Kezdőlap Címkék Deutsche Welle

Címke: Deutsche Welle

Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Viktor Ursulára vár: a brüsszeli bizottság elnökasszonya személyesen adja át a pénzes borítékot a tagállamok vezetőinek. Már csütörtökre várták Ursula von der Leyent, de egyelőre nem jön.

Az Európai Parlamentben négy frakció is azt követelte a Brüsszeli Bizottságtól: ne adjon pénzt a magyar kormánynak amíg az vissza nem vonja a pedofil törvényt, amely a melegeket is érinti – minden alap nélkül.

Orbán nem hátrál és egyelőre nem kap pénzt.

Pénzügyminisztere, aki az Origonak nyilatkozott, igyekszik megnyugtatni a közvéleményt: ha egyetlen cent sem érkezik Brüsszelből, akkor is több mint 6%-al növekszik a magyar gazdaság idén – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Aki azután elismeri, hogy másfél év kell a pandémia válság leküzdésére.

Mi lesz az inflációval?

Ez a jegybank dolga – passzolja át a felelősséget a pénzügyminiszter vetélytársának, Matolcsy Györgynek. Aki már meg is kezdte a banki kamatláb emelését, de az infláció nem lanyhul. Túllépett az 5%-on. Varga Mihály szerint csak szezonális jelenségről van szó, az éves infláció Magyarországon szerinte nem haladja majd meg a 4,2%-ot. Ebben sokan kételkedhetnek különösen, mert

az infláció globális jelenség vagyis aligha valószínű, hogy megáll a magyar határnál.

Globális adó ügyben a magyar kormány szembemegy a világgal

Legutóbb a G20 államok bólintottak rá Biden elnök globális társasági adó javaslatára, amely minimum 15%-ban határozza meg a társasági adót. Magyarországon ez jelenleg 9%. Az OECD adó elképzelését 130 állam támogatja, de vannak ellenzői is – köztük Magyarország.

“Az ügy kapcsán a napokban egyeztettünk lengyel kollégámmal, de Írország, Ciprus és Észtország is szövetségesünk az EU-ban. Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen  ezt nem, amely vaskos versenyhátrányt jelent nemcsak nekünk, hanem a nálunk működő külföldi cégeknek is. A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkoris így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembemennünk!” – mondta Varga Mihály az Origonak.

A közszolgálati német Deutsche Welle ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a renitens uniós államok előbb vagy utóbb elfogadják majd a globális társasági adó minimumot – különben szankciókkal kell szembenézniük.

A magyar kormány tehát szembekerülhet mind az USA-val mind Brüsszellel. Nem csoda, hogy Matolcsy György, a jegybank vezére attól tart, hogy a forintot erőteljes nemzetközi támadás érheti a közeli jövőben.

Deutsche Welle magyarul

A magyar média helyzete romlott az utóbbi években, ezért a német közszolgálati média hozzálátott magyar nyelvű tartalmak készítéséhez – nyilatkozta Peter Limbourg vezérigazgató.

Németországban a közszolgálati média független vagyis nem a kormány dönt ilyen ügyekben, de nyilvánvaló, ha Merkel kancellárnak ellenvéleménye lenne, akkor a Deutsche Welle aligha próbálkozna a magyar közvélemény befolyásolásával a jövő évi választások előtt. Hasonló elképzelései vannak a Deutsche Wellenek Lengyelországgal kapcsolatban is – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Kritikus hangvétel

A Deutsche Welle eddig is gyakran igen határozottan bírálta az Orbán kormány akcióit a média megrendszabályozására. Legutóbb a Klubrádió ügyében foglaltak határozottan állást, mert annak a folyamatnak az előrehaladását látták benne, hogy az Orbán kormányzat a közelgő választások előtt el akarja némítani a számára kellemetlen kritikus médiát.

A Deutsche Welle vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy történelmi összeállításokat is készítenek magyarul, hogy ily módon ellensúlyozzák a magyar kormányzat elképzeléseit, melyek alárendelik a történelem folyamatait az épp aktuális politikai elvárásoknak. Ezenkívül kiemelten foglalkozni kívánnak a kisebbségek helyzetével, mert róluk a hivatalos média vagy nem vesz tudomást vagy pedig előnytelen képet rajzol róluk.

A magyar kormányzat korrupciós ügyeit a német vezérigazgató nem említette noha ez az egyik legfájóbb pont Brüsszel szemében.

A magyar közvélemény számára is ez jelentene igazi újdonságot, de a közszolgálati média keze ezen a ponton eléggé meg van kötve. Itt csakis akkor lenne előrelépés, ha Merkel kancellár vagy az utóda elengedné Orbán Viktor kezét.

Miért oly fukarok a hollandok?

A világ virág piacát is padlóra vitte a Covid-19, mert ki vesz virágot járvány idején? Amszterdam virág tőzsdéjén tonna számra dobják ki az eladhatatlan árut. A Deutsche Welle helyszíni riportjából az is kiderül: miért oly fukarok a hollandok, ha másokat kell segíteni?

Tulipánok milliói kerültek a kukákba – vásárló híján

Káosz a világ legnagyobb virágpiacán, ahol máskor nyüzsögnek a kereskedők Amszterdam külvárosában. Tavaly 5 milliárd eurós profitot produkáltak, most még a veszteség mértékét sem tudták felbecsülni.

“A virágpiac összeomlott, itt korábban több ezer kereskedő jelentkezett vásárlóként, de most egyetlenegy üzletet sem kötöttem. Régebben itt nyüzsögtek a kereskedők, de most sok virágot ki kellett dobnunk a kukákba. Nagyon rossz érzés volt” – panaszkodott egy virágkereskedő a Deutsche Welle riporterének. Elmondta, hogy a járvány előtt naponta 20 millió virágot adtak itt el. A legnagyobb vásárlók a Hollandiához közeli nyugat – európai államok polgárai voltak, de nekik most a Covid-19 járvány idején a kisebb gondjuk is nagyobb annál minthogy virágot vásároljanak. Erre már csak azért sincsen lehetőségük, mert az elzárások a minimálisra csökkentették a találkozások számát.

Miért oly fukarok a hollandok?

Mi szívesen segítünk másoknak, de jelen pillanatban nekünk is elkel a segítség – mondják a virág kereskedők a világ legnagyobb virág tőzsdéjén.

A Deutsche Welle videójában megszólalt Hollandia kormányfője is, aki a fukarok szóvivője szokott lenni az uniós csúcsokon. Mark Rutte miniszterelnök, aki általában számíthat a dánok, a svédek, az osztrákok és a finnek támogatásra az uniós pénzügyi vitákban, ugyanazt mondja mint a virág kereskedők: mi szívesen segítünk a dél-európai uniós tagállamoknak, melyeket különösen nehéz helyzetbe hozott a Covid-19 járvány, de nem feltételek nélkül! Tegyék rendbe a saját ügyeiket: a bérek és a nyugdíjak rendszerét, hogy legközelebb már saját magukon tudjanak segíteni!

Erre rádupláz egy virág kereskedő a videóban: nézze, én sem adom oda a pénztárcámat egy rászorulónak feltétel nélkül.

Mindeközben a kaotikus állapotok tovább tartanak, és még sok millió tulipán végzi a kukákban amíg helyreáll a normális kereskedés Amszterdamban a világ legnagyobb virág tőzsdéjén – állapítja meg a közszolgálati Deutsche Welle.

Vita a Covid-19 védőoltásról Németországban

Mainz városában fedezte fel egy török házaspár az első hatékony védőoltást a Covid-19 vírus ellen. Vajon Mainz polgárai beadatnák maguknak a védőoltást? Ezt kérdezte az utcán sétálgató német polgároktól a közszolgálati Deutsche Welle riportere.

“Hát, én még egy kissé bizonytalan vagyok. Még információkra van szükségem ahhoz, hogy eldöntsem: akarom-e a védőoltást vagy sem?!” – mondja egy középkorú hölgy, aki fegyelmezett németként siet hozzáfűzni:

“ha a kormány alaposan megvizsgálja és ajánlja a védőoltást, akkor természetesen beadatom magamnak!”

Egy fiatalember viszont határozottan nemmel válaszolt: “semmiképp sem! Nincsen semmi értelme! Az emberek ugyan azt mondogatják, hogy van, de erről szó sincsen. Itt van a normális influenza elleni védőoltás, melyet az emberek beadatnak maguknak. Aztán mégiscsak sokan megkapják az influenzát az oltás ellenére is. Ezért nem látom semmi értelmét annak, hogy beadassam magamnak a Covid-19 védőoltást. Csak akkor lennék erre hajlandó, ha 100%-os lenne a garancia, de ilyen nincs!”

A BioNtech, amely Mainzban működik időközben közölte: 95%-ra emelkedett a védőoltás hatékonysága. Ezért a Pfizer, amely korábban felvásárolta a BioNtechet, azzal a kéréssel fordult az amerikai hatóságokhoz, hogy rendkívüli gyorsasággal végezzék el az ellenőrző vizsgálatokat, hogy a lakosság mielőbb megkaphassa a védőoltást a járvány ellen.

Mi van a mellékhatásokkal?

Eziránt érdeklődik egy német polgár Mainzban: “mióta ismerjük ezt a vakcinát ? Két vagy három hónapja? Mi van akkor, ha tíz év múlva valamilyen kínos következménye lesz? Akkor majd újabb védőoltást kapunk a korábbi védőoltás ellen?! Egyelőre nem tudjuk, hogy mit adnának be nekünk, ezért én nem akarom ezt a védőoltást.”

Egy fiatal nő sokkal pozitívabb: “én minden bizonnyal beadatnám a Covid-19 védőoltást. Igaz, hogy várnék vele egy fél évig, mert addig még sok minden kiderülhet, de biztos, hogy beadatnám a védőoltást.”

Egy 25 éves fiatalember realista módon közelít a problémához: “én nem adatnám be a védőoltást, de előbb vagy utóbb rákényszerülnék, mert lesznek helyek, ahova nem engednek be, ha nem igazolom, hogy megkaptam az oltást. Ezért végül is én is beoltatnám magam.”

Egy 25 éves lány a nagyszülei miatt vállalná az oltást:

“nagyon közel állok a nagyszüleimhez, ezért mindenképp beoltatnám magam amikor lehet. Sokan félnek a mellékhatásoktól, de én nem.”

Egy 15 éves lány gyanakszik: “én nem oltatnám be magam. Lehet, hogy microchipet ültetnek be. A kormány mindent tudni akar rólunk, be akar avatkozni az életünkbe. Lehet, hogy az oltóanyag legyengítené az immunrendszeremet, ezért én nem adatnám be a védőoltást.”

Ez összeesküvés elmélet, de sokan hitelt adnak neki Németországban is, az USA-ban az emberek egyharmada ad ilyen válaszokat – mondja végül a riporter, aki hangsúlyozza: a németek 60%-a igennel válaszol a Covid-19 védőoltásra, 40% habozik vagy nem akarja az oltást, mert tart annak mellékhatásaitól.

A szupergazdagok külön adójából támogassák a szabadúszókat!

Milliomosok, támogassátok a szabadúszókat! – Ezt javasolja egy német zenész, akinek ötletét kormányzati körökben is érdeklődés fogadta. Elvben önkéntes támogatásról van szó, de sokan kötelező állami különadót szeretnének.

2,1 millió német polgárnak van egymillió eurónál nagyobb vagyona – állapította meg a Crédit Suisse. Őket kéri ünnepélyes felhívásban Herbert Grönemeyer énekes, hogy adakozzanak azoknak a javára, akiket nem véd az állami támogatás a Covid-19 járvánnyal szemben.

“Nem lenne ez az idő megfelelő ahhoz, hogy a gazdagok szolidaritási támogatást nyújtsanak ezen az igen kemény őszön?!” – tette fel a költői kérdést Herbert Grönemeyer a Die Zeit című lapban. A 64 éves énekes, akit elsősorban Mensch (ember) című száma miatt ismernek, konkrét javaslattal is szolgált. Szerinte a milliomosoknak 50-150 ezer euró közötti szolidaritási járulékot kellene fizetniük idén és jövőre is. Az énekes számításai szerint ily módon csinos összeg: 200 millió euró jönne össze. Ebből lehetne azután támogatni a szabadúszókat, akik kimaradtak az állami támogatási programokból.

“Nagyszerű ötlet” – mondta a kormány kulturális főmegbízottja, aki már hónapok óta próbál megoldást találni erre a problémára. Monika Grütterst az utóbbi időben elárasztják a telefonhívások olyan kulturális ágazatokban dolgozó emberektől, akiknek nem kapnak pénzt a kormánytól, hogy átvészeljék a Covid-19 járványt, amely Németországban is súlyos csapást mért azokra, akik kulturális produkciókból éltek.

