el kell köteleznie magát az Európai Unió és az USA oldalán. Orbán Viktor nem biztos, hogy így gondolkodik. Épp ellenkezőleg: át akarja formálni az Európai Uniót , és ehhez most erős szövetségesére találhat az új olasz kormányban. Bravo Giorgia! – üzente a magyar miniszterelnök a szélsőjobboldali olasz politikusnak, aki Olaszország első női kormányfője és Orbán Viktor fontos támogatója lehet a Tanácsban Brüsszelben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK