Kezdőlap Címkék Der Spiegel

Címke: Der Spiegel

Európa az orosz kémek játszótere

A nyugati kémelhárítás ma már igen aktív, de évekig elnézték Putyin hírszerzőinek olykor igen brutális akcióit is. Az USA többször is figyelmeztette európai szövetségeseit, de eddig hiába. Ez derül ki a hamburgi Der Spiegel összeállításából. 

“Új dimenziót kapott az orosz kémkedés megítélése azután, hogy Putyin agressziót követett el Ukrajna ellen. Az orosz fenyegetés nemcsak kémkedést jelent hanem dezinformációs kampányokat és hekker akciókat is” – nyilatkozta a német hetilapnak Németország belügyminisztere Nancy Faeser.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Aznap amikor az orosz csapatok benyomultak Ukrajnába – február 24 – sokmillió Viasat előfizető elveszítette átmenetileg az internetes kapcsolatát. 5800 szél turbina nem tudott kapcsolatba lépni a központi irányítással. Mind emögött az orosz hírszerzés állt. A berlini Fal leomlása után egészen Putyin mostani agressziójáig Németországban és az egész Európai Unióban elnézően kezelték az orosz hírszerzés játékait holott az USA és Nagy Britannia gyakran figyelmeztetett a veszélyre. Európa és Eurázsia CIA főnöke volt 2017 és 2019 között Marc Polymeropoulos. Ő így emlékezett vissza:

”Az oroszok Európát a saját játszóterüknek tekintették, ahol büntetlenül beavatkozhattak a választásokba vagy akár gyilkosságokat is elkövethettek különösebb következmények nélkül.”

Az oroszok a digitális háborút már jóval korábban megkezdték Ukrajna ellen minthogy a csapataik átlépték volna a határt. A Viasat elleni akció is azt célozta, hogy megbénítsák az ukrán hadsereg információs rendszerét. A Viasat kénytelen volt 30 ezer új digitális dobozt szállítani Ukrajnába, mert az oroszok teljesen átprogramozták a régieket.

Ennek is megvolt az előzménye: Észtországban, a kis NATO tagállamban megbénították a nagy informatikai rendszert, amely hetekig nem működött. Hogy tudták ezt megtenni? Úgy, hogy az észt hadügyminisztériumban működött egy magasrangú orosz hírszerző. Szakértői megítélés szerint ez az észt tiszt okozta a legnagyobb kárt eddig a NATO informatikai rendszereiben.

Az oroszok továbbra is igyekeznek beépíteni az embereiket a fontos döntéshozó helyekre Nyugaton. Nemrég Hágában a nemzetközi bíróságon bukott meg egy jelölt, aki az életrajza szerint Brazíliában született és az USA-ban a Johns Hopkins egyetemen tanult. A törekvő gyakornokról hamarosan kiderült, hogy az igazi neve Szergej Cserkaszov és az orosz hírszerzés tisztje.

Miért kellett az orosz hírszerzésnek egy ember a hágai nemzetközi bíróságon?

Mert ott vizsgálják ki a háborús bűntényeket, melyeket az orosz hadsereg Ukrajnában elkövetett. 2020-ban Nápolyban letartóztattak egy francia alezredest, mert kémkedett Oroszországnak.

Hogy lett belőle orosz kém?

Töltött néhány kellemes órát az ágyban Adela K-val az orosz hírszerzés ügynöknőjével, aki még idejében lelépett. Nápolyban van a NATO földközi tengeri flottájanak a főhadiszállása, ezért már a szovjet időkben is kiemelt célpont volt, és ez mit sem változott Putyin idejében, aki ifjúkorát maga is titkosszolgálatnál töltötte, és hálózatának vezetői tagjai mind egykori csekisták. Az embargó feltörése az orosz titkosszolgálat egyik fő célja amióta Putyin annektálta a Krím félszigetet 2014-ben szankciók sújtják Oroszországot.

Az orosz hírszerzés egyik fő feladata lett, hogy beszerezze a tilalmi listán szereplő árukat. A német ügyészség szerint ennek a bevásárló osztagnak az élén egy bizonyos Szergej K. állt. Hivatalosan ő egy fedőszervezet igazgatója volt. A Jekatyerinburgban működő tudományos és technológiai fejlesztő központ – ez a szervezet neve, létrehozója az FSZB , a KGB utód szervezete.

A GRU, a katonai hírszerzés egy külön gyilkos kommandót működtet, amely Nyugaton is öl. Az egység kódja 29155. Ők próbálták meg Novicsok idegméreggel megölni Szkripal ex ezredest, aki korábban eladta az orosz kémhálózatot az amerikai és a brit kémelhárításnak. A merénylet Nagy Britanniában nem sikerült, de a híres árulót és a családját azóta is szigorú őrizet alatt tartják. A 29155-ös alakulat benne volt egy puccskísérletben a NATO tag Montenegróban. Az oroszok benne vannak a digitális rendszerünkben Ezzel a kissé meglepő állítással szolgált a Bundesnachrichtendienst, a német hírszerzés igazgatóhelyettese. Wolfgang Wien elmondta azt is, hogy

“az oroszok készülnek valamire ellenünk!”

Minden kémelhárító szolgálatnak az a rémálma, hogy az ellenség behatol a rendszerébe. A legnagyobb gondot a német elhárításnak a Kígyó hekker csapat jelenti, melyet teljes mértékben az FSZB irányít. 2018-ban ők behatoltak a német külügy erősen védett rendszerébe is. A CIA szerint a német kémelhárítás gyenge. John Sipher ex CIA ügynök úgy nyilatkozott a Der Spiegelnek, hogy

“sok szolgálattal dolgoztam együtt, de a német volt az egyik leggyengébb. A német kémelhárítás sokkal gyengébb az orosz felforgató tevékenység elhárításában mint más európai szolgálatok.”

USA-Kína összefogás??

A hamburgi Der Spiegel munkatársa Henry Kissingertől, aki hosszú interjút adott a lapnak – azt kérdezte, hogy az USA-nak össze kell e fognia Kínával az oroszok ellen?

50 évvel ezelőtt Henry Kissinger külügyminiszter beszélte rá Nixon elnököt arra, hogy látogassanak el Pekingbe. Az eredmény amerikai-kínai együttműködés lett a Szovjetunióval szemben. Ez hozzájárult a szovjet rendszer bukásához és az amerikai világhatalom megerősödéséhez valamint Kína felemelkedéséhez. A 99 éves Henry Kissinger így válaszolt a kérdésre:

“Nagyon nem lenne bölcs dolog, ha az Ukrajnában folyó háborút kiterjesztenénk Oroszországra miközben a viszonyunk rendkívül ellenséges marad Kínával szemben. Támogatom a NATO és Amerika erőfeszítéseit az ukrajnai háborúban annak érdekében, hogy visszaállítsák a konfliktust megelőző állapotokat. Megértem, hogy Ukrajna ezen változtatni akar, de ezt a nemzetközi feltételek ismeretében kell megítélni. Európa és Oroszország viszonyát mindenképp rendezni kell: el kell dönteni, hogy Oroszország része-e az európai történelemnek vagy pedig állandó ellenfele annak. Ennek eldöntése független az Ukrajnában jelenleg folyó háborútól”.

Putyin leváltását követelni nem bölcs kijelentés

Biden amerikai elnök egy nyilatkozatában odáig ment el, hogy Putyin eltávolítását jelölte meg az ukrajnai háború céljának. Ez Kissinger szerint hiba volt.

“Nem volt óvatos ez a kijelentés Biden elnöktől “

– fejezte ki véleményét a veterán diplomata, aki hangsúlyozta: Oroszországra kell bízni azt, hogy kit állít az ország élére.

Ukrajnában éppen az az egyik legnagyobb katonai probléma, hogy két nukleáris tömb áll egymással szemben egy harmadik országban, ahol konvencionális fegyverekkel harcolnak.”

Rendkívül nehézzé vált a politikai vezetők számára, hogy ellenőrizzék a nukleáris fegyvereket a háborúban. Maximális kötelességünk, hogy megakadályozzuk ennek a katonai technológiának az alkalmazását a háborús gyakorlatban. Mindenképp el kell kerülni a két high tech nagyhatalom: az USA és Kína háborúját. Ilyen helyzet még sohasem állt fenn mint a mai. Régebben ugyanis a győztes előnyt élvezett, de most senki sem nyerne semmit. Ebben a háborúban ugyanis ez lehetetlen” – hangsúlyozta az USA egykori külügyminisztere, Henry Kissinger.

“Orbán Putyin , Hszi Csinping és Trump trójai falova”

Azt állitja Moritz Körner, az Európai Parlament német szabaddemokrata képviselője, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott, hogy Orbán Putyin trójai falova. A befolyásos német lap összeállítást közölt Orbán Viktorról, “a kiszámíthatatlan autokratáról”.

“A visegrádi együttműködés megbukott. A lengyelek sohasem bocsátják meg Orbánnak amit Ukrajnával művelt” – foglalta össze a véleményét a magyar miniszterelnök elszigeteltségéről Michael Roth német szociáldemokrata politikus, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke. A magyar-lengyel kapcsolatok alakulását jól mutatja, hogy nemrég Orbán kedvenc publicistája a hivatalos Magyar Nemzetben közölte Jaroslaw Kaczynskival és Mateusz Morawieckivel, hogy “kinyalhatják a seggét”. Aligha ez volt Lengyelország erős emberének és miniszterelnökének gyerekkori álma. Az erős kifejezés jól mutatja, hogy Budapest és Varsó  kapcsolatai sokkal rosszabbak mint ahogy az a hivatalos nyilatkozatokból kitűnik.

Pedig Orbánnak most minden támogatásra szüksége lesz hiszen megindult ellene a jogállamisági eljárás, amely euró milliárdok elvonásával járhat. A Der Spiegel elolvasta a 43 oldalas levelet, melyet Brüsszelből Orbánnak küldtek. Ebben

rendszerszerű és évek óta tartó korrupcióval vádolják meg a magyar miniszterelnököt.

A Der Spiegel szerint legkésőbb a jövő év elejére, de lehet, hogy már őszre megszülethet a brüsszeli bizottság javaslata az eurómilliárdok elvonásáról, amelyek nélkül nem lehet finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. A brüsszeli bizottság javaslata ezután az Európa Tanács elé kerül, ahol minősített többségre lesz szükség – legkevesebb 15 tagállam és az EU lakosságának 65%-át kitevő szavazó tábor. Aligha valószínű, hogy Orbánnak sikerülne valahogy blokkoló kisebbséget létrehoznia hiszen legközelebbi barátaival, a lengyelekkel is szakított. Utolsó szövetségese, Janez Jansa szlovén miniszterelnök pedig megbukott a választásokon.

Kilép-e Orbán az Európai Unióból?

A magyar választásokon erős legitimitást szerzett miniszterelnök elvben dönthetne így is, de felmerülne a kérdés:

ki finanszírozná a nemzeti együttműködés rendszerét?

“Nem hiszem, hogy Orbán kilépne az Európai Unióból, az oroszoktól és a kínaiaktól nem kapna ennyi pénzt ” – érvel Michael Roth, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke. Tegyük hozzá, hogy Moszkvát vagy Pekinget csakis addig érdekli Orbán amíg bent van az Európai Unióban. A Magyarországon jelenlevő világcégek, amelyek meghatározók a magyar exportban, egy uniós államba hozták a pénzüket. Számukra Magyarország egy 450 milliós piac egy kis része. Egy tíz milliósnál kisebb “szuverén” Magyarország csekély érdeklődésre tarthatna igényt a világpolitikában és a világgazdaságban.

“Orbán Viktor Putyin, Hszi Csinping és Trump trójai falova az Európai Unióban “

– hangsúlyozza Moritz Körner Európa parlamenti képviselő. Aki szerint márcsak azért is mielőbb le kell törni Orbán Viktor szarvait, mert Trump két év múlva visszatérhet a Fehér Házba.

Van-e az Európai Uniónak elég bizonyítéka Orbán korrupciójára? Nem szokás kémkedni az Európai Unióban egymás ellen, de azért ezt mindenki megteszi. Az amerikaiak viszont gátlástalanul figyelik szövetségeseiket, és óriási dossziékat halmoztak fel Orbánról is. Mi lesz, ha ezeket fel is használják?

Az aluszékony trónörökös

Lázár János lekéste a közös fotót, mert elaludt. Éppúgy mint négy évvel korábban. Akkor épp bukott politikus volt, de most lehet, hogy ő a jövő embere. Miért bukott meg? Mert az USA budapesti nagykövetségén megkérdezték tőle, hogy átvenné -e Orbán helyét, ha a miniszterelnökkel történne valami? Nem tudjuk, hogy Lázár mit válaszolt. Azt viszont igen, hogy hiába rohant el utána Orbán Viktorhoz, mert szemében akkor árulónak és politikai hullának számított. Aztán Lázár – nevének megfelelően – “feltámadt”. Ma minden tettre kész.

Mi lesz, ha Brüsszel és a háta mögött álló nyugati nagyhatalmak azt közlik Magyarországgal, hogy amíg Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt, addíg le kell mondaniuk az uniós euró milliárdokról?! A rendszer megalkotóját választják-e és, ha kell utána masíroznak a börtönbe elveikért, melyek sosem voltak igazán, de mára már végképp porrá váltak, vagy?…

Oroszország pénzügyi csődjéről a Nyugat dönthet

Az a véleménye Lord Jim O’Neillnek, a jeles közgazdásznak, aki kitalálta a BRIC elnevezést. Putyin Oroszországa nem a jósolt úton járt, nem a felzárkózást választotta. A Nyugat pénzügyi csődbe kergetheti Oroszországot, amely olyan lejtmenetbe jut, melynek nem látszik a vége.

 

“Már csak IC maradt a BRIC-ből, mert sem Oroszország sem pedig Brazília nem tudta kihasználni a növekedési potenciálját. Ez szörnyen kiábrándító” – mondta a jeles közgazdász 2001-es jóslatairól a Der Spiegel tudósítójának.

*(A BRIC egy mozaikszó, melyet a gazdaságtanban használnak a gyorsan fejlődő Brazília, Oroszország, India és Kína megnevezésére (ezek angol kezdőbetűiből áll össze a mozaikszó).

Aki emlékeztette arra, hogy a professzor elég jól megjósolta Oroszország várható GDP-jét míg Kína messze felülmúlta a várakozást. Kína GDP növekedését hétszeresre jósolta húsz év alatt, de ehelyett tizennyolcszoros lett! Jim O’Neill mindkét országot befektetésre ajánlotta akkoriban.

“Nem azért találtam ki a BRIC elnevezést, hogy befektetésre ajánljam bár ezt sokan így értették. A kínaiak messze felülmúlták a jóslatomat. Az oroszok az első tíz évben növekedtek, de maguk adták meg a jelet a külvilágnak, hogy legyen óvatos. 2006-ban mindenki szeme láttára bebörtönözték Hodorkovszkijt és kisajátították a Jukoszt. Ez volt az a pillanat amikor a BRIC álom foszladozni kezdett.

2008-ban előadást tartottam Szentpéterváron a világgazdasági fórumon. Az oroszok azt várták tőlem, hogy megjósolom: hamarosan a világ öt legnagyobb gazdasága között lesznek. Én viszont figyelmeztető lövést adtam le egyenesen az orosz elit szívébe.

Az előadásom után  a hangulat a mélypontra jutott. Akkor jöttem rá, hogy Oroszország nagy bajban van, mert Putyin elitje összekeveri  az álmomat a valósággal, és semmit sem hajlandó tenni annak megvalósulása érdekében.

Azt mondtam el nekik, hogy a gazdaságuk nem függhet a végtelenségig az olaj és a földgáz exportjától. Így is lehet évi 2%-os növekedést produkálni egy darabig, de tartós fejlődéshez reformok kellenek. Meg kell oldani olyan problémákat mint a demográfia és a korrupció. Csakis úgy érhetnek el tartós növekedést, ha fokozzák a termelékenységet és lehetővé teszik új vállalkozások beindulását és becsalogatják a külföldi tőkét.”

Mit szólt az orosz elit ehhez a bírálathoz?

“Egyáltalán nem ezt akarták hallani. Azt gondolták, hogy Putyinnal rendben mennek a dolgok. Mindenki nagy stratégának tartotta Putyint. Én sohasem vettem be ezt a szöveget. Az igazság az, hogy a nagy pénzügyi válság 2008-ban előnyös volt Putyin számára, mert felvitte az olaj árát. Ezért ő továbbra is prosperitást ígérhetett az orosz népnek. Már akkor is nyilvánvaló volt, hogy ez a prosperitás megszűnik amint az olaj ára csökkenni kezd. Ez meg is történt 2014-ben és egészen mostanáig tartott.”

Hogy reagált a nagy stratéga az olajár csökkentésére?

“Nem csinálhatott reformokat, mert személyes vagyona és támogatóinak érdeke a status quo-hoz kötődött. Ezért aztán kiadta a jelszót: Tegyük újra naggyá Oroszországot! A gazdasági növekedés helyett az oroszok megkapták a nacionalizmust. Ezzel Putyin maga teremtette meg a gazdasági csőd lehetőségét!”

Elkerülheti-e Putyin azzal a pénzügyi csődöt, ha rubelben kéri az olaj és a földgáz árát?

“Szerintem az a valószínű, hogy a Kreml csökkenteni fogja az olaj és a földgáz exportját Nyugatra. Putyin akciója válasz a nyugati szankciókra. Nyomás alá akarja helyezni a nyugati vásárlókat hiszen azok kénytelenek lennének hatalmas mennyiségű rubelt venni az orosz Nemzeti Banktól, amelyiket épp lehetetlen helyzetbe akartak hozni a tartalékának befagyasztásával. Putyin rendkívüli mértékben függ a pénzügyi világpiactól, ahol a dollár a legfőbb tartalék valuta. Végső soron ezért van az, hogy a Nyugat dönt Putyin pénzügyi csődjéről. A diktátorok pedig a jövőben meg fogják gondolni, hogy miben tartsák a valutatartalékaikat. Nem véletlen, hogy csakis a demokráciák valutái szerepelnek a tartalékban világszerte. Kína felkészülhet, de Hszi Csinping elnöknek ehhez még reformokat kellene végrehajtania, és jelenleg nem épp erre irányulnak a szándékai.”

Mi van az arannyal? Putyinnak óriási aranytartalékai vannak, ez a hadi pénztára, ezenkívül mire jó ez?

“Az arany érdektelen! Elavult történelmi divat, mely még a negyvenes évekből maradt ránk. Csakis olyan kormányzatok tartalékolnak aranyat, melyeknek nincs önbizalmuk. Használni csak a háború finanszírozására lehet. Egyébként értelmetlen az arany felhalmozása.”