Stefan Grönemeyer 1,8 millió euró milliomossal számol, és önkéntes felajánlásra számít.

Valójában azonban 2,1 millió a német euromilliomosok száma – írja a Deutsche Welle, amely a Credit Suisse legfrissebb adatai alapján azt is hozzáteszi, hogy a világban 52 millió a dollár milliomosok száma. Jó részük amerikai és kínai. Nekik nem tett be a járvány.

A kultúra kis emberei végzetes helyzetben

Erre hívja fel a figyelmet Stefan Grönemeyer: “itt van a csapatunk, amely felépíti a színpadot, a technikusok, a hangmérnökök, a busz sofőrök, a biztonsági emberek és még sokan mások, akik nélkül a művészek meghalnának a színpadon!”

Az énekes arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy akinek van állása, az az állami támogatás miatt, nincs igazán bajban. Akinek viszont nincs, mert mindig is szabadúszó volt, az most végzetes helyzetbe kerülhet, mert miután elmaradnak az előadások, nem tudja fizetni a számláit.

Az egyik köztelevízió, a Phoenix 42 perces riportot sugárzott a 2,1 millió szabadúszó sanyarú sorsáról. Már a cím is jelzi a probléma súlyát: a Magányos harcos kiáltása! A riportból kiderül: a szabadúszókat magukra hagyták. A nehéz helyzetben nem fordulhatnak sehova sem.

Zenekari tagok a szegénység határán

Anne Sophie Mutter hegedűművésznő nemrégiben megkapta az Opus klasszikus díjat, melyet a berlini Konzerthausban adtak át neki. Ezt az alkalmat használta ki, hogy elmondja: 50 ezer muzsikus került lehetetlen helyzetbe a Covid-19 járvány miatt Németországban.

“Kétharmaduk ugyanis teljesen szabadúszó” – mondta a művésznő. A többieknek, ha van is valamiféle állásuk, abból nem keresnek eleget. A koncertekből éltek, melyek a járvány miatt megszűntek.

“Szükségünk van rájuk, együtt kell megoldanunk a válságot!” – hívta fel a figyelmet a szabadúszók sorsára Anne Sophie Mutter hegedűművésznő Berlinben.

Németország véget vet a vendégmunkások illegális alkalmazásának

A rendőrség lecsapott a vendégmunkásokat illegálisan alkalmazó cégekre a hús iparban. 800 német rendőr rohant le 40 vágóhidat öt német tartományban, ahol már régóta gyakorlat, hogy illegálisan alkalmaznak vendégmunkásokat – elsősorban Európa keleti államaiból. A Covid-19 vírus járvány hozta felszínre ezt a régi problémát, mert sok vágóhíd gócponttá vált a nem megfelelő higiéniai feltételek miatt Németországban.

Két cég áll a rendőri vizsgálat középpontjában: az IRC és a Berkana évek óta alkalmaz vendégmunkásokat – bejelentés nélkül – elsősorban a hús csomagolásban. A cégeket azzal is gyanúsítja a német rendőrség, hogy a Belaruszból és Ukrajnából behozott vendégmunkásokat illegálisan szállították át a határokon a munkahelyükre Németországban. A határőrség az utóbbi időben rendszeresen azt tapasztalta, hogy ebből a két országból hamis okmányokkal kísérlik meg a belépést Németországba – számol be a közszolgálati Deutsche Welle.

Rémes munkakörülmények

Szászország-Anhalt tartományban a helyi főügyész indított vizsgálatot, mert a szakszervezetek bejelentése nyomán kiderült: a vendégmunkások lepukkant raktár épületekben húzzák meg magukat. Gyakran tízen élnek egy szobában miközben a tisztálkodási lehetőségek minimálisak.

Országos figyelmet keltett Németországban amikor egy kisvárost és környékét le kellett zárni a tömeges vírus fertőzés miatt. Kiderült: a gócpont a Tönnies hús üzem, ahol sok vendégmunkás dolgozott – igen rossz körülmények között. A jórészt Romániából érkezett vendégmunkások beszámoltak arról, hogy ők nem a német céggel hanem hazai vállalkozókkal állnak szerződéses kapcsolatban, akik rendszeresen átverik őket.

Egyáltalán nem új jelenség ez – hangsúlyozza a Deutsche Welle. A német húsipar komoly pénzeket spórol azzal, hogy Keletről hoz be vendégmunkásokat – elsősorban Romániából, Bulgáriából és Lengyelországból. A kínos esetek után a német kormány elrendelte: a német cégeknek közvetlenül kell alkalmazniuk a vendégmunkásokat vagyis nem jöhetnek szóba a gyanús alvállalkozók a keleti államokból. Ez a rendelet január elsején lép életbe Németországban, ahol a jövőben a vendégmunkásokra a német jogszabályok vonatkoznak majd – a hús iparban is.

A migránsok nélkül csökkenne Németország lakossága

Ezt állapította meg a helyi statisztikai hivatal pénteken közzétett közleménye. Az Európai Unió legnépesebb államának lakossága minden rekordot megdöntött miután tavaly több mint 200 ezerrel növekedett a polgárok száma.

Az elhunytak száma meghaladta a 930 ezret, míg a születések száma 770-790 ezer volt! Azért lett mégiscsak pozitív a mérleg, mert 300-350 ezer migráns érkezett Németországba. Számuk immár négy éve csökken – hangsúlyozta a statisztikai hivatal.

Öregszik a lakosság

A döntéshozók egyik legfőbb problémája az, hogy a nyugdíj kassza egyensúlyát hogyan tudják fenntartani hosszú távon. Az emberek egyre tovább élnek, és az idős polgárok ellátása mind nagyobb terhet ró Németország gazdaságára.

Az egészségügyi és szociális hálózatban óriási a munkaerőhiány miközben az igények egyre növekszenek.

A bevándorlás a megoldás?

A közvélemény Németország legfontosabb problémájának tartja a bevándorlást – írja a Deutsche Welle közszolgálati portál. 2015-ben Angela Merkel kancellár döntése alapján több mint egymillió migráns érkezett Németországba. Ez a döntés azóta is megosztja a közvéleményt. A Közel Keletről érkezett migráns beilleszkedése a német társadalomba komoly problémává vált. Ugyanakkor a szakképzett munkaerő hiánya miatt a vállalkozások egyre sürgetik a külföldi munkaerő importját. Ennek megfelelően a németek úgy módosították a bevándorlási törvényt, hogy a szakképzett munkaerő könnyebben érkezhessen Németországba.

A Huawei és az ötödik generáció – 2019. január

Németországban a hírközlési hatóság nem alkalmaz politikai diszkriminációt, de az óceánon túlról épp ezt sürgetik. Trump azt szeretné, ha európai szövetségesei is kizárnák a Huawei-t, melynek az örökösnőjét, aki egyben a pénzügyi igazgatója is a kínai óriásnak, amerikai kérésre fogva tartják Kanadában.

Nicholas Eftimiades, a CIA egykori büszkesége, aki jelenleg a Penn egyetem tanára, így fogalmazta meg az amerikai intést: morálisan helyes-e együttműködni egy diktatúrával, mely a biztonságunkat is fenyegetheti, csak azért, mert ebből sok cégünk üzleti hasznot húz? Az egykori CIA ügynök érvelése meglehetősen képmutató, mivel eddig a technológiai versenyben az USA az élen állt. A 3 és a 4 G technológia esetében a kínaiak kénytelenek voltak átvenni az amerikai normákat. Most viszont önálló fejlesztéssel az élre álltak.

Németország 4G hálózatának 45%-a Huawei technológiával működik

Soha semmi baj nem volt ebből. Senki nem jelzett semmifajta kémkedést ezzel kapcsolatban – állítják azok a szakértők, akiket a közszolgálati Deutsche Welle portál megkérdezett. Az USA pedig épp a nemzetbiztonságra hivatkozva szeretné kiszorítani a Huawei-t a legnagyobb európai piacról, a németről. Csakhogy Németországban nemigen felejtik el, hogy az NSA vígan kémkedett a német vezetők után is. Még Merkel kancellár telefonját is lehallgatták. Snowden leleplezéseit nemigen cáfolták Washingtonban.

Jó ez nekünk?

Teszik fel a kérdést Berlinben amikor az amerikaiak arra akarják rábeszélni őket ne engedjék indulni a Huawei-t az ötödik generációs versenyen! Németországnak ugyanis fontos üzleti érdekei vannak Kínában. Nemcsak a Deutsche Telecom van igen jóban a Huawei-jel, de a Volkswagen már évtizedek óta jelen van Sanghajban és meghatározó szerepet játszik a világ legnagyobb autós piacán. Csakhogy Amerikának igen nagy a zsarolási potenciálja. Csak egyetlen példa: a T Mobile US tervezett egyesülése a Sprinttel. Csekély 26 milliárd dolláros ügyletről van szó. A felügyelet engedélye függhet attól is, hogy a németek hajlandók-e igent mondani az USA Huawei ellenes kampányára.

Fel van adva a lecke a német kémelhárításnak

Németországban nem becsülik alá a kínaiak nyomulásának a kockázatát. A német kémelhárítás öt pontban foglalta össze a kínai nyomulás veszélyeit:

1/ a kínaiak felvásárolják a német cégeket. Kis és közepes vállalatokat teljes egészében. Aztán áttelepítik őket Kínába, ahol már a német technológiával folyik a termelés. Ma már a Mercedes legnagyobb részvényesét Li Sufu elvtársnak hívják. Ő a Geely autó vállalat tulajdonosa és főnöke, aki 9 milliárd dollárért vett Mercedes részvényeket. A Kika robot céget a kínai Medeo vásárolta föl. A kínaiak nem vaktában vásárolnak. Az autóiparban például megállapították, hogy a németekkel nem bírják a versenyt, ezért átálltak az elektromos autókra és akkumulátorokra. Ezenkívül a repülőgép ipart célozták meg. Versenytársai akarnak lenni a Boeing-nek és az Airbus-nak.

2/ Kínának egymillió titkos ügynöke van, akiknek az egyik fő feladata az ipari kémkedés. Ez csak Németországnak évente 20-50 milliárd dolláros kárt okoz! A kínaiak minden eszközt felhasználnak erre. Például a társas oldalakat. A LinkedIn rendszerben 10 ezer hamis nevet fedeztek fel, melyek a pekingi titkosszolgálatokhoz voltak köthetőek.

3/ A Süddeutsche Zeitung írta meg, hogy szorgos kínai hackerek munkálkodnak a Felhőben, hogy minél több információhoz juthassanak a német gazdaságról.

4/ A megvesztegetés ősi módszerével is szívesen kísérleteznek a kínaiak. Egy német honatyának 30 ezer eurót kínált fel titkos információkért egy kínai kém.

5/ Végül pedig itt vannak a tudományos csere programok. A tudósok jelentős része igen hiú és naiv. A kínaiak szívesen csodálják őket miközben számtalan fontos kutatási eredményt szereznek meg ingyen.

A Deutsche Welle hangsúlyozza:

Távolról sem csak magáról Németországról van szó hanem az egész Európai Unióról. A kínaiak szinte mindegyik uniós országban hasonló módszereket alkalmaznak, de mindíg igyekeznek alkalmazkodni a helyi körülményekhez. Athénban Ven Csiapao akkori miniszterelnök a válság mélypontján ígért segítséget. Az athéni parlament felállva tapsolt…

Elsősorban Magyarország és Görögország aggasztja Berlint

A Deutsche Welle szerint ebben a két országban különösen nagy erőkkel nyomulnak a kínaiak, akik a Nyugat Balkánon is törnek előre. Az Új Selyemúton nyomuló kínaiakat Berlinben már többször figyelmeztették: a kapcsolatok rovására mehet, ha Peking megpróbálja kiszorítani a német cégeket Magyarországról, Görögországból és a Nyugat Balkánról.

A kínaiak csodálják Németországot, melynek neve náluk Tö kuó vagyis az Erény országa. Minthogy az Európai Unió legerősebb államáról van szó, ezért Peking nagyon figyel: mi lesz a Huawei-el Németországban. Meghajolnak-e az amerikai nyomás alatt vagy fontosabbnak tartják a virágzó kínai-német kapcsolatokat? Egész Európát érintheti a stratégiai döntés, mely az ötödik generációról születik Németországban …

Alapnyugdíj Németországban

Hosszas viták után megszületett a döntés az alapnyugdíjról Berlinben, ahol a szociáldemokrata párt minden jogosultnak meg akarta adni a lehetőséget míg Angela Merkel pártja a CDU előzetes vizsgálatot követelt mondván: sok lehet visszaélés.

Arra gondoltak, hogy a szegény nyugdíjas élettársa lehet gazdag vagy pedig maga a szegény nyugdíjas nem a nyugdíjából él hanem vannak megtakarításai. Jelenleg a nyugdíjasok 17%-a számít szegénynek Németországban. A közszolgálati Deutsche Welle ellátogatott egy nyugdíjas házaspárhoz, akik immár jogosultak az alapnyugdíjra.

Otthon üldögélnek, mert kimozdulni luxus

“Sosem hittem volna, hogy egy kávéházi beszélgetést sem engedhetek meg magamnak. De ez a helyzet. Csak a legszükségesebbre telik: rezsi, élelmiszerek. Feleségemnek agyműtétje volt, és azóta kevesebbet eszik. Szerencsére én sem eszem sokat. Így kijövünk a kettőnk nyugdíjából. Ha pedig valamit vásárolni akarunk, mondjuk matracokat, akkor az önkormányzathoz fordulunk segélyért vagy a jótékonysági szervezetekhez. Nem akarjuk családot terhelni ezzel” – magyarázta el a helyzetét a 77 éves nyugdíjas Berlinben.

1,4-1,5 millió nyugdíjas lesz jogosult az alap nyugdíjra

Ezt nyilatkozta a Deutsche Wellenek a szociáldemokrata párt ügyvezető elnöke, aki különösen szívén viseli ezt az új törvényt, mert elesett embereken segít. “Elsősorban a nőknek jelent ez nagy segítséget” – mondja Malu Dreyer, a szociáldemokrata párt ügyvezető elnöke. Azért van oly sok nő az alap nyugdíj jogosultak között, mert 35 éves munkaviszony kell Németországban a nyugdíjhoz. Ezt a gyerek szülés miatt vagy más okból sok nő nem teljesíti. A másik ok az, hogy az alacsony fizetésű állásokban is nagyon nagy a nők túlsúlya.

A 77 éves Hans Rudolf W. mindenképp örül az alapnyugdíjnak, mert így nem kell szociális segélyért folyamodnia. Ezt ugyanis megalázónak tartja. Így, ha most nyugdíj kiegészítést kap, akkor első dolga lesz az, hogy a feleségével kimozdul otthonról. “Végre beülhetünk egy kávéházba! Ez már nem lesz többe luxus a számunkra!” – értékeli helyzetét a szegény nyugdíjas, akit az alapnyugdíj törvény kihúzhat a pácból Németországban.

Kis Visegrád – négy főváros az EU- hoz fordul

Budapest, Pozsony, Prága és Varsó élén liberális polgármesterek állnak, akik azt szeretnék, ha pénzügyileg nem a populista kormányzattól függenének hanem szeretnének közvetlenül pénzt kapni Brüsszeltől. Erről nyilatkozott Varsó polgármestere a német közszolgálati Deutsche Wellenek azt követően, hogy Berlinben találkozott Budapest, Pozsony és Prága első emberével. A négy visegrádi főváros szeretne paktumot kötni egymással.

Szabad városok egyezsége

Ez egyelőre még csak egy ötlet, de dolgozunk a közös egyezményben – mondta Rafal Trzaskowski  varsói polgármester. Aki megemlítette, hogy Karácsony Gergely megválasztása után ő volt az első külföldi, akit Budapest első embere felhívott. Rafal Trzaskowski, aki a liberális Polgári Platform politikusa tavaly nagy győzelmet aratott Varsóban: mindjárt az első fordulóban legyőzte kormánypárti ellenfelét. Lengyelországban hasonló a helyzet mint Magyarországon: a főváros és sok nagyváros az ellenzék kezén miközben a vidék támogatásával a PiS illetve a Fidesz bebetonozza hatalmát. Ez ellen akarnak tenni valamit a kis Visegrád program prominens politikusai, akik Brüsszelhez fordultak.

“A populizmus arra kényszerít bennünket, hogy együttműködjünk. A politikában ez nagyon fontos dolog. Vannak konkrét céljaink is: tárgyaltam Brüsszelben arról, hogy közvetlenül kapjunk pénzeket Brüsszeltől ne pedig a populista kormányon keresztül. Az EU politikusai biztosítottak arról, hogy ez lehetséges!”- nyilatkozta Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere a Deutsche Welle közszolgálati portálnak Berlinben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK