Kezdőlap Címkék Deutsche Welle

Címke: Deutsche Welle

Szélsőjobboldali kultúrharcos képzés a kolostorban

0

Gladiátorokat nevelünk a kulturális háború számára – dicsekedett Trump egykori tanácsadója. Steve Bannon Európában akarja sikerre vinni a szélsőjobboldali eszméket, melyek segítségével a Fehér Házba juttatta Donald Trumpot. Ezért a szervezet kibérelt egy elhagyott kolostort Itália déli részén, hogy ott képezze a kulturális háború harcosait, akik szembeállnak a globalizációval, az Európai Unióval és mindenekelőtt a liberális értelmiséggel és a politikai elit jórészével.

A német közszolgálati Deutsche Welle munkatársa elutazott a helyszínre, hogy a saját szemével lássa: hogy képzik a kulturális háború gladiátorait. Collepardo Trisulti rendháza sokáig üresen állt, de 19 évre bérbe vette az Institute for Human Dignity. A titokzatos szervezetet Steve Bannon alapította, ügyvezető igazgatója a 43 éves brit Benjamin Harwell. Ő áttért a katolikus hitre és hűséges híve lett Steve Bannon-nak, akinek még a frizuráját is utánozza.

Hogy áll a kulturális gladiátorok képzése?

Egyelőre még sehogy – állapítja meg a Deutsche Welle riportere. A kolostort szépen felújították, hogy a gladiátorok ne úgy éljenek mint a régi idők szerzetesei: szegénységben és nélkülözésben. Egyébként viszont az elvárások olyanok velük szemben mint a hittérítő szerzetesekkel kapcsolatban: terjeszteniük kell az új szélsőjobboldali hitvallást! De mi is lenne az?

Harc a globalizáció és a migráció ellen

Ezt hangsúlyozza a brit ügyvezető igazgató. Szerinte 800 millió afrikai akar bevándorolni az Európai Unióba. A gladiátor iskola igazgatója hivatkozik egy Pew jelentésre, melyet a Deutsche Welle riportere sehol sem talál! Vagyis fake news-ról /álhírről/ van szó. Steve Bannon médiája a Breitbart News szégyentelenül alkalmazza ezt a módszert. Amikor a riporter szembesíti a gladiátor iskola igazgatóját a hazugsággal, akkor az visszavonja állítását, de gyorsan hozzáteszi: „lehet, hogy a 800 millió migráns túlzás, de 400 millió biztosan fenyeget!”A valóságban 2010 és 2017 között egymillió afrikai migráns érkezett az Európai Unióba, az USA-ba 2010 és 2016 között négyszázezer.
Bár a Deutsche Welle riportere nem kérdezett rá, de a gladiátor iskola mindenképp szembeáll Ferenc pápa nézeteivel. A katolikus egyházfő első útja annak idején Lampedusa szigetére vezetett, ahol az afrikai migránsokat tartották túlzsúfolt táborokban. Steve Bannon európai kulturális háborújának egyelőre kevés partnere van a szélsőjobboldali pártok között. „Nem ismerem Matteo Salvini belügyminisztert, de támogatom őt”- nyilatkozta a gladiátor iskola ügyvezető igazgatója.
Steve Bannon járt Budapesten is, ahol kijelentette: Orbán Viktor Trump volt már Trump előtt! Steve Bannon, aki a globalizáció elleni harcot hirdeti, a maga részéről sokáig a Goldman-Sachs pénzügyi óriás munkatársa volt. A Goldman-Sachs a globalizáció egyik legfőbb szervezője és haszonélvezője. Trump pénzügyminisztere, Steve Mnuchin is onnan érkezett. Nem ez az egyetlen ellentmondás Steve Bannon esetében. A szélsőjobb prófétája a házasság szentségét hirdeti, de ő már háromszor is elvált! Ehhez mit szól ? – kérdezte a riporter az ügyvezető igazgatót. Senki sem tökéletes – válaszolta a gladiátorok iskolájának brit ügyvezető igazgatója, aki tárt karokkal várja a kulturális háború leendő harcosait, akik közül egyet sem lelt a felújított kolostorban a Deutsche Welle riportere.

Még mindig 20%-al alacsonyabbak a bérek Németország keleti részén

0

Harminc év alatt jelentősen csökkent a különbség Németország két fele között, de a termelékenységben és a bérekben átlagosan így is fennmaradt egy 20%-os különbség az ország nyugati fele javára.

Mindez egy friss tanulmányból derült ki, melyet az Még mindig 20%-kal alacsonyabbak a bérek Németország keleti részén készített és a Deutsche Welle közszolgálati portál ismertet.

A hallei gazdaságkutató intézet szerint nagyok a bérkülönbségek a volt NDK-n belül is. Berlint egyáltalán nem is vizsgálták hiszen a két városrész egyesülése után újra ez lett Németország fővárosa. Itt a bérek messze magasabbak mint a lengyel határ közelében. Görlitz a mélypont, itt átlagosan egy dolgozó a németek bérének alig 68%-ra számíthat. Persze, hogyha átnéz a határon, akkor azért megnyugodhat hiszen a bérek jóval magasabbak Németországban mint Lengyelországban. A volt NDK-ban is vannak olyan városok, melyek leküzdötték a lemaradást, ilyen város például Jéna városa. Itt az átlagos munkavállaló a németek átlag fizetésének 95,5%-ra számíthat.

A friss tanulmány kiélezi a vitát arról az adóról, melyet Németország polgárai azért fizetnek, hogy felgyorsítsák a keleti tartományok felzárkózását. Ez az 5%-os adó hatalmas összeget eredményezett: harminc év alatt 2200 milliárd eurót! Szükség van-e rá még mindig? A hallei gazdaságkutató intézet szerint már nincs. A keleti cégeket ugyanis elkényelmesíti a támogatás. Harminc év után a volt NDK-nak már végképp búcsút kellene mondania a múltnak – állítja a hallei gazdaságkutató intézet tanulmánya.

A tanulmányról holnapi nap folyamán részletesen beszámolunk!

Izraeli nagykövet: Németországban fokozni kell a harcot az antiszemitizmus ellen

0

Egy év alatt 37-ről 62-re nőtt a zsidók elleni erőszakos cselekmények száma Németországban. Erre az aggasztó tendenciára hívta fel az egész európai közvélemény figyelmét Izrael berlini nagykövete. Jeremy Issacharoff elmondta a Deutsche Welle közszolgálati portálnak, hogy ő maga Nagy Britanniában született, és később vándorolt ki Izraelbe. Ez a lehetőség ma is fennáll minden zsidó számára- hangsúlyozta a berlini nagykövet a szomszédos Franciaországra utalva.

74%-al nőttek az antiszemita bűncselekmények Franciaországban – jelentette be nemrég Christophe Castaner belügyminiszter. Ez annál is aggasztóbb, mert Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége. Németországban jóval kevesebb zsidó él, de a muzulmánok száma itt is jelentős. Bár csak az elenyésző kisebbségük válik iszlamista terroristává, de a tendencia nyugtalanságot kelt a zsidók között mindkét államban, melyek vezető szerepet játszanak Európában.

Izrael berlini nagykövete arra kérte a német hatóságokat, hogy fokozzák a harcukat az antiszemitizmus ellen. A náci múlt miatt minden antiszemita cselekménynek nagyobb visszhangja van a világban és különösen Izraelben, ha az Németországban történik.

A nácik hatmillió európai zsidót gyilkoltak meg a holokauszt idején. Tették mindezt a nürnbergi faji törvények alapján. Nemrég Nürnbergben neonácik kis csoportja fáklyás felvonulást rendezett azon a hatalmas téren, ahol korábban százezrek hallgatták Adolf Hitler antiszemita beszédeit. Nürnberg baloldali polgármestere az ügyészséghez fordult, kérve, hogy vizsgálják ki: az engedély nélküli fáklyás felvonulás a náci emlékhelyen nem sértette-e meg a német törvényeket, melyek szigorúan büntetik az antiszemitizmus minden formáját.

Ki ölette meg Jan Kuciak oknyomozó újságírót?