Mi aggasztja a leginkább?

“Az általános inflációs várakozás egyre növekszik. A nemzeti bankoknak ezért emelniük kell a kamatlábat akár 6% fölé is, ez pedig recessziót okozhat. Ez visszavethet minket a hetvenes évek stagflációjába. Churchill azt mondta, hogy

“sose hagyjunk kárbaveszni egy nagy válságot!”

Épp ezért azt gondolom, hogy nagy lehetőségek alakulnak ki a válságok nyomán. A másik az, hogy ilyenkor megmutatkozik az államok közötti együttműködés fontossága. Nagyon nem jó egyedül maradni. Különösen, ha valakit agresszornak bélyegeznek.

Harmadszor megtanulhatjuk, hogy a történelem nincs mindig a mi oldalunkon. A német gazdaság a legnagyobb Európában. Ha Németország felébred, és itt nemcsak a katonai reakcióra gondolok, akkor a függőségét lehetőséggé változtathatja a krízis eredményeképp – mondta a Der Spiegel tudósítójának Lord Jim O’Neill, a Goldman Sachs egykori vezető elemzője, aki a BRIC kifejezést kitalálta az ezredfordulón.

“Trump megőrült!”

Senki sem hitte el Trumpnak a saját környezetében sem, hogy ő nyerte meg a választást – ez derült ki Michael Wolff harmadik könyvéből, mely az elnök Fehér Házbeli végnapjairól szól. A most megjelenő könyvről – Landslide: The final days of the Trump Presidency (Földcsuszamlás: Trump elnökségének utolsó napjai) – a Der Spiegel tudósítója beszélgetett el a szerzővel.

Az ex elnök elveszítette a realitás érzékét.

Ön aljas és rossz könyveket írt rólam, de nem hibáztatom ezért. Az embereim a hibásak amiért szóbaálltak Önnel – így fogadta Donald Trump a szerzőt Mar a Lagoban melyet elnöksége idején nyári Fehér Háznak neveztek. Miért állt vele szóba ezek után a bukott elnök, aki még mindig nem fogadja el a választások eredményét? Trumpnak az a fontos, hogy beszéljenek róla, mindegy, hogy mit, de ő legyen a középpontban. Ha egy szerző népszerű, akkor fogadja őt akkor is, ha rosszat ír róla – magyarázza az ex elnök magatartását Michael Wolff.

Január hatodika, a Capitolium ostroma ezek szerint nem volt tervezett puccskísérlet?

Csak a politikai riporterek próbálnak meg valamilyen logikát belevinni a dolgok menetébe. Nincs benne logika! Nem volt semmilyen terv. Trump egyszerűen megőrült. Ez az ember nem tud eljutni a mondat elejétől a végéig. Mindenki tudta, hogy nem volt választási csalás – kivéve Trumpot és az ügyvédjét, Rudy Giulianit. Olyan ez minthogyha ők valamilyen másik planétán élnének.

Dehát Trump azt mondta a csőcseléknek, hogy veletek együtt megyek a Capitolium ellen január hatodikán. Tényleg nem tudta, hogy miről van szó?

Trump ezt nem gondolta komolyan. A kabinetfőnökének, a megdöbbent Mark Meadowsnak mondta, hogy nem gondolta ezt komolyan. A környezetében mindenki azt kérdezte: mi az, hogy felvonul a Capitolium elé? Nem megy innen sehova! Trump még ma sem tisztázta magában sem, hogy mi is történt január 6-án. Nagy mosdatlan tömegnek nevezi a felvonulókat, akik az ő nevében ostromolták meg a Capitoliumot. Ő nem ezt akarta hanem azt, hogy Mike Pence alelnök hivatalosan deklarálja: nem ismerik el a választások eredményét, és így Trump maradhat az elnök.

Az egész ország egy őrült kezében volt?

Teljes mértékben. Trump azt hitte, hogy rá tudja beszélni Mike Pence alelnököt, hogy tegye meg a bejelentést. Trump nem veszi tudomásul a külső realitást, és épp ezért nem fogad el semmilyen információt, amely ellentmond az ő realitásának. Megkérdeztem tőle, hogy szerinte kik csalták el a választást? Mit válaszolt? Semmit! Majd később megadom Önnek a neveket…

Ki irányította az USA-t négy évig?

Egész sor olyan szereplő volt a Fehér Házban, aki megpróbálta összetartani a dolgokat. Az elnök veje, Jared Kushner volt a második legfontosabb ember. Ő a nagy túlélője a négy évnek.

Lehetett volna Trump jó elnök, ha mások lettek volna a körülmények?

Hát persze, ha Trumpnak más lenne a személyisége. Lehetett volna komoly hatása? Azt hiszem, hogy igen. De ez nem igazán érdekli magát Donald Trumpot. Mint ahogy azok az emberek sem érdeklik, akik elmennek a nagygyűléseire. Őt egy dolog foglalkoztatja igazán: rá irányuljon a maximális figyelem! Trump nem politikus hanem színész (performer). A Fehér Ház volt az ő színpada és a rajongói a közönség. Ő pedig kiszolgálta ezt a közönséget – mondta a der Spiegel tudósítójának Michael Wolff, aki harmadik könyvét adta ki Donald Trumpról, de szentül megígérte, hogy ez az utolsó.

A magyar adóparadicsomnak is véget akarnak vetni az amerikaiak

A Biden kormány  meg akarja szüntetni Európa adóparadicsomait. Írország és Luxemburg a két legfőbb érintett az Unióban – írja a Der Spiegel, de Magyarország is – a maga 9%-os társasagi adójával – igencsak érdekelt.

21%-ra emelné a társasági adót mindenütt Joe Biden kormányzata – ahogy ezt Yellen pénzügyminiszter többször is részletesen kifejtette. Csakhogy sok állam épp arra építette adó politikáját, hogy alacsony társasági adóval csalogatja be a külföldi tőkét. Írország így vált kelta tigrissé, Luxemburgban pedig Jean-Claude Juncker korábbi kormányfő csábított be oly sok multit, hogy a kis államban az egy főre eső GDP azóta is messze az első helyen áll az Európai Unióban.

Írországban a társasági adó “csak” 12,5%. Ha ezt Biden javaslatára felemelik 21%-ra akkor nemcsakhogy dollár milliárdokat veszítene Írország , de sok jólfizetett munkahelyet is, mert a multik szélsebesen új székhely után néznének.

Paschal Donohoe pénzügyminiszternek kellene megoldania ezt a problémát , ő jelenleg az Eurogroup elnöke vagyis az eurozónában is szava van. A baj az, hogy az eurozónán illetve az Európai Unión belül is igen eltérőek az érdekek.

Kicsik kontra nagyok

A Der Spiegel arra hívja fel a figyelmet, hogy Németország , Franciaország vagy Olaszország üdvözli Biden elképzelését míg sok kis uniós tagállam kézzel lábbal tiltakozik ellene. A Spiegel régiónkból Szlovákiát említi , de Magyarország is ugyanebbe a csoportba tartozik.

Vajon képes lesz-e az EU összehangolni a különböző érdekeket, és azokat egyeztetni Biden elképzeléseivel?

Ursula von der Leyen asszony Brüsszel nevében azt igérte Biden elnöknek , hogy “újra energiával töltjük fel az atlanti kapcsolatokat”. Ez jól hangzik , de konkrét tartalommal nehéz lesz feltölteni , mert az érdekek annyira különböznek egymástól.

Régi trend megfordításáról van szó

Az elmúlt 40 év során a globális gazdaságban átlagosan 40%-ról 24%-ra csökkent a társasági adó. Párhuzamosan gyorsan növekedett az államadósság. A pénzügyminisztereknek mind nehezebb volt megtalálni a költségvetési egyensúlyt. Az USA-ban például a társasági adó csak a költségvetési bevételek 10%-át jelenti miközben a munkavállalók adója 80%-ot tesz ki!- írja a Der Spiegel.

A multik nem is titkolják: ott adóznak , ahol a legkevesebbet kell fizetni. A Facebook alelnöke , Sheryl Sandberg meg is írta vezető társainak : “azért választottuk Dublint európai székhelynek, hogy kihasználjuk az adó kedvezményeket”.

Brüsszel kiszámolta , hogy az Apple, amely ugyancsak Írországban könyveli el európai profitját , csak 0,005%-os adót fizetett! Ezért az EU 13 milliárd dollárt perel az Apple cégen adó elmaradás címen. Tim Cooke, Apple főnök szerint “ez csak politikai szemétkedés”, Írország is ellenáll Brüsszel kérésének , hogy szedje be az adó elmaradást.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter maximálisan támogatja az amerikai elképzeléseket. Az USA és Németország számára azért fontos a 21%-os minimális adó , mert ezzel megakadályozhatnák a nagy cégeket , hogy adóparadicsomokba rejtsék el a profitjukat. Magyarországon 9%, Franciaországban 31% a társasági adó – ez a két szélsőség az Európai Unióban- jegyzi meg a Der Spiegel.

Hogy számol Yellen pénzügyminiszter?

A jövőben a multiknak a forgalmuk után ott kellene adózniuk, ahol a termékeiket eladták, és nem pedig ott, ahol a székhelyük van- többnyire egy adóparadicsomban. Ezt a rendszert elsősorban a digitális multik ellen találták ki (Amazon, Google, Apple, Facebook), de az USA ki akarja terjeszteni minden nagyvállalatra. Például a német autógyárakra vagy az LVMH-ra, arra a luxus cégre, melynek fő tulajdonosa és főnöke Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault.

Aki alacsony adókra épített, az veszíteni fog

Jeff Bezos, az Amazon fő tulajdonosa és főnöke, támogatásáról biztosította a Biden javaslatot. Kiszámolta ugyanis, hogy ki tudják gazdálkodni az adót, mert olyan dinamikusan nőnek a bevételeik. Azok az országok, melyek alacsony adókkal csábították a külföldi tőkét, mint Magyarország , Írország vagy Luxemburg nagyonis rosszul járhatnak.

Olaf Scholz pénzügyminiszter most azon dolgozik, hogy megakadályozza azt: az érintett államok egységes csoportot hozzanak létre , mely blokkolja a globális minimum adó elfogadását az Európai Unióban. A fő kérdés itt az, hogy mennyi is lenne ez a globális minimális társasági adó? Az amerikaiak által javasolt 21% a felső határ, az alsó pedig 14%, melyet az OECD írt bele a programjába.

A kérdés most az, hogy miután az USA meggyőzte Németországot a globális minimum társasági adó szükségességéről, vajon Berlin rá tudja-e venni a többi uniós tagállamot arra, hogy elfogadjanak egy olyan döntést, mely sokaknak komoly veszteséget okozhat – írja a Der Spiegel.

Német polgármestere lett Temesvárnak

A Kolozsvár német polgármestere a korrupció elleni harcot tűzte a zászlajára. A 36 éves politológus meggyőző fölénnyel nyert Románia harmadik legnagyobb városában.

Dominic Fritz a Der Spiegelnek elmondta, hogy úgy került kapcsolatba Temesvárral, hogy 17 évvel ezelőtt önkéntesként dolgozott egy árvaházban, amelyet a Ceausescu korszakban rémesen elhanyagoltak. A német politológus később Németországban csinált karriert, melynek csúcspontja az volt, hogy az egykori államfő kabinetfőnökeként dolgozott Berlinben.

Temesvár egykor igen jelentős német lakossággal rendelkezett, de a többségük kivándorolt Németországba évtizedekkel ezelőtt.

Románia jelenlegi államfője ehhez az erdélyi német közösséghez tartozik, korábban Nagyszeben polgármestere volt. Dominic Fritz viszont Németországból érkezett , hogy segítse Temesvárt az európai felzárkózásban.

Temesvár és Marosvásárhely

Mindkét romániai nagyvárosban román a lakosság többsége, de mégiscsak német illetve magyar polgármestert választottak. Az azt mutatja, hogy a nemzeti elkötelezettség ma már jóval kevésbé számít Romániában, ahol a polgárok hatékonyan működő önkormányzatokat és korrupciómentes állami adminisztrációt várnak.

A romániai korrupció ellenes harc vezéralakját Laura Codreanu-Kövesit választotta meg az Európai parlament az európai ügyészség élére. Magyarország kívül maradt, mert a hatalom egyáltalán nem kívánja, hogy az európai ügyészség megvizsgálja: mire is költik az uniós pénzeket!

“A jogállamiság és a pénz összekapcsolása szükségszerű”

Erről beszélt újságíróknak Vera Jourova uniós biztos miután ismertette a 27 tagállam helyzetéről szóló jelentést. Ebben Magyarországgal kapcsolatban bírálatok is szerepelnek elsősorban az igazságszolgáltatással és a sajtószabadsággal kapcsolatban.

Vera Jourova, aki a brüsszeli bizottság alelnöke is, hangsúlyozta, hogy nemcsak Magyarországon igyekeznek korlátozni a média szabadságát. Több uniós államban is előfordul, hogy gazdasági eszközökkel lehetetlenítik el a kritikus sajtót. “Ilyenkor nyilvánvaló, hogy a gazdasági döntés mögött politikusok állnak.”

“Az Európai unió tagállamainak adófizetői viszont nem akarnak pénzt adni olyan országoknak, ahol megsértik a jogállamiság elvét és ahol nem lehet ellenőrizni a pénz elköltését.”

Szójáték volt a beteg demokrácia

A cseh uniós biztos a Der Spiegelnek adott interjúban nevezte betegnek a magyar demokráciát. Egy angol szójátékot próbált ki: az illiberal-illiberálisból csak az első három betűt tartotta meg, így lett “Magyarország ill democracy” vagyis beteg demokrácia.

Orbán Viktor miniszterelnök ezen annyira felháborodott, hogy követelte Vera Jourova leváltását bár pontosan tudta, hogy erre csekély az esély. A biztos asszony megerősítette: nem bánt meg semmit és természetesen nem mond le! Csehszlovákiában a diktatúrában élte le élete első részét, ezért pontosan tudja, hogy miről beszél amikor a jogállam megsértését kifogásolja. Vera Jourova közölte: a bizottság többi tagja teljes támogatásáról biztosította őt. Ursula von der Leyen, a bizottság elnökasszonya válaszol majd Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

Mit mondtál az anyámra?!

Ha jól rémlik, a hatvanas években játszották a mozikban azt a (kedves-bugyuta) krimit, amelyben a pultosként foglalkoztatott verőember ezzel a mondattal kezdte a főnök által kijelölt személy megfenyítését: “Mit mondtál azt anyámra!?”

A Salzburgi Európa Fórumon Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke is megkapta a magáét: Mit mondtál a …hazámra!? „Mondjon le!“, de ízibe‘!

Ugyanis megtámadta Magyarországot! Megsértett minden magyar embert! – mondta haragosan Varga Judit igazságügyi miniszter, aki ráadásul leszögezte: Jurová nyilatkozata “szembe megy az európai értékekkel és a lojális együttműködés követelményeivel, lévén hogy kijelentései összeegyeztethetetlenek alelnöki posztjával.“

Vera Jourová a Spiegel c. tekintélyes német lapnak Orbán Viktorról és a magyar rezsimről ejtett néhány keresetlen szót, egyebek mellett azt találta mondani, hogy Orbán Viktor beteg demokráciát épít, s félő, hogy a magyar közvélemény egy napon arra döbben rá, hogy a legutóbbi választás volt az utolsó, amelyet még szabadnak lehetett nevezni.

Maga, Orbán Viktor is kemény hangú, a Bizottság elnökéhez intézett levélben reagált Vera Jourová szavaira, mondhatnánk úgy is: panaszt tett a Bizottságnál, s az alelnököt kitaszította a rendes emberek sorából.

Naná, hogy nagy sora van ennek!

Ilyesmi még soha nem történt a nagy magyar illiberális-kereszténydemokrata katyvasz történetében: A Velencei Bizottság, Az Európa Tanács értékelései, Rui Ta-vares, Judith Sargentini jelentései, a kormány elleni kötelezettségszegési eljárások, OLAF vizsgálatok mind arról szólnak, hogy Magyarországon példaadó a demokrácia állapota, és a 7-es cikkely szerinti eljárást is csak Soros vitézei folytatják, hogy Orbán Viktort és Varga Juditot bosszantsák.

Nem először és nem utoljára lehetünk tanúi a fideszes megszólalók bámulatos magabiztosságának. Szikrányi aggályoskodás nélkül adnak új értelmet elveknek, szavaknak, kifejezéseknek, s szabnak mércét személyes véleményükkel minden dolgoknak, méghozzá oly rugalmasan, hogy ami – szerintük – ma jó volt, az holnap esetleg már nem jó vagy éppen egészen más.

Ők tudják, mely vélekedés megy szembe az európai értékekkel, merthogy csak ők tudják és mondják meg, melyek ezek az értékek.

Valóban lenyűgöző! Vagy inkább émelyítő!

A Google fizet a sajtónak

Forradalmi fordulatra készül a világcég, amelynek adóztatását tervezi az EU is. A Google egyik alelnöke arról tájékoztatta a brüsszeli Politicot, hogy már az idei év második felében fizetni fognak a sajtó kiadó vállalatainak Németországban, Braziliában és Ausztráliában.

“Hallottuk, hogy többet kellene tennünk a kiadó vállalatok támogatása érdekében, nos ez a program része ennek” – mondta Brad Bender. Na de hogy illeszkedik ez az elképzelés az EU szerzői jogi reformjához, amely lehetővé teszi, hogy a sajtó tartalom előállítói pénzt kérjenek az olyan globális platformoktól mint a Google? “Alkalmazkodunk a helyi törvényekhez” – válaszolta sejtelmesen a Google alelnöke. Franciaországban a Google megtagadta a fizetést mire a hatóságok neki mentek. A viták elértek az elnöki szintre is: Macron és Trump is vitatkozott erről. A francia sajtó győzött …

Megegyezés csak a nagy kiadókkal

A Google ezeknek a vitáknak a méregfogát szeretné kihúzni az új programmal, amellyel azt is lehetővé tenné a sajtónak, hogy a fizetős tartalmakért külön is fizessen az amerikai óriás.

“Nagy fordulat ez” – hangsúlyozta a Google alelnöke, aki nem sietett részletezni, hogy valójában kit is érint ez az új program?

Németországban a Google már aláírta a szerződést a program keretében a Der Spiegel és a Die Zeit kiadójával. Elvben a program globális – írja a brüsszeli Politico – az amerikai óriás jelenleg is féltucat államban folytat tárgyalást a jogdíjakról, amelyek nem jelentenek komoly tételt a Google kasszájában, de a sajtó számára életmentőek lehetnek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK