Kezdőlap Címkék Deutsche Welle

Címke: Deutsche Welle

Addig jár a korsó a kútra

0

A német közszolgálati Deutsche Welle szerint “Orbán Viktor szerencséje elfogyott”.

Az áprilisban nagy fölénnyel megnyert választás furcsa módon a vég kezdete lehetett a nemzeti együttműködés rendszere számára. A rezsi csökkentés döntő érv volt Orbán Viktor mellett az elmúlt időszakban. Ennek a részlegesen visszavonása, amely a lakosságnak legkevesebb a felét érinti, komoly népszerűségvesztést jelent. Csakhogy a költségvetés egyensúlyának a helyreállítását másképp nem tudja elérni a magyar kormány, amely nagyon bízik abban, hogy előbb vagy utóbb megérkezik 5,8 milliárd euró Brüsszelből. Ezért tárgyal lázasan Navracsics Tibor miniszter. Szerinte őszre meglehet a megállapodás.

De mi van akkor, ha mégsem?

Orbán diplomáciai elszigeteltsége

Putyin Ukrajna elleni agresszióját Orbán Viktor nem ítélte el határozottan, ezért szembekerült lefontosabb szövetségesével, Lengyelországgal. Miután Ukrajna támogatásában Lengyelország kulcsszerepet játszik, ezért hozzájuthat azokhoz az uniós pénzekhez, melyeket Brüsszel Magyarországtól egyelőre megtagad. Orbán és Kaczynski között volt egy paktum, melynek értelmében mindkét állam vétóz abban az esetben, ha a másikat támadás érné Brüsszelben. A magyar-lengyel viszony annyira lehűlt Orbán oroszbarát külpolitikája miatt, hogy nemigen számíthat a lengyelek támogatására. Ráadásul a döntések egy részét már nem is kell mindenkinek támogatnia.

Brüsszel a jogállamiság megsértése címén tart vissza pénzeket.

Itt a döntésnél elég a minősített többség vagyis, ha a tagállamok 55%-a támogatja azt (a tagállamok lakosságának 65%-át képviselve), akkor a határozat jogerős.

A múlt héten látott napvilágot Brüsszelben a jelentés arról, hogy a tagállamok miképp teljesítik a jogállami normákat. Magyarország kapcsán azt írták:

“Helyes és szükséges minden uniós pénz átutalás leállítása Magyarország esetében, mert a jogállami normák súlyos megsértése régóta tart és rendszerszerű. Semmilyen biztosíték sincsen arra, hogy az uniós euró ne kerüljön korrupt kezekbe, és hogy ne legyenek visszaélések ezen a téren.”

Daniel Freund vezette azt a bizottságot, mely ezt a jelentést írta Magyarországról , és a német zöld képviselő régi elszánt ellenfele Orbán Viktornak. Korábban úgy nyilatkozott , hogy az EU átutalások egynegyede Orbán Viktor családjának és baráti körének a zsebében landol.

Ezt a legutóbbi jelentést az Európai parlament mindegyik nagy frakciója megszavazta – beleértve az Európai Néppártot is, ahol a Fidesz sokáig tag volt.

Daniel Freund úgy nyilatkozott a Deutsche Wellenek, hogy ezekután minden a brüsszeli bizottságon múlik. Bírálta Ursula von der Leyen asszonyt, mert a bizottság vezetője szerinte nem eléggé határozott Orbán Viktorral szemben.

A magyar miniszterelnök éveken keresztül megvásárolta a szavazók jóindulatát, de ennek immár vége. Orbán Viktor megszorító intézkedésekre kényszerült és még több is jöhet -, amely felhívja a figyelmet arra, hogy hosszú évek óta először kormányellenes tüntetések vannak Budapesten a megszorító intézkedések ellen.

Németországnak az orosz gáz után új gazdasági modell kell

A német ipar versenyképessége jelentős részben az olcsó orosz energia importon nyugodott eddig. Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt Németország is szabadulni igyekszik az orosz földgáztól és kőolajtól. Ehhez teljesen új modell kell.

„A német ipar globális versenyképességének alapja az orosz földgáz. Ha betiltjuk az importot, akkor ezzel lerombolnánk a német társadalom jólétét”

– fogalmazta meg a dilemmát a világ legnagyobb vegyipari cégének, a BASF-nak a főnöke, aki a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozott. Martin Brudermüller elmondta, hogy a német export azon alapult az elmúlt húsz évben, hogy piaci ár alatt vásároltak földgázt Oroszországtól, és ebből állítottak elő versenyképes termékeket a világpiac számára.

Nemcsak emiatt van szükség új gazdasági modellre Németországnak hanem amiatt is, hogy Putyin egyetlen szövetségese, Kína a németek legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. Németország minden más nyugati vetélytársánál előbb vette észre a hatalmas kínai piac lehetőségeit – hangsúlyozza Henrik Böhme, a Deutsche Welle gazdasági rovatának vezetője. A Volkswagen például autóinak 40%-át Kínában adja el. Németországnak számtalan előnye származik abból, hogy megelőzte nyugati vetélytársait a kínai piacon. Most például óriási gond mindenütt a ritka földfémek beszerzése, amelyeket elsősorban Kína exportál a világpiacra. A németek ebből szépen bespájzolhattak – hála a régi kínai kapcsolatnak.

Az olcsó orosz energia és a hatalmas kínai piac remek háttér volt a németek exportja számára.

Mindez azonban kiszolgáltatottságot is jelent Oroszországnak és Kínának.

Jön a G2?

A kínaiak nem érdek nélkül támogatják Putyint: a szankciók miatt olcsón megszerezhetik az orosz energiát és a nyersanyagokat. Két részre szakadhat a világ. Véget érhet a globalizáció 30 éves korszaka. Ha két részre szakad a világgazdaság: egy USA által vezetett Nyugatra és Kína által vezetett Keletre, akkor Németországnak mindenképp új modellre lesz szüksége.

Honnan lesz energia? Orosz kőolaj és földgáz helyett a megújuló energia forrásokból és hidrogénből. Ily módon Németország önellátóvá válhat energiából. Mikor? Robert Habeck gazdasági miniszter szerint Németországban 13 év alatt lehet megszüntetni a környezetszennyező  energia felhasználását és megteremteni a karbon mentes rendszert. Ha ez sikerül, akkor nagy lépést teszünk előre a versenyképes német gazdaság felé – hangsúlyozza a közszolgálati Deutsche Welle gazdasági rovatának vezetője.

A pénzügy mindenek fölött – koaliciós partnerek harca a pénzügyminisztériumért 

Mindenki magának akarja ezt a kulcspozíciót, melyet a kancellár jelölt, Olaf Scholz tölt be jelenleg. Berlinben a szociáldemokraták két potenciális koalíciós partnere egyaránt magának követeli a pénzügyminisztériumot.

Christian Lindner, az FDP vezetője és Robert Habeck, a zöldek társelnöke egyaránt magának akarja a pénzügymisztériumot – írja a Deutsche Welle. Amely gyorsan hozzáteszi, hogy a koalíciós tárgyalások ugyan már hivatalosakká váltak, de november vége előtt aligha várható eredmény.

Egyáltalán nem meglepő, hogy a liberálisok elnöke és a zöldek társelnöke küzdenek a pénzügyminiszteri posztért hiszen ennek a jelentősége a vírusválság idején újra bebizonyosodott. Sőt sok politológus épp azzal magyarázza a szociáldemokraták kissé meglepő választási sikerét, hogy Olaf Scholz pénzügyminiszterként kiválóan teljesített a pandémia legsúlyosabb időszakában is.

„A kancellár után ez a legfontosabb poszt a kormányban”

– mondta Uwe Jun politológus a közszolgálati Deutsche Welle portálnak.

„A pénzügyminiszter állitja össze a költségvetést, és ez meghatározó a kormány politikája szempontjából” – hangsúlyozta a politológus. hozzátette, hogy az elmúlt időszakban két erős pénzügyminiszter nagy befolyást szerzett a kormányban: Wolfgang Schäuble (CDU) illetve Olaf Scholz (SPD). Korábban ez nem így volt. Hans Eichelt (SPD), aki 1999 és 2005 között vezette a pénzügyminisztériumot úgy nyilatkozott a Deutschlandfunk Rádiónak, hogy

„nem annyira erős miniszterek kellenek hanem jó kormányzati együttműködésre van szükség.”

Az ex pénzügyminiszter elmondta, hogy „a kormányzati szokások szerint a pénzügyminiszter megvétózhatja az összes többi minisztérium döntéseit!

Demoklész kardjaként függ a minisztériumok feje fölött a pénzügyi vétó!”

Vétójog a gyakorlatban

„Óvatosan kell élni a vétózással” – fejtegette az ex pénzügyminiszter, aki azt is elmondta, hogy a miniszterek egyszerű többséggel leszavazhatják a pénzügyminisztert, aki ilyen módon meggyengülve kerülhet ki az erőpróbából. Éppen ezért a politológusok úgy vélik, hogy a pénzügyminiszternek – éppúgy mint a kancellárnak – konszenzus kiépítésére kell inkább törekednie mint a konfrontációra.

A pénzügy a valóságos európai minisztérium

Erre mutatott rá Eichelt ex pénzügyminiszter. A német pénzügyminiszterek – az ország súlya miatt- meghatározó szerepet játszanak Brüsszelben. Így volt ez amikor az Európai Unió – az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal együtt – a görög államadósság ügyét intézte. Wolfgang Schäuble akkori pénzügyminiszter befolyása meghatározónak bizonyult. A pandémia idején ugyanilyen döntő szerepet játszott Olaf Scholz nemcsak Berlinben, de Brüsszelben is.

Politika vagy szakértelem?

A német gyakorlatban az előző szempont a meghatározó. A legutóbbi öt pénzügyminiszter esetében megállapítható, hogy mindnyájan korábban is fontos kormányzati tisztségeket töltöttek be regionális vagy országos szinten. Négyen közülük tartományi miniszterelnökök voltak – Olaf Scholz esetében ez Hamburg városát jelentette – Wolfgang Schäuble pedig a berlini kormány belügyminiszteri székéből ült át a pénzügyminiszteribe.

Eichelt ex pénzügyminiszter így magyarázza a német gyakorlatot:

„nem kell pénzügyi szakértőnek lennie a miniszternek, mert a szakértők már ott ülnek a minisztériumban. Neki sokkal inkább az a feladata, hogy jó döntéseket hozzon össze a szakértők segítségével.”

A jelenlegi két jelölt egyike sem tanult közgazdaságtant, sőt az FDP vezetőjének még kormányzati tapasztalata sincsen. A zöldek társelnöke hat évig miniszterelnök-helyettes és környezetvédelmi miniszter volt Schleswig-Holstein tartományban.

A két potenciális koalíciós partner filozófiája is homlokegyenest ellenkező: a zöldek jelentős állami támogatással akarják felgyorsítani az áttérést a karbon semleges Németországra míg a liberálisok ezt inkább rábíznák a piacra. Ezért a zöldek mindenképp szeretnék megakadályozni, hogy az FDP kapja meg a pénzügyminisztériumot.

Ki hozza meg a népszerűtlen döntéseket?

Olaf Scholznak szerencséje volt, mert akkor tölthette be a pénzügyminiszteri posztot amikor Németország pénzügyei remekül álltak. Volt tehát miből osztogatni a válság idején. Az óriási pénzkiáramlás viszont növeli az államadósságot, melyet Németországban véresen komolyan vesznek. Szükség lehet tehát megszorításokra is, amelyek csökkenthetik Scholz illetve az új pénzügyminiszter népszerűségét.

Vajon kire bízza Scholz kancellár a pénzügyi tárcát, melyet ő olyan eredményesen menedzselt? A Deutsche Wellenek nyilatkozó politológus szerint hiába van sok ellentét a koalíciós pártok között, mert megegyezésre vannak ítélve. Mind a három párt letette a nagyesküt arra, hogy együtt készülnek „új kezdetre”. „Ha ez befuccsolna azért, mert nem tudják eldönteni, hogy ki legyen a pénzügyminiszter, akkor mind a három párt elveszítené az arcát” – nyilatkozta a Deutsche Wellenek Uwe Jun politológus.

Merkel után eszkalálódhat Brüsszel és az illiberális tagállamok harca

Így vélekedik Ivan Krasztyev neves politológus, aki a közszolgálati Deutsche Welle portálon fejtette ki a véleményét. Szerinte Merkel remek érzéke volt a kompromisszumokhoz. Akkor is megállapodást tudott kicsikarni amikor az lehetetlennek tűnt. Kérdés, hogy a következő német kancellár rendelkezik-e hasonló képességekkel?

Ivan Krasztyev három szempontot ajánl az új német kancellár figyelemébe az illiberális autokrata rendszerekkel kapcsolatban:

  • Nem homogének a kelet-európai társadalmak. A nagyvárosok mint Budapest vagy Varsó közel állnak Berlinhez vagy Hamburghoz. A vidék az egészen más …

Ott van a bázisa Orbán Viktornak és Jaroslaw Kaczynskinek.

  • Ha a kereszténydemokraták kikerülnek a hatalomból Németországban , akkor olyan kelet-nyugat szembenállás alakulhat ki az Európai Unióban , hogy a liberális balodal van hatalmon nyugaton míg az autokrata populista jobboldal keleten.
  • Orbán és Kaczynski szereti a kulturális háborúskodást Brüsszellel , mert emögé el lehet rejteni a valós problémákat. Például a nyilvánvaló korrupciót a nemzeti együttműködés rendszerében Magyarországon.

A baloldal viszont azt gondolja, hogy épp a korrupció leleplezése a legjobb eszköz az autokrata populistákkal szemben.

Az új berlini kormánynak konfrontálódnia kell az autokrata populista rendszerekkel és segítenie a baloldalt ezek megbuktatásában – tanácsolja Ivan Krasztyev politológus a Deutsche Welle közszolgálati portálon.

Afgán miniszterasszony: kész vagyok együttműködni a tálibokkal

Norvégiába menekült a tálibok hatalomra kerülése után az olaj és bányászati minisztérium vezetője, de hajlandó lenne hazatérni, ha biztosítanák az emberi jogokat Afganisztánban. Nargis Nehan a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkozott.

„Ha a tálibok elfogadják az emberi jogokat és nekünk nőknek biztosítják az alapvető jogokat, akkor kész vagyok arra, hogy együttműködjek velük” – mondta az egykori miniszterasszony.

Afganisztánban nagyon sok nő tart attól, hogy a tálibok vissza kényszerítik őket a középkorba mint az első uralmuk idején tették (1996-2001).

„Ha a tálibok el akarják nyerni a nők támogatását, akkor tudomásul kell venniük, hogy nekünk is van véleményünk, és részt akarunk venni a döntéshozatalban, részt akarunk vállalni az ország kormányzásából. Jelen pillanatban azt figyeljük, hogy milyen kormányt alakítanak a tálibok.”

A hatalom átvétele után úgy nyilatkoztak a tálib vezetők, hogy a külföldi csapatok kivonása után hirdetik ki az új kormányt.

Egy kabuli televíziós csatorna azt jelentette, hogy 12 tagú kormányzó tanácsot kívánnak az ország élére állítani – kizárólag férfiakból. Kilenc tálib mellett 3 másik politikai vezető is helyet kapna ebben a kormányzó tanácsban: Hamid Karzai, egykori államfő, Abdullah Abdullah egykori alelnök és Gulbuddin Hekmatjar iszlamista gerilla vezér, aki egy rövid ideig miniszterelnök is volt. A hírek szerint az első két afgán politikus jelenleg háziőrizetben várja sorsának jobbrafordulását Kabulban.

A nők sorsa

A tálibok azt közölték, hogy a saria határozza azt meg a jövőben Afganisztánban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Senki sem tudja, mert a táliboknak nincs kikristályosodott politikájuk- mondja az egykori miniszterasszony.

„A zűrzavar már azzal kezdődik, hogy iszlám jogról és afgán kultúráról beszélnek anélkül, hogy figyelembe vennék: Afganisztán lakói rendkívül sokfélék, sok kultúra létezik egymás mellett.

Amikor a tálibok a mi kultúránkról beszélnek, akkor nekünk nehéz megértenünk, hogy tulajdonképp mit értenek ez alatt.”

A korábbi tálib uralom idején ez azt jelentette, hogy a szunnita iszlámot követő pastu többség álláspontját kiáltották ki egyedül üdvözítőnek, és minden mást elnyomtak Afganisztánban. A tálibok most azt ígérik: ezúttal másképp lesz.

„Reméljük, hogy amikor kihirdetik az új kormányzatot, akkor az sokféle irányt foglal magában. Különböző nemű, különböző társadalmi csoportokhoz tartozó embereket, akik sokféle ideológiát követnek. Ennek az lenne az előnye, hogy mindenki, aki Afganisztánban él, úgy érezhesse: ő is képviseltetve van az új kormányzatban”

– hangsúlyozta az ex miniszterasszony a biztonság kedvéért Norvégiából.

Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Viktor Ursulára vár: a brüsszeli bizottság elnökasszonya személyesen adja át a pénzes borítékot a tagállamok vezetőinek. Már csütörtökre várták Ursula von der Leyent, de egyelőre nem jön.

Az Európai Parlamentben négy frakció is azt követelte a Brüsszeli Bizottságtól: ne adjon pénzt a magyar kormánynak amíg az vissza nem vonja a pedofil törvényt, amely a melegeket is érinti – minden alap nélkül.

Orbán nem hátrál és egyelőre nem kap pénzt.

Pénzügyminisztere, aki az Origonak nyilatkozott, igyekszik megnyugtatni a közvéleményt: ha egyetlen cent sem érkezik Brüsszelből, akkor is több mint 6%-al növekszik a magyar gazdaság idén – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Aki azután elismeri, hogy másfél év kell a pandémia válság leküzdésére.

Mi lesz az inflációval?

Ez a jegybank dolga – passzolja át a felelősséget a pénzügyminiszter vetélytársának, Matolcsy Györgynek. Aki már meg is kezdte a banki kamatláb emelését, de az infláció nem lanyhul. Túllépett az 5%-on. Varga Mihály szerint csak szezonális jelenségről van szó, az éves infláció Magyarországon szerinte nem haladja majd meg a 4,2%-ot. Ebben sokan kételkedhetnek különösen, mert

az infláció globális jelenség vagyis aligha valószínű, hogy megáll a magyar határnál.

Globális adó ügyben a magyar kormány szembemegy a világgal

Legutóbb a G20 államok bólintottak rá Biden elnök globális társasági adó javaslatára, amely minimum 15%-ban határozza meg a társasági adót. Magyarországon ez jelenleg 9%. Az OECD adó elképzelését 130 állam támogatja, de vannak ellenzői is – köztük Magyarország.

„Az ügy kapcsán a napokban egyeztettünk lengyel kollégámmal, de Írország, Ciprus és Észtország is szövetségesünk az EU-ban. Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen  ezt nem, amely vaskos versenyhátrányt jelent nemcsak nekünk, hanem a nálunk működő külföldi cégeknek is. A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkoris így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembemennünk!” – mondta Varga Mihály az Origonak.

A közszolgálati német Deutsche Welle ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a renitens uniós államok előbb vagy utóbb elfogadják majd a globális társasági adó minimumot – különben szankciókkal kell szembenézniük.

A magyar kormány tehát szembekerülhet mind az USA-val mind Brüsszellel. Nem csoda, hogy Matolcsy György, a jegybank vezére attól tart, hogy a forintot erőteljes nemzetközi támadás érheti a közeli jövőben.

Deutsche Welle magyarul

A magyar média helyzete romlott az utóbbi években, ezért a német közszolgálati média hozzálátott magyar nyelvű tartalmak készítéséhez – nyilatkozta Peter Limbourg vezérigazgató.

Németországban a közszolgálati média független vagyis nem a kormány dönt ilyen ügyekben, de nyilvánvaló, ha Merkel kancellárnak ellenvéleménye lenne, akkor a Deutsche Welle aligha próbálkozna a magyar közvélemény befolyásolásával a jövő évi választások előtt. Hasonló elképzelései vannak a Deutsche Wellenek Lengyelországgal kapcsolatban is – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Kritikus hangvétel

A Deutsche Welle eddig is gyakran igen határozottan bírálta az Orbán kormány akcióit a média megrendszabályozására. Legutóbb a Klubrádió ügyében foglaltak határozottan állást, mert annak a folyamatnak az előrehaladását látták benne, hogy az Orbán kormányzat a közelgő választások előtt el akarja némítani a számára kellemetlen kritikus médiát.

A Deutsche Welle vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy történelmi összeállításokat is készítenek magyarul, hogy ily módon ellensúlyozzák a magyar kormányzat elképzeléseit, melyek alárendelik a történelem folyamatait az épp aktuális politikai elvárásoknak. Ezenkívül kiemelten foglalkozni kívánnak a kisebbségek helyzetével, mert róluk a hivatalos média vagy nem vesz tudomást vagy pedig előnytelen képet rajzol róluk.

A magyar kormányzat korrupciós ügyeit a német vezérigazgató nem említette noha ez az egyik legfájóbb pont Brüsszel szemében.

A magyar közvélemény számára is ez jelentene igazi újdonságot, de a közszolgálati média keze ezen a ponton eléggé meg van kötve. Itt csakis akkor lenne előrelépés, ha Merkel kancellár vagy az utóda elengedné Orbán Viktor kezét.

Miért oly fukarok a hollandok?

A világ virág piacát is padlóra vitte a Covid-19, mert ki vesz virágot járvány idején? Amszterdam virág tőzsdéjén tonna számra dobják ki az eladhatatlan árut. A Deutsche Welle helyszíni riportjából az is kiderül: miért oly fukarok a hollandok, ha másokat kell segíteni?

Tulipánok milliói kerültek a kukákba – vásárló híján

Káosz a világ legnagyobb virágpiacán, ahol máskor nyüzsögnek a kereskedők Amszterdam külvárosában. Tavaly 5 milliárd eurós profitot produkáltak, most még a veszteség mértékét sem tudták felbecsülni.

„A virágpiac összeomlott, itt korábban több ezer kereskedő jelentkezett vásárlóként, de most egyetlenegy üzletet sem kötöttem. Régebben itt nyüzsögtek a kereskedők, de most sok virágot ki kellett dobnunk a kukákba. Nagyon rossz érzés volt” – panaszkodott egy virágkereskedő a Deutsche Welle riporterének. Elmondta, hogy a járvány előtt naponta 20 millió virágot adtak itt el. A legnagyobb vásárlók a Hollandiához közeli nyugat – európai államok polgárai voltak, de nekik most a Covid-19 járvány idején a kisebb gondjuk is nagyobb annál minthogy virágot vásároljanak. Erre már csak azért sincsen lehetőségük, mert az elzárások a minimálisra csökkentették a találkozások számát.

Miért oly fukarok a hollandok?

Mi szívesen segítünk másoknak, de jelen pillanatban nekünk is elkel a segítség – mondják a virág kereskedők a világ legnagyobb virág tőzsdéjén.

A Deutsche Welle videójában megszólalt Hollandia kormányfője is, aki a fukarok szóvivője szokott lenni az uniós csúcsokon. Mark Rutte miniszterelnök, aki általában számíthat a dánok, a svédek, az osztrákok és a finnek támogatásra az uniós pénzügyi vitákban, ugyanazt mondja mint a virág kereskedők: mi szívesen segítünk a dél-európai uniós tagállamoknak, melyeket különösen nehéz helyzetbe hozott a Covid-19 járvány, de nem feltételek nélkül! Tegyék rendbe a saját ügyeiket: a bérek és a nyugdíjak rendszerét, hogy legközelebb már saját magukon tudjanak segíteni!

Erre rádupláz egy virág kereskedő a videóban: nézze, én sem adom oda a pénztárcámat egy rászorulónak feltétel nélkül.

Mindeközben a kaotikus állapotok tovább tartanak, és még sok millió tulipán végzi a kukákban amíg helyreáll a normális kereskedés Amszterdamban a világ legnagyobb virág tőzsdéjén – állapítja meg a közszolgálati Deutsche Welle.

Vita a Covid-19 védőoltásról Németországban

Mainz városában fedezte fel egy török házaspár az első hatékony védőoltást a Covid-19 vírus ellen. Vajon Mainz polgárai beadatnák maguknak a védőoltást? Ezt kérdezte az utcán sétálgató német polgároktól a közszolgálati Deutsche Welle riportere.

„Hát, én még egy kissé bizonytalan vagyok. Még információkra van szükségem ahhoz, hogy eldöntsem: akarom-e a védőoltást vagy sem?!” – mondja egy középkorú hölgy, aki fegyelmezett németként siet hozzáfűzni:

„ha a kormány alaposan megvizsgálja és ajánlja a védőoltást, akkor természetesen beadatom magamnak!”

Egy fiatalember viszont határozottan nemmel válaszolt: „semmiképp sem! Nincsen semmi értelme! Az emberek ugyan azt mondogatják, hogy van, de erről szó sincsen. Itt van a normális influenza elleni védőoltás, melyet az emberek beadatnak maguknak. Aztán mégiscsak sokan megkapják az influenzát az oltás ellenére is. Ezért nem látom semmi értelmét annak, hogy beadassam magamnak a Covid-19 védőoltást. Csak akkor lennék erre hajlandó, ha 100%-os lenne a garancia, de ilyen nincs!”

A BioNtech, amely Mainzban működik időközben közölte: 95%-ra emelkedett a védőoltás hatékonysága. Ezért a Pfizer, amely korábban felvásárolta a BioNtechet, azzal a kéréssel fordult az amerikai hatóságokhoz, hogy rendkívüli gyorsasággal végezzék el az ellenőrző vizsgálatokat, hogy a lakosság mielőbb megkaphassa a védőoltást a járvány ellen.

Mi van a mellékhatásokkal?

Eziránt érdeklődik egy német polgár Mainzban: „mióta ismerjük ezt a vakcinát ? Két vagy három hónapja? Mi van akkor, ha tíz év múlva valamilyen kínos következménye lesz? Akkor majd újabb védőoltást kapunk a korábbi védőoltás ellen?! Egyelőre nem tudjuk, hogy mit adnának be nekünk, ezért én nem akarom ezt a védőoltást.”

Egy fiatal nő sokkal pozitívabb: „én minden bizonnyal beadatnám a Covid-19 védőoltást. Igaz, hogy várnék vele egy fél évig, mert addig még sok minden kiderülhet, de biztos, hogy beadatnám a védőoltást.”

Egy 25 éves fiatalember realista módon közelít a problémához: „én nem adatnám be a védőoltást, de előbb vagy utóbb rákényszerülnék, mert lesznek helyek, ahova nem engednek be, ha nem igazolom, hogy megkaptam az oltást. Ezért végül is én is beoltatnám magam.”

Egy 25 éves lány a nagyszülei miatt vállalná az oltást:

„nagyon közel állok a nagyszüleimhez, ezért mindenképp beoltatnám magam amikor lehet. Sokan félnek a mellékhatásoktól, de én nem.”

Egy 15 éves lány gyanakszik: „én nem oltatnám be magam. Lehet, hogy microchipet ültetnek be. A kormány mindent tudni akar rólunk, be akar avatkozni az életünkbe. Lehet, hogy az oltóanyag legyengítené az immunrendszeremet, ezért én nem adatnám be a védőoltást.”

Ez összeesküvés elmélet, de sokan hitelt adnak neki Németországban is, az USA-ban az emberek egyharmada ad ilyen válaszokat – mondja végül a riporter, aki hangsúlyozza: a németek 60%-a igennel válaszol a Covid-19 védőoltásra, 40% habozik vagy nem akarja az oltást, mert tart annak mellékhatásaitól.

A szupergazdagok külön adójából támogassák a szabadúszókat!

Milliomosok, támogassátok a szabadúszókat! – Ezt javasolja egy német zenész, akinek ötletét kormányzati körökben is érdeklődés fogadta. Elvben önkéntes támogatásról van szó, de sokan kötelező állami különadót szeretnének.

2,1 millió német polgárnak van egymillió eurónál nagyobb vagyona – állapította meg a Crédit Suisse. Őket kéri ünnepélyes felhívásban Herbert Grönemeyer énekes, hogy adakozzanak azoknak a javára, akiket nem véd az állami támogatás a Covid-19 járvánnyal szemben.

„Nem lenne ez az idő megfelelő ahhoz, hogy a gazdagok szolidaritási támogatást nyújtsanak ezen az igen kemény őszön?!” – tette fel a költői kérdést Herbert Grönemeyer a Die Zeit című lapban. A 64 éves énekes, akit elsősorban Mensch (ember) című száma miatt ismernek, konkrét javaslattal is szolgált. Szerinte a milliomosoknak 50-150 ezer euró közötti szolidaritási járulékot kellene fizetniük idén és jövőre is. Az énekes számításai szerint ily módon csinos összeg: 200 millió euró jönne össze. Ebből lehetne azután támogatni a szabadúszókat, akik kimaradtak az állami támogatási programokból.

„Nagyszerű ötlet” – mondta a kormány kulturális főmegbízottja, aki már hónapok óta próbál megoldást találni erre a problémára. Monika Grütterst az utóbbi időben elárasztják a telefonhívások olyan kulturális ágazatokban dolgozó emberektől, akiknek nem kapnak pénzt a kormánytól, hogy átvészeljék a Covid-19 járványt, amely Németországban is súlyos csapást mért azokra, akik kulturális produkciókból éltek.

Stefan Grönemeyer 1,8 millió euró milliomossal számol, és önkéntes felajánlásra számít.

Valójában azonban 2,1 millió a német euromilliomosok száma – írja a Deutsche Welle, amely a Credit Suisse legfrissebb adatai alapján azt is hozzáteszi, hogy a világban 52 millió a dollár milliomosok száma. Jó részük amerikai és kínai. Nekik nem tett be a járvány.

A kultúra kis emberei végzetes helyzetben

Erre hívja fel a figyelmet Stefan Grönemeyer: „itt van a csapatunk, amely felépíti a színpadot, a technikusok, a hangmérnökök, a busz sofőrök, a biztonsági emberek és még sokan mások, akik nélkül a művészek meghalnának a színpadon!”

Az énekes arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy akinek van állása, az az állami támogatás miatt, nincs igazán bajban. Akinek viszont nincs, mert mindig is szabadúszó volt, az most végzetes helyzetbe kerülhet, mert miután elmaradnak az előadások, nem tudja fizetni a számláit.

Az egyik köztelevízió, a Phoenix 42 perces riportot sugárzott a 2,1 millió szabadúszó sanyarú sorsáról. Már a cím is jelzi a probléma súlyát: a Magányos harcos kiáltása! A riportból kiderül: a szabadúszókat magukra hagyták. A nehéz helyzetben nem fordulhatnak sehova sem.

Zenekari tagok a szegénység határán

Anne Sophie Mutter hegedűművésznő nemrégiben megkapta az Opus klasszikus díjat, melyet a berlini Konzerthausban adtak át neki. Ezt az alkalmat használta ki, hogy elmondja: 50 ezer muzsikus került lehetetlen helyzetbe a Covid-19 járvány miatt Németországban.

„Kétharmaduk ugyanis teljesen szabadúszó” – mondta a művésznő. A többieknek, ha van is valamiféle állásuk, abból nem keresnek eleget. A koncertekből éltek, melyek a járvány miatt megszűntek.

„Szükségünk van rájuk, együtt kell megoldanunk a válságot!” – hívta fel a figyelmet a szabadúszók sorsára Anne Sophie Mutter hegedűművésznő Berlinben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!