0

Nagyon magas kormányzati szintek is érintettek lehettek – írja a német közszolgálati Deutsche Welle, mely annak kapcsán szentelt összeállítást az ügynek, hogy egy éve gyilkolták meg Jan Kuciak oknyomozó újságírót és barátnőjét Szlovákiában. Mindketten 27 évesek voltak …

Négy embert ugyan letartóztattak, de továbbra sem tudja senki sem: ki adott utasítást az oknyomozó újságíró megölésére? Mennyit tudott erről az állambiztonság? Peter Toth – Tóth Péter, az állambiztonság egykori tisztje árnyékként követte az oknyomozó újságírót. Közvetlen megbízója egy gyanús üzletember, Marián Kocner volt. A kétes hírű üzletember tavaly nyár óta előzetesben üldögél. Ő a halála előtt megfenyegette Jan Kuciakot, aki róla is kínos tényeket készült nyilvánosságra hozni. Az oknyomozó újságíró a rendőrséghez fordult védelemért. Ehelyett a rendőrség ő iránta kezdett el érdeklődni. Tibor Gaspar rendőrfőnök utasítására elkezdtek anyagot gyűjteni Jan Kuciak ellen! A rendőrfőnök, aki Kalinak belügyminiszter és Fico miniszterelnök bizalmasa volt, lemondásra kényszerült a gyilkosság után. Őt követte a belügyminiszter és a kormányfő is. Robert Fico azóta is a háttérből irányítja Szlovákiát.

A rendőrség a gyilkossággal kapcsolatban letartóztatta Alena Zs-t is, aki sok kormányzati emberrel állt szoros kapcsolatban. Rene Vanek főügyész helyettessel ez a kapcsolat dokumentálható is. A kettős gyilkosság ügyében a főügyészség nyomoz…

Jan Kuciak meggyilkolásának első évfordulóján a lapkiadók szervezete nyilatkozatban ítélte el a hatóságokat azért, mert még mindig nem derítettek fényt arra: ki ölette meg az oknyomozó újságírót és kedvesét egy évvel korábban?! Ami még szomorúbb: semmi sem történt az újságírók védelmének a megerősítésére! Sőt a hatalom olyan törvényt készít elő, mely arra kényszerítene minden médiát, hogy a leleplező riport után teret adjon a végtelen magyarázkodásnak a leleplezett oldaláról. Mindez nem fér össze a jogállamisággal és a sajtószabadsággal, az EU alapelveivel – állapítja meg a közszolgálati Deutsche Welle, mely összeállítást szentelt az egy éve meggyilkolt szlovák újságíró, Jan Kuciak ügyének.

Börtön az újságírónőnek, aki leleplezte a miniszterelnök offshore számláit

0

Fontos köztisztviselő megsértése miatt 13 hónap és 15 nap börtönre ítélte a bíróság Törökországban a német közszolgálati Deutsche Welle tudósítóját, akinek ezenkívül még 8600 líra pénzbüntetést is be kell fizetnie az államkincstárba (1370 euró). Pelin Ünker szerint várható volt az ítélet, mert Törökországban manapság ez a sorsa egy újságírónak, ha megír valamilyen kínos pénzügyi visszaélést a hatalom valamelyik fontos emberéről.

Miért van Yildirim miniszterelnöknek és két fiának öt offshore cége Máltán ?

Eziránt tudakozódott az újságírónő amikor még az ellenzéki Cumhuriyet lap munkatársa volt. Nem magányos akció volt ez hanem a híres Panama papír botrány része. Sok európai lap összefogásával hosszú kutatómunka után listát tettek közzé azokról a politikusokról, gazdasági vezetőkről és hírességekről, akik panamai ügyvédi irodák segítségével dollár milliókat mentettek offshore számlákra külföldön. Nagyon sokan – mint Binali Yildirim miniszterelnök is – közeli rokonaik nevére nyitottak offshore számlákat.

Málta miniszterelnöke például neje számlájára kérte a pénzek átutalását. A máltai újságírónőt, aki erről írt, felrobbantották. A főügyész, aki a kormányfő hű embere, természetesen nem látott semmiféle összefüggést. Az EU felháborodott: még Antonio Tajani az Európai parlament elnöke is Máltára utazott, hogy vizsgálatot követeljen. A vizsgálat lezárult, a kormányfő a helyén maradt Máltán.

Törökországban Yildirim miniszterelnök beperelte a szerencsétlen újságírónőt. Akire a bíróság példás ügybuzgalommal ki is mondta az ítéletet. Pelin Ünker újságírónő ugyan fellebbez, de tudja, hogy reménytelen. A bíróságokat éppúgy Erdogan elnök irányítja, mint csaknem minden mást Törökországban.

Yildirim a szultán jobbkeze

Binali Yildirim tavaly júliusig Törökország miniszterelnöke volt és hűen szolgálta Erdogan elnököt, akit új szultánnak neveznek hazájában szinte korlátlan hatalma miatt. Miután egy népszavazás Erdogan hatalmát megerősítette, átalakították a rendszert. Immár nincs miniszterelnök, mert Erdogan egyszemélyben tölti be a két legfontosabb tisztséget. És mi lett a hűséges Yildirimmel? Jelenleg ő a parlament elnöke Ankarában. Azután pedig pályázik a metropolisz, Isztambul polgármesteri posztjára. Így érthető, ha nem igazán örült annak, hogy az offshore számlái után érdeklődtek.

Megmenti-e Merkel kancellár a börtönbüntetésre ítélt újságírónőt?

A Deutsche Welle a német közszolgálat része, ennek a munkatársa volt a most elítélt újságírónő. Igaz, hogy nem emiatt ítélték el hanem korábbi leleplező írásai miatt. Dehát épp azért lett a Deutsche Welle tudósítója, mert lapja megszűnt. Aki tudott a szerkesztőségből az Németországba menekült. Az újságírónő abban bízott, hogy a Deutsche Welle talán megvédi őt az ex miniszterelnök bosszújától. Tévedett. Korábban Merkel kancellár többször interveniált újságírók ügyében, akiket börtön fenyegetett Törökországban. A Deutsche Welle szóvivője most is igen határozottan ítélte el a török bíróság döntését mondván a sajtószabadság elleni támadásról van szó! Dehát hol van ma Törökországban sajtószabadság? Merkel kancellár reálpolitikus: bár többször összecsapott Erdogan elnökkel, de az EU nevében megkötötte vele azt a migráns egyezményt, amely ma is távol tartja Európától a menekülni vágyók döntő többségét. Erdogan elnök zsarolási potenciálját növeli, hogy Németországban sokmillió török él, akik közül sokan szimpatizálnak a szultán politikájával. Ettől függetlenül Merkel kancellár kísérletet tehet a börtönbüntetésre ítélt török újságírónő megmentésére, akinek egyetlen bűne volt: megírta hazája miniszterelnökéről, hogy annak offshore számlái vannak külföldön …

Trumpnak áll a zászló kereskedelmi háborúban?

0

14 high tech területen szigorítottak drasztikusan Kínával szemben Washingtonban, mert Donald Trump szerint az ipari kémkedés minden korábbit felülmúl és óriási károkat okoz az Egyesült Államoknak. A China Daily beszámol arról, hogy Pekingben a kereskedelmi minisztérium szóvivője sietett cáfolni az amerikai állításokat, és hangsúlyozta a szabadkereskedelem körülményei között is garantálni lehet a nemzetbiztonságot!

Korábban Donald Trump csak azért hivatkozott a nemzetbiztonságra a kereskedelmi háborúban, mert a WTO szabályai szerint ezzel a legegyszerűbb megindokolni a szankciókat. De most nem erről van szó hanem arról az ipari kémkedésről, melyet Kína elképesztő méretekben folytatott az USA-val szemben. Az NSA főnöke kijelentette 2014-ben: ez a világtörténelem legnagyobb anyagi transzfere – minden ellenszolgáltatás nélkül!

2015-ben az USA megállapodott Kínával

Megszüntetjük az államilag szervezett ipari kémkedést az USA-ban! – ígérték meg Hszi Csinping elnök emberei a Fehér Házban nem sokkal azelőtt, hogy a Mennyei Birodalom első embere amerikai földre lépett volna. Senki nem akart hinni nekik Amerikában, de Peking betartotta azt, amit ígért! Hosszú tanulmányban indokolja meg a Wired című általában igen jólértesült portál azt, hogy miért? Elkapták Kína mesterkémét, Szu Pint, aki kitálalt az enyhe ítélet reményében. Erre Pekingben átszervezték a hírszerzést. Korábban a katonák domináltak, de Hszi Csinping elnök megrendszabályozta őket. Helyükre lépett az állambiztonsági minisztérium. Ők kezdték újra az ipari kémkedést – ipari méretekben. Pekingben azután döntöttek így, hogy Trump megindította a kereskedelmi háborút.

A protekcionista gazdaságpolitika előnyös az USA-nak

Ezzel a meglepő állítással szolgál az Econpol Europe kutató intézet, mely a kereskedelmi háborút elemzi az USA és Kína között. Trump elnökön kívül szinte mindenki más azt állítja: a protekcionista gazdaságpolitika őrültség, mert egy kereskedelmi háborúban mindenki rosszul jár! Nem így van – közlik a kutatók, akik a Deutsche Welle közszolgálati portálnak magyarázzák el, hogy miért jó Amerikának Trump protekcionista gazdaságpolitikája. Mindenekelőtt megnézték a számokat. Az USA 250 milliárd dollár értékű kínai exportot sújt szankciókkal míg Kína 60 milliárd dollár értékű amerikait. Minthogy az USA deficitje óriási, nyilvánvaló, hogy a kínaiak nem tudnak olyan megtorlást alkalmazni mint Washington. A tanulmány szerzői rámutatnak arra, hogy a kínaiak álljak a megnövekedett költségek 75%-át, ebből pedig Amerikának 18,4 milliárd dollár haszna keletkezik. De nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy a kínaiaknak az amerikai high tech „importjára” mindenképp szükség van. Hszi Csinping elnök ugyan kiadta a jelszót, támaszkodjunk a saját erőnkre ezen a területen is, de ez egyelőre inkább vágyálom mint valóság. Marad az ipari kémkedés …

Trump-Hszi Csinping találkozó Argentínában

A két világhatalom vezetője állítólag kedveli egymást. Legalábbis így értesült a hongkongi South China Morning Post. Elég lesz-e ez egy megállapodáshoz az USA és Kína között Argentínában, ahol a G 20 vezetői gyülekeznek a hónap végén? A kínaiak nagyon meg akarnak állapodni – mondta Trump elnök arra a telefon beszélgetésre hivatkozva, melyet Hszi Csinping elnökkel folytatott. Nemrég Washingtonban járt a kínai hadügyminiszter és Peking első számú diplomatája, hogy tisztázzák a nemzetbiztonsági kérdéseket Trump embereivel. Mike Pence alelnök Szingapúrban fenyegette meg Kínát, ha nem lesz megállapodás, akkor kétszeresükre nőhetnek a szankciók. Az Econpol Europe tanulmánya szerint a jelenlegi szankciók mellett 37%-al csökkenhet a kínaiak exportja az USA-ba. Ez oda vezethet, hogy az olló zárul vagyis kisebb lehet az amerikai kereskedelmi deficit 17%-kal.

A nevető harmadik

Ha ketten háborúznak, akkor a kívülállók jól is járhatnak. Ennek a nyilvánvaló igazságnak nézett utána a japán Nomura. Kiderült, hogy a Kína elleni amerikai szankciókból elsősorban Malajzia profitál, de bőven jut Japánnak, a Fülöp szigeteknek és Vietnamnak is. Washingtonban ugyanis ravaszul állították össze a szankciós listát. Olyan áruk szerepelnek rajta, melyek máshol is beszerezhetők nemcsak Kínában. Sokan profitálnak tehát Trump kereskedelmi háborújából, de egy nagy vesztes van: Kína. Érthető, ha Hszi Csinping elnök meg akar állapodni mielőtt a kereskedelmi háború végképp elfajul. Persze Pekingben is felmerült a gondolat: Amerikán kívül is van élet, de ez már egy másik történet …

Orbán nehéz döntés előtt

0

Ha a magyar kormányfő egy ilyen kaliberű bűnöző mellé áll, akkor abból az egész világ számára nyilvánvalóvá válik, igazából milyen is a magyar kormány.

Orbán Viktor gúnyt űz az EU értékeiből, amikor egy jogerősen elítélt köztörvényes bűnözőt véd – írja a Deuetsche Welle, a külföldre sugározó német közszolgálati médium macedón szerkesztőségének vezetője.

A kommentár szerint a jó hír a történetben az, hogy a magyar vezető végre beadta a derekát, miután annyi menekültet elhajtott. Sőt, ezúttal feltehetőleg segített is az út megszervezésében. Ugyanakkor a rossz hír az, hogy mindössze egyetlen jövevényről van szó, ám az nem a háború vagy a szegénység elől menekül. Odahaza 10 év alatt hatalmas magánvagyont halmozott fel, maga ellen hangolta a nyugati kormányokat, ám tekintélyelvű stílusa meghozta számára Orbán barátságát. Mindketten illiberális demokráciát akarnak odahaza és kampányt folytattak Soros György ellen.

Macedóniában Gruevszki sokak számára egy korrupt rendszer jelképe, aki a kis ország eddigi legnagyobb politikai válságát provokálta ki. Ha bebörtönzik, az a társadalom gyógyulási folyamatának kezdetét jelentette volna, hogy visszaálljon a bizalom az igazságszolgáltatás és a jogállam iránt. Lehet, hogy a mostani szkopjei vezetés boltot kötött, de sokkal valószínűbb, hogy szökését a macedón intézmények kétbalkezessége tette lehetővé.

Orbán Viktor most nehéz döntés elé néz. Ha lojális marad korrupt balkáni barátjához, az még jobban megterhelné a viszonyt Brüsszellel. De ki is adhatja volt szövetségesét. Hogy mit tesz, az nagyban függ a Bizottság és az Európai Néppárt álláspontjától.

Ha a magyar kormányfő egy ilyen kaliberű bűnöző mellé áll, akkor abból egész világ számára nyilvánvalóvá válik, igazából milyen is magyar kormány. Az EU-nak minden oka megvan az aggodalomra, mivel a budapesti eljárásmód nem egyszerűen azt jelzi, hogy sikeresen halad a tekintélyelvű és korrupcióra alapozódó rendszer építése. Orbán már jó ideje exportálja modelljét a térségben, hiszen azokat támogatja, akik követik a példáját. De azért van egy kis remény is, miután a világ végre többet megtud azoknak a „menekülteknek” a hátteréről, akiket Orbán állítólag tárt karokkal vár.

Deutsche Welle/Szelestey Lajos

Merkel Kijevben

0

Kiábrándítónak tartja a demokrácia helyzetét Ukrajnában Németország kancellárja – számol be a közszolgálati Deutsche Welle. Angela Merkel mindíg kiállt Oroszországgal szemben Ukrajna mellett. Az Európai Unió szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben, mert Moszkva elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától és támogatja a lázadókat Kelet Ukrajnában. Minszkben Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország vezetői megállapodtak abban, hogy miképp alakuljon Ukrajna jövője. Akkor Porosenko elnök azt ígérte, hogy a demokrácia irányába mozdulnak el. Bevezetik a nyugati normákat és fellépnek az általános korrupció ellen. Ukrajna elnökének ígéreteiből szinte semmi sem valósult meg. A gazdag oligarchák – Porosenko elnök is közéjük tartozik – tovább gazdagodtak és továbbra is kijátsszák a törvényeket. Közben az átlagpolgár helyzete rosszabb lett. Ezzel is magyarázható, hogy Porosenko elnök népszerűsége eltűnt a lefolyóban. Jelenleg csak negyedik vagy ötödik a népszerűségi listán az elnökjelöltek között. A választásokat jövő tavasszal rendezik meg Ukrajnában.

Vad nacionalizmussal próbálják elfedni a problémákat. Szinte minden jelölt nacionalista jelszavakkal igyekszik támogatókat szerezni Ukrajnában, mely a múltban soknemzetiségű ország volt. A cári birodalomban vagy a szovjet időkben rengeteg orosz élt itt, a városokban oroszul beszéltek. Igen jelentős volt a zsidók közössége: nagy részüket a nácik megölték, a túlélők jelentős része a Szovjetunió bukása után Izraelbe vagy az Egyesült Államokba emigrált. Sok lengyel is élt a mai Ukrajna területén, de őket átköltöztették a németektől megszerzett nyugat lengyelországi területekre. Ezek többmilliós nemzeti kisebbségek voltak.

A magyar kisebbség Ukrajna népességének 0,2%-a. A mintegy 150 ezer magyar döntő többsége rendelkezik magyar állampolgársággal is. Ezt Ukrajna törvényei tiltják. A magyar kisebbséget is érinti az új nyelvtörvény, amely jelentős mértékben korlátozná az anyanyelvi oktatást. Emiatt Ukrajna diplomáciai háborúba keveredett nemcsak Magyarországgal, de néhány más szomszédos országgal is. Magyarország emiatt blokkolja Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ezért Moszkvában módfelett hálásak.

A szegénység és a nacionalizmus elől egyre többen emigrálnak. Több mint egymillió ukrán állampolgár él és dolgozik Lengyelországban. Izraelben több mint egymillió szovjet zsidó él, akiknek a többsége Ukrajnából érkezett. Mint például Avigdor Lieberman hadügyminiszter. Ukrajnát a Nemzetközi Valutaalap próbálja meg talpra állítani, de a kísérlet egyelőre sikertelen. Ezt volt kénytelen megállapítani Angela Merkel kancellár is, aki Ukrajna demokratikus jövőjének elszánt támogatója volt az Európai Unióban – írja a Deutsche Welle közszolgálati portál.

Trump ellenére épül a Nord Stream 2

0

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország ugyan még szállít földgázt Ukrajnán keresztül is, de a fő kapcsolat Európával a Balti tenger alatti vezetékeken keresztül zajlik majd. Heiko Maas német külügyminiszter is a közös érdekeket emelte ki a moszkvai találkozón hiszen ily módon Németország válik az EU legfőbb gázelosztó központjává. Miközben Trump szerint ez túlságosan nagy orosz függést jelent.

Az orosz földgáz érdekellentéteket okoz az EU-ban is, de az igazi vita Brüsszel és Washington között bontakozik ki a stratégiai energia bizniszben.

Közben Lubminban a Balti tenger mellett megkezdődött a Nord Stream 2 építkezése – számol be a Deutsche Welle közszolgálati portál a Nord Stream 2 gázvezeték jövőjéről, mely mélységesen megosztja a német kormányt, az európai közvéleményt és próbára teszi az USA kapcsolatát az Európai Unióval. Életemben nem láttam még olyan gazdasági projektet, amely politikailag ennyire megosztaná a világot – jelentette ki Maroš Šefčovič, az EU alelnöke és energia ügyekben illetékes biztosa. A gazdasági képlet viszonylag egyszerű:

a Nord Stream 2 úgy hoz földgázt Európába, hogy nem érinti Ukrajnát és Lengyelországot.

Ha elkészül, akkor 55 milliárd köbméter földgáz érkezik majd Oroszországból Németországba a Balti tenger alatti vezetéken. Ez az EU földgáz igényének körülbelül a 60%-át fedezi. Minthogy Hollandiában kimerülőben vannak a gázmezők Groningen környékén, ezért az orosz földgáz importja teljesen érthetőnek tűnik. Gazdaságilag az is, de a politikai számítások felülírhatják a gazdasági tényeket.

Itt van mindjárt Amerika, mely óva inti Európát az orosz gáztól való függéstől. Erre már Donald Trump is felhívta a figyelmet amikor tavaly Varsóban találkozott 16 közép- és kelet-európai állam vezetőivel. Mindjárt ajánlotta is az orosz földgáz helyett a cseppfolyósított amerikait. A lengyelek, akiknek ellenszenve Oroszország iránt évszázados, le is csaptak erre az ajánlatra noha a cseppfolyósított földgáz különleges kikötő kell – méregdrága berendezésekkel. De hát Varsóban az Egyesült Államokat stratégiai szövetségesnek tekintik, így ilyenkor a pénz nem számít…

Időközben a washingtoni kongresszus mindkét pártjának szenátorai és képviselői felszólították a német kormányt: mondjon nemet az oroszoknak! Berlin megmakacsolta magát és igent mondott a Nord Stream 2 gázvezetékre.

Kik lobbiztak ezért Berlinben ?

Mindenekelőtt a szociáldemokraták – írja a Deutsche Welle. Sigmar Gabriel ex külügyminiszter különösen aktív volt és nem feledkezhetünk meg Putyin kedvenc német lobbistájáról, Gerhard Schröder ex kancellárról. Aki előbb üdvözölhette a Kremlben beiktatásakor Putyint mint Medvegyev orosz miniszterelnök. Schröder jelenleg a Rosznyeft orosz olajtársaság elnöke és dollárban is milliárdos. Még egy német nagyság felbukkant Putyin beiktatásán a Kremlben: Matthias Warnig. Az ő cége építi a Nord Stream 2-őt. Ki ő?

A keletnémet titkosszolgálat egykori főtisztje, aki a német-orosz kapcsolatok egyik kulcsembere.

Vlagyimir Putyinnal állítólag még Drezdából ismerik egymást. Oroszország jelenlegi elnöke az egykori NDK-ban a KGB drezdai irodáját vezette alezredesi rangban. Nemcsak hívei, de ellenzői is vannak Németországban a Nord Stream 2-nek méghozzá a kancellár asszony pártjában, a CDU-ban. Angela Merkel hosszas habozás után döntött a Nord Stream mellett hiszen tisztában volt vele: mind Németországban mind az EU-ban sokan bírálják majd ezért. Sőt az EU-n kívülről érkezhet a leghevesebb bírálat: Porosenko ukrán elnök kerek-perec megmondta áprilisban Berlinben, hogy itt nem gazdasági hanem politikai döntésről van szó, és a döntés ellentétes Ukrajna érdekeivel. Amerika ugyanígy nem tágít, és az orosz fenyegetésre utal. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Németország szemére vetette a NATO miniszteri értekezletén, hogy a pénzét az oroszoknak előnyös gázvezeték építésére fordítja ahelyett, hogy teljesítené az észak atlanti szervezet előírását, és a GDP 2%-át költené katonai célokra.

A politikai fenyegetés nem használt, a németek megadták az engedélyt az orosz gázvezeték építésére, de

pénzügyileg még mindig meg lehet torpedózni a Nord Stream 2-őt!

Hogyan? Úgy, hogy a Gazprom értéke – a földgáz árának csökkenése miatt – 350 milliárd dollárról 50 milliárdra csökkent! Vagyis a bankok számára nem épp vonzó partnerré változott. Ezenkívül ott vannak a szankciók Oroszország ellen. Trump bármikor újra lecsaphat. Úgyhogy valószínűleg nem túlzott az EU energiaügyi biztosa amikor kijelentette a Deutsche Welle portálnak, hogy életében nem látott még olyan gazdasági elképzelést, mely oly nagy vihart kavart volna mint a Nord Stream 2, az orosz földgáz vezeték, mely Németországba úgy visz hatalmas mennyiségű földgázt, hogy elkerüli Ukrajnát…

Embercsempészek hozzák a migránsokat a balkáni útvonalon

0

Októberig az idén 9964 migráns érkezett ezen az útvonalon az Európai Unióba – közölte a Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. A Deutsche Welle közszolgálati média riporterei végigkövették egy kuvaiti migráns útját Chios szigetétől (Görögország) egészen Belgrádig.

A német lap azután találkozott Mohameddel, hogy ő Törökországból eljutott Chois szigetére. Ez úgy sikerült neki, hogy a görög fennhatóság alatt lévő szigeten szándékosan elkerülte a regisztrációt, mert akkor fennállt az esély, hogy az „EU-török egyezmény” értelmében egy török menekülttáborban végzi. Ehelyett nyolcszáz eurórét papírokat vásárolt egy hozzá hasonlító szíriai menekültektől.

Ezekkel egy komp fedélzetén Athénig jutott el, majd onnan az Patrasz városába készült, hogy hajóval Spanyolországba jusson. Ehelyett az embercsempész, akit ő sose látott, másfél hónapnyi athéni tartózkodás után vonaton Thesszalonikibe küldte. Miután megérkezett a görög kikötővárosba telefonon keresztül tartotta a kapcsolatot az embercsempészekkel, akik folyamatosan utasítást adtak neki. Bezsúfolták egy teherautóba, amely a többi migránssal együtt átvitte őt Macedónián és a szerb határon.

A kamiont hátrahagyták, majd pakisztáni csoportvezetők segítségével Szarajevóba vitték. Mohamed itt ismét felvette a kapcsolatot a német újsággal, illetve várja az embercsempészek hívását. Két lehetőség áll előtte: Magyarországon vagy Románián keresztül jutna be az unió területére. Mohamed összesen 4000 eurót fizetett az embercsempészeknek. A kuvaiti migráns bízik benne, hogy valamilyen úton módon eljutthat álmai országába, vagyis Spanyolországba.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!